Január 22-e, a magyar kultúra napja alakalmából Magyarországon a Honvédelmi Minisztérium a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együtt a Magyar Kultúra Lovagja címmel négy erdélyit is megjutalmazott: dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/ tanár, néprajzkutató - a néprajztudomány szolgálatáért, dr. Fodor Ferenc /Marosvásárhely/ szemészorvos, egyetemi tanár - gyógyító és tudományos munkásságáért, Kerekes Tóth Erzsébet /Marosvásárhely/ népdalénekes, előadóművész - a zenei anyanyelv megőrzéséért, Mészáros József /Marosvásárhely/ bibliográfus - könyvtárszervező és kulturális értékmentő munkásságáért. A díjkiosztás, illetve a lovaggá ütés szertartása jan. 21-én történt Budapesten, a Stefánia Palotában. /Erdélyi kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25.

Rendbe tömörülésükről döntöttek a júl. 11-én véget ért túrkevei országos találkozójukon a Magyar Kultúra Lovagjai. Nick Ferenc a lovagi címet adományozó Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a Kultúra Lovagrendjének azt a küldetést szánják, hogy tagjai küzdjenek a népek, nemzetiségek kultúráinak egyenrangúságáért, együttéléséért, ugyanakkor harcoljanak egyes kultúrák hegemonisztikus törekvései ellen. A Kultúra Lovagrendje nem azonos a Magyar Kultúra Lovagjainak társaságával. /Már rendesek a magyar kultúra lovagjai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi Túrkeve vezetősége, hogy erdélyi testvérvárosukban, Nagyszalontán nem fogadták a település nagyszámú küldöttségét a kettős állampolgárságról szóló anyaországi népszavazás sikertelensége miatt. A túrkeveiek ötvenfős delegációja a hét végén érkezett volna a hajdúvárosba. Néhány nappal a szombati esemény előtt azonban arról tájékoztatták Szabó Zoltán túrkevei polgármestert, hogy nem fogadhatják a testvérvárosi vendégeket. A Túrkevéért Alapítvány elnöke – akinek jóvoltából évekkel ezelőtt Sinka Istvánnak is szobrot állítottak Szalontán – elmondta, ünnepi műsoruk mellett a magyarországiak két örömhírrel lepték volna meg a nagyszalontaiakat. Az anyaországi testvérváros javaslatára a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány Dánielisz Endre hajdúvárosi helytörténésznek adományozta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, emellett a január 22-i díjátadáson jelentik be azt is, hogy Nagyszalonta kapja az alapítvány 21. századi emlék békeoszlopát. /Rostás Szabolcs: Stop a túrkevei küldöttségnek), dec. 13./

A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) május 23-án abban a nyilatkozatban, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a hétvégén egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott egy Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. A budapesti Frech Ottó és a csicsói Nagy Géza faszobrász japán kőrisfából faragott Attila-szobrát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozta a magyarok lakta Csicsónak, hogy ily módon megalapozza a faluban létesülő szoborparkot. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány ez alkalommal Tatár Zoltán nyugalmazott tanárnak, közírónak adományozta a Magyar Kultúra Lovagja címet, amelyet január 15-én Kolozsváron, a Pata utcai református templomban dr. Gaal György, a Házsongárd Alapítvány elnöke nyújtott át. Laudációjában kifejtette: Tatár Zoltán írásai néprajzi, helytörténeti és irodalmi szempontból egyaránt nagy jelentőségűek. Páratlan szerepet töltenek be a kolozsvári emlékirodalomban. Megelevenedik az egykori Hóstát, Kolozsvár egy része az Attila utcától a Magyar utcáig. /Vetési Júlia: A múlt jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Tizedik születésnapján Székelyudvarhelyen, a Digital 3 Televízió stúdiótermében a Kékiringó Néptáncegyüttes alkalomhoz illő gálaműsorral várta a közönséget. Rengetegen voltak kíváncsiak a gyermek- és ifjúsági néptáncegyüttesre. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Magyarország Felfedezői Szövetséggel együttműködve január 22-én adományozza kulturális örökségápoló, ifjúsági közösségek számára az Örökség-serleget. Ezt a nemzeti vonatkozású elismerést évente két szervezetnek adományozzák. A Magyar Kultúra Lovagrend az Örökség-serleg adományozásának 2008-as januári időpontját előbbre hozták azért, hogy a Kékiringó születésnapján átadhassák a táncosoknak, a vezetőnek, Both Arankának a megtisztelő elismerést. Az est fénypontját jelentette a zászlóavatás. /Barabás Blanka: Örökség-serleg a Kékiringónak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./

Horvátországból Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Ukrajnából érkeztek pedagógusok Tihanyba, az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat első konferenciájára. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány hozta létre az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózatot. Október 18-án Tihanyban tartották a hálózat első konferenciáját. A Szülőföld Alap támogatással megvalósuló rendezvény célja a kárpát-medencében működő alap-és középfokú magyar iskolák, valamint vasárnapi iskolák közötti példaértékű együttműködés kialakítása volt. A résztvevők sikeres projekteket ismertettek meg egymással. A hálózat tagjai a jövőben közös honlapot működtetnek. A konferencia vendége volt Varga Attila főtanácsos, aki bemutatta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságát és tájékoztatást nyújtott a pályázati lehetőségekről. /Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskola Hálózat. = Kárpátalja, okt. 20./

;;;?Nagy Pál a Magyar Kultúra Lovagja
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nyilvánosságra hozta azoknak a személyiségeknek a nevét, akik civil szervezetek jelölése alapján 2011-ben Magyar Kultúra Lovagja elismerésben részesülnek.
Január 22-én a Corinthia Hotel Budapest dísztermében megrendezésre kerülő XV. Magyar Kultúra Napja Gálán 7 ország 36 személyisége veszi át a kultúra lovagja címet a magyar és egyetemes kulturális örökség ápolása, közkinccsé tétele, alkotó fejlesztése, a kultúrák nemzetközi együttműködésének elősegítése, valamint a kulturális tevékenység támogatása érdekében huzamos időn át kifejtett önzetlen tevékenységéért. A kitüntetettek közül ketten erdélyiek, a marosvásárhelyi Nagy Pál és a gyergyóditrói Bardócz Ferenc. Nagy Pál kitüntetését a Székely Színház Egyesület és az EMKE Maros megyei szervezete javasolta. Az alábbiakban az ajánlók méltató szövegéből idézünk.
"Nagy Pál, nagy idők nagy krónikása, a Székely Színház szellemiségét követni, folytatni szándékozó Székely Színház Egyesület tiszteletbeli tagja szoros kapcsolatot ápol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal, annak művészeivel. Fáradhatatlan lendülettel és hittel tevékenykedik a magyarság ügyéért, a magyarságtudat erősítéséért.
Hiányt pótló könyvek szerkesztésével, írásával kisebbségi magyar létünk számtalan vetületét öleli fel, ezrekben tudatosítva, kik vagyunk, elődeink mit testáltak ránk, miket kell ápolnunk, továbbadnunk utódainknak.
Örökmozgó szellemi napszámosként könyvbemutatókat szervez, jeles magyar irodalmi és kultúrtörténeti évfordulókra hívja fel a figyelmet. Konferenciái, könyvbemutatói azt bizonyítják, hogy Nagy Pál a magyar irodalmat és kultúrát egységes egésznek látja és értelmezi, ezzel is erősítve szétszakított nemzetünkben az összetartozás érzését.
A kisebbségi létben a nemzettudat megőrzésének egyik fellegvára a színház. Mint a Sütő András Baráti Társaság elnöke konferenciákat, emlékutakat szervez Marosvásárhelyen élő színművészek közreműködésével, mintegy felmutatva a világnak, hogy a nagy színészelődök mértékadó szellemiségének vannak követői napjainkban is. Nagy Pál, mint igaz őrző a strázsán, olyan jól kipróbált, bevált és örök színházművészeti értékek mellett tanúskodik, amelyek a marosvásárhelyi hajdani Székely Színházat jellemezték, naggyá tették, és amelyek ma is mérceként állnak (vagy kellene álljanak) azok előtt, akik a színházművészettel szegődtek a nemzetszolgálat ügye mellé.
Szívesen és példaadó igényességgel, alázattal vállal közérdekű tevékenységet. Diákdolgozatokat javít és bírál, versenyeken zsűrizik, mint olyan ember, akinek fontos a közösségépítés, a nemzethez való hűség.
Helytállása példaadó!
A Székely Színház Egyesület, a Maros megyei EMKE és a magam nevében igaz meggyőződéssel ajánlom Nagy Pál irodalomtörténészt, színház- és irodalomkritikust, művelődési életünk meghatározó személyiségét a Magyar Kultúra Lovagja címre" – olvasható a Kilyén Ilka illetve dr. Ábrám Zoltán szignálta ajánlóban. Népújság (Marosvásárhely)

A kultúra lovagjai
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a magyar államiság millenniuma alkalmából alapított Kultúra Lovagja cím adományozására meghirdetett pályázatra társadalmi szervezetektől, alapítványoktól, önkormányzatoktól, intézményektől érkezett jelölések, valamint a Kultúra Lovagrendje tanácsadó testülete javaslata alapján az Egyetemes Kultúra Lovagja, a Magyar Kultúra Lovagja, illetve posztumusz Magyar Kultúra Lovagja elismeréseket adományoz idén is. A díjátadó gálát január 22- én, vasárnap tartják a budapesti Corinthia Hotelben. Bemutatják a díszvendég Ausztrália kulturális műsorát, Örökség serleget adnak a példamutató ifjúsági közösségeknek, majd a kultúra lovagjainak járó díjakat nyújtják át. Az Egyetemes Kultúra Lovagja címet kapja Doncsev Toso szociológus, író, műfordító, a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Németh Miklós államférfi, Syrokhman Mykhaylo ungvári egyetemi tanár, prof. dr. Antalóczy Zoltán budapesti orvos és sokan mások. A kultúra erdélyi lovagjai: dr. Barabás László néprajzkutató, tanár, a marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója, Simó Béla székelykeresztúri földrajztanár és Boldizsár Zeyk Imre tordaszentlászlói iskolaigazgató, művelődésszervező. Posztumusz díjban részesítik irodalmi életművéért gróf czegei Wass Albert (1908–1998) írót.
b.d.
Népújság (Marosvásárhely)

Kitüntetik Kovács Géza szobrászművészt
A Magyar Kultúra Lovagja díjjal tüntetik ki Kovács Géza szobrászművészt, akinek eddig munkássága folyamán több mint száz egyéni tárlata volt, valamint kilenc monumentális alkotást is készített Magyarországon. A díjat január 22-én veheti át a művész.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által meghirdetett 2014-es pályázat alapján Kovács Géza a Kortárs művészet fejlesztéséért kategóriában kapja a Magyar Kultúra Lovag díjat. A szobrászművész 1958-ban született Marosvásárhelyen, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, első önálló kiállítása 1988-ban nyílt meg Sepsiszentgyörgyön. Kovács Géza több okból is érdemesnek bizonyult a cím odaítélésekor: száznál is több önálló kiállítással mutatkozott be Erdélyben, valamint más országokban, ugyanakkor kilenc monumentális alkotást készített Magyarországon. A szobrász több magyarországi, franciaországi, svédországi és romániai képzőművész egyesület tagja. Munkásságáért 2007. március 15-én a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztériumtól átvehette az állami kitüntetésnek számító Pro Cultura Hungarica Emlékplakettet, valamint a Román Kulturális érdemrend lovagi fokozatának kitüntetésében is részesült 2009. szeptember 21-én.
A Magyar Kultúra Lovagja címe az 1997-ben létrejött Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezte még 1998-ban a határon belüli, illetve határon túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmények elismerésére. A díjakat önkormányzatok, társadalmi szervezetek jelölése, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslata alapján ítélik oda. A díjátadó ünnepélyre a Magyar Kultúra Napján, január 22-én kerül sor, ekkor veszi át az erdélyi művész is Budapesten az elismerést.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Nagyváradi színészek a Magyar Kultúra Lovagjai között
Az a megtiszteltetés érte nagyváradi magyar közösségünket, hogy a város ismert és elismert két színészét, Kiss Törék Ildikót és Varga Vilmost előterjesztették a Magyar Kultúra Lovagjai közzé. A rangos elismerést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1998.  szeptemberében hívta életre a kultúra különböző területein huzamos ideje tevékenykedők elismerésére. A díj átadására évente kerül sor a magyar kultúra napja alkalmából.
Az elmúlt esztendőben a nagyváradi színész házaspárt is jelölték, majd megkeresték Nagyváradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőit, hogy megerősítsék a jelölés helyességét. Az EMNT nagyváradi képviselői természetesen nagy örömmel segítettek abban, hogy a jelöltek megkaphassák a díjat.
A jelöltségről szóló értesítést január 6-án adták át az EMNT nagyváradi irodájában. Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a színész házaspárt. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke régi jó barátként köszöntötte és méltatta a színész házaspárt.
A díjátadásra január 22-én Budapesten kerül sor a Stefánia Palotában.
Ezúton is gratulálunk a nagyváradi színészeknek a rangos elismeréshez!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Csángók és faragó alkotótábor
Idén is megrendezik a hagyományos fafaragó alkotótábort. Az alkotók a történelmi Magyarországról érkeztek, téma pedig: nemzeti imádságunk fába álmodása. A nyitóünnepség a TEG-ben volt.
A kiállítással egybekötött nyitóünnepséget vasárnap délután tartották a váradi Tibor Ernő Galériában, melynek közössége nevében Bányai-Szabados Katalin képzőművész köszöntötte az érdeklődőket, kiemelten Csűry Istvánt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét.
Ezután Nick Ferenc, az idén 20 éves Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke foglalta össze az által vezetett civil szervezet tevékenységét. Hangsúlyozta:küldetésük a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések és társadalmi csoportok életminőségének fejlesztése, az együttműködő falvak kulturális örökségének ápolása és lehetőség szerinti gazdagítása, valamint a települések kapcsolatrendszerének fejlesztése. Az alapítvány kiemelt eseménye a Magyar Kultúra Napja Gála (január 22.) és az Európai Kultúra Napja (szeptember 20). A Magyar Kultúra Napja Gála megszervezésével a magyar nemzet közös, pártpolitikamentes és határok nélküli ünneplését mutatják be, amelyen igen jelentős képviseletben és összetételben más országok (kultúrák) képviselői is jelen vannak. Ugyanakkor a nemzetközi művészeti csoportok, a nemzetközi alkotóházlánc és a nemzetközi elismerési rendszer biztosította kapcsolatok, valamint az Európai Kultúra Napja eseménysorozat alkotó fejlesztésével példát szeretnének mutatni az európai integráció elősegítésére, és a közös európai identitás kialakítására. Úgy fogalmazott: arra törekednek, hogy a béke és a szeretet gyűrűje ölelje körül Magyarországot, igény legyen a szépre és a jóra, melyre való buzdítás érdekében több díjat, elismerést is alapítottak.
Azt is megtudtuk, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében idén Sződemeteren a Kölcsey-emlékház idén kerül átadásra. A résztvevők az alkotótáborban elkészítendő műveikkel tisztelegnek a Himnusz szerzője előtt, és hozzájárulnak emléke méltó ápolásához, és az ott élő maroknyi gyülekezet lelki erősítéséhez. A tábort június 26.– július 4. között szervezik meg a hegyközszentmiklósi gyógyfürdő területén, az alkotók munkáiból pedig a tábor ideje alatt kiállítás nyílik. A fafaragók névsora: Csoma Gergely, Hornyák Róbert, Steinbach Sándor, Szalai Norbert, Nagy Mátyás, Gergely István, Kiss János László és Sipos Béla.
Könyvbemutató
A TEG-ben zajló nyitóünnepségen könyvbemutatót és előadást tartott a csángók életéről Csoma Gergely író, szobrászművész, néprajzkutató, akinek immár ez a kilencedik kötete a témába. Többek közt azon meggyőződésének adott hangot: a csángók nem az 1764-es mádéfalvi veszedelem után kerültek Moldvába, hanem IV. Béla király uralkodása idején, a településeik pedig 700-800 éves folyamatos jelenlétről árulkodnak. Azt is állította: Európában két olyan népcsoport él napjainkban, melyeknek genetikai állománya nem változott, illetve keveredett: a baszkok és a moldvai csángók.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Szentjobbi főhajtás az áldozatok előtt
Nagyszabású ünnepség keretében szoboravatással emlékeztek a kommunizmus áldozataira, október 23-án, vasárnap délelőtt Szentjobbon.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján azokra a helybeliekre is emlékeztek, akiket az embertelen román önkényuralmi rendszer kényszerlakhelyre hurcolt és emberi mivoltukban megnyomorított. A rájuk való emlékezést szoboravatással kívánta elősegíteni és ébrentartani a helyi református gyülekezet. A fából készült alkotást Sipos Béla szalárdi fafaragó művész készítette és ajánlotta fel az eklézsia részére, az Erdélyi Vitézi Rend nevében.
A magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a helyi református gyülekezet közös szervezésében tartott alkalom ünnepi istentisztelettel kezdődött, amelyen Forró László,nemrég újraválasztott püspökhelyettes a hitvallástétel fontosságáról hirdette Isten megtartó Igéjét. Az ünnep a templom előtti emlékparkban folytatódott Somogyi Imre moderálásával. A szobor körül a helyi huszáregyesület és a Vitézi Rend tagjai a Magyar Kultúra lovagjaival közösen álltak díszőrséget. Baliga Andrea és Veres Ilona református egyháztagok alkalomhoz illő verseket szavaltak a nagyszámú közösség előtt.
Ünnepi beszédet mondott ft. Kurilla Gábor szentjobbi római katolikus pap, nt. Gellért Gyula, volt érmelléki esperes, egykori szentjobbi lelkész, Nick Ferenc, a társszervező alapítvány kuratóriumi elnöke, Molnár József helyi független polgármester, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, Zatykó Jácint helyi alpolgármester és RMDSZ-elnök,nt. Fábián Tibor helyi református lelkipásztor, valamint nt. Forró László református püspökhelyettes. A beszédekben szóba került a helyi közösség fájdalmas megosztottsága, amely megyeszerte rossz hírét kelti a településnek. Ennek kapcsán Szabó Ödön hangsúlyozta: az összefogásról, a békéről, az egységről nem elég csak beszélni, de legfőképpen tenni is kell érte.
A szobor ünnepélyes leleplezésében közreműködött Szabó Ödön parlamenti képviselő és László Attila helyi református gondnok. Az egybegyűltekért könyörgött Gavrucza Tibor volt érmelléki esperes. A koszorúzás után a Himnusszal zárult a méltóságteljes együttlét, amit szeretetvendégség követett, a távolról érkezettek pedig fehér asztal mellett folytatták a beszélgetést, melyhez az ebédet a helyi Nőszövetség készítette. erdon.ro

Református kórusok kilencedik adventi koncertje
Kilencedik alkalommal tartott adventi koncertet a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztor Kórusa és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Gyermekkórusa a Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyházban. A város egyik legnépszerűbb adventi koncertjének mottója: Glória, Dicsőség, Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek.
Tele templomban, vasárnap este 19 órától Higyed Gyöngyi karnagy vezényletével ennek a dicsőségnek a fénye egy-egy kis gyertyalángfoszlányban és népi ének foglalatában csillant fel a kórusok és zenészek szívéből. Közreműködött a Quasi Cosi Kamaraegyüttes, melynek tagjai a Szatmári „Dinu Lipatti Filharmónia" vonósai: Kovács Emőke és Mija-Mihalca Alina hegedű, Budean David brácsa, Cătună Dan gordonka. Műsoron voltak J.S. Bach, Fr. Schubert, G. Fauré,  F. Mendelssohn A. Dvorak, S. Berkesi, L. Bárdos, T.Rakoványi,  L.v. Beethoven, Charpentier, B.Marcello művei. A koncert egy sorozat csúcseseménye az Énekelj az Úrnak - Pünkösdtől Karácsonyig - című projekt kivitelezésében a Reformáció Emlékbizottság támogatásával.
Zendülj lelkem énekszóval, Adj békességet, Istenünk, Égi szent béke jöjj, Én nem tudom miért szeretett úgy minket... - hangzott kétszeres imádság a kórustagok bizonyságtételében, amit Higyed János konferálásával hallhatott a nagyérdemű.
Az igazi meglepetés azonban a végén következett, amit Mészáros Amanda kórustag a következőképpen tolmácsolt: „Már csak néhány hónap választ el attól, hogy a Gyermekkórus és a Lelkipásztorkórus fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepelje. Arra gondoltunk, hogy illene meglepni azt, aki közel 10 éve töretlenül dolgozik értünk és velünk. Valami maradandót szerettünk volna ajándékozni. Ezért pályázatot nyújtottunk be a két kórus ajánlásával, amelyre a válasz december hatodikán érkezett meg. Íme a szöveg: A budapesti székhelyű Falvak Kultúrájáért Alapítvány a 2016. évre meghirdetett pályázatán különböző civil szervezetek, önkormányzatok, összesen 195 személyiség elismerésére tettek javaslatot. A Kultúra Lovagrendjének 12 országból fölkért tagjai értékelték a benyújtott pályázatokat és meghozták döntésüket. A kuratórium döntése alapján megküldjük értesítő-visszaigazoló okmányunkat, amellyel hivatalosan igazoljuk, hogy jelöltjük, HIGYED GYÖNGYI zenetanár-karnagynak a XXI-ik Magyar Kultúra Napja Gálán - a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozzuk. Az avató ünnepségre 2017. január 22-én kerül sor Budapesten a Stefánia Palotában." A meglepődés örömkönnyekben nyilvánult meg, a megérdemelt díj hírének hallatán.
Hársfalvi Ottó általános helynök, szatmári főesperes az öröm vasárnapján a keresztyén ember boldogsága okainak gyarapodásaként értékelte a koncertet, a közönség pedig vastapssal, állva köszönte meg a maradandó élményt és az ünnepre való hangolást. szatmar.ro

Elismerés Haszmann Pálnak
A Magyar Kultúra Lovagja elismerést kap ifj. Haszmann Pál alsócsernátoni helytörténész.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány – melynek küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése – a XXI. Magyar Kultúra Napja Gálán, január 22-én adja át az elismeréseket. Ez alkalommal az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerésben részesül Béres Györgybécsi gregorián kutató, lelkész és Neufeld Róbert svédországi közgazdász, író, posztumusz Kálvin János reformátor és Károlyi Gáspár bibliafordító. A Magyar Kultúra Lovagja elismerést összesen 25-en kapják meg. A Kultúra Lovagja címet a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 szeptemberében hozta létre az alapítvány. Adható kultúraszervező életműért is. Az alapító – küldetésének megfelelően – kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését. (sz.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Budapesten ünnepeltek a szatmáriak, szatmáriakat ünnepeltek Budapesten
Huszonnyolc éve, 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját január 22-én. Mindez pedig ezer szállal kötődik Szatmárhoz, hisz az ünnep apropóját a szatmári Sződemeteren született Kölcsey Ferenc szolgáltatja, aki 1823. január 22-én Szatmárcsekén tisztázta le Hymnus, a' magyar nép zivataros századaiból című művének kéziratát - amely később a magyar nép himnusza lett.
Szombat este Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központjában a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezett díjátadó gálát, amelyen több szatmári politikus, közéleti szereplő is részt vett. Mi több, egyikük díjat is kapott.
Higyed Gyöngyi karnagyot ugyanis többedmagával a magyar kultúra lovagjává ütötték. A gálán Szatmári Elemér tamásváraljai és Ilonczai Zsombor szárazbereki református lelkész is fellépett. Előbbi Páskándi Géza „Színek után", utóbbi pedig Ady Endre „Istenhez hanyatló" című versét adta elő.
A rangos eseményen jelen volt és köszöntőt mondott Pataki Csaba, a Szatmár megyei Tanács elnöke és Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármester.
„Engedjék meg, hogy a Szatmár megyei magyar emberek legmelegebb üdvözletét tolmácsoljam ezúton Önöknek. Fogadják őszinte köszönetünket, amiért eme rangos esemény révén öt földrész magyarjai most mind Szatmár megyére, Szatmárnémeti városára figyelnek. Arra a régióra, amelyre mindenki, akinek fontos a magyar kultúra ápolása és életben tartása, méltán lehet büszke", fogalmazott Pataki. Majd hozzátette: Szatmár megyéhez olyan kultúrtörténeti értékek kötődnek „amelyek átérzése révén Önök is mind otthon érezhetik magukat Szatmár megyében".
„Szatmár megye, Szatmárnémeti a magyar kultúra kincsesládája. Egy tiszta forrás, ahova bármikor vissza lehet és vissza kell térni! Erőt meríteni Kölcsey Hymnuszából, Ady korszakalkotó költészetéből, Petőfi és Szendre Júlia szerelméből, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos munkásságából vagy boldog Scheffler János vértanú püspök helytállásából!", jelentette ki Kereskényi Gábor.
szatmar.ro