Szeptember 5-én a határon túli magyar szervezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. – Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel – nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó elmondta, az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. „Csak a sajtóból értesültem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány – görög mintához hasonló – speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani” – fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte, várja a tájékoztatást Budapest elképzeléseiről, azonban a találkozónak nemcsak erről kellene szólnia. „Fontos lenne tárgyalni a magyar–magyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne” – szögezte le. Gyurcsány Ferenc nem sokkal a december 5-ei népszavazást követően, még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség ötpontos programját. „A kettős állampolgárság kérdéséről a kormány nem kíván tárgyalni, nem változott az álláspontja december 5-e óta” – szögezte le Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A napokban Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, továbbra is alapvető követelésnek tekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezen az állásponton van Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is, aki szerint a határon túli magyaroknak szüksége van a kettős állampolgárságra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A Fidesz álláspontja szerint a határon túli magyarok problémái nem kezelhetők sem a kormány által javasolt nemzeti vízummal, sem a „görög-útlevéllel” – jelentette ki Németh Zsolt, az ellenzéki párt külügyi kabinetjének vezetője. /Salamon Márton László: Zsákbamacska a „görög-útlevél”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Folyik a vita Erdélyben – írta a Népszabadság – , hogy kinek állhatott érdekében a kémbotrány kiszivárogtatása. Egyesek úgy látják, hogy az egész botrányt a budapesti kormánykoalíció egyik vagy másik pártja robbantotta ki, de talán inkább a szocialisták, és a fő célpont éppen az RMDSZ és Markó Béla elnök, aki az utóbbi hónapokban túl közeli kapcsolatba került a Fidesszel, több alkalommal is nyilvánosan és határozottan bírálva a magyar kormányt. Mások szerint az egész a Fidesznek állhatott érdekében. Bosszúként amiatt, hogy annak idején – szerintük – Szatmári Tibor segítségével szivárogtak ki Budapestről azok a dokumentumok, amelyekkel a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap a bíróság előtt is bizonyítani tudta: Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester több mint negyvenmillió forintot számolt el egy olyan – államosított, így elidegeníthetetlen – ingatlannak a vezetése alatt álló alapítvány általi megvásárlására, amelyik ingatlan a szakértők szerint legfeljebb nyolcmilliót ért. Mindenki egyetért abban, hogy a Szatmári-ügy hátterében magyar belpolitikai okok állnak. Az elmúlt napokban Bukarestben magyarellenes támadások sora indult egyes lapokban. Most kerül a plénum elé az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amelyet a szakbizottságokban rengeteg bírálat ért. /Szalontai Sándor: Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A határon túli magyarok továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság megszerzéséhez, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához – közölték az érintett szervezetek vezetői, miután szeptember 5-én Budapesten, a parlament épületében konzultációt folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fontos kérdésekben azonban nem. Utóbbira példaként a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, „világos és éles a nézetkülönbség”. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja – szögezte le. Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra. A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérkező írásos dokumentumokat. Markó szerint mielőbb szükség lenne a Máért összehívására. Markó megköszönte az erdélyi árvízkárosultakkal való magyarországi szolidaritást, és külön köszönetet mondott a kormánynak a „gyors és operatív” támogatásért. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője közölte, továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. „Ez lehet ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” – utalt a kormányfő által gyakran emlegetett „kis lépésekre”. „Nekünk a kettős állampolgárság nem utazás kérdése, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti” – hívta fel a figyelmet. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője közölte: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent. A Máért összehívása kapcsán megjegyezte: nem feltétlen azokban a kérdésekben kellene találkozót kezdeményezni, amikben ma nincs egyetértés. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „bejött a papírforma”, a találkozó nem okozott meglepetést számukra. „A fontosabb kérdésekben (...) nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően” – jegyezte meg élesen. Közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz, másrészt, mint mondta, „ragaszkodunk a Máért-hez, mint olyan formához, mint aminek a keretei között a nemzeti konszenzust ki lehet munkálni”. A megkérdezett határon túli politikusok egybehangzóan azt mondták: a miniszterelnök szóbeli javaslatairól tartalmilag nem kívánnak véleményt mondani, és álláspontjukat csak a konkrét anyagok ismeretében fejtik ki. Budapesti látogatása alkalmával Markó Béla találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP, és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Ragaszkodnak az állampolgársághoz és a Máérthoz. Határon túli magyar vezetőket fogadott Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Teátrális műfordulatnál nem több mindaz, ami Budapesten a megbeszélést követő sajtótájékoztatón bekövetkezett, mert a Határon Túli Tizek meghívása, s maga a találkozó nem volt kellőképpen előkészítve. Rostás-Péter István, a lap munkatársa szerint ez a mindenkori budapesti kormányzatok csődös Kárpátmedence-stratégiájának soros kudarca. Az újságíró szerint nincs különbség Antall József naivitása és bátortalansága, a Horn-csapat zabolátlan optimizmusa és túlzott kompromisszumkészsége, a Fidesz-éra lendületteljes, hetyke diplomáciai „offenzívája” között. Azonban nem fogadható el a Népszabadság cikkírójának aposztrofálása, hogy a hétfői egymás mellett való elbeszélés csakis az általa magyar uraknak becézett tíz határon túli politikus számlájára írható. /Rostás-Péter István: A dzsinn, a kormányfő és a magyar urak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ Kis Tibor: A szellem és a palack /Népszabadság, szept. 7./ című cikkéről van szó.

Nem lesz könnyű elfogadtatni az európai partnerekkel még azokat az új javaslatokat, amelyeket a magyar kormányfő a határon túli vezetőkkel találkozva ismertetett, jelezte Gyurcsány Ferenc. Pedig Ugyancsak nem lesz könnyű a kettős állampolgárság bármiféle felhígított alternatíváját megemésztetni a határon túli vezetőkkel, „az említett magyar urakkal”, írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. Gyurcsány egyértelművé tette: a kettős állampolgárságra nem lát megoldást, ő türelemről, bölcsességről és elszántságról beszél, és tárgyalni akar, a Máértet egyelőre nem tartja alkalmas közegnek. Markó, Kasza, Bugár azonban határozottan akarnak Magyar Állandó Értekezletet. „Nem lesz könnyű, de értelmesebb erről beszélni, mintsem a Mucuska-ügy apropóján hatásosan mérgezni a magyar közvéleményt, amelyben a Fidesz és Tőkés püspök hathatós közreműködése révén egyre inkább erősödik a kép: az anyaországba átkerült magyarok között kémek bújnak meg”, írta Szűcs, aki az ügyet kirobbantókat politikai kalandoroknak minősítette. /Szűcs László: Nem lesz könnyű. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2005. szept. 8./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását szorgalmazta Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Forum (MDF) országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. Az MDF előrelépésnek tartja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar vezetők budapesti találkozóját – közölte Csapody. Hozzátette: a kormány kényszerhelyzetben volt tavaly december 5-i népszavazás miatt félresiklott magyar–magyar kapcsolatok, illetve Sólyom László köztársasági elnök Szent István-napi beszéde, valamint a Fidesz–RMDSZ közeledés következében. Csapody Miklós szerint csalódniuk kellett azoknak, akik fordulatot reméltek a kettős állampolgárság kérdésében a Gyurcsány Ferenccel folytatott budapesti megbeszélés során. Megfogalmazása szerint „ebben fordulatot várni nem reálpolitika, hanem kártékony illúziókeltés”. Közölte: az MDF támogatja a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalására, a nemzeti vízumot kiegészítő, görög mintájú személyi igazolvány bevezetésére, valamint a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó parlamenti bizottság létrehozására tett kormányfői javaslatot. A képviselő úgy vélte, a Máért-on belül olyan ideológiai és szakpolitikai nézeteltérések vannak, amelyeket nem lehet egy közös nyilatkozattal feloldani. Szerinte a reformot ki kell terjeszteni a Máért keretein belüli szavazásra, mivel a magyarországi oldalon szemben áll a kormány és az ellenzék, a határon túli magyar közösségek pedig népesség szempontjából is nagyon különböznek. /Csapody: minél előbb hívják össze a Máért-et. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Reálpolitikára van szükség a határon túli magyarok ügyében – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bátor reálpolitikát szeretnék csinálni, határon túli ügyben is, nem menekülni a felelősség elől, hanem teljesíteni azt – mondta. A Fidesz szerint ehelyett megfontolt, elvi politika kell. – Megszokhattuk már, hogy Gyurcsány Ferencnél a szavak sajátos jelentéstartalmat kapnak – fogalmazott reagálásában Németh Zsolt, a Fidesz külpolitikai kabinetvezetője, aki szerint annyiban jellemzi reálpolitika a miniszterelnök tevékenységét, hogy az kézzel fogható eredménnyel az elmúlt három évben a határon túli magyarok számára nem járt. Németh Zsolt azt mondta, annyiban bátornak is tekintheti a kormányfő politikáját, hogy „felrúgta a határon túl magyarok kérdését övező nemzeti konszenzust, és szembeállította Magyarországot a határon túli magyarokkal.” – Gyurcsány Ferenc Magyarországon gyanakvást keltett, a határon túli magyarokban pedig csalódást – közölte Németh Zsolt. /Elképzelések a határon túli magyarok ügyéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Tartalmatlannak nevezte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határon túli magyaroknak tett három javaslatát az újvidéki Magyar Szóban közölt nyilatkozatában. A politikus szerint „szemfény-vesztés, sőt cinizmus” a szocialisták részéről a határon túliakért viselt felelősség alkotmányba foglalása. A határon túli magyarok ügyeivel mind a külügyi, mind az emberjogi bizottság foglalkozik, ezért nincs égető szükség új bizottságra. Sokkal nagyobb szükség lenne olyan fórumok működtetésére, amelyeken „a határon túliakkal együtt és az egyenjogúság jegyében tárgyaljuk meg a közös ügyeket” – vélekedett. A speciális magyar személyi igazolvánnyal kapcsolatosan a fideszes politikus szerint „Gyurcsány Ferenc feltalálta a spanyolviaszt”, hiszen ez már megvolt – ez a státustörvény és a magyar igazolvány. A fideszes politikus szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásának halogatásával a miniszterelnök megsérti a MÁÉRT alapszabályát. /Németh tartalom nélkülieknek tekinti Gyurcsány- javaslatokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

Gyurcsány Ferenc kormányfő mindmáig nem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet, holott erre hatályos jogszabály kötelezné. A Máért helyett tavaly óta létrejött egy országgyűlési fórum, amely a határon túli magyar parlamenti képviseletek tagjaiból áll össze. A testület a múlt hét végén Szili Katalin elnökletével ülésezett, aki kijelentette, hogy ha Magyarország nem lesz sikeres, akkor előfordulhat, hogy a határon túli magyar közösségek Nyugat-Európában keresik a boldogulást. Németh Zsolt /Fidesz/ sajnálatosnak tartotta, hogy Gyurcsány Ferenc elmenekült az értekezlet elől, nem teljesíti alkotmányos kötelezettségét. A múlt évi december 5-i határon túli kiábrándulással nem mer szembenézni. A szóban forgó Parlamenti Fórum a gyurcsányi pótcselekvések közé sorolható, amelyet a résztvevők is érzékelnek, annak ellenére, hogy a semmitmondó zárónyilatkozat ilyen fából vaskarika fogalmakat forgalmaz: ,,folytatni kell az alapjogi testület felállítását, s ez kapjon külön felhatalmazást a kisebbségi jogok érvényesítésének nyomon követésére”. Továbbá: kezdjenek megbeszélést a fórummal a Határon Túli Magyarok Állandó Bizottságának létrehozásáról, írta Sylvester Lajos. Bizottság bizottság hátán, ahelyett hogy a Máértet működtetnék. Nem teszik, mert a Máért legutóbb éppen a december 5-i, magyar nemzeti egységet bontó gyurcsányi kampány ellen emelt szót, s a külhoni magyarok történetében először egységesen foglaltak állást a nemzeti önrontás ellen. Somogyi Ferenc külügyminiszter nemzeti célnak nevezte az autonómia megvalósítását, de figyelmeztetett arra, hogy a téma pusztán etnikai, múltba tekintő megközelítése nem hoz eredményeket. /Sylvester Lajos: Alapjogi semmittevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Románia és Bulgária mielőbbi EU-csatlakozása mellett érvelt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő szeptember 20-án az Országgyűlésben, ahol a két ország csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg. ,,Szűkkeblűen, nem mes­szi­re nézve és nem kellően megértve, hogy mi a mi felelősségünk ebben a térségben, nem lehet sikeres nemzetpolitikát folytatni” – mondotta. ,,A kérdés az, hogy mi itt, Magyarországon ezt a tagságot milyen módon, milyen érveléssel, milyen átgondolt politikával, milyen magatartással támogatjuk, segítjük, sürgetjük” – van, aki szerint lassítani kell, ,,én ez utóbbiakkal nyilván nem értek egyet” – fejtegette. – A magyar parlamentnek morális és politikai kötelezettsége van támogatni e két ország csatlakozását – mondta Bársony András magyar külügyi államtitkár ugyanebben a vitában. A pártok vezérszónokai támogatták a bolgár és román európai uniós csatlakozási szerződés ratifikálását, a Fidesz azonban kifogásait is megfogalmazta. Kocsi László (MSZP) azt mondta: ha Románia nem teljesíti az európai uniós csatlakozási szerződésben vállaltakat, így például a környezetvédelmi vállalásait, különös tekintettel a verespataki beruházásra, akkor bármelyik tagállam élhet a védzáradék lehetőségével. Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta: pártja támogatja és megszavazza az előterjesztést, mert egyetért a két ország uniós csatlakozásával. Mint mondta, nemcsak az Erdélyben élő 1,6 millió magyar elemi érdeke a román csatlakozás, hanem Magyarországnak is alapvető nemzetpolitikai érdeke, mivel elősegíti a határok feletti nemzeti újraegyesítést. Németh Zsolt ugyanakkor kifogásolta azt, hogy az Országgyűlés azelőtt dönt a szerződés ratifikálásáról, mielőtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta volna az országjelentést. Közölte: az unió 21 tagállama úgy döntött, hogy csak a jövő évben kezdi meg a ratifikációt. /Ne centizgessenek (Gyurcsány Románia EU-csatlakozásáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

Gyakran elhangzó vád, hogy ez vagy az a politikai erő exportálja az anyaországi konfliktusokat a határon túlra. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök hangnemet váltott. Egyelőre ez talán még nem nyilvánvaló, hiszen a fenyegetés, a szidalom, a gúny továbbra is ott van a kelléktárban. Kimondta, hogy először magyarok vagyunk azután demokraták és csak harmadsorban szociáldemokraták, konzervatívok vagy liberálisok. A nemzet egységének arcul csapása, hogy a kormány továbbra sem tartja időszerűnek a Máért összehívását. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a Máért összehívásáról csak akkor lehet szó, ha a záróközleményről előzetesen (!) sikerül megegyezni. A Magyar Szocialista Párt óriásplakátja megjelentek az utcákon. A békülékeny hangnemnek ellentmond, hogy az ellenfelet démonizálják, Gyurcsány Ferenc reakciósnak mondta a Fideszt a Magyarországra akkreditált nagykövetek előtt. Itt mégiscsak élet-halál harc folyik. A cikkíró szerint a Fidesznek sincs életképes programja. /Koncz Attila, Budapest: Pártok a magasban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A Székely Hírmondónak Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő és Benyhe István, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára fejtette ki a véleményét a Szatmári-ügyről. Tirts Tamás leszögezte, tizenöt éve parlamenti képviselő, de ilyen típusú üggyel még nem találkozott. A legnagyobb problémának azt tartja: hogyan lehetséges, hogy a román titkosszolgálat ilyen jól tájékozott, és évekig be tudtak építeni olyan ügynököket, akiknek tevékenységére sem a Határon Túli Magyarok Hivatala, sem pedig felelős beosztású miniszterek vagy pártelnökök nem figyeltek fel. A felelősség főként a magyar titkosszolgálatot, a Nemzetbiztossági Hivatalt terheli. Benyhe István szerint a történtek mindkét ország politikai elitjének és titkosszolgálatainak a szégyene. Egy ország hogy engedheti meg magának, hogy gyakorlatilag diverzánst helyezzen el egy másik országban, amelyik annak a szövetségnek a tagja, ahová ő is igyekszik? Magyar részről miért nem leleplezték le az ügy szereplőit? „A kémkedés kérdését a legszigorúbban és a legkomolyabban kéne kezelni, különösen azon történések után, amik folyamatosan felborzolták Magyarország és Románia viszonyát, akár a környezetvédelmi problémákat nézzük, amelyek rendkívül súlyosak, akár a vízumproblémákat és még sorolhatnám.” /Dimény Árpád: A magyar titkosszolgálat szégyene? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmány­ellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága. „Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz” – jelentette ki Németh Zsolt, aki a ratifikációról lefolytatott múlt heti vitában a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. „Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez” – jelentette ki Németh Zsolt. „Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor – jelentette ki a Krónikának Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt. A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon. /Csinta Samu, Gazda Árpád: Szavazás után: ki örül, ki nem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

A romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselőjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólalt fel. A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását jelölték meg az erdélyi magyar kisebbség legsürgetőbb kéréseként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdés különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Hantz Péter előadásából kitűnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. Az előadók kifejtették: a jogsértő állapot a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhatott. Az előadást követően az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselőnek a Báthory István-díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért – áll a közleményben. /A Bolyai Egyetem ügye az Európai Parlament előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Orbán Viktor Bukarestbe és Erdélybe látogat november elején az RMDSZ meghívására, erősítette meg a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke szeptember 29-én Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. /Orbán Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Miniszterelnökké történő kinevezése óta először hívta össze Gyurcsány Ferenc a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjét. Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke szerint a „kémügyről” tárgyaltak a testület ülésén. Kövér László szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter – aki egyben a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője – az üggyel kapcsolatban tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot is. Juhász szerint azt kell áttekinteni, hogy a „kémtörténet” miként szivároghatott ki a Nemzetbiztonsági Hivataltól. A fideszes politikus viszont úgy fogalmazott: „ismervén a kormány eddigi politikáját, attól tartok, nem az ügy érdeméről akarnak velünk beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ilyen sürgős a kormány számára az ülés”. Kövér szerint ugyanis nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy ez az ügy miként szivároghatott ki, hanem azzal is, hogy valójában mi is történt. Demeter Ervin, a Fidesz országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott: az állampolgároknak joguk van tudni, biztonságban tudnak-e dolgozni Magyarországon a miniszterek, illetve meg tudják-e védeni őket a nemzetbiztonsági szolgálatok egy esetleges kémkedés veszélyétől. Közleményt adott ki az ’56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT–’56) is, amely rámutat: bár a rendőrség a DEPORT–’56 feljelentése után titkosszolgálati tájékoztatás alapján megtagadta a nyomozást, mondván, nincs semmi a kémügy hátterében, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök olyan szigorúan titkos jelentést kapott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjétől, amelybe még az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjai sem tekinthetnek bele. „A DEPORT–’56 szerint ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni” – zárul a bizottság nyilatkozata. /Gyurcsány Ferenc kormányfő összehívta a Nemzetbiztonsági Kabinetet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

Amikor a magyar kémügy kirobbant a Magyar Nemzetben, a román és a magyar – tehát az érintett – titkosszolgála­tok mélyen hallgattak, írta Bogdán László. A Deport ’56 elnevezésű csoport (az Ötvenhatos Deportálások Tényfeltáró Bizottsága) feljelentést tett a rendőrségen, amire az a válasz érkezett, hogy a magyar rendőrség nem nyomozhat ebben az ügyben, mert nem bizonyított a tényállás. Gyurcsány regnálása óta először összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet. Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint, ismerve a kormány eddigi politikáját, félő, hogy nem az ügy érdemi részéről akarnak velük beszélni, hanem valamiféle kommunikációs elterelő hadművelet részeként lett ennyire sürgős a magyar kormány számára az ülés. Demeter Ervin fideszes képviselő, az Orbán-kabinet volt titokminisztere kifejtette, két kérdés merül fel, amely továbbra már nem képezheti államtitok tárgyát. Az egyik, hogy kapcsolatban állt-e a két miniszter olyan gyanús személlyel, akitől információk juthattak el a román titkosszolgálathoz? A másik kérdés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól hogyan kerülhettek ki államtitkok, hogyan juthattak el román napilapokhoz s internetszolgáltatókhoz? Megszólalt ismételten a Deport ’56 is, közölték: ,,ha volt kiszivárogtatás, akkor van kémügy is, mert a semmit nem lehet kiszivárogtatni…” /Bogdán László: A kémügy kérdőjelei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

Kövér László /Fidesz/ elképzelhetőnek tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ közötti ellentét áll az úgynevezett Szatmári-ügy felelevenítésének hátterében. Annak a feltételezésének is hangot adott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a „kémügyet” ürügyül akarja felhasználni Magyar Bálint oktatási miniszter eltávolításához. „Lehet, hogy az MSZP és az SZDSZ között egyébként hajszálrepedésekként érzékelhető törésvonalak mögött nagyobb problémák vannak” – mondta az ellenzéki politikus egy lakossági fórumon. Hozzátette: „lehet, hogy a miniszterelnök más utat, módot nem talál az egyébként tehertétellé vált koalíciós minisztertársának eltávolítására, mint hogy olyan helyzetbe hozza ennek az ügynek az újbóli fölmelegítésével, hogy muszáj lesz neki menni”. A Fidesz választmányi elnöke szerint, ha újra a közérdeklődés középpontjába kerül ez az ügy, annak biztosan nem a fideszesek lesznek a vesztesei, hanem „azok a kormányzati politikusok, akiknek a neve mindennap elhangzik majd”. /Folynak a találgatások. Pártközi viszályt kelt a Szatmári-sztori? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

A múlt héten a Nemzetbiztonsági Kabinet is foglalkozott a „kémüggyel”. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kijelentette: a kabinet ülésének részvevői számára kiderült, hogy az ügy lényege nem az, ami a sajtóban mostanában megjelenik. „Az ügynek olyan politikai természetű vonzatai is vannak, amelyek mindenféleképpen érdekesek és izgalmasak a nemzetbiztonsági bizottság és a parlament politikai erői számára”. Az Országgyűlés Kövér László által vezetett nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan a jövő héten hallgatja meg a „kémügyről” összeállított jelentést. Az eredetileg erre a hétre tervezett bizottsági ülést elhalasztották, és emiatt újabb nyilatkozatháború indult meg a kormány és az ellenzék között. Juhász Ferenc közölte: kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság elnökénél, hogy váltsanak szót a testületben az ügyről, Kövér László azonban még nem válaszolt, csak lemondta az esedékes ülést. Kövér László erre reagálva azt közölte: a Fidesz továbbra is egyetért azzal, hogy az úgynevezett Szatmári-ügyet minél előbb tisztázni kell, és reméli, hogy Juhász Ferenc időben a testület rendelkezésére bocsátja az üggyel kapcsolatos nemzetbiztonsági beszámolót. /Változott, de izgalmas a kémügy lényege. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezletének (kis Máért), a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán. Bugár Béla korábban kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a „kis Máért” harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. Bugár és az MKP vezetői október 7-én az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevű közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor Csicsón az MKP vezetőivel pártközi megbeszélést is folytat. – A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezető hosszú, éjszakai utazásnak, tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivő. A „kis Máért” résztvevői korábban Bécsben, előtte Szabadkán találkoztak. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Ágoston András, a VMDP elnöke előzőleg megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak” találta a napirendet. /A „kis Máért” sem zökkenőmentes. Az MKP és a VMDP nem vesz részt a marosvásárhelyi fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Magyar kezdeményezésre harmincnál is több képviselő Strasbourgban határozati javaslatot nyújtott be az Európa Tanácshoz (ET) a vajdasági nemzeti kisebbségek aggasztó helyzete miatt, az emberi jogok megsértésének kivizsgálását, valamint nemzetközi jelentéstevők Vajdaságba küldését kérve a testülettől. A határozati javaslatot az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakán jelen lévő mindhárom magyar párt (az MSZP, a Fidesz-MPSZ és az SZDSZ) képviselői támogatták, az aláírók köre nem csak a magyarokra korlátozódik. A javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, a kereszténydemokrata, konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakcióvezetője nyújtotta be, jelezve, hogy ő maga is támogatná az ET újabb vajdasági szerepvállalását, de aláírta azt a két másik nagy képviselőcsoport, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője is. A dokumentum szerint az aláírók aggodalmuknak adnak hangot a vajdasági etnikai és nemzeti kisebbségek elleni, riasztó és immár huzamosabb ideje tartó emberi jogsértések miatt. Iskolás gyerekek, nők és egyházi személyek is zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve, a kisebbségekhez kötődő intézmények, valamint magántulajdonban lévő javak ellen vandál cselekedeteket hajtanak végre, rasszista, antiszemita, idegengyűlölő falfeliratok jelennek meg. Mindennek célja, hogy egyes nemzeti kisebbségek tagjait megpróbálják otthonuk elhagyására, illetve az anyaországhoz fűződő kapcsolataik megszakítására rábírni. A határozati javaslat megemlíti, hogy jelenleg a legfőbb célcsoportot vezető értelmiségiek és politikusok jelentik, így például Kasza József, a legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a VMSZ elnöke. /Európa tanácsi határozati javaslat a vajdasági helyzetről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Több mint 1500-an vettek részt október 6-án Aradon a 13 vértanú kivégzésének 156. évfordulóján szervezett ünnepségeken. Magyarországról is több százan érkeztek, 1989 óta idén volt a legjelentősebb az anyaországi jelenlét. A vesztőhelyen lezajlott koszorúzáson az RMDSZ számos vezetője mellett részt vett Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Dávid Ibolya, az MDF elnöke is. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben Hiller István, az MSZP elnöke nem vett részt az ünnepségen. Tőkés László református püspök elhatárolódott az ünnepségektől, ő azt sérelmezte, hogy az RMDSZ túl buzgóan képviseli Románia EU-integrációs érdekeit, és hogy az aradi Megbékélés Parkja is ezt a politikát képviseli. Az ünnepségen felszólaló személyiségek a megbékélést, az európai fejlődést hangsúlyozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, kifejtette: az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket. Dávid Ibolya, az MDF és a magyar parlament elnöke a sorsközösség katarzisáról beszélt, felidézve a kivégzett tábornokok példáját. A Fidesz-t képviselő Németh Zsolt alelnök, a hazafiság és a nemzeti jövő kérdésének bonyolultságát elemezte. A Magyar Ifjúsági Tanács közleményben tiltakozott amiatt, hogy az RMDSZ ismételten kisajátította az aradi megemlékezéseket, és hogy nem engedik szóhoz jutni Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. A MIT szerint sajnálatos, hogy az RMDSZ, bár a kampányban az autonómia kivívását tűzte ki céljául, ma megfeledkezni látszik erről, a romániai magyar közösségnek nincs magyar egyeteme, van viszont magyar kormányfő-helyettese, ami a MIT szerint sokatmondó. /B. T.: Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Dávid Ibolya kifejtette: „Váteszek, sámánok, politikai közerők járják a nekünk legfontosabb világot. Mindennek ellene mondanak, ami jó szándékkal előre visz vagy összeköt minket.” Nincs felmentést és felhatalmazás arra, hogy az „idézett váteszek, sámánok és politikai közerők határokon át is érvényesítsék hatalmi vágyaikat. Kijelöljék, hogy itt melyik út merre vezet. Sok helyen megfordulnak, de az aradi vértanúk emlékművénél ma itt nagyon kevesen mutatják meg magukat.” /Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./ Az ünneplő közönségnek a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai vagy megbízottjai szórólapokat osztogattak, amelyben kérték az MSZP és SZDSZ politikusait, tartsák távol magukat Erdélytől! „Aki többször is képes volt sárba tiporni, megalázni saját nemzetének tagjait, az nem méltó arra, hogy az Erdélyhez kapcsolódó történelmi évfordulókon vagy akár más alkalommal itt megforduljon”. „Erdélyben még mindig nem létezik önálló állami magyar egyetem, miniszterelnök-helyettesünk viszont van” – áll a nyilatkozatban, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az „RMDSZ ismételten kisajátítja az aradi megemlékezést, és nem engedi szóhoz jutni Tőkés László püspök urat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét”. Az ünnepségen semmiféle zavargás nem történt. /Nagyálmos Ildikó, Arad: Felhőtlen, csendes emlékezés Aradon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 7./

Az Országgyűlésben a nemzeti oldalon leadott elsöprő igen Románia EU-csatlakozására mind Magyarországon, mind a határon túl kiábrándultságot, tiltakozást váltott ki. Sokan vélik úgy, hogy Magyarország egyik legfontosabb aduját játszotta el, amikor feltétel nélkül támogatta Romániát, amely a trianoni békeszerződés óta változatlanul kisebbségeinek beolvasztására, módszeres felszámolására törekszik. Az EU-csatlakozás előtt álló Románia hallani sem akar a magyarság önrendelkezési jogáról. Toró T. Tibort parlamenti képviselője szerint itt két szemlélet ütközik egymással. Az erkölcsi igény szerint bármi áron fenntartást kell bejelenteni. A másik szemlélet a reálpolitikusi: ha a helyzetet megváltoztatására nincs parlamenti többség, akkor felesleges vállalni a nem szavazat következményeit. A felelősség azt terheli, aki aktuálpolitikai megfelelési kényszernek eleget téve kicsikarta, hogy napirendre kerüljön Románia és Bulgária EU-csatlakozásának országgyűlési vitája. A felelős magatartás az lett volna, ha megvárják legalább az országjelentést. Jobboldalnak, baloldalnak Magyarországon közösen azon kellett volna munkálkodnia, hogy kitolják ezt a szavazást. A Fidesznek kötelessége kapcsolatrendszerét rendben tartani a határon túli magyar szervezetekkel, elsősorban azokkal, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. A Fidesz és az RMDSZ között a kapcsolat soha nem szűnt meg. Kommunikáció nélkül ugyanis semmilyen érdeket nem lehet érvényesíteni. /Makkay József: Toró T. Tibor a reálpolitikáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./

Több mint négy órán keresztül vitatta meg október 11-i zárt ülésén az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága azt a jelentést, amelyet a kormány nemzetbiztonsági kabinetje készített a „kémügyként” is elhíresült Szatmári-ügyről. Az ülés után – az ügy titkos volta miatt – szűkszavúan nyilatkozó Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője és Kövér László, a bizottság fideszes elnöke annyit árult el, hogy a kabinet és a nemzetbiztonsági szolgálatok folytatják a tényfeltáró munkát. Juhász Ferenc nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy igaz-e, a jelentésben csak fideszes politikusok szerepelnek. Kormánypárti politikusok szerepéről azonban nem nyilatkozott. /Tényfeltáró folyamatban a Szatmári-ügy. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A napokban, a szászrégeni zsinatról jövet, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarországon jövő tavasszal választások lesznek, a határon túli magyar szervezetek egységesen kérték a magyar pártokat, hogy hagyják ki őket a választási kampány tematikájából. Tőkés László kifejtette, hogy az össznemzeti érdek az irányadó. Hiába próbálkoztak évek óta a Medgyessy-, majd mind kevésbé a Gyurcsány-kormánynál, új eredményeket elérni vagy legalább a régi eredményeket megtartani a határon túli magyarság támogatása, vagy példának okáért a kettős állampolgárság ügyében, süket fülekre találtak. Amikor kiállnak Marosvásárhelyen, Szabadkán vagy Bécsben a kettős állampolgárság mellett, ezáltal már belpolitikai üggyé válik közvetett vagy közvetlen módon ez a kérdés. Tőkés László visszautasította a Népújság munkatársának a megállapítását, hogy a püspök felvetései a MIÉP és a Jobbik álláspontjához látszanak közelinek. A Magyar Polgári Szövetség zavaros, és egy zavaros állapotú szövetséggel nehéz kapcsolatokat fenntartani, annál is kevésbé, mert összefonódások vannak a szövetség és a tanács között. Szilágyi Zsolt például alelnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, és ugyanakkor választmányi elnöke a Magyar Polgári Szövetségnek. Inkább a Székely Nemzeti Tanáccsal vannak problémáik, mondta Tőkés László, mert ők másként képzelik el az autonómia ügyében való együttműködést. Lassan már mindenki mindenki ellen hadakozik, ezért szorgalmazza a püspök az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet formájában is testet öltő párbeszédet. Elsősorban Erdélyben kellene párbeszédet folytatni. A püspök helyesnek tartja a Fidesz–RMDSZ közeledést. A Fidesz nem bontja meg az RMDSZ egységét, hanem nagyon jó kapcsolatokat ápolt például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal vagy a Magyar Polgári Szövetséggel. /Mózes Edith: Tőkés László: Mindenki mindenki ellen hadakozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./