Vajdahunyadon a Helyi Tartós Fejlesztésért Egyesület és a Hunyadi János Humanitárius Társaság 25. alkalommal rendezte meg a zenei napokat. Fellépett a négy éve Kolozsváron megalakult Flauto Dolce együttes /tagjai: Majó Zoltán, Szabó Mária és Tóth Ágnes/. /CH. A.: Vajdahunyadi zenei napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Július 13-án megkezdődött a negyedszázados múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Erich Türk kolozsvári orgonaművész hangversenyére buszok szállították a közönséget a csíksomlyói Kegytemplomba. A fiatal orgonavirtuóz a Transylvania Barokk Együttes tagja. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden eddigi támogatását felülmúlva 630 millió régi lejjel járult hozzá a 18 zenei együttesben zenélő 140 meghívott méltó fogadásához. Majó Zoltán, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a 2000-ben alapított Flauto Dolce együttes vezetője a folytonosságot hangsúlyozta, amely a kezdetektől a rendezvénysorozatot jellemezte. A fesztivál történetében gregorián zenével elsőként jelentkező Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári együttes is fel fog lépni. /Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Külföldi meghívásoknak tesz eleget a Transylvania Barokk Együttes és a Flauto Dolce. Előbbi november végén Rómában lép fel, egy hétre rá pedig a Flauto Dolce Madridban hangversenyezik. Mindkét alkalommal adventi, barokk és kortárs zeneművek hangzanak el. Majó Zoltán előadóművész, aki mindkét együttesben tevékenykedik, elmondta, külön öröm számukra, hogy idén e két kolozsvári együttesre esett a választás. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsvári régizene-együttesek külföldi fellépése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Reneszánsz ma címmel zajlik Kolozsváron október 1. és december 5. között a Waldorf Líceum szervezésében az az interdiszciplináris oktatási projekt, amelyet a Tanügyminisztérium finanszíroz, és a kolozsvári „Szabadságra Nevelés” Alapítvány, a Történelmi Múzeum és a Flauto Dolce–Passamezzo Egyesület is támogat. A projekt keretében olyan ismeretgazdagító műhelytevékenységekre kerül sor (reneszánsz zene és tánc, festészet-grafika, színjátszás, reneszánsz öltözetek készítése, földrajzi felfedezések és térképkészítés, kalligráfia és nyomdászat, harci eszközök és haditechnikák, hajómodell-készítés, reneszánsz konyhaművészet), amelyek megismertetik és elevenné teszik a résztvevők számára a reneszánszkori művészeteket, tudományt, szokásokat és életstílust. A 15–25 fős műhelyfoglalkozások minden érdeklődő számára nyitottak. A foglalkozások nyomán oktatási segédanyag (könyv, CD) készül, amelyet a szervezők ingyenesen eljuttatnak a kolozsvári iskoláknak. /Reneszánsz ma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

Régizene fesztivált szervezett Kolozsváron a Flauto Dolce–Passamezzo Együttes, melynek alapembere Majó Zoltán fuvolaművész. A május 20–23. között lezajló zenei fesztivál során három koncertet adtak. Majó Zoltán az általa szervezett fesztiválon elmondta: Csíkszereda, Segesvár, Bukarest, Temesvár és Brassó után Kolozsvár zenei élete is „megérett” egy régizene fesztiválra. /Barokk – barucco – igazgyöngy. Régizene fesztivált szervezett Kolozsváron a Flauto Dolce–Passamezzo Együttes. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A nagykárolyi Deák Endre lantművész A régizene együttesek megalakításának alapkérdései című előadásával indult a csíkszeredai Régizene Fesztivál keretében megszervezett II. Régizenei Nyári Egyetem július 22-i napja. Deák Endre másodszor tartott előadást a mostani rendezvényen. Szerdai előadásában a laikusok számára is érthető és élvezhető formában mutatta be a többszólamú zenék fejlődésének állomásait. Az előadást követően két hangverseny következett egy időben. A magyarországi Musica Historica együttes a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban lépett fel, a kolozsvári Flauto Dolce pedig a Szent Kereszt-templomban, Csíkszeredában. /Folytatódik a Régizene Fesztivál Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./

A vallásos zene napjai
Egyházzenei fesztivál kezdődik
Alig ért véget a Tiberius-hét, újabb klasszikus zenei fesztivál veszi kezdetét a Kultúrpalotában.
December hetedikén kezdődik a Vallásos Zene Napjai címet viselő, nagy hagyományokra visszatekintő egyházzenei szemle a Palota kis- és nagytermeiben, illetve a Vártemplomban. Kamarazene-koncertek, vokálszimfonikus, kórus- és szimfonikus hangversenyekkel várja a zeneszerető közönséget a szervező Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, az első hangversenyre a kisteremben kerül sor este hét órától, december 7-én: Kozma Éva hegedű- és Kozma Péter gordonkaművész Bach- és Ravel-műveket játszik. Csütörtökön, december 9-én este hétkor vokálszimfonikus hangversennyel folytatódik a fesztivál a nagyteremben: a svájci Kaspar Zehnder vezénylete alatt, Stefan Arnold zongoraművész (Ausztria), Madaras Ildikó szoprán és Marian Somesan tenor közreműködésével a filharmónia zenekara és vegyes kara Brahms 1. d-moll zongoraversenyét és Mendelssohn B-dúr "Lobgesang" szimfóniáját játssza, a koncertre a kilences számú bérlet érvényes.
December 12-én a Vártemplomban kerül sor kamarazene- koncertre, ahol a Pro Musica Fúvósegyüttes játszik zenekari műveket a vallásos zeneirodalomból Vasile Cazan vezénylete alatt. 13-án este 6 órától ismét kamarazene-koncert, ezúttal a Kultúrpalota kistermében Barokk egyházi zene és annak tükröződése kortárs zenei művekben címmel. Fellép a Flauto Dolce Együttes – Majó Zoltán művészeti vezető, Szabó Mária (blockflöte), Tóth Ágnes (blockflöte) és Mihaela Maxim szoprán. December 15-én este hattól kórushangverseny a Vártemplomban, ahol a Nagy István ifjúsági vegyes kar és a Vártemplom Psalmus kórusa lép fel Kovács András vezényletével. Szólisták: Totolici Beatrice, Szántó Zsuzsa és Nagy Erika, orgonán játszik Strausz Imre.
A fesztivál záróhangversenyére december 16- án este 7 órakor kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. A szimfonikus hangversenyt az Írországból érkező Robert Houlihan vezényli, zongorán közreműködik Gábos Judit. Műsoron: Mahler Adagiettója az 5. szimfóniából, Liszt 2. Á-dúr zongoraversenye és Dvorak 6. D-dúr szimfóniája. A záróhangversenyre a tízes számú bérlet érvényes.
N. b. Népújság (Marosvásárhely)

Zenével, húsvéti tojással, koccintással ünnepelték az alkotmányt
Talán a legtartalmasabb gálaműsorral épp Kolozsvár tisztelgett Magyarország új alaptörvénye előtt: az egyetlen határon túli város, amely bekapcsolódott a húsvéthétfő esti, tíz helységet élő körkapcsolással összekötő ünnepi programba. Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Szeged és Szombathely mellett a kolozsvári magyar opera is várta mindazokat, akik a húsvéti ünnepet közös zenehallgatással kívánták lezárni, s egyszersmind részesei lenni a magyarországi eseményeknek is. Mindezt a Duna televízió biztosította, amelynek munkatársai az összes helyszínről bejelentkeztek.
A kolozsváriakkal együtt ünnepelt Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, valamint Szilágyi Mátyás főkonzul és további közéleti és egyházi személyiségek. Ezzel együtt az opera nagyterme laza félházat mutatott, mintha a közönség is kicsit értetlenül állt volna a húsvéthétfői koncertlátogatás lehetősége előtt. Felemelő pillanatnak számított azonban a Himnusz, amelynek hangjai egyszerre tíz városban csendültek fel, majd a közönség felvételről meghallgathatta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök ünnepi beszédét, amelyet délben, az új, „magyar, korszerű, nemzeti és európai” alaptörvény aláírását követően mondott el. A politikus kiemelte: ezen a napon nem csak a hitbéli tanítás, a húsvét évszázados hagyományát ünnepeljük, hanem a közös munka fölött érzett büszkeséget is, hogy több mint 20 évvel a rendszerváltás után megszületett az új alkotmány, amely „Magyarország feltámadásának alapja és záloga”. A köztársasági elnök a nemzeti összetartozás okmányának is nevezte az új alaptörvényt, amelynek ünneplése is ezt a jellegét emeli ki, tíz magyarországi város és Kolozsvár részvételével, hiszen a magyar kultúrát a vele együtt élő nemzeti közösségek értékei is erősítették. – Bízunk a fiatalok elhivatottságában, abban, hogy a gyermekeink ismét naggyá teszik Magyarországot! – jelentette ki az elnök, szabadságot, békét és egyetértést kívánva az ünneplő magyarságnak és az együtt élő nemzetiségeknek.
A köszöntő szavak után felcsendült Kodály Psalmus Hungaricusa, az opera kórusának és zenekarának előadásában, Bardon Antal szólista közreműködésével és Selmeczi György vezényletével. A tíz városban egyszerre előadott zsoltárt követő szünet után mindenhol egyéni műsorral folytatódott a program. Kolozsváron mezőségi és kalotaszegi népzene, valamint reneszánsz muzsika is csendült, előbbi a Tarisznyás Együttes, utóbbi a Flauto Dolce előadásában. Elhangzott továbbá Farkas Ferenc Kárpáti rapszódiája és Liszt Ferenc Csárdás obstinéja, szintén Selmeczi György vezényletével, majd Kulcsár Szabolcs vette át a karmesteri pálcát. Elsőként Erkel Ferenc operarészletek hangzottak el (Hunyadi László, Brankovics György, Bánk bán) Vígh Ibolya, Sándor Árpád és Fülöp Márton előadásában, majd Bartók Béla román népi táncait követően Kodály Zoltán Székely fonójának fináléja zárta az ünnepi műsort, Szilágyi János, Molnár Mária, Covacinschi Yolanda, Sándor Árpád és Fülöp Márton közreműködésével.
A közönség a függöny legördülése után sem oszlott el, hiszen a belépőjegyül kosarakba gyűjtött húsvéti hímes tojásokat bőséges fogadás keretében szolgálták fel az opera emeleti előcsarnokában, ahol művészek, zenészek és a jelenlévők közösen ünnepelhették a húsvétzárást és az új magyar alkotmány születését.
S. B. Á. 
Szabadság (Kolozsvár)

Csíkszeredai Régizene Fesztivál hétfőtől
Sajtótájékoztatón ismertették a július 11–17. között megrendezendő Csíkszeredai Régizene Fesztivál programjait az eseménysorozat szervezői július 5-én a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) székhelyén. A sajtótájékoztatón a nemzetközi fesztivál főszervezője, Hargita Megye Tanácsának alintézményeként működő Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársai, valamint a társszervező intézmények képviselői, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Antal Attila Csíkszereda Megyei Jogú Város alpolgármestere vettek részt.
Borboly Csaba megyei tanácselnök felszólalásában kiemelte: „nagyon fontosnak tartjuk ezt a fesztivált, mert nemcsak Csíknak, Hargita megyének, hanem egész Székelyföldnek a nagykövete a nagyvilágban”. – A fesztivál fontos kulturális értéket jelent térségünk számára és egyben turisztikai vonzerővel is bír. Ezért a megyei tanács részéről uniós pályázatot nyújtottunk be azzal a céllal, hogy a következő két évben nemcsak az országon belül, hanem nemzetközi szinten is növeljük a fesztivál hírnevét, és ezáltal a csíki térségbe, Hargita megyébe egy hetes időszakra sok vendéget, turistát vonzzunk – nyilatkozta a megyei tanács elnöke a fesztivál kapcsán. Hozzátette: „a kultúra és a gazdaság egymást erősítő hatással bírhat. A megyei tanácsnak az a célja, hogy a mezőgazdaság és a turizmus együttesen biztosítsa a kilábalást a jelenlegi válságos helyzetből, és az ilyen irányú építkezéshez ehhez hasonló eseményekre is szükség van”.
Antal Attila alpolgármester a Csíkszereda Megyei Jogú Város és a Hargita Megyei Kulturális Központ között a fesztivál szervezése során évek jól működő partnerséget emelte ki, a szervezők, a kulturális központ munkatársai – Márton Judit, Filip Ignác Csaba, Péter Boglárka és Botár László – pedig a fesztivál szervezésével és programjával kapcsolatos részletekről tájékoztattak.
A három évtizedet betöltött Csíkszeredai Régizene Fesztivál számos újdonsággal várja a közönséget 2011-ben: 14 koncert, gyermekprogramok, reneszánsz táncház, új zenei témákkal, premier előadásokkal, ritkán hallott zeneszerzők műveivel és a fesztivál repertoárjában szereplő új hangszerekkel (a natúrkürt és a barokk trombita).
A koncertek és programok témái a kelet- és nyugat-európai zenetörténeti, ugyanakkor a mai zenei életben is fellelhető kapcsolatokra hívják fel a figyelmet. 
A fesztivál a Régizenei Nyári Egyetem programjaival, ezen belül a mesterkurzussal kezdődik július 11-én. A Nyári Egyetemen az előző évekhez képest új szakok indulnak, amelyekre egyetemisták, zeneszakos gimnazisták és kisgyerekek is jelentkeztek. A HMKK ösztöndíjban részesítette a Nagy István Művészeti Líceum két diákját, a La Stravaganza barokk verseny díjazott együttesének tagjait. Hargita Megye Tanácsa szórványprogramja keretében a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium három diákjának ingyenes részvételét biztosítja a kurzusokon, akik a Gabrielense Régizene és Táncegyüttes tagjai. Július 12-én a kolozsvári La Stravaganza régizenei verseny díjazott együttese, a Senza nome lép fel, amelynek tagjai bukaresti és kolozsvári egyetemisták Mihail Ghiga művészeti irányításával. 13-án a Nyári Egyetem tanárai mutatkoznak be koncerttel, majd 14-én lesz a fesztivál ünnepélyes megnyitója. Ezt követően a Codex együttes lép fel meghívottjaival (Györfi Erzsébet, Elekes Emőke, Ádám Rebeka, Szabó Anikó, Szutor Péter) a Kájoni-kódexből és a Bocskor János énekeskönyvéből játszva darabokat. Hallhatják az Észak-Olaszországból érkező Dramsam együttest, akik az itáliai középkori és reneszánsz zene kitűnő előadói, trecento-beli muzsikát játszanak.
15-e, péntek egyfajta barokk nap, a zenei együttműködések bemutatásával. Két nemzetközi workshop teljesedik ki a koncertekkel:
- fellép a Barokk Fesztiválzenekar, amely a hazai barokk hangszeren játszó muzsikusokat fogja össze külföldi közreműködőkkel és Ulrike Titze, barokk hegedűművész vezetésével. Szólisták: Kiss Noémi (szoprán) és Hegyi Gábor (barokk trombita).
- a Kremsier projekt koncertje: egy csehországi város, Kromerzsízs zenei örökségét mutatja be, Karl Liechenstein-Kastelkorn herceg-püspök egyedi gyűjteményét. A projektben nyolc hazai és külföldi zenész vesz részt, közülük többen hazai származásúak, de külföldön tevékenykednek. A projekt művészeti vezetője: Chereji Szilárd (Ausztria).
Július 16-án, szombaton gyerekprogramok várják a kicsiket, így hangszerbemutató és gyerekkoncert, a nyári egyetemen végzett gyerekek mutatják be a kurzusokon tanult műveket. Szombaton a program a délutáni kurzuszáró koncerttel folytatódik, este a hazai együttesek – Flauto Dolce, Collegium – mellett Antoni Pilch lengyel lantművész lép fel. Késő este táncház, Gyergyószárhegyen pedig a Lyceum Consort (Bukarest) koncertje lesz.
A fesztivál zárónapján, 17-én, vasárnap délelőtt szintén gyerekprogramok lesznek, délben Steffen Schlandt (Brassó) és Hegyi Gábor (Németország) orgona és trombita hangversenye szerepel a programban. Fellépnek a fesztivál jól ismert szereplői a magyarországi Kobzos Kiss Tamás, a törökországi Erdal Şalikoğlu és a fesztivál zárókoncertjeként a Musica Historica.
További információkat, valamint a sajtótájékoztatón készült fotókat a fesztivál honlapján (www.musica-antiqua-hr.ro) találnak. Erdély.ma

Nagyszeben
Ars Hungarica kulturális fesztivál hetedszer
A kultúra magába foglalja egy adott társadalom mindazon ismereteit, értékeit, normáit, melyek a közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A nemzeti közösségek kulturális önismeretének kiapadhatatlan forrása a művészetek sokszínű és értékekben gazdag világa és ennek bemutatása. Ezt a célt szolgálja a 2005-ben alakult HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete és az általa hetedik alkalommal szervezett Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál, amelyet idén november 7. és 11. között tartanak Nagyszebenben.
November 7., szerda
A programsorozat ünnepélyes megnyitóját a Thalia Nagytermében szervezik 19 órakor, ezt követi a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kórus koncertje, 22 órakor pedig a Duola vagyis a Bágyi Balázs és P. Szabó Dániel Duó zenél az Atrium Kávézóban. Bágyi Balázs és P. Szabó Dániel dob és cimbalom duója egyéni szín és egyedülálló produkció az etno-jazz és világzene területén. Mindketten a hazai és a nemzetközi jazz, illetve folk élet szakmailag elismert, meghatározó résztvevői. Játékmódjuk a kamarazenélés legszebb hagyományaira épül. Repertoárjuk javarészt Kárpát-medencei és balkáni népzenei alapokon nyugszik, jazz és szabadzenei elemekkel fűszerezve.
November 8., csütörtök
A Brukenthal Múzeum Kék Házában Incze Ferenc kiállítást nyitnak meg 15 órakor. Incze Ferenc Nagyszebenben élt gyermek- és ifjúkorában. Később gyakran járt vissza alkotni, inspirálódni. Utolsó nagyszebeni tárlata 1985-ben volt ugyancsak a Brukenthal Múzeumban, az akkor kiállított alkotásokat itt is hagyta adományként Nagyszebennek, a múzeum raktárában őrzik. Ezek közül és a Székelyföldön működő képzőművészeti múzeumokból, nem utolsó sorban nevelt lánya, Polonyi Jolán és családja hagyatékából válogattak a kiállítás kurátora, dr. Iulia Mesea nagyszebeni muzeológus és Csergő Tibor, a Gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. A kiállítás célja bemutatni Incze Ferenc művészi pályáját, sajátos nyelvezetének és világszemléletének kialakulását.
17 órakor Zorkóczy Zenóbia Ady Endre emlékműsorát láthatják az érdeklődők, Szeretném, ha szeretnének... címmel a Habitus Galériában. Zongorán közreműködik Kovács Réka. Ugyanitt 18 órakor könyv- és kiadó bemutató kezdődik. Gudor Kund Botond Az eltűnt Gyulafehérvári Református Egyházmegye és egyházi közösségei és Az erdélyi-hegyaljai Magyarigen református közösségének története című könyveket mutatják be, Gudor Kund Botond történész, református lelkész és Demeter László történész, a Tortoma Könyvkiadó igazgatójának jelenlétében.
19 órakor Barokk est kezdődik a Habitus Galériában, a csíkszeredai Codex Régizene Együttes koncertezik, majd 20.30-tól táncházba várja az érdeklődőket. 22 órakor Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész zenés konferansza kezdődik az Atrium Kávézóban, Régi Magyar Cabaret – A pesti dal kultúrtörténete címmel. Zongorán kísér Szép András.
Vízaknán a református gyülekezeti teremben 19 órakor lép fel Zorkóczy Zenóbia az Ady-emlékműsorral, majd 20 órakor könyv- és kiadó bemutató kezdődik, Gudor Kund Botond és a Tortoma kiadó jelenlétében.
November 9., péntek
Demeter Miklós és Petrova Anasztázia Koboz és kubyz című gyerekműsorát láthatják mindazok, akik 13 órakor ellátogatnak a Thália kistermébe, ahol magyar- és udmurt népi hangszereké, nyelvi kapcsolatoké, táncoké és játékoké a főszerep. Petrova Anasztázia udmurt nemzetiségű, képzettsége udmurt–magyar szakos tanár, Demeter Miklós pedig magyar–néprajz szakot végzett Pécsett. Jelenleg kézművességgel foglalkozik (népi- és régizenei hangszereket, fa- és nemez gyermekjátékokat, egyéb használati tárgyakat készítenek természetes anyagokból). Emellett szívesen muzsikálnak magyar és udmurt népzenét.
18 órakor Kis Dániel sepsiszentgyörgyi csont- és fafaragó és Nagy Gábor szintén sepsiszentgyörgyi életpillanat festő kiállítását nyitják meg a Habitus Galériában. Ugyanitt 19 órakor barokk est kezdődik: a dévai Renessaince együttes Széchy Mária című táncjátékát tekintheti meg a közönség. A dévai Renaissance együttes 2006-ban alakult, a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság keretében. A Társaság és az együttes közös célkitűzése történelmi hagyatékunk és épített örökségünk ápolása, népszerűsítése. Széchy Mária című táncjátékuk a XVII. századi Erdély mindennapjait eleveníti meg.
20 órakor a kolozsvári Flauto Dolce Ensamble Édes furulyák muzsikája – Reneszánszból lett a barokk című műsorát láthatják az érdeklődők a Habitus Galériában, 22 órakor pedig Kalapos Band koncertezik az Atrium Kávézóban.
November 10., szombat
A magyarországi Ciráda gyerekkoncertje kezdődik 13 órakor a Thaliában, majd 16 órakor a Szív- motívumok Székelyföldön című kiállítást nyitják meg a Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ Galériájában. 17 órakor filmvetítést szerveznek, a Retropolisz – erdélyi épített örökségünk című filmet lehet megtekinteni. Meghívottak: Keresztes Péter, a film rendezője és Guttmann Szabolcs építész-urbanista, műemlékvédelmi szakember, történész, a forgatócsoport állandó segítsége. A Retropolisz dokumentumfilm-sorozat célja Erdély épített örökségének bemutatása infotainment (information+entertainment) stílusban.
19 órakor a magyarországi Ciráda Vígan élem világom! koncertje kezdődik a Thalia Nagyteremben. A Ciráda zenekar három népzenész/népdalénekes és egy elektronikus zenész/hangfaragó találkozásának közös zenei élménye. Változatos műsorukban magyar népdal és népzenei feldolgozásaikat mutatják be. Dalaikban a hagyományos népi hegedű, furulya, tárogató, klarinét, kaval élő előadás módja és énekesük autentikus ének stílusa remekül illeszkedik az általuk előadott popzenéhez. 22 órakor a kolozsvári Yesterdays zenekar koncertje zárja a napot az Atrium Kávézóban.
November 11., vasárnap
10.45 órakor a Backamadaras képekben című fotókiállítást nyitják meg a református templom galériájában, 12.30 órakor pedig a kolozsvári Flauto Dolce koncertezik a Belvárosi Szentháromság római katolikus templomban Egyházi barokk zene, Erdély és Európa címmel. 19 órakor Koós Éva és a Csíkmadarasi népi zenekar Bokrétát kötöttem című koncertje zárja az idei programsorozatot a Thalia nagytermében.
Szabadság (Kolozsvár)

Ars Hungarica a szórványért
A sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus fellépésével kezdődött szerda este Nagyszebenben az immár hetedik alkalommal megszervezett, Ars Hungarica elnevezésű magyar kulturális fesztivál. Az erdélyi multikulturalitás egyik fellegvárának tekinthető városban és környékén négy napon át zajlanak az önazonosság erősítését szolgáló, közművelődési események.
Az „újratöltött” barokk jegyében igyekszik idén megmozgatni a 2500 fő körülire tehető nagyszebeni magyarságot a 2005-ben alakult Híd – Szebeni Magyarok Egyesülete. Az Ars Hungarica programjai ily módon illeszkednek a Sibiu 2012 – Baroc Update elnevezésű fősodorhoz, amelynek jegyében Nagyszeben valamennyi idei kulturális megmozdulása zajlott. Ez a városi önkormányzat tevőleges részvételét is feltételezi, amit Serfőző Levente főszervező, a Híd-egyesület elnöke is megerősített. „A tízezer euró körüli költségvetés tekintélyes részét az önkormányzat által kiírt pályázatok révén teremtettük elő, de az irántunk megnyilvánuló érdeklődés örvendetes fokozódását jelzi, hogy idén kiemelt támogatóként üdvözölhettük Magyarország kolozsvári főkonzulátusát is” – mondta Serfőző.
Bitay Levente kolozsvári konzul hangsúlyozta: az anyaország számára kiemelt fontosságú minden olyan rendezvény, amely a szórványmagyarság megmaradását célozza. Ezért jövőre még hangsúlyosabb szerepet kíván vállalni a főkonzulátus az Ars Hungarica megszervezésében, de hasonló szándékokat fogalmazott meg a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári kirendeltségének vezetője, Soós Júlia is.
Hogy mit lehet tető alá hozni alig több mint tízezer euróból? A jelek szerint sok mindent, ha a szervezők lelkes önkéntesekre és megfelelő partnerekre találnak. Ilyen partnerségnek köszönhetően tapsolhatott a közönség a nyitóhangversenyen a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórusnak, amelynek szebeni fellépését a Kovászna megyei tanács tette lehetővé a Hunyad, Fehér és Szeben megyére fókuszáló szórványprogramja keretében. Mivel a szebeni és a környékbeli magyarság tekintélyes része vegyes etnikumú családban él, a szervezők igyekeztek olyan programot összeállítani, ami egyszerre ad okot nemzeti büszkeségre, illetve alkalmas a magyar kultúra népszerűsítésére. A kolozsvári Flauto Dolce együttes, a magyarországi Ciráda zenekar, a barokk jegyében pedig a Codex régizene-együttes táncház követte koncertje remek szórakozási lehetőséget jelentenek, a színvonalas népi kultúrát pedig a csíkmadarasi zenekar és Koós Éva közös fellépése képviseli. A nagyszebeni filharmónia Thália Termében, az Atrium kávéházban, a Habitus Galériában, illetve szebeni és vízaknai szakrális helyszíneken zajló programok többsége ingyenes. „Az Ars Hungarica beágyazódott a szebeni magyarság tudatába, igény van rá, egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg iránta – fogalmazott Serfőző Levente. – Tudatában vagyunk annak, hogy küldetést teljesítünk, hiszen egy nem egészen kétszázaléknyi kisebbség megtartása érdekében minden apróság fontos, még egy olyan toleráns városban is, mint Nagyszeben.” Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár)

Megszólalt a több mint 250 éves orgona az Örmény Kulturális Napokon
Zenei szempontból nem lehetett kivetnivalót találni a kolozsvári Művészeti Múzeum, a Romániai Örmények Szövetsége és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem által megszervezett Örmény Kulturális Napok szerdai rendezvényén.
Elsősorban az immár tizenöt éve sikeres Flauto Dolce kamarazene-együttes – Szabó Mária és Majó Zoltán (furulya), Miklós Noémi (csembaló és orgona), Mihaela Maxim operaénekes – biztosította a minőséget, másrészt pedig az, hogy az európai szempontból is értékes, több mint 250 éves, hordozható orgonát is megszólaltatták, amely az erdélyi örmények fontos településéről, Erzsébetvárosból (Szeben megye) származik.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Sokszínű ízelítő elődeink zenéjéből
Szombaton a temesvári evangélikus-lutheránus templomban, a régi zenei fesztivál hagyományos helyszínén lépett fel az erdélyi régi zenét (17–18. sz.) játszó kolozsvári Flauto Dolce Együttes. Az izgalmas, elődeink zenéjéből ízelítőt nyújtó koncertet Magyarország Temesvári Tiszteletbeli Konzulátusa szervezte, az este házigazdája Tamás Péter tiszteletbeli konzul és Kovács Zsombor evangélikus lelkipásztor volt.
A 2000-ben alakult kolozsvári Flauto Dolce régizene együttes a színes erdélyi régi zenét (17–18. sz.) bemutató műsorral lépett fel. A műsort az együttes művészeti vezetője, Majó Zoltán (furulyák), a romániai régizene-mozgalom egyik jeles képviselője, a BBTE tanára konferálta fel, aki bemutatta az együttes tagjait: Szabó Mária (furulyák), Miklós Noémi (csembaló) és Maxim Mihaela (szoprán) énekes. Majó Zoltán hangsúlyozta, hogy a 17–18. századi erdélyi zene sokszínűségét hivatott bemutatni ez a koncert, amelynek során olyan ritkaságok szólalnak meg, mint a két megzenésített Csokonai-vers, a Kájoni-kódex néhány kevésbé ismert olasz darabja, a Sepsiszentgyörgyi-kézirat (1757) néhány magyar tánca, a nagyszebeni szász Johann Sartorius gyönyörű áriája, néhány Bengráf-komponálta verbunkos dallam, a panaszos Mikor fiatal voltam c. román dal. Rendkívül különlegesek voltak a szamosújvári (Gherla – Armenopolis) örmények, illetve a máramarosi egykori haszid (ortodox) zsidó közösség ősi dallamai. Ez alkalommal azt is megtudtuk, hogy a Szól a kakas már… kezdetű közismert dal haszid eredetű. Kitett magáért a gyönyörűen éneklő Mihaela Maxim, akinek a hangja tökéletesen belesimul az együttes hangzásvilágába. A temesvári közönség vastapssal jutalmazta a kiváló produkciót.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához
A Kolozsvári Zsidó Hitközség idén ötödik alkalommal szervezi meg az Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához szimpóziumot, ezúttal Zsidó személyiségek a Kolozsvári orvoslásban címmel.
A rendezvénynek a Művészeti Múzeum Tonitza terme ad otthont szeptember 27-én az alábbi program szerint: 9.30 Köszöntő beszédek, az Adalékok a Kolozsvári zsidóság múltjához tanulmánykötet bemutatása; 10.30 Dr. Johanan Vass: Zsidó orvosok Kolozsváron a két világháború között és után; Prof. Dr. Liviu Rotman: Romániai zsidó orvosok tevékenysége a 19. és 20. század fordulóján, Dr. Lya Benjamin : Iuliu Barasch koncepciói a zsidó modernitásról; moderátor: Prof. Dr. Gyémánt László; 12.00 Iulia Deleanu:Educaţie particulară c. könyvét bemutatja Lucian Nastasă-Kovács; 12.30: Dr. Lőwy Dániel: A zsidó orvosok sorsa a holokauszt idején, Prof. Dr. Lucian Nastasă: Zsidó diákok a Kolozsvári Ferenc József egyetem orvosi karán (1872-1918); moderátor: Prof. dr. Liviu Rotman; 16.00 Dr. Gaal György : Dr. Pál Steiner, az urológiai sebészet kezdeményezője, a Kolozsvári zsidó kórház első igazgatója, Dr. Herman Berkovits: Románia tiszteletbeli konzulja Izraelben: Izraeli–román kapcsolatok az egészségügyben; Dr. Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel, az erdélyi orvostudomány és gyógyszerészet történésze (1915–2007); moderátor: Prof. Dr. Lucian Nastasă-Kovács. 17.45: A Kolozsvári zsidó orvosok listájának bemutatása (a beszélgetés moderátorai: Dr. Johanan Vass és Ghiţă Andrea Julika), 18.30: a Flauto Dolce együttes koncertje (Majó Zoltan, művészeti vezető, furulya, Szabó Mária, furulya, Miklós Noemi, csembaló, Mihaela Maxim, szoprán)
Szabadság (Kolozsvár)

700 éves zene csendült fel Kolozsváron
1316-ban íródott zenét is megszólaltatott péntek este Kolozsváron a Flauto Dolce együttes. A 700 éves Kolozsvár zenéje című rendezvénysorozat második koncertjén az is kiderült, hogy mi volt a 18. és 19. század fordulójának magyar slágere.
Kolozsvár 1316-ban kapta meg a városi rangot, a Kolozsvári Magyar Opera rendezvénysorozata az azóta eltelt 700 év zenéjét mutatja be. A Flauto Dolce együttes 200 évet ragadott ki ebből az időintervallumból: Elődeink zenéjéből címmel itáliai, erdélyi barokk és rokokó dallamokat adott elő a Redutban (Néprajzi Múzeum).
Mihaela Maxim szopránénekes, Szabó Mária és Majó Zoltán (barokk furulyák), valamint Miklós Noémi (csembaló) meglepetéssel is készültek: egy pontosan 700 éves szerzeményt, Jacopo da Bologna itáliai zeneszerző 1316-os dalát is előadták, illetve egy még korábbi, 13. századi francia szerelmes trubadúrdalt, a Májusban történt (Ce fu en mai) címűt. 
A Flauto Dolce együttes 2000-ben alakult Majó Zoltán kezdeményezésére a kolozsvári Zeneakadémián. Az együttes a hazai régi zene ápolását, megszólaltalását tartja küldetésének. Eddig több, mint 350 koncerten léptek fel Romániában és külföldön, 2014-ben a tel-avivi Nemzetközi Régizene Szeminárium különleges meghívottjaként koncerteztek és tartottak workshopokat. Legutóbbi lemezük Régizene Romániából (1750-1850) címmel jelent meg, a magyar dallamok mellett ismeretlen román szerző dalait és máramarosi haszid dalokat is tartalmaz.
A nem túl nagyszámú közönség Claudio Monteverdi 1567-ben, mindössze 16 évesen írt szerelmes dalait is halhatta, emellett a 17. század jellegzetes táncát, a Bergamascát, Marco Ucellini változatában, a Csíksomlyón a 17. század közepén lejegyzett Kájoni-kódex három darabját, egy hangszeres fantáziát és két egyházi énekes darabot. Elhangzott továbbá Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse Kossovits József megzenésítésében, amelyet Majó Zoltán, a kamarazenekar művészeti vezetője 18. század végi slágernek nevezett. Felcsendült a ritkán előadott Dario Castello mű, a Sonata Prima a due soprani is. Az 1621-es mű kapcsán Majó Zoltán arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a 17. század közepén a szonáta még nem oszlik 3 vagy 4 tételre, egyetlen részből áll, amelyben viszont váltakoznak a lassú-gyors, szomorú-vidám szakaszok.
A koncertet az 1757-es Sepsiszentgyörgyi kéziratban fennmaradt Erdélyi táncok zárták. Az együttes, főképp Mihaela Maxim énekes energiadús előadásmódjának köszönhető, hogy a foghíjas nézőtér, a Redut nagytermének derengő, szórt megvilágítása és rideg múzeumi hangulata ellenére is sikerült mosolyt csalni a jelenlévők arcára.
A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében vasárnap este 6 órától Mozart Requiemét adja elő az 1956-os forradalom emlékére a Kolozsvári Magyar Opera ének- és zenekara. A Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című előadásukkal október 29-én este 6-tól lépnek fel szintén a Kolozsvári Magyar Operában. A sorozatot Erich Türk orgonakoncertje zárja a Piarista templomban, november 3-án este 6-tól, az orgonaművész a 17. századtól a 21. századig tartó erdélyi zenei időutazásra hívja a közönséget.
Cs. E. maszol.ro

Január 13., a Vallásszabadság ünnepe
Világelsőként az Erdélyi Országgyűlés mondta ki
A Magyar Unitárius Egyház 2017. január 13-án, pénteken a vallásszabadság napján ünnepséget szervez Tordán és Kolozsváron.
A megemlékezés délelőtt 10.30 órakor istentisztelettel kezdődik Tordán. Az unitárius templomban tartandó ünnepi istentiszteleten a szószéki szolgálatot Csécs Márton torockói lelkész végzi. Az ünnepi köszöntőt Balog Zoltán, a magyarországi kormány emberi erőforrások minisztere tartja. Az ünnepi műsor keretében fellép a kolozsvári Flauto Dolce. A 2000-ben alakult régizene együttes a színes, soknemzetiségű Erdély 17-18. századi zenéjét bemutató műsorral lép fel korabeli hangszereken, Majó Zoltán művészeti vezető irányításával. Az ünnepi istentiszteletet követően sor kerül Körösfői-Kriesch Aladár Az 1568-iki tordai országgyűlés című festményének megtekintésére a tordai múzeumban.
Este 18 órától Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban ünnepi istentisztelettel folytatódik a megemlékezés. A szószéki szolgálatot Mezei Csaba, Kolozsvár-Íriszi Unitárius Egyházközség lelkésze végzi. A köszöntések után fellép a Flauto Dolce együttes, valamint a János Zsigmond Unitárius KollégiumPéterffy Gyula kórusaErcsey-Ravasz Ferenc vezetésével. Az eseményt 19.30 órától állófogadás zárja.
A Magyar Unitárius Egyház Zsinata tizenöt évvel ezelőtt január 13-át egyházi ünneppé, a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az erdélyi rendek 1568-ban törvénybe iktatták – a világon addig sehol nem ismert mértékben – a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik. Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint, és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van” – tájékoztatta lapunkat Márkó László, a Magyar Unitárius Egyház sajtóreferense.
Nyugati Jelen (Arad)

A claustrum hősei
5R, avagy Római Fesztivál Mikházán
Színes és mondhatni időket, korokat átfogó sokadalom vette birtokba szombaton Mikházát. A nyárádmenti falut érdeklődő turisták és az őket vendégül látó ókori római polgárok sokasága szállta meg, ami csak első olvasásra tűnik hihetetlennek – ekkor, augusztus 12-én tartották az immár ötödik alkalommal megszervezett Római Fesztivált.
Az 5R, ahogyan hivatalos nevén szerepel a Maros Megyei Múzeum által létrehozott és szervezett – akár összművészetinek is tekinthető – szemle, ezúttal is nagy tömeget vonzott, a számos helyszínen zajló, nívós programsorozatok teljes napos elfoglaltságot ígértek. A Csűrszínházban berendezett odeonban előadások és gyermekfoglalkozások zajlottak, az udvaron felállított arénában versenyek és hadgyakorlatok folytak, a több helyen felállított castrumokban és fórumokon római táborokat, illetve kézművesműhelyeket (többek között Taberna scriptoria – latin írás, Officina ferraria – kovácsműhely, Taberna aleatoria – társasjátékok, Ludus litterarius – iskola, Officina fictilaria et lucernaria – terrakotta- és mécseskészítés, Materiae medicae – gyógynövények és sok hasonló elfoglaltság) tekinthettek meg a résztvevők, akik az utóbbi sátrak tevékenységeiben részt is vehettek. Római öltözéket viselő kézművesek, avagy a Maros Megyei Múzeum alkalmazottai fogadták őket az árnyas ligetben felhúzott sátrak alatt.
A ferences kolostor udvarán, avagy a claustrumban a Bibliotheca claustri című tárlatot láthatták a jelenlevők, a templomban órarend szerinti vezetés folyt, délután pedig a Flauto Dolce együttes tartott régizene-koncertet. A kolostorudvaron is zajlottak műhelymunkák és tematikus foglalkozások, megannyi az ókori Róma oktatási rendszerét ismertette és idézte.
Mi délelőtt érkeztünk Mikházára, ahol elsőként dr. Csók Zsolt Vigyázat, régészveszély! című, a hazai régészetről és annak gyakran siralmas helyzetéről tartott előadását hallgattuk meg az odeonban, majd sétára indultunk. A Mikháza határában található római régészeti parkban megtekintettük az igencsak egyedülálló Time Boxokat és az azokban berendezett kiállításokat, amelyek a Római Fesztivál okára is rávilágítanak. Bizonyára sokan kérdezik, miért épp e nyárádmenti falu ad otthont e történelmi-tematikus szemlének? A válasz a régészeti park mentén keresendő: itt húzódott a Római Birodalom határvonala, a limes, innen északra barbárok éltek, akiknek a betöréseit megelőzendő és a kereskedelmi útvonalakat felügyelendő, erődítményrendszert építettek a hatalmas birodalom egykori urai. Az egyik, erőddel körbevett katonai tábor, az azt övező lakóházak és a velük átellenben lévő közfürdő Mikházán épült, kétezer évvel ezelőtt itt laktak, gazdálkodtak és őrködtek a mai Libanon területéről idevezényelt légió tagjai. Ezekre a hajdanvolt épületekre tekintenek a Time Box, azaz időkapszula névre keresztelt épületek, az oda vezető utat többnyelvű ismertető táblák jelzik.
A korabeli hangulatot, azt, hogy egykor ugyanezekre a dombokra rómaiak tekintettek, mind a szervezők, mind a vendégsereg megpróbálta feleleveníteni. Tunikába öltözött férfiak és nők, centúriók és közkatonák flangáltak az augusztusi hőségben, a taverna padjain jó hangulatú polgárok söröztek, míg a
clastrumban ferences barátok(nak öltözött) polgárok okították játszva a soron következő nemzedékeket. Az odeon egyik kiemelkedő programpontja ezúttal is a rabszolgavásár volt, ahol többek között egy igen jó kondiban lévő gladiátort és egy Germániából érkezett mécseskészítő lányt is eladott a hajcsár (azaz Vajda György kollégánk), az arénában pedig rota- és íjászversenyre is sor került. Délelőtt ugyanott a barbár szövetség és a rómaiak küzdelme zajlott (gyulafehérvári és zilahi hagyományőrző harcosok részvételével), délután pedig római légiós katonák hadgyakorlatát, majd gladiátorharcot is láthatott a telt házas, érdeklődő közönség. Előbbi alkalomkor egy önkéntest is besoroztak, az újonc szerepét pedig Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínház alapítója vállalta magára – becsülettel ellenállt a barbár támadók rohamának. Mind a sorozási hadgyakorlatok, mind a gladiátorharc és az egész esemény alatt kétnyelvű, élő ismertetés zajlott, a ceremóniamesterek számos érdekes, a korral kapcsolatos információt osztottak meg, és sikerrel buzdították a közönséget a két gladiátor, a kihalt germán nyelvjárásban beszélő és ezért senki által meg nem értett Uwe, illetve Darius harcakor.
A végig interaktív, nagyszerű hangulatban zajló fesztivál igen sikeresnek és nívósnak mondható. Mind a szervezők, mind a résztvevők örömmel játszták a római szerepjátékot, és boldogan elevenítették fel azt a kort és társadalmat, amely – minden brutalitása ellenére – a görögök után megteremtette a mai, modern Európa alapjait, és amely (miután eltűnt felőle a feledés kora középkori köde) mindmáig meghatározza azt, amit mi, európaiak, önmagunkról gondolunk.
K. NAGY BOTOND / Népújság (Marosvásárhely)