Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gruppo Mineralli Bányavállalat
2 tétel
2007. november 20.
Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is érdekelt a szienitbányában, amelyet az olasz Gruppo Mineralli bányavállalat kíván megnyitni Gyergyóditróban – terjedt el a hír a községben. A cég a porcelán és csempe alapanyagául szolgáló ásványt termelné ki. A tavaly októberben szervezett népszavazáson a község lakosságának túlnyomó többsége elutasította a bánya tervét. Bardocz Ferenc polgármester kijelentette: Verestóy szenátor beruházna a községben, és akár a bányanyitás is érdekelné. „Elvileg bármilyen beruházásról szó lehet, ha a helyi közösség egyértelműen kifejezi támogató szándékát” – jelentette ki Verestóy. Hangsúlyozta: „semmilyen közösségi tulajdont vagy közösségi érdeket érintő beruházást nem óhajtok eszközölni, ha a helyiek nem akarják”. /Jánossy Alíz: Szienitbánya: Verestóy is érdekelt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2009. március 7.
Kilencedik évébe lépett a vita a gyergyóditrói szienit bánya nyitásáról. Mindkét fél szándékosan elferdített tényekről, oligarchákról beszél. A Gruppo Minerali olasz tröszt ajánlata szerint a Cengellér-tetőn 20 évig folytatnának külszíni fejtést, a 6-10 millió eurós befektetés hasznából a közösség is részesülne. A helybeliek véleménye: nem kell bánya, mert több kárt okozna a bánya, mint hasznot. A község szennyezett bányavárossá alakulna. A kérdésben 2006 októberében a helyi önkormányzat referendumot írt ki, amelyen a lakosság 53 százaléka jelent meg, és 97 százalékban voksolt nemmel a bányára. A Gruppo Minerali nem adta fel a bányanyitás tervét, amelybe eddig mintegy 1,5 millió eurót fektetett. /Burus János Botond: Szienitbánya: a megoldást kell feltárni. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./