A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

Megtartották a Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesület generációváltó közgyűlését Homoródfürdőn. Az öt év alatt folytatott tevékenységről tartott beszámolót az egyesület vezetősége. A 2002-től bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező egyesület számos rendezvény mellett két teleházat működtetett az elmúlt időszakban. Tevékenységüket támogatta többek között Csíkbánkfalva és Csíkszentgyörgy Közbirtokossága, továbbá Csíkszentgyörgy tanácsa. /Kánya Lajos jegyző, Csíkszentgyörgy: Választottak a Gátkötők. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

Hagyományos ünneppé vált Csíkszentgyörgyön a Szent György-napok rendezvénysorozata, amelyet idén hatodik alkalommal szervezett meg a helyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület. Sportvetélkedők és előadás mellett kézműves foglalkozás is lesz, de nem hiányzik a Szent György misztériumjáték bemutatása sem. /Szent György-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ 23/ Lőrincz György székelyudvarhelyi író hatvanéves /sz. Kápolnásfalu, 1946. ápr. 21./. Írói munkássága a kommunista diktatúra sötét éveiben kezdődött, amikor a sorskérdéseket, a kisebbségi helyzetet bemutató/elemző írásokhoz bátorságra is szükség volt. A kritika minden eddig megjelent – szám szerint tizenegy – művéről elismerően szólt. Legutóbbi, tavaly megjelent alkotása, a Pusztulás című, műfaját tekintve: regény. A jeles irodalomtörténész Pomogáts Béla egyebek mellett ezt írta a könyv utószavában: „Én Köblös Orsolya alakjának megformálását tartom a regény legnagyobb epikai, egyszersmind erkölcsi értékének. (...) Örvendetes lenne, ha Erdély magyar leányifjúsága bennük találná meg a maga hőseit és példaképeit.” Lőrincz György a művészi ábrázolás mellett kedvenc területének tarja az esszét és a szociográfiai publicisztikát is. Ez utóbbi műfajban kiemelkedő munkásságáért 2002 júniusában a Magyar Írószövetség Budapesten Szabó Zoltán-díjjal tüntette ki. Tanulmányait kötetbe foglalta (Imázskészítők, Pallas–Akadémiai Kiadó Csíkszereda, 2004). A magyarságtudat őrzése, az anyanyelvhez való hűség Lőrincz György kiemelt fontosságú témái közé tartozik. A Hargita Megyei Művelődési Tanács udvarhelyszéki szakirányítójaként szerepet vállalt köztéri szobrok felállításában, létrehozta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, annak elnökeként rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, évfordulós köszöntőket, segítette az udvarhelyi színház és néptáncműhely megalakulását, tagja a román és a magyar írószövetségnek, állandó munkatársa a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. /Komoróczy György: Amíg csak él az ember. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./