Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Gidófalvi Önkormányzat [beleértve: Helyi Tanács; Polgármesteri Hivatal; Községháza]
3 tétel
2013. november 14.
Nagy Attila: a magyar ügyeknek keresztbe teszek
Környezete különcnek, notórius pereskedőnek ismeri, a lapunk által kérdezett politikusok pedig egyenesen „félnótásnak” nevezik a Kökösön élő Nagy Attila volt unitárius lelkészt, aki azzal vált ismertté Háromszéken, hogy sorra bepanaszolja a Kovászna megyei prefektúrán a székely zászlót kitűző önkormányzatokat.
A maszol.ro Dumitru Marinescu prefektustól értesült arról, hogy „egy Puli becenevű kökösi férfi” több e-mailt is küldött a kormányhivatalhoz. Nagy Attila egyik levelében arra hívja fel a prefektúra figyelmét, hogy Uzonban a kastélyudvar bejáratánál „alkotmány- és törvénysértő módon” ki van tűzve a székely zászló, a község ifjúsági házának épületén pedig csak magyarul szerepel az intézmény neve. Mit több, Gidófalván a polgármesteri hivatalon csak a „Községháza” felirat szerepel. „Levelemet tekintsék hivatalos panasznak” – zárul a lapunk birtokában lévő e-mail, melyhez feladója több fényképet is csatolt.

Nagy Attila egyik levele a prefektushoz
„Nagy Attila egy félnótás ember. Mindenkivel pereskedik, kezdve a szomszédjaival. Ez ellen a kökösiek már úgy védekeznek, hogy átnéznek rajta, nem veszik komolyan” – mondta a maszol.ro-nak egy nevét nem vállaló RMDSZ-es politikus. Mint mondta, névtelenséget is azért kért, mert attól tart, hogy őt is „meghurcolja majd a bíróságon” a kökösi férfi.
Nagy Attila az interneten is igen aktív: több blogot is vezet, a közösségi oldalakra is rendszeresen posztol. A férfiről azt beszélik, kilenc éve nem dolgozik, felesége nyugdíjából él. A Krónika korábban arról cikkezett: alkoholproblémái miatt az unitárius egyház megvonta a lelkész palástjogát, kizárták a papságból.
- See more at: http://www.maszol.ro/index.php/belfold/20826-nagy-attila-a-magyar-ugyeknek-keresztbe-teszek#sthash.eogVjCG7.dpuf
Környezete különcnek, notórius pereskedőnek ismeri, a lapunk által kérdezett politikusok pedig egyenesen „félnótásnak” nevezik a Kökösön élő Nagy Attila volt unitárius lelkészt, aki azzal vált ismertté Háromszéken, hogy sorra bepanaszolja a Kovászna megyei prefektúrán a székely zászlót kitűző önkormányzatokat.
Nagy Attila – saját bevallása szerint – legutóbb éppen ezen a héten, szerdán küldött újabb panaszt a prefektúrára. Ám nem kívánt válaszolni a maszol.ro-nak arra a kérdésére: miért érzi szükségét a székely zászlót és magyar feliratokat használó önkormányzatok „feljelentésének”? Kijelentette, indoklását részletesen megtaláljuk a blogjain (például itt). Annyit azonban megjegyzett: „A székely autonómiás nacionalizmussal nem értek egyet. A törvényesség határain belül az eszközökben nem fogok válogatni, amilyen magyar ügynek csak lehet, keresztbe teszek. A románság iránt komoly kulturális szimpátiát érzek”.
A volt lelkész elismerte, korábban valóban voltak alkoholproblémái. „Züllött iszákos voltam. Ám nyolc éve egy kortyot sem iszom” – jelentette ki. Ám a papságból szerinte nem kirúgták, hanem önként lépett ki. Mint mondta, a sajtóra is azért haragszik, mert ennek ellenkezőjét írták. Azt sem tagadja, hogy nem dolgozik, és felesége nyugdíjából él. „Nem kilenc, hanem tizenöt éve nem dolgozom. Túl drága az időm ahhoz, hogy dolgozzak. Hogy miből élek? Hát a feleségem nyugdíjából. De ez kérem magánügy, semmi közük az embereknek” – fogalmazott.
Arra a felvetésünkre, miszerint a háta mögött félnótásnak, beszámíthatatlannak nevezik, Nagy Attila úgy reagált: „Számomra a paraszt sem beszámítható. Én úgy nőttem fel, hogy méla undorom van a parasztoktól”. Arra a kérdésünkre, honnan származik büszkén vállalt beceneve, a Puli, egyetemista éveit idézte fel: "Teolológus diáktársaim neveztek el így, mert szavajárásom az volt, hogy bassza meg a puli."
Maszol.ro
2016. július 5.
Sztrájkolnak a helyi közigazgatásban
Egyórás sztrájkot tartanak a helyi közigazgatásban ma reggel. A Háromszékiek többsége csatlakozott a közigazgatásban dolgozók szakszervezeteinek országos szövetsége által kezdeményezett megmozduláshoz. A munkaprogram első órájában – hivataltól függően fél nyolctól, illetve nyolctól – szünetel az ügyfélfogadás a Háromszéki megyeházán, valamint több polgármesteri hivatalban – tájékoztatott Ferencz Tibor Lajos, a Sepsiszentgyörgyi Nova Vita Szakszervezet elnöke. A figyelemfelkeltő sztrájkhoz a szervezet mintegy 400 tagján kívül csatlakozott csaknem 200 helyi közigazgatásban dolgozó is. Ma reggel egy órán át nem lesz ügyfélfogadás a Sepsiszentgyörgyi, kovásznai, baróti és bodzafordulói városházán, valamint Bölön, Ajta, Bacon, Sepsikőröspatak, Árkos, Mikóújfalu, Gidófalva, Zágon, Zabola, Nagypatak, Szitabodza, Zágonbárkány, Kökös és Előpatak polgármesteri hivatalában. Szünetel a kiszolgálás a Sepsiszentgyörgyi önkormányzat alárendelt intézményeiben is. A Kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal nem csatlakozott, Ferencz Tibor érdeklődésünkre elmondta, évek óta igyekeznek bevonni a felsőHáromszéki város önkormányzatát is, de érthetetlen módon nem vállalnak közösséget.
A sztrájkolók követelései között szerepel az élelmiszerpótlék és a szabadságjegy kiterjesztése a helyi közigazgatásban dolgozókra is. Továbbá 25 százalékos béremelést kérnek, mert tarthatatlan az állapot, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók fizetése az országos minimálbér szintjéhez közeli, ezáltal hátrányos megkülönböztetésben van részük a központi közigazgatásban dolgozókhoz képest. A mai sztrájkot azután hirdették meg, hogy az országos szakszervezet képviselőinek a szakminiszterrel folytatott június 27-i tárgyalásán nem történt előrelépés. Amennyiben most sem teljesítik követeléseiket, következő kedden, július 12-én egész napos munkabeszüntetést tartanak, ha akkor sem javul a helyzet, akkor július 19-i kezdettel meghatározatlan időre általános sztrájkot hirdetnek. Ferencz Tibor pontosított, ez utóbbi megmozdulásra csak abban az esetben kerül sor, ha támogatottsága országos szinten legalább fele plusz egy arányú lesz. Háromszéken nincs gond az aránnyal, magyarázta a szakszervezeti vezető, valószínűleg Erdélyben és a Bánságban sem lesz, mint ahogyan ez korábban már bebizonyosodott – ám Moldvában és Havasalföldön eddig mindig visszalépést tapasztaltak. A kellemetlenségért a polgárok, ügyfelek elnézését és megértését kérik, mondotta Ferencz Tibor, hozzátéve: huszonhat éve lenézettek, senki nem kíván a gondjaikkal foglalkozni. Szervezetük politikamentes, ugyanúgy, mint az Alfa Kartell szakszervezeti tömb is, amelynek tagjai.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. július 8.
Rendhagyó ünnep gidófalván
Azért rendhagyó a községközpont művelődési otthonának és könyvtárának otthont adó épület emléktáblával és fémdomborművel való megjelölése, mert ritka esemény, hogy lelkészről nevezzenek el egy régi, de felette hasznos ingatlant – hangsúlyozta a gidófalvi vártemplomban tartott vasárnapi ünnepi istentiszteleten Bereczki László református lelkipásztor.
Pál apostolnak a sáfárkodás dolgairól írt leveléről szólva részletezte prédikációjában, hogy elődje, az építtető Erdős Gábor (1889–1963) lelkész Isten földi szolgájaként is jól sáfárkodva cselekedett, „teljesítette a Krisztus által diktált ritmust”. Korabeli dokumentumok és a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Nép sorai alapján ismertette az egykor több funkciót betöltő Hangya Szövetkezeti Ház és kultúrotthon építéstörténetét. Elmondta, az 1943-ban tartott avatóünnepségen jelen volt Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye akkori főispánja és az EMKE képviseletében a Kézdivásárhelyi Földi István író.
Gidófalva község önkormányzata és polgármesteri hivatala nem kis nehézségek és anyagiak árán az eltelt évek alatt bővítette és korszerűsítette a községközpontban álló épületet, számos rangos rendezvény színhelyét. Szükségszerűnek tűnt, hogy emléktáblával jelöljék meg az épületet, emlékezzenek az építtetőről, építtetőkről, az ötletgazda és kiviteleztető Erdős Gáborra – hangsúlyozta avatóbeszédében Berde József polgármester. Áldást mondott Berecki László lelkipásztor. Fellépett a Badi Alpár vezényelte helybeli egyházi vegyes kórus, a Czetz János Általános Iskola tanulói bemutatták a Kultúra és hagyomány című irodalmi összeállítást (Betanította Tóth Lajos és Mátyás Judit), indulókat és magyar muzsikát játszott Sándor Sándor fiatalokból álló fúvószenekara, majd a tágas kultúrteremben terített asztalok mellett ünnepeltek a résztvevők.
A falunap-sorozatot az étfalvazoltáni tekepálya-avatóval kezdtük – tájékoztatott Berde József. Ezt követte most a gidófalvi emlékünnepség, s folytjuk fotosmartonosban és angyaloson.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)