Nagyváradon került sor a Free Press Alapítvány szemináriumára, amelynek témája „A romániai magyar média szerepvállalása a választásokban” volt. A szeminárium háromrészes: szeptemberben és októberben folytatódik neves előadók bevonásával. Nagyváradon Stanik István, a Free Press Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, az Erdélyi Riport főszerkesztője nyitotta meg a szemináriumot. Az alapítványt 1996-ban néhány újságíró hozta létre. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) támogatásával másokat is bevonhattak a mostani képzésbe. Gáspárik Attila szerint a felméréseket nem vette figyelembe az RMDSZ kampánystábja. Székedi Ferenc, a Csíki Tv főszerkesztője beszélt a csíkszeredai helyhatósági választásokról, az RMDSZ szerepléséről, s azt is kifejtette, hogy szerinte csak látszatra demokratikus az előválasztás. Magyari Nándor szociológus szerint a média a politikai folyamatok foglya. /Nagyálmos Ildikó: A magyar média szerepvállalása a választásokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

A romániai magyar sajtónak a helyhatósági választásokban betöltött szerepét és a médiumok helyzetét vizsgálták Nagyváradon, a Free Press Romania Alapítvány szervezte kétnapos szemináriumon. A tízesztendős múltra visszatekintő alapítvány a külső sajtómunkatársak támogatására született, általa jött létre előbb az erdélyi Krónika, majd az Erdélyi Riport, sommázta tevékenységüket Stanik István lapkiadó, a Free Press vezetője. Ezúttal Gáspárik Attila médiaszakértő az Audiovizuális Tanács tagjaként, Székedi Ferenc televíziósként, Magyari Nándor szociológusként, Székely Ervin politikusként fejtette ki véleményét az idei helyhatósági választásokról. „Romániában ma elsöprő manipulálási lehetőség van a televíziózásban" – mondotta Gáspárik Attila. Médiaszakemberek szerint az RMDSZ részvétele a romániai politikai kampányműsorokban csekély volt, a magyar közszolgálati média pedig ugyanazon a szinten kampányolt az illegitim MPSZ-nek, mint az erdélyi magyar érdekképviseleti szövetségnek, így nem is csoda, ha a romániai magyarok nem szívesen mentek el szavazni. A médiaszakemberek szempontjai szerint gyenge minősítést kapott az RMDSZ kampánya. /Balla Tünde: Ősszel csatatér lesz a média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Közzétették a Szülőföld Alap sajtótámogatásait. „Nem kell csodálkozni, Magyarországon és Romániában is ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja” – jelentette ki Makkay József a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a Szülőföld Alap pályázati értesítője alapján. Az alap honlapján közzétették a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait és a pályázóknak megítélt támogatásokat. Az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó ezúttal sem találtatott támogatandónak. Sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepelnek a nyertesek között. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait Bukarestben utasították el. A Szülőföld Alap kuratóriuma csak rábólintott az RMDSZ-irodából átküldött javaslatokra. A részrehajló elbírálást sérelmezte Sándor Krisztina is, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A kollégiumban erdélyi részről jelen levő Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja nem kívánta megindokolni, hogy miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A legjelentősebb kulturális folyóiratok általában 2–2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. 2,5 milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, mely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott. Székely István a Krónikának elmondta, voltaképpen az Erdélyi Riport pályázatáról volt szó. A hetilapot a Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó adja ki. Székely elmondta, a kollégium a 285,5 millió forintos keretéből csak 161,4 milliót osztott ki. A fennmaradó részre ősszel pályázhatnak az érdeklődők. Ezzel az alap az év eleji rendezvények, események számára próbál támogatást biztosítani. A kiosztható keretösszeg tizedrészét a korábbi megegyezés szerint a pályáztatást lebonyolító szervezetek oszthatják szét a kispályázók között. Erre a lebonyolítói szerepre Erdélyből csupán az Euro Trans Alapítvány pályázott. /Gazda Árpád: Támogatás – politikai alapon? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./

A Krónika információi szerint új tulajdonosa lesz a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó gondozásában megjelenő Új Magyar Szónak. A Krónika úgy tudja, az Új Magyar Szó napilapot és a Scripta Kiadót a többek között Stanik István által alapított nagyváradi Free Press Romania Alapítvány készül átvenni. A kiadó az Új Magyar Szó mellett korábban a Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilapot is megjelentette, amely azonban néhány hete a lap újságíróinak tulajdonába került át. /Lázár Lehel: Új tulajdonosa lesz az Új Magyar Szónak? = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

A Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy Attila tulajdonrészét az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó Rt. -ben. A 99,89%-os tulajdonrész szimbolikus áron cserélt gazdát, Verestóy Attila kezdeményezésére A további tulajdonosok: Horváth Andor, Kántor Lajos és Ágoston Hugó, akik megtartják jelképes értékű részvénycsomagjukat, és a továbbiakban is a lap támogatói maradnak. Az Új Magyar Szó létrejötte után, 2005 óta Verestóy Attila tulajdonosként inkább a lap mecénása volt, ezekben az években több mint egymillió euróval támogatta a Scripta Kiadót. „A központi magyar napilap megmaradása, a bukaresti magyar sajtóintézmény folytonossága közügy, amelyet anyagilag szinte egyedül finanszíroztam. Sokan bíráltak amiatt, hogy ezt politikusként tettem. Úgy vélem, az új jogi helyzetben sokan mások is az Új Magyar Szó, a közszolgálati írott sajtó támogatóivá lépnek elő, hiszen amíg kizárólag magáncég volt, érthető, hogy nem tették. Én a továbbiakban is minden tőlem telhetőt megteszek, immár a tulajdonosi kereten kívül, ennek a közösségi ügynek a támogatásáért, különösen azért, mert úgy vélem, hogy így példát mutathatunk más tehetős embereknek ennek a nemes ügynek a támogatásában” – mondta. A nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány az elnyert támogatások révén eddig is támogatta a Scripta Kiadó lapjait, az Új Magyar Szót és az Erdélyi Riport hetilapot. Ezentúl többségi tulajdonosa lesz a Scripta Kiadónak, egyben támogatója az Új Magyar Szó és a közben új magáncéggé alakult Erdélyi Riport megjelenésének. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Gábor, civilben író és közíró. Szándéka szerint tulajdonosként az alapítvány nem kíván beleszólni az Új Magyar Szó szerkesztésébe, meggyőződése, hogy a szerkesztőség lehetőségeihez képest korrekt módon látja el a munkáját, viszont segíteni kíván egy finanszírozási keret kidolgozásában. A Free Press Románia Alapítvány kuratóriuma többségi tulajdonosként nem kíván személyi változásokat a Scripta Kiadóban, elfogadta a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentett költségvetési tervet. /Többségi tulajdonost váltott az Új Magyar Szó. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

/ Ki fogja állni az Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap kiadási és terjesztési költségeit, miután Verestóy Attila kiszállt? 2005-ben optimistán nyilatkozott Stanik István: a 16 oldalas főlaptesttel és különféle mellékletekkel megspékelt lapot 30 ezer példányban tervezte eladni Erdély-szerte. 2005-ben az egész 40 fős szerkesztőséget, korrektortól tördelőig Bukarestbe költöztették. Amennyiben nem jött össze a szükséges havi 40-50 ezer euró, akkor Verestóy Attila, a lapot kiadó Scripta Kiadó Rt. 99,89%-os tulajdonosa utalta a hiányzó összeget. Azonban a példányszám elmaradt 30 ezres tervtől: a legjobb időszakban sem ment 9 ezer fölé, azóta folyamatosan csökken. Tavasszal maga Verestóy Attila bejelentette, nem hajlandó havonta több tízezer euróval beszállni a napilap kiadásába. Verestóy részvénycsomagját a nagyváradi újságírók által létrehozott Free Press Románia Alapítvány vásárolta meg, az erről szóló sajtóközlemény szerint szimbolikus összegért. A lényegi kérdésre – hogy ezentúl milyen forrásokból állják a példányszámonként 4-5 ezer lejbe kerülő lap kiadását – senki nem tudja. Az újság internetes jelenléte is zavaros, mióta a lap on-line verziója manna.ro néven “önállósult”. /Sipos Zoltán: A betűk mögött. Az Új Magyar Szó és a lét elviselhetetlen könnyűsége. = Transindex. ro, jún. 11./

Megdöbbentően rosszindulatú, uszító hangvételű, rasszista, fajgyűlölő cikk jelent meg július 13-án a Manna.ro honlapon, a Nesze neked csabakirályfizás című írás szerzője Parászka Boróka. A Manna.ro honlapot a Scripta Kiadó adja ki, mely a közelmúltig Verestóy Attila szenátor tulajdona volt. A Scripta Kiadóban jelenleg a Free Press Románia Alapítvány a többségi tulajdonos, fő kiadványai az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport – melyek köztudottan az RMDSZ szócsövei. Ebben a cikkben Parászka a Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant, magyar–roma ellentétek kapcsán írt, leszögezve: „Hogy Székelyföld sötét, indulatos, szegény, tanácstalan és igazságtalan, az csak most vált egyértelművé. ” Parászka Boróka írása az elhallgatás és a nyílt hazugság technikáit váltogatja, szerinte a konfliktus azért tört ki, mert pár ló máshol legelt, s az anyák „csökött répát loptak a híg levesbe”. Parászka tudatosan elhallgatja, hogy mindkét községben a romák sorozatos erőszakos tettei miatt fogyott el a lakosság türelme. Parászka Boróka bátran kérdez és válaszol: „Miféle szerencsétlen, nyomorult ember a csíki magyar? Nyomorultak között is a legnyomorultabb. ” S még itt sem áll meg, rasszista, magyarellenes dühvel kimondja a szentenciát: „A legnagyobb szégyen azonban nem a csíki cigányügyekbe belebukott intézményeké, hanem az ott lakóké, és mindazoké, akik hallgatnak. Előbbiek csak mulasztottak. Utóbbiak cinkosai a bűntettnek, aktív vagy passzív elkövetők. Állatok. ” Ezek vagyunk tehát mi, csíki magyarok, székelyek Parászka Boróka és a manna.ro honlap szerkesztői szerint: szerencsétlen nyomorultak, állatok, vonta le a következtetést Szondy Zoltán. Parászka cikke ellen nem tiltakoztak. Pár hónapja közéleti személyiségek aláírásgyűjtést indítottak tiltakozásul a Hargita Népében megjelent György Attila-írás nyomán, pedig abban sem fajt, sem vallást nem sértett a szerző, csupán egy magyarországi liberális pártot érintett meg. Ha azonban Parászka Boróka nem saját népét, hanem az udvarhelyi zsidókat vagy a gyergyói örményeket nevezte szerencsétlen, nyomorult állatoknak, akkor már gyűlnének az aláírások... Magyarellenes, uszító hangvételű, gyűlöletkeltésre alkalmas cikk jelent meg a manna.ro honlapon, szerzője Parászka Boróka. Szondy Zoltán várja a MÚRE, a Diszkriminációellenes Tanács s más, erre hivatott szervek lépéseit. /Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23./

Bukarestben szerveznek tiltakozást a magyar médiatörvény ellen
A bukaresti Magyar Nagykövetség előtt szervez szolidaritástüntetést a Free Press Románia Alapítvány és az ActiveWatch Sajtómonitorizáló Ügynökség a magyar médiatörvény ellen, március 15-én 17 órakor - hirdetik a kezdeményezők a Facebookon.
Salamon Márton László, az Új Magyar Szó munkatársa egy youtube-ra feltöltött videóban úgy értékeli, a magyar politikai osztály szerepzavarban van, hiszen az újságíró feladata ellenőrizni a politikát, elszámoltatni a politikusokat és nem fordítva. "Olyan ez, minthogyha a bűnöző igazoltatná a rendőrt" - fogalmaz az újságíró.
A Bukarestben szerkesztett napilap aznap fehér címoldallal jelenik meg, ezt a számot emelik magasba a résztvevők – erdélyi magyar sajtósok, a román média képviselői, illetve a civilek. (hírszerk.)
Transindex

Magyarellenes demonstráció készül Bukarestben
AZ RMDSZ-ES MÉDIA CINKOSSÁGOT VÁLLALT
A Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége előtt szervez úgynevezett szolidaritástüntetést a Free Press Románia Alapítvány és az ActiveWatch Sajtómonitorizáló Ügynökség a magyar médiatörvény ellen, mégpedig a minden magyar nemzeti ünnepén, március 15-én. A kezdeményezők az internetes portálokon és közösségi oldalakon toborozzák a részvevőket. Beszállt az akcióba az RMDSZ központi lapja, az Új Magyar Szó, amely közel egy évtizede mocskolja és gyalázza a magyarországi polgári oldalt és annak erdélyi szimpatizánsait, az Orbán-kormány megalakulása óta különös vehemenciával és meg-megújuló erővel. A Bukarestben szerkesztett napilap - ez egykori kommunista pártlap, az Előre jogi és szellemi utódja . aznap fehér címoldallal jelenik meg, ezt a számot emelik magasba majd a tervezett demonstráció részvevői, azaz a román média képviselői és az RMDSZ bértollnokai.
A magyar Országgyűlés által elfogadott, a médiavállalkozások magyarországi működését szabályozó törvény elleni romániai acsarkodás ugyan csupán a folyománya az európai balliberális erők keltette hisztériakampánynak, de azért is furcsa, mert közben Romániában súlyos problémák vannak a sajtóval, amelynek jó részét a különböző politikai klikkek és gazdasági bűnszövetkezetek kontrollálják, országos szinten különösen, de helyileg is. Az Európai Parlament pénteken elfogadott egy állásfoglalást a magyar médiatörvény ürügyén, amelyben azt is kiemelik, hogy a médiapluralizmus és a sajtószabadság az Unióban és tagállamaiban továbbra is komoly aggodalomra ad okot, például Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban. Ezért az EU kormányát, a Bizottságot arra szólítják fel, hogy még idén javasoljon egy uniós irányelvet a sajtószabadság, médiapluralizmus és a sajtó független irányítása témájában.
Az EP állásfoglalása egyébiránt senkit semmire nem kötelez, ráadásul nagyon gyér többséggel született meg és a néppárti többségi frakció kudarcáról szól, amely nem volt képes ellensúlyozni a magyar nemzetellenes erők által elindított és az európai baloldal által továbbgerjesztett magyarellenes hadjáratot, csupán sajnálattal vette tudomásul a magyar kormány elleni idő előtti és indokolatlan támadásokat, amelyeket kifejezetten az Európai Unió magyar elnökségének kezdetére időzítettek. Az EP-ben ülő szocialista, liberális, zöldpárti és kommunista képviselők úgy fogalmazták meg áterőltetett állásfoglalásukat a magyar médiatörvényről, hogy fitytyet hánytak annak időközben elfogadott módosításaira, amelyek a Bizottság és a budapesti kormány közötti egyeztetések nyomán korszerűbbé tették ezt a törvényt azoknál a szabályozásoknál is, amelyek egyes érettebb demokráciákban érvényben vannak.
D. L., Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szabad sajtóért fehér lap
Szolidaritástüntetést szervez a budapesti, március 15-i demonstrációval holnap Bukarestben, a Magyar Nagykövetség épülete előtt több civil szervezet, köztük a Free Press Románia, az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség és a Médiaszervezetek Konvenciója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) révén.
Szolidaritástüntetést szervez a budapesti, március 15-i demonstrációval holnap Bukarestben, a Magyar Nagykövetség épülete előtt több civil szervezet, köztük a Free Press Románia, az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség és a Médiaszervezetek Konvenciója a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) révén.
A világ több pontján – Budapesten, Bukarestben, Berlinben, Frankfurtban, New Yorkban, Debrecenben és Gyulán – egyidőben tartandó, romániai idő szerint 17 órára tervezett akció a magyarországi médiatörvény ellen irányul. A sajtoszabadsagert.blog.hu portálon és a Facebook közösségi oldalon meghirdetett demonstrációsorozat szervezői azt írják: a tömeg erejével akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy vonja vissza a január 1-jétől hatályos médiatörvényt, és garantálja a sajtószabadságot Magyarországon.
A román fővárosban tervezett tüntetés szervezőinek sajtókommünikéja szerint az akciót indokolja, hogy a magyar médiatörvény a totalitárius rezsimekre jellemző politikai kontroll alá helyezi az írott, audiovizuális és elektronikus sajtót. A szervezők hivatkoznak az Európai Parlamentnek a napokban megszavazott állásfoglalására, amely elégtelennek tartja a jogszabály múlt hét elején, a Magyar Országgyűlésben megejtett módosításait, és a törvény eltörlését kérik.
A budapesti tüntetésen a magyar és nemzetközi civil társadalom ismert képviselői szólalnak fel meghívottként, köztük Adam Michnik lengyel újságíró, a Gazeta Wyborcza publicistája. A tüntetés honlapjára magyar színészek, képzőművészek, újságírók videóüzeneteit töltötték fel a szervezők; a bukaresti tüntetésen résztvevők közül Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője indokolja a román fővárosban szervezett akció létjogosultságát.
Salamon úgy értékeli, a magyar politikai osztály szerepzavarban van, hiszen az újságíró feladata ellenőrizni a politikát, elszámoltatni a politikusokat, és nem fordítva. Lapunk egyébként holnap fehér címoldallal jelenik meg, az Új Magyar Szónak ezt a lapszámát emelik majd magasba a bukaresti tüntetés résztvevői – erdélyi magyar sajtósok, a román média képviselői, civilek.
A szervezők felhívásában társszervezőként megjelenő MÚRE szerepéről Karácsonyi Zsigmond elnök tegnap lapunknak elmondta, a Médiaszervezetek Konvenciója gyorsreagálási bizottságának tagjaként személyesen döntött a magyar újságírószervezet implikálása mellett. „Bár fenntartásaim vannak a március 15-i dátum miatt, úgy gondoltam, felvállalom az ügyet mint szigorúan politikamentes, szakmai kérdést. Holnap (ma – szerk. megj.) egyeztetünk az igazgatótanács tagjaival, és megtörténhet, hogy fejemmel kell fizetnem a döntésemért” – fogalmazott plasztikusan a MÚRE-elnök.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kihátrált a MÚRE
Engedélyezték a magyar sajtószabadságért tartott mai bukaresti tüntetést
Kihátrált a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a mai, bukaresti szolidaritási akcióból: a magyar újságírószervezet igazgatótanácsa felülbírálta Karácsonyi Zsigmond elnököt. Mint tegnapi lapszámunkban arról hírt adtunk, a sajtószabadságért szervezett budapesti, március 15-i demonstrációval párhuzamosan ma a világ több pontján szerveznek hasonló tüntetést.
Bukarestben a Magyar Nagykövetség Dimitrie Gerota utca 63–65 szám alatti épülete előtt gyülekeznek ma 17 órakor több civil szervezet – köztük a Free Press Románia Alapítvány, az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség, a Romániai Médiaszövetségek Szervezete, a Romániai Oknyomozó Újságírói Szövetség, a Hivatásos Újságírók Szövetsége, az Online Médiakiadók Egyesülete, az Újságírónők Ariadna Szervezete, a Független Médiaközpont és a MediaSind – képviselői, miután tegnap a bukaresti főpolgármesteri hivatal szakbizottsága megtárgyalta a szervezők kérését, és engedélyezte a demonstrációt.
Alapszabályt szegett a MÚRE?
A szervezők felhívásában korábban társszervezőként megjelenő MÚRE szerepéről Karácsonyi Zsigmond elnök lapunknak elmondta, a Médiaszervezetek Konvenciója gyorsreagálási bizottságának tagjaként személyesen döntött a magyar újságírószervezet implikálása mellett. Ezt azonban tegnap felülbírálta az újságírószervezet igazgatótanácsa.

Ismét aktuális a 1848-as 12 pont. A tüntetők sajtószabadságot követelnek
„A mai (tegnapi – szerk. megj.) konzultáción az igazgatótanács úgy határozott, hogy nem veszünk részt a bukaresti magyar médiatörvény elleni szolidaritás-tüntetésen. Az igazgatótanács tagjai a március 15-ét nem tartják szerencsés időpontnak egy ilyen tiltakozás megtartására – egyöntetűen kijelentették, hogy ilyenkor ünnepelni kell és nem tiltakozni” – nyilatkozta tegnap lapunknak Karácsonyi Zsigmond.
A MÚRE-elnök hozzátette: az egyesület igazgatótanácsának tagjai ugyanakkor „megkésettnek ítélték a tüntetést, és sokkal hasznosabbnak tartják, ha a magyarországi újságírószervezetek egységesen véleményt nyilvánítanának az ügyben”.
A MÚRE igazgatótanácsának egyik tagja azonban ellentmond az elnök állításának, szerinte korántsem volt egyöntetű a döntés. „Karácsonyi megijedt és átdobta a döntés felelősségét az igazgatótanácsnak, ami alapszabályellenes, hiszen a testületnek ebben semmi szerepe nincs, az elnök képviseli a MÚRE-t” – szögezte le az igazgatótanácsi tag.
Magyarázkodik az elnök
„Megértem az igazgatótanács tagjait, ugyanis ők a szakmai szervezetet féltik, mely egy ilyen tiltakozással túlságosan kiszolgáltatná magát a politikumnak” – magyarázkodott Karácsonyi. Elmondta, ő személy szerint továbbra is kiáll a sajtószabadság mellett és úgy véli, hogy egy erős szakmai párbeszédre van a legnagyobb szükség ebben az ügyben, „bár a demokrácia útjaira lépett államokban a politikum igyekszik kiszorítani a média képviselőit az ilyen döntésekből”.
„Fontosnak tartom, hogy a román kollégákkal, és önökkel, bukaresti magyar újságírókkal összhangban cselekedjünk, amikor úgy érzem, hogy sérül a sajtószabadság – fogalmazott Karácsonyi – sajnálom, hogy végül a MÚRE nem vesz részt a tiltakozáson, de ismétlem, maximálisan megértem az igazgatótanács döntését”.
Új Magyar Szó, a magasban
Mint arról hírt adtunk, ma a világ több pontján – Budapesten, Bukarestben, Berlinben, Frankfurtban, New Yorkban, Debrecenben és Gyulán – egyidőben tartandó, romániai idő szerint 17 órára tervezett akció a magyarországi médiatörvény ellen irányul. A sajtoszabadsagert.blog.hu portálon és a Facebook közösségi oldalon meghirdetett demonstrációsorozat szervezői azt írják: a tömeg erejével akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, hogy vonja vissza a január 1-jétől hatályos médiatörvényt, és garantálja a sajtószabadságot Magyarországon.
A román fővárosba tervezett tüntetés szervezőinek sajtókommünikéja szerint az akciót indokolja, hogy a magyar médiatörvény a totalitárius rezsimekre jellemző politikai kontroll alá helyezi az írott, audiovizuális és elektronikus sajtót. A szervezők hivatkoznak az Európai Parlamentnek a napokban megszavazott állásfoglalására, amely elégtelennek tartja a jogszabály múlt hét elején, a Magyar Országgyűlésben megejtett módosításait, és a törvény eltörlését kérik.
A bukaresti tüntetés résztvevői – erdélyi magyar sajtósok, a román média képviselői, civilek – lapunk mai, fehér címoldalas lapszámát emelik magasba.
Mégis átnyúl a határokon a magyar médiatörvény
Román-magyar társhatósági együttműködés keretében vizsgálja a Romániában bejegyzett Cool TV műsorát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – közölte a Médiatanács Szóvivői Irodája. A hatóság 2010 novembere óta folyamatosan vizsgálja a román joghatóság alatt működő Cool TV BeleValóVilág című műsorát. Mint ismeretes az EU bírálta azt, hogy a médiatörvény kiterjed a Magyarország határain kívül bejegyzett médiumokra.
Az index.hu arról számol be, hogy a médiatörvény módosítását ugyan múlt hét elején megszavazta a parlament, de az elfogadott szövegvariáció szerint mégiscsak bírságolhatja a külföldön bejegyzett tévéket az NMHH. A portál szerint az új médiatörvényben a pénzbírságra vonatkozó 179-es paragrafust, az EU felhívása ellenére nem törölték, csak egy felcímet írtak hozzá. Új Magyar Szó (Bukarest)

Szolidaritástüntetés a magyar sajtó szabadságáért
Több romániai újságíró- és emberjogvédő szervezet szolidaritásáról biztosítja a sajtószabadságért küzdő magyarországi civil társadalmat. Az aláíró szervezetek a magyar hatóságok által nemrégiben jóváhagyott médiatörvény ellen lépnek fel, mivel a jogszabály a totalitárius államigazgatási rendszerekre jellemző módon megkísérli politikai irányítás alá vonni a magyarországi sajtót.
Több romániai újságíró- és emberjogvédő szervezet szolidaritásáról biztosítja a sajtószabadságért küzdő magyarországi civil társadalmat. Az aláíró szervezetek a magyar hatóságok által nemrégiben jóváhagyott médiatörvény ellen lépnek fel, mivel a jogszabály a totalitárius államigazgatási rendszerekre jellemző módon megkísérli politikai irányítás alá vonni a magyarországi sajtót.
A megmozdulásra 2011. március 15-én kerül sor, 17.00 órai kezdettel, a bukaresti Magyar Nagykövetség épülete előtt (Dimitrie Gerota utca, 63–65.)
Az Európai Parlament 2011. március 10-i határozatában arra szólítja fel Magyarország kormányát, hogy helyezze hatályon kívül a törvény olyan rendelkezéseit, amelyek ellentmondanak a vonatkozó európai egyezményeknek, az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az Európai Emberjogi Egyezményeknek.
Ugyanebben az időpontban Bukaresten kívül tüntetést szerveznek Budapesten, Berlinben, Frankfurtban, New Yorkban, Debrecenben és Gyulán is. A résztvevők magukénak vallják a szervező magyar civil szervezetek által bejelentett célokat.
A bukaresti demonstráción részt vesznek a Free Press Románia Alapítvány, az ActiveWatch Sajtófigyelő Ügynökség, a Romániai Médiaszövetségek Szervezete, a Romániai Médiaszövetségek Szervezete tagegyesületeinek részéről a Romániai Oknyomozó Újságírói Szervezet, a Kolozsvári Újságírók Szövetsége, az Online Médiakiadók Egyesülete, a Hivatásos Újságírók Szervezete, az Újságírónők Ariadna Szövetsége, a Független Médiaközpont és a MediaSind képviselői.
A szervezők. Új Magyar Szó (Bukarest)

Alanyi jogú sajtó?
Nem hozott meglepetést a Bethlen Gábor Alap döntése az Új Magyar Szó támogatási pályázatáról: a magyar állam 2011-ben is nulla forinttal járul hozzá az egyetlen országos romániai magyar napilap megjelenéséhez.
A határon túli magyar kultúra támogatására létrehozott Bethlen Gábor Alapnak (BGA) a napokban közzétett pályázati eredményhirdetése szerint ugyanis hasonló döntés született, mint a Szülőföld Alap (a BGA elődje) tavaly őszi pályázatainak esetében: az akkor szétosztott, összesen 1,315 milliárd forint összegű támogatásból egyetlen forint sem jutott az ÚMSZ-nek, miközben a magyar állami költségvetési pénzekkel gazdálkodó intézmény bőkezűnek bizonyult a jelenlegi budapesti kormány „szívének kedves” erdélyi magyar médiával.
Akadályverseny
Az idei, két részletben meghirdetett támogatások esetében újdonság, hogy – a korábbi gyakorlattal ellentétben – gazdasági vállalkozások nem pályázhattak, ami – legalábbis formálisan – leszűkítette a médiaintézmények pályázási lehetőségeit, a sajtóintézményeket ugyanis zömmel kereskedelmi társaságok – korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok – működtetik. Ez nem jelentett azonban áthághatatlan akadályt a pályázni szándékozóknak, ugyanis – mint ahogyan tette azt például az Új Magyar Szó vagy a kolozsvári Szabadság napilap – az illető médiaintézmények a tulajdonos civil szervezetekkel pályáztak: a Free Press Alapítvánnyal, illetőleg a Minerva Művelődési Egyesülettel.
Utóbbi sikerrel, még ha a támogatás összegével aligha lehetnek elégedettek kolozsvári lap pénzügyeinek irányítói: a kért ötmillió forintból alig 600 ezret ítélt meg számukra a Bethlen-alap az „első körben”. Igaz, a „második körben” ezt megtoldották további 700 ezer forinttal.
Hasonlóan kis összeget kapott a Média Index egyesülettel pályázó Transindex portál, amelynek meg kellett elégednie szintén 600 ezer forinttal, a „második körben” azonban a „transindexesek” már nem jártak sikerrel: a Pénzcsinálók.ro honlap működtetésére vonatkozó pályázatukra nem kaptak támogatást.
Magyarázatok
Első látásra meglepőnek tűnhet, hogy nem jelennek meg a korábban menetrendszerűen pályázó médiaintézmények sorában a tavaly ősszel bőkezűen támogatott, a Fideszhez közel állónak tartott sajtóorgánumok.
A 2010 őszi kiírás során a legnagyobb összegű támogatásban részesült Krónika lapigazgatója, Marton Sándor az ÚMSZ megkeresésére elmondta: az tántorította el őket a pályázástól, hogy idén csak civil szervezetek jelentkezhettek támogatásért. (A kiírás eme feltételét figyelmen kívül hagyó Hargita Népe Lapkiadó Kft. pályázatát például érvénytelennek is tekintették – szerk. megj.) Hasonlóan nem jelenik meg a pályázók listáján a tavaly szintén kiemelten támogatott Erdélyi Napló hetilap, illetve a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap.
A kérdés kulcsa?
Aligha hihető azonban, hogy éppen a magyar kormány szívéhez közel álló erdélyi médiaintézmények mondtak le a budapesti költségvetési pénzekről. A választ alighanem a budapesti kormánynak a határon túli támogatásokért felelős, azóta leváltott miniszteri biztosa lapunknak adott korábbi nyilatkozatában kell keresni. Néhány hónappal ezelőtt Ulicsák Szilárd az ÚMSZ-nek a Szülőfüld Alaphoz benyújtott pályázatok nagy mennyisége miatti „kezelhetetlenségre” panaszkodott.
Ulicsák akkor elmondta, a tervek szerint a 2011-ben külön járnak el a „kis pályázókkal”, akik néhány százezer, legtöbb 2-3 millió forint összegű támogatásra számíthatnak – ha egyáltalán –, miközben az úgynevezett „kiemelt jelentőségű” intézményeket normatív alapon támogatják. Így vélhetően a Fidesz-közelinek tartott határon túli sajtó is lemondott az apró-cseprő támogatásokkal való bíbelődésről, és normatív alapon, tehát alanyi jogon jut magyar költségvetési támogatáshoz.
Salamon Márton László. Új Magyar Szó (Bukarest)

Szaloniki főkonzullá nevezték ki az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét
Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki kedden a kormány Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó című napilap megbízott felelős szerkesztőjét.
A 2005 és 2010 között lettországi és litvániai nagykövetként tevékenykedő Tokay György után újabb két romániai magyar kap diplomáciai megbizatást. Az Ungureanu-kormány tegnap Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó megbízott felelős szerkesztőjét, miközben Pataki Júlia volt RMDSZ-es parlamenti képviselő kenyai nagykövet lesz.
A tegnapi kormányülésen elfogadott határozatok szerint Románia visszahívja Görögországból Dumitru Hriţuleac szaloniki főkonzult, akinek megbizatása kilencven napon belül lejár. Utódja, a 42 éves, matematikus- és politológusi végzettségű, jelenleg szociológiából doktoráló Salamon Márton László korábban a kolozsvári Szabadság, majd a Krónika munkatársa volt, 2006 decemberétől néhány hónapig a Bukaresti Zsidó Közösségi Központ igazgatójaként tevékenykedett, 2007-ben pedig kinevezték az Új Magyar Szó főszerkesztőjévé.
Az utóbbi két évben a távközlési és informatikai minisztérium alkalmazottjaként, tanácsosként is dolgozott. Tagja a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének, elnöke a zsidó közösségi projektekkel foglalkozó Haver Egyesületnek. A 49 éves, jogi diplomát a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett Pataki Júlia 2000 és 2004 között volt bukaresti listán megválasztott parlamenti képviselő, azelőtt az RMDSZ-frakció szakértőjeként, valamint az egészségügyi minisztérium tanácsosaként dolgozott, a szövetségben pedig betöltötte a bukaresti szervezet ügyvezető elnöki posztját.
Az elmúlt időszakban az Európai Parlament, az ENSZ és különböző amerikai és európai intézmények, civil szervezetek megbízásából Irakban és Szomáliában teljesített szakértői feladatokat. Pataki Júlia kinevezését tegnap 19 igen és egy ellenszavazat mellett támogatta az alsóház külügyi bizottsága, ezt pedig az államfőnek és a befogadó országnak kell még jóváhagynia, mivel Pataki és Salamon nem karrierdiplomaták, csak négyéves mandátumuk idejére kapnak diplomata státust. Niculescu Tóni, a külügyminisztérium államtitkára lapunknak elmondta, Tokay Györgyhöz hasonlóan a leendő nagykövet és a főkonzul is politikai úton jutott a külföldi misszióhoz, mégpedig az RMDSZ javaslatára. Lapunk különben úgy tudja, Salamon korábban az izraeli nagyköveti posztra is „pályázott”, de eredménytelenül.
Különben irányítása alatt az ÚMSZ megőrizte hangsúlyos RMDSZ-közeliségét, a főszerkesztő pedig tavaly március 15-én azzal vonta magára a figyelmet, hogy bukaresti újságírókkal és civilekkel tüntetést szervezett a magyar médiatörvény ellen. A távozásával megüresedő felelős szerkesztői poszt várományosa egyelőre ismeretlen. Cseke Péter Tamás vezető szerkesztő kérdésünkre elmondta, őt nem kérték fel a tisztség betöltésére, de ha megtörténne, sem vállalná.
Az utóbbi időben jelentős anyagi nehézségekkel küzdő lap egyébként 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként, és négy éven keresztül Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, aki – bevallása szerint – több mint egymillió euróval támogatta a lapot megjelentető Scripta Kiadót. 2009 májusában a nagyváradi újságírók alapította Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy 99,89 százalékos tulajdonrészét a Scripta Rt.-ben.
Szűcs László, az alapítvány kuratóriumának tagja tegnap lapunknak elmondta, a legszerencsésebbnek azt tartaná, ha a tulajdonossal konzultálva, a szerkesztőség választana új főszerkesztőt az ÚMSZ élére. Szűcs megerősítette a Krónika értesülését, miszerint a lap a közeljövőben a fővárosból Kolozsvárra költözik.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Júliustól megszűnik az Új Magyar Szó
Lapunk értesülései szerint július elsejei hatállyal megszűnik az Új Magyar Szó nyomtatott változata. Az önmagát az egyetlen országos terjesztésű magyar napilapként meghatározó, RMDSZ-közeli ÚMSZ-t megjelentető váradi Scripta Kiadó Kft. anyagi helyzete ellehetetlenült, emiatt nem tudja vállalni a lap előállításához szükséges pénzügyi forrásokat.
Lányi Szabolcs, a Scripta igazgatótanácsának volt elnöke sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta információnkat.
Lányi – akinek mandátuma lejárt – a Krónikának elmondta, már nem aktív tagja a Scripta igazgatótanácsának, az ÚMSZ anyagi helyzete valóban nehéz, viszont reméli, „megszűnni éppen nem szűnik meg”.
Salamon Márton Lászlótól, az ÚMSZ megbízott felelős szerkesztőjétől megtudtuk, már csak néhány napig fungál szakmai vezetőként, és a stratégiai döntésekbe nem vonják be a tulajdonosi jogokat gyakorlók. (Az Ungureanu-kormány Románia szaloniki főkonzuljává nevezte ki Salamont, aki a tervek szerint júliusban foglalja el állomáshelyét).
Bővebb tájékoztatásért a felelő szerkesztő Pető Dalmához, a Scripta többségi részvénycsomagját birtokló Free Press Alapítvány elnökéhez irányított, ő azonban elmondta: elnöki kinevezése még nem hivatalos, ezért nem kívánt nyilatkozni.
Úgy tudjuk, egyelőre nem dőlt el, miként folytatja az ÚMSZ szerkesztősége a lap online megjelentetését. Felmerült, a nyomtatott változat piacra dobását megpróbálja biztosítani a nagyváradi Erdélyi Riport hírmagazint kiadó Riport Kiadó Kft., viszont a kiadó anyagi helyzetére tekintettel ez hamvába holt kezdeményezésnek bizonyult.
Az ÚMSZ 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként, és négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, aki – bevallása szerint – több mint egymillió euróval támogatta a lapot megjelentető Scripta Kiadót.
2009 májusában a nagyváradi újságírók alapította Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy 99,89 százalékos tulajdonrészét a Scripta Rt.-ben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Júliustól nem jelenik meg nyomtatásban az Új Magyar Szó
Anyagi nehézségei miatt felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését az Új Magyar Szó című napilap. A pénteken megjelent még nyomtatott számban a lap több vezető publicistája elköszönt az olvasóktól. A pénteki lapszámban közölt szűkszavú közlemény tudatja, hogy a Scripta Kiadó Rt. döntése értelmében az Új Magyar Szó romániai országos magyar napilap 2012. július 1-jétől szünetelteti nyomtatott változatának megjelentetését. A lapkiadó súlyos anyagi helyzete miatt kényszerült erre döntésre, amelyet ideiglenesnek tekint. A lap tartalma ezután az Új Magyar Szó internetes felületén, a maszol.ro portálon olvasható. A portál ezentúl napközben is folyamatosan frissül naprakész hírekkel, és a nyomtatott lapban megszokott rovatokkal, publicisztikákkal jelentkezik.
Ágoston Hugó, a lap vezető publicistája vezércikkében azt írta: a lap munkatársai abban a meggyőződésben dolgoztak, hogy szükség van a közösségnek elkötelezett és a közösség „legitim érdekképviseleti szervezetének, az RMDSZ-nek elkötelezett" orgánumra. Időközben azt tapasztalták, nincsen nehéz dolguk, hiszen – amint a választási eredmények sora is igazolja – a közösség „együtt élt" az RMDSZ-szel. „Örömmel olvasott ismertetést, elemzést, józan kritikát, akár elismerést is a munkájáról, vezetőiről, tagjairól, a kényszeres ellenzékiség, a gáncsoskodás, olykor a mocskolódás helyett" – fogalmazott visszatekintésében Ágoston Hugó.
A vezető publicista azt is elismerte, hogy a lap szembement a konzervatív hullámmal. Tudatosan kerülte az „olcsó nemzetieskedést", kímélet nélkül elítélte „az antidemokratikus tempókat, a populizmust, a konfliktuskereső, macsó politizálást, a gyűlöletbeszédet, a torz tudati megnyilvánulásokat – Romániában és Magyarországon."
A bukaresti székhelyű Új Magyar Szó 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben.
A Krónika 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap megbízott felelős szerkesztője a Távközlési és Informatikai Minisztérium fizetési listáján szerepel, és a lap több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a Bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarába tartozó alkalmazottak többségét.
A nyomtatott romániai magyar napilapok piacán már csak a kritikus hangvételű Krónika rendelkezik országos terjesztéssel.
MTI. Erdély.ma

Megszűnt az Új Magyar Szó nyomtatott kiadása
Anyagi nehézségei miatt felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap. A pénteken megjelent még nyomtatott számban a lap több vezető publicistája elköszönt az olvasóktól.
A pénteki lapszámban közölt szűkszavú közlemény tudatja, hogy a Scripta Kiadó Rt. döntése értelmében az Új Magyar Szó romániai országos magyar napilap 2012. július 1-jétől szünetelteti nyomtatott változatának megjelentetését. A lapkiadó súlyos anyagi helyzete miatt kényszerült erre döntésre, amelyet ideiglenesnek tekint. A lap tartalma ezután az Új Magyar Szó internetes felületén, a maszol.ro portálon olvasható. A portál ezentúl napközben is folyamatosan frissül naprakész hírekkel, és a nyomtatott lapban megszokott rovatokkal, publicisztikákkal jelentkezik.
Ágoston Hugó, a lap vezető publicistája vezércikkében azt írta: a lap munkatársai abban a meggyőződésben dolgoztak, hogy szükség van a közösségnek elkötelezett és a közösség „legitim érdekképviseleti szervezetének, az RMDSZ-nek elkötelezett” orgánumra. Időközben azt tapasztalták, nincsen nehéz dolguk, hiszen – amint a választási eredmények sora is igazolja – a közösség „együtt élt” az RMDSZ-szel. „Örömmel olvasott ismertetést, elemzést, józan kritikát, akár elismerést is a munkájáról, vezetőiről, tagjairól, a kényszeres ellenzékiség, a gáncsoskodás, olykor a mocskolódás helyett” – fogalmazott visszatekintésében Ágoston Hugó.
A vezető publicista azt is elismerte, hogy a lap szembement a konzervatív hullámmal. Tudatosan kerülte az „olcsó nemzetieskedést”, kímélet nélkül elítélte „az antidemokratikus tempókat, a populizmust, a konfliktuskereső, macsó politizálást, a gyűlöletbeszédet, a torz tudati megnyilvánulásokat – Romániában és Magyarországon.”
A bukaresti székhelyű Új Magyar Szó 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként.
Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben.
A Krónika 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap megbízott felelős szerkesztője a Távközlési és Informatikai Minisztérium fizetési listáján szerepel, és a lap több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a Bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarába tartozó alkalmazottak többségét.
Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét egyébként márciusban Románia szaloniki főkonzuljává nevezték ki. Krónika (Kolozsvár)

Megszűnt az Új Magyar Szó nyomtatott kiadása
Anyagi nehézségei miatt felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap. A pénteken megjelent még nyomtatott számban a lap több vezető publicistája elköszönt az olvasóktól. A pénteki lapszámban közölt szűkszavú közlemény tudatja, hogy a Scripta kiadó Rt. döntése értelmében az Új Magyar Szó romániai országos magyar napilap 2012. július 1-jétől szünetelteti nyomtatott változatának megjelentetését. A lapkiadó súlyos anyagi helyzete miatt kényszerült erre döntésre, amelyet ideiglenesnek tekint. A lap tartalma ezután az Új Magyar Szó internetes felületén, a maszol.ro portálon olvasható. A portál ezentúl napközben is folyamatosan frissül naprakész hírekkel, és a nyomtatott lapban megszokott rovatokkal, publicisztikákkal jelentkezik. Ágoston Hugó, a lap vezető publicistája vezércikkében azt írta: a lap munkatársai abban a meggyőződésben dolgoztak, hogy szükség van a közösségnek elkötelezett és a közösség „legitim érdekképviseleti szervezetének, az RMDSZ-nek elkötelezett” orgánumra. Időközben azt tapasztalták, nincsen nehéz dolguk, hiszen – amint a választási eredmények sora is igazolja – a közösség „együtt élt” az RMDSZ-szel” A bukaresti székhelyű Új Magyar Szó 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben. A Krónika napilap 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap megbízott felelős szerkesztője a Távközlési és Informatikai Minisztérium fizetési listáján szerepel, és a lap több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarába tartozó alkalmazottak többségét. Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét egyébként márciusban Románia szaloniki főkonzuljává nevezték ki.
UDVARHELYI HÍRADÓ
Székelyhon.ro

Miből él a hazai magyar sajtó?
A hazai magyar sajtó épp csak éldegél. A politikai-közéleti napilapok példányszáma alacsony, reklámbevételeik – mert a megrendelések a példányszám függvényei – csak kiadásaik töredékét fedezik. Napi gondjait a lapok zöme vagy úgy győzte le, hogy teljes fegyverzetével a pénzt osztogató RMDSZ mellé állt, mi több, annak szócsövévé vált, vagy eladta magát magyarországi tulajdonosnak, ritkább esetben olvasótáborára szorítkozva megpróbált függetlenként megmaradni a piacon (lásd: Háromszék).
Végül is a túlélést a Communitas és a Szülőföld Alap biztosítja, mely egyeseket kisebb, másokat jelentősebb összegekkel támogat. A pénzelosztás mikéntjét általános homály fedi, ezért lehet jégtörőnek tekinteni a Tulipédián (tulipedia.info) a magyarországi sajtótámogatások elosztásáról szóló dokumentumokat. A portál a 2005 és 2010 között Magyarországról Erdélybe juttatott médiatámogatásokat vette górcső alá. Kiderült, hogy ez idő alatt a Szülőföld Alap 724 millió forintot utalt az erdélyi magyar sajtónak, s ennek egyharmadát néhány romániai magyar politikus nevéhez köthető médiacsoport nyerte el, kétharmadát több mint kétszáz pályázó között osztották szét. Maguk a szerzők úgy vélik, hogy e megítélés fölött áll néhány alapítvány. Nem pártérdekek és párttámogatók mentén nyert pályázatokat, hanem szakmai tevékenysége miatt a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Korunk Baráti Társaság, a Video Pontes Alapítvány, a Napsugár gyermeklap vagy a Filmtett Egyesület. Nagy pályázatnyerőnek hat egyesületet, alapítványt neveznek a dokumentum összeállítói, ők ugyanis a teljes pályázati összeg több mint ötödét kapták, azaz 137 705 000 forintot. A kolozsvári székhelyű EuroTrans Alapítvány támogatása 43 606 000 forintra rúg. A magyarországi Szülőföld Alap romániai lebonyolító szervezeteként pályáztak, de arról már nem lelhető föl információ, hogy az EuroTrans kinek osztotta tovább a pénzeket. Az RMDSZ-es politikusok közül a Tulipédia Biró Rozália és Seres Dénes nevét köti az alapítványhoz, mindketten kuratóriumi tagok. A Média Index Egyesület működteti a Transindex internetes portált. A szervezet 2005 és 2010 között minden évben kapott támogatást, melynek összege 28 500 000 forint. A kiadóban tulajdonos Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, a portál kiadóigazgatója, Kelemen Attila Ármin pedig az RMDSZ által létrehozott Janovics Jenő Alapítvány által működtetett Erdély TV–Erdély FM projektfelelőse. A Scripta Kiadó Rt. indította újra az egykori Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként  2005-ben a bukaresti székhelyű Új Magyar Szót. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben, és négy alkalommal 18 500 000 forint támogatást kapott. A Krónika 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap megbízott felelős szerkesztője a Távközlési és Informatikai Minisztérium bérlistáján szerepel, és az újság több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarába tartozó alkalmazottak többségét. Az Aranka György Alapítvány célja a Látó irodalmi és művészeti lap megjelenésének biztosítása. Emellett fiatal írókat és költőket támogatnak. A Látó főszerkesztője 1989–2005 között Markó Béla volt. Az alapítványnak az említett időszakban 17 305 000 forint támogatást sikerült szereznie. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 áprilisában jött létre az erdélyi magyar köz- és művelődési élet jeles személyiségeinek kezdeményezésére. Az Erdélyi Magyar Televízió projektjének gyakorlati megvalósítása 2008 januárjában kezdődött, a kezdeti beruházás a stúdióhelyiségek kialakítására, illetve a műszaki eszközök, felszerelések beszerzésére irányult, a műsorsugárzás július 1-jén indult el. A Medgyessy-kormány több mint 300 millió forintot utalt át tévéalapításra, de a médiatámogatásról sem maradt le, a Szülőföld Alaptól 16 8000 000 forintot kaptak. Az alapítvány elnöke Nagy Zsolt, de a támogatója, mentora Markó Béla volt szövetségi elnök és Kelemen Hunor jelenlegi elnök is. Az Erdély Televízió négyéves működése alatt bizonyíthatóan az RMDSZ szócsövévé vált. Különben az elmúlt húsz esztendőben az RMDSZ-es politikusok nagy kedvvel fektettek be az írott, de főként az elektronikus médiába. Háromszéken több rádiót működtetnek RMDSZ-es politikusok (igaz, a tulajdonlást hivatalosan nem vállalják, bérbe adták vagy átíratták megbízható embereikre) közpénzekből – városi és községi tanácsok pár száz eurós folyamatos hozzájárulásával, a megyei és városi önkormányzatok reklámjainak kizárólagos közlésével támogatják például anyagilag is a Székely Hírmondót. Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter Paprika Rádiója, Marosvásárhelyen Frunda György Gaga Rádiója áll az RMDSZ szolgálatában. Mind az írott, mind az elektronikus média jó befektetés az RMDSZ-politikusoknak, ha sok pénzt nem is hoz, politikai céljaikat igen harsányan és hangosan szolgálja – kicsit a demokrácia, a pluralizmus kárára.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)