Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

"Nov. 20-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartották az első olyan geológustalálkozót, amelyen zömmel székelyföldi szakmabeliek vettek részt. Boér Hunor muzeológus elmondta: mára a Székely Nemzeti Múzeum maradt az egyedüli határon kívüli magyar intézmény, amely folytonosan működik. Márton István a kolozsvári földtani kutató diákcsoport, a GEKKO tevékenységét és kiadványát vázolta. Wanek Ferenc, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke "megtűrtnek" nevezte a kolozsvári magyar nyelvű geológia-földrajz szakot. /Székelyföldi geológusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

" A november 25-én lezajlott Treiber János-konferencia zárta az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának 2000. évi tudományos programját és egyben a szakosztály újraalapításának 10 éves évfordulóját. Dr. Uray Zoltán, a szakosztály elnöke leszögezte, hogy a szakosztály főbb céljai: előadói és szakmai vitafórumot biztosítani a romániai magyar oktatók és kutatók számára, felolvasóülések, kerekasztal-megbeszélések és tudományos ülésszakok szervezésével; ugyanakkor a Múzeumi Füzetek szakfolyóirat újraindításával anyanyelvű szakmai publikációs lehetőséget biztosít, és támogatja a magyar anyanyelvű szakkönyvek megjelentetését/kiadását; emellett szakkönytárakat alapít, megőrzi a visszavonult vagy elhunyt szakemberek könyv- és kézirathagyatékát; támogatja a kolozsvári egyetemek diák kutatócsoportok munkáját, pályázati lehetőséget, szakkönyvtárakat, előadótermet, vendégszobát biztosít számukra, és a meghívott előadóknak a lehetőségekhez mérten a szakmai műhelyeket; végül kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokat épít ki a romániai magyar és magyarországi természettudományokkal foglalkozó civil szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek között. - 1990 és 2000 között a szakosztály 97 havi felolvasóülést tartott, 74 hazai és 23 magyarországi előadó részvételével, 1994 és 2000 között 7 alkalommal évi tudományos ülésszakot rendezett. Eddig a Múzeumi Füzetek 9 száma jelent meg, főleg a hazai, de néhány külföldi kutató közleményeivel. Az EME közreműködésével két kémia-, egy fizika- és két biológiakönyv jelent meg magyarul. A diákcsoportok közül az 1995-ben alakult, biológusokból álló Öko-Stúdium a Collegium Biologicum három számát, az 1996-ban alakult geológusokból álló GEKKO csoport a Collegium Geologicum két számát, és az 1998-ban alakult földrajz szakos hallgatókból álló Cholnoky csoport a Collegium Geographicum első számát jelentették meg. A természettudományi könyvtár fejlesztése és számítógépes feldolgozása folyamatos. 12 alkalommal rendeztek megemlékező előadásokat, könyvbemutatókat és közös tudományos ülésszakokat más civil szervezetekkel (EMT, EKE, Bolyai Társaság). - A szakosztály publikációs tevékenysége volt a legsikeresebb. A Múzeumi Füzetek rendszeres évi megjelenése, a természettudományos szakkönyvek megszerkesztése és kiadása jelentősen hozzájárultak a romániai magyar anyanyelvű tudományos irodalom fejlesztéséhez. A havi felolvasóülések jól szolgálták a tudománynépszerűsítést és a magyar szaknyelv gyakorlását. A tudományos ülésszakok jó alkalmat teremtenek a hazai és külföldi magyar kutatók eredeti munkáinak megismerésére és új szakmai kapcsolatok létesítésére. - Megfogalmazódott az igény az a jövőben egy szakterületet öleljenek fel az értekezletek. /Tíz év mérlege. Interjú Uray Zoltán szakosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Okt. 18-án tartották az ötödik székelyföldi geológustalálkozót Sepsiszentgyörgyön, amelyet Papucs András egyetemistaként, a kolozsvári GEKKO tagjaként kezdeményezett 1999-ben. Ezeken a találkozókon határozták el a Székelyföld földtana című monográfia megírását. 2001 novemberében Wanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, a Bolyai Társaság elnöke vitára bocsátotta az általa elkészített kötet tervét, fejezetcímekre lebontva és megjelölve a szerzőket, akik azokat megírnák. Ennek támogatására létrehozták a Pro Geologia Egyesületet, amelyet Csíkszeredában jegyeztek be. A negyedik tanácskozásig, 2002-ig gyakorlatilag semmi sem valósult meg a korábban elképzeltekből, s az akkori, egyre kevesebb előadó jelenlétével zajló egyeztetésen. A Székelyföld földtanát áttekintő monográfiáról szóló vitában elhangzott: a mű elkészítése vakvágányon van, összeállítása csak intézményes háttérrel és szakszerű irányítás mellett remélhető. Az időközben szakmát váltott geológusok elmondták: az egykori vizsgálati eredmények egy része elavult, mi több, az adatok eltűntek az időközben felszámolt csíkszeredai kutatóvállalat archívumából. Többen hangsúlyozták, hogy a szervező-szerkesztő munkára Wanek Ferenc lenne alkalmas. Ez a szellemi vállalkozás mégsem jelentéktelen, ezt jelezte a budapesti Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) négyfős küldöttségének jelenléte, támogató érdeklődése. Az anyaországi geológusok szorgalmazzák, hogy a Székelyföld földtana minél előbb elkészüljön. A társulat Budapesten megvitatta, miként segíthetik a monográfia elkészítését, és úgy döntöttek, 2004-ben az MFT vállalkozik arra, hogy megjelentessen egy 100-150 oldalas ötödik különszámot a Földtani Közlönyből, amely a Székelyföld geológiájával foglalkozó tanulmányokat tartalmazna. Ehhez viszont az kell, hogy a Wanek Ferenc által nevesített szerzők jövő áprilisig beküldjék cikkeiket. Zólya László csíkszeredai geológus kijelentette, a földtani monográfia csak intézményes háttérrel születhet meg, úgy, hogy van pénz a felmerülő problémák megoldására. /Mózes László: Szubjektív vázlat egy tudományos kezdeményezésről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"