Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Ford
3 tétel
2007. szeptember 13.
Szeptember 12-én aláírták a szerződést, amellyel a Ford is megvetette lábát Romániában, néhány héttel azután, hogy a mobilpiac-vezető Nokia hivatalosan is megérkezett Erdélybe. A két neves multinacionális cég megtelepedése Romániában arról is szól, hogy világviszonylatban az itteni munkaerő a legolcsóbbak közé tartozik, továbbá jó a „befektetői közérzet”. /Cseke Péter Tamás: Közérzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A Ford megveszi a craiovai autógyár épületét, azt ígéri, hogy 2011-ig évi 300 ezer autót, illetve ugyanennyi motort és kapcsolószekrényt fog gyártani Romániában. /A Ford egymilliárd dollárt hozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2014. december 22.
Hírsaláta
UTOLSÓT RÚGOTT A PREFEKTUS. A közigazgatási bíróságon támadta meg Vasile Oprea, Maros megye időközben menesztett prefektusa a marosvásárhelyi tanács határozatát, amelyben elfogadták a Római Katolikus Teológiai Gimnázium nevét is tartalmazó, 2015/2016-os tanévre vonatkozó iskolajegyzéket.
A prefektusi intézkedés kapcsán Peti András alpolgármester elmondta: nem tudja, hogy jogi szempontból milyen következményei lehetnek az eljárásnak. „A törvény azt mondja, ha egy határozatot a kormánymegbízott megtámad, azt automatikusan fel kell függeszteni, de ez esetben a gyerekek ott vannak a padokban, tanulnak, az iskola pedig működik” – mutatott rá a marosvásárhelyi alpolgármester, aki szerint „csak Romániában fordulhat elő, hogy a tanév közepén megtámadnak egy ilyen határozatot”. (Krónika)
HULL A SERTÉS. Románia lakossága karácsonykor megközelítőleg egymillió sertést fogyaszt el, ami az évi fogyasztás 14 százalékát jelenti – ismertette Ioan Ladoşi, a Disznóhústermelők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a farmokon egy év alatt körülbelül 3,5 millió disznót vágnak le, ebből mintegy 400 ezret karácsonykor. Emellett évente 1,6 millió sertést importálnak, 200 ezer a karácsonyi ünnepek időszakában érkezik. Becsléseik szerint ugyanakkor az emberek évente körülbelül kétmillió disznót vágnak le saját udvaraikban, főleg karácsony környékén. Romániában azonban mégis kicsinek nevezhető az évi disznóhúsfogyasztás, ami fejenként 20 kilogrammot tesz ki, míg az európai átlag ennek kétszerese – tette hozzá Ladoşi. (Mediafax)
KELENDŐBBEK A KÜLFÖLDI AUTÓK. Az év első tizenegy hónapjának adatai szerint zsugorodott a járműgyártás – közölte a román autógyártók és -importőrök egyesülete. Január és november között 363 905 járművet gyártottak az országban, ami 3,5 százalékos csökkenés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az első tíz hónap után még 4 százalékos csökkenést jegyeztek. A járműgyártás mintegy 86 százalékát a francia Renault tulajdonában lévő Dacia adja, amelynek üzemében 314 719 gépkocsit gyártottak, 49 178 autót (13,5 százalék) a Ford állított elő, öt teherautót a brassói Roman gyár. Az értékesített új autók száma azonban csaknem 24 százalékkal nőtt a tavalyi első tizenegy hónaphoz képest, idén 76 525 járművet adtak el. Az eladások növekedése továbbra is a jogi személyek vásárlásainak köszönhető. Csökkent a használt és az új gépkocsik közötti arány is, tavaly még négy használt autóra jutott egy új gépkocsi, most háromra egy. Az autóeladások csaknem másfél éve folyamatosan nőnek, az ágazat reméli, hogy idén sikerül meghaladni a százezer eladott gépkocsit. A gazdasági válság előtt, 2007-ben évente 360 ezer autót értékesítettek. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
UTOLSÓT RÚGOTT A PREFEKTUS. A közigazgatási bíróságon támadta meg Vasile Oprea, Maros megye időközben menesztett prefektusa a marosvásárhelyi tanács határozatát, amelyben elfogadták a Római Katolikus Teológiai Gimnázium nevét is tartalmazó, 2015/2016-os tanévre vonatkozó iskolajegyzéket.
A prefektusi intézkedés kapcsán Peti András alpolgármester elmondta: nem tudja, hogy jogi szempontból milyen következményei lehetnek az eljárásnak. „A törvény azt mondja, ha egy határozatot a kormánymegbízott megtámad, azt automatikusan fel kell függeszteni, de ez esetben a gyerekek ott vannak a padokban, tanulnak, az iskola pedig működik” – mutatott rá a marosvásárhelyi alpolgármester, aki szerint „csak Romániában fordulhat elő, hogy a tanév közepén megtámadnak egy ilyen határozatot”. (Krónika)
HULL A SERTÉS. Románia lakossága karácsonykor megközelítőleg egymillió sertést fogyaszt el, ami az évi fogyasztás 14 százalékát jelenti – ismertette Ioan Ladoşi, a Disznóhústermelők Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a farmokon egy év alatt körülbelül 3,5 millió disznót vágnak le, ebből mintegy 400 ezret karácsonykor. Emellett évente 1,6 millió sertést importálnak, 200 ezer a karácsonyi ünnepek időszakában érkezik. Becsléseik szerint ugyanakkor az emberek évente körülbelül kétmillió disznót vágnak le saját udvaraikban, főleg karácsony környékén. Romániában azonban mégis kicsinek nevezhető az évi disznóhúsfogyasztás, ami fejenként 20 kilogrammot tesz ki, míg az európai átlag ennek kétszerese – tette hozzá Ladoşi. (Mediafax)
KELENDŐBBEK A KÜLFÖLDI AUTÓK. Az év első tizenegy hónapjának adatai szerint zsugorodott a járműgyártás – közölte a román autógyártók és -importőrök egyesülete. Január és november között 363 905 járművet gyártottak az országban, ami 3,5 százalékos csökkenés a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Az első tíz hónap után még 4 százalékos csökkenést jegyeztek. A járműgyártás mintegy 86 százalékát a francia Renault tulajdonában lévő Dacia adja, amelynek üzemében 314 719 gépkocsit gyártottak, 49 178 autót (13,5 százalék) a Ford állított elő, öt teherautót a brassói Roman gyár. Az értékesített új autók száma azonban csaknem 24 százalékkal nőtt a tavalyi első tizenegy hónaphoz képest, idén 76 525 járművet adtak el. Az eladások növekedése továbbra is a jogi személyek vásárlásainak köszönhető. Csökkent a használt és az új gépkocsik közötti arány is, tavaly még négy használt autóra jutott egy új gépkocsi, most háromra egy. Az autóeladások csaknem másfél éve folyamatosan nőnek, az ágazat reméli, hogy idén sikerül meghaladni a százezer eladott gépkocsit. A gazdasági válság előtt, 2007-ben évente 360 ezer autót értékesítettek. (Mediafax)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. október 10.
A botladozó tigris
Románia Európa tigrise, idén a legnagyobb gazdasági növekedést éri el az unióban – ünnepelték hét közepén a Nemzetközi Valutaalap frissen nyilvánosságra hozott előrejelzéseit, és a számok valóban lenyűgözőek, a fejlődés várhatóan év végéig meghaladhatja az öt százalékot, míg az európai átlag két százalékra becsülhető.
Mindez nagyszerű, csakhogy mit ér, ha az egyszerű polgárok alig éreznek belőle valamit? Sokatmondó az egy nappal később nyilvánosságra került, immár hazai statisztika, amely szerint a családok jövedelme az első negyedévhez viszonyítva 2,7, a kiadások pedig 4,3 százalékkal csökkentek. Ki érti ezt? Hisz a nagykönyv szerint, ha nő a gazdaság – márpedig a hivatalos adatok szerint ez jó pár éve folyamatos –, akkor annak tükröződnie kell az életszínvonalban is. Még furcsább, hogy miközben a bruttó nemzeti össztermék folyamatosan emelkedik, számos fontos, alulfejlettséget igazoló kimutatásban Románia továbbra is sereghajtó. Utolsó helyen állunk az EU-ban az egy főre eső jövedelem, a gyermekhalandóság, az iskolaelhagyás listáján, de nálunk fogyasztja a lakosság a legkevesebb szappant, fogpasztát, mosószert, itt a legrosszabbak az utak, a legkisebb a kultúra iránti érdeklődés, a lakosság számához arányítva legkevesebb az orvos, a kórházi ágy, az egyetemista. Tény, Románia nagyon mélyről indult, hosszú éveken, évtizedeken át kellene dupláznia a nyugat-európaiak növekedését, hogy valamelyest közelítsen hozzájuk. Van-e erre valós alap, lehetőség? A jelenlegi irány szerint édeskevés, hisz az emelkedés az exportra és fogyasztásra alapozott. Az előbbi ingatag lábakon áll, hisz 40 százalékát a járműipara adja, a Dacia és Ford külföldi befektetői akármikor továbbköltöztethetik gyáraikat, ha máshol kedvezőbb a széljárás. A fogyasztás növekedése szintúgy nem szerencsés, nemcsak azért, mert elbillent az egyensúly, és nagyobb mértékű, mint a gazdaság növekedése, de azért sem, mert elsősorban az importnak kedvez, nem a hazai termelést serkenti. Az állami alkalmazottak bérének emelése, az áfacsökkentés mellé nem társult olyan intézkedés, amely az itthoni termelőket erősítette volna, így az egyensúly rendkívül ingatag, és hamar elbillenhet, ami ma előnynek tűnik, holnap hátránnyá válhat.
Hasonlóan dübörgött a román gazdaság 2006–2007-ben, a világválságot megelőzően, és nagyon mélyre zuhant azt követően, a keserves árat pedig a néppel fizettették meg. Mintha mit sem tanultak volna az ország irányítói, ugyanabba a csapdába sétálnak bele, reménykedve, nem következik újabb nagy nemzetközi összeomlás. Hiába a szép számok, mindaz, ami a román tigris száguldásának tűnik, egyelőre nem több botladozásnál.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Románia Európa tigrise, idén a legnagyobb gazdasági növekedést éri el az unióban – ünnepelték hét közepén a Nemzetközi Valutaalap frissen nyilvánosságra hozott előrejelzéseit, és a számok valóban lenyűgözőek, a fejlődés várhatóan év végéig meghaladhatja az öt százalékot, míg az európai átlag két százalékra becsülhető.
Mindez nagyszerű, csakhogy mit ér, ha az egyszerű polgárok alig éreznek belőle valamit? Sokatmondó az egy nappal később nyilvánosságra került, immár hazai statisztika, amely szerint a családok jövedelme az első negyedévhez viszonyítva 2,7, a kiadások pedig 4,3 százalékkal csökkentek. Ki érti ezt? Hisz a nagykönyv szerint, ha nő a gazdaság – márpedig a hivatalos adatok szerint ez jó pár éve folyamatos –, akkor annak tükröződnie kell az életszínvonalban is. Még furcsább, hogy miközben a bruttó nemzeti össztermék folyamatosan emelkedik, számos fontos, alulfejlettséget igazoló kimutatásban Románia továbbra is sereghajtó. Utolsó helyen állunk az EU-ban az egy főre eső jövedelem, a gyermekhalandóság, az iskolaelhagyás listáján, de nálunk fogyasztja a lakosság a legkevesebb szappant, fogpasztát, mosószert, itt a legrosszabbak az utak, a legkisebb a kultúra iránti érdeklődés, a lakosság számához arányítva legkevesebb az orvos, a kórházi ágy, az egyetemista. Tény, Románia nagyon mélyről indult, hosszú éveken, évtizedeken át kellene dupláznia a nyugat-európaiak növekedését, hogy valamelyest közelítsen hozzájuk. Van-e erre valós alap, lehetőség? A jelenlegi irány szerint édeskevés, hisz az emelkedés az exportra és fogyasztásra alapozott. Az előbbi ingatag lábakon áll, hisz 40 százalékát a járműipara adja, a Dacia és Ford külföldi befektetői akármikor továbbköltöztethetik gyáraikat, ha máshol kedvezőbb a széljárás. A fogyasztás növekedése szintúgy nem szerencsés, nemcsak azért, mert elbillent az egyensúly, és nagyobb mértékű, mint a gazdaság növekedése, de azért sem, mert elsősorban az importnak kedvez, nem a hazai termelést serkenti. Az állami alkalmazottak bérének emelése, az áfacsökkentés mellé nem társult olyan intézkedés, amely az itthoni termelőket erősítette volna, így az egyensúly rendkívül ingatag, és hamar elbillenhet, ami ma előnynek tűnik, holnap hátránnyá válhat.
Hasonlóan dübörgött a román gazdaság 2006–2007-ben, a világválságot megelőzően, és nagyon mélyre zuhant azt követően, a keserves árat pedig a néppel fizettették meg. Mintha mit sem tanultak volna az ország irányítói, ugyanabba a csapdába sétálnak bele, reménykedve, nem következik újabb nagy nemzetközi összeomlás. Hiába a szép számok, mindaz, ami a román tigris száguldásának tűnik, egyelőre nem több botladozásnál.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)