Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Felsőoktatás Minőségét Biztosító Romániai Ügynökség /ARACIS/
178 tétel
2010. április 23.
Akkreditálták a Sapientia EMTE fotó-, filmművészeti és média szakát
Akkreditálta a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) a Sapientia EMTE kolozsvári fotó-, filmművészeti és média szakát. A Brüsszelben tartózkodó Szenkovics Dezső kari főtitkárt telefonon értük el, aki megerősítette az információt és közölte, nagyon örül a kedvező elbírálásnak. „Az ARACIS bizottság látogatását követően biztosak voltunk abban, hogy kedvező döntés születik, hiszen 100%-ban pozitív jegyzőkönyvvel távoztak” - mondta. Hozzátette, a szak akkreditálásának következtében a 2010-2011-es tanévben a 20 helyett immár 25 hellyel indulhat a szak. (hírszerk.)
Transindex.ro
2010. május 4.
Akkreditálták a Sapientia média szakát
Akkreditálták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Természettudományi és Művészeti Karának filmművészet, fotóművészet, média szakát. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hivatal (ARACIS) április 22-én bólintott rá az intézmény kérvényére.
„A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a 2010/2011-es tanévre az eddigi 20 helyett a szakra 25 helyet hirdethetünk meg, ebből 12 tandíjmentes. Amennyiben az idei látogatást követően az egyetemre nézve is hasonlóan pozitív döntést hoz az ARACIS, és az egyetemet intézményesen is akkreditálják, akkor a 2011 nyarán végzős diákoknak már nem szükséges Bukarestbe utazniuk államvizsgázni” – közölte Tonk Márton.
Ugyanakkor bejelentette, május 3–8. között nyílt napokat szervez az egyetem.
„A 2006 óta minden évben megrendezett programsorozat elsődleges célja, hogy közvetlen módon, interaktív rendezvényeken keresztül betekintést nyújtson az egyetem tevékenységébe, azok számára is, akik eddig egyáltalán vagy csak ritkán kerültek kapcsolatba az intézménnyel, és hogy első kézből informáljuk a leendő diákokat a kar képzési kínálatáról” – nyilatkozta Tonk Márton. A dékán ugyanakkor hozzáfűzte, azokat az „ideges és nyugtalan szülőket” is várják, akiket aggaszt, hogy gyerekeik eldöntötték, a Sapientián szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Az egyhetes rendezvénysorozatra a kolozsvári kar számos programmal készült, így az európai tanulmányok tanszék politikai tematikájú kerekasztal-beszélgetéseket és az Európai Parlament szimulációs játékot (Negotiation Moot), míg a média tanszék filmvetítéseket és közönségtalálkozókat szervez. A környezettudomány tanszék érdekes kísérletekkel, kvízjátékokkal és bemutatókkal teszi színesebbé a rendezvénysorozatot.
A Tonk Sándor Könyvtár kétnapos könyvkiállítással, kvízversennyel és úgynevezett megbocsátás-napokkal készült. Ez utóbbi azt jelenti, hogy elengedik a könyveket kölcsönző diákoknak és oktatóknak a késedelmi díjat, ha szombatig leadják a kikölcsönzött könyveket. A hallgatói önkormányzat ezenkívül szemétgyűjtési akciót szervez a Bükkben. Továbbá különböző vetélkedők, illetve a kolozsvári kar vonzáskörébe tartozó középiskolák végzős diákjai látogatásának megszervezése tartozik a hallgatói önkormányzat feladatai közé.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)
2010. május 26.
Jogászképzés indul a Sapientia EMTE-n
Elindulhat a jogászképzés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán, miután a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) május 20-i ülésén jóváhagyta az új szak beindítását.
A hatóság döntése értelmében a kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar 2010 júliusában felvételit hirdet erre az újonnan induló szakra is.
Az ARACIS a 2010–2011-es tanévre 40 helyet hagyott jóvá. További információk a www.sapientia.ro honlapon találhatók, valamint a szenkovics@sapientia.ro e-mail címen igényelhetők.
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 7.
Feltarisznyáló a Sapientián
"Sapis" jó szokáshoz illően idén is három felvonásban köszöntek el egyetemüktől az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának végzősei. A ballagók csütörtök délutáni szimbolikus stafétafutását – a tanintézet régi, központbeli otthona és az ötéves új épület közötti kilométerek "lekocogását" – péntek délután diplomaosztással egybekötött ünnepség követte a Kultúrpalotában, majd szombat délelőtt az egyetem előcsarnokában hagyományosan – de nem feltétlenül véglegesen – búcsúzott a koronkai dombtetőn megismert szellemi közösségtől a 165, alapképzésének végéhez ért diák. A Szózatot éneklő tömeghez elsőként dr. Székely Gyula, a Sapientia-EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szólt az egyetem rektorának, dr. Dávid Lászlónak a diplomaosztás alkalmával elhangzott üzenetéből emelve ki néhány gondolatot, különös hangsúllyal azt, hogy a kilenc éve született Sapientia minden bizonnyal rövid időn belül megkapja a Felsőoktatás Minőségét Felügyelő Ügynökség részéről a végleges működési engedélyt és az új tanévben megindíthatja mesterképzőit. Ezt követően a tanszékvezetők adták át útravalóikat a diákoknak.
– Vegyétek le a reménytelenség és tehetetlenség ruháját és öltsétek fel a cselekvés és a szeretet díszruháját" – kérte dr. Horváth Zsófia a humán tanszék részéről, míg dr. Márton László a villamosmérnökin tanult fiatalokat intette arra, hogy "ebben a nagy indoeurópai tengerben" ne felejtsék el nyelvüket és gyakran mormoljanak magukban olyan szavakat, mint Isten, boldogság. Az útnak indulók üzenetét Sándor Eszter, kommunikáció szakot végzett diák tolmácsolta, majd Csatári Zsuzsa, a Hallgatói Önkormányzat elnöke osztotta meg évfolyambúcsúztató gondolatait az egybegyűltekkel. A továbbiakban a végzős diákok képviselői átadták az utánuk következőknek a szimbolikus búzakalászt, majd Baricz Lajos katolikus plébános, Szabó László református és Pál János unitárius tiszteletes áldását adta a ballagókra.
– Gyakran hallhatjuk azt, hogy a kutyának sem kellünk. A campus két négylábúja itt volt az előbb. Bizonyára elbúcsúzni jöttek – jegyezte meg kedves, meleghangú köszöntőjében Baricz Lajos, aki arra kérte a fiatalokat, vigyék a sokszínű világba a jóságot és a szeretetet. Utolsóként a tanári minőségében búcsúzó dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Sapientia "örök dékánja" állt mikrofon elé.
– Sokszor kaptunk bírálatot, amiért túl nagyot álmodtunk, mikor ezt az épületet elterveztük, most azonban bebizonyosodott, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz – mondta dr. Hollanda az előcsarnokot zsúfolásig betöltő egybegyűltek üdvözlésekor.
– Büszke vagyok a diákjainkra, mert magukénak érzik ezt az egyetemet. Ilyent soha, egyetlen tanintézetben sem tapasztaltam – hangsúlyozta az egykori dékán, akinek szavait állva, percekig tartó tapssal köszönték meg az ünneplők. A ballagás utolsó, legemelkedettebb mozzanatában nemzeti imánkat, majd a székely himnuszt énekelte a tömeg, végül a kicsengetettek még egyszer bejárták értelmiségivé válásuk színtereit.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)
2010. június 21.
Semjén egységes politikai konstrukciót sürget
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje ― állapította meg Kolozsváron Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ünnepi ülésén.
A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartott ülésen Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora külön felkérte Markó Bélát, a kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen. Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban ― Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában ― működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is. Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla pedig felvetette, hogy a leendő magyar―román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be. Semjén jelezte: szükségesnek tartják az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködést. A szlovákiai példa is mutatja — mondta a magyar miniszterelnök-helyettes —, hogy az összefogás meggyengülése esetén az etnikai pártok kikerülhetnek a törvényhozásból. Meg kell találni azt a politikai konstrukciót, amely a lehető legszélesebb összefogás kifejeződése ― állapította meg Semjén. Tájékoztatta a romániai magyarság jelen lévő képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Fontosnak tartotta a magyarság összefogását. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan újból összehívják a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg pénteken Marosvásárhelyen végzik el a következő EMEF-ülés keretében.
Gyulafehérváron egyházpolitikai kérdésekről és a felekezeti oktatás ügyéről folytatott megbeszélést Semjén Zsolt Jakubinyi György érsekkel. A magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól, a keresztény értékek európai képviseletéről folytatott megbeszélést követően újságírói kérdésre válaszolva a magyar politikus kifejtette: Budapest ellenzi a verespataki aranykitermelést célzó beruházás megvalósítását.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. június 21.
Semjén Zsolt: egységre, összefogásra van szüksége a magyarságnak
A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje – jelentette ki szombaton Kolozsváron Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, aki részt vett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Szó esett a Sapientia és a PKE támogatásáról, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) újraindításáról is. Semjén pénteken, Sepsiszentgyörgyön azt mondta: a kérelmezők három hónap alatt kaphatnak magyar állampolgárságot. Ezt megelőzően a magyar kormányfőhelyettes Bukarestben tárgyalt, vasárnap pedig Gyulafehérváron leszögezte: Magyarország nem támogatja a verespataki bányaberuházást.
Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére.
Az ünnepi ülést a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia-EMTE) központi épületében tartották. Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora ez alkalomból ismertette a politikai vezetőkkel a magyar állami támogatásból létrejött intézmény történetét és megvalósításait. Külön felkérte Markó Bélát, a román kormány miniszterelnök-helyettesét, hogy álljanak a jövő héten sorra kerülő akkreditációs döntés mellé, és segítsenek, hogy a törvényalkotás, majd a parlamenti szavazás az intézményi akkreditációról mihamarabb bekövetkezhessen.
Az RMDSZ elnöke erre ígéretet tett, és kijelentette: amennyiben az Országos Akkreditációs Bizottság június 24-én kedvezően dönt a három városban – Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában – működő magyar magánegyetem akkreditációjáról, úgy a kormány mihamarabb megalkotja az ezt megalapozó törvényt, és a parlament őszi időszakában már sor kerülhet az állami elismertetést szentesítő szavazásra is.
Tőkés László a magánegyetemet alapító egyházfők egyikeként, illetve a társintézmény, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) elnökeként „mentőövet” kért a magyar kormánytól. Rámutatott: az elmúlt nyolc szűk esztendő a létbizonytalanság szélére sodorta a magyar nyelvű egyetemeinket, már az is eredmény, hogy egyáltalán megmaradtak. Minőségi mutatóként értékelhetjük, hogy a PKE-t már akkreditálták, a Sapientia-EMTE pedig karnyújtásnyira áll ettől.
Semjén Zsolt a magyar kormánynak a határon túli magyar felsőoktatás melletti elkötelezettségéről biztosította a jelenlévőket, Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes pedig felvetette, hogy a leendő magyar-román közös kormányülés egyik tárgypontjaként a román állami finanszírozás kérdését is emeljék be.
Az EMEF napirendi pontjai közül elnapolták a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalapításáról szóló döntést, mert az RMDSZ és az EMNT között néhány tartalmi és formai kérdésben nézetkülönbségek merültek fel, ezek tisztázását valószínűleg a jövő héten pénteken, Marosvásárhelyen végzik el egy másik EMEF-ülés keretében.
Az EMEF ülése után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.
Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Jelezte, hogy várhatóan júliusban újból összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely új lendületet adhat a magyar-magyar párbeszédnek. „A magyarságnak minél egységesebben kell megjelennie a politikai porondon, most az összefogásnak jött el az ideje” – jelentette ki. Bár a magyar kormány nem illetékes az elszakadt nemzetrészek politikai szerveződései között „igazságot tenni”, a politikai racionalitás és a józan ész azt diktálja, hogy minél szélesebb körű összefogással képviseljék az adott közösségeket – mondta. „Mi a lehető legszélesebb társadalmi bázisú összefogásban vagyunk érdekeltek, és aki ezzel szembemegy, az a magyar üggyel megy szembe” – fogalmazott a politikus.
Semjén Zsolt és Markó Béla egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.
„Fontos, hogy a magyar állam az elkövetkező időszakban is kiemelt figyelmet fordítson a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök.
A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez. Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta. Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a romániai magyarságnak és a román kormánynak a magyarországi árvíz-sújtotta települések megsegítésére irányuló kezdeményezéseiért. Hangsúlyozta azt is, köszönettel tartoznak Romániának a magyar állampolgárság megszerzése tekintetében is, hiszen a magyar állampolgársági törvény a hasonló román törvényt követi. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állampolgárság megadása tekintetében nincs etnikai diszkrimináció, ugyanis a magyar állampolgárság megszerzése egyedi kérelem alapján történik, ennek feltétele pedig az, hogy a kérvényező valamelyik felmenője magyar állampolgár legyen, és valamilyen szinten tudjon magyarul, azaz, nem feltétlenül kell magyar nemzetiségűnek lennie.
Semjén Zsolt arról biztosította romániai tárgyalópartnereit, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Románia a schengeni övezet részévé váljon.
Tőkés László, az EMNT elnöke az EMNT megalapításának szükségességéről és az azóta eltelt hét esztendő eredményeiről tájékoztatta vendégét. 2003-ban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) vállalta annak ódiumát, hogy egy bővített közgyűlésen legitimitást biztosítson az autonómia iránt elkötelezett alternatíva kiépítéséhez. E közgyűlésen elhatározottak következtében született az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), illetve az ebből alakult Magyar Polgári Párt (MPP). Az EMNT részben be is töltötte feladatát, sikerült megakadályozni az autonómia-program szőnyeg alá söprését, mi több, a mozgalmi múlttól és közképviseleti munkával elvégzett kodifikációtól eljutottunk az erdélyi Magyar Összefogásig. Viszont az összefogás nem lehet öncélú, fogalmazott az EP alelnöke, nagyon világos célok és értékek mentén kell, hogy szerveződjön, és hozzátette: csakis úgy lehetséges nemzetpolitikai rendszerváltozás, ha nem helyzetkövető, hanem helyzetteremtő magatartást tanúsítunk. A püspök kijelentette: jelenleg is elsőrendű céljaink közé tartozik a többszintű autonómia megteremtése, és megköszönte, hogy az állampolgárság kiterjesztése mellett a Nemzeti Összetartozás törvényében az autonómia-rendszerek tételes támogatását is vállalta a magyar országgyűlés.
Tőkés László külön is köszöntötte Répás Zsuzsannát, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetőjét, mert – mint fogalmazott az EMNT elnöke – az államtitkár-helyettes „lélekben már húsz éve felelős érettünk”, és eddigi munkájával bizonyította, hogy legméltóbb e tisztség viselésére.
Semjén Zsolt szombaton koszorúkat helyezett el a Házsongárdi temetőben, a magyar kultúra több eszmélyiségének sírjánál, valamint a Bánffy-család kriptájánál.
Magyarország ellenzi a verespataki bányaprojektet
A környezeti kockázatok miatt Magyarország elleni a verespataki bányaprojektet – jelentette ki Semjén Zsolt vasárnap, Gyulafehérváron. A magyar kormányfőhelyettes szerint nem román-magyar problémáról van szó, ám egy esetleges környezeti katasztrófa mindkét országot érintene. További tárgyalásokat kell folytatni a bányaprojektről – hangoztatta Semjén, aki szerint a román törvényeknek van döntő szerepük Verespatak ügyében, de figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi szabályozásokat is.
Semjén Zsoltot elkísérte Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete is, aki mintegy két hónappal korábban szintén leszögezte, hogy az alkalmazni kícánt ciántechnológia miatt Budapest nem támogatja a verespataki bányanyitást.
A magyar miniszterelnök-helyettes vasárnap szentmisén vett részt a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály székesegyházban, és találkozott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel.
Három pilléren nyugszik a magyar nemzet
Semjén Zsolt pénteken Sepsiszentgyörgyre látogatott, ahol elmondta: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja.
A miniszterelnök-helyettes a helyi magyarokkal találkozott a Székely Nemzeti Múzeumban. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását. Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. „Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet” – hangsúlyozta a politikus. Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. „Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk” – mondta Semjén Zsolt.
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. „Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra” – tette hozzá. Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. Az RMDSZ tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.
Semjén az energetikai és az egyházi együttműködésről is tárgyalt Bukarestben
A romániai magyarság számára fontos oktatási törvény, az energetikai együttműködés, az állampolgárság megadása, a gazdasági egyensúly megteremtése, a turisztikai együttműködés és az egyházak együttes fellépése egyaránt szerepelt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteki bukaresti tárgyalásainak témái között.
A magyar politikust a Cotroceni-palotában fogadta Traian Băsescu államfő. Semjén Zsolt – mint az MTI-nek a tárgyalások után elmondta – örömmel nyugtázta, hogy a román képviselőházban elfogadták a magyarság számára oly fontos oktatási törvényt. Băsescu leszögezte: ő személy szerint is, akárcsak a Demokrata-Liberális Párt elkötelezett a törvény elfogadtatása mellett, így várhatóan a szenátusban is meg fogják szavazni. A Băsescu támogatását élvező, kormányon lévő Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alkot kormánykoalíciót, és többséget élvez nem csupán a parlament alsóházában, hanem a szenátusban is. A magyar miniszterelnök-helyettes ezen a tárgyalásán is elmondta: a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez a hasonló romániai törvényt vették mintául. „Ugyanúgy, ahogy Románia kiterjesztette a román állampolgárság lehetőségét – elsősorban a Moldáviában élő románokra –, mi is kiterjeszthetjük a magyar állampolgárságot például az Erdélyben élő magyarságra” – állapította meg Semjén Zsolt, aki nagyra értékelte, hogy Băsescu elnök pozitív módon viszonyult a magyar állampolgársági törvényhez. Az erdélyi magyarság ezt nem fogja elfelejteni – tette hozzá a magyar politikus.
A magyar-román gazdasági együttműködés számos területét is górcső alá vették. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek az energetikai téren folytatandó együttes cselekvésre, annak érdekében, hogy az energiaellátásban csökkenteni lehessen a függőséget és a kiszolgáltatottságot. Az Emil Boc miniszterelnökkel folytatott eszmecserén a magyar kormány által javasolt 29 pontos programot és a román kormány intézkedéseit vetették össze a tapasztalatok átadásának szellemében. Mint Semjén Zsolt elmondta, román vendéglátóit igen érdekelte az a terv, hogy a magyar kormány 200 milliárd forintot készül kifizettetni a bankokkal az arányos közteherviselés jegyében.
Azt is érdeklődéssel fogadták, hogy Magyarországon nem a fizetéseket csökkentették, hanem a bértömeget, ezáltal arra ösztönözték az állami hivatalokat, hogy inkább a bürokrácia rendszerét építsék le, s ne az alkalmazottak béreit szorítsák le. Bukarestben azt is nagyra értékelték, hogy Magyarországon a politikai osztály önmagával kezdte a létszámcsökkentést – mondta az MTI-nek Semjén Zsolt.
Konkrét gazdasági, pénzügyi kérdésekről is szó esett, például az egykulcsos, 16 százalékos adóról vagy a családi adózás irányába mutató, a demográfiai helyzet javítását célzó lépésekről – tette hozzá.
Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszterrel elsősorban a turisztikai együttműködésről tárgyaltak, s megállapították, hogy a fejlesztésben nagy jelentősége lehet a magyar gyógyvizeknek. Udrea rövidesen Budapestre látogat – mondta Semjén Zsolt.
A Daniel pátriárkánál, a román ortodox egyház vezetőjénél lezajlott találkozón leszögezték: az Európai Unión belül fontosak ugyan a gazdasági kérdések, de nem lehet zárójelbe tenni a megszentelt hagyományokat és a spirituális értékeket. Ezért egyházainknak az Európai Unión belül is érvényesíteniük kell értékeiket és érdekeiket – állapította meg Semjén Zsolt.
Idézték II. János Pál pápa mondását, amely szerint Európa „két tüdővel lélegzik”, az egyik a keleti keresztény hagyomány, a másik a nyugati kereszténység hagyománya. Abban is egyetértettek, hogy egyházpolitikai kérdésekben közvetlen kapcsolattartást alakítanak ki. „Tehát amikor Magyarország és Románia a különböző uniós ügyekben együtt lép fel, adott esetben történelmi egyházaink is együtt lépnek fel az uniós fórumokon” – mondta az MTI-nek a miniszterelnök-helyettes.
Krónika (Kolozsvár)
2010. július 8.
Mérlegre tették a véndiákokat a Sapientián és a PKE-n
Sokat nyom a latban egy felsőoktatási intézmény megítélésében, hogy mennyire tudtak szakmájukban elhelyezkedni az ott végzettek, illetve hogyan sikerült azóta boldogulniuk. A Sapientia és a PKE vezetői és volt diákjai egyaránt elégedettek.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ősztől már akkreditált felsőoktatási intézményként várja a gólyákat, illetve a már ott tanuló diákokat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Dávid László, a magánegyetemként működő, magyarországi kormánypénzekből finanszírozott felsőoktatási intézmény rektora a Krónikának elmondta, a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) július 24-én szavaz az egyetem engedélyeztetéséről, és ezután már csak a kormányrendeletet kell megvárniuk, hogy akkreditált egyetemként működhessen a Sapientia. Az intézményvezető pedig bizakodó, mint elmondta, az ARACIS szakemberei legutóbbi vizsgálódásuk alkalmával pozitívan értékelték a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karokon zajló oktatás minőségét. Az elbíráláskor ugyan nem volt leszögezett pontértéke annak, hogyan alakult az egyetemen végzett diákok szakmai pályafutása, de a pozitív életpéldák mindenképp hozzájárultak az akkreditáció folyamatának alakulásához.
Dávid László lapunknak elmondta, már évekkel ezelőtt bevezették az úgynevezett Alumni rendszert, ami tulajdonképpen a végzettek további sorsának alakulását monitorozza. Ezt többféleképpen igyekeztek megvalósítani.
Egyrészt kihasználták azt a lehetőséget, hogy az államvizsgázó diák szoros kapcsolatot alakít ki a témavezető tanárával, aki a sikeres vizsga után is nyomon követi diákja sorsának alakulását. Másrészt létrehoztak egy digitális információs rendszert, amely interneten keresztül elérhető valamennyi diák számára, és mindenki feltöltheti ide az adatait. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a végzős évfolyamok közös levelezőlistát hoznak létre, ahonnan az adatok szintén eljutnak az illetékesekhez. A rektor arra is kitért, hogy március, április folyamán –, amikor a Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság ellenőrei vizsgálódtak a Sapientia három városban működő karain – találkozókat hívtak össze jelenlegi és volt diákokkal, illetve a munkáltatóikkal. „Meglepő módon ezekre a találkozókra a vártnál népesebb létszámban jelentek meg mind a volt diákjaink, mind a munkáltatók” – magyarázta a rektor, kifejtve, hogy tudomása szerint más egyetemekre nem jellemző, hogy a tanulmányaik befejeztével a diákok ennyire népes létszámban jelenjenek meg az egyetem hívására. Mint mondta, ezt kifejezetten pozitívan értékelték az ellenőrök.
Büszke ex-sapientiások
Lapunk a korábbi évfolyamokon végzettek véleményére is kíváncsi volt. Hargitay Tamás, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első évfolyamának hallgatója volt, 2005-ben végzett könyvelés és gazdálkodási informatika szakon. A fiatalember jelenleg a csíkszeredai AAM Management Information Consulting Kft.-nél dolgozik szaktanácsadóként. „Induló dolgokba belevágni mindig nagy kockázattal jár, hiszen számtalan bizonytalansági tényezővel néz szembe az ember” – részletezte Hargitay kérdésünkre, miért esett a választása az éppen akkor induló Sapientiára. Hozzátette: soha nem bánta meg, hogy ide jelentkezett, mivel szerinte itt olyan tapasztalatokat szerzett, amely komoly kihatással volt sorsának alakulására. Egy szakmai áthallgatási program keretében lehetősége adódott közel egy évig tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, de jó tapasztalatnak bizonyultak a nyaranta szervezett szakmai gyakorlatok, amelyek később jelentősen megkönnyítették a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.
Tomonicska Ingrid Nagybányáról került Csíkszeredába egy kis kitérővel. Előbb Kolozsváron elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem térképészet és kataszteri szakát, majd három évet szakképzetlen tanárként román nyelv és irodalmat tanított a Hargita megyei Borzonton. Ezt követően felvételizett a Sapientia román–angol szakára. A 2006-os államvizsgát követően versenyvizsgával került a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskolába, majd következő évtől a Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnáziumba, ahol jelenleg is tanít. Tomonicska szerint a Sapientia sokkal alaposabb felkészülést nyújt a tanári pályára, mint más hasonló egyetemek. „Láttam olyan kezdő tanárokat, akik pszicho-pedagógiai, vagy éppen módszertani hiányosságokkal küszködnek. Ezeket az ismereteket azonban mind megtanították nekünk” – fogalmazott a tanárnő. Mint részletezte, ezt igazolja az a tény is, hogy a Brassói Transilvania Egyetemen lezajlott államvizsgán valamennyi sapientiás átmenőjegyet kapott, esetében pedig a munkahely megszerzéséért tett versenyvizsga eredménye is annyira magas volt, hogy bárhol elhelyezkedhetett volna.
PKE: folyamatosan bizonyítani kell
Bár a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemet már 2008-ban akkreditálták, máig nagy hangsúlyt fektetnek a végzettekkel való kapcsolattartásra, folyamatosan követik egykori hallgatóik sorsának alakulását – nyilatkozta a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor, aki azt is elárulta, hogy ez alapkövetelés a finanszírozó magyarországi kormány részéről.
Az intézményvezető úgy látja, bár egyre inkább érzékelhető nálunk is az élethosszig való tanulás tendenciája, az egyetem diplomásai közül sokaknak sikerült a szakmájukban elhelyezkedni. A nyelv szakokon végzettek szinte mindegyike abban a szférában dolgozik, amelyre az intézményben felkészült, akár tanár, akár fordító vagy irodai dolgozó lett belőle. Ugyanez elmondható a közgazdá-szokról és reklámgrafikusokról is, tudtuk meg. Azok közül, akik tovább tanulnak, sokan folytatják a PKE-n, hiszen az akkreditáció óta itt is megindultak a magiszteri képzések, ugyanakkor mindegyik szakon akadnak olyanok, akik később doktori képzésbe is belefognak, ők Kolozsvárra, Temesvárra vagy magyarországi egyetemekre kerülnek, legtöbben Budapestre, Debrecenbe vagy Szegedre.
„Első próbálkozásra sikerült elhelyezkednem a tanügyben, ezért sosem éreztem úgy, hogy hátrányom származna abból, hogy nem állami egyetemen diplomáztam” – fejtette ki lapunk érdeklődésére Beke Beáta angoltanár. A négy évvel ezelőtt végzett pedagógus azt mondja, az egyetem nyelv szakai erősnek számítanak. „A szakmámban dolgozom, méghozzá az állami szférában, s ennél mi sem bizonyítja jobban, hogy esélyeim egyenlőek voltak az állami egyetemeken végzettekével. Az átlagember véleménye szerint azonban a PKE képzése nem ér fel egy akármilyen más egyetemével, úgy tűnik tehát, hogy nekünk, itt végzetteknek még bizonyítanunk kell, de talán ez a normális. Idő kérdése csupán. Én mindenesetre elégedett vagyok mindennel, amit itt kaptam” – fogalmazott Beke Beáta.
Nagy Orsolya, Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)
2010. július 13.
Sok fóka, kevés eszkimó
„Lámpással” keresik a hazai egyetemek a diákokat: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézményvezetők, mint az elmúlt években.
Hosszú ideje érvényesülő tendencia, hogy a népességfogyással egyenes arányban a továbbtanulók száma is csökken, az idén azonban a demográfiai hátrányt az elégtelen érettségi eredmények is tetézik. A középiskolát végzettek alig fele felelt meg az idei záróvizsgán: kevés frissen érettségizőből lehet válogatni az idén.
Drámai létszámhiány
A drámai helyzetet jól jelzi, hogy a bukaresti egyetem jogi karára tegnap, az első napon csupán 28 érdeklődő tévedt be, mindannyian a költségtérítéses helyek iránt érdeklődtek. „Rosszak az érettségi statisztikák, rosszak a demográfiai mutatók, de még rosszabb a gazdasági helyzet, az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebben engedhetik meg maguknak a tandíjfizetést” – ismertette a rendkívüli nehézségeket Flavius Baias, az egyetem dékánja.
A fővárosi egyetem matematika- és informatikai karának dékánja, Victor Tigoiu szerint a kis számú beiratkozó közül is kevesen fejezik be a tanulmányaikat. „Olyan rossz a hazai középiskolákban folyó oktatás minősége, hogy az első év után diákjaink egyszerűen megszöknek, tizenöt százalékos az egyetem-elhagyás aránya” – mutatott rá az intézményvezető. Az erdélyi magyar egyetemeken ugyanúgy érzékelhető a demográfiai és gazdasági hullámvölgy, mint a nagy romániai egyetemi központokban, ez ellen az intézmények a kínálat bővítésével és átalakításával igyekeznek küzdeni.
Elszánt optimizmus
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapunk kérdésére elmondta, több új szak is indul az idén. Stratégiai fontosságú lépés, hogy Kolozsváron magyar nyelvű jogászképzés indul. „Piacképes” lehet a Csíkszeredában frissen debütáló pénzügyi előrejelzés-szak, Marosvásárhelyen pedig egészségügyi szak is indul.
Ez utóbbi, az egyetemvezetés elképzelése szerint, kiegészíti a Marosvásárhelyen történelmi hagyományokkal rendelkező orvosképzést, mert a Sapientia végzősei mentálhigiénés feladatokat lesznek majd képesek ellátni, hozzájárulhatnak a szociális háló fenntartásához és megerősítéséhez. A betölthető helyek számát illetően az egyetemvezetés sokkal optimistább a fővárosi intézményvezetőknél: csupán a marosvásárhelyi tíz szakra 440 egyetemista jelentkezésére számítanak az idén.
A derűlátás azért is elgondolkodtató, mert még mindig nem zárult le az egyetem akkreditációjának folyamata. Ezzel kapcsolatban Dávid László elmondta, a június 24-re kitűzött ARACIS-tanácskozás elmaradt, a következő tárgyalásra július 22-én kerül sor. „A nemzetközi és a hazai szakemberek, valamint a diákok részéről szükséges véleményezés egyaránt pozitív, így reméljük, a bizottságtól is pozitív választ kapunk” – nyilatkozta a rektor.
Kínálat van, kereslet nincs
A szakindítás ellenére sem volt nagy az érdeklődés a kolozsvári Sapientián. Ottjártunkkor csupán két diák tájékozódott a helyszínen a beiratkozás módjáról, és senki sem jött a jelentkezéshez összeállított kész dossziéval, noha a hallgatókat az intézmény múlt hét vége óta tárt karokkal várja.
A fotó-film-média szakra az elmúlt napokban szintén csak két diák jelentkezett, pedig itt 12, tandíjmentes helyet biztosítanak a továbbtanulók számára, 13 helyet pedig azoknak tartanak fenn, akik a tandíjfizetést is vállalják. Várja a jelentkezőket továbbá a környezettudományi szak, összesen 25 hellyel, és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosító szak is, ahová 42 jelentkezőt várnak. A Dávid László által beharangozott magyar nyelvű jogászképzés 40 hallgató befogadására képes.
„Legfontosabb célkitűzésünk az új szak beindításával az volt, hogy Kolozsváron háromnyelvű, azaz magyar– román–angol nyelvű jogi képzés működjön” – mondta Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE kolozsvári karának főtitkára. A fotó-film-média szakra július 18-ig, a többi fakultásra július 23-ig lehet jelentkezni, a felvételi eredményéről július 26-án tájékoztatják az érdekelteket.
„Nagyipar” a BBTE-en
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) az idén is „ipari” léptékben gondolkodik: 21 karon összesen 11914 helyet hirdettek meg, több mint kétezer magyar nemzetiségű hallgatót vár az egyetemvezetés. A BBTE-n is tegnap kezdődött a beiratkozás, és július 23-ig tart.
A hallgatói létszámot illetően nem borúlátó a Partiumi Keresztény Egyetem sem: itt 14 alapszakon és 5 mesteri programmal várják a jelentkezőket: összesen 652 diák tanulhat tovább a PKE padjaiban.
Az egyetemvezetés itt is a sokirányú képzés vonzóerejében bízik, a klasszikus bölcsészképzésen, közgazdaság-tudományi kínálaton túl olyan mesteri képzésekre is lehet jelentkezni, mint a „kortárs politikai filozófia”, a „többnyelvűség és multikulturalitás”, a „társadalmi marginalitás és inklúzió”, valamint a „filozófia és művészet a nyilvános térben” szakterülete – tudtuk meg Mostis Gergőtől, a PKE közönségkapcsolati referensétől. Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. július 24.
Akkreditálták a Sapientiát
Örvendetes hírt kapott a Sapientia – EMTE: a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság július 23-án akkreditálta az egyetemet. A döntést az EMTE tusványosi sátrában Tőkés László, Markó Béla, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és Dávid László, az egyetem rektora jelentette be.
Tíz esztendő után nagy öröm, hogy itt jelenthetjük be az akkreditáció hírét – mondta sajtótájékoztatóján Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke. „Tíz évig folyamatosan tiltakoztunk és rimánkodtunk saját kormányainknak, engedjék meg, hogy visszaállíthassuk az önálló erdélyi magyar felsőoktatást. Bölcs döntés volt tíz évvel ezelőtt a magyar kormány részéről, hogy tovább ne kelljen várni, hanem megadta a támogatást. Száz évig abból élünk, ami tíz év alatt megtörtént” – tette hozzá Kató.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes szerint az erdélyi magyar egyetem helyreállításával jóval több mint 10 ezer fiatal tanulhat anyanyelvén Erdélyben. „Ha nem is úgy, ahogy húsz évvel ezelőtt elterveztük – hiszen önálló állami egyetemről még nem beszélhetünk –, de a Sapientia küszöbén áll annak, hogy minden szempontból a parlament által is jóváhagyott, akkreditált egyetemmé váljék” – mondta Markó, hozzátéve, a kormányon lévő RMDSZ kötelessége minden akadályt elhárítania ahhoz, hogy a parlament is megszavazza a törvényt.
A Sapientia – EMTE 2007-ben kérte a hat évvel korábban elindított szakok elismerését és tavaly a teljes intézmény akkreditációját.
Kovács Tímea. Hargita Népe (Csíkszereda)
2010. július 26.
Akkreditálták a Sapientia egyetemet
A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) július 22-i ülésén megszavazta a Sapientia EMTE akkreditációját, ami azt jelenti megnyílt az út ahhoz, hogy államilag elismert, teljes jogú felsőoktatási intézménnyé váljon a három városban, Marosvásárhelyen, Csíkszerdában és Kolozsváron működő intézmény.
Ehhez még két lépés van hátra: az ARACIS a csütörtökön hozott döntését felterjeszti a kormánynak, amely törvénytervezetet készít elő. A tervezetet, amely kijelenti, hogy az egyetem megfelelő szerkezettel akkreditált intézmény, a törvényhozás kell jóvá hagyja. Ha a törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, akkor ér véget az a folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a 2001 óta működő egyetem az akkreditált felsőoktatási intézményeknek megfelelő jogállással rendelkezzen.
Mit jelent ez a státus? – kérdeztük dr. Székely Gyula egyetemi tanártól, a Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar dékánjától.
Jogunk lesz licencvizsgát szervezni, nem kell kívülről, más egyetemekről bizottságot hívni, jogunk van a végzetteknek járó oklevelet kiadni.
Az akkreditált szakokon jogunk van mesterképzés indítását kérni.
Egyéb vonatkozásokban részei lehetünk az európai diák- és tanár-csereprogramoknak (Erasmus, Socrates), szerződést köthetünk a más országokban működő felsőoktatási intézményekkel, s pályázati, kutatási célból konzorciumokba léphetünk be – sorolta a dékán.
Hogyan értékeli az idei felvételi eredményeit? – kérdeztük csütörtökön délelőtt Székely professzortól.
Úgy tűnik, hogy az a népszerűsítő kampány, amelynek során egész napos rendezvényekkel igyekeztünk az egyetemet a régió diákjainak közvetlenül bemutatni, eredménnyel járt. A végzősöknek alkalmuk volt belülről is megismerni a Sapientiát, s így, s a sok sikertelenül érettségiző diák ellenére, a felvételin többen voltak, mint az elmúlt évben. A 440 helyből (170 tandíjmentes, a többi tandíjköteles) 350-et foglaltak el az első felvételin. Mivel vannak diákok, akik több egyetemre is jelentkeztek, ma délben a beiratkozás lejártával dőlt el, hogy pontosan hányan maradnak a marosvásárhelyi karon. Az ősszel körülbelül 160 helyre hirdetünk felvételi vizsgát. A távközlési szakon például számítunk a marosvásárhelyi Traian Vuia iskola hasonló profilú osztályának diákjaira, ahol a 26 tanulóból mindössze egynek sikerült az érettségi vizsgája. Az érdeklődőknek azt ajánljuk, hogy a honlapunkat kövessék, ahol augusztus 10-ig hirdetjük meg az üresen maradt helyeket – tájékoztatott a dékán.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
2010. október 25.
Újabb áttörést ért el a PKE
Nagyvárad – A magyar államfő látogatásáról, a frissen akkreditált tanárképző intézetről valamint egyéb tervekről és eredményekről esett szó a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott hétfői sajtótájékoztatón.
A Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) érintő újdonságokról tájékoztatott hétfőn Dr. János-Szatmári Szabolcs rektor, Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes valamint Dr. Flóra Gábor egyetemi kancellár. Schmitt Pál múlt heti látogatásával kapcsolatban elhangzott, hogy bár a román sajtó politikai töltettel számolt be a magyar államfő váradi útjáról és az egyetem jubileumi ünnepségéről, elsősorban az egyetem jövőképének vonatkozásában volt fontos az elnöki vizit. Az egyetemi hálózat kárpát-medencei terjeszkedéséről, és a PKE régióban betöltött szerepének erősítéséről tárgyaltak az államfővel, aki támogatásáról biztosította a felsőoktatási tanintézetet. Elnöki védnökségébe fogadta az új tanszéket ( a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportot) és az ő jelenlétében írták alá a Sapientia képviselőivel az erdélyi felsőoktatási stratégia megalkotásáról szóló szándéknyilatkozatot. Az eddigiekben nem helyeztek hangsúlyt a regionális elosztásokat körvonalazó stratégiára, de az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer bővülésével nagy szükség mutatkozik ennek gyakorlati megvalósulására, hangsúlyozta Dr. János-Szatmári Szabolcs.
Új szakok indítása
Az akkreditációs tervekről Dr. Flóra Gábor beszélt, aki közölte, hogy a közeljövőben új szakok indítására van remény. Olyan interdiszciplináris alapszakokat indítanának, mint a Vallástudományok, a Kulturális mediátor, a Tanítóképző vagy a Gazdasági informatika szak. A tervek között szerepel a Közgazdaságtudományi Karon a Bank és Pénzügy, valamint mesterképzőn a Kis és Középvállalkozások szak indítása is. Még idén megkezdik az engedélyeztetési folyamatot, így remélhetőleg jövőre már elindulhatnak ezek a szakok. A kancellár közölte, hogy szeretnék a folytonosság elvét követni a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében zajló projektekkel kapcsolatosan. Az eddigi hét pályázat a végéhez közeledik, jelenleg három – egy felnőttképzési, egy turisztikai és egy interkulturális – HURO projekt zajlik.
Áttörés a pedagógusképzésben
A Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) a múlthéten jóváhagyta a Tanárképző Központ működését. Eddig kizárólag állami egyetemek monopóliuma volt a pedagógusképzés, a PKE az első mely magánegyetemként magyar nyelven biztosítja majd a tanárok képzését. Régi vágya valósul meg ezzel az áttöréssel az egyetemnek, hiszen eddig csak állami intézményekkel való együttműködés útján tudták biztosítani a hallgatók számára a pedagógiai modult. Dr. Horváth Gizella rektorhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi létben központi jelentősége van a minőségi oktatás biztosításának és erre az új magyar kormány is nagyobb figyelmet szentel. Az akkreditációs bizottság pozitívan viszonyult a központ létesítéséhez és megfelelőnek tartotta az intézet ellátottságát. A tanárképzés keretében elsősorban a gyakorlatra fektetnék a hangsúlyt, emellett a jelentkezők a módszertani felkészülés mikéntjét, továbbá neveléstudományi, lélektani ismereteket is elsajátíthatnának. Természetesen a képzés vizsgakötelezettséggel jár és óralátogatást feltételez, hangzott el. Mészáros Tímea, erdon.ro
2010. november 18.
Díszdoktorok futószalagon
A romániai felsőoktatás színvonalát biztosítani hivatott állami ügynökség (ARACIS) legutóbb 2007-ben adott nem túl hízelgő minősítést a Nagyváradi Egyetemnek, korlátozottan megbízhatónak nyilvánítva mindazt, ami ebben a hallgatói-oktatói-alkalmazotti-bedolgozói létszámában mesterségesen felduzzasztott „diplomagyárban” zajlik. Az intézmény még romániai szinten is a kullogók között van, ami az itt folyó oktatás-kutatás nívóját, elismertségét, tekintélyét illeti. Ez részben annak a sok disznóságnak is betudható, ami a Maghiar-klán regnálása alatt történt az egyetemen és körülötte az elmúlt két évtizedben (a hamis diplomák kiosztásától a politikai kalandorok foglalkoztatásán át az állami pénzek elsíbolásáig igen széles e skála). Az intézmény új vezetősége komoly erőfeszítéseket tett a rehabilitáció terén, de még a régi károkat sem sikerült felszámolnia, nemhogy szilárd alapokra helyeznie a színvonalas képzést. Ráadásul a múltbéli bűnök, törvényszegések és erkölcstelenségek mindmáig megtorlatlanok maradtak, a fent nevezett klánnak ma is jelentős a befolyása nemcsak az egyetemen, hanem a Bihar megyei gazdasági-társadalmi-politikai életben szintúgy. Már csak azért is, mert a „nagybácsiék” sokakat juttattak annak idején diplomához, vagyonhoz, kedvezményekhez, titulusokhoz és pozíciókhoz.
Az ARACIS, a tanügyi kormányzat és a szakma az utóbbi pár évben már fűzött néhány pozitív részminősítést az újabban Cornel Antal rektor nevével fémjelzett egyetemi munkához, ám az átfogó vizsgálat és az azt követ általános minősítés 2011 tavaszán fog megtörténni. Addig még sokat tehetne az univerzitás vezetése és oktatói-kutatói gárdája az inkább negatív megítélés tompításáért, de ezen a téren aligha számít pozitívumnak, hogy amíg korábban a nagyváradi egyetemi diplomákat „szórták repülőről”, mostanság a díszdoktori címeket ítélik oda látványos és költséges ceremóniák keretében különféle embereknek, akik között nem is mindenki komoly tudós vagy jelentős akadémiai személyiség. E sorban szinte kivételnek számít a ma délelőtt 11 órakor kitüntetendő Nicolae Manolescu, a tekintélyes irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora, bár neki sincs sok köze tájainkhoz vagy a 230 éves nagyváradi felsőoktatáshoz. D. L. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2010. december 30.
Tízéves a Sapientia (Beszélgetés Kató Béla kuratóriumi elnökkel)
Alapkőletételre került sor nemrég Kolozsváron a Tordai úti telken, új kampusza építéséhez látott hozzá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, melyet tíz évvel korábban kapott az erdélyi magyarság az anyaállamot akkor igazgató jobboldali kormány jóvoltából.
Történelmi jóvátétel, nagy jelentőségű nemzetpolitikai lépés volt. Az intézmény összetett, egyszerre állami és magánegyetemi minőségében sűrítve benne van egy nemzetrész mai helyzetének egész paradoxiája is. Az erdélyi magyar felsőoktatás állapota közel egy évszázada fokmérője a kisebbségi népcsoport emancipációjának, a legközvetlenebb tudósítás mindenkori jogállása egyik legfontosabb mutatójáról. Hogy a jogbővítés ezúttal magyar segítséggel történt, sokat elárul helyzetéről. A Sapientia EMTE-t a Bolyai Egyetem visszaállításához fűződő tízéves kudarcsorozatának tanulságait levonva hozta létre a magyar állam — a Sapientia Alapítvány közvetítésével. Évfordulós számvetésre kértük fel a kuratórium mai elnökét, Kató Béla lelkipásztort, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesét, aki hét éve áll a sok viszontagságot megélt alapítvány élén.
Egyházi bábáskodás
— Tudok róla, hogy 1919-ben egyszerű hadizsákmányként elkobzott kolozsvári egyetemünket az egyházak próbálták meg bár részben tanárképzővel pótolni. A kísérletet akkor meghiúsította a román állam. 2000-ben egyházi égisz alatt született meg az önálló Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Mivel magyarázható ez? — A nemrég megtartott rektori konferencián is megkérdezték tőlem, miért olyan aktívak Erdélyben az egyházak egyetemi téren. Különbözik helyzetünk sok más európai országétól. Erdélyben az egyházak és az etnikai határok egybeesnek. Emiatt ha az anyanyelvi oktatás joga valamilyen mértékben sérül, az illető felekezet olyan mértékben veszíti el híveit. A nyelvváltás ugyanis automatikusan hozza magával, bár nem minden esetben, a vallásváltást is. Hagyományosan tolerancia uralkodott, tehát nem volt jellemző az egymástól való hódítás, ennek folytán az egyházak egymás mellett autonóm közösségekként léteztek. Igaz, ma az ortodox egyházba házasság útján is be lehet tagolódni. Az újprotestáns egyházakkal mint román nyelvű térítő felekezetekkel nincs alkudni való időnk. Az oktatás tehát számunkra létkérdés. Ezen túlmenően Kató Béla úgy véli, a polgári társadalom a maga kuruc-labanc mintát követő megosztottsága miatt nem tudott egységesen fellépni az egyetemi ügyben, emiatt amikor a magyar kormány partnert keresett tervéhez, szükségszerűen kérte fel közreműködésre a történelmi egyházakat. — Tonk Sándor mint alapító rektor a református egyház főgondnoka is volt, ő nem félt az egyházatyák alapításától, sőt, úgy érezte, ez a legreprezentatívabb háttér. Ráadásul a protestáns egyházakban választják a tisztségviselőket, nem állítható tehát, hogy mi nem képviselünk senkit. Különbség van viszont a váradi és a kolozsvári alapítás között. A váradi Sulyok István Főiskolát, majd a Partiumi Keresztény Egyetemként újraalapított intézményt az egyház hozta létre, míg a Sapientia esetében az egyházatyák tették ugyanazt, ezért az utóbbinak világi a státusa. Küldetésnyilatkozata szerint a "keresztény és egyetemes emberi" értékek szerint kíván működni. Az elmúlt nyolc évben, az MSZP-kormány idején sokat vitattuk a kérdést, némely magyarországiak azt szerették volna, hogy csak az emberi értékek maradjanak, ezt én sem akartam, az alapító atyák sem, végül benne maradt. Kezdetben öt protestáns és négy katolikus tagja volt a kuratóriumnak. Az időközben megürült helyek betöltését végül Kató Béla új elnök javaslatára úgy oldották meg, hogy ne a püspökök legyenek közvetlenül kuratóriumi tagok, hanem mindenik delegáljon maga helyett valakit, így ma nyolc egyházi küldött van, s a testület további négy új taggal bővült. — Létezett egy feszültség, hogy melyik egyház befolyása lesz nagyobb. Amikor engem megválasztottak, Szilágyi Pál azért lett rektor, hogy vele mint katolikussal ezt kiegyensúlyozzák. Mire azonban Dávid László rektori megválasztására sor került — ő református —, nekem sikerült ezt annyira levezetnem, hogy csak a kompetencia került szóba. Ma ezt már nem tárgyalja senki, szinte azt sem tudják, ki hova tartozik.
Nyolc konfliktusos év — Amikor a szocialista kormány került uralomra 2002-ben, kibővítettük a kuratóriumot, ragaszkodtak hozzá például, hogy az RMDSZ is ott legyen. E kormány soha nem tekintette édesgyermekének a Sapientiát, mivel azt a Fidesz hozta létre, és bizonyos fokig koloncnak érezte a nyakán. Az első időben az volt az érzésünk, mintha meg akarná szüntetni. Illetve úgy járt el, mint aki nem üti meg ugyan a halat, de fokozatosan leengedi a vizet az akváriumból. — Szinte felére csökkentették az évi kétmilliárd forintos kiutalást. — Igen. Viszont utóbb, amikor meggyőződtek róla, hogy az intézménynek mi a tényleges szerepe, engedtek, és belátták, fenn kell tartani. "Támogatni ugyan nem nagyon akarjuk, de azért szinten tartjuk." Normatív támogatás címén kaptuk a pénzt csökkentett tételekkel. A takarékosság és mértékletesség nyilván jól fogott. Pont akkor, amikor növekednünk kellett volna, be kellett fagyasztanunk sok mindent. Nem volt a legszerencsésebb, de én ma is pozitívan értékelem, mert sikerült általa túlélnünk a szűkös esztendőket. Rengeteg élményem fűződik ahhoz, mennyi minden függ attól, hogy a kormánytisztviselők közül épp kivel tárgyalunk, az emberi kapcsolatoktól. Képes vagy-e kiismerni az illetőt, talán az Achilles-sarkát is ki tudod tapogatni... A magyar fél mindig változott, volt, amikor a tanügyminisztériumba akartak bekebeleztetni, máskor a Határon Túli Magyarok Hivatalához csatoltak, 2006-tól a Gémesi úr vezette államtitkárságnak (a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozott) osztottak le. Nagyon nagy politikai kitettsége volt mindig a Sapientia ügyének, ezért én, ha szabad ezt mondani, nyolc éven keresztül folyamatosan konfliktusmenedzsmenttel foglalkoztam. Hol oldottam valamin, hol tompítottam, hogy menjen a dolog, mert hol ott, hol itthon a Tőkés—RMDSZ ellentétek miatt kerültünk kereszttűzbe. Amikor követelték, hogy egy-két RMDSZ-képviselő is benne legyen a kuratóriumban, elleneztem: "Ha több párt lesz, akkor megtöltjük pártkatonákkal? Az egyetem másról szól." Végül engedtem, egy ideig Borbély László eljárt a gyűlésekre, utóbb azonban miniszter lett, és több dolga lévén, elmaradt. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy miután igyekeztek bekerülni ebbe a csapatba, adott esetben, kormány elé vive a dolgot, segítettek is, ha megakadtunk valahol. A mai napig azt gondolom, nem tesznek ellene, és Markó Béla legutóbb azt mondotta nekem az akkreditációs törvényről, úgy gondolja, most keresztül lehet vinni.
Hol a Bolyai mostanában?
— A Sapientia EMTE tízéves aprólékos belső építkezésének legfőbb győzelme az utóbbi tíz évben, hogy 2010-ben az ARACIS szakszerű vizsgálatok után megítélte számára a szakmai akkreditációt. — Kiderült ezúttal is, erőssége az, hogy nem a hazai magánegyetemek sajátos jegyeit viseli magán, hanem inkább az állami egyetemekre hasonlít. Nemcsak abban, hogy tandíjmentes helyeket tud felajánlani, vagy ösztöndíjat stb. ad, hanem főleg abban, hogy míg a magánegyetem, annak tanári kara anyagi szempontokat követve cselekszik, nálunk nem a pénzszerzés az alaptörekvés. Hanem mi? Mondok egy példát. Az őszi rektori konferencián — miután bemutatkoztak az erdélyi magyar felsőoktatás önálló intézményei, a teológia, a Partiumi és mi — következett a Babeş—Bolyai. Ott voltak a magyar prorektorok, de Andrei Marga beszélt a nevükben. Három magyar rektor a maga intézményéről és akkor a legnagyobbról és egyes körök szerint a legfontosabbról Andrei Marga adja elő magát angolul. Mintegy jelezve, mennyire önálló ott a magyar oktatás. — Micsoda misztifikáció az is, hogy magyar "vonalnak" nevezik! Sem tanszéki, sem tagozati önállósággal nem rendelkeznek, diákcsoportokra lebontva vegetál az egész. — Igen, hiányoznak a jogi garanciák egy beolvasztás, egy felszámolás megakadályozására. — Legutóbb külön akkreditálták ugyan őket mint tanulmányi vonalat, de túl apró lépésnek tűnik. — Valamit az is jelent, de mára napnál világosabb, kik azok, akik maguk dönthetik el, mi kell egy közösségnek. Egyeseknek megengednek ezt-azt, mások viszont maguk döntenek afelől, mire van szüksége a magyar felsőoktatásnak, milyen hiányzó szakokat kell pótolni, ha azokat a többség a maga számára tartotta fenn. Tapasztaltuk a régi, a mai rendszerben is. Végül Tonk Márton dékán tartott előadást a jövőképről, és feltette a kérdést: mi maradt a valamikori Bolyaiból mint koncepcióból? És meg is válaszolta: a Bolyai alapgondolatát ma a Sapientia testesíti meg, az a Babeş—Bolyaiban csak nevében van jelen. Úgy vélem, nem kell feladni a Bolyai önállósulásának célját, de ma mindenekelőtt a Sapientiát kell erősíteni, mert ez a magyarság önálló, autonóm egyeteme. Attól még működhetnek szakok a Babeş—Bolyain is.
Szakkínálat, tervek Sejthető a fentiekből, hogy az a kezdeti álláspont, miszerint a Sapientia a magyar felsőoktatásból hiányzó szakokat fogja képviselni, alaposan módosult a tíz év folyamán. — A kezdeti felháborodás miatt, mely a kezdeményezés értelmét kérdőjelezte meg, kellett arra hivatkozni, hogy a hiányokat szeretnénk mindenekelőtt pótolni, és az valóban így is történt. Nem kizárólagosan azonban. Az ellenállás felerősödött a szocialista kormány idején, ez is támogatta ezt a babeş—bolyais gondolatot, s eszerint válogatott volna terveink között, hogy mit finanszírozzon és mit nem. Műszaki szakokat indítottunk, azokat tényleg nem oktatták magyarul. Egyértelmű volt viszont, hogy tudományegyetemen másra is szükség van. Tény, kezdetben egy-egy személy lobbija is befolyással volt arra, hogy éppen mit indítottak. Viszont egy nagyon egyszerű oka is van annak, hogy Marosvásárhelyen miért gondoltunk másra is. A mérnöki szakokat 95 százalékban fiú hallgatók látogatják, márpedig mi az egész ifjúságnak kívánunk fórumot adni, lányok számára is. Abszolút kézenfekvő, hogy a kommunikáció szakra szinte kizárólag lányok jelentkeznek, a humán szakokat is ők kedvelik. Most épül a kollégium az ottani kampuszon, ott háromszáz-négyszázan együtt fognak lakni is. Egy tudományegyetem nem nyújthat egyoldalú képzést, lényeges, hogy szélesebb körű legyen. Másfelől, mivel önálló intézmény vagyunk, nem kell egy szakot nyomnunk orrvérzésig, ha megy, ha nem. Kellő rugalmassággal módosíthatunk a szerkezeten. Gyorsan dönthetünk, milyen irányban akarunk fejleszteni. Úgy látom, a műszaki szakokon lehet még bővíteni. Nagyon fontos viszont, hogy amit három éven át hiába próbáltunk, az most sikerült: jogászképzés indult az idén. Komoly háttérmunkának köszönhetjük, hogy megkaptuk rá a jóváhagyást. Kolozsváron a művészetek és az európai tanulmányok mellett a jog lesz a harmadik pillér. Meg kell fontolni, melyek a mai élet fő csapásai, milyen szakemberekre van szükség. Szerintem ilyenek az önkormányzati vezetői állások, a különböző tisztviselői kategóriák például. Egy szó, mint száz, az elnök egy szélesebb társadalomépítési keretbe helyezi e munkát. Ma a Sapientiára és a Partium Egyetemre az anyanyelvükön tanuló magyar hallgatók negyede jár, a többi a Babeş–Bolyain, a színin, az orvosin stb. tanul, a becslések szerinti többség viszont még mindig román intézmények diákja. "Ha azt vesszük, hogy Magyarországon összesen 69 felsőoktatási intézmény van magánegyetemekkel együtt, akkor nekünk, a másfél milliónak szintén járna vagy öt saját intézet, és csak egy van." A területi hálózatépítés igénye létezik, de egyelőre az erőket a kolozsvári és vásárhelyi építkezés, a csíki felújítás köti le. Nem titok, hogy a Babeş—Bolyai székelyföldi terjeszkedése a Sapientia körülbástyázását szolgálja. Az új Fidesz-kormányhoz fűzött remények kapcsán megjegyzi: "Az egyetem közben felnőtt, nyilván tisztában lesz a támogató, hogy inkább ránk kell figyelnie, arra, mire van fogadóképesség, stratégia és akarat." Végül egy fontos újdonság: — Marosvásárhelyen magáncég kezdeményezésére informatikai kutatóállomás épül az egyetem mellé, ami azért fontos, mert kutatási lehetőséget kínál az oktatásnak, egyben munkaerőre is számíthat az egyetem részéről. Az egyetem köré fel kell építenünk egy háttérvilágot, mely egyfelől működteti azt, másfelől igényli végzőseit. Az alapítvány feladata hosszabb távon létrehozni azt a gazdasági környezetet, mely nem szolgáltatja ki az intézményt a politikumnak, hanem megszilárdítja önállóságát. Ehhez kell a megfelelő támogatást megszereznünk. Úgy gondolom, ha ez nekem sikerül, átadhatom a stafétát másoknak.
B. KOVÁCS ANDRÁS, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. június 16.
Marosvásárhely: becsapták a MOGYE magyar vezetőit 
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusának tegnap kellett volna igent mondania a felsőoktatási intézmény új szerkezetére, amely a jelenleginél nagyobb önállóságot biztosít a magyar tagozatnak. A hetek óta tartó egyezkedés és ígéretek ellenére, az általános orvosi kar (ÁOK) román nemzetiségű oktatói a kari tanács tegnap délelőtti ülésén színt vallottak és nemmel szavaztak az átalakításra. Emiatt a magyar vonalat képviselő tanárok és diákok nem vettek részt a szenátus tegnapra tervezett ülésén, amit szavazatképtelenség miatt hétfőre halasztottak.
Nagyon fáj a kollégák viszonyulása, s úgy érzem, hogy a legnagyobb pofon, amit rektorhelyettesként kaphattam, miután az egyetem vezetésében vállalt 12 évi tevékenységem során az egyensúly megtartására törekedtem nyilatkozta kérdésünkre a tegnap történtekről dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a MOGYE helyettes rektora. Az utóbbi időben történt egyeztetések során azt reméltük, hogy a multikulturálisnak nyilvánított egyetemen biztosítják a magyar tagozat számára azt az önállóságot, amit az új közoktatási törvény előír. Az utolsó napokban felerősödő magyarellenes hangulat, diverzió megtette a hatását. Az elképzeléseink szerint a gyógyszerészeti és a fogorvosi karon egy-egy önálló főtanszéket (departamentum) terveztünk, az általános orvosi karon végül belementünk abba, hogy öt román és három magyar főtanszék (preklinikum, belgyógyászat, sebészet) alakuljon. Az ÁOK kari tanácsa ezt sem szavazta meg, s a dékán azzal az újabb javaslattal jött, hogy öt vegyes főtanszék alakuljon, amire viszont a többségiekből álló kari tanács igent mondott. Ezek után már nem volt mit keresnünk a szenátus ülésén, amit szavazatképtelenség miatt hétfőre halasztottak. A labda most már nem a mi térfelünkön van tette hozzá a rektorhelyettes.
Szavait azzal egészíthetnénk ki, hogy a jelek szerint a közoktatási törvény 133. cikkelye a háromnegyed részben többségiekből álló szenátus hatáskörébe utalja az egyetemek új szerkezetének a jóváhagyását, ami az egyik legnagyobb hiányossága a törvény felsőoktatásra vonatkozó fejezetének. Naivság volt azt hinni még szélcsendes időkben is, hogy a román többség számunkra kedvező módon fog szavazni is, nemhogy ennyire felkorbácsolt magyarellenes hangulatban, amit célzott diverzióval sikerült kiváltani az utóbbi napokban. A történtek megerősítik azt a korábbi tapasztalatot is, hogy a célzott diverzió fegyverét minden alkalommal bevetik, amikor valamilyen kisebbségi jog megszavazásáról van szó.
De idézzük a rektorhelyettest, aki szerint a román kollégák arra hivatkoznak, hogy az új szerkezet esetében az egyetem mindkét tagozatát a törvényes előírások értelmében a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kell akkreditálnia. A törvény megalkotásakor erre is jobban oda kellett volna figyelni, s a szakminisztériumnak biztosítani annyi beleszólási jogot, hogy határidőt adhasson az új szerkezet megszilárdítására, ha mégis megszavaznák azt.
Az állóháború elkezdődött, ezek után ugyanis kellemetlen lesz szembenézni a román kollégákkal, mivel a történtek nem az együttműködés pártján állók, hanem az önálló egyetemet követelő vonal malmára hajtják a vizet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2011. június 29.
Megszüntetnék a tandíjas helyeket az állami egyetemeken
Veszélybe kerülne az állami egyetemek működése, amennyiben a parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, mely szerint a felsőoktatási intézmények nem hirdethetnének meg tandíjas helyeket – vallják az illetékesek. Cătălin Croitoru és Petru Filip demokrata-liberális párti (PDL) szenátor javaslatát hallgatólagosan elfogadta a képviselőház, miután a június 22-i határidőig nem sikerült megtárgyalni azt, jelentette be tegnap Roberta Anastase házelnök. Az új oktatási törvényt módosító javaslat kimondja, hogy Romániában az állami felsőoktatási intézményekben ingyenes az oktatás, a beiskolázási számot pedig a kormány hagyja jóvá. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a magánegyetemek hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, amelyet az illető intézmény vezető testületei szabnak meg.
A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mely ez esetben a döntő fórum, a javaslat vitájára várhatóan csak az őszi ülésszakban kerül sor. A tervezet még nem került a szenátus oktatási szakbizottságának asztalára, közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor. Az oktatási bizottságban tevékenykedő honatya szerint a kezdeményezés a magánegyetemek nyomására születhetett meg, amelyek óriási lobbit folytatnak annak érdekében, hogy az állami egyetemeken megszűnjenek a tandíjas helyek, és így ők több diákra tegyenek szert. „Nagyon sok kolléga a magánegyetemeken dolgozik, így érthető a kezdeményezés. A józan ész azonban azt mondja, hogy ne hagyjuk jóvá” – mondta lapunknak a háromszéki szenátor, hozzátéve, ő személy szerint arra fogja ösztönözni RMDSZ-es kollégáit, ne támogassák a kezdeményezést.
Fizetésekre sem futná?
Amennyiben a parlament jóváhagyná a kezdeményezést, az veszélybe sodorná az állami egyetemek működését – jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. „Az jó dolog, ha egy állam teljes körű ingyenes felsőfokú oktatást biztosít, mi azonban úgy gazdálkodunk, hogy nem tudnánk fenntartani magunkat, ha megszűnnének a tandíjas helyek” – magyarázta Magyari, hozzátéve, hogy az államnak más módon kellene kompenzálnia az ily módon jelentkező veszteséget. A magyar tagozat vezetője szerint a kolozsvári egyetemen jelenleg csak a helyek 40 százalékát finanszírozza az állam, a fennmaradó 60 százalékot az egyetem maga teremti elő, a tandíjak pedig komoly összeget tesznek ki. Mint elmondta, a tandíjmentes helyek számát az állam szabja meg, ezek fenntartását a központi költségvetésből állják – ez a szám a Babeş–Bolyai Tudományegyetem esetében a legnagyobb, a jövő tanévre 4820. A tandíjas helyek számáról az egyetem vezetősége dönt, de ezt a számot a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS) is jóvá kell hagynia, ez határozza meg ugyanis a maximális létszámot, hogy melyik egyetem hány diákot „bír el”.
Magyari Tivadar szerint az egyetem román tagozatán a tandíjas helyek vannak túlsúlyban: a román diákok 60 százaléka fizet tanulmányaiért, s csupán a 40 százalékuk részesül ingyenes oktatásban. Ezzel szemben a magyar tagozaton fordított, sőt annál is jobb az arány: a diákok 60–65 százaléka tanul állami helyen, és csupán 35–40 százalékuk tandíjas. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a magyar tagozaton nincs akkora túljelentkezés az egyes szakokon, kevesebb az érdeklődő. Magyari szerint egyébként a közhiedelemmel ellentétben a tandíjas helyek nagy száma nem befolyásolja az oktatás minőségét. Mint elmondta, az esetleges minőségi romlás inkább annak tudható be, hogy a közoktatás minősége gyengült, kevesebb a felkészült diák, és nem annak, hogy tömegessé vált az egyetemi oktatás. Ugyanakkor elismerte, ha kevesebb diák lenne, jobban tudnának foglalkozni velük a tanárok, azonban nem lenne miből fenntartani az egyetemet, ennek alapvető működése kerülne veszélybe. Egyes karokon a tanárok bérét sem tudnák kifizetni, vélte a rektorhelyettes.
Ötször több tandíjas hely
A kolozsvári egyetem egyes nagy népszerűségnek örvendő szakjain egyébként jóval nagyobb a tandíjas helyek száma, mint az államiaké. A jogon például román tagozaton 145 állami helyet hirdettek meg az idei felvételire, míg 365 fiatalt tandíjas helyre vesznek fel; a magyar tagozat esetében 20-20 az arány. Marketing szakon román vonalon az állam által finanszírozott 58 helyhez 192 tandíjas helyet társítottak, magyar tagozaton 31 ingyenes, 19 költségtérítéses helyet hirdettek meg az új tanévre. Könyvelés szakon közel ötször több tandíjas hely van, mint állami: előbbiekre 330, utóbbiakra 70 jelentkezőt várnak. Nagy a különbség a szintén népszerű újságírói szakon is, román vonalon 43 állami és 155 fizetéses, magyar tagozaton 12 állami és 23 tandíjas hely van.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jóval kevesebb a tandíjas helyek száma, az idei felvételire meghirdetett 268 állami helyet 82 tandíjassal pótolták, ezek fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar tagozat között. Nagy Örs rektorhelyettes kérdésünkre nem kívánta kommentálni a törvénytervezet esetleges hatásait, mint fogalmazott, „nagyobb bajuk is van ennél”.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)
2011. július 1.
Késleltetik a Sapientia-egyetem akkreditálását
Mélységesen csalódott a politikumban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Dávid László, aki szerint a politikusok egy része fékezi, másik része pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény amúgy is elnyúlt akkreditációs folyamatát.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tízéves fennállása óta a 2010/2011-es tanév bizonyult a legrosszabbnak és a legnehezebbnek – állítja Dávid László rektor. Az EMTE vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott, mélységesen csalódott a politikumban, melynek egy része véleménye szerint szándékosan fékezi, másik része pedig nem segíti a felsőfokú oktatási intézmény amúgy is elnyúlt akkreditációs folyamatát. Mint mondta, a késés várhatóan két-három évvel veti vissza a rangsorolási folyamatról lemaradó egyetemet. „Számos alkalommal kértem, valósággal könyörögtem, hogy hagyják a dolgokat haladni a maguk természetes útján. Mi, szakemberek végezzük a dolgunkat, végezzék a politikusok is a maguk teendőjét. Elvégre ez az egyetem mindannyiunk ügye. A Sapientia soha nem állt ide vagy oda, és nem sértette senkinek az érdekeit” – fakadt ki Dávid, hozzátéve, hogy eddig valóban hitte, a romániai magyarságnak azért van szüksége parlamenti és kormányképviseletre, hogy az ott ténykedő politikusok segítsék a közösség ügyeit.
Dávid László rektor mindezt annak kapcsán mondta el, hogy az egyetemet felmérő Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) egy éve átadta az intézményről szóló jelentését az oktatásügyi minisztériumnak, és azóta még csak a kormány elé sem került az akkreditációs törvénytervezet, amit utólag a parlamentnek is el kell fogadnia. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint miért akadt el a Sapientia EMTE akkreditációs folyamata, Dávid László annyit mondott, hogy erre ő is szeretne választ találni.
Még a román kollégák is csodálkoznak
„Kihallgatáson voltunk Daniel Funeriu tanügyminiszternél, aki – akárcsak a felmérést végző román és külföldi szakemberek – arról biztosított, hogy az egyetemünkkel kapcsolatosan mindent a lehető legnagyobb rendben találtak. Ügyünk az oktatási tárcától két más minisztériumba, a munkaügyi, valamint az igazságügyi tárcához került, hisz innen is szükségeltetik egy-egy formális jóváhagyás. Ez még mindig várat magára. Csodálkoznak is a román egyetemek vezetői, hogy minket még mindig nem akkreditáltak, holott más intézmények esetében, az ARACIS jelentése után a folyamat nem tartott többet négy hónapnál” – avatott be a részletekbe a Sapientia rektora.
Ezzel szemben Király András, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára arra kívánta emlékeztetni Dávidot, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem esetében is négy évre volt szükség. Az RMDSZ-es politikus azonban arról nem tett említést, hogy a nagyváradi székhelyű egyetem is hátrányosan megkülönböztetett tanintézménynek számított. „A tanügyminisztérium nem húzta az időt, tőlünk időben tovább haladt a Sapientia dossziéja. Remélem, hogy a nyár folyamán, legkésőbb az ősz elején a kormány asztalára, majd a parlament elé kerül” – fejtette ki az államtitkár. Ugyanerre tett ígéretet Markó Béla helyettes kormányfő is.
Benőtte a gyom az alapköveket
A késés több szempontból is negatívan érinti az egyetemet. Egyrészt nem hirdethet mesterképzést, másrészt nem vehet részt a jelenleg zajló rangsorolási folyamatban. Ez azt jelenti, hogy mint utólag akkreditált felsőfokú tanintézmény a legalsó szinten kell majd kezdenie. Dávid László szerint ez újabb két-három éves csúszást eredményezhet. Az akkreditáció hiányának nem utolsósorban anyagi vonzata is van. Mivel az egyetem az idén sem szervezhetett az államvizsgát, végzős diákjainak Bukarestbe, Temesvárra, Kolozsvárra és Iaşiba kellett utazniuk. A Sapientia EMTE vezetősége úgy döntött, hogy valamennyi végzős hallgatójának biztosítja a mintegy ezerlejes költségét. „Érzem, hogy nem haladunk előre, hanem lecsúsztunk” – fogalmazta meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem jelenlegi helyzetét a rektor. A többletkiadás a beruházásokra is kihatott. Hiába tették le még a múlt év folyamán a marosvásárhelyi kollégium, illetve a kolozsvári campus alapkövét, egyik központban sem sikerült hozzálátni az építkezéshez. A marosvásárhelyi campus esetében tovább csúszhat a beruházás elkezdése, a kincses városban viszont már tudni lehet melyik az a cég, amely hamarosan elkezdheti az építkezést. (Hamarosan építkezhet a PKE. A látvány- és épületterve is készen van már a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) jövendő új székházának – mondta el a Krónikának János-Szatmári Szabolcs rektor. A tervek több évvel ezelőtt készültek, azóta az igények is megváltoztak, így néhány módosítás történt az eredeti elképzelésekhez képest – tudtuk meg. Ahhoz, hogy elindulhasson az építkezés, a terveket a közigazgatási minisztériumnak is jóvá kell még hagynia. Ősz folyamán elkezdődhet az engedélyeztetés, és a rektor reményei szerint még az idén legalább az épület alapját elkezdhetik építeni. Az építkezést a magyar kormány finanszírozza, nagyjából 2,4 millió euró értékben. A leendő új székház alapkövét egyébként már 2005-ben letették, de aztán a támogatások annyira elapadtak, hogy – mint Tőkés László elnök legutóbbi sajtótájékoztatóján fogalmazott – csak a túlélésre volt elegendő a pénz. A PKE másik két épületének szomszédságában fekvő füves telek, ahol a székház épül majd, jelenleg üresen áll.
N.O.)
Krónika (Kolozsvár)
2011. július 6.
Patthelyzet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen –
A 22-es csapdájában, avagy a román többségű döntéshozás fogja az önállósodni akaró magyar oktatást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Vagy ahogy az intézmény egyik tanszékvezetője, dr. Brassai Attila docens mondja, olyan patthelyzet alakult ki a magyar főtanszékek, azaz a departamentumok alapítása ügyében, ami jelenleg matt.
Ha csak a bukaresti politika szintjén nem lesz megegyezés, hogy a marosvásárhelyi egyetemen, amelyet a második világháború után kizárólag magyar egészségügyi képzésre hoztak létre, most érvényt lehessen szerezni az önállósodásra lehetőséget adó oktatási törvénynek. Mielőtt elindítanánk a László Edit által készített interjút, a beszélgetés során elhangzó „kvorum” kifejezés határozat képességet jelent, az „ARACIS” pedig az Akreditációs Bizottság neve, és Főtanszéknek lehet fordítani a „departamentum” szót. Most dr. Brassai Attilát, a marosvásárhelyi egyetem általános orvosi kara gyógyszerészeti tanszékének vezetőjét hallják. - Az új tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet a Kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemmel, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együtt multikulturális egyetemnek nyilvánította és magyar oktatási szekciók, vonalak és departamentumok hozandók létre. Ennek alapján kértük a magyar tagozatnak a különválását. Tehát a szervezeti különválását az egyetemen belül… és a gyakorlatoknak a magyar nyelvűvé tételét, ugyanis a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetemen a gyakorlat román nyelven folyik, az előadásokat hallgathatják a magyar diákok magyarul. Az elmúlt hónapokban egyeztettek az egyetem vezetőségével. - Ez egy elég furcsa történet… (…) az egyetem fennmaradásának hosszú távon legbiztosabb záloga a magyar diáknak a jelenléte.
Kossuth Rádió, Határok nélkül. Erdély.ma
2011. július 8.
Késik a végleges akkreditáció (Tízéves a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem)
Csaknem egy évvel ezelőtt, 2010. július 22-én a Tusványosi Szabadegyetemen jelentette be dr. Dávid László rektor Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Kató Béla, a Sapientia kuratóriumának elnöke jelenlétében, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációját, s a végleges döntés már csak a politikától függ.
Előrelépés azóta sem történt. Nemrégiben Dávid László rektor elmondta: csalódott a politikumban, az érdekvédelmi képviseletben. Az üggyel kapcsolatosan és a magánegyetem tízéves történetéről Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét, a Sapientia kuratóriumának elnökét kérdeztük. – Milyennek értékeli a Sapientia tízéves működését?
– Tízéves a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de a gondolattól számítva tizenegy, hiszen mindannyian tudjuk, megannyi kérés, könyörgés és gyertyás tüntetés után a román többség nem akarta, hogy létrejöjjön az önálló erdélyi magyar tudományegyetem. A mi kérésünkre az akkori magyar kormány 2000-ben – nagyon bölcsen – úgy döntött, hogy nem várunk tovább. Akkor döntötték el, hogy létrehozzák a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet magánegyetemi státusban, s a magyar történelmi egyházak püspökeit kérték fel arra, hogy alapítóként vállaljanak részt ebben. Ez legitim, az összerdélyi magyarságot képviseli, hiszen nagyon kevés ember mondhatja el magáról Erdélyben, hogy nem tartozik valamelyik történelmi magyar egyházhoz. Az indulás nagyon nehéz volt, hiszen úgy kellett egyetemet alapítani, hogy nem volt épületünk, tanári karunk és diákságunk. Nagyon merész tett volt ez, és az elmúlt tíz esztendő is az egyetemalapításról szólt, hiszen először épületeket kellett vásárolni, aztán tanárokat és diákokat toborozni. Tíz év után jutottunk el oda, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában kiépült az egyetemi rendszer, és közel húsz szakon zajlik az oktatás, háromezer egyetemi hallgató tanul nálunk. – Miért késik az akkreditáció?
– A szabály szerint három végzős évfolyamnak be kell fejeznie tanulmányait, illetve államvizsgáznia kell egy állami egyetemen, és csak utána lehet kérni a végleges akkreditációt. Tavaly ez is megtörtént, a szakma elismerte és nagyon jó minősítéssel jóváhagyta azt a munkát, amit végeztünk. Már csak a politikumnak kellene a döntést meghoznia. Számunkra teljesen érthetetlen, hogy egy európai uniós tagállamban, miután olyan jó kapcsolatokról beszélnek a magyar és a román kormány részéről, és amikor Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek Traian Băsescu államfő és a parlament elnöke is megígérte, hogy a Sapientia akkreditációját minél rövidebb időn belül megoldják, mégsem halad az ügy. A szakmai akkreditáció óta lassan egy esztendő telt el. Szakmailag minden rendben, senki nem mondja azt, hogy a Sapientiának nincs létjogosultsága, de érthetetlen, hogy miért kell ilyen hosszú ideig várni a végleges akkreditációig. Olyan értelemben is, hogy azt halljuk, az RMDSZ-től függ a koalíció megmaradása. Mi úgy gondoljuk, hogy egy nagyon egyszerű, rövid politikai procedúra után ezt rendezni lehetne.
– Mi lehet a következménye a késlekedésnek?
– Amennyiben nem történik meg sürgősen, a megkezdett munka nagyon sokat fog sérülni, hiszen az akkreditáció elmaradása akadályozza a mesteri szakok indítását, esetleg a doktori képzéseket, és abban a versenyben, amelyben vagyunk, alulmaradunk. Az sem megoldás, hogy a Sapientián csupán magyarországi egyetemek mesteri képzői létezzenek, nekünk az az érdekünk, hogy itteni tanárokkal működjék és fejlődjék az egyetem. Nagyon furcsának találjuk, hogy a parlamenti döntés késik, elképzelni sem tudjuk, kinek milyen politikai szándékai vannak, hogy ezt az ügyet húzza, nyúzza. Egyértelmű, hogy nincs meg a politikai akarat, mindenki egyetért velünk, mindent megígér, és aztán nem történik semmi. Legutóbb egy hónappal ezelőtt a magyar történelmi egyházak püspökei előtt kérdeztük meg Markó Bélától, hogy mit gondol erről, mire ő azt felelte, hogy az őszi parlamenti ülésszakban kerül sor a Sapientia akkreditációjára. Sajnos, a politikában sokféle okból kifolyólag nagyon gyakran megtörténik, hogy ígérünk valamit, és utána az nem teljesül. Majd meg lehet magyarázni, hogy miért nem. Mi egyelőre úgy érezzük, hogy ebben az ügyben nem történik haladás, és ezt végső soron az erdélyi magyarság fogja megsínyleni, a közösség kárára történik a halogatás.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. július 8.
Új szakokat indít a PKE
Beszélgetés dr. János-Szatmári Szabolccsal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektorával.
Hétfőtől elkezdődik az iratkozás az egyetemi felvételire. Milyen újdonságokkal várják leendő hallgatóikat?
– A legnagyobb újdonság az, hogy új szakot indítunk. Minden valószínűség szerint útjára indul a frissen engedélyezett bank és pénzügy szak, amelynek az engedélyezését június 23-án kaptuk meg. Várjuk, hogy az új kormányhatározatban, amely az egyetemek struktúráját tartalmazza, még ezen a héten megjelenik ez a döntés. Reméljük, hogy ez mihamarabb megtörténik, és időben fel tudunk készülni a felvételire. Ötven helyet hirdetünk meg, amiből tíz tandíjmentes. Olyan szakembereket vonunk be a képzésbe, akiknek a bank és a pénzügyek terén óriási tapasztalata van. Ez már azt is szükségessé teszi, hogy a karra is új szakembereket hívjunk meg, hiszen ugyanakkor megkaptuk A vállalkozások fejlesztésének menedzsmentje című mesterképzés indítási engedélyét is.
Az ARACIS akkreditálta a vallástudományok mesterszakunkat, emellett kettő még elbírálás alatt van: egy a reklámgrafika területén – a Képzőművészet-grafika: vizuális kommunikáció című –, egy pedig a Zeneművészet az audiovizuális kultúrában címet viseli. Ezeknek a felmérése egy-két héten belül megtörténik, reméljük, hogy ez a két szak is megkapja az akkreditációt, mert jó iratcsomókat nyújtottunk be. Az, hogy hogyan szervezzük meg a mesteri felvételit, nem tőlünk függ, ugyanis az egyetemek osztályozási procedúrájának a végéig országos szinten szeptemberre halasztották a mesteri felvételik időpontját. Az egyetemünk majdani besorolásáról egyelőre pontos adataink nincsenek, az általunk szolgáltatott információk ellenőrzése a helyszínen már megtörtént, rendben zajlott, most épp a kiértékelés folyik Bukarestben, túlnyomórészt külföldi szakemberek által. Mi az oktató és kutató egyetemi státust pályáztuk meg, ami azt jelenti, hogy az intézmény keretében alap- és mesterképzés is folyik.
– A magyar nyelv és irodalom szak tavalyi elindításakor nagy volt a hallgatói érdeklődés. Idén hány helyet hirdetnek meg, és hány jelentkezőre számítanak?
– Nemcsak a jelentkezők száma múlta felül a várakozásainkat, hanem az a tempó is, ahogy összeállt egy ütőképes tanári kar. A mai oktatói feltételek mellett a szakot akár most lehetne akkreditálni, mert már most, egy év után teljesítjük azokat a feltételeket, amelyeket hat év után várnak el. Tehát van megfelelő számú doktori fokozattal rendelkező oktatónk, akik docensi fokozattal rendelkeznek, illetve nagyon hamar azzá léptethetők elő. Ilyen értelemben is sikertörténet ez. A hallgatói érdeklődés is nagy volt – nyilván az első év mindenki számára próbaév. A diákoknak is szembesülniük kellett azzal, hogy itt bizony tanulni kell. Mi büszkék vagyunk erre, mert a hosszú távú stratégiánk az, hogy talán veszítünk két-három hallgatót, de akiknek diplomát adunk, azokért szakmailag felelősséget tudunk vállalni.
– Az elvárások eleve igen magasak voltak a Kolozsváron jól működő hasonló szak miatt.
– Mi ezt pontosan tudtuk. Számítottunk rá, hogy a magyar szak bizonyos ideig a figyelem középpontjában marad. Azonban a Kolozsvárral történt viták is elültek, és lassan elkezdődik a nyugodt együttműködés időszaka. Azért kell félretenni az aggályokat, mert a tanári kar jó része Kolozsváron szerzett nemcsak egyetemi, hanem doktori oklevelet is. Második évfolyamunkat is várjuk: míg tavaly csak nyolc, idén már húsz tandíjmentes helyet tudunk meghirdetni, így nyilván nagyobb érdeklődésre is számítunk. A következő években minden nyelv szakunkat megpróbáljuk páros képzésként indítani: angol–német, magyar–román – mindenféle lehetséges kombinációt tervezünk.
– Idén utoljára államvizsgáznak a PKE-s hallgatók más egyetemek oktatóinak felügyelete alatt. Milyenek az eredmények?
– Nagyon jók. Még mindegyik államvizsgáról nincs végleges adatunk – még július végén is lesz vizsga –, de a száz százalékhoz közelítő a sikerarány. Ez azt jelenti, hogy a diákjaink nemcsak a saját tanáraik, hanem más egyetemek oktatói előtt is bizonyítani tudnak.
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2011. július 12.
Túlkínálat – felsőfokon
Megkezdődött tegnap az érettségizett diákok beiratkozása a hazai egyetemekre
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén.
Családias hangulatban zajlott az egyetemi beiratkozás első napja a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai épületében: az intézmény munkatársai tegnap délelőtt két irodában is várták a hallgatójelölteket, de csak egy jelentkezőt sikerült „rajtakapnunk” a beiratkozási ívek kitöltésén. „Ma inkább csak érdeklődők jönnek, betelefonálnak a fiatalok. Abban bízunk, hogy a következő napokban megnő a beiratkozók száma” – magyarázta a felvételi adminisztrációt végzők egyike.
Ott jártunkkor a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum frissen érettségizett végzőse, Fehér Áron mutatta be a jelentkezéshez szükséges iratait. Mint elmondta, ismerősként tér vissza az egyetemhez, középiskolásként már az itt szervezett szakkör tagjaként barátkozott a légkörrel, ez az élmény tette vonzóvá számára a koronkai központot. „Többen érdeklődnek a középiskolából a Sapientia iránt, nagyon jó itt a hangulat” – magyarázta a fiatalember, akit édesanyja is elkísért.
Kollégium: a be nem váltott ígéret
„Sokat számít, hogy nem kell sokat utazni otthonról az intézményig, bár gondot jelent, hogy az egyetemnek nincs kollégiuma, albérletet fogunk keresni” – magyarázta a szülő, miért támogatta a család a fiú intézményválasztását.
Palkó Réka, a marosvásárhelyi Sapientia PR-menedzsere kérdésünkre megerősítette, valóban gondot okoz továbbra is az egyetemi bentlakás hiánya. „Tavaly októberben ugyan, marosvásárhelyi látogatása alkalmával Schmitt Pál köztársasági elnök úr letette a tervezett kollégium alapkövét, de pénzhiány miatt idén az ígéretekkel ellentétben mégsem kezdték el az építkezést” – magyarázta a közkapcsolatokért felelős szakember, aki bízik benne, hogy a jövőben sor kerül a sokak számára fontos beruházásra.
Bár a kollégium építése még el sem kezdődött, az egyetem igyekszik gondoskodni diákjairól: a hallgatók elszállásolásáról szerződést kötöttek a katolikus és a református egyház több intézményével, így a Deus Providebit házzal és a Bod Péter diakóniai központtal is. Palkó Rékától megtudtuk: a hallgatók fele-fele arányban érkeznek a Székelyföldről és Marosvásárhely vonzáskörzetéből.
Kolozsváron 71 szakon tanulhatnak magyarul a diákok
Nagyobb állami támogatás
A közkapcsolati referens tájékoztatása szerint az elmúlt években a humán szakok számítottak divatszakoknak, de félő, hogy az idei érettségi eredményei miatt ezeken is csökken idén a beiratkozók száma. Újdonság azonban, hogy a következő tanévben a fordító-tolmács szakon meghirdetett ötven helyből húsz államilag támogatott.
Ennek azért van jelentősége, mert itt a Sapientia többi szakán érvényes évi 400 eurós tandíj helyett 750 eurós „iskolapénzt” számítanak fel, tehát jelentős kiadás alól mentesül az, aki az államilag támogatott helyekre nyer felvételt. További újdonság, hogy az itt folyó pedagógiai képzés megszűnik, helyét az egészségügyi szakpolitikák és szolgáltatások szak váltja fel. Az egyetemi beiratkozás július 17-ig tart, az eredményeket július 19-én teszik közzé.
PKE: a bőség zavara
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem július 20-ig várja a beiratkozókat. Az immár akkreditált PKE az idei évben 16 alapszakra hirdet felvételit, 620 helyből 259 tandíjmentes. A PKE-n a humán tudományok kedvelői magyar, angol, román és német nyelvet tanulhatnak. „Személyre szóló” foglalkozást, szakkollégiumi ellátást, külföldi ösztöndíjakat ígérnek az intézmény működtetői a filozófia szakra jelentkezőknek, a felvételi ismertetőben pedig arra is kitérnek, hogy ezen a szakon lehetőség nyílik a „szövegértési képességek” fejlesztésére.
Ugyancsak a PKE-n lehet szociális munkás szakra jelentkezni, továbbá „gyakorlati munkatapasztalatot” ígérő szociológia is indul ugyanitt. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi karának kihelyezett tagozataként – levelező rendszerben – agrármérnöki diplomát is ígér a sikeres hallgatóknak a határ menti felsőoktatási intézmény, a közgazdaság-tudományi karon belül pedig több pénzügyi szakirány is megcélozható. Ugyanitt immár jelentős hagyományokkal működik a művészeti kar, amelyen zenepedagógiai és képzőművészeti képzés folyik.
Kolozsvár: magyarul szinte minden
Az egyetemi beiratkozás első napján Kolozsváron is csupán érdeklődtek a diákok a lehetőségek iránt, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) főépületében található felvételi központokban néhány fiatallal találkoztunk. „Az a tapasztalatunk, hogy a jelentkezők zöme az utolsó pillanatokra halogatja a beiratkozást, és a határidő lejártakor mozdulni se lehet a tömegtől” – tudtuk meg tegnap az Európai Tanulmányok Karán szolgálatot teljesítő adatrögzítőtől.
„Már eldöntöttem, hogy hova szeretnék felvételizni, de most beiratkozás előtt még egyszer a helyszínen is körülnézek. Az biztos, hogy mindenképpen itt, Kolozsváron és az állami egyetemen szeretnék továbbtanulni, ezt látom a legbiztosabb intézménynek” – nyilatkozta lapunknak egy csíkszeredai érettségiző. Idén a BBTE valamivel több, mint száz román nyelvű és hetvenegy magyar nyelvű szakra hirdet felvételit.
Magyari Tivadar rektorhelyettestől megtudtuk, mindenhol biztosítják az anyanyelvű képzést, ahol erre igény mutatkozott, és ahol ez megfelelő módon működtethető. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának dékánja lapunknak úgy nyilatkozott: reméli, hogy betelnek a meghirdetett egyetemi férőhelyek. Itt négy szakra, többek között a tavaly elindított jogra várják a jelentkezőket, államilag támogatott és költségtérítéses szakok is megpályázhatóak.
Januárra ígérik a Sapientia akkreditálását
Egy éve várat magára a Sapientia akkreditációja, noha az ehhez szükséges szakmai támogatást a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) már egy évvel ezelőtt megadta. Király András oktatásügyi államtitkár lapunk megkeresésére elmondta: „ha minden jól megy” 2012 januárjáig befejeződhet a rendkívül bonyolult, több minisztérium engedélyéhez, parlamenti szavazáshoz kötött akkreditációs folyamat.
Sipos M. Zoltán. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. július 14.
Gyors eljárást sürget a Sapientia
Szükség van a gyors döntésre a Sapientia akkreditációjával kapcsolatban, mert félő, hogy politikai viták tárgyává válhat az intézmény jövőjét meghatározó folyamat – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Dávid László, az intézmény rektora
Szükség van a gyors döntésre a Sapientia akkreditációjával kapcsolatban, mert félő, hogy politikai viták tárgyává válhat az intézmény jövőjét meghatározó folyamat – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Dávid László, az intézmény rektora. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kedden írta alá az akkreditációról szóló törvénytervezetet, az oktatási minisztérium által kedvezően értékelt jogszabály várhatóan hamarosan a kormány elé kerül.
Beláthatatlan érdekek
A romániai felsőoktatás minőségét biztosító intézmény az ARACIS már tavaly zöld utat adott az akkreditációhoz, az ehhez szükséges törvényalkotási folyamat azonban elhúzódott. Király András, a szaktárca államtitkára korábban úgy nyilatkozott, valóban hosszadalmas eljárásról van szó, de az eltelt idő megfelel az ilyenkor szokásos ügymenet tartamának. A tanügyminisztérium munkatársa úgy vélte, az év végén, a következő év elején megszülethet a várva várt jogszabály.
Dávid László emlékeztetett: a Sapientia hosszú ideje vár erre a törvénytervezetre, tapasztalatai szerint más egyetemek sokkal rövidebb idő alatt elérték ezt a státuszt. „A Sapientia esetében sem azért nehéz ez a folyamat, mert nincsenek meg a feltételek, vagy valami egyéb – az intézmény működését érintő – gond lenne, hanem azért, mert a parlamenti döntések mögött olyan érdekek vannak, amelyeket nehéz belátni. Nem az a kérdés, hogy megkapjuk-e az akkreditációt, hanem, hogy mikor?” – hangsúlyozta az egyetemvezető, aki abszurdnak nevezte a jogalkotási folyamatot, és hozzátette: a hosszadalmas eljárás oka valószínűleg az, hogy az illetékesek ellenőrizni tudják az egyetemeken folyó valódi munkát.
Nem mindegy, hogy mikor
„Számunkra azért fontos a gyors döntés, hogy ne vesszen ködbe a jó minősítés, amit az akkreditáció folyamán kapott a Sapientia. Azt szeretném, hogy ennek tudatában döntsön a parlament. Nem volna jó, ha senki sem emlékezne egy tíz évvel korábbi értékelésre. Tartok attól, hogy politikai kérdéssé válik az egyetem ügye, és nem arról fog szólni, hogy szakmailag kiváló teljesítmény van az intézmény mögött” – figyelmeztetett Dávid László.
Az egyetemen folyó munka szakmai hitelét bizonyítja az a felmérés – hangsúlyozzák a Sapientia munkatársai –, amelyet a bukaresti Ad Astra Egyesület a napokban tette közzé. A dokumentum a hazai egyetemeket értékeli, és az adatsor szerint a romániai magántulajdonban lévő felsőoktatási intézmények közül a legjobb eredményt a Sapientia érte el. Az egyesület 2002 óta követi az állami és magánegyetemek, valamint tudományos társaságok oktatóinak nemzetközileg jegyzett tudományos kiadványokban publikált tanulmányait.
A szakmunka 263 állami és magánegyetemet, illetve tudományos társaságot vizsgált: a legjobb minősítést az eltelt években a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Egyetem és a Bukaresti Műszaki Egyetem érte el. Idén a Sapientiát a magánegyetemek között az első, a teljes mezőnyben pedig a 38. helyen jegyzik.
Az akkreditációjára váró intézmény ebben az évben Kolozsváron jelentős volumenű beruházásba is kezd: a Tordai úton hétszintes épület felépítését tervezik. A Marosvásárhelyre tervezett campus felépítésére azonban – amelynek alapkövét tavaly Schmitt Pál köztársasági elnök rakta le – a magyar kormány ígéretei ellenére sincs fedezet. Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. július 25.
A román kormány botrányosan gáncsolja a Sapientiát. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet számtalan hátrány éri a végleges akkreditáció késleltetése miatt
Szomorú születésnapot ünnepel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem: pontosan egy évvel ezelőtt, a Tusványosi Szabadegyetemen jelentette be ünnepélyesen dr. Dávid László rektor, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (RFMÜ) elfogadta az intézmény akkreditációját. Ettől a pillanattól a végleges akkreditáció ügye a politikum térfelén pattogott, és egy év alatt emiatt nem történt semmi.
Nagy kérdés, hogy a kormányon lévő, és a magát minden erdélyi magyar érdeket képviselő szervezetnek nevező RMDSZ képviselői, miért nem tudták megsürgetni a folyamatot, ami Romániában más magánegyetemek esetében átlagosan négy hónapos procedúra. Egyebek mellett, a késlekedés okairól és annak az egyetem számára káros következményeiről a felsőoktatási intézmény vezetőjével, Dávid Lászlóval beszélgettünk.
– Az akkreditáció szakmai folyamata már tavaly júniusban lezárult. Ez röviden azt jelenti, hogy az RFMÜ bizottsága meglátogatta egyetemünket, elvégezte az ilyenkor szokásos felméréseket, megadta a jóváhagyását és javasolta a Sapientia intézményes akkreditációját. Ezután a bizottság a javaslatot átküldte a román kormánynak, pontosabban az oktatásügyi minisztériumnak. A szaktárcának az lett volna a feladata, hogy kidolgozzon egy olyan törvénytervezetet, amelyben javasolja az akkreditált Sapientia magánegyetem létrehozását. Múlt év októberéig minden esetleges, de főként az intézményünk vagyoni helyzetére vonatkozó kérdést tisztáztunk a minisztériummal, és azóta ketyeg az óra. Négy hónapi várakozás után Lányi professzor úrral közösen felkerestük a minisztert, aki adminisztrációs okokkal magyarázta a törvénytervezet elkészítésének csúszását. A dokumentáció végül márciusra készült el, azóta a kormány jóváhagyására várunk. A tervezetre előzőleg áldását kell adja többek között a pénzügyi és a munkaügyi minisztérium is, és bár ezek formális dolgok, a kormányhoz még nem jutott el a beadvány.
– A beiktatás késlekedése mögött lát-e szándékosságot, vagy tényleg ilyen lassan őrölnek a bürokrácia malmai?
– Tudomásunk szerint mostanáig egyetlen egyetem esetében sem húzódott el ilyen hosszasan az akkreditációs folyamat. A gyakorlatban az eljárás általában négy hónapig tart, amely időintervallumba a parlamenti jóváhagyás is belefér. A kormány beleegyezéséhez a – parlamenti szavazással ellentétben – nincs szükség politikai egyeztetésekre, hiszen az egész procedúra egy egyszerű adminisztratív dolog. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében is, nem a kormány jóváhagyása miatt késett négy esztendeig az akkreditáció, hanem a két ház szakbizottságainak lassú munkájáért. Sokszor megtörtént, hogy a bizottságokban nem volt meg a megfelelő kvórum, és a nagyváradi kollégák teljesen feleslegesen utaztak Bukarestbe. Mi még ettől is messze állunk, hiszen ahhoz, hogy a bizottságok elé kerülhessen ügyünk, már rég meg kellett volna kapnunk a kormány jóváhagyását. Éppen ezért legnagyobb fájdalmunk az, hogy az RFMÜ nagyon jó minősítése – amely sokat nyomhatna a latban a parlamenti viták során –, az időhúzás miatt egyre veszít súlyából, jelentőségéből és lassan a homályba vész.
– Sokan azt hihetik, hogy a végleges akkreditáció kérdése csak formális ügy, hiszen az egyetem működik, a diákok végeznek. Mégis: milyen hátrányai származnak az intézménynek a huzavona miatt?
– A többszörösen megreformált tanügyi törvény és az átszervezések értelmében a romániai egyetemeket rangsorolják. Ebben a versenyben, mert nyugodtan annak nevezhetjük, nem akkreditált egyetem nem indulhat. Ha megkaptuk volna a végleges működési engedélyt, akkor a három kategóriából már megcélozhatnánk a középsőt, vagyis azt, amelyik az oktatással és tudományos kutatással foglalkozó egyetemek szintjét jelenti. Így viszont kénytelenek leszünk a legalsó szintről kezdeni a vetélkedést, ami számos hátránnyal jár. A kutatási elismeréssel bíró intézmények jobb esélyekkel pályázhatnak, tanáraik előmenetelében és megítélésében nagyobb elismerésben részesülnek. Közérthetőbben fogalmazva: egy campust nagyon könnyen visszaminősíthetnek alapképzést nyújtó intézménnyé, például főiskolává, az igazi egyetemek pedig oktatással és kutatással is foglalkozhatnak. Ebben rejlik a huszonkettes csapdája: nem indíthatunk mesterképzést és doktori iskolát, amíg nincs meg az akkreditáció, de a jó minősítés előfeltétele éppen a maszterátus és a doktori képzés létezése volna.
– A rangsoroláson és az egyéb adminisztratív kényelmetlenségek mellett milyen további hátrányok érik a Sapientiát?
– Egyik legnagyobb gondunk az, hogy a diákjaink nem nálunk államvizsgázhatnak. Az imént vázolt okok miatt mesterképzésüket is más egyetemeken kell elvégezzék. Mi annak idején teljes értékű egyetemi képzést építettünk ki. A Sapientia induláskor Romániában még nem volt kétszintű a posztliceális oktatás, és ezért négy, illetve ötéves képzéseket hirdettünk meg, amelyekre megkaptuk a hivatalos engedélyeket. Magyarán: minden feltételt teljesítettünk a mesterképző szint teljesítéséhez és működtetéséhez. Nemcsak azért vállaltuk a kétszintes oktatást, mert az kötelező volt, hanem azért is, mert bíztunk benne, hogy belátható időn belül megkapjuk az akkreditációt, és akkor ez a struktúra nem vet vissza bennünket. Az eddig felsoroltakon kívül jelentős hátrányt jelent a diákösztöndíjak elérhetetlensége. Az Erasmus, illetve Socrates ösztöndíjak csak az akkreditált egyetemek diákjainak lehívhatóak Romániában. E hátrányok összessége rendkívül kellemetlenül érinti egyetemünket.
– Felelevenítené a végleges akkreditációs folyamat főbb stációit?
– A beadványt tavaly télen nyújtottuk be, a bizottság márciusban, áprilisban és májusban több ízben is vizsgálódott intézményünknél. Az RFMÜ végleges döntése éppen a múlt évi Tusványos idejére esett, amit ott Markó Bélával és Tőkés Lászlóval közösen, nyilvánosan és nagy örömmel be is jelentettünk. Keserűen mondom, hogy a döntés egyéves évfordulójára készülünk. Mindenki arra számított, hogy az idén már nem idegenben kell államvizsgázzanak a diákjaink. Sajnos nem így történt.
– A magyarországi szociálliberális kormányzatok köztudottan megnyirbálták a Sapientia költségvetését. Mi a helyzet most az egyetem finanszírozásával? Kaptak-e valamilyen visszamenőleges póttámogatást a jelenlegi anyaországi kormányzattól?
– Visszamenőleg semmilyen kiegészítő támogatást nem kaptunk. Viszont az új kormány visszaállította az eredeti anyagi segítség hátterének volumenét, vagyis az évi kétmilliárd forintot. Az infláció miatt ez az összeg nyilván kevesebbet ér, mint az egyetem indulásakor. A gesztus viszont jelzésértékű: figyelnek ránk, és megbecsülik a munkánkat. A támogatás a Sapientia Alapítványhoz érkezik, és ebből részesedik a PKE is, egy régi egyezségünk alapján a következő arányban: a mi egyetemeink közül a kolozsvári 10, a marosvásárhelyi 30, a csíkszeredai 30, míg a nagyváradi PKE 30 százalékban. Ami újdonság: a törzskeret mellé eszközvásárlásra is kaptunk engedélyt, amivel részben ki tudjuk egészíteni azokat a hiányosságainkat, amikre az elmúlt években nem voltak anyagi lehetőségeink. Ilyen háttérrel lehetőségünk nyílik bizonyos kötelező fejlesztések elvégzésére vagy legalábbis azok elkezdésére. Ilyen a kolozsvári új kari épület, a marosvásárhelyi diákbentlakás, és a csíkszeredai épületünk felújítása, szigetelése. Kolozsváron a Tordai-úton szeretnénk építkezni, aminek költségeibe a korábban erre kiszemelt ingatlanunk árát szeretnénk beforgatni. A gazdasági válság folytán kialakult alacsony telekárak miatt vártunk az eladással, de úgy tűnik, végre találtunk egy komoly vevőt, és hamarosan nekifoghatunk az alapozásnak a Tordai-úton.
– Amennyiben meglesz a végleges akkreditáció, számíthat-e a Sapientia valamilyen romániai állami támogatásra?
– Személyesen jogos elvárásnak tekintem a román állam hozzájárulását. Az új tanügyi törvény értelmében az állam támogathatja a magánegyetemeket, és nagy valószínűséggel ezt a minőséghez fogja kötni. Az idei katasztrofális érettségi után persze lehet általánosan vitatkozni az oktatás minőségéről, de ilyen szempontból talán még a javunkra is válhatnak azok a kritikák, amelyek szerint a Sapientia egy nehéz, más intézményekhez képet túl igényes egyetem. Ha ez az igényesség a megfelelő módon kerül be a köztudatba, azt hiszem, joggal reménykedhetünk a román állam támogatásában.
– Ha már az érettségit említette, milyen befolyással lesznek ezek az eredmények az idei Sapientiás felvételikre, és milyen az egyetem PR-ja?
– Évek óta figyelemmel kísérem az érettségizők eredményeit, és az a szomorú tapasztalatom, hogy a hozzánk bejutó végzősök jó része felkészületlensége miatt kiesik az első éven. Általában: aki abszolválja a második évet, el is végzi az egyetemet. A rossz érettségi átlag fő okát a szaklíceumok rossz teljesítményében látom. A kollégákkal konzultálva kiderült, a hozzánk szaklíceumkból jelentkezők aránya harminc százalék alá esik. Közülük tehát – nagyobb elvárásaink miatt – eddig is kevesen választották a Sapientiát. Egy marosvásárhelyi példát említenék: ott az egyik szaklíceumban távközlési osztály működik, és mivel mi is indítottunk hasonló szakot, azt hittem, az egész tagozat nálunk fog jelentkezni. Ezzel szemben mindössze két tanuló iratkozott be hozzánk. Ezek az elmúlt években kialakult beiratkozási tapasztalataink. Idénről még nincsenek és nem is lehetnek adataink, de valószínűleg nem lesznek nagy eltérések a korábbi esztendőkhöz képest. Nem hinném, hogy a jelentkezők megoszlása az egyetem hibás PR-tevékenységének köszönhető, hiszen a legjobb PR az, hogy a nálunk végzettek szakmailag miként érvényesülnek a továbbiakban. Az önreklámozásnak vannak árnyoldalai is, és messzemenően el szeretnénk kerülni annak a látszatát, hogy lasszóval akarjuk a diákokat idefogni. Mindezek ellenére az idén, a szabad kezet kapott ifjú kollégáink által összeállított reklámfüzetünket az erdélyi középiskolák zömében a legjobbnak minősítették. A fiatalok nagy része manapság a világhálóról tájékozódik, ezért PR-tevékenységünket igyekszünk a folyamatosan frissülő honlapunkon súlypontozni, ahol a sikereinket is próbáljuk minél szélesebb körben nyilvánosságra hozni: a tantárgyversenyeken való sikeres részvételünket, fiatal tanáraink sikeres pályázatait, az új értelmiségi generáció felnevelésében vállalt szerepünket. Kevés más egyetem büszkélkedhet azzal, hogy az oktatással párhuzamosan a fiatal tanárait is képezi, akik az idősebb, sorra nyugdíjba vonuló generáció tagjait pótolják.
– Lesz-e az idén tandíjemelés, indulnak-e új szakok a Sapientián?
– Nem lesznek új szakok, minden beiskolázási feltétel a tavalyihoz hasonló, így a tandíjak összege sem változik. Közvetlen célunk egyértelmű: az idén beiratkozóknak és a már bentlévő hallgatóinknak is mesterképzési lehetőséget fogunk biztosítani. Legközelebbi beszélgetésünk alkalmából valószínűleg már arról fogok beszámolni, hogy milyen mesterképzőket indítunk.
– Visszakanyarodva beszélgetésünk elejéhez: milyen konkrét ígéretek és dátumok hangzottak el a végleges akkreditáció ügyében?
– A tanügyminisztérium elvégezte a feladatát, érdemi nyilatkozatokat két esetben hallottunk az érdekképviseletet is ellátó RMDSZ részéről. Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy kolozsvári iskolai ünnepségen a kormány döntéshozatalának dátumaként az őszi, vagyis a 2011-es szeptemberi ülésszakot jelölte meg. Kelemen Hunor szövetségi elnök pedig egy marosvásárhelyi értelmiségi találkozón a tervezet jóváhagyását 2012 tavaszára jósolta. Az évzáró ünnepségünkön is elmondtam: nagy áldozatot jelentett számunkra ez az elvesztegetett év, és semmiképpen nem szeretnénk még egyet így, végleges akkreditáció nélkül átélni.
Jakab Lőrinc. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2011. augusztus 4.
Az RMDSZ nem képes akkreditáltani a Sapientiát
A román kormány botrányosan gáncsolja a Sapientiát, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet számtalan hátrány éri a végleges akkreditáció késleltetése miatt - írta 1egutóbbi számában a Kolozsváron megjelenő Erdélyi Napló. Szomorú évfordulóhoz érkezett az EMTE: pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be ünnepélyesen Dávid László rektor, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ugynökség (ARACIS) elfogadta az intézmény akkreditációját. Ettől a pillanattól a végleges akkreditáció ügye a pülitikum térfelén pattogott, és egy év alatt emiatt nem történt semmi. Nagy kérdés, hogy a kormányon lévő és a magát minden erdélyi magyar érdeket képviselő szervezetnek nevező RMDSZ miért nem tudta megsürgetni a folyamatot, ami Romániában más magánegyetemek esetében átlagosan négy hónapos procedúra. Mostanáig egyetlen egyetem esetében sem húzódott el ilyen hosszasan az akkreditáció. A kormány beleegyezéséhez - a parlamenti szavazással ellentétben - nincs szükség politikai egyeztetésekre, hiszen az egész procedúra egy egyszerű adminisztratív dolog. A Partiumi Keresztény Egyetem esetében is nem a kormány jóváhagyása miatt késett négy esztendeig az akkreditáció, hanem a két ház stakbizottságainak lassú munkájáért. „Sokszor megtörtént, hogy nem volt meg a neffelelő kvórum, és a nagyváradi kollégák teljesen feleslegesen utaztak Bukarestbe. Mi még ettől is messze állunk, hiszen ahhoz, hogy a parlamenti bizottságok elé kerülhessen ügyünk, már rég meg kellett volna kapnunk a kormány jóváhagyását. Eppen ezért legnagyobb fájdalmunk az, hogy az ARACIS nagyon jó mnősítése - amely sokat nyomhatrıa a latban, a parlamenti viták során - az időhúzás miatt egyre veszít súlyából, jelentőségéből és lassan a homályba vész” - nyilatkozta Dávid László, a magyar történelmi egyházak által alapított és - román állami szubvenció híján - magyarországi támogatásokból élő Sapientia EMTE rektora. Az akkreditáció politikai hátterű késleltetése miatt az erdélyi magyar magánegyetem diákjai nem államvizsgázhatnak saját intézményükben, mesterképzésüket is más egyetemeken kell elvégezzék, az Erasmus, illetve a Socrates ösztöndíjak számukra elérhetetlenek. A rektor elmondta még, hogy nem lesznek új szakok, minden beiskolázási feltétel a tavalyihoz hasonló, így a tandíjak összege sem változik a Sapientián, amelynek Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron karai. A végleges akkreditáció időpontja azonban megjósolhatatlan, mivel a bukaresti kormánynak nincs napirendjén az erről szóló jogszabály megalkotása. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. szeptember 2.
Jóváhagyta a Sapientia akkreditációját a kormány
A kormány szerdai ülésén elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. A jogszabályt a parlament két házának is meg kell szavaznia.
A Sapientia akkreditálása azt jelenti, hogy az egyetemet teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, és joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatja.
A kormány döntésére több mint egy évvel azt követően került sor, hogy a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) 2010 júliusában jóváhagyta a magyar magánegyetem intézményes akkreditációját.
Dávid László, a Sapientia rektora idén júliusban azt nyilatkozta a Krónikának: mélységesen csalódott a politikumban, szerinte a politikusok egy része fékezi, másik része pedig nem segíti a felsőoktatási intézmény amúgy is elnyúlt akkreditációs folyamatát. Akkor Király András, az Oktatásügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „a tanügyminisztérium nem húzta az időt, tőlünk időben tovább haladt a Sapientia dossziéja. Remélem, hogy a nyár folyamán, legkésőbb az ősz elején a kormány asztalára, majd a parlament elé kerül”.
A Sapientia EMTE 2001. október 3-án nyitotta meg kapuit a magyar kormány támogatásával, a felsőoktatási intézménynek Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is vannak karai. Az előző Orbán-kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza az önálló magyar tudományegyetemet. Az ehhez szükséges forrásokat a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséből különítették el.
A másik romániai magyar magánegyetem, a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) már korábban megkapta akkreditációját. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 20.
December végéig akkreditálhatják a Sapientiát
Várhatóan akkreditált intézményként kezdheti meg az új évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – jelentette be Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az intézmény kolozsvári karának tanévnyitóján, melyre tegnap délelőtt került sor a Farkas utcai református templomban. Emlékeztetett: a kormány augusztusban elküldte a parlamentnek a Sapientia akkreditációját jóváhagyó törvénytervezetet, amelyet az ülésszak végéig kell elfogadnia a törvényhozásnak. A tárcavezető ezért bízik abban, hogy legkésőbb december végén a Sapientia elnyeri az intézményes akkreditációt.
Hozzáfűzte: az RMDSZ prioritásai között szerepel az egyetem akkreditálása, de ahhoz a román képviselők, szenátorok felét is meg kell győzni ennek fontosságáról.
„A politikus nem ülhet a hátsó sorban”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke beszédében rámutatott: még nem tartunk ott, hogy a politikusok a hátsó sorokból figyeljék a tanévnyitót, mert a politikumnak még dolga van, hiszen az egyetem még nem kapta meg az intézményes akkreditációt, pedig a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) egy évvel korábban jóváhagyta azt. Leszögezte: a késlekedés a politika felelőssége, nem az oktatókon múlt, hogy a felsőoktatási intézmény még nem tudta beindítani mesteri, illetve doktori képzéseit. Toró ugyanakkor beszélt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának önállósodási törekvéseiről is, mely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Hozzáfűzte, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Szélesebb körű lesz az anyaországi támogatás
A kolozsvári tanévnyitón elsőként Kató Béla, a Sapienta Alapítvány elnöke szólalt fel, aki azzal biztatta a diákokat, hogy az egyetemen megszerzett tudás hasznosítható, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a katasztrofális érettségi eredmények bizonyítják: csalással, munka nélkül nem lehet előre jutni. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora beszédében arra emlékeztetett: a Sapientia EMTE-t az utóbbi tíz évben elért kutatási eredményeiért a legjobb magánegyetemként tartják számon az országban, s – beleértve az állami egyetemeket is – a huszadik helyen áll az országos ranglistán. A tanévnyitón Mezey Barna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is köszöntötte a sapientiás diákokat. Magyarország kormányát Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki ünnepi beszédében elmondta: örülnek, hogy a román kormány elfogadta a Sapientia intézményes akkreditációját, és bizakodva várják a parlament kedvező döntését is. Hozzáfűzte, míg a korábbi magyar kormányok csak az egyetem működését voltak hajlandók finanszírozni, a jelenlegi Orbán-kabinet a szükséges fejlesztéseket is támogatni fogja Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, illetve Nagyváradon is a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: az idei tanévben több diák kezdi el a tanévet, mint tavaly, a térítésmentes helyek teljes mértékben, míg a tandíjköteles helyek hetven százalékát elfoglalták a katasztrofális érettségi eredmények ellenére.
Partnerré nevelnék a diákokat
Tegnap délután Csíkszeredában a tizenegyedik elsőéves generációt üdvözölték a Sapientia vezetői és az évnyitó ünnepség meghívottai. Szép Sándor rektorhelyettes beszédében kiemelte: a mostani Sapientia több és nagyobb, mint korábban, hiszen idén 4 karon mintegy 2000 hallgatóval kezdik meg a tanévet. „Talán kevesebb idén a lelkesedésünk, aminek külső és belső okai egyaránt vannak, de lépnünk kell, hogy elősegítsük az egyetem pozitív megítélését, illetve azt, hogy a régió magáénak tartsa az intézményt” – hangzott el. A rektorhelyettes ugyanakkor rámutatott, idén az egyik célkitűzésük, hogy diákjaikat partnerré neveljék. Makó Zoltán, a gazdaság- és humántudományok karának dékánja a 11-es számot emelte ki, számmisztikai szempontból ugyanis mesterszámnak tekintik, ami több ígéretet és több megvalósítást tartogat. A műszaki és társadalomtudományi kar nevében Lányi Szabolcs dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg ezelőtt tíz évvel az volt a kérdés, hogy lehet-e előzmény nélkül a Székelyföldön egyetemet alapítani, ma már arra keressük a választ, hogy a diákok akarnak-e szülőföldjükön tanulni, érvényesülni. A Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Füzes Oszkár arra buzdította a jelen lévő diákokat, elsőéveseket, hogy legyenek büszkék rá, hogy sapientiások lehetnek, hiszen a magyar állam számára az egyetem az elmúlt 10 év legfontosabb beruházása volt a magyar nemzetpolitika tekintetében. A diplomata hozzátette, bízik benne, hogy az évnyitón jelen van az a személy is, aki „2048-ban majd Nobel-díjas lesz”.
Zsigmond Barna Pál főkonzul a nemrég elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselő nevét említette, aki az egyetemalapítás kiemelkedő egyénisége volt. Rámutatott: az egyetem már bebizonyította élet- és versenyképességét.
Megnyitották a doktori képzést is
Molnár József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem rektora is köszöntötte az egybegyűlteket. Rámutatott, hogy nem csupán a Sapientia EMTE megnyitójára jött, hanem a Székelyföld első magyar nyelvű doktori képzésének megnyitójára is, amely 10 diák számára nyújt továbbtanulási lehetőséget a gödöllői egyetemmel együttműködve Csíkszeredában.
„A felsőoktatás verseny a hallgatókért, a professzorokért, a kutatásokért, azonban csak az tud helytállni, aki minőséget produkál, és együttműködésre képes” – hangsúlyozta a professzor. Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az egyetem közösségi szerepét hangsúlyozta, és úgy véli, látszanak az első jelei annak, hogy Csíkszereda több lett a Sapientia itteni karai révén. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint Csíkszereda ideális otthont biztosít az egyetemisták számára, majd arra buzdította őket, ismerjék meg a megyeközpontot nappal is. Az elöljáró ugyanakkor kérte a magyarországi diplomatákat, tolmácsolják köszönetét az Orbán-kormánynak, mert támogatásuk nélkül „nem dicsekedhetnénk azzal a ténynyel, hogy mára Csíkszereda megkerülhetetlenné vált Erdélyben”. Ráduly ugyanakkor indítványozta az egyetem vezetőségének, hogy állítsanak emléket Birtalan Ákos volt RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki az egyetemalapítás emblematikus figurája volt. Javasolta, hogy az egyetemi könyvtárat nevezzék el Birtalan Ákosról. „Az alapítók itt vannak köztünk, ti velük együtt építhetitek az egyetemet, szőhetitek tovább ezt a sikertörténetet” – zárta a diákokhoz intézett beszédét a polgármester.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karán tegnap 17 órától kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett. Az intézmény közleménye szerint az idei érettségi eredmények ellenére az EMTE marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karára idén is 334 diák iratkozott be, akár a 2010/2011-es tanévben. Az ünnepélyes beszédek elhangzása után a hagyományhoz híven az elsőéves diákok közösen tették le a sapientiás fogadalmat.
Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 21.
Bekerülhetünk az első tíz egyetem közé
Szokás szerint az október 1-jei hivatalos időpontnál hamarabb kezdődik az oktatás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, ahol hétfőn tartották az ünnepélyes tanévnyitót. Az Erdélyt behálózó EMTE-n tíz év alatt 30 szakra bővült a kínálat, s körülbelül 200 oktató irányításával közel 2 000 hallgató tanul. A szakmai akkreditáció birtokában a kormány által kidolgozott törvénytervezet parlamenti jóváhagyására vár az egyetem, hogy beindíthassa a mester- majd a doktori képzést is.
Az eredményekről, az elvárásokról, az újdonságokról az évnyitó alkalmával dr. Dávid László professzort (képünkön), az egyetem rektorát kérdeztük.
– Milyen mértékben teltek be a helyek, az idei érettségi vizsga mennyire befolyásolta az első évre felvett hallgatók számát?
– Ismert tény, hogy az idei érettségin a hallgatók 52 százaléka ment át. Első megközelítésként azt kértem a kollégáimtól, hogy nézzék meg, hányan jönnek elméleti és hányan szakközépiskolákból. Mint kiderült, ez utóbbiak számaránya jelentősen kisebb, így az érettségi eredmények, amelyek különösen a szaklíceumokban voltak gyengék, kevésbé befolyásolták a Sapientiára jelentkező hallgatók számát. A tandíjmentes helyek majdnem minden szakon beteltek, miközben vannak olyan neves egyetemek, ahol államilag támogatott helyek is maradtak üresen. Marosvásárhelyen a humán szakokon három- négyszeres túljelentkezés volt, többek között a kertészeten illetve a számítástechnikán minden tandíjas hely betelt, de Kolozsváron is jó eredmények születtek. A legnagyobb gond nem csupán az, hogy hány diákot vonzunk, hanem, hogy a bejutó hallgatókból hányan végzik el az egyetemet. Hiába ígérjük, hogy kiváló szakembert faragunk a hallgatóinkból, mert akiknek nincs meg a középiskolában szerzett alaptudásuk, vagy nem sikerül első évben azt pótolniuk, azokat elveszítjük.
– Egy tanácskozáson kétezer hallgatót említettek.
– Tudomásom szerint 1856 hallgatónk van. Volt több is, de amikor az öt- illetve négyéves képzésről át kellett térni az alapképzésnek megfelelő négy- illetve hároméves oktatásra, az utolsó éveket elvesztettük. Ezt a létszámot akkor fogjuk visszanyerni, amikor elindítjuk a mesterképzést, amire már elő vagyunk készülve. Újra áttanulmányozva a szakminisztériumi rendeleteket, találtunk egyet, amely szerint el lehetne indítani a mesterképzést ideiglenes működési engedéllyel is. Ennek kapcsán értelmezést kértünk az oktatásügyi tárcától, ugyanis sok végzősünk vár arra, hogy a Sapientián mesterizhessen.
– Az intézményi akkreditáció birtokában miért késett a kormány jóváhagyása? Mikorra kerülhet a parlament elé a nemrég elfogadott törvénytervezet?
– Tudomásom szerint ez a folyamat általában négy hónapot tart, bár a Partiumi Keresztény Egyetem esetében négy évbe tellett. A szaktárcánál és a különböző minisztériumoktól szükséges jóváhagyást illetően nagyon sok volt a késedelem. Bár kisebbségi képviseletünk vezetőivel rendszeresen egyeztettünk, mégsem tudtuk felgyorsítani a folyamatot, pedig a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség, az ARACIS bizony jó egyetemnek minősítette a Sapientiát. A parlamenti szavazás előtt egy újabb hasonlóan szigorú ellenőrzésre kell számítanunk.
– A végleges döntés hiányában az idén a Sapientia kimaradt az egyetemek minősítéséből, bár tudjuk, hogy a szakma elismeri az egyetemen folyó tudományos tevékenységet is.
– Az egyetemek rangsorolásának legfontosabb kritériuma a tudományos munka. Ezt a nemzetközileg minősített folyóiratokban közölt tanulmányok alapján döntik el. Olyan ún. "impakt faktorral" rendelkező folyóiratokról van szó, amelyekre sokat hivatkoznak a tudományos életben. Az Ad Astra szövetség ezek alapján 2007-ben pontozta először a Sapientiát, amikor az egyetemek között a negyvenedik helyre került, 2010-ben már a huszadik helyezést értük el, s a magánegyetemek között az elsők lettünk. Ez azt jelenti, hogy benne vagyunk a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek első ötödében, s a marosvásárhelyi egyetemek között az egyik legjobbnak számítunk. Ha rangsorolták volna a Sapientia EMTE-t, akkor az egyetlen magánegyetem lehettünk volna, amely bekerül az oktató-kutató felsőoktatási intézmények közé. Mindez egy fiatal, feltörekvő csapatnak az eredménye, a régi, neves professzorok a korábbi, nem Sapientia egyetemen végzett munkásságát ugyanis már nem számították be az értékelésbe. Ha ezt a színvonalat sikerül az elkövetkező négy évben is tartani, akkor hamarosan bekerülhetünk az első tíz egyetem közé. Kollégáimmal minden évben neves állami egyetemekre visszük el a hallgatókat államvizsgázni. A visszajelzés szerint sok esetben (bár vannak kivételek is) úgy ítélik meg, hogy a saját valamint a mi hallgatóink tudásában és színvonalában nincsen különbség.
Az elmúlt tíz év alatt 130 fiatal oktatónk szerezte meg a doktori címet, amely bármely egyetemnek a dicsőségére válna. Odaadással végzik a dolgukat és a hallgatók is kedvelik őket.
– Maradtak-e olyan szakok, amelyeket akkreditálni kell?
– Persze, hisz nem minden szakot indítottunk egyszerre. Ugyanakkor bizonyos szakok megszűntek. Például a pedagógiáról mi mondtunk le, mert nem folytathattuk a szociálpedagógia képzést, a kertészmérnöki szak az első nekifutásra még nem kapta meg a szakmai jóváhagyást. De jelentős és sikeres fejlesztések nyomán az egyéves haladék elteltével újra beadtuk a kérést. Ez idő alatt a tangazdaság kiépítésével, a laboratóriumok felszerelésével olyan előmenetelt sikerült biztosítani, aminek alapján – meggyőződésem szerint – meg kell kapnunk a kedvező minősítést, ami nagyot fog lendíteni az egyetemen.
2007-ben, amikor elvállaltam a rektori tisztséget, két dolgot ígértem: a teljes akkreditáció megszerzését, ami nincs nagyon messze és a mesterképzés kiépítését, amit vagy saját magunk vagy olyan magyarországi egyetemekkel közösen szeretnék elkezdeni, akikkel nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Véleményem szerint ez a legjobb módozata annak, hogy egy hallgató elmenjen, megszerezze és hazahozza a külföldön megszerzett tudást.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)
2011. október 6.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem története –
A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara 1945-ban költözött Marosvásárhelyre, majd 1947-ben (nem kommunista, hanem királyi rendeletre) vált önálló, kizárólag magyar tannyelvű intézetté, mely az évek során jelentős szakmai tekintélyt vívott ki, és a Bolyai Egyetem után az erdélyi magyarság második legfontosabb felsőoktatási intézményévé vált. A román tagozatot 1962-ben Ceausescu telefonutasítására hozták létre, és ettől kezdve a gyakorlati oktatás vegyes csoportokban, román nyelven zajlott. Az elrománosítás a 80-as években igen erőszakossá és brutálissá vált, a rendszerváltás idején az oktatóknak csak egyharmada volt már magyar, míg a hallgatóknál az arány még rosszabb volt.
Az 1989-es változásokat követő eufórikus hangulat azt a remény ébresztette, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen valóban kialakulhat és önállóvá válhat a magyar tagozat. Az 1990 februári-márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom (melynek közvetlen kiváltó okai éppen ezen egyetemi események voltak) ezt a törekvést befagyasztotta, kialakítva egy számunkra előnytelen status quot. A csalódás hatalmas méreteket öltött, az elvándorlás az orvostanhallgatók és fiatal orvosok körében is fokozódott.
Bár a következő két évtizedben részeredmények néha születtek (pl. a külön beiskolázási számok, vagy a magyar dikok létszámának és részarányának növekedése – ez ma már megközelíti az 50%-ot), az oktatók számaránya tovább romlott (ma már csak 28-29%). A román többség ritkán engedélyezte tehetséges fiatal magyar oktatók felvételét, a ránk kényszerített rendszer a magyar oktatói utánpótlást esetlegessé és véletlenszerűvé tette. Ezzel párhuzamosan csökkent az egyetem presztizse is, az oktatói utánpólás legfontosabb kritériuma a balkáni-bizantin kultúrkörben elterjedt sógor-komasági rendszer lett.
Párhuzamosan a magyar tagozat oktatóinak a „leépítésével” zajlott az egyetem szakmai leépülése is. Bár a közelmúlt eseményeihez tartozna, itt említem meg, hogy egyetemünk általános orvosi és gyógyszerészeti kara a nemrégi besorolásnál B kategóriás minősítést kapott, a fogorvosi kar pedig egyenesen C kategoriás lett. Így fokozatosan elveszítjük a doktori iskolát, kevesebb minisztériumi támogatást kapunk egy diák után, és még az angol tagozaton is limitálták a beiskolázási lehetőségeket. A hat tradicinális romániai orvosi egyetem közül az utolsó helyre kerültünk, sőt a nemrég alapított egyetemek egy része is előttünk van. Pedig egykoron az ország legjobb (és nemcsak orvosi) egyetemei között voltunk számontartva. Ebből a helyzetből intézetünk – belátható időn belül – nem képes önerőből kilábalni, túl nagy a lemaradás. Az egyetlen kiút a négy magyarországi egyetem segítsége lenne, amit ők meg is ígértek (lásd alább), de ennek feltétele az önálló magyar tagozat létrejötte.
A közelmúlt eseményei
Az idén januárban megjelent, új romániai tanügyi törvény a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemhez és a marosvásárhelyi Művészeti – volt Színművészeti – Egyetemhez hasonlóan) multikulturális egyetemként határozza meg, és nemcsak lehetőséget ad a magyar (kisebbségi nyelvű) oktatás kifejlesztésére, önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozására (melyek un. departamentumok formájában működnének), hanem azt tételesen elő is írja (135. cikkely). Ezen cikkely kijelentő, és nem feltételes módot használ („se contituie” és nem „se poate constitui”, vagyis „magalakítandó”, nem pedig „megalakítható”). A törvény ugyan a departamentumok számát és megalakítását az egyetemi szenátusra hagyja (123. cikkely), de ugyanezen cikkely előírja azt is, hogy az egyetemi szenátus csak szigorúan a e törvényt betartva cselekedhet.
A tanügyi törvény hatályba lépését (február 8) követően román-magyar vegyes munkacsoport alakult meg, amely az új, ezen törvényhez igazodó egyetemi charta (belső működési szabályzat) kialakításán dolgozott. A román rektorhelyettes volt a román, prof. dr. Szabó Béla (az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese) pedig a magyar küldöttég szószólója.
A több hónapon át zajló tárgyalásokon kompromisszum látszott körvonalazódni, az új szervezeti felépítésben létrehozandó különálló román és magyar főtanszékek (a fent említett departamentumok) létrehozásában már-már senki sem kételkedett, sőt június elején a MOGYE oktatóinak opciójukat kellett kifejezniük, hogy melyik tagozathoz kívánnak tartozni (a hivatalos, erre felszólító irat szerint is azért, mert a 2011-2012-es tanévben már önálló magyar és román departamentumokban folyik majd az oktatás).
Azonban június 16-án az Orvosi Kari Tanácsban a román fél – arra hivatkozva, hogy a magyar tagozat a jelenlegi állapotában nem felel meg az ARACIS (a román egyetemi akkreditációs bizottság) követelményeinek és ez veszélyeztetné az Egyetem létét – elállt az addigi tárgyalások megegyezéseitől (leszavazva saját javaslatát!), és olyan chartát javasolt közvitára, amely a magyar tagozat létrehozásának útján semmilyen előrelépést nem jelentett az addigi állapothoz képest (sőt, visszalépést – lásd alább). Az egyetemi szenátus mélységesen csalódott magyar tagjai ezt követően távol maradtak a szenátusi gyűlésről, amely így döntésképtelennek bizonyult, és a június 20-ra újrahívott szenátusi gyűlést sem tisztelték meg jelenlétükkel. Bár a 38 tagú (elméletileg 39, de egy román professzor elhalálozott, és helyét nem töltötték be) egyetemi szenátus 13 magyar tagja távol maradt, és így a kétharmados jelenlétre nem volt lehetőség (ez a jelenlegi egyetemi charta szerint alapkövetelmény, hiányában a szenátus szavazásképtelen), a charta- tervezetet megszavazták (szerintünk így ez is törvénytelen).
A szenátus magyar oktatói időközben sajtónyilatkozatot fogalmaztak meg a történtekről, és a tanügyi törvény betartására irányuló törekvéseikhez támogatást kértek a Tanügyminiszterhez címzett levelükben, felhívva a figyelmet a törvény betűjének szellemiségét megtagadó törvénytelenségekre a MOGYE szenátusában.
A beadványra válaszként, a Tanügyminiszter (Daniel Funeriu) a MOGYE román és magyar vezetőiből álló küldöttséget fogadott július elején Kolozsvárott, de ezen találkozó leginkább a román félt erősítette meg céljai kivitelezésében (a miniszter egy szóval sem utalt az új charta- tervezet törvényellenes voltára, és kompromisszumot ajánlott, amit a jelenlevő román vezetők elutasítottak). A megbeszélésen az RMDSZ képviseltette ugyan magát, de nem a legmagasabb szinten, bár a magyar tagozat tagjai elvárták volna, hogy az oktatási kérdésekért is felelős – és így a Tanügyminiszter közvetlen feletteseként számon tartható – (amúgy hosszú ideig Marosvásárhelyen élő) magyar miniszterelnök-helyettes személyesen vesse be politikai befolyását.
Az új egyetemi charta végleges formájának az elfogadására hivatott szenátusi gyűlést július 22.- re tűzte ki a vezetőség (megelőzte ezt egy formai közvitára bocsájtás – a törvény ugyanis ezt is előírja). Közben az elhunyt szenátusi tag helyére új személyt választott a kari tanács, bár annak mandátumát később elfelejtették a szenátusban érvényesíteni (tehát újra illegalitás történt).
Ezen gyűlés is jól átgondolt forgatókönyv szerint zajlott. Előbb különböző szabályzatok, dokumentumok részletes megvitatására és elfogadására került sor, miközben a lényeget, a charta megvitatását és azon belül a magyar nyelvhasználat és önszerveződés lehetőségeinek (pontosabban újabb beszűkítésének) problematikáját a legvégére hagyták. A magyarok is részt vettek ezen gyűlés elején, ameddig (4 órán keresztül) fontos, de a magyar nyelvű oktatással szorosan össze nem függő döntések születtek.
Majd a román rektor kijelentette, hogy ő és társai egyetértenek a magyar tagozat létrehozásával, de nem lehetséges, mivel a törvényt be kell tartani (!!!). Márpedig a magyar tagozat jelenlegi állapotában nem kapna akkreditációt. (Amikor pártutasításra beindult a román oktatás a MOGYE-n, vajon megfelelt minden akkreditációs feltételnek? És ha van akarat és segítségnyújtás, akkor miért nincs pár évnyi türelem is, mialatt új oktatói állások létesítésével, a magyarországi egyetemek és oktatók szakmai segítségével, a kutatási eredmények és az előreléptetések kibontakoztatásával sikerül majd megfelelni a feltételeknek!? És ki a felelős a magyar oktatói vonal hiányosságaiért? – nos, ezekre a kérdésekre nem válaszolt...).
A 13 magyar egyetemi szenátusi tag újra kivonult a szavazásról (pontosabban egyikük bent maradt, és nemmel szavazott). De ezen charta-t, amely bizonyos helyeken még visszalépéseket is tartalmaz (eddig a magyar tisztségviselőket a magyar oktatók választották meg, ezentúl – bár számuk változatlan marad – közös szavazás alapján történik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román többség a nekik tetsző látszat-magyarokat, magyar anyanyelvű románokat fog ezen tisztségekbe juttatni) nem fogadhatjuk el.
A legfrissebb fejlemény viszont egy pozitív lépés: A négy magyarországi orvosi egyetem (a budapesti, a pécsi, a debreceni és a szegedi) elfogadott egy hétpontos „Támogató Nyilatozatot”, amelyben vállalják, hogy megalakulása esetén, az önálló magyar oktatási egységnek oly mértékű segítséget nyújtanak, hogy az legkésőbb egy éven belül teljesíteni fogja az összes ARACIS kritériumot (és amelyek nagy többségének már e pillanatban – tisztán belső erőkből – is meg tudna felelni). A fenti „Támogató Nyilatozat” Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárnál megtalálható, és már eljuttattuk sok felelős RMDSZ vezetőnek is. Ezen nyilatkozat hatástalanítja az egyetlen, önálló magyar struktúrák elleni szakmai érvet is.
Jelentőség A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír, ez lévén a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem után a második legnagyobb állami magyar felsőoktatási intézmény Romániában. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megfogalmazásában az önálló magyar oktatási vonalak és egységek kialakítása a MOGYE- n „nemzeti minimum”, vagyis az RMDSZ-el és az MPP-vel való bármely esetleges egyezség alapfeltétele. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott a jelenlegi, nemzeti budapesti kormány több felelős tagja is.
Az önálló magyar struktúrák megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is fontos, mert egyetemünkön nagyon „megállt az idő”. Fontos lenne távolodni egy süllyedő hajótól, és egy korszerű oktatási-kutatási-gyógyítási egységet hozni létre.
Megoldások Meglátásunk szerint a helyi (marosvásárhelyi) lehetőségek teljesen kimerültek (hasonlóan a helyi tárgyalópartnereink szavahihetőségéhez). A megoldás csak a politikától jöhet.
Jelenleg a minket kisemmiző, diszkriminatív és a hatályos román tanügyi törvénynek ellentmondó egyetemi Charta- tervezet arra vár, hogy a tanügyminiszter a törvényesség szempontjából véleményezze. Nagyon fontos lenne a politikai nyomás, hogy a tanügyminiszter nyilvánítsa törvényellenesnek (amire a kolozsvári egyeztető tárgyalás során kevés kézséget mutatott) – mert szerintünk az is, és küldje vissza átdolgozásra az egyetemnek. Ezen politikai nyomás lehet direkt a magyar kormánytól a bukaresti kormány irányába, vagy pedig indirekt úton, az RMDSZ irányába. Amúgy az kormányzati felelősséget viselő RMDSZ-nek kötelessége lenne a helyzetet megoldani, és erre – a kormányban vállalt szerepe miatt – eszköze is van.
Ugyanakkor jó lenne egy olyan törvénykiegészítő (vagy a törvény gyakorlati alkalmazását pontosító) tanügyminiszteri rendelet is, mely megalakítja a magyar egységeket (vonal, szekció, departamentumok), vagyis kiveszi ezen intézkedések végrehajtását az egyetemi szenátus kezéből.
Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat (lehetőség) adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar oktatási struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszabb távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.
A MOGYE magyar oktatóinak nevében
Prof. Dr. Brassai Attila, a MOGYE Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi tanára
Marosvásárhely, 2011. október 5.
Erdély.ma
2011. október 27.
Nincs előrelépés a vásárhelyi orvosi egyetem ügyében
Leghamarabb november 2-án, szerdán dönthet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa az oktatási minisztérium által kért chartamódosításról. A héten összeült testület ugyanis döntésképtelennek bizonyult, ezért a kérdést elnapolta. Ezzel egy időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat.
Nncs orvosság a magyar ügyre. A héten összeült szenátus ismét nem döntött a chartamódosításról
Leghamarabb november 2-án, szerdán dönthet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa az oktatási minisztérium által kért chartamódosításról. A héten összeült testület ugyanis döntésképtelennek bizonyult, ezért a kérdést elnapolta. Még így is, a foghíjas szenátus román tagjai nemtetszésüket nyilvánították ki a miniszteri utasítással kapcsolatosan.
Amint arról beszámoltunk, október 5-én keltezett hivatalos átiratában a tanügyminisztérium arra szólította fel a MOGYE szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse az egyetem multikulturális jellegét az új chartában. Ugyanakkor az átirat megfogalmazói arra intették a marosvásárhelyi chartaszerkesztőket, hogy kötelező módon mindenütt tüntessék fel az erre vonatkozó törvénycikkelyeket. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is. A román orvosprofesszorok viszont ezek után is görcsösen ragaszkodtak a magyar tagozatot szinte lenullázó és törvénytelennek bizonyuló chartajavaslathoz.
Hiányzik a jóakarat
Constantin Copotoiu, az intézmény rektora korábban a Krónikának elmondta, hogy ő nincs a magyar vonal létrejötte ellen, azonban ennek megvalósításához minden törvényt szigorúan be kell tartani. A rektor elsősorban az egyetemek autonómiájára vonatkozó passzus fontosságát emelte ki, mondván, hogy azt sem a minisztérium, sem a politikum nem sértheti meg. „Abban maradtunk, hogy a magyar oldal végez egy felmérést, melyből kiderül, hogy életképes-e a magyar vonal, vagy sem” – nyilatkozta. A felek abban egyeztek meg a szenátusi ülésen, hogy mielőbb elvégzik ezt a szimulálást.
„Nem felmérést kellene végeztetni a magyarokkal, hanem egy kis jóakarattal segíteni minket abban, hogy meg tudjuk alakítani a saját, önálló struktúráinkat” – szögezte le lapunknak Ábrám Zoltán szenátusi tag. Az oktató tisztában van azzal, hogy a magyar tagozat talpraállításához föltétlenül pótolni kell az utóbbi időben nyugdíjba kényszerített idős profeszszorokat. A jogi félreértések kiküszöbölése érdekében, a magyar fél részéről felvetődött az is, hogy hívják meg a szenátus ülésére az oktatási tárca, valamint a Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) tagjait is.
BKB: meg kell alakítani az intézeteket
Ezzel egy időben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) friss közleményben több javaslatot is tett a helyzet rendezése érdekében. A BKB arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat. Továbbá azt kérik a pedagógusoktól, hogy egy küldött kivételével bojkottálják az egyetem minden döntéshozó fórumának munkáját. „Teljesen fölösleges olyan testületek ülésein részt venni, amelyeken megalázó módon leszavazzák a magyar javaslatokat” – olvasható a BKB-közleményben.
A BKB szerint a román tagozat szemérmetlenül ellopja a magyar tagozatnak járó pénz jelentős részét. Az intézménynek ugyanis közel azonos számú magyar, illetve román hallgatója van, és a magyar hallgatók után megemelt fejkvóta jár, a magyar oktatók száma viszont a románokénál jóval alacsonyabb.
„Fölkérjük az RMDSZ-t, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a magyar tagozatnak járó pénzt külön számlára utalják. Fölkérjük továbbá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőit, hassanak oda, hogy az Európai Parlament is tudomást szerezzen a Marosvásárhelyen folyó jogsértésekről. Felháborítónak tartjuk, hogy liberális értelmiségiek vélt sérelmei sokkal inkább a figyelem középpontjába kerülnek, mint a magyar kisebbség ellen elkövetett súlyos jogsértések” – írja a BKB.
A kezdeményező bizottság rámutat arra is, hogy Európa minden százezresnél nagyobb lélekszámú, hagyományos nemzeti kisebbsége számára önálló intézményekben biztosított az anyanyelvű felsőfokú oktatás. Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
2011. november 15.
Egyöntetűen szavazta meg a szenátus oktatási bizottsága a Sapientia akkreditálását
Fontos kérdésben döntött a szenátus Oktatási, Tudomány, Ifjúsági és Sport Bizottsága kedden, november 15-én. 2007 és 2010 között vizsgálta a Minőségellenőrző Bizottság (ARACIS), hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eleget tesz-e a romániai akkreditációs követelményeknek. Az akkreditációs felmérések során bebizonyosodott, hogy az EMTE teljesíti az összes kritériumot, ezért a Bizottság 14 szak és az intézmény akkreditációját javasolta.
Kedden került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az EMTE akkreditációját kérő kormányhatározat, amelyet egyöntetűen fogadott el és szavazott meg a bizottság – nyilatkozta Bokor Tibor kézdi- és orbaiszéki szenátor, a bizottság tagja.
A határozatra két további döntés vár még, hamarosan a szenátusi plénum dönt róla, a végső szó azonban a képviselőházat illeti.
Erdély.ma
2011. november 21.
Per indult a MOGYE ellen
Beperelte a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet a Megyei Törvényszék Közigazgatási Részlegén, azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák semmissé az egyetemi chartát, mivel az nem felel meg az érvényben levő tanügyi törvény előírásainak, illetve igazságügyi ítélettel kényszerítsék a szenátust, hogy módosítsa az egyetem szervezési és működési szabályzatát – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd ügyvéd, aki a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület, a MOGYKE nevében jár el. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár arról számolt be, hogy az Európai Parlament alelnökének, Tőkés Lászlónak a meghívására Strasbourgban ismertette a MOGYE magyar tagozatának megalakítása körül kialakult helyzetet Bevezetőjében Kincses Előd elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet Ştefan Voitec és Mihály király aláírásával a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés érdekében hozták létre, majd az RKP Központi Bizottságától érkezett telefonhívás alapján 1962-ben utasították az egyetem vezetőségét, hogy a gyakorlati oktatást román nyelven kell megszervezni, s meg kell alakítani a román tagozatot is.
Az idén januárban érvénybe lépett 1-es törvény vonatkozó szakasza viszont egyértelművé teszi, hogy az egyetemi autonómiát kizárólag a jogszabály betartásával lehet gyakorolni. Ennek ellenére a MOGYE vezetősége az egyetem működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény azon előírásait nem vette figyelembe, amelyek a magyar tannyelvű oktatásra vonatkoznak, holott a tanügyminiszter személyesen is felszólította az egyetemet, hogy a chartát igazítsák a jogszabályhoz – részletezte Kincses Előd. Majd konkrétan kitért arra, hogy a charta 46. szakaszának első bekezdése a magyar nyelvű gyakorlati oktatást a romániai felsőoktatás minőségét ellenőrző bizottság (ARACIS) előírásaitól teszi függővé. Ezzel megsérti a tanügyi törvény 5-ös szakaszát, amely szerint a jogszabály minden más előírás fölött van, s hatáskörét nem lehet korlátozni.
Ugyankkor kéri, hogy módosítsák a charta valamennyi törvénysértő szakaszát. Ha ezt nem teszik meg, az ítélet jogerőre emelkedése nyomán az intézet vezetőjének a minimálbér 20 százalékának megfelelő kötbért kell fizetnie minden nap késedelemért az államkincstárnak – tette hozzá.
Kincses Előd véleménye szerint Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek politikai úton nem sikerült eredményt elérni az önálló magyar tagozat feltételeit megteremtő egyetemi charta megszavazása érdekében, ezért arra kéri az oktatásért felelős politikust, hogy az RMOGYKE oldalán lépjen be a perbe. A sajtótájékoztatón dr. Brassai Attila egyetemi tanár beszámolt a Strasburgban tett múlt heti látogatásáról. Az Európai Parlament alelnökének kérésére az Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportjában ismertette a MOGYE-n kialakult helyzetet. Bemutatta az egyetem történetét, majd beszámolt arról, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvénynek a magyar tagozat megalakítására vonatkozó előírásait a román többségű szenátus nem foglalta bele az egyetemi chartába. Holott a három mutikulturálisnak nyilvánított erdélyi egyetem közül a kolozsvári BBTE és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szenátusa eleget tett a jogszabály előírásainak.
Kérdésre válaszolva Brassai Attila elmondta, hogy az említett munkacsoport ajánlásokat fogalmazhat meg az EP plénumának. Kifejtette, hogy az európai képviselők gondolkodásmódja szerint egy másfél milliós kisebbség törvény nélkül is jogosult lenne az anyanyelvi felsőfokú oktatásra.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a MOGYE szenátusa a törvényes előírások ellenére öt vegyes főtanszék megalakítását foglalta a chartába, s a választásokat valószínűleg a jövő héten szervezik meg. Ezen a magyar tanerők 3-4 személy kivételével nem vesznek részt.
A diákság viszonyulását igazolja, hogy 85 százalékban aláírták, hogy magyarul szeretnék tanulni a gyakorlatot – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.
Bodolai Gyöngyi
Népújság 
Erdély.ma