Tanévnyitó számos hiányossággal
Nem szegte kedvét az ország miniszterelnökének és oktatási tárcavezetőjének, hogy az első és második osztályosok új tankönyvek nélkül vágtak neki a hétfőn megkezdődött tanévnek: Victor Ponta és Remus Pricopie máris az oktatási rendszerrel kapcsolatos távlati tervekről, újításokról beszélt.
A kormányfő szerint a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak minél előbb át kell térniük „a jövő oktatására”, hiszen „nincs már olyan gyermek, aki ne tudná használni a számítógépeket és táblagépeket”, ilyen körülmények között Ponta szerint valódi reformnak számít a digitális tankönyvek kidolgozása.
Pricopie eközben arról beszélt, hogy kevesebb tantárgyat kellene oktatni a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosoknak, ezzel párhuzamosan pedig növelni kellene a tanév hosszát – elmondása szerint mindezt ugyan nem fogja már jövő évre megvalósítani, de „mindenképpen érdemes elgondolkodni a lehetőségeken.”
Szabályzatot dolgoztak ki az iskoláknak
Amint arról többször is beszámoltunk, az első és másodikos diákok számára kiírt tankönyvlicitet nem sikerült határidőn belül lebonyolítania az oktatási minisztériumnak – az óvások miatt a beérkezett pályázatokat újra meg kell vitatnia a fellebbezéseket elbíráló országos tanácsnak (CNSC), így a kisdiákokat egyelőre a tankönyveknek csak a digitális változata várta az első iskolai napon. A tanügyi tárca néhány napja közleményben jelezte, hogy „a könyveket a licit lezárása után azonnal az elemi osztályosok rendelkezésére bocsátják.”
A minisztérium ugyanakkor egy gyakorlatban is megvalósított újdonsággal, szervezeti szabályzattal „kedveskedik” az új tanévben: a projekt szerint – Romániában első ízben – a tanintézeteknek oktatási szerződést kell kötniük a szülőkkel (vagy gyámokkal), amelyben a két fél jogait és kötelezettségeit rögzítik a rendszer hatékony működése érdekében.
Ennek nyomán a szülőknek egyebek mellett „kötelességük biztosítani minden feltételt, hogy gyermekük, illetve gyermekeik rendszeresen részt vegyenek a tanórákon, és befejezzék a kötelező oktatást”, a pedagógusoknak pedig „kötelességük felelősségteljesen viselkedni és ízlésesen öltözni az iskolában.”
A projekt a diákokra is kitér, akiknek immár szerződéses formában is tilos lesz alkoholt, cigarettát és kábítószert fogyasztaniuk, illetve forgalmazniuk az iskola területén, de azon kívül is, ugyanakkor nem használhatnak mobiltelefont a tanórák alatt.
Pricopie állami nyomdát hozna létre
A tanévnyitó kapcsán Remus Pricopie oktatási miniszter kifejtette: amennyiben a következő öt évben nem sikerül megoldani az új tankönyvek körüli problémákat, a szaktárca állami könyvkiadót hozhat létre.
„Öt éven belül ki kellene cserélnünk minden tankönyvet az elsőtől a tizenkettedik osztályig, de ha minden esztendőben ugyanilyen botránnyal kell szembenéznünk, inkább mondjunk le a szabadpiacról, és minden kiadványt nyomtasson egyetlen állami nyomda. Személy szerint ugyan nem támogatnám ez, mert a piacnak is megvan a maga szerepe” – fogalmazott Pricopie.
Lemondatnák a tanügyminisztert
Az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) eközben a tanügyminiszter lemondását követeli, érvelésük szerint ugyanis a kisdiákok Pricopie hozzá nem értése és közömbössége miatt kénytelen tankönyvek nélkül kezdeni a tanévet.
„Az iskolai tantervet már 2012-ben módosította a Ponta-kormány, a szaktárca viszont azóta sem volt képes kinyomtatni az új tankönyveket. Erre sem a minisztériumnak, sem a kormánynak nincs mentsége” – szögezte le Raluca Turcan, az ACL alelnöke. Hozzátette: a kabinet másik megbocsájthatatlan hibája, hogy lehetőséget adott arra, hogy az egyetemek főiskolai képzést tartsanak az érettségi oklevéllel nem rendelkező diákoknak, ami Turca szerint teljes képtelenség.
Remus Pricopie hétfőn az oktatási rendszer távlati terveiről is beszélt: szerinte három–négy éven belül csökkenteni kellene a tizenegyedik és tizenkettedik osztályosok tantárgyait, a diákoknak pedig érdeklődési körük és képességeik alapján kellene már középiskolában szakosodniuk, majd ennek nyomán tehetnének le különböző szintű érettségit, illetve választhatnának egyetemet.
„Minél kisebb mértékben kellene terhelni azokat a diákokat, akikre komoly vizsga vár a tanév végén, így sokkal nagyobb hangsúlyt fektethetnének a megmérettetésre, ez minden normális országban így zajlik” – érvelt a tárcavezető. Pircopie emellett a tanév bővítésének lehetőségét is vizsgálja, amit szerinte azzal lehetne kezdeni, hogy a tanévnyitó előtt Iskola másként hetet szerveznek a tanintézetek.
A miniszter indoklása szerint Románia a legkevesebb iskolai nappal rendelkező országok közé tartozik. „A 2015/2016-os tanévben természetesen még semmit nem módosítunk, de érdemes megfontolni a lehetőséget” – fogalmazott a tárcavezető.
Ponta: minden kisdiák rendelkezik táblagéppel
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn, az első iskolai napon a digitális tankönyvek fontosságát emelte ki. „A digitális kiadványok valódi reformot jelentenek. Az internet-hozzáférést biztosító modern eszközöket már minden diák használni tudja, ezért szeretném felhívni a szülők és pedagógusok figyelmét, hogy haladnunk kell a korral, fel kell zárkóznunk a jövő oktatásához” – fogalmazott a kormányfő egy évnyitón.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban köszöntötte az új tanévet, ahol kifejtette: több száz olyan diák jár ebbe a tanintézetbe, aki megtanult már eligazodni a változó világban. „Számukra ma már nincsenek határok a tudásban, kommunikációban, bárhol elhelyezkedhetnek az országban vagy az ország határain kívül. A mi kötelességünk, feladatunk számukra olyan Erdélyt teremteni, ahol otthon érzik maguk, vagy ahová vissza tudnak jönni, mert tudják, hogy van jövő” – fogalmazott a szövetségi elnök. Hozzátette: az erdélyi magyarok gyakran beleesnek az önsajnálat csapdájába, és elfelejtik, hogy „nemcsak a nagyhatalmak, hanem a kis közösségek is képesek a csodákra.”
„A Téglás Gábor Iskolaközpont a kitartó munka eredménye. Bizonyítja, hogy ha egy közösség pontosan tudja, mi a célja, akkor azt meg is tudja valósítani” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Kőrössy Andrea, Székelyhon.ro

Kötelezettségszegés – ki fizeti meg az árát?
A jövőben előreláthatólag a környezetvédelmi problémák – a természet megóvása, a környezetkímélő hulladékgazdálkodás, a megújuló energiaforrások stb. – egyre inkább előtérbe kerülnek Romániában, és ennek máris komoly jelei vannak. Pár napja a Legfelső Védelmi Tanács nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánította a törvénytelen fakitermelést, szigorúbb intézkedések bevezetését fontolgatva a korrupció felszámolásáért e területen. Egyes hírek szerint egy új, több száz alkalmazottból álló testületet hoznának létre, amely a fakivágásokat ellenőrizné az ország régióiban. Más: az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a törpe- vízierőművek ügyében – bizonyára ennek sem örül a kormány. Mint ahogy annak sem örülnek egyesek, hogy az EB részéről a szabálytalansági eljárás megindításának elkerüléséért pénteken a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökségen sor kerül az első nyilvános vitára a Marosvásárhely körüli erdő védetté nyilvánításáról. Arról a korábban egyszer már védetté nyilvánított erdőről van szó, amely ilyen címenszerepel az EB-nél, de az időközben megváltozott jogszabályok miatt "itthon" elvesztette ezt a minősítést, és az a veszély fenyegeti, hogy egy részét kivágják. Bár az eljárás inkább formaságnak tűnik, nem zárható ki, hogy a nyilvános vitán elbukik az ügy...
Tájainkon maradva, a kerelőszentpáli környezetkímélő hulladéktelep működtetése körüli furcsaságok adott pillanatban az Európai Unió részéről komoly szankciókat vonhatnak maguk után. Hosszú a történet, és tanulságos, sajnos negatív értelemben. Ott áll ugyanis egy közel 50 millió eurós beruházás, százszázalékosan kivitelezve, az átadástól számított garanciaidő megkezdődött, de … nem működhet. Hogy miért? A kiskapus jogszabályok, a felelőtlenség (csak hogy ne írjunk visszaélést) miatt. A működtető kiválasztására egy éve írták ki a licitet, ha minden "jól" megy, két év is lesz belőle, mire kiválasztják a nyertest. A licit két, első szakaszban továbbjutott résztvevője ugyanis fellebbezett, a közbeszerzési eljárások esetében a Fellebbezéseket Elbíráló Országos Tanács (CNSC), amely, mint neve is mutatja, fellebbezéseket hivatott elbírálni, viszont egyszerűen kijelentette, nem illetékes ez ügyben dönteni (!), áthárítva a felelősséget a törvényszékre. Utóbbi visszapasszolta az ügyet a CNSC-hez. Az elmúlt egy év alatt folyt hát rendesen a húzd meg, ereszd meg játék, párhuzamosan futottak a bírósági perek, hol Arges megyében, hol Bukarestben, hol Marosvásárhelyen, és még nem dőlt el minden. Ezek után a legjobb esetben is az történhet, hogy újrakezdik a licitet, reménykedve, hogy másodszorra nem kerül sor hasonlóan piszkos játszmára, illetve, hogy a versenytárgyalás feltételeinek sikerül majd ismét megfelelni. Ha nem, akkor harmadik nekifutás is lesz.
A megyei önkormányzat a környezetvédelmi, illetve az európai uniós alapokat menedzselő minisztériumoknak is jelezte a visszásságokat, amelyek következményeként a hulladékbegyűjtő szolgáltatók új helyszínt kell keressenek a megyeszékhely és a vidéki városok háztartási szemetének. Ami nekünk, lakosoknak pluszkiadást jelent, "magasabb szinten" pedig 2017 után uniós szankciókra lehet számítani. Ami megint csak közpénzből lesz kifizetve. Az bizonyos, hogy a rossz kereskedelmi gyakorlat kiváló példájának is lehet tekinteni a kerelőszentpáli szeméttelepügyet, amely adott esetben akár ragadós is lehet...
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)