"Szatmár megyében nyolc tanintézetben 14 osztályt, összesen 325 helyet tartottak fenn, anyanyelvükön szakmát tanulni óhajtó magyar nyolcadikosoknak, azonban mindössze 49 hely telt be. Egy olyan megyében, ahol a hivatalos statisztika szerint is mintegy másfélszázezer magyar él. Ez a két osztály az építészeti és épületgépészeti, ahol egy gerinces magyar ember, Baranyai Tibor az igazgató. - Kötő József államtitkár jóváhagyásával már tavaly kapott egy magyar osztályt a szatmári közgazdasági líceum, ám a megadott 25 helyre mindössze ketten jelentkeztek Szatmárnémetiben, ahol legalább ötven-ötvenötezer magyar él! Az idén megismétlődött ugyanez. Akkor, amikor a Kölcseyben olyan éles volt a verseny, hogy száznál többen kiestek a felvételin. Joggal mondhatta dr. Czékely József, a Kölcsey igazgatója: "Adták volna csak nekünk azt a közgazdasági osztályt, garantálom, hogy ketten is jelentkeznek egy helyre!" Miért ódzkodtak a szülők a faipari, könnyűipari vagy a közgazdasági líceumtól? Azt válaszolták, hogy ott egy magyar osztály csak amolyan megtűrt, utolsó osztály volna. Továbbá ott az oktatáson kívüli programok is mind csak román nyelven zajlanak, s ezért sem éreznék igazán jól magukat csemetéik. A román vezetésű és román többségű iskoláknak nem érdekük, hogy magyar osztályt indítsanak. Vegyük észre, itt egyszerűen kenyérharcról (is) van szó! Ha magyar osztály indul, kevesebb lesz a román osztályok száma, minek következtében két-három tanár elvesztheti posztját. Ezért nem verik dobra, hogy lehetőség van iskolájukban magyarul is tanulni. Jobban kellett volna népszerűsíteni, hirdetni, hogy van mód anyanyelven tanulni. /Fiaskó a javából! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Szatmárnémetiben a Közgazdasági Líceumban magyar IX. osztály indult. Ennek az osztálynak már a tavaly be kellett volna indulnia, de nem volt rá elég jelentkező. Igaz, akkor késve jött a jóváhagyás a Tanügyminisztériumtól. Hégető Enikő osztályfőnök ismertette a tananyagot, s közölte, hogy a szaktantárgyakat az igazgatóság utasítása szerint román nyelven fogják tanulni. A szülők tiltakoztak: úgy tudták, hogy ez tényleg magyar osztály lesz, ahol a szaktantárgyakat is anyanyelvükön tanulják gyermekeik. Az aligazgató az állította, hogy a szaktanfelügyelőtől, olyan utasítást kapott: a szaktantárgyakat csak románul lehet tanítani. Erdei Líviusz főtanfelügyelő kijelentette, hogy új tanügyi törvény szerint a szaktantárgyakat is anyanyelven adják elő, a szakkifejezéseket románul is el kell sajátítani. /(Sike Lajos): "Mi úgy tudtuk, magyar szakosztályba írattuk a gyerekeinket..." avagy dobostorta... románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"

A Szatmárnémeti Közgazdasági Líceum idei tanévben beindult magyar tannyelvű osztályának nincsenek magyar nyelvű szaktanárai és mivel hiányzik a logikát és a földrajzot tanító pedagógus is, a kilencedikeseknek hat tantárgyat kell románul tanulniuk. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes szerint az iskola hatáskörébe tartozik a tanárok alkalmazása. Az iskola igazgatónője szerint a magyar diákoknak kérvényezniük kellett volna azt, hogy magyarul akarják tanulni az illető tárgyakat, annak ellenére is, hogy magyar tagozatos osztályba járnak. Erdei Líviusznak viszont határozottan az az érzése, hogy a líceumban egyáltalán nem örülnek a magyar tagozat létrejöttének, és ott akadályozzák a működését, ahol csak lehet. /Közgazdasági Líceum: Magyar osztály - román nyelven. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./ A tanfelügyelőség közbelépésére megoldódott a probléma. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy minden tantárgy számára találtak megfelelő tanárt, így a jövőben folyamatos lehet az oktatás a Közgazdasági Líceum magyar IX. osztályában. /(Sike Lajos): Minden szaktantárgyat magyarul tanulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

"Jan. 3-án Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium adott otthont a tavaly beindult, négy ország részvételével zajló környezetvédelmi együttműködés idei első konferenciájának. A mostani összejövetelre Vásárosnaményból két középiskolából, Nagykapusból (Szlovákia) és Beregszászról (Ukrajna) pedig egy-egy tanintézetből érkeztek diákok, ezenkívül a Kölcsey Ferenc Főgimnázium csapata mellett részt vett még a szatmárnémeti Gazdasági Iskolacsoport csapata is. /(anikó): Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés négy ország diákjainak részvételével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 7./"

Egyre keresettebbé válnak a magyar szakiskolák által kínált oktatási formák. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy azért vált népszerűvé a szakoktatás, mivel a diákok a tananyag mellett szakmát is tanulnak. A szakiskolákban lévő elméleti osztályok száma Szatmár megyében az utóbbi öt évben tizennégyről huszonhatra emelkedett, ezzel párhuzamosan a tanulók létszáma 385-ről 577-re. Az idei tanévben Szatmárnémetiben a Gheorghe Dragos Gazdasági Iskolaközpontban indult két, a Faipari Líceumban és a Traian Vuia Iskolaközpontban egy-egy magyar nyelvű osztály. Emellett a megyében a nagykárolyi Iuliu Maniu és a Mezőgazdasági Líceumban van magyar tannyelvű osztály. Öt évvel ezelőtt 39 magyar tannyelvű szakiskolai osztály működött. Idén ez a szám 47–re emelkedett, a tanulók létszáma pedig 895-ről 1101-re. A munkaerőpiac és az oktatás terén létezik ugyan együttműködés, azonban ez csak mikroszinten működik. Kónya László elmondta: több esetben is előfordult, hogy vállalkozókkal konzultálva indítottak be különböző profilú osztályokat. /Bodnár Gyöngyi: Növekedőben a magyar tannyelvű szakiskolai osztályok száma. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 10./

Optimista tanévkezdés: nagyjából ugyanannyi diák tanul magyarul, mint az előző évben
Nagyjából ugyanannyi diák folytatja magyar nyelven tanulmányait idén Romániában, mint az elmúlt években – derül ki a megyei tanfelügyelőségek egyelőre hozzávetőleges adataiból. Megtudtuk továbbá, tegnap mintegy 60 önálló magyar tanintézményben szólalt meg a tanévkezdést jelző csengő, kettővel több iskolában, mint a tavaly, ugyanis idéntől a partiumi Margittán és Szalontán is Bihar megyei magyar iskola létesült.
Idén várhatóan kedvezőbb körülmények közt zajlik a magyar tannyelvű oktatás
Király András oktatásügyi államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, végleges, összesített adatokat a hónap végén tudnak közölni, a megyei tanfelügyelőségek által készített részletes kimutatások alapján. „Információim szerint nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyar diákok száma az új tanévben, hozzávetőleg 8-9000 diákkal számolhatunk évfolyamonként az előző évhez hasonlóan. Nyilván az általános iskolában ez a szám nagyobb, míg a gimnáziumokban valamivel kisebb. Örvendetes ugyanakkor, hogy idén is legalább annyi magyar ajkú gyerek kezdte el az első osztályt, mint tavaly, körülbelül tízezer” – mondta az államtitkár. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a magyar tannyelvű iskolák hogyan készültek fel az oktatási törvény életbe lépő előírásainak alkalmazására, Király András megnyugtató választ adott. „A magyar nyelvű oktatásról szóló, hónap eleji marosvásárhelyi tanácskozáson természetesen terítékre kerültek a törvényalkalmazással kapcsolatos kérdések is. A tanfelügyelőktől, illetve a magyar pedagógusoktól kapott visszajelzések alapján egyelőre úgy tűnik, nem lesznek gondok az előírások gyakorlatba ültetésével a magyar tannyelvű iskolákban” – nyilatkozta lapunknak az oktatásügyi államtitkár. Elmondta továbbá, mivel rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, a nyolcadikos magyar diákok számára készített, románból fordított földrajz- és történelemtankönyvek kiosztása várhatóan pár napot késik majd, a tizenkettedikesek azonban már átvehették a köteteket. Megtudtuk, az Országos Tankönyvkiadó 2500 tizenkettedik osztályos és 11 000 nyolcadikos tankönyvet rendelt. Utóbbiak ingyenesek, a végzősöknek fizetniük kellene értük, de a Communitas Alapítvány és az etnikumközi kapcsolatokért felelős kormányhivatal támogatja a beszerzésüket. Király Andrásnak tudomása van arról, hogy a magyarra fordított tizenkettedikes földrajztankönyv minőségét többen is kifogásolják – amint arról beszámoltunk, a tankönyvben szereplő térképeken román nyelven köszönnek vissza a települések, tájegységek, folyók vagy hegységek nevei –, az államtitkár szerint ez is a sietség számlájára írható. „Nyilván az a legkönnyebb, hogy kritizáljunk, de bízom benne, hogy a tankönyvek hasznosak lesznek, és örülök, hogy elkészültek időre. Élnünk kell ugyanakkor a törvény adta lehetőséggel, és dolgoznunk kell azon, hogy következő lépésként a magyar tanárok eredeti tankönyvanyaggal rukkoljanak elő” – mondta az államtitkár.
Több a magyar iskolaigazgató Szatmáron
A Szatmár megyei magyar oktatás kedvezőbb helyzetben van ma, mint az előző évben, ugyanis több magyar tanintézetnek van magyar ajkú vezetője. Jelentős előrelépés, hogy rendeződött a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, melynek épületgondjai, úgy tűnik, megoldódtak az elkövetkező 20 évre. Bár tegnap még dolgoztak az ácsok az új ingatlan tetőszerkezetén, mint elhangzott, az „új Kölcsey” beköltözhető állapotban van, és megfelelő körülmények között kezdhetik a tanévet. Amint arról beszámoltunk, a magyar elitiskolának tavalyelőtt ki kellett költöznie, mivel a református egyház a tulajdonában levő ingatlanba a Református Gimnáziumot költöztette, így az elmúlt tanévet három épületbe szétosztva kellett végigvinniük. Idén nyáron viszont megkapták a katolikus egyház tulajdonában levő volt Unió iskola ingatlanját, melyre 20 éves bérleti szerződést kötött az önkormányzat.
A Kölcsey tegnapi tanévnyitóján részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter is, aki kifejtette: a gimnázium példát mutatott összefogásból az utóbbi időben. A diákokat arra kérte, tanuljanak, és készüljenek fel az életben őket váró versenyhelyzetekre, mivel egy tudás- és munkaalapú táradalomban kell majd boldogulniuk, ahol nagyon nagy hasznát vehetik az iskolában elsajátított ismereteknek. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója osztotta a miniszter véleményét, hangsúlyozva, hogy nem az épület, hanem a közösség adja a főgimnázium igazi erejét, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt tanévben, bár az oktatás körülményei jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, jobb eredményeket értek el, mint a korábbi években bármikor.
A tavalyi évvel ellentétben idén az iskolaigazgatói kinevezések körül sem voltak problémák a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben, sőt a két kormánypárt helyi szervezeteinek egyeztetése nyomán gyarapodott a magyar vezetők száma. A megyeszékhely tekintetében egyelőre a Gheorghe Dragoş Közgazdasági Iskolaközpontba nem sikerült magyar vezetőt kineveztetni, bár több mint kétszáz tanuló vesz részt magyar tannyelvű oktatásban, öt intézményben azonban – egy napköziben, három általános iskolában és egy gimnáziumban – magyar vezető is tevékenykedik az idei tanévtől. A szatmári 2-es számú napközi új igazgatójának Szilágyi Noémit nevezték ki, Pataki Zoltán lett a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola igazgatója, az Avram Iancu Általános Iskola új aligazgatójának Laczka Zoltánt nevezték ki, ezt a tisztséget a Mircea Eliade Általános Iskolában pedig Szabó Jolán tölti be. A középiskolák tekintetében is történt változás: az Aurel Popp Művészeti Gimnáziumban mostantól Manfrédi Annamária az aligazgató.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?”
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Beszédében méltatta a rangos tanintézményben zajló oktatás színvonalát, mint mondta, erre bizonyítékul szolgálnak az iskola végzős diákjai által elért, országos szinten is magasnak számító érettségi eredmények. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen ezáltal többek között immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a 8. és a 12. osztályos magyar diákok. „Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes. Tegnap 1128 magyar diák kezdte meg a tanulmányait a Bolyai-gimnáziumban.
Babos Krisztina, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Fogy a magyar, sorra zárnak be magyar tanintézményeket
Háromszéken a diákok számának csökkenése miatt három tanintézettel kevesebb nyitja meg kapuit a következő tanévben. Szatmár megyében is szűnnek meg magyar osztályok.
Kiss Imre főtanfelügyelő sajtótájékoztatón számolt be a jövő tanév beiskolázási tervéről, amely szerint kénytelenek bezárni a komollói elemi iskolát és a diákokat Rétyre szállítani, míg a fotosi elemis tanulók a gidófalvi községközpont iskolájába fognak ingázni. Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat döntése alapján a Kós Károly Szakközépiskolának megszűnik az önállósága, és összevonják a Puskás Tivadar Szakközépiskolával. A következő tanévben Háromszéken az eddigi 79 pénzügyi központból 78 marad, amelyekhez összesen 312 oktatási egység fog tartozni.
Néggyel kevesebb kilencedik osztály
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, hogy egy év alatt közel százzal csökkent a nyolcadik osztályos diákok száma, ez pedig negatívan befolyásolja a beiskolázási terveket, és a jelenleginél eleve négy osztállyal kevesebb indítását tervezik, a tapasztalatok viszont azt mutatják, lehet, még több osztályról kell lemondani. Kiss Imre elmondta, amikor az idei beiskolázás tervet készítették, 72 kilencedik osztállyal számoltak, és ebből 6 nem alakult meg, mivel a 2017 nyolcadik osztályos tanulóból sokan nem iratkoztak be kilencedikbe. Ez a jelenség főként a szakoktatást érinti, hiszen az elméleti, művészeti és felekezeti iskolákban általában van elég jelentkező. Így történt meg az idei tanév kezdetén, hogy a tervezett 16 szaklíceumi osztályból 14 indult, és a három éves szakoktatásba tervezett 24 osztályból csak 20 indulhatott el, mivel nem volt elég diák.
Kiss Imre szerint idén még rosszabb a helyzet, hiszen 1902 tanuló van a nyolcadik osztályokban, azaz közel száz diákkal kevesebb mint tavaly, és várhatóan ők sem fognak mind beiratkozni kilencedikbe - lemorzsolódnak, elköltöznek a megyéből, vagy mert évismétlőre buknak.
A 2017-2018-as tanévben 68 kilencedik osztály indítását tervezik, így tavalyhoz képest a szaklíceumban hárommal kevesebb osztály indul, de nem számolnak a román nyelvű tanítóképzővel sem.
A háromszéki főtanfelügyelő arra is rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt folyamatos gyermeklétszám-csökkenés a szakoktatást érintette negatívan, hiszen az elméleti líceumokban általában megtelnek az osztályok. Kiss Imre emlékeztetett, hogy 1990-ben még a kilencedik osztályok kétharmada szakosztály volt, és csak egyharmad az elméleti osztály, de a 2000-es években ez kiegyenlítődött, mivel visszaesett a diákok száma és a szakoktatás iránt jelentősen megcsappant az érdeklődés. Kovászna megyében ebben a tanévben 32 elméleti, művészeti és felekezeti osztály van, és 36 osztály működik a szakoktatásban.
Szatmár megyében is szűnnek meg magyar osztályok
Szatmár megyében közel 400 diákkal lesz kevesebb a 2017-2018-as tanévben - tudtuk meg Călin Durla főtanfelügyelőtől. Két vidéki iskola magyar tannyelvű osztálya került veszélybe Mezőpetriben és Csanáloson, ugyanakkor Szatmárnémetiben a Gheorghe Dragoş Gazdasági Kollégiumban nem indul magyar tannyelvű kilencedik osztály. A Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pedig csak két kilencedik osztályt indítanak.
A főtanfelügyelő pozitívumnak nevezte, hogy a Hám János Római Katolikus Líceum és Szatmárnémeti Református Gimnázium, amelyek eddig kizárólag elméleti képzést biztosítottak, magyar nyelvű szakosztályt is indítanak.
Durla szerint nem véletlen, hogy Szatmár megyében a legnépszerűbb magyar tannyelvű iskolák a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Hám János Római Katolikus Líceum és a Szatmárnémeti Református Gimnázium, ahová minden magyar anyanyelvű szülő előszeretettel íratja be gyermekét. „Ezek a tanintézmények kellő komolysággal bírnak, odafigyelnek az oktatás minőségére, így természetes, hogy sikerük van és odavonzzák a diákokat. A kiemelkedő teljesítményűket figyelemreméltó és ez a sikerül kulcsa” - mondta a Szatmár megyei főtanfelügyelő.
A fent említett megyéken kívül Kolozs, Hargita, Arad és Bihar megyékben is megszűnnek magyar osztályok. 
itthon.ma//erdelyorszag

Szakoktatást indít a Hám János Teológiai Líceum és a Református Gimnázium
A római katolikus líceumban két, a református oktatási központban egy osztályt indítanak. Az előzetes felmérések szerint a munkáltatók és a tanulók részéről is nagy az érdeklődés.
„Iskolánk küldetésének tekinti, hogy támogassa a társadalmi mobilitást, ugyanakkor minden diáknak szeretnénk élhető jövőt biztosítani szülőföldjén. Ennek egyik kulcsa a magyar nyelvű szakoktatás, amelynek megerősítésében szeretnénk mi is részt vállalni a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatásával” - indokolja a szakoktatás beindítását Ádámkó Csaba István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója.
A tervek szerint a 2017-2018-as tanévben két szakosztályt - három éves képzés – fognak elindítani. Az egyik osztály - közélelmezés-turizmus profilú - megosztott képzési rendszerben szakács (14 hely) és pincér (14 hely) képzést kínál. A másik osztályban - automatizálás-elektronika profilú - elektronikai műszerész (28 hely) képzést lehet elsajátítani.
A színvonalas szakképzésnek előfeltétele a megfelelő épület és képzési terek biztosítása, ezért rövidesen elkezdik a szükséges szaktantermek, laboratóriumok kialakítását. Ennek az oktatási formának másik alappillére a gyakorlati képzés, amelyet olyan helyi vállalkozásokkal közösen szeretnék biztosítani, amelyek a saját szakterületükön kiválónak bizonyulnak: az Autonet Import kft., a Technosam kft., az Aquastar gyógy- és élményfürdő, illetve a No Pardon Pub étterem.
„Bízunk benne, hogy új osztályainkat bizalommal fogadják a végzős nyolcadikos diákok és szüleik egyaránt. Az érdeklődő diákokat szeretettel várjuk a mesterségek napján - március 28-án 9 és 13 óra között - melynek során bemutatjuk elképzeléseinket. Iskolánk dísztermében a látogatók találkozhatnak az iskola vezetőségével és az említett vállalkozások képviselőivel” - mondja Ádámkó.
Kereskedelmi dolgozókat fognak képezi a Refiben
A Református Gimnáziumban is megkezdődik a szakoktatás: az új tanévben előkönyveléshez is értő kereskedelmi dolgozókat fognak képezni egy 28 fős osztályban.
„A megye nyolcadik osztályos diákjai körében készült egy felmérés, ami azt mutatja, hogy vannak érdeklődők a szakoktatás iránt. Több általános iskolából is kaptunk jelzéseket és a Református Gimnázium nyolcadikosai között is van, aki ebben az osztályban folytatná a tanulmányait” - magyarázza Szilágyi Éva igazgatónő. A profil egyébként illeszkedik a Református Gimnázium által elindított vonalba, ugyanis az iskolában posztliceális képzés is zajlik előkönyvelői-gazdasági témakörben.
A gimnáziumban elindított szak gyakorlatilag a Gheorghe Dragos Gazdasági Líceumban működő magyar nyelvű osztály helyét veszi át.
szatmar.ro

Önkéntesekkel önkéntesekért
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet ünnepélyes keretek között díjazta a szervezet tevékenységét segítő önkénteseket az Önkéntes Gálán.
A Caritasnak a közösség érdekében kifejtett munkáját nagymértékben segítik lelkes fiatal önkéntesek. Az ő tevékenységüket, valamint az önkéntesség kapcsán a szervezettel együttműködő tanügyi intézményeket, civil szervezeteket díjazta a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet a csütörtök délután megrendezett Önkéntes Gálán.
Az esemény szervezésében az önkéntesek aktívan részt vállaltak: a Gheorghe Dragoș Gazdasági Líceumban, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, valamint a Református Gimnáziumban tanuló, összesen 12 diák, március eleje óta foglakozott a gála megszervezésével. A konferálást is önkéntes diákok vállalták: Pop Alexandra és Dobos Irisz Barbara.
A Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet partnerként vesz részt a „Szociális szolgáltatások regionális önkéntes-hálózata Bihar, Szatmár és Szilágy megyékben” elnevezésű projektben. A gála keretében a szervezet megragadta az alkalmat arra is, hogy a VOLO projektben együttműködő 13 iskola, 14 civil szervezet és 9 Caritas-intézmény önzetlen és lelkes munkáját elismerje. Az önkéntesekkel való együttműködés a gála után sem ér véget, hiszen a résztvevő fiatalok közül többen felajánlották, hogy önkéntesként támogatják a június 10-én megszervezésre kerülő XI. Caritas Maratont. Az esemény jó hangulatú bulival zárult. szatmar.ro