A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint pártja azt fogja javasolni a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzák meg a kettős állampolgárságot, amennyiben azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok biztonságban boldogulhassanak szülőföldjükön, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük – nyilatkozta az újvidéki sajtónak a politikus. Orbán közölte: a Fidesz hajlandó egyeztetni a Magyar Szocialista Párttal, hogy közösen alkossák meg azokat a törvényeket, amelyek a kettős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. "Mi ezt a pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekintjük" – tette hozzá a volt magyar miniszterelnök. A pártelnök szerint nincs létalapja annak a gondolkodásnak, amely szembeállítja a kettős állampolgárságot az autonómiával. /A Fidesz a kettős állampolgárság támogatására szólít. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Üdvözölték az európai parlamenti magyar képviselők, hogy az új Európai Bizottságban Olli Rehn személyében novembertől olyan ember veszi át a bővítési ügyek kezelését, aki kellő ismeretekkel és érzékenységgel rendelkezik a kisebbségi problémák iránt. Mindhárom magyar kérdező, Gál Kinga (Fidesz–MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) elégedettségének adott hangot. /Üdvözlendő az új bővítési biztos kisebbségügyi érzékenysége. Günther Verhaugen utódja a finn Olli Rehn. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

A Kolozs megyei RMDSZ-előválasztás nem volt túl sikeres. Kolozsvár magyarságának érdektelensége elgondolkoztató. Van, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság egységének ellensége a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Makkay József cikkében ezt a véleményt nem fogadta el. Az RMDSZ esetleges őszi kudarcáért egyedül az RMDSZ csúcsvezetősége tehető felelőssé, hiszen jó RMDSZ-politika esetén nem kellene tartani semmiféle megosztási szándéktól. Akik nem szavaznak az RMDSZ-re, azok „az őszinteség hiányát, a gőgösséget, a nagyképűséget, az apró lépések politikájának hazudott kényelmességet, az egyéni érdekek előtérbe helyezését kifogásolják”. Hogyan lehetséges, hogy egy olyan RMDSZ-szenátor, aki Brüsszelben, a román kormány megbízásából félretájékoztatja az EU vezetőit a romániai magyarság valós helyzetéről, ez a szenátor elektorok voksolásának köszönhetően ismét befutó helyre jut? – kérdezte Makkay. /Makkay József: Választási dilemmáink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáról folytatott vitát Kovács László leköszönő magyar külügyminiszter és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke egy budapesti konferencián. Németh Zsolt szerint kétféle külpolitika létezik, az egyik a nemzeti érdekek megvalósulása érdekében a konfliktusokat is vállaló, kezdeményező külpolitika és a másik, amely alapvetően csak van, adminisztrál, sodródik. Véleménye szerint "Magyarországnak ki kellene mondania, hogy Románia unióhoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája". Kovács László külügyminiszter: "A külpolitika szerintem nem az, hogy mindenkivel összeveszünk azért, hogy idehaza a választók egy részének a tetszését elnyerjük, akik szeretik az ilyen orrbaverős stílust". Románia csatlakozásával kapcsolatban közölte: szabhat Magyarország feltételeket, de azokat Brüsszelben senki nem fogja támogatni. Somogyi Ferenc leendő külügyminiszter a határon túli magyarsággal kapcsolatban azt mondta: "a történelmi sérelmeinkből kiinduló, egyébként természetes megközelítést fel kellene hogy váltsa egy olyan, a mostani szituációhoz jobban illő, egyfajta európai perspektívából kiinduló gondolkodás, politika és ezen alapuló gyakorlati tevékenység". /Eltérő álláspontok a magyar külpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség örömmel állapította meg, hogy az erdélyi Magyar Polgári Szövetségnek az antidemokratikus és diszkriminatív előírások ellenére sikerült összegyűjtenie a parlamenti választásokon való induláshoz szükséges több mint 25 ezer aláírást. Németh Zsolt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője reméli, hogy nem ismétlődik meg a tavaszi adminisztratív eljárás, amely mondvacsinált ürügyekre hivatkozva megakadályozta a szervezet indulását az önkormányzati választásokon. Akkor ez felháborodást váltott ki európai fórumokon: az Európa Tanács Velencei Bizottsága vizsgálta a román választási törvényt, az Európai Néppárt bizottságot állított fel a választások tisztaságának vizsgálatára, az EU országjelentése pedig elítélte a román párttörvényt. A Fidesz megdöbbenéssel értesült és politikai megfélemlítésnek tekinti, hogy a bukaresti Központi Választási Iroda átadta az aláíró íveket az ügyészségnek. Még inkább érthetetlen, hogy a jelek szerint az ívek másoknak – konkrétan az RMDSZ-nek – is birtokába kerültek. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség reméli, hogy a romániai magyarság két, jelentős támogatottságot élvező politikai ereje képes lesz megállapodást kötni. /Ismétlődő zaklatás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 26./

Makkai János, a Népújság főszerkesztője ismételten elítélte az MPSZ-t: a Fidesz- kreatúra, a Magyar Polgári Szövetség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevű szerveződés segítségével átlátszó felelősség-áthárítási kísérletbe fogott. Az erdélyi magyarság esetleges választási kudarcáért az RMDSZ-t teszik felelőssé. Az MPSZ a hamisításokról hallgat, és azt állítja, hogy az RMDSZ küldte az ügyészséget. /Makkai János: A rombolás technikája. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint elsősorban lelki elégtétel és a méltányosság gyakorlása lenne a kettős állampolgárság megadása azoknak a magyaroknak, akik 84 éve a magyar hazától elszakítva is megőrizték nyelvüket, kultúrájukat, azonosságukat és a magyar nemzethez való tartozásuk tudatát. A Fidesz álláspontja szerint a kettős állampolgárság intézménye biztonságot, minden korábbinál erősebb kapcsot teremt a Trianon után a határon túl rekedt és a magyarországi magyarok között. Az MSZP ellenzi a kettős állampolgárságot, azzal érvelve, hogy ez egy második Trianon, az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. Patrubány arra buzdítja a határon túli magyarokat, hogy kapcsolódjanak be az Üzenet haza címmel indítandó mozgalomba: minden külhoni írjon most levelet magyarországi rokonainak, barátainak, ismerőseinek, testvértelepüléseken élő idegeneknek és kérje, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát – jelentette ki Lendvai Ildikó, az Magyar Szocialista Párt (MPSZ) frakcióvezetője. Szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre, vagyis a kettős állampolgárság megadására, illetve a kórházprivatizáció letiltására – erre bíztatja szavazóit Magyarországon az MSZP és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Ezt Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Hiller István MSZP-elnök nov. 2-án közösen monda ki. /Megoszlik a magyar pártok véleménye a kettős állampolgárságról. Fidesz: Összekapcsolja a Trianon után elválasztott magyarokat – MSZP: Második Trianon! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Hiller István szocialista pártelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre.” Gyurcsány Ferenc kormányfő fontosnak nevezte annak vizsgálatát, hogy a kettős állampolgárság miként hatna a szülőföldön maradásra, illetve a magyarországi oktatásra, egészségügyre, munkaerőpiacra. Kijelentette, kíváncsi arra, hogy a népszavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a kormány elutasítja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyét. A politikus a populizmus mintapéldányának nevezte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, a magyar állampolgárságot úgy kell biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy ahhoz ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és az ne igényeljen többletforrást a költségvetésből. Csapody Miklós (MDF) pedig felkérte a kormányt: biztosítson kétmilliárd forintot a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást megelőző tájékoztató kampányra. /Magyarországon megindult a vita a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Martonyi János, a Fidesz Szabad Európa Központjának vezetője, volt külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságról szóló dec. 5-i népszavazáson “lelki kirekesztés és lelki befogadás” között kell választani. Gál Kinga, a Fidesz európai néppárti (EPP) képviselője arról beszélt: most a sikeres és eredményes népszavazás a legfontosabb, az pedig majd a magyar parlamenti tényezők döntése lesz, milyen tartalommal töltik meg a kettős állampolgárságot. Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese óriási eredménynek nevezte, hogy aktív európai parlamenti munkával sikerült a vajdasági magyar kisebbség ügyét behozni az európai nyilvánosságba. A fideszes politikus szerint Románia EU-csatlakozási tárgyalásai óriási lehetőséget kínálnak Magyarország számára az ottani magyar kisebbség kérdésének “rendbetételére”, valamint a környezetvédelem területén, a verespataki aranybánya miatt meglévő félelmek megnyugtató orvoslására. Járóka Lívia néppárti képviselő azt mondta, a romakérdést Románia és Bulgária csatlakozása szempontjából is mérlegre kell tennie az uniónak, és ha szükséges, "be kell avatkoznia". /Fidesz: lelki kirekesztés vagy befogadás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

Németh Zsolt, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség alelnöke nov. 7-én Háromszékre látogatott és elmondta, azt javasolja a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzanak igennel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítására. „Ennek kapcsán álláspontunk azonos a határon túli magyar politikai alakulatokéval: maradéktalanul támogatjuk a kettős állampolgárság biztosítását" – mondta Németh. Hozzáfűzte, a kettős állampolgárság megadása révén megtörténik a magyar nemzet szellemi újjáegyesítése, erre pedig azért is szükség lenne, mivel 2007 január elsejétől Magyarország is bevezeti a schengeni vízumpolitikát. „Emiatt Magyarország csak vízum alapján engedheti be az EU-n kívüli országok állampolgárait. Ha Románia addig nem csatlakozik az EU-hoz, az erdélyi magyaroknak vízumot kell kérniük Magyarországtól, ez pedig elkerülhető lenne, ha rendelkeznének magyar útlevéllel" – nyilatkozta Németh Zsolt. /Németh Zsolt Erdélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Fábián Ernő tanár és közíró idén töltötte volna 70. évét. Róla emlékeztek meg nov. 6-án Kovásznán családtagjai, volt kollégái, tanítványai és tisztelői. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője is. A családi ház udvarán kezdődött Fábián Márta asszony, Ernő bácsi özvegye és Németh Zsolt leleplezte Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész bronzplakettjét. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója Fábián Ernőhöz fűződő személyes élményeit osztotta meg az emlékezőkkel, akit a helytállásnak, a vidéken való értékalkotás apostolának nevezett. Németh Zsolt elmondta: 1986-ban szakdolgozatát Fábián Ernő A tudatosság fokozatai című tanulmányában megjelent nemzetpolitikai gondolatairól írta.  A városi művelődési házban tartott emlékkonferencián Németh Zsolt és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke Fábián Ernő politikai örökségéről értekezett. Nemzetpolitikai gondolkodása kapcsán szó volt az autonómia és a kettős állampolgárság kérdésköréről is. Németh Zsolt elmondta: Magyarország lakosságának 45 százaléka rokoni szálakkal kötődik a határon túli magyarsághoz, ezért arra kéri a határon túli magyarságot: tekintsék sajátjuknak a referendumot, és hívják fel hozzátartozóikat, küldjenek egy képeslapot magyarországi rokonaiknak, és mondják meg nekik: vegyenek részt a referendumon, és szavazzanak igennel.  Molnár Gusztáv, Bíró Béla és Lőrincz Csaba politológusok a Limes Kör – melynek Fábián Ernő is tagja volt – örökségéről vitáztak. Molnár Gusztáv Fábián korábbi meglátásaira utalva elismerte, hogy tíz évvel ezelőtt Fábián Ernőnek igaza volt. Mint mondta, ő mindig azt vallotta, hogy a társadalom alfája és ómegája a pluralizmus. Az egységmítosznak vége. /Bodor János: A helytállás apostola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A kettős állampolgárság ügyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetőivel, és a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhető változatot is fel kellene mutatni, írta Gábor Attila. A frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez, míg az RMDSZ vezetői a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselőivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ-képviselők. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa előtt. /Gábor Attila: Mi tartjuk a rokonságot, ők a távolságot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához – vélekedik Orbán Viktor. A kettős állampolgárság kedvezményes megadását nem támogató SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor kijelentette: amennyiben a többség igennel szavaz, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lenni a magyarországival. Orbán Viktor Fidesz-elnök arra biztatta a soproni választókat, hogy a decemberi népszavazáson voksoljanak a kettős állampolgárság mellett. "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke" – hangoztatta. A határon túli magyarságnak azért lenne kedvező a kettős állampolgárság megszerzése, mert növelné "otthon maradásuk biztonságérzetét" – mondta Orbán Viktor. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem a határon túli magyarok útleveléről szól, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárként egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Az MDF szerint nincs szükség a nemzetpolitikában új koncepcióra, mert helyes a szülőföldön maradás eddigi stratégiája – mondta Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. Jelezte, hogy az MDF a kérdésben nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a nov. 12-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt. Többek között javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének biztosítását, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását, egy elkülönített kommunikációs alap létrehozását a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében, valamint a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. /Egyenrangú vagy "kvázi" állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az SZDSZ elsőként kimondta, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot, kisvártatva hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. A FIDESZ honlapja az újvidéki Magyar Szót idézte: “Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra.” A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kettős állampolgárságot. A határon túli szervezetek vezetői, Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla egyaránt álláspontja felülvizsgálatára kérték a kormánypártot. /B. Zs.: “Nyújts feléje védő kart!” A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 9./

Kordás László szerint az áttelepülők özöne Magyarországon lenyomhatná a már dolgozók bérét, és 35–40 milliárddal növelné a Munkaerő-piaci Alap kiadásait. Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra. Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat – így például a családi pótlékot, egyéb juttatásokat – figyelembe véve: „Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki”. Több MSZP-s politikus is reagált Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent. „Ennél nagyobb butaságot már régen mondott” – jelentette ki Kórózs Lajos államtitkár. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „Orbán Viktor nem mondott igazat”, amikor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. „Nem valós veszély, csak riogatás, hogy a kettős állampolgárság óriási terhet róna a költségvetésre, vagy felborítaná a hazai választási arányokat” – mondta napirend előtti hozzászólásában az Országgyűlésben Herényi Károly (MDF). /Kétszáz milliárdos kiadások? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Másfélszer annyian vannak azok a magyarországiak, akik igent mondanak a kettős állampolgárságra, mint azok, akik ellenzik azt – derül ki a Median felméréséből. A legnagyobb arányban azok voksolnak, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy kedvenc pártjuk milyen álláspontot képvisel, és azzal ők is egyetértenek. A Fidesz-szavazóknak például kétharmada ért egyet az igennel, az MSZP szavazótáborából pedig többen is szembe mennek pártjukkal. A részvételi aránnyal kapcsolatban, a legoptimistább becslések szerint 45 százalék vesz majd részt a népszavazáson. /Kettős állampolgárság: Másfélszer több a magyar igen, mint a nem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A lehetséges következményekről szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a magyar kormány a decemberi népszavazást megelőzően. A kabinet a kettős állampolgárság elutasítását szorgalmazza. A háttértanulmányokat nov. 10-i ülésén vizsgálta a magyar kormány, ezek szerint 537,4 milliárd forintjába kerül Magyarországnak, ha a jelenleg magyarigazolvánnyal rendelkező több mint 800 ezer magyar áttelepszik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy pécsi látogatás alkalmával úgy nyilatkozott: egy kétkereső családnak évi 336 ezer (személyenként tehát 168 ezer) forintjába kerül, ha a referendum sikerrel jár. A kormány ugyanakkor igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni. Ennek egyik eleme a Szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A kormány úgynevezett külhoni útlevél bevezetését is tervezi, amelyet a határokon kívül élő magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Ez viszont ütközik az uniós normákkal. Hiller István MSZP-elnök nov. 10-én nyilatkozott: a külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföld-alappal", valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal a kormány többet tud nyújtani a határon túli magyaroknak, mint a kettős állampolgárság. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő komolytalannak minősítette az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos számításait: a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülővel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövőben kettős állampolgárság nélkül is át tud települni. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a népszavazáson arról kell dönteni, hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése – jelentette ki Pokorni Zoltán. /Mibe kerül a kettős állampolgárság? Gyurcsány: Felelős politikus először számol, utána dönt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Népi Akció (AP) listáin induló, háromszéki szenátor- és képviselőjelöltek az elmúlt hét végén Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor-szobor előtt elültették az MPSZ-t jelképező fenyőfát, majd a városi művelődési házban bemutatkoztak. A kampánygyűlésen rövid időre magánemberként megjelent Németh Zsolt magyarországi politikus, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az MPSZ országos választmányának elnöke is.  A jelenlevőket Ferencz Botond, az orbaiszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke idézetgyűjteményt olvasott fel Markó Béla és az RMDSZ autonómiával kapcsolatos ellentmondásos kijelentéseiről. Kitért azon ígéretekre is, amelyeket az elmúlt négy esztendő alatt az RMDSZ nem teljesített. Szilágyi Zsolt elmondta: ,,1990-ben azt gondoltuk, hogy ugyanazért küzdünk, aztán tizennégy év múlva azt láttuk, hogy vannak szenátoraink, akiknek a faexportengedély fontosabb, mint az autonómia. Aztán év elején azt láttuk, hogy a hat képviselőt, aki felvállalta a Székely Nemzeti Tanács autonómiára vonatkozó tervezetének parlament elé terjesztését – az önök sorsát, a magyar jövőt tulajdonképpen –, az RMDSZ-frakcióban Székelyföldről származó képviselők és szenátorok leszekusozták, lediverzionistázták, és politikai gyengeelméjűeknek nevezték. Most, hat-hét hónap elteltével azt látjuk, hogy a tulipános szövetség kampányjelszava az autonómia. És összefogásról beszélnek, de a testvérháborúról nem. Arról nem beszélnek, hogy az MPSZ támogatóit, aláíróit az RMDSZ az ügyészség és a rendőrség kezére adta (…). A Markó Béla támogatására gyűjtött 268 000 aláírást a Központi Választási Iroda néhány óra alatt elfogadta, a mi 26 000 aláírásunkat pedig az ügyészség és a rendőrség immár hetek óta vizsgálja. A tizennégy év alatt kialakult demokráciáról még annyit, hogy az RMDSZ segítségével nem csak Corneliu Vadim Tudort mossák tisztára, hanem a Központi Választási Irodában az RMDSZ, a kormánypárt és a Nagy-Románia Párt koalíciója triumfál.” Németh Zsolt diszkriminatívnak nevezete a román választási törvényt.  /Bodor János: A közöny megöli a reményt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

 Négy magyarországi megyébe készülnek utazni a kettős állampolgárság ügyének népszerűsítése céljából az RMDSZ háromszéki szervezetének képviselői a Fidesz, illetve néhány civil és egyházi szervezet meghívására. Ezt Puskás Bálint szenátor, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának vezetője közölte.  (MTI – Sz.): Magyarországon kampányolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Élesen bírálta a Magyar Szó című újvidéki napilap nov. 10-i írásában a Fidesz-MPSZ nemzetpolitikáját. A lap jegyzetírója, Bálint István a vajdasági választás és a romániai választási kampány tanulságaira alapozta bírálatát. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) nem sikerült nagyobb arányban mozgósítania a magyar választókat. A romániai választási kampány "már túlmegy a magyar politika felülvizsgálata szükségességének tudatosításán, már-már a magyar politika ellehetetlenülésére utal". Romániában ugyanis Magyar Polgári Szövetség veszélyezteti, hogy az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt. Ezért a cikkíró a Fideszt okolta. A Fidesz saját magát "nemzetinek" nyilvánította és ezzel megszegte a parlamenti demokrácia alapszabályát, amely szerint mindenki része a nemzetnek. /A Magyar Szó a Fidesz nemzetpolitikájáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek – jelentette ki Patrubány Miklós elnök nov. 12-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyszínén, a Béla király úti kormányrezidenciánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. "Sajnos, a Máért összehívásáért felelős miniszterelnök nem tartotta fontosnak, hogy a kettős állampolgárságot kezdeményező szervezet elnökét meghívják” – mondta Patrubány. A Fidesz összesen 3,5 millió példányban minden magyar háztartásba eljuttatja szórólapját, amellyel igen szavazatra buzdít a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. "A népszavazás kérdése politikai megmérettetés és lépcsőfok, amelyben nem könnyű tisztán és világosan látni" – jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, közölve, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében is nemmel kell voksolni, "mert ha igent mondanánk, az a múltról szólna". /Megkezdődött Budapesten a Máért VIII. ülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./

A Magyar Állandó Értekezlet teljességgel egyértelművé tette, hogy az MSZP és az SZDSZ a magyar történelem ,,szégyenletes és gyalázatos históriák” fejezetébe sorolandó álláspontja a parlamenti pártok közül nem csak a Fidesz – MDF igenpárti eltökéltségébe ütközik, hanem a határon kívüli pártok és szövetségek véleményének határozott akaratába is, állapította meg Sylvester Lajos.  Tisztázódott, hogy a kettős állampolgárság Európában közismert, bevett gyakorlat és jogszerű. /Sylvester Lajos: Szülőföldünk a Kárpát-medence. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nov. 13-án kijelentette, pártja elvárja a kormánytól, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság" fogalmának jogi intézményét, és lehetőleg már a jövő héten nyújtsa be az Országgyűlésnek a határokon túli magyarok korlátlan, szabad beutazását biztosító úti okmányról szóló törvényjavaslatát, és azt vigye négypárti egyeztetésre. A nemzetpolgárság intézménye egyesítené a határokon túli magyarság jogos igényeit, illetve Magyarország lehetőségeit. A Máért-on elhangzottakat kommentálva Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Hiller István a Máért-ülésből azt a következtetést is levonta, hogy a Fidesz és annak elnöke "visszavonulót fúj", nem a kettős állampolgárságot támogatja, hanem az útlevél megadását. Kuncze Gábor, a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: egyetért annak a programcsomagnak bizonyos elemeivel, amit az MSZP a szülőföldön maradás elősegítése érdekében készül benyújtani. A kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás a magyarság erkölcsi minőségét is meghatározó referendum – mondta Orbán Viktor. Szerinte biztató, hogy akik a Máérton a kettős állampolgárság ellen szóltak, azok "szava merő magyarázkodás volt". Ez – tette hozzá – azt mutatja, hogy létezik lelkiismeret. Orbán élesen kritizálta, hogy kormányzati szinten pénzben mérik az embert, kilóra mérik a határon túli magyarokat. A magyar kormány sodródik, se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában – hangoztatta Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke (EMNT) nyilatkozatában. A kormánynak ebben a vétkes mulasztásában – többekkel együtt – cinkos szerepet vállalt a RMDSZ – vélte Tőkés László, emlékeztetve: Markó Béla elnök még nem is olyan régen váltig hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. /Magyar helyett nemzetpolgárságot? Újabb Hiller-találmány kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A MÁÉRT VIII. ülését követő sajtótájékoztatón a magyar kormány nevében nyilatkozó Szabó Vilmos államtitkár elmondta, a Magyar Állandó Értekezlet nem tekinthető sikeresnek, fennmaradtak az álláspontok, a MÁÉRT határon kívüli tagszervezetei, illetve a magyar parlament ellenzéki pártjai fenntartották álláspontjukat az igen, a kormánypártok pedig a nem mellett. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette, a mostani MÁÉRT esetében „egy konszenzust kereső és konszenzust nem találó” ülésnek a tényével kell számolni. Eörsi Mátyás az SZDSZ nevében arról beszélt, hogy ő kettős állampolgár, egyszerre magyar és európai állampolgár. Bugár Béla vitatta Eörsi Mátyás kijelentését. „Nincs Európai Uniós egyetlen egy állam, sőt, arról a folyik a vita – mondta –, hogy mi lesz valójában az Európai Unió, tehát így nincs Európai Uniós állampolgárság sem.” Kifejtette, a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok Európai Uniós gyakorlatnak tarják. Hangsúlyozta, azt szeretnék, ha december 5. nem arról szólna, hogy „mennyibe kerül egy határon túli magyar”. Emlékeztetett arra, hogy riogatásokkal ellentétben a magyar igazolvány megadása után nem özönlötték el Magyarországot a határon túli magyarok, és a felvidéki magyarok sem költöztek át tömegesen Szlovákia uniós országgá válása után. A Fidesz nevében Németh Zsolt kijelentette, a kettős állampolgárság ügyében azért szigetelődtek el a kormánypártok, mert nem vették figyelembe a magyar politikának azt az alapelvét, hogy a határon túli magyarokról csak az ő véleményük nyomatékos figyelembe vételével szabad dönteni. Közölte, a kormánypártok nem konzultáltak a határon túli magyarokkal, mielőtt kialakították „a két nem-re buzdító” álláspontjukat. Csapody Miklós az MDF álláspontját ismertette, hangsúlyozva, hogy igent mondanak, de szerintük nem a népszavazás az alkalmas módja az ügy jogi rendezésének. Az MDF nyolc javaslatot terjesztett a MÁÉRT elé, többek között Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben, illetve a magyar állampolgárság kedvezményes honosítással való megszerzésének lehetővé tételét. /Guther M. Ilona: Konszenzust kereső és konszenzust nem találó MÁÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A Romániai Magyar Szó átvette a Népszava cikkét, mely szerint a kettős állampolgárság ügyében a politikusok egymásnak esnek, az emberek nyugdíjukat, egészségügyi ellátásukat, életszínvonalukat féltik. A politikusok kinyilatkoztatnak, megbélyegeznek, árkot ásnak. Kocsi Ilona szerint Orbán Viktor Fidesz-elnök nyilatkozatát se lehet józan, megfontolt beszédnek tekinteni, amikor annyit mondott, hogy "december 5-én minden becsületes magyarnak igennel kell szavaznia," Aki nemmel szavaz, az tehát nem becsületes? A Népszava szerint célszerű az anyagi terhekkel is számolni. Nem lenne jó, ha az eddigi életszínvonal tartása is veszélybe kerülhetne, figyelmeztet a lap. /Kocsi Ilona (Népszava): A külhoni magyarok most már csak vesztesek lehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 15-én napirend előtt az Országgyűlésben azt mondta: az elmúlt 15 évben a kormányok és az Országgyűlés folyamatos erőfeszítéseket tettek a határon túl élők gondjainak enyhítésére, és arra kérte a Fideszt, nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amellyel megoldhatónak véli a kettős állampolgárság kérdését. Ugyancsak nov. 15-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselői támogatták azt a javaslatot, amely tájékoztató kampányra kérné a kormányt a kettős állampolgárságról. Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kijelentette: a szocialista kezdeményezők nyitott kapukat döngetnek, hiszen a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy 50 millió forintot költenek a tájékoztatásra. Hozzátette: nem kell felkérni a kormányt arra, amit magától is megtesz, az Országgyűlés ezzel csak legitimálná a kormány programját, amellyel a kettős állampolgárság elutasítására buzdítja az embereket. Gyimesi József (Fidesz) azt mondta, hogy a kabinetnek biztosítania kellene 50 millió forintot azoknak is, akik a kettős állampolgárság mellett kampányolnak. Herényi Károly (MDF) pedig azt kezdeményezte, hogy a kampány csak a mozgósításról szóljon. /Széleskörű MSZP-kampány a népszavazásról. Fidesz: ne csak az ellenzőket finanszírozzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "sikerült olyan kérdéssel szembesíteni magunkat, amely az aktív állampolgárok körében indulatot és jelentős elbizonytalanodást vált ki", és láthatóan nem egyesíti a nemzetet, hanem szétszakítja, ez ennek a kérdésnek a csapdája. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazásra feltett kérdés nem jó. Mint mondta "a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sőt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra". Lendvai Ildikó (MSZP) is úgy vélekedett, hogy egy rosszul feltett kérdésről van szó. /Gyurcsány a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./