Magyar EP-képviselők az ukrajnai nyelvtörvényről, a romániai magyar kisebbségről - Pelczné Gáll Ildikó Fideszes Európai Parlamenti (EP-) képviselő az ukrajnai nyelvtörvény ügyét vetette fel, az erdélyi Tőkés László és Sógor Csaba a marosvásárhelyi tüntetés kapcsán a romániai magyarok követeléseire, Székelyföld autonómiaigényére hívta fel a figyelmet, Winkler Gyula ugyancsak RMDSZ-es képviselő pedig a romániai magyarság számára anyanyelven elérhető uniós tájékoztatást hiányolta hétfőn este Strasbourgban az EP plenáris ülésén, az egyperces felszólalások sorában.
Pelczné Gáll Ildikó emlékeztetett arra, hogy február 23-án az ukrán parlament visszaállította azt a korábbi helyzetet, amely súlyosan sérti a kisebbségek, így az Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait. Ugyanis már csak ott lehetséges kisebbségi nyelvet használni, ahol a kisebbség aránya eléri az ötven százalékot.
"Sajnálatos dolognak tartom, hogy az Európai Unió felé igyekvő Ukrajna első döntéseinek egyike volt a kisebbségi jogok korlátozása" - mondta a fideszes EP-képviselő. Arra kérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy továbbítsa ezt az aggodalmat az ukrán parlamentnek és az ukrán kormánynak. Olyan nyelvtörvényre van szükség - hangoztatta -, ami megfelel az uniós normáknak.
Tőkés László arról beszélt, hogy "a román államnacionalizmus asszimilációs és betelepítési politikája következtében Erdély és Székelyföld magyarsága saját szülőhazájában már-már a krími tatárokéhoz hasonló helyzetbe jutott". Szerinte ez a kisebbségi magyar közösség a megmaradás és a jövő biztosítékát az autonómiában látja.
Mint Sógor Csaba felidézte, a közel másfél milliós romániai magyarság több évtizede megfogalmazta azt az igényét, hogy a többségében magyarok lakta Székelyföld sajátos státusú régiót képezzen, Románia területi integritását tiszteletben tartva nagyobb döntéshozatali jogosítványokat kaphasson.
"A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző autonómiaformák nagyban elősegítik az etnikumok közötti békés és harmonikus együttműködést. A mai tüntetés üzenete az, hogy a Romániában élő magyarok helyzete kapcsán még számos tisztázatlan kérdés van, a közösség pedig békés hangot ad elégedetlenségének, és párbeszédre kéri a kormányt" - mondta az RMDSZ-es politikus.
Párttársa, Winkler Gyula azt nehezményezte, hogy Romániában a magyar közösség tagjai nem kapnak tájékoztatást az Európai Bizottságtól az anyanyelvű médián keresztül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai magyarság lélekszáma nagyobb, mint egyes tagállamokban az összlakosság.
"Romániában annyi magyar él, mint Észtország össznépessége. Többen vagyunk, mint Ciprus, Luxemburg vagy Málta lakossága" - mondta, és kérte az Európai Bizottságot, hogy romániai képviseletén vezesse be a magyar nyelvű tájékoztatást.
Kárpáti János
(MTI)

Beszélgetés Tőkés László EP-képviselővel
Egységes nemzetpolitikai stratégia szükséges
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a kisjenői EMNT és EMNP közös irodának a megnyitása alkalmával beszélgetett a sajtó képviselőivel.
Amint bevezetőjében elmondta, a rendszerváltás után a romániai magyarság jó lendülettel indult, csakhogy később püspökként, majd politikai szereplőként is lassan arra a felismerésre jutott, hogy mivel nem volt egy olyan erő, ami folyamatosan katalizátora lehetett volna a magyar életnek, az nem, hogy felpezsdült volna, hanem tovább folytatódott a térvesztés. Nem csak az olyan szórványban, mint Kisjenő–Erdőhegy és környéke, hanem a tömbmagyar vidékeken is. E folyamat megfordítására újra erőfeszítéseket tesz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt is, amelyeknek a szándékai találkoznak az RMDSZ, de az anyaországi kormány elképzeléseivel is. Ha sikerülne egy hatékony polgári összefogást létrehozniuk, akkor ez a jobb sorsra érdemes magyarság többre jutna. Hasonlóképpen történik ez Kisjenő–Erdőhegyen is, ahol egy életképes közösség él, amelyik viszont az utóbbi időben elbizonytalanodott, elanyátlanodott. Éppen ezért üdvözli az EMNP és az EMNT kezdeményezését, hogy itt, ahol az RMDSZ-nek sincs irodája, létrehozta e közösségi helyet, ami alkalmas lesz a honosításra, de kisugárzási pontja is lehet a helybeli magyar élet újraszervezésének. E településen nagy múltra tekint vissza a magyar kulturális élet, aminek jó volna, ha a nyomdokaiba léphetne az új létesítmény.
Újságírói kérdésre, miszerint döntött-e az EP-választásokon való indulásról, a püspök kifejtette: hamarosan eldől, hogy e téren merre lehet haladni. Mert figyelembe véve a körülményeket, elemezve a lehetőségeket, az EMNP indítványát tartja a legéletrevalóbbnak, hogy ne keresztezze az RMDSZ Európai Parlamenti választási útját, nehogy egy esetleges kettős kiütéssel mindenki a padlón maradjon, nehogy Erdélyből egyetlen magyar se jusson az Európai Parlamentbe. Éppen ezért úgy döntött, hogy sem egyénileg, sem a Néppárt listáján nem indul, hanem, ha áll az alku, és a FIDESZ betartja a felajánlását, miszerint az ő listájukon induljon az EP-választások alkalmával, akkor ott indulna. Ez nem csupán a jelen körülmények következtetéseinek a levonását, hanem egy komoly nemzetpolitikai megvalósítást is jelentene. Ha ugyanis egy kiegyensúlyozott Kárpát-medencei politikában gondolkodunk, nem csupán szavazó polgárokat adhat a külhoni magyarság, hanem jelölteket is állíthat a közös nemzeti intézményekbe. Ilyen értelemben túlmutathatna a határok által elválasztott magyar közösségeknek az együttműködése, hogy valaki egy közös nemzeti listán indulva jut az EP-be.
Egy újabb kérdésre, hogy mikor válik véglegessé az indulásának a módja, az EP-képviselő elmondta: az április 6-ra tervezett anyaországi parlamenti választásokig e kérdést jegelték, mert ott most minden idegszálukkal az országgyűlési választásokra összpontosítanak. A jelzett választások után viszont, feláll az anyaországi EP-lista, amelynek az összeállásáról akkor kézzelfogható döntéseket lehet hozni.
Ha egyfelé húznánk a nemzet szekerét
Újabb újságírói kérdésre, hogy mit üzen azoknak a romániai magyar választóknak, akik a legutóbbi EP-választások alkalmával az általa vezetett RMDSZ-es EP-listára szavaztak, Tőkés László hozzáfűzte: ezt a kérdést az RMDSZ szűkkeblű módon gondolkodó vezetőségének kellene feltenni, ugyanis azáltal, hogy a választás szabadságát korlátozzák, rendre választási egyeduralomra törekednek. Ezzel azt érik el, hogy tovább tart a romániai magyar szavazóbázisnak a lemorzsolódása. Arról tudjuk, hogy 2013-ban már 43%-ra apadt. Kérdés, hogy akik 2007-ben, az akkor fennállt versenynek köszönhetően aktivizálódtak, majd 2009-ben az összefogásra mozdultak meg, most hogyan viszonyulnak az új helyzethez. Mert ezúttal sem verseny, sem összefogás nem ösztönzi őket, ezért a választópolgárainknak egy jelentős része otthon maradhat. Ezért ragaszkodott mindig a közös listán való induláshoz, de nem volt kivel beszélni, mivel a nemzeti érdek helyett a pártérdeket tartották elsőrendű feladatnak. Maga viszont, hogy a kisebbik rosszat válassza, elfogadta a FIDESZ ajánlatát, amivel viszont nem lehet felajánlani polgárainknak a választás lehetőségét. Ez olyan, mint az egyfogásos ebéd, amit tetszik, nem tetszik, el kell fogyasztani. Ezzel azonban nagyon nehéz helyzetbe kerülhet Erdélyben a választópolgár.
Az új mandátumára vonatkozó kérdésre, miszerint vannak-e olyan elképzelései, amelyekkel fel lehetne oldani a brüsszeli képviselők, bürokraták érdektelenségét az erdélyi magyar, de általában a kisebbségi kérdések iránt, Tőkés László aláhúzta: e kérdéskört a közmondás szerint, „a kályhánál”, vagyis magunknál kell kezdeni, mert gondoljuk el, hogy az RMDSZ-nek az utóbbi évekig, a 2009-es választásokig szinte nem volt külpolitikája. A román kormányban való részvétel semlegesítette a magyar kisebbségpolitikát. Amióta azonban nem vett részt a kormányzásban, alaposan felpezsdült az RMDSZ külpolitikája, igen fontosnak tartották az európai polgári kezdeményezést, nagy hangsúlyt fektetnek az Európai parlamentben való jelenlétre vagy a Nemzeti Kisebbségek Föderális Uniójában való részvételre, újból napirendre került az autonómia kérdése, ugyancsak felpezsdült a szórványkérdés is. Mindez azt bizonyítja, magunknál kell kezdeni, látnunk kell a közös célt. Ha ezt látjuk, akkor már van mit mondanunk az európai félnek, de az anyaországnak is. Ebbe a történetbe ugyanis beletartozik Magyarország is, ahol az elmúlt 25 év nagy részében igen visszafogott volt a határon túli politika, miközben nagyobb hangsúlyt fektetett az európai integrációs vagy a szomszédsági politikára, mint a külhoni magyar politikára. El kellett jönnie 2010-nek, hogy ebből a helyzetből kimozduljunk. Íme, manapság a honosítás révén, illetve az autonómia politika támogatása révén, a magyarországi fél is öntudatosabban, határozottabban képviseli a kisebbségi ügyet. Nos, ha mi rendbe tettük a házunk táját, ha össze tudunk fogni egymással, ha meg tudunk egyezni abban, hogy mit akarunk, akkor Európában is könnyebb dolgunk lesz. Nekem az a gondom mai napig Európában, hogy nem egységesen képviseljük a közösségünket. Mert ha kimegy Izsák Balázs és mást mond az autonómiáról, ha kimegy Winkler Gyula és mást mond, illetve ha kimegyek én és ugyancsak mást mondok róla, akkor azt mondják: gyerekek, hát tisztázzátok otthon, hogy mit akartok, mert most már nem értünk semmit. Ez volt a baj az Európai Polgári Kezdeményezéssel is, hogy mi indítottuk el, utána elindította a Székely Nemzeti Tanács, majd az RMDSZ is. Tehát három irányba húztuk a szekeret, ezért a végén nem lett belőle semmi. Én úgy érzem, ha sikerül a magyar álláspontot megerősíteni, kikristályosítani, akkor lehet szó egy határozott és hatékony európai kisebbségpolitikai képviseletről. Ezt remélem a következő Európai Parlamenti időszaktól.
És, ha mégis kormányra lép az RMDSZ – hangzott az újabb kérdés.
Annak nagy ára lesz, mert amíg kormányon lesz, borítékolhatjuk, hogy jegelnek minden fontos nemzetstratégiai kérdést. Most a 25. évfordulóján vagyunk a temesvári forradalomnak. Ennyi idő alatt bebizonyosodott: a jó politika elvi alapokon nyugszik. Aki feladja az elveit, az játékszerévé válik a politikai konjunktúrának, és lehet, hogy pillanatnyilag nyer két miniszteri tisztséget és valamennyi költségvetési támogatást, de kockáztatja, hogy mindent elveszíthet – mondta el a sajtó képviselőivel folytatott beszélgetés során Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad),

Jobbik: Basescu akciója figyelemelterelés
A Jobbik az autonómiatüntetés valódi céljairól való figyelemelterelésnek tartja Traian Basescu román államfő Vona Gábor pártelnök kitiltására vonatkozó akcióját.
Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerdán azt közölte az MTI-vel: felháborodva értesültek arról, hogy a román politikai vezetés egyetlen mondanivalója a marosvásárhelyi Székely szabadság napjával összefüggésben a Jobbik elnökének kitiltásáról szólt. Álláspontja szerint az államfő nyilvánvaló célja, hogy elterelje a figyelmet a tüntetés céljáról, a székelység autonómiaküzdelméről, valamint arról, hogy Románia európai uniós tagállamként nem biztosítja az önrendelkezés lehetőségét egy több százezres, egy tömbben élő nemzeti közösség számára. A jobbikos politikus kifogásolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz nem vett részt a megmozduláson, mint fogalmazott, „a székely autonómia ugyanis közös nemzeti ügyünk, amely mögé egyként kellene odaállnia minden magyarországi politikai erőnek".
Szávay István megjegyezte: Corneliu Grosu Maros megyei prefektus reggeli nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy „a rendfenntartó erőket a Jobbik és Magyar Gárda tagjai nem provokálták, sőt tagjaink és szimpatizánsaink méltóságteljesen, a szervezők kéréseit betartva vettek részt az eseményen". Előzőleg Victor Ponta román miniszterelnök a kormány ülése után bejelentette: már szerdán elkezdődhet az eljárás Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem kívánatos személlyé nyilvánítására, ha az államfő jóváhagyja a román belügyminisztérium által kezdeményezett lépést.
Traian Basescu kedden kérte a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását Romániából a bukaresti kormánytól és a parlamenttől a hétfői marosvásárhelyi autonómiatüntetés miatt. A hatósági tiltás ellenére a tömeg a városközpontba vonult, az úton pedig több ízben dulakodás alakult ki az úttestet elfoglalni próbáló felvonulók és a rendfenntartók között. A tüntetésen Vona Gábor és Szávay István is részt vett.
MTI
Erdély.ma,

Tőkés a regisztrációról: a nemzet jövője közös felelősségünk
A honosítással, illetve a választójog kiterjesztésével a második Orbán-kormány a lehető legjobb eszközt vetette be Trianon „gyógyításának" ügyében – állítja Tőkés László európai parlamenti képviselő, akivel a honosítás mellett a regisztrációról, illetve az erdélyi szervezetek regisztrációs részvételéről beszélgettünk.
– Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy az Orbán-kormány a honosítás mellett a választójogot is kiterjesztette a határon túl élő magyarokra?
– 2010-ben, nemzetünk szétszakításának 90. évfordulóján beszéltünk „Trianon gyógyításáról”. A második Orbán-kormány a lehető legjobb eszközt vetette be ez ügyben: nem csupán a közel egy évszázados igazságtalanságot kívánja orvosolni ilyeténképpen, hanem a 2004. december 5-én, az utódkommunisták által levezényelt „önkéntes Trianonunkra” is érdemi választ adott ezzel a nemzetpolitikai fordulattal.
Pedig nem tett egyebet, mint ami egyrészt természetes, másrészt megfelel a tényeknek. Hiszen tény az, hogy a magyar nemzet és a magyar állam határai nem esnek egybe, és tény az is, hogy a nemzeti együvé tartozás tudatát még a több évtizedes kommunista diktatúra sem tudta kiölni belőlünk. A magyar nemzet egységesítése tehát közjogi úton is formát öltött, és ezáltal közös felelősségünkké vált a nemzet jövője. Ennek a felelősségvállalásnak a konkrét megnyilatkozását jelenti a választójog határon túlra való kiterjesztése.
– Kevés idő van az országgyűlési választásokig. Miért tartja fontosnak, hogy a romániai magyarok is regisztráljanak?
– Előző válaszomban is utaltam már erre: a magyar nemzet jövője közös felelősségünk. Erdélyi magyar közösségünket, sajnos, az elmúlt ceausiszta diktatúra idején, majd az utóbbi negyed évszázadban megpróbálták leszoktatni az önálló gondolkodásról, döntésről és cselekvésről. Előzőleg a Román Kommunista Párt, utóbb pedig az egypártrendszerben gondolkodó RMDSZ „vállalta át” a döntés terhét – nekünk legfeljebb arra nyílt lehetőségünk, hogy helybenhagyólag asszisztáljunk a fejünk fölött meghozott politikai döntésekhez.
A magyar nemzetpolitika is egyirányúvá vált, az alaptörvényben rögzített felelősségvállalás jegyében a mindenkori magyar kormányok a jobbik esetben megpróbáltak egyoldalúan segíteni a külhoni magyar nemzetrészeknek. A Fidesz–KDNP kormányzat által végrehajtott nemzetpolitikai fordulat viszont abba az irányba mutat, hogy fokozatosan mi, erdélyi magyarok is cselekvő részt vállalhatunk sorsunk alakításában. Erről szól a szavazati jog, ezért kell élnünk vele. A formális regisztráció pedig ennek a közszerepnek a tudatos vállalását juttatja kifejezésre – szemben az abszentista passzivitással.
– Hogyan értékeli a határon túli magyar szervezetek részvételét a regisztrációs folyamatban?
– Óvatos örömmel üdvözölhetjük példának okáért az RMDSZ fordulatát ebben a kérdésben. A Markó Béla által mindmáig hangoztatott „be nem avatkozás elvétől” eljutottak a tevőleges segítségnyújtásig. Hogy ezt most csak a politikai érdekeik diktálják-e, azt nem akarom megítélni, az viszont tény, hogy – RMDSZ ide vagy oda – az erdélyi magyar választópolgárok jelentős része élni kíván a szavazati jogával, még akkor is, hogyha az RMDSZ volt elnöke lépten-nyomon az ellenkező irányba agitál.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt viszont mind a honosításban, mind a regisztrációban oroszlánrészt vállalt, fölötte minden szűkkeblű pártérdeknek. Összegezve: akár színből, akár szívből, de ebben az ügyben ténylegesen megvalósult a nemzeti együttműködés.
Kozán István
Krónika (Kolozsvár),

Semjén: 600 ezren kérelmezték a magyar állampolgárságot - Elérte a hatszázezret az állampolgársági kérelmek száma - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön a fővárosban.
Semjén Zsolt a II. kerületi ezredik állampolgársági eskütételen rámutatott: néhány héten belül csaknem 550 ezeren lesznek, akik letették az állampolgársági esküt, és mintegy 200 ezer körül lesz azoknak a száma, akik regisztrálnak a választásokra. A kormányfő helyettese kifejtette: a 200 ezres számot nem az 550 ezer új állampolgárhoz kell viszonyítani, mivel van közöttük 110 ezer gyerek, akinek még nincs választójoga, és 80 ezer olyan külhoni magyart honosítottak, akinek van magyarországi lakcíme, tehát nem kell regisztrálnia. Így abból a 350-360 ezer emberből, aki regisztrálhatott, 200 ezer új magyar állampolgár ezt meg is tette - rögzítette.
Kiemelte: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. A magyaroknak elsődleges kötelessége az egyetemes emberiséggel szemben, hogy saját magyarságunkat megőrizzék és fel tudják mutatni az egész világnak. A magyarság ugyanakkor csak akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - fogalmazott Semjén Zsolt, aki leszögezte: ezért fontos, hogy olyan állampolgársági törvényt fogadtak el, miszerint nincs A és B kategóriájú állampolgár. Egy magyar nemzet van és egy magyar állampolgárság - jelentette ki.
Úgy fogalmazott, az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz a tavasszal megalakuló parlament.
Semjén Zsolt megköszönte az állampolgárságot tevők nemzet iránti hűségét. Önök mindenben számíthatnak ránk és mi is számítunk önökre - zárta szavait.
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester azt mondta: nagyon büszke arra, hogy részese lehetett annak a többségnek, amely megalkotta az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő törvényt. A II. kerületben hatszorosára nőtt az állampolgárságot szerzők száma ennek hatására - jelezte.
Kiemelte: megnyugtató, hogy azt "a csúfságot", ami 2004. december 5-én történt, sikerült jóvátenni.
A polgármester külön köszöntötte az ünnepségen Horváth Lászlót, aki elsőként tette le a Kárpát-medencében az állampolgársági esküt 2011 januárjában
Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a II. kerületben a legidősebb esküt tett polgár 79 éves volt 2013-ban, amikor állampolgárságért folyamodott. A legfiatalabb pedig egy 10 hónapos kislány, aki a mostani átadáson vált papíron is magyar állampolgárrá. A II. kerületben tett esküt többek között korábban Maxim Zavozin jégtáncos, a korcsolyázó Hoffmann Nóra párja és tavaly Zwack Péter özvegye, az angol származású Zwack Anne.
A most ezredikként állampolgárságot tett Szabó Zsolt Gyergyószentmiklóson született, de évek óta a II. kerületben él. Az elmúlt négy évben a legtöbben hozzá hasonlóan Erdélyből érkeztek, de sok délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar is a Mechwart ligeti épületben tette le az állampolgári esküt.
(MTI)

Nincs kétféle magyar állampolgárság – Interjú Répás Zsuzsannával
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy a külhoni magyarság tudjon képviselőket küldeni a budapesti parlamentbe, mint ahogy azt is, hogy minden magyarországi párt érezze a súlyát annak, hogy amit tett nemzetpolitikai szempontból, az megmérettetik a határon túl is.
– A magyar kormány minden, határon túli magyar állampolgárt arra biztat, hogy regisztráljon, és éljen választási jogával. Miért tartja ezt olyan fontosnak a Fidesz azok után, hogy a párt nem minden tagja, szimpatizánsa ért egyet a külhoni magyarok szavazati jogával?
– Azt kell látni, hogy 2010-ben, amikor elindultunk egy úton, teljesen új alapokra helyeztük a nemzetpolitikát, melyet az öszszetartozás gondolata jellemez. Azok a jogszabályok, mint például az alaptörvény, a nemzeti öszszetartozás törvénye és a módosított állampolgársági törvény, mind erre a vonalra épültek. Amikor megadtuk a lehetőséget a külhoni magyarságnak, hogy a szülőföldjén maradva fölvehesse a magyar állampolgárságot, egy olyan régóta megfogalmazott igénynek tettünk eleget, amelynek jogosságát a kérelmek áradata bizonyítja a leginkább. Sokan azt mondták, hogy lesz egy kezdeti fellángolás, aztán az egész le fog csengeni. Ehhez képest a tavaly 25 százalékkal többen kérték a könnyített honosítást, mint egy esztendővel korábban.
Rátérve a kérdés lényegére: nincs kétféle típusú állampolgárság. A honosítás minden egyes joggal, így szavazati joggal is jár. Ezeket nem lehet szétválasztani, hiszen mi nemcsak a jogok egy részét adtuk meg, hanem magát a teljes állampolgárságot. Nem azt akartuk, hogy a határon túliak csak lelkileg legyenek magyar állampolgárok; azt éljék meg közjogilag is. Azt hiszem, hogy az anyaországi társadalom túljutott a 2004. december 5. állapoton. Az akkor történtek nagyon sokakat fölébresztett. Tudom, hogy a népszavazás kimenetele nagyon sok, határon túlinak csalódást, lelki fájdalmat okozott. Mégis amondó vagyok, hogy a referendum eredménye és következménye fölébresztette a magyarországi társadalmat.
Sokan akkor kezdtek el gondolkodni az összetartozás fontosságáról. Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon sok a politikai érdek és ellenérdek, de a magyar társadalom el fogja fogadni a határon túliak szavazati jogát. Ezzel kapcsolatban csak azt tudom ajánlani minden egyes anyaországi pártnak, hogy úgy politizáljon, hogy nyerje el a külhoni magyarság bizalmát.
– Apropó külhoni magyarság: sokan – főként azok közül, akik nem a jelenlegi kormánypártot támogatnák – attól tartanak, hogy a levélben leadott szavazat nem marad titkos.
– Abszolút titkos marad, hisz maga a szavazat lezárt borítékba kerül. Ha a boríték lezáratlan marad, a voks érvényét veszíti. E mellett van egy azonosító ív, ami szintén bekerül a nagyborítékba. Ez azt jelenti, hogy teljesen szétválik a szavazás és az azonosítás. Amikor kidolgoztuk a választási törvény részleteit, akkor mintaként vettük azokat az országokat, amelyekben, a külföldön élők már régóta szavazhatnak levélben is. Ahogy az állampolgárok névsora sem nyilvános, úgy titkos marad a politikai opciójuk is.
– Nőtt a regisztrációs kedv a választások közeledtével?
– Jócskán. Biztos vagyok abban, hogy a folyamat lezárulásáig a regisztráltak száma meg fogja haladni a kétszázezret.
– A Fideszt foglalkoztatja, hogy a későbbi, országgyűlési választásokon lehetőséget teremtsen arra, hogy akár erdélyi jelöltekre is lehessen szavazni?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külhoni magyarság tudjon képviselőket küldeni a budapesti parlamentbe. Mint ahogy azt is, hogy minden magyarországi párt érezze a súlyát annak, hogy amit tett nemzetpolitikai szempontból, az megmérettetik a határon túl is. Mi viszont azt szeretnénk, ha az erdélyi politikusok Erdélyben maradnának, a felvidékiek Felvidéken, és ezekben a régiókban képviselnék a magyarság érdekeit. Megvan a módja és csatornája annak, miként juttathatják el üzeneteiket a magyar parlamentbe és a magyar kormányhoz.
– A Fidesz-listán egy újabb brüsszeli mandátumért versenybe szálló Tőkés László és esete kivételnek számít?
– Tőkés László az egész Kárpát-medencei magyarságot képviselte az Európai Parlamentben. Mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy tudja folytatni az eddigi küzdelmét.
– Mennyire tartja szerencsésnek az RMDSZ újabb szerepvállalását a román kormányban?
– Nagyon fontos, hogy a magyar kormány és az anyaországi pártok ne érezzenek késztetést arra, hogy ők mondják meg az RMDSZ-nek, mi a jó vonal, és mit kell cselekedni. Az RMDSZ látja, ismeri a romániai helyzetet, képes felmérni a politikai viszonyok alakulását. Az ő joga és felelősége eldönteni, mikor taktikus belépni a kormányba, és mikor nem.
A mi feladatunk támogatni az RMDSZ és bármely külhoni magyar szervezet törekvéseit. Bízom abban, hogy olyan lehetőségek nyílnak meg az RMDSZ előtt, és olyan határozott és kézzel fogható magyar érdekeket tud majd képviselni és érvényre juttatni a bukaresti kabinetben, amelyek az egész romániai magyar közösség javát szolgálják.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Beszélgetés Lezsák Sándorral
„Ragadjanak meg minden lehetőséget, hogy gyermekük magyarul tanulhasson”
Lezsák Sándor magyarországi költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója. 2006-tól az Országgyűlés fideszes alelnöke. Rengeteg magyarországi díjat és kitüntetést kapott, és több amerikai magyar irodalmi díj kitüntetettje is.
Lezsák Sándor és az alsósimándi születésű Galló Géza barátok voltak. Hogy ezen kívül még mi köti össze a két embert? Nézzük csak: Lezsák járt Ausztráliában Galló Gézánál, aki ellátogatott a lakiteleki Népfőiskolára, a magyar emigráció központjába, melyet Lezsák Sándor és felesége alapított a kilencvenes évek elején. Ugyanakkor Lezsák a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapítója, Galló Géza pedig Melbourne-ben hozta lére az MDF-kört.
Kezdetben úgy volt, hogy a március 23-i Pécskára tervezett Galló Géza-emlék-rendezvényen Lezsák Sándor is részt vesz, de időközben változott a helyszín és időpont, így Lezsák Sándor nem tud jelen lenni, de ígérete szerint az aradi látogatást majd egy későbbi időpontban pótolja. Mi ennek ellenére elektronikus postai úton interjút készítettünk vele, megkértük, meséljen a Galló Gézával való kapcsolatáról, valamint irodalomról és politikáról is kérdeztük.
– 1979-ben Lakiteleken a Fiatal Írók találkozóját szerveztem többek között Illyés Gyula és Csoóri Sándor segítségével. A müncheni Nemzetőr főszerkesztője, Tollas Tibor nevezett el minket a „búvópatak nemzedéknek”. Az ő közvetítésével kerültem kapcsolatba Galló Géza bátyámmal és feleségével, Erzsikével is, akivel a mai napig levelezünk. Öröm számomra felidézni Géza bátyám példázatos személyiségét, nemzeti elkötelezettségét, bölcs derűjét.
– Tudom, Önnek szívügye az oktatás, hangsúlyosan foglalkoztatják a kis térségek iskolái. A pécskai születésű Klebelsberg Kunó szellemisége, az általa alkalmazott oktatásstratégia mennyiben tekinthető időszerűnek napjainkban? A határon túli magyar iskolák számára van-e biztató mondanivalója?
– Alapvető értékeit tekintve Klebelsberg Kunó szellemisége ma is időszerű. Például az egyik ilyen elve volt, hogy a gyerekek számára gyalogosan is elérhető távolságban legyen az iskola. Ez az elv sérült Magyarországon 2010 előtt, amikor is tíz év alatti kisgyermekek ezreit kényszerítették naponta zsúfolt tömegközlekedési eszközökön való utazásra, mert ily módon is eladhattak közoktatásból kivont iskolaépületeket az önkormányzatok.
Egy másik alapelve az volt, hogy az iskola ne csak oktasson, hanem neveljen is. Többször hangasúlyozta, hogy „a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig” azt az egyet követeli meg, hogy „ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket”. Ennek érdekében a tanító feladata nem merül ki pusztán a tananyag ismertetésében és megkövetelésében, hanem játékosságra, természetes viselkedésre, a közösségi normák elfogadására is rá kell vezetnie a tanulókat. A mai oktatáspolitika is ezt az elvet követte, amikor arról döntött, hogy a tanulókkal való foglalkozás idejét a kora délutáni órákra is kiterjeszti.
Az oktatás feladatainak szélesebb értelmezéséből fakadóan a miniszterségem alatt felépült iskolák nem csupán a közoktatást szolgálták, hanem a közművelődést is. Gazdakörök, olvasókörök, kórusok és zenekarok bázisai lettek az új iskolák. Ebben a közművelődési tevékenységben magától értetődően szerepet kap a helyi tanító is. „Nem úgy képzelem” – mondta, hogy „csak a tankötelezetteket oktassa, hanem a népnek igazi barátja, lelke legyen a tanító”. Klebelsberg 1928-ig 1500 népkönyvtárt létesített.
A határon túli magyarok számára csak azt üzenhetem, hogy ragadjanak meg minden lehetőséget, hogy gyermekük magyar tannyelvű oktatásban részesülhessen. Sok településen azért sorvad el a magyar iskola, mert a magyar szülők nem ide íratják be a gyermeküket. A mai határok nélküli Európában azok boldogulnak könnyebben, akik több nyelven is értenek, és beszélnek – azaz önmagukat fosztják meg távlati lehetőségektől, akik nem élnek az anyanyelvi oktatás igénybevételével.
– Hogyan fér meg az Ön életében egymás mellett a politika és az irodalom? Nem okoz egyfajta kettősséget?
– Sok-sok példát lehetne fölsorolni arra, hogy az irodalom hogyan formálja a politikát, és arra is van nem egy példázat, hogy a politika műveléséhez művészi érzékenység kell. Valószínűleg az lenne a nehezebb írói és költői feladat, hogy a politizáló író és költő művein ne lehessen érezni a szerző politikai állásfoglalását.
– 1988-ban jelent meg utolsó verseskötete, illetve egyetlen drámája, a Nyolcvan vödör levegő. Miért nem írt/publikált az óta?
– Ma is írok verset is, drámát is, ez mindaddig maradjon az íróasztalfiókban, amíg aktív lehetek a közéletben. Hogy meddig? Nem tudom. Lehet, hogy egyszer korelnök leszek a parlamentben, de az is lehet, hogy nem. Parlamenti munkám most erősen leköt, s amit a politikában nem tudok megoldani, azt versben, drámában próbálom megírni.
– Úgy tudjuk, valamilyen formában újra megalakult a Magyar Demokrata Fórum. Mennyiben tekinthető ez az Ön egykori pártja jogutódjának?
– Meg kell különböztetni a polgári jogi értelemben vett jogfolytonosságot a politikai-szellemiségi folytonosságtól. Egy párt alapítói hitvallását utólag a párt vezető testületei módosíthatják, de azt is megtehetik, hogy egyáltalán nem törődnek a pártalapítók eredeti céljaival. Amikor a Magyar Demokrata Fórumból kizárták az alapítókat – ráadásul a demokrácia szabályait megkerülve, a kisebbség zárta ki a többséget – akkor nyilvánvalóan megszűnt a korábbi, a lakiteleki szellemiség folytonossága. A hajdani MDF mai jogutóda olyan létező erőlködés, aminek semmi köze a 27 évvel ezelőtt elindított lakiteleki rendszerváltó mozgalom nézeteihez.
– Jövő hónapban választanak Magyarországon. Szavazhatnak a határokon kívül élő, állampolgárságot szerzett magyarok is. Milyen üzenete van számukra?
– A magyarországi törvények fölött álló Alaptörvény hangsúlyozza, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét”.
Erős meggyőződésem, hogy a szomszédos országokban élő őshonos magyarok érdekeit ma a Fidesz–KDNP pártszövetség szolgálja, ezért a szavazati joggal rendelkező, nem Magyarországon élő magyar állampolgárok számára innen csak azt lehet üzenni, hogy április 6-án szavazatukkal segítsék a Fidesz–KDNP kormányzásnak folytatását.
Takáts D. Ágnes
Nyugati Jelen (Arad),

Célkeresztben
Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján, 1988. június 16-án az agóniája kezdetén levő magyar pártállam rendőrsége szétverte a 301-es parcellánál békésen emlékezők gyülekezését. Grósz Károly azzal indokolta a rendfenntartó erők fellépését, hogy a tüntetők irredenta, nacionalista jelszavakat skandáltak, és rátámadtak a rendőrségre.
Propagandapatronok
Ismertük ugyan a kommunista tömegtájékoztatás totális gátlástalanságát a valóság megmásításában, de ez azért sok volt. Képzeljük el az SZDSZ egykori prominenseit Tamás Gáspár Miklóstól Kis Jánosig, amint irredenta jelszavakat skandálnak, vagy amint járdakövekkel dobálják a rendőrséget. A valószerűség minimuma azért nem árt, ha benne van a mégoly ordas pártpropaganda hazugságaiban is. Akkor persze nem tudtuk, hogy egyik oldalról a szélsőséges, rasszista, nacionalista, náci, fasiszta, soviniszta, irredenta jelzőfüzér bevett baloldali kommunikációs technika, amit tetszés szerint alkalmaznak bárkire 1945-től errefelé. S azt sem tudtuk, hogy ha a rendőrség ok nélküli brutális fellépését indokolni kell, akkor az a legbevettebb propagandapatron, hogy a tüntetők rátámadtak a rendőrökre. A szélsőséges, náci, rasszista stb. jelzőket az unos-untalan használattal – és olyan emberek megbélyegzésével, akiktől ez teljességgel távol áll –, olyannyira elcsépelték, hogy azok mára elvesztették minden értelmes jelentésüket és jelentőségüket, pejoratívvá váltak, már csak a célcsoportokban váltanak ki bármilyen hatást. Például román fennhatóság alatt álló területeken a „magyar veszély” rémképére amúgy is érzékeny paranoid többségi rétegekben, az anyaországban pedig a kommunista internacionalista, majd liberálkozmopolita doktrína áldozataiban. Azokban, akik bármikor mozgósíthatók bármi ellen, ami a magyarság kiegyenesedését, önmagára találását, történelmi önképének helyreállítását célozza, legyen az Horthy-szoboravatás vagy a német megszállás emlékműve. Ezek a rétegek minden esetre szűkülőben vannak.
Mindez annak kapcsán merülhet fel bennünk, hogy a Székely Szabadság Napja után a román politikum a román sajtó és az RMDSZ más-más hangfrekvencián, más felütésekkel, eltérő hangsúlyokkal, de kórusban szélsőségesezi a tüntetőket vagy azok egy részét. A rendezvényen részt nem vevő RMDSZ politikai alelnöke visszautasít „mindenféle szélsőséges megnyilvánulást”, és azt is, hogy „magyarországi pártok pártpropagandára használják ki”. Érdekes lenne tudni, mit tart Borbély László szélsőséges megnyilvánulásnak. Netán ugyanazt, amit Băsescuék és Pontáék? Trianon emlegetését vagy annak skandálását, hogy Székelyföld nem Románia? Politológiailag szélsőségesnek nevezhető a demokrácia felszámolása és az erőszak alkalmazása politikai célokra. Egyik sem húzható rá a tüntetőkre. Ami a pártpropagandát illeti, egy párt értelemszerűen bekaszálja annak profitját, ha fesztív módon kiáll a meghirdetett céljai és értékrendje mellett. Amilyen természetes a Fidesz vezetőinek rendszeres fellépése az egykori magyar területeken a nemzeti ünnepek alkalmával, éppoly természetes a kormányzati felelősséget nem viselő Jobbik elnökének és nemzetpolitikai kabinetvezetőjének részvétele a Székely Szabadság Napján. Egyik gesztus sem öncélú, hanem beilleszthető az adott politikai szervezetek évtizedes politikájának kontextusába.
Mérleg jobbról, balról
A román kormány célkeresztjébe az SZNT-n kívül ismét bekerült Tőkés László is, aki merészelte a krími tatárokéhoz hasonlítani az erdélyi magyarság helyzetét. „Fáj az igazság” mondhatnánk, ha igaz lenne. De nem az igazság fáj Pontáéknak, hanem annak a kimondása. Mert az igazság, a magyarság vészes fogyása nyilvánvaló elégtétellel töltheti el őket, hiszen politikájuk éppen úgy a magyarság eltüntetését célozza egyfajta ésszerű feszültségminimalizálás mellett, mint valamennyi román kormányzaté Trianontól errefelé. A különbség annyi, hogy Pontáéknak sikerült ehhez az RMDSZ révén magyar asszisztenciát, magyar hitelesítést is nyerni.
A román politikum szokás szerint most túlreagál. Vona Gábor kitiltása abszurd, jogtalan és oktalan lépés lenne, hiszen a politikus fegyelmezetten vonult fel, s miként román politikumhoz intézett levelében leszögezte – tiszteli a román kultúrát és román népet –, mindössze támogatja az erdélyi magyarság megannyi európai precedenssel bíró jogos követeléseit, a háromszintű autonómia elképzelését.
Az RMDSZ-es sajtó alig titkolt kárörömmel Izsák Balázs „bukásának kezdetéről”, „dicsőségének porladásáról”, „jól kitapintható hitelvesztéséről” beszél. A másik oldalról pedig azok, akiknek az SZNT elnöke túl „puha” alkotmány és törvénytisztelő magatartásával, szintén rajta köszörülik a nyelvüket, elfeledve, hogy az autonómián túlmutató célhoz semmi sem adott: sem a nagyhatalmi szövetséges, sem a katonai erő.
Szomorú, de való: a Székely Szabadság Napjának idei megünneplésének zárómérlege negatív. S nem azért, mert rég hallottunk olyan szintű és mélységű magyarellenes román kórust, mint most, amikor lassan egy hete rólunk szól a román közélet, ismét célkeresztben vagyunk, amihez persze március 15. is hozzásegített. Nem, a román támadások bizonyos mértékig kellenek is, hogy emlékeztessék a közélet iránt érdektelen magyarokat nemzeti önazonosságukra. Sokkal inkább azért, mert nem tudtunk kellő számban felvonulni, nyugodt erőt és fegyelmezettséget mutatni. Amit sikerült megvalósítani tavaly ugyanezen a napon a Székelyek Nagy Menetelésén.
Pótcselekvés és zsákutca
Szó sincs arról persze, amit az ellendrukkerek írnak, a legnagyobb igazságtalanság lenne a felelősséget az SZNT-re hárítani. Az SZNT tette azt, amit tehetett – vitatkozhatunk azon, hogy szerencsés volt-e az időpontválasztás, hogy helyes volt-e a felvonulás tiltásának tudomásulvétele és a polgári séta meghirdetése, de annyi biztos: Izsák Balázs és az SZNT elvi, értékrendi hibát nem követett el. A felelősség egy apró incidensért – amit ellenfeleink felfújni igyekeznek–, a helyi hatóságoké, a magyar-gyűlöletét számtalanszor kinyilvánított marosvásárhelyi polgármesteré, aki megtiltotta a vonulást az úttesten.
Az is hibás következtetés lenne, hogy lemondjunk a figyelemfelkeltő utcai akciókról, pusztán azért, mert bármikor akadhatnak olyan részvevők, akik a meghirdetett céloknál többet szeretnének, s akiknek megnyilvánulásait a többségi hatalom megpróbálhatja felhasználni az autonómia célkitűzésének diszkreditálására. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke mutatott rá a Székely Szabadság Napján elmondott beszédében, hogy „az autonómia a megoldás. Bármi, ami nem ezt segíti elő, az jó esetben pótcselekvés, de inkább zsákutca.” (…) „Az erő és a lehetőség a mi kezünkben. Csak végig kell járni az utat, szabadságharcunkat megharcolni. Mindig békés szándékkal és eszközökkel, de határozottan, tisztességgel és következetesen.” S ez így van akkor is, ha a távlati magyar érdekek iránt érzéketlen RMDSZ közösen a román hatalommal elhatárolódik, szélsőségesez, és híven az 1996 óta folytatott neptuni ihletésű politikájához, a területi autonómia követelését ismét jó mélyen elrejti.
Nem véletlenül támadja a román politikai elit és a román média Semjén Zsoltot, a Kézdivásárhely főterére lovon bevonuló magyar miniszterelnök-helyettest, felvetve még az ő kitiltását is. Legtöbbet vitatott mondata egybecseng a néppárt krédójával: az autonómia közösségi jussunk. S bár lenne igaza abban is, hogy ezt Románia csak késleltetheti, de nem akadályozhatja.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Pornóbotrány: nem határolódik el az RMDSZ
Nem hajlandó elhatárolódni az RMDSZ Bihar megyei szervezete a Magyar Ifjúsági Demokrata Szervezet (Midesz) pornóbotrányba keveredett nagyszalontai elnökétől, ehelyett az ügyet feltáró Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támadja.
Mint arról beszámoltunk, Laczikó Csaba Midesz-elnökről kiderült, hogy rapénekesként, Mr. Siid művésznéven pornográf videoklipet forgatott egy magyarországi rapperrel; közös szerzeményük a szexuális töltetű felvételeken kívül hemzseg a trágár, alpári szövegtől.
Az EMNP éles hangon elítélte a történteket, azt firtatva a Midesszel együttműködő RMDSZ Bihar megyei vezetőitől, valamint Török Lászlótól, a hajdúváros RMDSZ-es polgármesterétől (az ifjúsági szervezet egykori elnökétől), hogy a Laczikó által népszerűsített trágárság és pornográfia általánosan is az alakulat ifjúságpolitikájának részét képezi-e.
A néppárt azt is aggályosnak nevezte, hogy tavaly októberben Laczikó Török Lászlóval közösen szervezett Nagyszalontán nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést, melynek fő meghívottja a Fidesz ifjúsági tagozatának, a Fidelitasnak egyik megyei elnöke és Csóti György, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke volt. „Itt maga Laczikó is a megmaradásról és a nemzetről értekezett, miközben jól tudta, milyen zenei és képi métellyel mérgezi az ifjúságot” – jelentette ki a néppárt.
Az RMDSZ „Bihar megyei sajtószolgálatán” keresztül reagált a történtekre, ám – mint ahogy közleményében szerepel – nem a Midesz-elnök pornóbotránya háborította fel, hanem az, hogy „milyen fasiszta, gobbelsi félretájékoztatással, csúsztatás-sorozattal rukkolt elő már nem első alkalommal az EMNP”.
Miközben hazugságáradattal vádolja a néppártot, és leszögezi, hogy semmi köze a Laczikó-ügyhöz, az RMDSZ nem önmagában a pornóbotrány tényét kommentálja, hanem leszögezi többek között, hogy a Midesz nagyszalontai elnöke „nem is kíván sem RMDSZ-, sem EMNP-, sem más politizáló szervezeti tagságot”.
Felrója a szövetség a néppártnak, hogy a 2012-es választási kampányban a Kossuth-nóta refrénjét (Mindnyájunknak el kell menni) tüntette fel a párt logójával ellátott, kampányeszközként használt gumióvszereken, és felvetik, hogy Demeter Szilárdnak, az EMNP volt kampányfőnökének 2010-ben megjelent, Lüdércnyomás című regényében is szerepelnek nyomdafestéket nem tűrő kifejezések.
Továbbá az RMDSZ kijelenti azt is: Tőkés László EP-képviselő újranősülése miatt sem hajlandó „erkölcsi oktatást” kapni a néppártól, amelyet azzal is megvádol, hogy visszaélt Orbán Viktor és a Fidesz bizalmával, amikor nemrég Bihar községben besegített a Jobbik rendezvényének megszervezésébe, „ocsmány elterelő műveletként dobva piacra” a pornóbotrányt.
Különben Laczikó korábban a Krónikának egyértelművé tette: erkölcsi szempontból nem tartja aggályosnak a pornográf videoklipben való szereplését, szerinte ugyanis „külön tudja választani a Midesz-elnök Laczikót a rapzenész Mr. Siidtől”.
Krónika (Kolozsvár),

Fegyverletétel
Az RMDSZ-nek sikerült teljesen lefegyvereznie egyik politikai riválisát. Ez a következtetés szűrhető le abból, hogy a szövetség olyan együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely révén az MPP gyakorlatilag elismerte másodrendű szerepét az RMDSZ-szel szemben.
Az MPP immár arról is letett, hogy a párt jelöltje egyáltalán felkerüljön az RMDSZ európai parlamenti listájára. Cserében elvi ígéretet kapott arra, hogy majd talán figyelembe veszik álláspontját az RMDSZ választási programjának kidolgozásakor, közösen képviselik az autonómia ügyét, és az RMDSZ majd támogatja a párt felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
A meglehetősen bizonytalannak tűnő ígéretek fejében a polgári párt lemondott arról, hogy megpróbálja maga képviselni a saját politikáját, ehelyett az RMDSZ hivatalos támogatójává avanzsálva gyakorlatilag feladta saját identitását. Az RMDSZ ezáltal kisebb diadalt könyvelhet el, hiszen egyik ellenfele leszerelésével, és a vele megkötött megállapodás révén már csak egy riválisra, az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP) kell koncentrálnia.
Az egyezmény egyik célja minden bizonnyal az, hogy úgy tűnjön: a belátóbb és az összefogásra hajlandóbb polgáriak jelentik a „jó példát”, miközben az EMNP a széthúzást képviseli. Ezáltal megkísérlik elszigetelni a néppártot. Ebben segítheti őket az, hogy a néppárt ezúttal inkább nem indul az EP-választáson, ehelyett azt javasolta Tőkés Lászlónak, hogy a Fidesz listáján induljon.
Az EMNP így nem sok szereplési lehetőséget kap, és úgy tűnik, hogy ugyancsak félreállt az RMDSZ útjából, miközben korábban épp a néppártiak voltak azok, akik koalíciós listát ajánlottak az RMDSZ-nek, amelyet azonban az nem fogadott el. A szövetség ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy csakis RMDSZ-lista legyen, amelyen esetleg helyet kaphatnak a többiek jelöltjei is. Ez viszont jelen helyzetben egyenértékű lett volna az önfeladással.
Az EMNP tehát inkább félreállt, de a jelöltje elvileg a Fidesz-listán ott lehet az EP-ben, és képviselheti politikáját. Az MPP viszont lemondott erről, és elfogadta, hogy az RMDSZ legyen a „szószólója”. A kérdés most az, mindezt mennyire tartják jó ötletnek a polgáriak eddigi szavazói.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Tamás Sándor a Fideszre szavaz
A magyarországi választásokkal kapcsolatban tartott tájékoztatót a háromszéki RMDSZ vezetősége. Kiemelték, hogy segítik a szavazólapok célba juttatását, mert ezáltal az itteni magyar állampolgárok demokratikus jogait érvényesíthetik. Tamás Sándor azt is elárulta, kire szavaz és miért.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke és Antal Árpád, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy szándékukban áll segítséget nyújtani a magyarországi választásokra regisztrált szavazóknak.
Tamás Sándor az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke rámutatott, hogy nagyon fontos, hogy minden magyar állampolgár éljen a szavazati lehetőséggel, mert ez demokratikus joguk, és ebben nyújtanak segítséget a szövetség munkatársai. Az elnök kiemelte: az elmúlt 25 évben is mindig arra szólította fel a szövetség a magyarokat, hogy éljenek szavazati jogukkal.
Újságírói kérdésre Tamás elmondta, hogy azért támogatják, és segítik a választások lebonyolítását, mert elvi kérdés élni a jogokkal. Hozzátette: „fontos, hogy tudjunk beleszólni a politikai életbe.”
Az elnök elmondta, hogy ő a Fideszre szavaz, nem csak azért, mert több éves kapcsolatot ápol számos fideszes politikussal, hanem azért is, mert ők napirendre tűzték a nemzetpolitikai kérdéseket és meg is valósították őket.
Speciális helyzetnek nevezte Antal Árpád azt, hogy két ország életébe szólhatnak bele a kettős állampolgársággal rendelkező szavazók, ezért kell élni a szavazati jogokkal.
A politikusok elmondták, hogy a szavazók postai úton, a külképviseletek által, vagy személyesen április 6-án juttathatják el szavazataikat. Mivel a postai szolgáltatások elég megbízhatatlanok, ezért vagy már a kézbesítés után azonnal postázni kell, vagy – javaslatuk szerint – négy városi irodában naponta 9 és 16 óra között fogadják az érvényes szavazatokat és elszállítják április 4-ig a csíkszeredai főkonzulátusra.
A segítségnyújtás vidéken is zajlik, polgármesterek, tisztségviselők és lelkészek bevonásával.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro,

Ünnepek és torok
Hatalmas revelációként, korszakos pillanatként élik meg egyesek az RMDSZ európai parlamenti listájának hivatalos bejegyzését. Érdekes – megkockáztatom: kissé beteg – módon azonban nem a listán szereplő nevek tematizálnak, hanem a hiányzók. Illetve a nagy hiányzó. Aki úgy hiányzik, hogy jelöltsége igazából, komolyan soha fel sem merült. És az ő hiányzása jelenti most a történelmi vízválasztót, amelytől fogva már minden másként lesz.
Tőkés László – merthogy róla van szó – persze nemcsak hiányával, jelenlétével is képes vihart kavarni. Az elmúlt harminc esztendő folyamatosan ezt bizonyította, mert, ugye, ma már aligha vitatható, hogy „a forradalom szikrája” nem ’89 decemberében pattant ki, legfeljebb akkor talált gyúlékonyabb közegre. Léte, munkássága, tekintélye, kezdeményezései, de akár esetenkénti, nehezen követhető rögtönzései is olyan egészet képeznek, amelyhez foghatót nem nagyon alkotott senki a közelmúlt történelmében. Pláne nem azok, akiknek megjelenése a Tőkés László közéleti létének következménye.
Ne keressük hát a nevét a májusi EP-választások szavazási ívein. Ilyen-olyan okokból egyetlen párt színeit sem öltötte fel, egyelőre meg nem erősített, de valószínűsíthető változatként a Fidesz listáján próbálkozik még egy brüsszeli mandátummal. Aki azonban ezt valamiféle felszakadó megkönnyebbüléssel könyveli el, az semmit sem ért, vagy nem akar érteni az elmúlt bő negyedszázad sorsfordító történéseiből. Azokból a harcokból, eredményekből és eredménytelenségekből, ami igazából a mi, a romániai magyar társadalom bizonyítványa. Mérlege annak, hogy kit milyen mértékben ismertünk el, gyaláztunk, támadtunk vagy védtünk meg. Esetenként nemcsak mástól, de önmagától is. Bizonyítéka, hogy milyen fájdalmas mértékben hurcoljuk még mindig magunkkal, illetve örökítjük át a fiatalabbakba azt az erkölcsi romlást, amelynek úgy vagyunk áldozatai, hogy közben magunk tápláljuk annak tovább élését.
Igazából most az egység igényéről kellene beszélni, ha emlékszik még valaki annak tényleges tartalmára. A védőburokról, amely óv és ápol, a pártoló közegről, amely ragaszkodóan kritikus, de mindenekelőtt elvszerű és következetes. Amely úgy enged szabadon, hogy közben folyamatosan érezteti: a közelben van, ha kell. És azonnal mozdul, ha kiderül, hogy – Novák Péterrel szólva – „a láthatár egy festett vászon, a pillanat egy festett álom, s én mindenáron megbolondulnék.” Ez az, amiben mindnyájan vétkesek vagyunk.
Aki ma Tőkés László hiányát ünnepli, önmagát gyászolja.
Csinta Samu |
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Winkler Gyula: 2014 új kezdet az Európai Unióban
A 2014-es esztendő uniós szinten, de Románia és Magyarország szintjén is meghatározó – mondta Winkler Gyula csütörtökön Szatmárnémetiben, a május 25-ei európai parlamenti választások, valamint az új hétéves költségvetési tervezési időszak beindítása miatt.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Román-magyar gazdasági fejlesztések az Európa kapu - Európai Területi Társulás (EGTC) területén című nemzetközi konferencián vett részt, amelyen jelen volt Deutsch Tamás, a FIDESZ EP-képviselője, Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere, az Európa kapu - Európai Területi Társulás elnöke és Alcolea Martinez, a Régiók Bizottságának EGTC koordinátora.
A májusi európai parlamenti választások eredménye meghatározza a testület új összetételét, amelynek a maga során meghatározó szerepe lesz ősszel az új Európai Bizottság megalakulásában is – mutatott rá Winkler. „Ugyanakkor egy új hétéves költségvetési ciklus elején vagyunk, amelynek során Románia és Magyarország is több pénzforrásra jogosult, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra modernizálására, a vállalkozók támogatásra fordíthat, ugyanakkor több pénz jut a mezőgazdaságra, a gazdák támogatására”-folyatta. De a belpolitikában is új kezdetet jelent 2014, mindkét ország esetében, „az RMDSZ nemrég lépett be a kormánykoalícióba, amely sorsdöntő időszakban vezeti az országot, amikor minden párt az államelnök választásra készül, ez pedig hagyományosan új politikai kezdetet is jelent. Magyarország pedig országgyűlési választásra készül, amelyet április 6-án tartanak" – fogalmazott az EP képviselő.
A továbbiakban a képviselő emlékeztetett a román-magyar együttműködések előnyeire, kiemelve a 2005 és 2008 között megtartott román-magyar együttes kormányülések fontos eredményeit. "Ma itt lenni egy határokon átívelő román-magyar konferencián eszembe juttatja, milyen fontos hozadéka volt a 2005 és 2008 közötti időszakban megtartott négy együttes ülésnek” – mondta Winkler Gyula, reményét fejezve ki, hogy ismét újrakezdik a nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem a határokon átívelő együttműködések előnyére váló, a mindennapos életre kiható, együttes kormányülések megszervezését.
Az RMDSZ EP-képviselője kitért Románia kormánya és az Európai Bizottság párbeszédére, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi egyezmény véglegesítését és megkötését illetően, ez a dokumentum lesz az alapja az új operatív programoknak és irányító hatóságok akkreditálásának. "Ilyen szempontból a 2014-es év átmeneti évnek számít, Románia számára nagyon fontos, hogy hatékonyan felhasználja az előző költségvetési keret megmaradt alapjait, de az is életbevágó, hogy alaposan felkészüljünk az idén kezdődő tervezési időszakra és az új operatív programokra. Ilyen értelemben az RMDSZ, mint kormányzati partner a bürokrácia csökkentését szorgalmazza az uniós alapok lehívásánál, de ugyanakkor az új operatív programok hatékonyságának növelését is" – jelentette ki a politikus.
Az RMDSZ EP-képviselője a konferenciát követően Máramarosszigetre utazott, ahol a Leőwey Klára Elméleti Líceum pedagógusaival és diákjaival, valamint az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének választmányával folytatott megbeszélését, Béres István területi elnök meghívására.
maszol/közlemény,

A Fidesz szerint Gyurcsányék ismét „románoznak”
A Fidesz azt kéri, hogy a Gyurcsány-koalíció fejezze be a külhoni magyarsággal szembeni uszítást. A Fidesz MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az ötpárti ellenzéki szövetség szerint választási csalásokra ad lehetőséget, ha a választás napján is nyitva tartanak az okmányirodák.
Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke pénteken sajtótájékoztatón elmondta: a jogszabályokba decemberben került be az a lehetőség, hogy a magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok a választási eljárás alatt bejelentkezhetnek magyar lakcímre, és így egyéni választókerületben is voksolhatnak.
A Fidesz közölte: a Gyurcsány-koalíció vagy nem ismeri a választási törvényt vagy tudatosan hazudik és a "23 millió románozás" politikájához tér vissza. Szerintük a választással kapcsolatos hisztériakeltés totális mélypontját és a gyűlöletkeltés újabb állomását jelenti a baloldal pénteki nyilatkozata.
Hangsúlyozzák, hogy az okmányirodák április 6-ai nyitvatartása nem ad lehetőséget arra, hogy valaki a választás napján jogosulttá váljon a helyi egyéni választókerületi képviselőjelöltre szavazni. A választási névjegyzék ugyanis csupán a választást megelőző második napig módosítható a magyarországi lakcímnek legkésőbb a választást megelőző hetedik napig történő létesítése esetén.
"Ismerjük a Gyurcsány-koalíció tudatlanságát, de sajnáljuk, hogy ezt a tudatlanságot a legrosszabb hagyományaikhoz visszatérve a külhoni magyarsággal szembeni hisztériakeltésre használják fel" - fogalmaz a közlemény. "Arra kérjük az MSZP-t, hogy a 2004. december 5-ért viselt felelősségük miatti bocsánatkérés szellemében tartsa pórázon saját politikusainak és gyurcsányista szövetségeseinek a külhoni magyarokkal szemben érzett indulatait" - írták.
maszol/MTI,

Hogy ünnep legyen a választás
Nem lett hát igazuk a szolgálatos megosztóknak, álságosan aggódóknak, akik azzal érveltek, hogy miután a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok számára is biztosították a szavazati jogot, az anyaországi kampány begyűrűzik az elszakított területekre, vagy éppen kampánytémává válik a külhoni magyarság.
Lám, Magyarországon lassan véget ér a kampány, nálunk pedig javában zajlik már a szavazás, és eddig az a tapasztalat, ünnepként éli meg az eseményt a Magyarország határain kívül élő magyarság. Nem a megosztottságról, a viták kiéleződéséről, heves politikai csatározásról érkeznek hírek – inkább arról, hogy sokan kívánnak élni szavazati jogukkal, sokan akarnak beleszólni a nemzet dolgaiba.
De ahhoz, hogy ez így alakuljon, igen sok mindenre volt szükség. Mindenekelőtt nemzetben gondolkodó magyar kormányra, amely felelősséget vállal a külhoni magyarságért, nemzeti újraegyesítésre törekedett, és amelynek volt bátorsága szavazati jogot is biztosítani a frissen honosított magyar állampolgároknak. Kellett a négy évvel ezelőtti voksoláson elnyert erős felhatalmazás is, amelynek köszönhetően gyakorlatilag nemzetpolitikai konszenzus alakult ki Magyarországon, és Gyurcsány Ferenc pártját leszámítva végül senki sem mert nyíltan szembeszegülni e törekvéssel. Talán még kevéssé látszik, de minden bizonnyal szükség volt olyan kormányzásra, amelynek sikerült kihúznia a kátyúból az országot, és amelynek eredményeit a felmérések szerint a szavazópolgárok is elismerik – aligha véletlen, hogy a közvélemény-kutatások szerint toronymagasan vezet a Fidesz. Ennek is köszönhető, hogy a Jobbikot leszámítva a magyar pártok nem nagyon kampányoltak az ország határain kívül: a baloldal tisztában volt vele, hogy meleg fogadtatásra nem számíthat, és felmérték, a jelenlegi helyzeten oly sokat nem változtathat az az egy-két mandátum, amelynek sorsáról a külhoniak döntenek.
Végül pedig az is kellett a sikerhez, hogy az országgyűlési választásokhoz pártpolitikán túlmutató, nemzeti ügyként viszonyuljon az erdélyi magyar társadalom egésze: az összes magyar párt, a civil szervezetek és az egyházak egyaránt részt vesznek a mozgósításban, segítséget nyújtanak a folyamatban. Mindannyian megértették: ez a választás az összetartozás ünnepe is. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

FIDESZ: GYURCSÁNYÉK FEJEZZÉK BE A KÜLHONI MAGYARSÁGGAL SZEMBENI USZÍTÁST!
A Fidesz azt kéri, hogy a Gyurcsány-koalíció fejezze be a külhoni magyarsággal szembeni uszítást. Az MTI-hez eljuttatott közleményével arra reagált, hogy az ötpárti ellenzéki szövetség szerint választási csalásokra ad lehetőséget, ha a választás napján is nyitva tartanak az okmányirodák. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke pénteken sajtótájékoztatón elmondta: a jogszabályokba decemberben került be az a lehetőség, hogy a magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező kettős állampolgárok a választási eljárás alatt bejelentkezhetnek magyarországi lakcímre, és így egyéni választókerületben is voksolhatnak.
Szabadság (Kolozsvár),

A határok fölötti nemzetegyesítés folytatására szavazott Toró T. Tibor - A határokon átívelő, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés politikájának a folytatására szavazott hétfőn Magyarország kolozsvári főkonzulátusán Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki levélszavazata leadása után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott.
Toró T. Tibor azt ajánlotta az erdélyi magyar szavazóknak, hogy mindenképpen Magyarország külképviseleteire juttassák el a szavazataikat. Azok a levélszavazatok ugyanis, amelyeket ezután kívánnak postázni, nem biztos, hogy időben eljutnak a Nemzeti Választási Irodához.
Az EMNP elnöke elmondta, tudatában van annak, hogy nem az erdélyi magyarok szavazatai fogják meghatározni az Országgyűlés összetételét, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy mindenki éljen a szavazás jogával, aki felvételt nyert a választói névjegyzékbe.
"Így tudjuk bizonyítani, hogy közjogilag is egy a nemzet, és összenőtt, ami összetartozott" - jelentette ki Toró. Hozzátette, az EMNP szimpatizánsai a szavazatukkal igazolhatják, hogy jó úton jár a magyar kormány. "A garanciát Orbán Viktorban és a Fideszben látjuk, hogy tovább haladjanak azon az úton, amelyiken elindultak" - jelentette ki az EMNP elnöke.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a hét végén felhívásban kérte híveit, éljenek a választás lehetőségével. "Az Erdélyi Református Egyházkerület arra buzdítja minden olyan kettős állampolgársággal rendelkező, és a választásokon regisztrált gyülekezeti tagját, hogy vegyen részt az április 6-i szavazáson, és lelkiismerete szerint szavazzon arra a pártra, amelyik számára a legszimpatikusabb" - áll az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban.
Gazda Árpád
(MTI)

A csíki RMDSZ is besegít
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete is segít a választási névjegyzékbe felvételt nyert személyeknek abban, hogy leadhassák szavazatukat – erről tájékoztatott Borboly Csaba, az RMDSZ területi szervezetének elnöke tegnap Csíkszeredában.
„Az állampolgársági kérelmek összeállításába, illetve a regisztrációba is besegített az RMDSZ Csíki Területi Szervezete, most pedig úgy döntöttünk, hogy a levélszavazatok begyűjtésében is közreműködünk, hogy a vidékieknek ne kelljen Csíkszeredába utazniuk. Továbbá besegítünk a szavazói nyilatkozat kitöltésébe is” – nyilatkozta Borboly.
Huszonhat csíkszéki településen fogják összegyűjteni a szavazatokat, ezeket pénteken beviszik a csíkszeredai főkonzulátusra. A polgármesterek felvállalták ezt a feladatot, a szavazatokat ezért a polgármesteri hivatalokban gyűjtik össze. Vacsárcsiban a közbirtokosság épületébe lehet bevinni a szavazatokat, Balánbányán pedig a helyi RMDSZ székházában lehet leadni.
Borboly a Fideszre szavaz
„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki éljen szavazati jogával, mert ez mindannyiunk állampolgári kötelezettsége. Én személy szerint ennek a kormánynak szavazok bizalmat, mert kézzelfoghatók az eredményeik. Elvárásom a jelenlegi kormánnyal szemben, hogy továbbra is hangsúlyos határon túli politikát folytasson” – húzta alá az RMDSZ területi szervezetének elnöke. Székelyhon.ro

Tőkés László szerint egyszerre képviselhető a román és magyar érdek
Tőkés László szerint csak "a központosított egységes állam kizárólagosságát valló részrehajló bukaresti politikusok fejében" zárja ki egymást Románia és a romániai magyarság egyidejű képviselete. A mandátuma végéhez közeledő Európai Parlamenti (EP) képviselővel terjedelmes interjút közölt szerdán az Agerpres román nemzeti hírügynökség.
Az interjúban Tőkés László elmondta, Románia igazi érdekének tartotta, hogy a területén élő etnikai közösségek jól érezzék magukat a szülőföldjükön. "A kulturális sokszínűség mérhetetlen érték az ország számára. Nem véletlenül szól ugyanerről az Európai Unió +egység a sokszínűségben+ jelmondata is" - jelentette ki.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztségét is betöltő képviselő megjegyezte, az európai parlamenti munkája során "közös nevezőre próbált jutni" mind a magyar, mind a román képviselőkkel. Példaként említette, hogy a Szerbia vezetőivel az EP alelnökeként folytatott megbeszélései során minden egyes alkalommal felhívta a figyelmet a vajdasági magyarok helyzetére, és a timoki vlahok (archaikus román közösség - a tud.) mostoha sorsára.
Hozzátette, a cianidos aranybányászás betiltására vonatkozó kezdeményezés is - amelyet Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi köztársasági elnökével közösen nyújtottak be, és vittek sikerre - az egész Kárpát-medence javát szolgálta. Mandátuma sikerének tekintette, hogy "Európa ma már azonos mércével méri a náci és a kommunista diktatúrák bűneit, és hogy az általa készített jelentés alapján intézményesült az Európai Parlament és a vallási felekezetek közötti párbeszéd és együttműködés."
"Európa nem fogja megoldani a gondjainkat. Esetleg segít, hogy megoldjuk azokat, ha lesz akit segítenie. (...) Mindennek a kulcsa a belpolitika. Az európai érdekérvényesítés csak arra alkalmas, hogy erősítse vagy visszahúzza mindazt, amit itthon megvalósítunk" - fogalmazott Tőkés László.
Megjegyezte, a Fidesz jelöltlistáján készül újabb EP-képviselői mandátumot szerezni, és továbbra is a magyar nemzet önrendelkezéséért, az erdélyi magyarság autonómiájáért kíván fellépni. Úgy érezte, szükség van e célok képviseletére, hiszen Brüsszelben még az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók közötti különbséget sem értik, pedig minden hetedik európai polgár valamely kisebbséghez tartozik. MTI

Erdély mint szimbolikus tér
Március 23–31. között több mint 313 Bihar megyei és Partiumi lakost kérdeztek meg a nagyváradi Pro Demokrácia Egyesület önkéntesei azon felmérés keretében, amely a magyarországi választási kampány hatásait volt hivatott felmérni a külhoni magyarság körében. Az eredményeket tegnap ismertette Simon Adrián, az egyesület elnöke.
A felmérésből kiderült, a romániai magyar lakosság nagy része ritkán és rendszertelenül követte a magyar pártok kampányát. Érdekes adat emellett, hogy a felmérés alapján öt magyarból kettő nem tudta magát határozott politikai rendszerhez sorolni. A megkérdezettek 28%-a egyébként keresztény-demokratának vallotta magát, 17%-a pedig liberálisnak. A legapróbb arányt a magukat „zöldnek” vallók érték el 3 százalékkal.
A volt miniszterelnökök közül két jobboldali politikus, Orbán Viktor és Antall József tevékenységét értékelték legtöbbre a megkérdezettek. Előbbi 9,1-es, utóbbi pedig 8,7-es átlagot ért el a tízes skálán. Medgyessy Péter tevékenységét ugyanakkor 4,8-re, Gyurcsány Ferencét 2,8-re, Horn Gyuláét pedig 4,3-re értékelték átlagosan. Mint Simon Adrián megjegyezte, Medgyessy esetében az is sokat számított, hogy részben erdélyi származású.
Azzal kapcsolatban, hogy melyik pártra szavaz majd, a megkérdezettek 86 százalékának volt konkrét elképzelése. Nyolc százalékuk még nem döntötte el, 6% pedig egyáltalán nem akar szavazni. A megkérdezettek jelentős hányada (mintegy 66%-a) egyébként a Fidesz-KDNP mellett voksolna. A JESZ/MDF-re 13%, a Jobbikra pedig 14% szavazna, a Független Kisgazdapártra pedig 4%. A Pro Demokrácia Egyesület munkatársai ugyanakkor a felmérés alapján elkészítették a különböző pártok tipikus szimpatizánsainak profilját. Ezek a Jobbik esetében 45–65 éves vidéki férfiakat jelentenek, akik az Simon megfogalmazásában „a rendszerváltás vesztesei”. A kisgazdapártot elsősorban olyan 60 év fölötti férfiak támogatják, akik „a ’90-es évek politikai rendszerénél ragadtak meg”. A JESZ/MDF támogatói pedig kisvárosban vagy falun élő 45 fölötti férfiak, illetve 65 fölötti nők, akik határozott politikai értékrenddel rendelkeznek és főként keresztény-demokraták. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai változatos nemű, életkorú, irányultságú polgárok, sokukra jellemző azonban, hogy nem a pártot, hanem a pártvezetőt támogatják.
Mint Simon Adrián elmondta, a külhoni magyarok szavazata valószínűleg csak egyetlen mandátumot jelent pluszba vagy mínuszba egyik vagy másik pártnak. Ennek fényében a Jobbik erdélyi kampányával kapcsolatban (amely az egyedüli olyan párt volt, amely aktívan kampányolt a régióban) elmondta, hogy sokkal inkább a magyarországi választópolgároknak szólt, semmint az ittenieknek. Mint hozzátette, „Erdély továbbra is szimbolikus tér marad a magyar pártok diskurzusában”. Szombati-Gille Tamás. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Fidesz-győzelem kampánycsend nélkül?
Biztos Fidesz–KNDP-győzelmet ígérnek a közvélemény-kutató cégek az április 6-i magyarországi országgyűlési választásokon. Mind a februári, mind a márciusi adatok egyöntetűen igazolják: a biztosan szavazó pártválasztók körében a kormánypártok 50 százalékot meghaladó eredményt érnek el, ami megegyezik a 2010-es, kétharmados többségű győzelmet hozó négy évvel ezelőtti választással.
A Századvég közvélemény-kutató intézet szerint a baloldali pártok szavazótábora már belenyugodott az újabb vereségbe – igaz, egyebet nem is nagyon tehetne. Egy gondolatot mégis érdemes kiragadni a baloldali táborhoz közel álló HVG című hetilap politikai kommentárjából: a hétvégére már csak az a kérdés maradt, hogy a Fidesz–KNDP egymagában éri el a kétharmadot, vagy a hetek óta folyamatosan erősödő Jobbik Magyarországért Mozgalom üti el ettől a lehetőségtől? A látszólag változatlan magabiztossággal kormányváltásra készülő baloldali-liberális kötődésű pártkoalíció – Magyar Szocialista Párt (MSZP)-Együtt-Korszakváltók Pártja-Demokratikus Koalíció (DK)-Párbeszéd Magyarországért (PM)-Magyar Liberális Párt – a folyamatos népszerűség-csökkenés után, március végén 25 százalékon megállt. Mindeközben a Jobbik erősödik: az elmúlt három hónapban a jobboldali radikális párt három százalékpontot hozott be hátrányából.
Új választási rendszer
A 2011. december 23-án elfogadott választási törvény – amellett, hogy az Országgyűlés létszámát 386-ról 199 főre csökkentette – jelentősen átalakította a magyar választási rendszert. A rendszerváltás óta létező alapelv, a kétszavazatos, vegyes, többségi választási rendszer maradt ugyan, de számos hiányosságát korrigálták. Egyéni választókerületi ágon 2014-ben 106 mandátumot szerezhetnek a pártok: ez az új országgyűlés képviselői helyeinek 53 százalékát jelenti az eddigi 46 százalékkal szemben. 93 képviselőt arányos listás rendszerben választanak meg, úgy, hogy az egyéni választókerületi ág töredékszavazatait is beszámítják. A külhoni magyarok a 93 képviselői helyet tartalmazó országos listára szavazhatnak.
Az egyfordulós új választási rendszer annak a nagy pártnak vagy pártszövetségnek kedvez, amely magas szavazataránnyal gyakorlatilag mindent visz. A szocialisták vádjai, miszerint a Fidesz a maga képére faragta az új választási rendszert, azért nem igaz, mert főbb elvei megegyeznek az eddigi gyakorlattal: elég, ha a kilencvenes évek nagyarányú, kétharmados szocialista-liberális kormányaira gondolunk. A szocialisták pechére a baloldal távolról sem tűnik olyan erősnek, hogy kormányváltó tényező legyen, következésképpen az új választási rendszer számukra nem jelenthet ilyenszerű előnyt.
A nagy pártok túlnyerési esélyeit mégis korlátozza a megkönnyített listaállítás, ami a kispártoknak kedvez. Ennek köszönhetően – jelentős állami költségvetési támogatással – tucatnyi kis párt állíthatott idén országos listát: az alsó határként 27-53 egyéni választókerületben listát indító kis pártok közel 150 millió forintos apanázsa az egyéni jelöltek számától függően félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásig is terjedhet. A képviselőnként e fölött kifizetett egy-egy millió forintot abban az esetben kell visszatéríteni, ha a jelölt nem szerzi meg a kerületben leadott voksok legalább 2 százalékát. A baloldal által diktatórikus hajlamokkal vádolt Orbán-kormány tehát politikai sokszínűségre törekszik. Más kérdés, hogy a berobbanó kis pártok többsége szintén baloldali-liberális eszméket vall, tovább csökkentve a baloldali összefogás kormányváltó esélyeit. Ez viszont már nem a Fidesz gondja.
Erőtlen baloldal, erős jobb
Az elmúlt hét végén a szervezők által egymilliósra saccolt – az ellenzék szerint jóval túlbecsült –, de mindenképpen több százezer ember részvételével megszervezett Békemenet bizonyítja: Orbán Viktor és csapata immár semmit nem bíz a véletlenre. Tanulva a 2002-es és 2006-os választási kudarcból – mindkét esetben hajszálon múlott a jobboldal győzelme – a Fidesz-KNDP vezetői nem dőltek hátra magabiztosan a karosszékükben. A rendszerváltás óta a legalaposabban átgondoltnak és részleteiben kidolgozottnak tűnő jobboldali kampány szemlélői lehettünk.
A baloldali összefogás ezzel szemben hibát hibára halmozott: a 2010 óta nyögvenyelősen induló összefogásból 2014 elejére összeállt választási koalíció a saját táborát sem tudta meggyőzni. A pártok közötti belső feszültségek folyamatosan uralták a róluk kialakult közös képet. A nyilvánosságra került korrupciós botrányok már csak a habot jelentették a tortán egy olyan választási kampányban, ahol a baloldali ellenzék folyamatos gyengeségről tett tanúbizonyságot. Ennek a tengeren hánykolódó, kormányos nélküli hajónak lett erőteljes ellenpontja mind a Fidesz, mind a Jobbik kampánya. A kormánypárti és ellenzéki jobboldal nemcsak terepen, hanem az internet világában is mindent meghódított, ami meghódítható.
A választásokig hátralevő néhány nap újdonsága, hogy a rendszerváltás óta először nem lesz kampánycsend. A kialakult helyzeten azonban mindez aligha változtathat lényegesen.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Választ a magyar nemzet
Gőzerővel készülnek az anyaországi pártok a vasárnapi országgyűlési választásra, amelyen a könnyített honosítás nyomán olyan Országgyűlés alakul, amelynek összetételére nem csupán az anyaországi, hanem a határokon túli magyarok is szavazhatnak.
Mint ismeretes, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező külhoniak csak pártlistákra szavazhatnak, aki viszont állandó magyarországi lakhellyel rendelkezik, az az egyéni képviselőjelöltek közül is választhat.
A módosult választási törvény értelmében a választás egyfordulós, és csökkentett létszámú – az eddigi 386 helyett 199 fős – parlamentet eredményez. A mandátumok közül 106 egyéniben dől el, a többit a listákra leadott szavazatok arányában osztják szét. A bejutási küszöb ötszázalékos.
Az országos listán 18 párt szerepel, a felmérések szerint a legnagyobb esélye a Fidesz–KDNP-nek van a győzelemre, vagyis az Orbán Viktor vezette kormány újrázhat. Legfőbb ellenfele az MSZP, az Együtt–PM, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok alkotta összefogás, amelynek Mesterházy Attila MSZP-elnök a miniszterelnök-jelöltje.
A Vona Gábor vezette, szélsőjobb pártként számon tartott Jobbik esélyes még a parlamentbe jutásra, illetve kérdés, hogy a Lehet Más a Politika meg tudja-e őrizni parlamenti jelenlétét.
A voksolás előtti utolsó napokban a pártvezetők lakossági fórumokon próbálják meggyőzni a polgárokat arról, miért érdemes rájuk szavazni. „Ne adjuk alább, mint négy éve" – javasolta Orbán Viktor szerdán Mezőkövesden a Fidesz–KDNP politikai nagygyűlésén résztvevőknek.
A pártelnök-miniszterelnök kritikával illette a megelőző nyolcévnyi kormányzást, a baloldali erőkről pedig megjegyezte: megfigyelte, hogyha nem a baloldal nyer, hanem a Fidesz, akkor a választások nem lehetnek tisztességesek, „sőt nemhogy nem tisztességesek, hanem vége van a demokráciának".
Orbán: fontos lesz a magyar állampolgárság
Orbán Viktor a Magyar Szó című délvidéki napilap csütörtöki számában megjelent interjúban az egyszerűsített honosítási eljárással és a kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette, hogy komoly próbatételről van szó, mert „a kettős állampolgárság olyan dolog, ami nem egyik pillanatról a másikra teljesedik ki".
„Szép nyugodtan, napról napra emelkedik a magyar állampolgárok száma. Ennek nagy jelentősége lesz még a jövőben. Sokan csak egyszerű jogi aktusnak tekintik, az érző szívűek tudják azonban azt is, hogy ez egy szívaktus is, és komoly politikai tényezővé válik majd a jövőben. A következő 5–10 évben igenis lesz jelentősége annak, hogy kinek van és kinek nincs magyar állampolgársága" – fejtette ki a miniszterelnök.
A jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban vázolta, hogy a következő lépés a külhoni intézmények megerősítése lesz. Mint magyarázta: „ott, ahol már van, elmélyítjük az autonómiát, ott, ahol még nincs, kiépítjük. Létrehozzuk a magyar autonómiák közötti koordinációt és együttműködést, hogy az összhang, amely a Kárpát-medencei magyarok tehetségéből, tudásából és szorgalmából kialakítható, az mindenki számára hallható legyen".
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontos a győzelem aránya az április 6-ai választásokon, a kormányfő úgy fogalmazott: „ha itt nyomban aláírhatnék egy papirost, hogy megvan az egyszerű többség, gondolkodás nélkül megtenném. Nem áltatnám magunkat, és nem ringatnám olyan illúzióban a saját híveinket, hogy a cél a kétharmados többség elérése." Hozzátette: a cél az, hogy az országnak olyan kormánya legyen, amely rossz kompromisszumok nélkül tudja intézni az állam ügyeit, és tudja védeni a magyar emberek érdekeit.
Az ellenzék kormányt váltana
A „kormányváltó erők" miniszterelnök-jelöltje szerint elszegényedést, elvándorlást és félelmet hozott az Orbán-kormány. Mesterházy Attila MSZP-elnök a Veszprémben tartott választási fórumán szerdán azt mondta: megvan a kormányváltó hangulat, már csak az a kérdés, hogy hányan mennek el szavazni, és „hányan húznak bazi nagy ikszet a jelöltjeinkre". Kormányra jutásuk esetén – egyebek között – a nyugdíjak emelését, a rokkantnyugdíjasok jogosultságának visszaadását, a földpályázatok felülvizsgálatát, valamint a cigarettapiac liberalizálását ígérte.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke szintén szerdán Debrecenben úgy vélekedett: a Jobbik felkészült a kormányzásra. Hozzátette: pártja a kampányt megnyerte, és bízik abban, hogy április 6-án a választást is megnyeri. A pártelnök szerint a három nagy tömörülés – a baloldali összefogás, a Fidesz és a Jobbik - közül egyedül a Jobbik folytatott pozitív kampányt, és mutatta be három pillérre – megélhetés, rend, elszámoltatás – épülő programját.
Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke Székesfehérváron közölte: pártja új irányt és megújuló Magyarországot akar. Azt mondta: „ma a miniszterelnök azzal dicsekedhet, hogy milyen olcsó a magyar munkaerő, és milyen könnyű kirúgni a dolgozókat".
Úgy vélte: az emberek éhbérért robotolnak, nem tudják, mikor rúgják ki őket, és kényszerülnek közmunkára, a tudásnak pedig nincs értéke. Schiffer András emlékeztetett arra: „Gyurcsány és Bajnai egyszer már Orbán Viktor kezére játszották az országot 2006 és 2010 között és a legjobb úton haladnak afelé, hogy még egyszer a kezére játsszák". Szerinte ők a legnagyobb akadályai a kormányváltásnak. Krónika (Kolozsvár)

Választás huszonöt év távlatából
Április 6-án országgyűlési választást tartanak Magyarországon, amely a 19. parlamenti megmérettetés lesz a második világháború, ugyanakkor a hetedik a rendszerváltozás óta.
megmérettetés lesz a második világháború, ugyanakkor a hetedik a rendszerváltozás óta.
A mostani választás egyik sajátossága, hogy 1920 óta először nyílik lehetőség az állampolgárságot szerzett külhoni magyaroknak, hogy részt vegyenek a szavazáson. Az MTI öszszeállításából kiderül, hogy az 1989 óta rendezett eddigi választások nyomán háromszor hatpárti (1990, 1994, 1998), egyszer négypárti (2002), kétszer pedig ötpárti parlament alakult (2006, 2010). A 386 tagú Országgyűlésbe a bejutási küszöb a pártok számára 1990-ben 4 százalék, 1994-től 5 százalék volt.
A választási törvény módosítása után, 2014-től – vagyis már a mostani választáson – sem szerezhet mandátumot az a párt, amely nem éri el az 5 százalékot. Ha két párt állít közös listát, 10 százalékot kell elérnie, hogy bejusson a parlamentbe, kettőnél több párt által állított közös lista esetén pedig 15 százalék a bejutási küszöb. Az új Országgyűlés már csak 199 tagú lesz.
Országgyűlési aritmetika
1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alakíthatott parlamenti frakciót. 1994-ben ugyanez a hat párt rendelkezett parlamenti csoporttal, majd 1998-ban a Fidesz, az FKGP, az MSZP, az MDF, az SZDSZ, valamint a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) hozhatott létre országgyűlési frakciót.
2002-ben az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ, 2006-ban az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF, míg 2010-ben a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP) szerzett frakcióalakítási jogot. A rendszerváltozás óta csak két párt, a Fidesz és az MSZP alakíthatott minden választás után frakciót a parlamentben.
Az 1990-es két nagy rendszerváltó erő, az SZDSZ és az MDF – bár, más-más időszakban, kormányzati szerepet is betöltött – a 2010-es választások után kimaradt a törvényhozásból. Ugyanabban az évben új politikai erőként került be az Országgyűlésbe a Jobbik és az LMP. Előzőleg csak 1998-ban fordult elő, hogy új politikai párt alakíthatott parlamenti frakciót: akkor a MIÉP küldhetett képviselőket az Országgyűlésbe egy parlamenti ciklus erejéig. Az FKGP-nak három ciklusban, 1990–2002 között volt parlamenti képviselete, a KDNP pedig az 1990–98-as időszakban, majd a 2006-tól megrendezett választások után alakíthatott képviselőcsoportot.
A 386 országgyűlési mandátum a következőképpen oszlott meg frakciónként az eddigi parlamenti választások után. Az 1990-es hatpárti parlamentben az MDF 165, az SZDSZ 94, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a KDNP tagú frakciót alakíthatott, és 7 független képviselő volt. Az 1994-es hatpárti parlamentben az MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20 tagú frakcióval kezdte meg a munkát 1 független képviselő társaságában.
Az 1998-ban összeülő hatpárti parlamentben a Fidesz 148, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, az MDF 17, a MIÉP 14 tagú frakcióval képviseltette magát, 1 képviselő függetlenként nyert mandátumot. A 2002-es négypárti parlament megalakulásakor az MSZP 178, a Fidesz 164, az MDF 24, az SZDSZ 20 tagú frakciót alakított, független képviselő az alakuló ülés idején nem volt. A 2006-os ötpárti parlamentben az MSZP 190, a Fidesz 141, a KDNP 23, az SZDSZ 20, az MDF 11 tagú frakcióval kezdte meg a törvényhozó munkát, és 1 képviselő volt független.
A 2010-es választások utáni ötpárti Országgyűlésben a Fidesz frakciójában 227, a KDNP frakciójában 36 képviselő foglalt helyet – ketten kétharmados többséget alkottak. Az MSZP 59, a Jobbik 47, az LMP 16 tagú parlamenti csoportot alakíthatott, 1 képviselő pedig függetlenként jutott be a törvényhozásba.
Kormányalakító pártok
Több mint 40 éves pártállami időszak után, a rendszerváltást követő első többpárti parlamenti választásokon 1990-ben a legtöbb mandátumot szerző MDF a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal közösen alakított kormányt. 1994-ben az MSZP 209 mandátumos abszolút többséggel rendelkezett, és a 70 parlamenti helyet szerző szabaddemokratákkal alakított kormányt. Az MSZP–SZDSZ-koalíciónak kétharmados többsége volt az Országgyűlésben. 1998-ban a legtöbb mandátumot szerző Fidesz az FKGP-vel és az MDF-fel koalícióra lépve alakított kormányt.
2002-ben az MSZP – 1994-hez hasonlóan – ismét az SZDSZ-szel alakított koalíciós kormányt. 2006-ban a választásokon győztes MSZP – a rendszerváltás óta először – a második (egymást követő) ciklusra is kormányállítási jogosultságot szerzett, ezúttal is az SZDSZ-szel összefogva. 2010-ben a Fidesz–KDNP-pártszövetség 263 mandátum birtokában kétharmados többségre tett szert a 386 tagú Országgyűlésben, és e két párt képviselőiből alakulhatott meg az új koalíciós kormány.
Különben a mostani, április 6-ai parlamenti választás a korábbiaktól eltérő módon csak egyfordulós lesz, a magyarországi lakcímmel rendelkezők egy egyéni választókerületi jelöltre és egy országos pártlistára szavazhatnak. Azok, akik a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szerepelnek, egy egyéni választókerületi jelöltre, valamint nemzetiségük listájára, ennek hiányában egy országos pártlistára szavazhatnak.
A magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó választópolgárok (például dolgozók, tanulók, turisták) is a szavazás napján adják le voksukat a nagykövetségeken és konzulátusokon, illetve az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt előző napon, április 5-én. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgárok csak országos pártlistára voksolhatnak. Krónika (Kolozsvár)

Orbán Viktor: Győztünk!
„Büszke vagyok arra, hogy folytathatom a munkát, és mindennap azért fogok dolgozni, hogy Magyarország nagyszerű hely legyen” – jelentette ki a választáson győztes Fidesz–KDNP szövetség újraválasztott kormányfője, Orbán Viktor vasárnap éjjel a Bálna mellett.
Meghatottan lépett a Bálnában tartott Fidesz-eredményváró melletti színpadra Orbán Viktor, az összegyűltek ugyanis gyorsan kinőtték az előre szabott kereteket, sok ezren gyűltek össze a Duna bal partján.
Néhány szót először arról mondott, hogy első útja Szabad Györgyhöz vitt a választási eredmények egyértelművé válása után. Azért tett így, mert a személyes tiszteleten túl fontos, hogy az előttük járó nemzedék lehetővé tette a szabad választásokat. Ismert, Szabad György vezette az ellenzéki kerekasztalt Antall Józseffel karöltve.
Orbán szerint minden kétely és bizonytalanság eloszlott: „Győztünk!” – mondta a kormányfő, akit ezután hosszasan tapsoltak a megjelentek.
Orbán: Köszönet!
Átütőnek nevezte a győzelmet, amiért megdolgoztak. Hogy megérdemelték-e, azt majd „a Jóisten eldönti”. A Fidesz és a KDNP európai rekordot döntött, a legnagyobb támogatást gyűjtötte be – jelentette ki. Orbán Viktor büszke arra, hogy Magyarország a legegységesebb nemzet Európában.
Szerinte a szavazók most megerősítették a munkahelyteremtés, a családtámogatás és a nemzeti függetlenség politikáját, és azt üzenték, hogy „a gyűlölet nem pálya”. Hangsúlyozta: Magyarországnak az EU-ban van a helye, van erős nemzeti kormánya, és marad is.
Orbán köszönetet mondott a határon túli magyaroknak, s azoknak is, akik imádkoztak és szavaztak is a kormányoldal mellett. Köszönetet mondott a százezer ma is dolgozó önkéntesnek és szavazóköri delegáltnak is, akik lehetővé tették a vasárnapi ünneplést. Feleségének is megköszönte a kiállást, mint mondta, a legtöbbet neki köszönheti.
„Büszke vagyok arra, hogy folytathatom a munkát, és mindennap azért fogok dolgozni, hogy Magyarország nagyszerű hely legyen” – szögezte le Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján.
„Az, hogy most győztünk, azt jelenti, hogy ezután még többet dolgozhatunk. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!” – zárta gondolatait a kormányfő, aki a végén is elérzékenyült.
mno.hu. Erdély.ma

Levélben leadott listás szavazatok eredménye
A levélben leadott listás szavazatok összesítése 60,15 százalékos feldolgozottságnál.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 193.793
Érvényes szavazási iratok száma: 87.972
Érvényes szavazólapok száma: 21.645
Érvénytelen szavazólapok száma: 28
A pártlistákra leadott szavaztok száma és aránya a következő: 1. FIDESZ-KDNP (94,89 százalék, 20.538 szavazat) 2. JOBBIK (2,41 százalék, 521 szavazat) 3. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (1,60 százalék, 347 szavazat) 4. LMP (0,47 százalék, 102 szavazat) 5. ZÖLDEK PÁRTJA (0,17 százalék, 36 szavazat) 6. SEM (0,09 százalék, 20 szavazat) 7. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,06 százalék, 12 szavazat) 8. KTI (0,05 százalék, 11 szavazat) 9. EGYÜTT 2014 (0,05 százalék, 10 szavazat)
10. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,04 százalék, 9 szavazat) 11. MUNKÁSPÁRT (0,04 százalék, 8 szavazat) 12. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,03 százalék, 7 szavazat) 13. JESZ (0,03 százalék, 6 szavazat) 14. ÖSSZEFOGÁS (0,02 százalék, 5 szavazat) 15. MCP (0,02 százalék, 5 szavazat) 16. ÚDP (0,02 százalék, 4 szavazat) 17. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,01 százalék, 3 szavazat) 18. ÚMP (0,00 százalék, 1 szavazat) Az országos pártlistákra levélben leadott összes érvényes szavazat: 21.645 MTI. Erdély.ma

Választás 2014 – Mandátumszám a szavazatok 98,90 százalékának összesítése után
A leadott szavazatok 98,90 százalékának összesítése után a pártok parlamenti mandátumainak száma a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
1. FIDESZ-KDNP: egyéni választókerület: 96, országos lista: 37, összesen: 133, a parlamenti mandátumok aránya: 66,83 százalék.
2. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP: egyéni választókerület: 10, országos lista: 28, összesen: 38, a parlamenti mandátumok aránya: 19,10 százalék.
3. JOBBIK: egyéni választókerület: 0, országos lista: 23, összesen: 23, a parlamenti mandátumok aránya: 11,56 százalék.
4. LMP: egyéni választókerület: 0, országos lista: 5, összesen: 5, a parlamenti mandátumok aránya: 2,51 százalék
Összesen: egyéni választókerület: 106, országos lista: 93, összesen: 199, a parlamenti mandátumok aránya: 100,00 százalék.
MTI. Erdély.ma

Temesvári politológus: a Fidesz-KDNP kormánynak újítania is kell
Ha meglesz Fidesz-KDNP-nek a kétharmada éleződni fog a kormány-ellenzék viszony, véli Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, az erdélyi Sapientia egyetem docense. Szerinte a kormányzó pártoknak a megkezdett munka mellett új kérdéseket is tematizálniuk kell a következő négy évben. Kossuth Rádió, Határok nélkül
Bodó Barna temesvári politológus úgy véli, a Fidesz-KDNP-nek fontos a kétharmad, de arról nincs meggyőződve, hogy ez a demokrácia szempontjából jó lenne. A demokrácia ugyanis azt jelenti, hogy a különböző kérdésekben az egyes szereplők súllyal tudjanak megszólalni. A kétharmados többség birtokában a parlamentben nincsen olyan kérdés, amelyben az ellenzék szavának súlya lehetne, s ez látható volt az elmúlt négy évben is, különösen az alkotmánymódosítások folyamatában. Romániában közel sem ilyen a helyzet, egy alkotmánymódosítás nagyon bonyolult folyamat, magyarázta a politológus.
Bodó Barna szerint a most következő ciklus abban fog különbözni az elmúlt négy évtől, hogy minden ellenzéki szereplő sokkal keményebb ellenzéki szerepvállalásra készül. Egyrészt megpróbálják kihasználni a mozgalmi lehetőséget, sokkal több utcai demonstrációval próbálják majd eljuttatni az üzenetüket a választókhoz. Másrészt az ellenzéki pártok tudják, hogy csak akkor van esélyük, ha a Fidesz-KDNP ellenében világos jövőképet tudnak megfogalmazni.
A politológus úgy véli, a kormánypártok folytatni fogják azokat a társadalmi projekteket, amelyeket korábban elkezdtek, de nyilvánvaló, hogy újítaniuk is kell, mert anélkül nem tudják még egyszer megismételni a mostani eredményt.
hirado.hu / Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma

Választás 2014 – Határon túli magyar és külföldi lapok a választásokról –
Az erdélyi magyar lapok szerint a Romániából leadott szavazatok is hozzájárultak a magyarországi országgyűlési választások eredményéhez, de „a tősgyökeres magyarországi szavazók" döntötték el, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség kormányozzon Magyarországon.
Háromszék: megőrizték a lakosság bizalmát
A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok „úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték". Ezt a lap azért tartotta rendkívüli eredménynek, mert – mint fogalmaz – Európa legtöbb országában a kormányok megfizették az árát a sokszor elkerülhetetlennek tűnő kiigazító intézkedéseknek. A vezércikkíró a hungarikumot kiegészítő sajátosságnak, egyfajta „transzilvanikumnak” minősítette, hogy „a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága". Szabadság: nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni az eredményt
A kolozsvári Szabadság napilap vezércikkírója szerint nem lehet a határon túliak szavazati jogával magyarázni a Fidesz nagy arányú győzelmét. A magyarországi „baloldal megnyugodhat: ezt a kormányt a tősgyökeres magyarországi szavazó választotta újra ekkora arányban" – olvasható a lapban. A Szabadság cikkírója szerint az erdélyi szavazók nem elsősorban az egyik vagy a másik politikai érdekcsoport győzelméhez akartak hozzájárulni. Szerinte a szavazást „afféle késve érkezett történelmi igazságtételként", „a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként" élték meg az erdélyi magyar választók.
Hargita népe: nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata
A székelyföldi Hargita népe vezércikkírója szerint most még nem volt döntő a külhoni magyarok szavazata, de a későbbiekben lehet ez másképpen is. Azért tartotta fontosnak a külhoniak szavazati jogát, mert – mint írja – „így minden magyar politikusnak kötelező lesz eljönnie Erdélybe, szóba állni az itteni szavazókkal: ha színből, ha szívből".
Adevarul: antidemokratikus kisiklások
A román lapok többsége az AFP francia hírügynökségnek a – román Agerpres hírügynökség által is átvett – megfogalmazását használva az „antidemokratikus kisiklásokkal vádolt populista Orbán Viktor konzervatív pártjának" győzelméről számolt be.
Az Adevarul című liberális lap címsorban emelte ki a választásokról szóló tudósításában, hogy mintegy százezer Romániában élő magyar is részt vett a voksoláson, akiknek levélszavazatait főleg a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátus gyűjtötte össze. A Gandul című független lap azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik „szélsőségesei" nagyon magas százalékot értek el.
Evenimentul: harmadszor nyert Orbán
A jobboldali román államfőhöz közel álló Evenimentul Zilei azt írta: Budapest „erős embere" harmadik mandátumára készül. A lap úgy értékelte: Orbán Viktornak, aki a pénzügyi katasztrófa küszöbén vette át az országot 2010-ben, sikerült rendbe tennie a gazdaságot, még ha a külföldi vállalatok kárára is, és újraválasztása elsősorban a rezsi húsz százalékos csökkentésének köszönhető. Romania Libera: oroszbarát politika nyert teret
A jobboldali Romania Libera arról közölt elemzést, hogy a Fidesz győzelmével és a Jobbik megerősödésével egy olyan „oroszbarát" politika nyert teret Magyarországon, amely a krími válság közepette a kétoldalú magyar-román kapcsolatokban is feszültségekhez vezethet.
Hospodárské Noviny: ráfizethet a gazdaság
A hétfői szlovákiai lapok a viszonylag korai lapzárták miatt többnyire csak eredmény ismertető, illetve a Magyar kormány elmúlt négy évére visszatekintő írásokban számoltak be a Fidesz-KDNP győzelméről. „Orbán egyértelműen nyert, ráfizethet a gazdaság" – címmel kétoldalas hétfői összeállításában a Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap a választások előzetes eredményeit ismerteti. A magyar kormány elmúlt négy évének legjelentősebb gazdasági lépéseit felidézve megjegyzi: a választás eredményei azt jelzik, hogy a magyaroknak megtetszett Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikája, amely egyebek mellett csökkentette a magánszemélyek jövedelemadóját, és új adókat vezetett be a nagy külföldi cégek és bankok, azaz „az állam első számú ellenségei" számára. A HN szerint a magyar gazdaság „hosszú távon rossz pályára van állítva", és ha nem változik az irány – írja -, akkor „déli szomszédainkra még nehéz pillanatok várnak." A HN hétfői, „Orbán mint Fico" című kommentárjában a magyar és a szlovák miniszterelnök, valamint a kormányaik politikája közötti „hasonlóságokra" mutat rá. Megjegyezi: „álszent módon" a Fidesz jobboldali, Fico kormánypártja pedig baloldali pártnak nevezi magát, holott a deficitcsökkentést Magyarország esetében részben az államosítás, Szlovákiában pedig részben a privatizáció segítségével valósították meg.
Pozsonyi Pravda: borostás lázítóból populista konzervatív
Orbán Viktornak vasárnapi győzelmével azt sikerült elérnie, amit még egy magyar kormányfőnek sem a történelmi Magyarország szétesése óta: harmadszor vezette győzelemre pártját a parlamenti választásokon – írta a pozsonyi Pravda. A lap megjegyzi: Orbán Viktor 1989 óta „borostás lázítóból és fékezhetetlen liberálisból, keresztény irányzatú populista konzervatívvá vált", ám egyben nem változott, vagyis „továbbra is csak a győzelmet tartja szem előtt."
Új Szó: a baloldalnak többet és jobbat kellene produkálnia
Nem volt tétje a vasárnapi választásnak, nem azért, mert a győztes biztos eleve befutónak számított, hanem mert „senki nem ígért semmit" a leváltáson vagy a folytatáson kívül – írta hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap „Tét nélkül" című kommentárjának írója a jövőbeli lehetőségeket elemezve úgy véli: „nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek", a baloldal pedig várhatóan külön-külön kezd majd új életet, a következő választáson e „logika alapján nekik kellene nyerniük." Hozzáteszi: ehhez viszont (a baloldalnak) többet és jobbat kellene produkálnia mint az utóbbi időszakban, mert ha nem, könnyen előfordulhat, hogy 2018-ban a Fidesz fő ellenfele a Jobbik lesz.
Lidové Noviny: Orbán belépett a történelembe
„Orbán Viktor belépett a történelembe. Hatalmas fölénnyel egymás után másodszor is megnyerte a választást Magyarországon, és harmadszor lesz miniszterelnök" – írja az Orbán újabb sikert ünnepel című riportjában a Lidové Noviny című prágai napilap. Azt is megjegyzi, hogy a választás új rendszer szerint zajlott le, amely bónuszt ad a legsikeresebb pártnak.
A konzervatív újság Orbán – egy férfi, aki megváltoztatja Magyarországot cím alatt portrét közöl a magyar miniszterelnökről. „Közép-Európa legsikeresebb politikusává válhat. Még egyetlen kormányfőnek sem sikerült háromszor győznie, még senkinek sem sikerült olyan hatalmas támogatást szereznie, még senki sem változtatta meg négy év alatt az országot úgy, ahogy Orbán Viktor" – írja Lubos Palata, a lap kiküldött tudósítója Budapestről.
Hospodárské Noviny: Orbánnak nincs egyenrangú vetélytársa
Orbán megerősíti hatalmát és az államot is, de nagyobb változásokat továbbra sem lehet kizárni – véli a Hospodárské Noviny. A következő négy év kulcsszava a konszolidáció lesz – írja magyarországi politikusokra és elemzőkre hivatkozva Martin Ehl, a gazdasági és politikai napilap külpolitikai rovatának vezetője. „Orbánnak a hazai politikai színtéren nincs egyenrangú vetélytársa" – jegyezte meg.
Právo: az urnáknál megjutalmazták Orbánt
A magyarok az urnáknál megjutalmazták Orbánt – e címmel számol be a voksolásról a Právo. A baloldali napilap összeállításában kiemeli, hogy most először szavazhattak a határon túli magyar állampolgárok is.
Corriere della Sera: Orbán Magyarország ura
A Corriere della Sera című olasz konzervatív napilap Orbán Magyarország ura, de a szélsőjobb nem tört át címmel közölt beszámolót. A győzelmet a populizmus, protekcionizmus és liberalizmus „furcsa receptjével" magyarázva megjegyezve, hogy Orbán eddigi kormánya 5 ezer milliárd euró EU-forrást „kasszírozott be, mégis az EU-diktatúrát ostorozta".
A balközép La Repubblica online kiadása Kumin Ferenc és Konrád György interjújával kommentálta az eredményeket.
La Stampa: Orbán új csodát ígért
Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik – írta a La Stampa, mely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. „Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" – szűrte le a torinói napilap. Il Giornale: Orbán megijeszti Brüsszelt
A Berlusconi család birtokolta Il Giornale szerint „Orbán megijeszti Brüsszelt, de tetszik Budapestnek". Il Messaggero: Orbán Oroszországot választotta
A római Il Messaggero úgy vélte, Orbán az EU helyett Oroszországot választotta partnerként. A római napilap hangsúlyozta, hogy a következő európai parlamentet az euroszkeptikusok fogják megtölteni. Az EUObserver című, uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli hírportál választási beszámolójában egyebek közt kiemelte Orbán Viktor beszédéből azt a részt, amelyben a miniszterelnök megállapította: a magyarok nemet mondtak az EU-ból való kilépésre, ha az országnak erős nemzeti kormánya van. Ez a szélsőjobboldali Jobbiknak szóló üzenet volt – olvasható a hírportál tudósításában, amely szerint a Jobbik által elért 21 százalék – szemben a 2010-es 17 százalékkal – jobb eredmény, mint amire a közvélemény-kutatások számítottak.
WSJ: mérsékelt reakciók várhatók a piacok részéről
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap internetes beszámolója szerint a Fidesz győzelme megfelel az előzetes várakozásoknak, így csak mérsékelt reakciót vált ki hétfőn a piacok részéről. Timothy Ash, a Standard Bank közgazdásza úgy véli, egyelőre nem látható, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz az újjáválasztás nyomán békét akar-e kötni a nagy külföldi üzleti körökkel, amire szüksége lesz ahhoz, hogy felpörgesse a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen beruházásokat.
Az elemzők és a kormányzat idén 2 százalék körüli GDP-növekedést vár, de közgazdászok szerint gyengék a növekedési kilátások, részben annak betudhatóan, hogy a kormány 2010 óta új adókkal terhelte a bank- és az energiaszektort, ahol a nagy külföldi cégek dominálnak – írta a The Wall Street Journal online kiadása.
FT: a budapesti nagykövetségeknél panaszkodott a baloldal
A Financial Times értesülése szerint a baloldali ellenzéki szövetség Budapesten működő külföldi nagykövetségeknek írt levélben sorolta fel panaszait a választási rendszerrel kapcsolatban. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója az újság online kiadásán hétfő délelőtt megjelent cikkében idézett a Financial Times birtokába került levélből, amely szerint a baloldali szövetség nem tudta kommunikálni üzenetét, mivel az új választási törvények megtiltották a fizetett televízió- és rádióhirdetéseket, a szabadtéri reklámfelületeket pedig Fidesz-közeli cégek ellenőrzik.
A nagykövetségeknek küldött levél felveti az ellenzéki nagygyűlést közvetítő ATV-re tiltott politikai reklám címén kirótt egymillió forintos bírság ügyét, és kiemeli azt a rendelkezést, amely szerint csak akkor lehetséges miniszterelnök-jelölti vita, ha arra mind a 18 párt megvívást kap. A levél szerint a 18 párt közül nyolc „bizniszpárt", amelyeket csak az állami finanszírozásért és a Fidesz-ellenes szavazótábor megosztására hoztak létre. Az ellenzék a levélben felrója azt is, hogy az újonnan állampolgárságot szerzett külhoni magyarok levélben is szavazhattak, a külföldön dolgozó magyaroknak viszont a legközelebbi nagykövetségre kellett utazniuk.
The Daily Telegraph:
A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szerint „a bírálói által antiszemitizmussal vádolt" Jobbik választási eredményét szoros figyelem övezi abból a szempontból, hogy ad-e iránymutatást más nacionalista jobboldali pártok várható teljesítményére a jövő havi európai parlamenti választásokon. A Telegraph szerint a Jobbik már az előző választásokon is sokakat megdöbbentett Európában azzal, hogy parlamenti mandátumokhoz jutott.
Die Presse: nehéz feladat elé néz Orbán
A könnyű győzelem ellenére nehéz feladat elé néz Orbán címmel közölt írást a Die Presse című konzervatív osztrák napilap. „Ha a lakosság számára nem sikerül visszahoznia a fejlődést és a jólétet, az országot további politikai radikalizálódás fenyegeti – írja a szerző. Úgy véli, Orbánnak át kell gondolnia a külföldi vállalatokkal szembeni politikáját, mivel nemcsak a szakemberek, hanem a befektetők is kivonulnak az országból. A nemzetközi cégekre kivetett különadó csak egy a sok „önkényes" törvényalkotási gyakorlat közül. A választások előtt meghirdetett tízpontos programról megjegyzi: „Kétségtelenül nagyravágyó a politikai program. Azt azonban, hogy a nacionalista politika folytatása és a szükséges gazdasági nyitás között (Orbán) összhangot tud-e teremteni, nemcsak a legélesebb bírálói kétlik" – zárja írását a szerző.
Der Standard: „putyinizálódás" Közép-Európában
A Der Standard című osztrák liberális lap párhuzamot vont Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök politikája között. Ficót „Orbán baloldali párjának" nevezi. Az EU megint elfeledkezett Kelet-Európáról című cikk utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap tudósítójára, aki szerint Közép-Európában „putyinizálódás" figyelhető meg. Orbán rendszerének veszélye nemcsak Magyarországon érezhető, számos országban „repedés" keletkezett a demokráciában, főleg Kelet-Európában – véli a szerző. A probléma mélyebben gyökerezik, hiszen a magyar törvényeket mindig „javítani" és EU-konformmá kellett tenni. Ezt azonban Orbán nem látja be és „tovább provokál" – teszi hozzá a kommentárjában Thomas Mayer.
Kurier: semmit sem tudott felmutatni az erőtlen és egymással civakodó baloldal
Viktátor nem fog hidat építeni címmel közölt cikket a Kurier osztrák lap. A magyar miniszterelnök egy korábbi, a Kuriernak adott interjúját idézi, amelyben Orbán Viktor úgy megjegyezte: minden európai politikus titokban ilyen (kétharmados) hatalomról álmodik, mint amilyet most ő magánénak tudhat. A mostani választáson Orbán kezére játszott az erőtlen és egymással civakodó baloldali ellenzék, amely semmit sem tudott felmutatni az „öntudatos populistával" szemben – véli a szerző, aki szerint a győzelem mértékét viszont a kormányfő a rá és a Fideszre szabott választási törvénynek köszönheti. A magyar választók fele, akik nem rá szavaztak, arra készülhetnek, hogy Orbán nem fog hidat építeni ellenfeleihez, nem fog kompromisszumot keresni, ez távol áll „Viktator" Orbán természetétől – írta jegyzi meg a lap. Ellentámadásokkal, védekezéssel és agresszív retorikával mutatja meg majd az erejét – olvasható a vezércikkben.
FAZ: a Fidesz kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik
Németországban valamennyi sajtóorgánum közölt jelentést a magyarországi választásokról, kiemelve, hogy a Fidesz várhatóan ismét kétharmados parlamenti többséggel kormányozhat.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán megnyeri a választást Magyarországon címmel közölte nyomtatott kiadásában Stephan Löwenstein beszámolóját, aki kiemelte, hogy a Fidesz a szavazatoknak „csak" nagyjából a 46 százalékát szerezte meg, de így is majdnem kétszer erősebb, mint a baloldali összefogás és a Jobbik, és elérhető közelségbe került számára a kétharmados parlamenti többség. A baloldal egy „maroknyi" egyéni mandátumot visszahódított, és erősödött a „szélsőjobboldali" Jobbik is, amelynek keleten és délen vannak fellegvárai, de a „külsőleg mérsékelt" kampánya révén a fővárosban és a nyugati választókerületekben is előretört – tette hozzá.
Die Welt: összefogás nélkül bánkódott az ellenzék
A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel. A szerző kiemelte, hogy a baloldali ellenzék Összefogás néven kívánt indulni, de még ezt sem sikerült elérnie, mert a név már foglalt volt, és amikor az urnák lezárása után „kirajzolódott a totális vereség", az ellenzéki szövetség tagjai „mindenféle összefogás nélkül bánkódtak".
Az eredmények azt mutatják, hogy „a balliberális szellemiség" már csak Budapesten létezik, „és ott is csak a pesti belső kerületekben" – tette hozzá Kálnoky. Kifejtette, hogy a Jobbik „megfékezte a rasszista kirohanások iránti hajlamát" és „valamivel civilizáltabban lépett fel" a kampányban, ami hozzájárult „jelentősen javuló" eredményéhez. Ugyanakkor az is segített, hogy a Jobbikon kívül nem volt más választható párt azok számára, akik „nemrégiben csalódtak a Fideszben, de még mindig csalódottak a baloldalban", amely 2002 és 2010 között a „szánalmas" gazdaságpolitikájával és korrupciós botrányaival „alaposan lejáratta magát". Kiemelte: „a Fidesznek is meg kellett emésztenie néhány botrányt, de a gazdaság stabilizálódott, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság emelkedik", és „úgy tűnik, a választók mindezt honorálják".
Frankfurter Rundschau: rossz mellékíze van Orbán Győzelmének
A baloldali Frankfurter Rundschau Nem korrekt választás címmel közölte Ulrich Krökel kommentárját, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelmének „rossz mellékíze" van, mert a választás „ugyan szabad és titkos volt, de nem volt korrekt". Orbán az utóbbi négy évben „az egyeduralmát olyan irányított demokráciává alakította át, mint amilyet Vlagyimir Putyin hozott létre Oroszországban". A Kreml vezetője végül „autokráciát" épített rendszeréből, „amelytől Magyarország távol van".
A legfontosabb „fékező erő az EU", amely ugyan „tétován reagált Orbán antidemokratikus dühöngésére", de megakadályozta, hogy elfajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindez nem elég Orbán „tartós hatalmának megakadályozásához" – tette hozzá Krökel, hangsúlyozva: „az lesz a döntő, hogy a megosztott baloldali ellenzék képes lesz-e végre újjászervezni magát".
SZ: Orbán kinyitotta Pandora szelencéjét
A liberális Süddeutsche Zeitung hírösszefoglaló mellett kommentárt is közölt Cathrin Kalhweittől, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor szerint „15-20 évig" kell egyetlen politikai „erőtérnek" vezetnie az országot, és ezzel „a Fideszre és saját magára gondol", de „meglehet, hogy téved". Nem azért, mert „a kevéssé meggyőző baloldali ellenzék keresztülhúzza számításait", hanem azért, mert „soviniszta" politikájával „kinyitotta Pandora szelencéjét, ami a jobboldali radikális Jobbik megerősödésében mutatkozik meg" – írta a liberális lap szerzője, kiemelve, hogy Orbán „soha nem tett kifejezetten antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket", de „megdöntött egyes tabukat", és „hosszútávon a Jobbik lehet az (a párt), amelyik megtorpedózza a jövőre vonatkozó terveit".
Rzeczpospolita: Egész Magyarország újra Orbán Viktoré
Ha az előzetes eredmények megerősítést nyernek, az egyéni választókerületekkel együtt a Fidesz 133 mandátumot szerezhet, éppen annyit, amennyi a kétharmados többséghez kell – jelentette helyszíni tudósításában Jaroslaw Gizinski, a konzervatív lengyel lap külpolitikai szerkesztője. A szerző politológusi véleményekre hivatkozva megállapítja: a Fidesz „győzelemre volt ítélve", mert csak egyedül kormányozhat. Ha 100 mandátumnál kevesebbet nyert volna, meg kellett volna ismételni a választásokat, hiszen nem tudott volna egyetlen párttal sem koalícióra lépni.
A lap egy másik cikkében Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány gazdasági intézkedéseit veszi górcső alá abból a szempontból, hogy ezek közül melyeket lenne érdemes megvalósítani Lengyelországban. Bírálja a 2002 és 2008 közötti baloldali kormányokat, amelyek szerinte felelőtlenül költötték a közpénzeket, és hitelekből próbálták ösztönözni a gazdaságot. Amikor 2008-ban beütött a gazdasági válság, Magyarország már súlyosan el volt adósodva – írta.
Az Orbán-kormány által az elmúlt négy évben alkalmazott megoldások közül a legrosszabbnak a válságadókat tartja. Úgy értékeli, hogy ezen a területen a kormány gyakran kapkodva és meggondolatlanul intézkedett. Először azt ígérte, hogy ezek az adók átmenetiek lesznek, aztán meghosszabbította határidejüket, majd pedig állandósította őket. A kormánynak nem lenne olyan rossz a reputációja, ha azonnal bevezette volna, amit akart, és nem változtatta volna folyton a döntéseit, káoszt idézve elő.
A szerző bírálja a kormányt amiatt is, hogy hajlamos a gazdaság „kézi vezérlésére". A kamatok csökkentése érdekében nem riadt vissza a jegybank függetlenségének megsértésétől. A piacot egyre nagyobb mértékben az állam szabályozza, ennek egyik megnyilvánulási formája a rezsiköltségek csökkentése, ami a szerző szerint nyilvánvalóan választási célokat szolgált.
A költségvetési hiány és az államadósság csökkentésében a kormánynak vannak sikerei, de nem szabad elfelejteni, hogy a fiskális konszolidációt Magyarország részben a magán-nyugdíjpénztárak államosításának köszönheti – írja. Lengyelország által is követhető példának tekinti viszont a cikk szerzője a 16 százalékos egykulcsos adó bevezetését és a társasági adó 19-ről 10 százalékra csökkentését. Megjegyzi viszont, hogy az így keletkezett költségvetési hiányt a kormány az áfakulcs 27 százalékra növelésével és a jövedéki adó felemelésével pótolta, és ezzel a munka és a tőke helyett a fogyasztási adókra helyezte a hangsúlyt. Ezt a szerző nagyon jó megoldásnak tartja. Ugyancsak dicséri a munkára rakódó béren kívül adóterhek korlátozását, ami szerinte hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez.
Lukasz Kozlowski az Orbán-kormány legnagyobb sikerének éppen a foglalkoztatás folyamatos növelését tekinti. Az elmúlt évek gyenge gazdasági növekedése ellenére csaknem 300 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a kormány 2020-ig 75 százalékra akarja emelni a produktív korban lévő munkavállalók számát. Ezt Lengyelország számára is követendő példának látja.
Háárec: figyelmeztető a Jobbik eredménye
Izraelben nem elsősorban a Fidesz győzelmével, hanem legalább akkora mértékben a Jobbik előretörésével foglalkoznak a hétfői lapok.
A Háárec című újság nyomtatott változatának cikke „a szélsőjobb mérsékelt erősödése” címmel még csak a vasárnapi előrejelzéseket, de a hétfői internetes változata már az „antiszemita párt erősödését” ismerteti. Az újság a párt sikerének értékelésekor Móse Kantornak, az Európai Zsidó Kongresszus vezetőjének a véleményét idézi, amely szerint „egész Európa számára figyelmeztető jellé kell válnia a nyíltan antiszemita Jobbik eredményének”.
Jediót Ahronót: Európa legerősebb szélsőjobboldali pártja a Jobbik
A ynet, a Jediót Ahronót című lap internetes kiadása szerint hatalmas eredményt értek el a szélsőjobb antiszemitái, a Jobbik 21 százalékos sikerével Európa legerősebb szélsőjobboldali pártjává lett. A szerkesztőség jegyezte cikk emlékeztet Orbán Viktornak a zsidók védelmét ígérő kijelentéseire, Szegedi Csanád esetére és Jaír Lapid tavaly Budapesten elhangzott beszédére, amely szerint a második világháború idejének antiszemita törvénykezése miatt folt esett a magyar parlamenten. Jiszráél Hajóm: arculatváltás a Jobbiknál
A kormányhoz közeli Jiszráél Hajóm (Izrael ma) című lap a Jobbik és vezetője sikeres arculatváltását hangsúlyozza, ami szerinte a legnépszerűbb ellenzéki politikussá tette Vona Gábort.
MTI. Erdély.ma

Vezet a Fidesz-KDNP, meglehet a kétharmad
Az országos listákra leadott szavazatok 98,97 százalékos feldolgozottságánál a Fidesz-KDNP 44,36 százalékon áll a baloldali összefogás (25,89 százalék) és a Jobbik (20,46 százalék) előtt. A Fidesznek az országgyűlési képviselői helyek közül megvan a kétharmados többséghez szükséges minimum.
Az országos pártlistákra leadott összes érvényes szavazatok száma alapján a Fidesz-KDNP 2 135 961, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP 1 246 465, a Jobbik 985 029, az LMP 252 373 (5,24 százalék) szavazatot tudhat magáénak.
Eddig a levélben leadott szavazatok 95,37 százalékát (60 059) kapta a Fidesz-KDNP
A közel 98 százalékos feldolgozottság adatai alapján a 199 országgyűlési képviselői hely közül 133-al rendelkezik a Fidesz-KDNP – ez a kétharmados többséghez szükséges minimum. A „kormányváltók” 38 helyet kapnak az Országgyűlésben, míg a Jobbik 23-at. A bejutási küszöböt túllépve az LMP is öt képviselőt küldhet a parlamentbe.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro

Igazi hungarikum
Nem túl gyakori, hogy választások napján ne az a kérdés foglalkoztasson, ki is nyeri a megmérettetést, mely párt alakíthat kormányt, lesz-e stabil parlamenti többség a felálló hatalom mögött. Márpedig tegnap, az országgyűlési választások napján jóformán csak olyan, kis túlzással részletkérdésnek nevezhető problémák miatt izgulhattunk, mint hogy a kormányzó pártszövetségnek lesz-e ismét kétharmados többsége, megelőzi-e a magát baloldalnak nevező posztkommunista-liberális szörnyszövetséget a Jobbik, avagy sikerül-e átlépnie a parlamenti küszöböt az ellenzéktől és kormányoldaltól egyaránt elkülönülő LMP-nek.
Nyugodt távolságtartással ennek ellenére sem figyelhettük a történteket. Főként azért nem, mert ezúttal nem a szemlélődő, az arénán kívülre szorult szurkoló szerepét szánták nekünk: magunk is részt vehettünk a voksoláson, beleszólhattunk a nemzet sorsának alakításába. Izgulhattunk kicsit azért, vajon visszaigazolja-e a Magyarország határain kívül élő magyarság azt a nemzetegyesítési törekvést, amelyet Orbán Viktor kormánya négy évvel korábban meghirdetett. És azért sem tekinthettük előre lejátszottnak a mérkőzést, mert volt már arra példa – a legszembetűnőbb 2002-ben –, hogy győztesnek ígérkező játszmáknak vereség lett a vége.
A tegnapi voksolás üzenete viszont minden tekintetben egyértelmű. A Fidesz győzelme nem egyszerűen fölényesnek minősíthető: a legsúlyosabb gazdasági válság éveiben kormányzó alakulat olyan erőteljes felhatalmazást kapott ismét a választóktól, amely kisebb csoda – annál is inkább, mert az oly hosszú éveken át recesszió sújtotta Európa legtöbb országában a kormányok megfizetik az árát a sokszor elkerülhetetlennek tűnő kiigazító intézkedéseknek, melyek leggyakrabban kimerülnek a lakosságot érintő megszorításokban. A közteherviselésbe a bankokat, multikat is bevonó, unortodoxnak nevezett magyar gazdaságpolitika viszont eredményesnek bizonyult, és ezt a lakosság is elismerte. Ebben a vonatkozásban európai rekordnak vagy inkább hungarikumnak számít a Fidesz-kormányzás: úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték.
De nemcsak a gazdaságpolitika, hanem a nemzetpolitika vonatkozásában is egyértelmű a választás eredménye. A könnyített honosítási eljárással magyar állampolgárságot kapott külhoni magyarok igen jelentős hányada regisztrált és részt vett a választásokon – nem végleges adatok szerint 150 ezer körüli levélszavazatot adtak le –, Erdély pedig élen járt ebben. Az pedig a hungarikumot kiegészítő sajátosság, egyfajta „transzilvanikum”, hogy a külhoni magyarság körében 95 százalék körüli a Fidesz támogatottsága.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)