Erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Az Erdélyi-Érchegység egyik legrégibb településén, Verespatakon már a római korban aranybányászat folyt. A több ezeréves tárnákban fellelt viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. Ezek az időszámításunk után 131-167 között írt daciai emlékek számítanak a római kurziva legrégibb változatainak. Tudományos értékük felbecsülhetetlen.
Altalaji kincsei nem mindennapiak. Ezért ezen a területen a kanadai Gabriel Resources Gold Corporation cég saját aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.
Mindezeket figyelmen kívül hagyva, bizonyos hazai politikai és gazdasági erők olyan irányba, szeretnék a verespataki helyzetet eltolni, mely számukra kedvező lenne.
Neves személyiségek tiltakozó nyilatkozatot adtak közre.
Az alábbiakban közöljük az elektronikus formában eljuttatott nyilatkozatot.
Csomafáy Ferenc
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek tiltakozó nyilatkozata
Erdélyi magyar történelmi egyházaink határozottan ellenzik a „Roșia Montană Gold Corporation” verespataki bányaprojektjét és Románia kormányának célirányos törvénytervezetét, amely az alkotmány és a hatályos jogszabályok ellenében lehetővé tenné ennek megvalósítását.
Egyházaink közös elvi álláspontját tíz évvel ezelőtt kifejeztük, és azt változatlanul fenntartjuk. Természeti környezetünket Isten teremtette, épített és másfajta kulturális örökségünket a környéken élő mindenkori emberek hozták létre utódaik számára. Mindezen értékeket kötelességünk megvédeni bármilyen közvetlen rombolástól és évszázadokra kiható veszélyforrástól. Ráadásul templomaink, temetőink és más helybeli örökségeink egyházaink tulajdonát képezik, amelyekről nem kívánunk lemondani, ugyanakkor eredeti állaguk és helyszínük erőszakos megváltoztatását sem tudjuk elfogadni.
Románia alkotmánya előírja az egészséges és természetes környezethez való jogot, valamint az állampolgárok és az intézmények kötelességét környezetünk védelmét illetően. A magántulajdonhoz való jog sérthetetlenségét, és a lakhely szabad megválasztásának lehetőségét szintén az alkotmány biztosítja. Mindezek mellett 2010-ben az Európai Parlament is egyértelműen állást foglalt a ciántechnológiás bányászat európai szintű tiltása érdekében.
A fentiek alapján megdöbbenve vettük tudomásul, hogy Románia kormánya a közelmúltban jóváhagyta, és a parlament elé terjesztette a bányanyitást elősegítő törvény tervezetét. Tiltakozunk a természetrombolás, a magántulajdon megsértése, a kulturális értékek rombolása ellen, ami a jogszerűtlen törvénytervezet elfogadásával és végrehajtásával bekövetkezne. Felszólítjuk a kormányt, hogy vonja vissza a kifogásolt kezdeményezését! Amennyiben erre nem kerül sor, akkor felkérjük Románia parlamentjének tagjait, hogy az ügydöntő szavazáskor utasítsák el ezt a törvénytervezetet.
Tiltakozásunk megfogalmazásakor tisztában vagyunk azzal, hogy a bányaprojekt beindításához sok helyben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű embertársunk fűzött fokozott reménységet, ezért felszólítjuk Románia kormányát, hogy foganatosítson célirányos intézkedéseket a környék munkanélküliségének és más szociális problémáinak megoldására.
Isten óvja környezetünket és jövőnket; bírja jobb belátásra az ezeket veszélyeztető emberi tényezőket
Erdély-szerte, 2013. szeptember 16.
Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke
Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke

Vasárnap több mint 15 ezren tüntettek Bukarestben Verespatak védelmében
Folytatódtak vasárnap Romániában a verespataki ciántechnológiás bányaberuházást ellenző és támogató tüntetések: a projekt ellen Bukarestben több mint 15 ezren vonultak utcára, Verespatakon viszont több száz helybéli szorgalmazta a kitermelés mielőbbi megkezdését.
A beruházást ellenzők sorozatban a huszonkettedik napja vonul- tak utcára vasárnap. A tüntetők hétvégén vettek részt nagyobb számban a megmozduláson. Szombaton például mintegy 5-6 ezer fiatal vont élőláncot a román parlament köré a beruházás elleni tiltakozásként.
A tüntetések szeptember 1-jén kezdődtek azt követően, hogy a román kormány a parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely elősegíti a tervezett ciántechnológiás bányaberuházást.
Vasárnap Bukarestben 15 ezren tiltakoztak a beruházás ellen, de más romániai városokban is szerveztek hasonló megmozdulásokat, így összesen több mint 20 ezren kérték a bányanyitási terv elutasítását.
Verespatakon több száz bányász szorgalmazta a beruházás jóváhagyását, és a kitermelés mielőbbi elkezdését. Az erdélyi településre látogatott vasárnap Valeriu Zgonea, a román képviselőház szociáldemokrata párti elnöke, aki a beruházást ellenzőket felszólította arra, hogy javasoljanak konkrét és életképes alternatívát a verespataki emberek megélhetésére, hiszen az erdélyi településen nagyon magas a munkanélküliség. A helyszínen a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation illetékesei elmondták, hogy a beruházás több mint 2 ezer munkahelyet biztosít a környéken élő embereknek, emellett a beruházó vállalta, hogy kétszeresére növeli a környezet rehabilitálására fordítandó pénzösszeget, amely 56 millió euró lesz, de pénzt fordít a kommunizmus idején végzett kifejtés nyomán keletkezett, és azóta is folyatódó környezetszennyezés felszámolására, akárcsak a térség örökségének megóvására.
A 70 százalékos parlamenti többséggel kormányzó Szociáldemokrata Szövetségben (USL) megoszlanak a beruházással kapcsolatos vélemények: a szociáldemokraták támogatják a bányaprojektet, a liberálisok ellenzik. inforadio.hu
Erdély.ma

Meghallgatnak mindenkit (Verespatak-bizottság)
Működik a www.comisiarosiamontana.ro internetes honlap, melyen megtekinthető a verespataki bányakitermelésre vonatkozó törvénytervezet, és ahol javaslatokat tehetnek azok, akik meghallgatásra szeretnének menni a bizottságba, vagy valamilyen megoldást találtak – jelentette be Darius Vâlcov, a verespataki bányakitermelésre vonatkozó törvénytervezet elemzésére létrehozott szakbizottság elnöke. Bejelentette egyúttal, jövő héten kezdik el a meghallgatásokat, és kikérik többek között a történelmi magyar egyházak véleményét is.
A www.comisiarosiamontana.ro internetes honlap tegnaptól működik, egyelőre a verespataki bányakitermelésre vonatkozó törvénytervezet található meg rajta, illetve minden kiadott engedély, amely a bizottság rendelkezésére áll. „Egyelőre nagyon kevés van ezekből. Minden dokumentum, amelyet nekünk bemutatnak, felkerül a honlapra, hogy mindenki láthassa az iratokat, melyekkel dolgozunk, melyeket elemzünk, beleértve a különböző engedélyeket is, majd ha megkapjuk őket. Egyelőre azonban a törvénytervezetet és a szerződést elemezzük” – mondta Darius Vâlcov szenátor. Hozzáfűzte, a honlapra írhatnak mindazok, akik meghallgatásra szeretnének menni a bizottsághoz, vagy van valamiféle javaslatuk, megoldásuk.
A testület meghallgatta Daniel Barbu kulturális minisztert, aki elmondta, hogy a beruházó vállalta: 70 millió eurót fordít a helyi épített örökség megőrzésére, és ebből 32 millió eurót már beruháztak. A miniszter ugyanakkor elmondta: egyetlen állami hatóság sem tudja igazolni, hogy valóban megtörtént ekkora értékű beruházás, mert ilyen szakvizsgálatot nem végzett senki, de szerinte „szabad szemmel is látható”, hogy a beruházó felújított olyan verespataki házakat, amelyek a tulajdonában vannak.
A Verespatak projektjét elemző parlamenti szakbizottság tagjai tegnap arról is döntöttek, jövő héten meghívják ülésükre a nagy infrastruktúra-projektek tárcája, a Minvest részvénytársaság, a gazdasági tárca, a Roşia Montana Gold Corporation, a Román Geológiai Intézet, a pénzügyminisztérium, a költségvetési tárca, az erdők és vizek minisztériuma, a regionális fejlesztés minisztériuma, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külügyi Hírszerző Szolgálat képviselőit is. Vâlcov szerint a bizottság elsősorban azt akarja tisztázni, hogy megalapozottak-e azok a gyanúk, amelyek a beruházó fizetésképtelenségére vonatkoznak. A beruházást ellenző civil szervezetek szerint ugyanis a vállalat nem rendelkezik elegendő pénzzel a költséges beruházás finanszírozására. Kikérik ugyanakkor a Román Akadémia, az ortodox egyház, a görög katolikus egyház, a református egyház, a római katolikus egyház és az unitárius egyház véleményét is, valamint felkérik a Román Nemzeti Bank, a közgazdasági egyetem és a Romániai Építészek Egyesületét is, hogy foglaljanak állást az ügyben. Darius Vâlcov hangsúlyozta, a szakbizottság tagjai úgy döntöttek, hogy minden egyes meghallgatás nyilvános lesz, a sajtó képviselői is részt vehetnek ezeken.
Ponta segítséget kér Finnországtól
A román hatóságok tájékoztatást és műszaki segédletet fognak kérni a finn hatóságoktól a korszerű technológiával történő bányakitermelésekkel kapcsolatban, hogy Románia környezetkímélő módon hasznosíthassa természeti erőforrásait – jelentette ki Victor Ponta kormányfő, miután tájékoztatta a finn kormányfőt, hogy Romániában közvita témáját képezi a bányászat jövője. Jyrki Katainen kijelentette, iparilag fenntartható a bányakitermelés, ha minden egyes kritériumot – így a gazdaságit, a társadalmit és a környezetvédelmit – figyelembe vesznek.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Verespatak: tíz éve készülnek jelentések
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
„Nem egy, hanem több tucat tájékoztatás született a témával kapcsolatban, melyeket elküldtünk az illetékeseknek. Ezek a hitelképességre, a megbízhatóságra, az ellenséges erőkre vonatkoztak” – mondta Meleşcanu, hozzátéve, elmegy a Verespatak ügyével foglalkozó bizottság ülésére. A Verespatak-bizottság egyébként tegnap Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert hallgatta meg, aki elmondta, a Roşia Montana Gold Corporation kötelessége lesz felszámolni a régi talajszennyeződéseket Verespatakon, ehhez megközelítőleg 300 millió euró szükségeltetik, ez az összeg azonban nem áll az állam rendelkezésére. Hangsúlyozta, Verespatakon 18 elhagyott és nem semlegesített meddőhányó, két elhagyott és környezetileg szintén meg nem tisztított bánya van, valamint 1450 kilométer hosszan húzódó tárnák, melyeken keresztül savas víz szivárog a talajba, egy tárnán keresztül a vízgyűjtő medencébe is, így savas víz szennyezi az Aranyos folyót, minek következtében nagyon nagy mértékben károsul az ökoszisztéma, és a halak is kipusztulnak. Ismertette azt is, az új projektben a környezetvédelmi minisztérium az Európában megengedett érték egyharmadára csökkentette a ciánvegyület koncentrációját Verespatak esetében. „Biztosítottuk magunkat arról, hogy a ciánt csak zárt körforgásban, felügyelet mellett használják fel, és a szállítást is szigorúan felügyelik” – mondta Rovana Plumb. Emellett további biztonsági intézkedések hozatalát is kikötötték a derítőmedence esetében, a vidéken erdősítések is lesznek, ugyanakkor földrengésbiztossá teszik a derítőmedence gátját.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta: Románia számára katasztrofális lenne a verespataki-beruházás elutasítása
Victor Ponta román miniszterelnök úgy véli, katasztrofális lenne országa számára, ha elutasítaná a verespataki aranybánya-beruházást, és ezáltal azt üzenné a külföldi befektetőknek, hogy ellenük van.
A kormányfő a Reuters Investment Summit keretében egy bukaresti konferencián mondott beszédében jelentette ki, hogy a verespataki beruházás esetleges elutasítása révén gazdasági szempontból nem érné nagy kár Romániát, de ha azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a külföldi beruházók ellen van, és nem akarja kihasználni adottságait, akkor ez katasztrófa lenne Románia számára. Ponta szerint ezért a verespataki beruházás elsősorban jelképként és nem gazdasági szempontból nagyon fontos beruházás.
A miniszterelnök szerint Romániának ki kell használnia természeti erőforrásait a környezetvédelmi szabványok tiszteletben tartása mellett. Hozzátette: ha ezeket a normákat tiszteletben tartja a beruházó, akkor Romániának a kitermelés elindítását kellene támogatnia.
Ponta bírálta az előző kormányokat, amelyeknek szerinte nem volt elég bátorságuk ahhoz, hogy az olyan vitatott beruházásokat, mint a Verespatakon tervezett aranybányát, vagy a palagáz kitermelését elkezdje. Egy amerikai felmérés szerint ugyanis Romániának annyi palagáztartaléka van, hogy az száz évig fedezné a belföldi gázfogyasztást.
A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat immár csaknem 15 éve Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Verespatakon. A tervet sokan azért ellenzik, mert ciántechnológiával termelnék ki a 330 tonna aranyat és az 1600 tonna ezüstöt.
A román kormány augusztus végén egy olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kimozdítaná a holtpontról a beruházást. A kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) azonban egyelőre megoszlanak a vélemények a beruházással kapcsolatosan, mivel a liberálisok ellenzik, a Ponta által vezetett szociáldemokraták pedig az utóbbi időben támogatják azt, míg azelőtt ők maguk is ellenezték. MTI
Erdély.ma

Gazdag és „szegény” romániai milliomosok
Romániában több mint 10 600 ember rendelkezik egy millió dollárnál nagyobb összeggel, bankszámlával. Az országnak azonban csupán egyetlen dollármilliárdosa van – amint az a második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Global Wealth Report 2013 című összesítéséből kiderül.
Románia: 10 600 dollármilliomos
A nem egészen 20 millió lakosú Romániában tehát nagyjából 19 ezer állampolgárra jut egy-egy dollármilliomos. Pénzügyi szakemberek szerint ez viszonylag nagy arányszám, tekintetbe véve azt, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb államai közé tartozik.
A romániai milliárdos után a két leggazdagabb román vagyona 500 millió dollár fölött van, őket követi 17 személy, aki 100 és 500 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezik. A rangsorban további 31 személy következik, 50 és 100 millió dollár közötti vagyonnal, 406 ember 10 és 50 millió dollárral rendelkezik, 721 román állampolgár pedig 5 és 10 millió dollár közötti vagyont gyűjtött. A rangsor végén 9449 „szegény dollármilliomos” található, „mindössze” 1-5 millió dollárral.
Pénz és kontinensek. A leggazdagabb földrész Észak-Amerika, amely 2005 után most nyerte vissza először ezt a címet, elsősorban az Egyesült Államokbeli ingatlanpiac újbóli megerősödése és a tőzsdei indexek megugrása nyomán. Észak-Amerika lakosságának vagyona 2012 júliusa és 2013 júliusa között 12 százalékkal növekedett, és elérte a 78 900 milliárd dollárt. Az ázsiai-csendes óceáni térségben ugyanebben az időszakban a lakosság vagyona 3,7 százalékkal csökkent, és visszaesett 73 900 milliárd dollárra, elsősorban Japán gazdasági visszaesése miatt. Az európai lakosság vagyona a jelzett időszakban 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 76 000 milliárd dollárt. Világviszonylatban a lakosság vagyona úgyszintén nőtt: a növekedés mértéke 4,9 százalékos volt, a fölgolyó lakossága így 241 000 milliárd dollárral rendelkezik.
A gazdasági-pénzügyi válság a milliomosokat is érintette: a Capital című folyóirat tavaly még hat román dollármilliárdosról tudott.
Ismertebb hazai milliomosok
Az egyetlen román dollármilliárdos a 49 éves Frank Timiş, akinek vagyonát 1,7-1,75 milliárd dollárra becsülik. A Capital című folyóirat szerint tavaly is ő volt a leggazdagabb. Frank Timiş élete valóságos regény: 16 éves volt, amikor disszidált Romániából, a Temesvárról Triesztig vezető 1500 kilométeres utat gyalog tette meg. Olaszországból Ausztráliába vezetett az útja, ahol először bányában dolgozott. Jelenleg bányakitermeléssel foglalkozó vállalkozó, kezdeményezésére alakult meg a verespataki aranykitermelésre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation vállalat. Frank Timiş a Sierra Leone-i gyémántkitermelő African Minerals valamint a kazahsztáni kőolajra szakosodott Eastern Petroleum Corporation tulajdonosa. Részvényese a Regal Petroleum és az Europea Goldfield vállalatoknak is. Frank Timis bőkezű is: szponzorizál egy romániai kolostort, egy maláriás gyermekek számára gyógyszereket előállító angliai gyógyszergyárat, iskolát épített Sierra Leonában.
A ranglista második helyén a 73 éves neves teniszező, Ion Ţiriac szerepel, 850-900 millió dolláros vagyonnal. Vállalkozásai elsősorban a pénzügyi és bankvilágban, a gépkocsiiparban valamint az építkezésben vannak. Az UniCreditŢiriac Banc 40,4 százalékos részvénycsomagjának tulajdonosa, 44 százalékkal érdekelt az Allianz-Ţiriac biztosító társaságban, de részvényese a Globe Round valamint a Bucharest International Center társaságnak is. Ingatlanjai vannak Münchenben, Monte Carlóban és Párizsban.
A harmadik helyen álló 45 éves Gruia Stoica vagyona 530-550 millió euró. Jelenleg a román államvasutak áruszállító részlegét kívánja megvásárolni, elsősorban idegenforgalommal és vasúti szállítással foglalkozik. Az áruszállító részleg megvásárlásáig nagyrészt kerülte a nyilvánosságot, arról sem nyilatkozik, miként vágott bele az üzleti tevékenységbe. Gazdasági elemzők szerint néhány évvel ezelőtt még csak kis részvénycsomagok voltak a tulajdonában, vagyona nagy része más személyek nevén volt. A Román Vasúti Csoport, a piski Reva és a páskányi Temar mellett cégei vannak Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában, Montengróban és Mozambikban.
Dinu Patriciu vagyonát 2012-ben még 850 millió euróra becsülték. A válság miatt azonban számos vállalkozása tönkrement. Elsősorban az építkezésben volt érdekelt, amelyet a válság esztendei a leginkább érintettek.
Gigi Becali úgyszintén sokat veszített a válság idején. Jóllehet néhány évvel ezelőtt vagyona még meghaladta az egymilliárd eurót, jelenleg mintegy 300 millió euróval jegyzik. Elsősorban a labdarúgásba és az ingatlanpiacba fektetett be.
A gazdag emberek országai
A legtöbb dollármilliárdos az Egyesült Államokban van: számuk 326. Az Egyesült Államokban él egyébként a legtöbb dollármilliomos, számuk eléri a 13 200 000-at. Közülük 629 vagyona 500 millió dollár és egymilliárd dollár között van.
A világranglista következő helyeit Japán, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia foglalja el. Japánban 2 650 000 dollármilliomost tartanak nyilván, de az ország dollármilliárdosokban is jól áll, számuk eléri a 16-ot.
A gazdagok számát tekintve Európában Franciaország vezet: 2 210 000 ezer dollármilliomosa és 17 dollármilliárdosa van. Németország ugyan „csak” 1 730 000 milliomost mondhat magáénak, 46 dollármilliárdosával azonban túlhaladja Franciaországot. Nagy-Britanniában 1 520 000 dollármilliomos és 28 dollármilliárdos él. Ausztriában 205 ezerre teszik a dollármilliomosok számát, az ország 5 dollármilliárdossal is rendelkezik.
A román vendégmunkások „kedvenc országában”, Olaszországban és Spanyolországban 1 450 000 illetve 400 000 dollármilliomos él – egyikük sem román. Az egykori szocialista országok közül Lengyelország áll a legjobban: a 44 millió lakosú országban négyszer több a milliomos, mint Romániában, a dollármilliárdosok száma pedig 3, de Csehországban is csaknem háromszor annyi milliomos – 28 400 – él, mint Romániában, milliárdosainak száma pedig szintén 3.
Maszol.ro

Belföldi hírek
Valótlanság és elfogadhatatlan
Szó sincs arról, hogy Románia betartaná az európai egyezményekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Markó Attila parlamenti képviselő Titus Corlățean külügyminiszter kijelentésére reagálva, aki szerint azért nem kell autonómia a magyarságnak, mert az Európa Tanács jelentései azt mutatják, hogy Románia minden vállalását teljesítette.
„A külügyminiszter vagy nem ismeri ezeket a jelentéseket, vagy csak azokat a részeket mutatták meg neki, amelyekben elismerően nyilatkoznak. Ugyanis mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazásáról szóló jelentésekben komoly gondokat kifogásolnak az európai intézmények: nem biztosítják teljes mértékben az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az oktatásban, egyáltalán nincs kétnyelvűség az egészségügyben, az igazságügyben pedig csak papíron léteznek ezek a jogok” – hangsúlyozta Markó Attila. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a dekoncentrált intézmények még a székelyföldi megyékben sem biztosítják a nyelvi jogokat, sőt, olyan hely is akad, ahol megbüntetik azokat, akik a kétnyelvűséget szorgalmazzák. „Gondoljunk továbbá arra is, hogy szimbólumaink ellen hadjáratot indítottak, egyházaink javait vissza akarják államosítani! Ilyen körülmények között azt állítani, hogy minden rendben Romániában, egyszerűen valótlanság és elfogadhatatlan!” – fejtette ki Markó Attila.
Halasztást kér
Elhalasztatná a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának mára kitűzött ülését Tőkés László. Amint a testületnek címzett levelében jelzi, más irányú kötelezettségei miatt – a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács ülését vezeti a testület elnökeként – nem tud megjelenni az ülésen, ügyvédje, Kincses Előd pedig vasárnapig nem tartózkodik az országban. Tőkés László ismételten kérte a becsületbíróság tagjait: tegyék lehetővé, hogy meghatalmazott ügyvédje, Kincses Előd által gyakorolhassa az alkotmány biztosította védelemhez való jogát. A becsületbíróságot azért hívták össze, hogy megvitassa a politikusnak nyújtott állami kitüntetés visszavonásáról szóló kezdeményezést. Megváltozott a Verespatak-törvény
A Verespatak-bizottság teljes egészében megváltoztatta a kormánytól kapott törvénytervezetet, amely már nem Verespatakról szól, hanem általában az arany- és ezüstkitermelésről – jelentette ki Darius Vâlcov, a bizottság elnöke. Elmondta, a törvénytervezetből kivették a kormány és a Roşia Montana Gold Corporation közötti szerződést, mert szerintük ezt nem lehet törvénnyel jóváhagyni. Ezenkívül nyolc módosító javaslatot is elfogadtak, ezek egyike sem tesz hivatkozást a Verespatak-projektre. A bizottság egyébként 9–7 arányban leszavazta azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte. Korodi Attila, a szakbizottság tagja szerint a meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tetszhalottak Kolozsvár főterén – Megemlékeztek a felsőcsertési áldozatokról
Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a felső- csertési áldozatokról.
42 éve a Hunyad megyei Felsőcsertésen átszakadt az aranybánya zagytározója. A településre zúduló 300.000 tonna savas iszap letarolta az útjában álló épületeket és 89 embert ölt meg álmában. A kommunista rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, senkit nem vontak felelősségre.
Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a Felsőcsertési áldozatokról és felhívni a figyelmet az aranybányászat veszélyeire, kockázataira kérve a verespataki és csertési aranybányatervek elutasítását. VERESPATAKON Európa legnagyobb külszíni fejtésű ciántechnológiás aranybányáját akarják megnyitni. A Rosia Montana Gold Corporation verespataki gigantikus bányaterve számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vet fel. Négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és ciánnal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat.
A keletkező iszapszerű, nehézfémekkel és ciánnal terhes 215 millió tonna zagyot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, mindenféle szigetelés nélkül. Innen iszonyatos mennyiségű (ezer tonnás nagyságrendű) ólom, cink, arzén és egyéb nehézfém szivárogna a felszíni és felszín alatti vizekbe.
Ezek folyamatosan és megállíthatatlanul elterjednek, mint tintafolt az itatóspapíron, végérvényesen elszennyezve Erdélyben vizeinket, földjeinket, élelmünket és minket embereket.
Nagy mennyiségű kénsav jutna a környezetbe, amely önmagában képes elpusztítani folyóvizeinket. Egy esetleges gátszakadás példa nélküli katasztrófát okozhat itt. A kétszáz millió köbméter ciános, nehézfémes, kénsavas iszap kizúdulása a 185 méteres gát mögül elképzelhetetlen rombolást végezne. FELSŐCSERTÉSEN is újabb bányát akarnak nyitni, amelyhez már meg is kapták a környezetvédelmi jóváhagyást a minisztériumtól.
Itt két új meddőhányót létesítenének: egy 140 és egy 190 méter magasat, amiben összesen 84.5 millió tonna meddőt helyeznek el.
Két új zagytározó is készül: egy 95 méter magas, 1 millió köbméter zagy befogadására képes ciántartalmút és egy 160 méter magas 6,6 millió köbméter zagy befogadására képes ciánmenteset.
Zöld Erdély Egyesület
Szöveg és fotók: www.greendex.ro
Erdély.ma

Csendőri túlkapás a kolozsvári tüntetésen?
Túlkapással vádolják a csendőröket a verespataki ciántechnológiás bányakitermelés elleni, kolozsvári tüntetés résztvevői. A csendőrök vasárnap a hatósági engedély nélküli tüntetésen részt vevő, a prefektúra elé vonuló tömegből több személyt igazoltattak, aminek során dulakodás alakult ki, és bár a csendőrparancsnok szerint semmilyen erőszakos megnyilvánulásról nem volt szó, a tüntetők egyike orvosi igazolással bizonyítja a hatósági „számonkérés” során szerzett sérüléseit, és büntetőfeljelentést kíván tenni az ügyben.
Az esetet követően a tüntetők egy harmincfős csoportja tegnap reggel Gheorghe Vuşcan prefektushoz fordult, majd panasztételt iktatott a prefektúrán a karhatalmi erők erőszakos fellépése ügyében, amely szerintük egyáltalán nem volt indokolt.
A tiltakozók elmondása szerint, amikor vasárnap este a prefektúra épülete elé értek, a csendőrök kiszúrtak néhány tüntetőt a tömegből, és amint többen azok védelmére keltek, nagy lökdösődés kezdődött. – Annak a nevét követeljük, aki a csendőrcsapatot vezette vasárnap este, és magyarázatot várunk az erőszakos beavatkozásra, a tüntetők tömegből való kiemelésére. Indoklást kérünk a brutális fellépésre azok ellen, akik erőszakmentesen próbálták érvényre juttatni véleményüket – áll a prefektúrán iktatott panaszlevélben.
Florinel Budişan, a mobil csendőrosztag ezredese a vádakra reagálva elmondta: nem volt szó erőszakos fellépésről, csak néhány tiltakozót akartak igazoltatni, akik ellenálltak ennek. – Tizenhat esetben bírságoltunk szabálysértésért (csend- és rendháborításért), de még nem döntöttünk a következő intézkedésekről – tette hozzá.
Az egyik tüntető, Radu Costea ezzel szemben azt állítja, hogy valósággal rátámadtak a csendőrök vasárnap este. – Négy-öt csendőr jött egyszerre felém. Csak annyit hallottam, hogy „gyere ide”, és máris lökdösni kezdtek, majd a földre zuhantam. Arra nem emlékszem, hogy megütöttek volna, de így is vannak sérüléseim – mesélte Costea, aki be is mutatta a sérüléseit igazoló orvosi okmányt. A tüntető kiváncsi rá, miért bántalmazták, miközben ő egyebet nem tett, csak telefonon beszélt abban a pillanatban.
Gheorghe Vuşcan prefektus a tegnapi, tüntetőkkel való találkozón megjegyezte: tiszteletben tartja a sztrájkolók békés megnyilvánuláshoz való jogát, de arra kérte őket, hogy ők is tartsák tiszteletben a városlakók jogait. – A tüntetésnek törvényes keretek között kell lefolynia – hangsúlyozta a prefektus.
Vasárnap este – immár sorozatban a tizedik vasárnapon – több százan gyűltek össze a Főtéren, majd indultak el a város utcáin, hogy a verespataki bányaprojekt ellen tiltakozzanak. A résztvevők a Hunyad megyei csertési ökológiai katasztrófa 89 áldozata emlékére gyújtottak gyertyát. A tüntetésen részt vett Oana Boc – Emil Boc polgármester felesége – és Eckstein Kovács Péter volt miniszteri tanácsos is. – Nem szabadna hagyni, hogy a politikusok addig húzzák az időt, míg a lakosság megunja a tiltakozást – mondta Eckstein. – A tüntetéseket folytatni kell, mert a kormány csak tapogatózik, a liberálisok ellenzik a ciános bányakitermelést, néhány PSD-tag támogatja, a közvélemény pedig leginkább ellene van, ezért az utcára vonulás nagyon fontos. Be kell bizonyítani, hogy nem az lesz, amit a politikusok akarnak, vagyis, hogy az időhúzás miatt mindenki megunja a témát. Ez a nyilvánvaló taktikája a Gold Corporation támogatóinak – mondta el a tüntetésen Eckstein.
Szabadság (Kolozsvár)

Elutasítják a Verespatak-törvénytervezetet
Elutasította a parlament verespataki különbizottsága azt a törvénytervezetet, amely elősegítette volna az aranybánya-beruházást. A tervezet elutasítása mellett 17-en szavaztak, ketten tartózkodtak.
A voksolás előtt a kormánykoalíciós pártok megállapodtak abban, hogy leszavazzák az úgynevezett Verespatak-tervezetet, amelyet korábban csak a liberálisok elleneztek, a szociáldemokraták támogatták. Tegnap azonban úgy állapodtak meg, hogy a bányatörvényt módosítják, és abban szabályozzák a kitermelés általános feltételeit, amelyeknek a verespataki beruházást tervező Roşia Montana Gold Corporationnak (RMGC) is eleget kell tennie. „Az a közös szándékunk, hogy ne akadályozzuk a kitermelést, ne lehetetlenítsük el a fejlődést, hanem olyan jogszabályi keretet dolgozzunk ki, amely lehetőséget nyit a kitermelésre, nemcsak Verespatakon, hanem másutt is: olyan keretet, amely a román állam számára előnyös feltételeket biztosít a fenntartható fejlődéshez a környezetvédelmi követelmények betartása mellett” – magyarázta Crin Antonescu az SZLSZ döntését. Victor Ponta úgy nyilatkozott: „Ha a törvénytervezet nem volt elég jó, a következő sokkal jobb lesz, a kerettörvény figyelembe vesz és lefed majd minden jóhiszemű kritikát. (…) Több mint 500 bezárt bányánk van, és ez több tízezer elveszített munkahelyet jelent. Ezek közül nagyon sokra létezik az újra megnyitást lehetővé tevő projekt. Szükség van azonban egy kerettörvényre, amelyet a parlament jóváhagy, és ezt mi közösen támogatjuk. A politikai nyilatkozatokból úgy értettem, hogy a többi politikai erő is támogatja, ezek kijelentették, hogy ellenzik a törvényt, de támogatják a kitermelést. A kitermelési feltételek a kitermelési engedélyekben szerepelnek, és ezeket az engedélyeket a kormány bocsátja ki a hatályos törvény alapján, ahányszor csak szükség van rá. (...) Én természetesen azt szerettem volna, ha egy törvény alapján történik meg a kitermelés. A parlament azonban úgy döntött, hogy kerettörvényt akar. Nagyon jó megoldásnak tartom ezt, és támogatom”. A tegnap elutasított tervezetről a végleges döntést a parlament egészének kell meghoznia, mert visszavonni már nem lehet, de a koalíciós egyezség után az eredmény nem kétséges. A különbizottság jelentésében egyebek között azt javasolta, hogy a törvényhozó módosítsa a jelenlegi bányászati kerettörvényt, hiszen az a jelenlegi formájában hiányos, és nem veszi figyelembe az olyan nagy horderejű beruházásokat, mint a verespataki. A testület a többségi magántulajdonos és a kisebbségi román állami tulajdonos közötti korrekt partneri viszony kialakítását is szükségesnek tartja; a jelentés figyelmeztet arra, hogy az elmúlt tizenöt évben a verespataki beruházás-tervezet kapcsán törvénytelenségeket követhettek el. A jelentést valamennyi illetékes hatóságnak elküldik, hogy „teljes mértékben biztosítsák a beruházás törvényességét, és kivizsgálják ezeket az esetleges törvénytelenségeket”. A különbizottság a kitermelési engedély és egyéb titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozását is szorgalmazza.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Leszavazták a verespataki bányát, de még megépülhet
A román szenátus leszavazta a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet kedden, miután elfogadta az illetékes parlamenti különbizottság elutasító tartalmú jelentését.
A román szenátus leszavazta a beruházást elősegítő törvénytervezetet. A honatyák közül 119-en fogadták el a jelentést, három ellenszavazat és hat tartózkodás mellett.
A parlamenti különbizottság a múlt hétfőn utasította el a kormány augusztus végén beterjesztett, úgynevezett Verespatak-törvénytervezetét.
A mostani döntés annak következménye, hogy a kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) megegyezés született a tervezet elutasításáról.
Ugyanakkor Románia nem mondott le a beruházás megvalósításáról. Megállapodás született a kormánykoalícióban arról, hogy a bányatörvényt módosítják, s abban szabályozzák a kitermelés általános feltételeit. Ezeknek a verespataki beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) is eleget kell tegyen ahhoz, hogy megkapja a kitermelési engedélyt.
A beruházó üdvözölte a parlamenti különbizottság döntését, a tervet ellenzők pedig úgy vélték, nincs okuk ünneplésre, mivel a román állam nem tett le a szándékról, hogy megvalósítsa a nagyszabású ciántechnológiás bányaberuházást az erdélyi Érchegységben. A különbizottság jelentéséről a képviselőháznak is szavaznia kell még, hogy a jelenlegi tervezetet végleg elvessék.
A keddi szenátusi vitán Ilie Sarbu, a román szociáldemokraták felsőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy a jelentést megküldték a legfőbb ügyészségnek is, hiszen a dokumentum említést tesz olyan, „esetleges törvénytelenségekről", amelyeket a beruházás eddigi engedélyeztetése során követhettek el.
hvg.hu

Velejéig korruptnak nevezte a kormányfőt Traian Băsescu
December 29-ig kell döntést hoznia a kedden elfogadott költségvetési törvényről Traian Băsescunak, aki csütörtök esti sajtónyilatkozatában megerősített: visszaküldi a parlamentnek a jogszabályt, és csupán a társadalombiztosítási költségvetés törvényét hirdeti ki.
Băsescu ismét hangsúlyozta: nem ért egyet az üzemanyag jövedéki adójának literenkénti hét eurócenttel való növelésével. „Victor Ponta azt remélte, hogy ezt az intézkedést elrejti a Nemzetközi Valutaalapnak szóló szándéklevélben, ezért nem írtam alá a szándéknyilatkozatot – jelentette ki. Szerinte a miniszterelnök "a párt javára szóló rablást" akarta az államfő aláírásával alátámasztani.
Kijelentette: semmi nem kötelezi a kormányt arra, hogy megemelje az üzemanyag jövedéki adóját, a miniszterelnök mindössze így akar nagy összegeket irányítani a kormányhoz, melyet az európai parlamenti választásokra és az elnökválasztásokra akarnak elkölteni. „Egy miniszterelnök esetében ez a legnagyobb fokú korrupció és erkölcstelenség” – mondta.
Az államfő kitért lánya Călărasi megyei földvásárlására is. Băsescu a Ioana Băsescu által felvet egymillió eurós banki hitel odaítélésének részleteit firtató – Victor Ponta által kezdeményezett – parlamenti vizsgálóbizottság felállítását zsarolásnak nevezte. Mint mondta: lánya tisztességes módon jutott hitelthez, semmi törvénytelenséget nem találhatnak a hitelszerződésben.
Az államfő „velejéig korruptnak” nevezte Victor Pontát, aki szerinte saját törvénytelenségeit próbálja rejtegetni a vádaskodásokkal. Băsescu a visszautasított Verespatak-törvényre utalt, amelyel a kormány zöld utat adott volna a Rosia Montana Gold Corporation tervezte bányaberuházásnak
maszol.ro

Türelmet kér Korodi Attila miniszter Verespatak-ügyben
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter türelmet kér ahhoz, hogy a szakhatóságok jó válaszokat tudjanak adni a verespataki beruházás ügyében. Erről és az általa vezetett tárca prioritásairól az RMDSZ-es politikus az Erdélyi Riportnak adott interjúban nyilatkozott.
„Nekem az a lényeg, hogy (Verespatak ügyében – szerk. megj.) betartsunk minden törvénycikkelyt. Azt gondolom, mindenki tudja, hogy én ebben a témában nagyon szigorú vagyok” – jelentette ki a miniszter.
Korodi indokoltnak tartja a befektető Rosia Montana Gold Corporatian elégedetlenségét amiatt, hogy a kormánynak tíz év alatt sem sikerült választ adnia a cég környezetvédelmiengedély-igénylésére.
„Az RMGC türelmetlensége jogos. Csakhogy közben a Verespatak-törvény vitája során, a parlamenti meghallgatásokon olyan információk kerültek napvilágra, amelyek egy teljesen új oldalát is megvilágították ennek a beruházásnak” – magyarázta Korodi, aki szerint az új adatok fényében új elemzéseket kell végeznie a minisztériumi szakembereknek. Hozzátette, várja, hogy a parlament befejezze a szavazást a Verespatak-törvényről (a Szenátus már elutasította a jogszabályt – szerk. megj.), hogy tudjanak ebben a kérdésben továbblépni.
Korodi emlékeztetett arra, hogy egy suceavai bírósági döntés érvénytelenítette a kitermelésre szánt terület nagy részére kiadott régészeti tehermentesítési bizonylatot. „Tehát olyan fejlemények vannak, amelyek megnehezítik a végleges döntést. Ilyen értelemben szerencsés is volt a tavalyi parlamenti vita, mert rájöttünk arra, hogy szakhatóságilag még sok mindent a helyére kell tenni a beruházással kapcsolatban. A döntésünket alaposan meg kell indokolni, mert azt már most biztos: bármit is lépünk, rengeteg per lesz belőle” – fogalmazott a tárcavezető.
maszol/erdelyiriport.ro,

Tiltakoznak a magyar környezetvédelmi államtitkár verespataki jelenléte miatt
Egy verespataki szakszervezet nyílt levélben kérte a román külügyminisztériumot arra, hogy foglaljon állást Illés Zoltán magyar környezetvédelmi államtitkár vasárnapra tervezett verespataki látogatása ellen.
A magyar államtitkárt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívta Verespatakra a ciántechnológiás bányászat elleni vasárnapi tiltakozó akcióra. Illés Zoltán felszólalása szerepel a megmozdulás nyilvánosságra hozott programjában.
A Bányászat Jövője (Viitorul Mineritului) nevű szakszervezet a Titus Corlățean külügyminiszternek címzett nyílt levélben felszólította a külügyi tárcát, hogy az állásfoglalás mellett „kérjen sürgősen magyarázatot Magyarország kormányától” az államtitkár verespataki megjelenésének ügyében.
A szakszervezet honlapján csütörtökön közzétett nyílt levél szerint a magyar államtitkár, Tőkés László és más magyar politikusok jelenléte „a verespataki munkahelyek elleni tiltakozáson nehezen elképzelhető szociális görcsöket idézhet elő” a helyi közösségben. A közelmúltban történt elbocsátások után ugyanis ezer család megélhetése vált bizonytalanná.
„Azt gondoljuk, hogy a Magyar kormány egyik tagjának jelenléte Románia területén egy, a nemzeti érdek körébe tartozó bányászati projekt elleni tüntetésen nemcsak a szakszervezeti tagok arculcsapását jelenti, hanem a román állam belügyeibe való beavatkozást is” – áll a szakszervezet nyílt levelében.
A szakszervezet azt is kérte a román külügyi tárcától, hogy ellenőrizze: a budapesti kormány pénzeli-e a bányanyitás elleni más tiltakozó akciókat. A szakszervezet egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan megnyílhat a Verespatakra tervezett aranybánya, amely az egész térségben munkahelyeket teremt és jólétet hoz.
Verespatakon és környékén 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar ciántechnológia alkalmazásával kitermelni a Roșia Montană Gold Corporation nevű kanadai–román társaság.
A beruházás engedélyezését elősegítő törvényt tavaly novemberben elutasította a román parlament úgynevezett Verespatak különbizottsága, amely további felméréseket és kutatásokat rendelt el. Ugyanakkor a román állam nem mondott le arról, hogy megfelelő körülmények között engedé. Székelyhon.ro

Verespatak: új szaktanulmány készül
Nem biztos, hogy a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) megkapja a szükséges engedélyeket a verespataki ciántechnológiás aranybányászathoz – jelentette be a Korodi Attila környezetvédelmi tárcavezető Kolozsváron egy sajtótájékoztatón.
A minisztérium még ebben az évben elismert szakintézményeket kér fel különböző tanulmányok elkészítésére, mivel az eddigi dokumentumok hitelessége kérdésessé vált. A tanulmányok elkészítésére a Román Akadémiához, illetve a Román Geológiai Intézethez fordul majd a szaktárca. Korodi szerint négy hónap áll a szakemberek rendelkezésére a dokumentáció összeállítására. A tárcavezető kifejtette: egyáltalán nem tart attól, hogy az RMGC beváltja fenyegetéseit, és bepereli a román államot, vagy – ha ezt meg is teszi –, megnyerheti a pert. Szabadság (Kolozsvár)

Végleges: nem lesz aranybánya Verespatakon
Elutasították a cianidos aranybánya megnyitását elősegítő tervezetet.
A szenátus után kedden a képviselőház is elutasította a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amit tavaly augusztusban a bukaresti kormány terjesztett a törvényhozói testület elé. Korábban a szenátus is elvetette a tervezetet, amely így a képviselőházi voksolás után végleg elutasítottnak tekinthető. A cianidos aranybánya megnyitását elősegítő jogszabályt először, tavaly novemberben az úgynevezett verespataki parlamenti különbizottság utasította el.
A tervezet ellen akkor a még kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) érvelt. A liberálisok azt nehezményezték, hogy Victor Ponta miniszterelnök vezette kabinet a kormánykoalícióban lévő liberálisok tájékoztatása nélkül terjesztette a parlament elé a törvényt. Ez volt akkor Ponta és Crin Antonescu, a PNL most távozó elnöke között az egyik első olyan nagyszabású vita, amely végül a néhai Szociálliberális Szövetség (USL) idei felbomlásához vezetett.
Romániában tavaly ősszel számos utcai tüntetés volt, Bukarestben több ezer ember vonult fel, és a beruházást elősegítő törvénytervezet megbuktatását követelte a parlamenttől. A tavaly novemberi különbizottsági és szenátusi elutasítást követően a képviselőház sokáig nem tűzte napirendre a tervezetet. Az USL ugyan megszűnt, de a pártok álláspontja nem változott, hiszen korábban a képviselőházban a cikkelyenkénti vita során szinte valamennyi frakció a tervezet ellen foglalt állást. A keddi végszavazáskor is 302 törvényhozó szavazott a beruházást elősegítő tervezet elutasítása mellett, egy az elutasítás ellen, és hárman tartózkodtak.
A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kibányászni Verespatak környékéről cianidos technológia alkalmazásával. A román állam nem mondott le végleg az ásványkincs kitermeléséről.
MTI. Erdély.ma

Hírsaláta
ROMÁN–MAGYAR TALÁLKOZÓ TALÁN JÖVŐRE. Bukarestben és Budapesten is kihasználnák az RMDSZ kormányzati részvételét a kétoldalú kapcsolatok javítására – jelentette ki a Népszabadságnak adott interjújában Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök ugyanakkor úgy véli, az idei választási év nem a legalkalmasabb a közeledésre. A két szomszédos állam közti kapcsolatokról az RMDSZ elnöke kijelentette, mindkét fél vezető politikusai állítják, szükséges ezt a viszonyt rendezni, de jobb várni, amíg lecsengenek Magyarországon az önkormányzati, Romániában pedig az elnökválasztások. „Sajnos, a mi régiónk etnikai, nemzeti értelemben a szavazatszerzési logika foglya, bár ez egyre inkább érvényes a demokratikus hagyományokkal rendelkező államokra is” – tette hozzá. (Maszol.ro) ÚJ ENGEDÉLY AZ RMGC-NEK. Meghosszabbította múlt héten a verespataki helyi tanács a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) számára kiadott urbanisztikai és övezeti területrendezési engedélyeket. A tanács rendkívüli gyűlést tartott, hogy döntést hozzon, a România Curată szerint a képviselőket egy nappal korábban telefonon értesítették a napirendről. A testületi ülést rendellenességek jellemezték: a törvény értelmében a tanácstagokat öt nappal előbb írásban kell értesíteni, illetve arról a lakosokat és a médiát is tájékoztatni kell, ezek egyike sem történt meg. Marius Harosa, az Alburnus Maior Egyesület ügyvédje elmondta, újabb perre készülnek, és remélik, sikerül megsemmisíteni a területrendezési tervre kiadott engedélyt. (Transindex) KÖTELEZŐ VOKSOLÁS? Az INSCOP közvélemény-kutató intézet július elején készített felmérése alapján a válaszadók mintegy fele egyetért a kötelező szavazás bevezetésével. Véleményük szerint a masszívabb részvétel nyomán lehetőség nyílik a jó irányú változásokra. A megkérdezettek 42 százaléka ellenezte a szavazás kötelezővé tételét, mivel szerintük a jelenlegi politikai osztály nem képes javítani az ország helyzetén. Az interjúalanyok nagy része még nem döntött ideológiai irányultsága felől, mi több, a válaszadók 9 százaléka nem tudja, hogy mit fed a bal- vagy a jobboldali párt fogalma. (Rador) CSALÁSBAN ELSŐK KÖZT. Románia a második az uniós pénzek körüli csalások tekintetében, az Európai Bizottság szerint tavaly csak Olaszországban jegyeztek több visszaélést, mint nálunk. Romániában 109 visszaélést jegyeztek az előző évben, az érintett pályázatok összértéke meghaladja a 36 millió eurót. (Erdelyfm.ro)
FORGALOMKORLÁTOZÁS A TRANSZALPINÁN. Zárva marad idén a Transzalpina magashegyi út – közölte a Marosvásárhelyi Rádió. A forgalmi rendőrség adatai szerint a Transzalpina csak Bengeşti és Rânca település között járható, a Rânca–Szászsebes közötti útszakasz zárva marad egész évben. A lezárt útszakaszon történő közlekedés 180 és 270 lejes büntetést von maga után. A Citynews portál szerint az érintett, 67C jelzésű utat építtető Romstrade vállalat csődbe ment, így a munkálatok sem fejeződtek be, ezért az országutakat és autópályákat kezelő társaság sem hagyta jóvá annak használatát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újabb kanadai cég kapott aranykitermelési engedélyt Erdélyben
Újabb kanadai cég, a Carpathain Garden kapott romániai leányvállalata révén nemesfém-kitermelési engedélyt az erdélyi Érchegységben, ahol aranyat és rezet akar felszínre hozni. A Mediafax hírügynökség szerint a Samax Románia révén a kanadaiak megkapták az ásványkincseket felügyelő állami hatóságtól 20 évre a kitermelési engedélyt, amely több kormányzati igazgatóság végleges jóváhagyása és a közlönyben való közzététele után lép hatályba.
A két Hunyad megyei település, Rovina és Criscior között elhelyezkedő kitermelés 20 kilométerre fekszik Verespataktól, ahol a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat próbál 15 éve aranyat és ezüstöt kitermelni, de a beruházás során használni tervezett ciántechnológia megosztotta a társadalmat, így a hatóságok nem engedélyezték a beruházást.
Az állam nem részese a beruházásnak?
A kanadai vállalat közleménye szerint a kitermelési engedély megszerzése a legfontosabb lépés. Hangsúlyozták, hogy az állam először adott nemesfém-kitermelési engedélyt úgy, hogy a tervezett beruházásnak nem részese román állami vállalat. Bejelentették, napirendre hozzák a 2010-es előzetes gazdasági becslésüket, és felülvizsgálják a beruházás költségeit.
A 43 alkalmazottat foglalkoztató, Nagybányán bejegyzett Samex Románia a pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 2013-ban 9,2 millió lej árbevételt ért el, nyeresége 3,5 millió lej volt.
A rovinai terület becslések szerint 120 tonna aranyat és 100 ezer tonna rezet tartalmaz. A kanadai vállalat vezetői korábban úgy nyilatkoztak, hogy a felszíni kitermelés során nem használnak ciántechnológiát, hanem úgynevezett flotációval, úsztató eljárással termelik ki a nemesfémeket.
A beruházás ellen tiltakozott csütörtökön a Mining Watch Románia és a Mentsük meg Verespatakot! környezetvédelmi platformba tömörült civil szervezetek, amelyek szerint az újabb beruházás a legnagyobb romániai nyíltszíni bánya lenne. A kitermelés két bányában zajlana, átmérőjük 500-600 méter, mélységük 300-400 méter lenne, ami meghaladja a verespataki bánya méreteit.
A civilek szerint a kitermelés nem lakott területen történne, viszont mindössze 7 kilométerre van Brad várostól, amelynek 13 900 lakosa van. Szerintük az ásványkincseket felügyelő hatóság átláthatatlan feltételek mellett adta meg a kitermelési engedélyt, és a helyi lakosokat sem tájékoztatta, mivel jár egy ilyen nagyszabású bányaberuházás. Az erdélyi Érchegységben Felsőcsertésen (Certeju de Sus) is egy kanadai cég, az Eldorado Gold rendelkezik engedéllyel a Deva Gold leányvállalata révén nemesfémek kitermelésére. A kanadaiak legfrissebb becslése szerint 17 év alatt több mint 3,1 milliárd dollár értékű aranyat és ezüstöt termelnek ki.
MTI
maszol.ro

PARÁSZKÁNAK ANNYI
A Rostás cikkéből megismert beadványosok levele jelez ugyan valamiféle csapatszellemet, de a tartalma inkább szórakoztató, mintsem harcias.
Amióta egy teljes oldalon népszerűsítette a verespataki Gold Corporationt, azóta nem szeretek Krónikát olvasni. Most a Tasnádi-Sáhy Péter nyílt levele miatt mégis előkerestem a lap június 16-i számát. Tasnádi-Sáhy az Erdélyi Riportban közölte levelét, címzettje Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője. Rostás arról írt cikket, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 18 főállású tagja közül tizenöten 2013 augusztusában beadványban fordultak a területi stúdió vezetőségéhez, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat [Parászka Borókáról van szó], és javasolják külsős munkaviszonya megszüntetését.” A nyílt levél azért született, mert Rostás cikkét átvette akuruc.info, arra buzdítva olvasóit, hogy „írjanak” Parászka üzenőfalára, és telefonon se hagyjanak neki békét, Tasnádi-Sáhy pedig úgy gondolta, mindettől Rostásnak el kellene határolódnia.
Tasnádi-Sáhy Péter feltehetőleg abból indult ki, hogy létezik valamiféle céhen belüli szolidaritás, hogy az újságírók, miként a szabadságért harcoló katonák, egymásnak vetett háttal, egymást védve küzdenek nemes céljaikért. A tények viszont azt mutatják, hogy a kuruc.info brigádjaiban sokkal több a csapatszellem, kakasszóra akcióba lépnek, mint a dénéás maszkácok.
A Rostás cikkéből megismert beadványosok levele jelez ugyan valamiféle csapatszellemet, de a tartalma inkább szórakoztató, mintsem harcias. Olvasom: „a piacon megállított hallgatók” (nem tudni, bevásárlókról és/vagy kofákról van-e szó) „élesen bírálják Parászka műsorát”. Vagy olvasom: „sorban állnak az olyan újságírók az állásért, akik többet letettek az asztalra Parászkánál”.
Tekintsünk az asztalokra. A Látó szerkesztőség könyvtárában itt vannak a Parászka Boróka szerkesztette A Hét bekötött évfolyamai. A ’89 utáni évek egyik legkiemelkedőbb sajtós teljesítménye! Képzőművészetről, színházról, irodalomról, filozófiáról, építészetről, társadalomról, politikáról írnak benne, nemcsak művészek, írók, kritikusok, politológusok, hanem tudósok, kutatók, mérnökök is – friss nevek, friss gondolatok, az ember hetente örülhetett a helynek, ahol élni lehet mégis. És akkor ott vannak a többi asztalok. Jönnek a „sorba állók”, leteszik a maguk életművét, és az asztalok összedőlnek a súly alatt. Ekkor odalép a rádió igazgatója az asztalrogyasztókhoz, és megszorítva valahány kezüket, közli velük, Parászkának annyi, ti kelletek nekünk.
Ismerek én is egy hallgatót, Párizsban él, az ottani piacokon meglelhető. Interneten hallgatja a Vásárhelyi rádiót. Akkor kezdte el hallgatni, amikor Károlyi Csaba rádiókritikáját olvasta az ÉS-ben (Élet és Irodalom, 2013. október 4. – egyébként ez az interneten fellelhető egyetlen kritika a vásárhelyi rádióról). Károlyi dicsérően beszélt a rádió műsorairól, név szerint is említve Parászka Borókát. Párizsi barátom először az ő műsorait kereste ki, de ma már mást is meghallgat, a Jó reggelt, Székelyföldet vagy Agyagási Levente közéleti műsorát vagy Kiss Csaba Naprakészét vagy Kiss Dénes és Kányádi Orsolya Kultúrpresszóját. Miközben továbbra is Parászka a kedvence. Gyakran, nem véletlenül, a legtüskésebb bokor érleli a legfinomabb gyümölcsöt.
Láng Zsolt
Trandindex.ro

Verespatak: perelik Romániát a kanadaiak
Beváltotta fenyegetését a kanadai Gabriel Resources társaság, és nemzetközi választottbíróság elé vitte a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyét. Bár a cég nem közölte, mekkora kártérítést követel Romániától, becslések szerint a kárigény több milliárd dollárra rúghat.
A Világbank által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) kezdeményezett eljárást Romániával szemben a verespataki aranybányát megnyitni tervező kanadai Gabriel Resources. A vállalat szerdai közleményében bejelentette, amiatt tett feljelentést a román állam ellen a washingtoni székhelyű intézménynél, hogy nem engedélyezte a ciántechnológiás bányaprojekt megvalósítását. (Az országok és államok közötti beruházási viták megoldására alakult, pártatlan nemzetközi fórumként működő ICSID kiegyezés vagy bírósági eljárás útján biztosítja a felek közötti jogi viták megoldását). A tengerentúli társaság azzal vádolja a bukaresti hatóságokat, hogy az eljárási szabályokat megsértve megakadályozták verespataki beruházási tervét, és nem fizettek kártérítést sem, annak ellenére, hogy a cég szerint a román állam megfosztotta őket a beruházás teljes értékétől. A Gabriel Resources nyolcvan százalékos részesedést birtokol a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat részvénypakettjében, a fennmaradó rész a román gazdasági minisztériumé. Az RMGC tizenöt éve próbálja megszerezni a kitermelési engedélyt az Erdélyi-érchegységben rejlő, 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmazó lelőhely kiaknázása érdekében. A terv Verespatak jelentős részének ledózerolását vonná maga után, a kanadaiak pedig a helyi ingatlanok jelentős részét már felvásárolták.
A Gabriel Resources szerint Románia olyan bánásmódban részesítette, amelyek sértik a befektetésekre vonatkozó nemzetközi kétoldalú szerződéseket, és jelentős veszteségeket okozott a cégnek. Jonathan Henry, a Gabriel vezérigazgatója egyébként már tavaly májusban jelezte: mivel nem remél előrelépést a bányaberuházás engedélyezésében, a román állam ellen kártérítési perre készül. Bár a társaság ezúttal nem nevezte meg, mekkora kártérítést követel a román államtól, bukaresti kormányilletékesek korábban arról beszéltek, hogy a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető. Mint ismert, a cég által javasolt ciántechnológia megosztotta a hazai közvéleményt, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház, az erdélyi magyar történelmi egyházak, számos civil szervezet és Magyarország is tiltakozott a nagyszabású terv megvalósítása ellen. A jelentős társadalmi nyomás hatására a bukaresti parlament tavaly júniusban elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet, az engedélyezési folyamat pedig teljesen megakadt. A Gabriel Resources ezért az év elején levélben fordult Klaus Johannis államelnökhöz és a kormányhoz, amelyben a tárgyalások újrakezdését sürgették a bányaprojekt elindításáról. Azt kérték az illetékes román hatóságoktól, hogy vegyenek részt a bányaprojekt megnyitásáról szóló konzultációs sorozatban, ellenkező esetben nemzetközi kereskedelmi bírósági eljárást és kártérítési követelést helyeztek kilátásba.
Szerdai közleményében a kanadai vállalat azt állítja, hogy áprilisban és májusban újabb megkeresést küldtek a bukaresti hatóságoknak, de ezek is válasz nélkül maradtak, ezért fordultak a bírósághoz. A társaság jelezte, hogy a pereskedés ellenére továbbra is hajlandóak tárgyalni a beruházásról a román állami szervekkel. A bányaprojektet ellenző verespataki Alburnus Maior egyesület tegnap úgy értékelte, feljelentésükkel a kanadaiak gyakorlatilag elismerték romániai projektjük meghiúsulását. Eugen David, a szervezet elnöke a pofátlanság netovábbjának nevezte, hogy a társaság kártérítést követel egy visszautasított, ezáltal pedig meg sem valósult beruházás miatt.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro

Tudose: lehet, hogy Románia már nem tudja kitermelni a verespataki ásványkincset
Mihai Tudose kormányfő kedd este a România Tv adásában azt mondta, fennáll az eshetősége, hogy Románia már nem tudja kitermelni a verespataki ásványkincset, amennyiben az UNESCO a Cioloș-kormány kezdeményezésére természetvédelmi övezetté nyilvánítja azt.
Mihai Tudose szerint amennyiben az UNESCO természetvédelmi övezetté nyilvánítja Verespatakot és környékét, az leállíthatja az esetleges kitermelést. „Talán megkérdezhetnék Cioloș urat is, hogy januárban, mielőtt elment, miért nyilvánította az egész területet természetvédelmi övezetnek, és miért küldte el az erről szóló papírokat az UNESCO-nak. Szóval ott egy gödröt sem szabad ásni, gilisztákat sem szabad keresni, mert védett terület. Hogy miért tette, nem tudom” – mondta Tudose.
Arra a kérdésre, hogy az UNESCO-hoz elküldött dokumentációt a Dacian Cioloș vezette kormány környezetvédelmi minisztere, Cristina Palmer is aláírta-e, Tudose így válaszolt: „Nem tudom. Ő (Dacian Cioloș – szerk. megj.) volt annak a technokrata törzsnek a főnöke, az okos... Mondja, hogy fogalma nem volt, amit hajlamos vagyok el is hinni, mert nem igazán tudta ő, hogy mi történik ott...”
A miniszterelnök szerint a Cioloș-kormány indította eljárás visszavonása bonyolult.
„Nehéz, amíg elfogadják, de ha egyszer elfogadták, majdnem lehetetlen visszavonni” – magyarázta.
„Meg fogjuk próbálni visszavonni, megírni, hogy nem tartjuk fenn az álláspontunkat, de ezzel nagyon furcsa helyzetbe hozzuk magunkat a nemzetközi szervek előtt. Ha a dolgok véglegessé válnak, vége. Ott vannak a lelőhelyeink. Itthon is védetté nyilváníthatta volna, hogy mi védjük meg, mi oldjuk fel a védettségét – mondhattuk volna, hogy ott él az utolsó szitakötő-faj, aztán megállapíthattuk volna, hogy elpusztult a szitakötő, és nem hagyott örököst. Nem hiszek a véletlenekben” – szögezte le Mihai Tudose.
A Gabriel Resources által a román állam ellen indított per kapcsán a miniszterelnök úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy az állam megnyeri a pert. „Én nem hiszem, hogy veszítünk” – jelentette ki.
Hozzátette: a Gabriel Resources azt állítja, hogy beruházásokat végzett, ám valójában azért fektetett be, hogy elnyerje az ottani közösség szimpátiáját, beleértve a médiában közzétett reklámszpotokat is.
A Gabriel Resources peres úton 4,4 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget követel kárpótlásként a romániai befektetési szerződés megszegése nyomán elszenvedett károkért.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

Visszavonja a román kormány Verespatak világörökségi listára való előterjesztését
Mihai Tudose a lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalajkincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza a román államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a térséget a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány terjesztette a világörökségi listára mandátuma utolsó napjaiban. Úgy vélte: elődjének magyarázatot kellene adnia erre a lépésre, amellyel szerinte nehéz helyzetbe hozta az országot. Hozzátette: szerinte Románia nem fogja elveszíteni a kárpótlási pert.
Mint ismert, a verespataki aranybánya megnyitását tervező Gabriel Resources kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.
rtv.net; itthon.ma/erdelyorszag

Aradiak is csatlakoztak a Tudose-kormány ellenes akcióhoz
„Nem adjuk Verespatakot!”
Aradiak is csatlakoztak ahhoz az országos méretű akcióhoz, melyben a Tudose-kormány Verespatakkal kapcsolatos elképzelései ellen tiltakoztak. Amint azt a központi sajtóban is olvashatták, Tudose kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy vissza fogja vonni Verespatak előterjesztését a világörökségi listára. Mint köztudott, Dacian Cioloș volt romániai miniszterelnök még leköszönése előtt, a kormány utolsó munkanapján a világörökség részének javasolta az UNESCO-nál Verespatakot. A hír akkor nagy elismerést váltott ki a természetvédők körében, tudván, hogy Verespatak átminősítése után már törvény fogja gátolni a kétezer éves, római kori föld alatti leleteket veszélyeztető aranykitermelést.
A jelenlegi kormány kijelentése után a természetvédelmi szervezetek háborogni kezdtek, sőt egy országos tiltakozást is elindítottak „Nem adjuk Verespatakot!” címmel.
Arad városban a Zaránd Barangolói Egyesület (Asociaţia Hoinarii Zărandului) irányításával szeptember elsején, pénteken este 7 órára hívták össze az aradiakat a Városháza elé hangot adni a Tudose-kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenségeknek.
A tiltakozók három dolgot kérnek: ne vonják vissza Verespatak dossziéját az UNESCO listájáról, ne mondjon le a román állam a Gabriel Resources kanadai vállalattal folytatott jogvitáról, ugyanakkor azt is követelik, hogy ne a kanadai cég javára módosítsák a román bányatörvényt.
Sólya Emília / Nyugati Jelen (Arad)

Soós nyílt levele László Attilához: az RMDSZ által is megszavazott rendelet veszélyezteti Verespatakot
Magyarázatot kér Soós Sándor László Attilától, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke felszólítja az RMDSZ-es szenátort, mondja el, miért szavazott meg egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a védett természeti területek határainak módosítását, az alattuk található altalaj kincsek kibányászását.
Hétfőn a szenátus, köztük az RMDSZ hat szenátora, 66 igen szavazattal fogadta el az említett tervezetet, áll az EMNP-közleményben. Soós szerint a rendelkezés – melyet a képviselőház is jóvá kell hagyjon – egyértelműen veszélyezteti Verespatakot, és zöld utat adhat az oda tervezett káros, ciántechnológiás bányaberuházásnak. Soós azzal vádolja a politikai vezetőket, hogy a választók akarata ellenére „kiskapukat biztosítva igyekeznek legféltettebb kincsünket, természeti környezetünket, kiárulni.”
László Attila a Szabadságnak úgy nyilatkozott: az RMDSZ szenátusi frakciójának nem volt közös álláspontja ebben a kérdésben, mindenki saját belátása szerint szavazott. Azt ugyan nem tudta pontosan megmondani, hogy a rendelet mennyiben jelent veszélyt Verespatakra nézve, de minden jel arra vall, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányanyitásának terve halott dolog, mondta. A rendelet arról szól, hogy azokon a területeken, ahol altalaj kincsek kitermelése kezdődött el, akkor is folytatni lehessen a munkát, ha időközben a kitermeléssel foglalkozó cég saját tulajdonát képező területet védett területnek nyilvánították. Mindezt persze az érvényben levő környezetvédelmi szabályok tiszteletben tartásával – tette hozzá.
– Személyes véleményem az, hogy ideje némi racionalitást bevinni a környezetvédelembe, állatvédelembe. Amikor ugyanis az emberek megélhetése, mi több élete múlik bizonyos rendelkezéseken, lásd a medvék kilövési engedélyének kibocsátását, az autópályák megépítésének blokkolását, vagy épp a már elkezdett beruházás folytatásának lehetővé tételét, akkor az embernek, a közösség érdekének kell elsőbbséget élveznie – mondta a szenátor. Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)