Mi állt a Basescu elleni puccskísérlet mögött?
A Ponta-kormány azon kísérletét, hogy megszabaduljon Traian Basescu államfőtől, a román igazságügyi szervek elfoglalásáért zajló küzdelem fényében kell szemlélni. Utóbbiak pedig egyre öntudatosabban lépnek föl, megszorongatva a korábban „érinthetetlennek" vélt politikusok kasztját – írta elemzésében a Neue Zürcher Zeitung.
A nyáron Romániában lezajlott belpolitikai válság láttán megfigyelők tanácstalanul tették föl a kérdést: ugyan miért akar alkotmányos vádemelési eljárást indítani a szociáldemokrata kormányfő és nemzeti-liberális partnere Basescu ellen, amikor jó esélyük van arra, hogy a decemberi parlamenti választások után jóval erősebb demokratikus legitimációval léphetnének föl az államfővel szemben?
A svájci újság tudósítója által megkérdezett politológus, Laura Stefan, a bukaresti Expert Forum munkatársa a Basescu ellen megkísérelt puccsot Adrian Nastase korábbi miniszterelnök tavaszi korrupciós perére és elítélésére vezeti vissza. „Nastase bíróság elé állítása fordulópont volt. A román történelemben először vonták felelősségre a legfelső politikai vezetés egy tagját", ami pánikot váltott ki azokban a körökben, amelyeknek tagjai mindeddig érinthetetlennek vélték magukat. Úgy érezték, ha Nastasét elítélheti a bíróság, akkor bárkit közülük elérhet ez a sors – mondta Stefan a NZZ tudósítójának.
Stefan és más megfigyelők úgy vélik, hogy az elnöki hivatal elleni támadást egyfajta pánikreakció szülte. A kezdeményező pedig nem elsősorban Victor Ponta kormányfő volt, hanem a háttérben működő jelentékeny erők. Ezek azt követelték a májusban hatalomra került szociál-liberális koalíciótól, hogy minél előbb vonja ellenőrzése alá az igazságszolgáltatást. Ennek szervei ugyanis az utóbbi időben egyre inkább független és rettenthetetlen magatartást tanúsítottak.
Az igazságügy reformját célzó első lépéseket 2004-2007 között Monica Macovei miniszter tette meg, a cél az volt, hogy felkészítse Romániát az EU-tagságra. Macovei nevéhez fűződik többek között a politikai korrupció ellen küzdő különleges ügyészség (DNA) létrehozása. Ennek ügyésze, Daniel Morar (megbízatása a napokban járt le) független személyiségnek számított, aki nem volt tekintettel politikai érdekekre. Hasonlóan jó renoméja volt Laura Kövesi főügyésznek, akinek mandátuma ugyancsak októberben járt le.
A két tisztség új betöltőinek személye roppant nagy jelentőségű Románia fejlődése szempontjából. Ettől függ ugyanis az, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is független maradhat-e a politikától, erősítve ezáltal a jogállamiságot.
Az új tisztségviselők kinevezése kissé bonyolult: a személyekre az igazságügyi miniszter tesz javaslatot, amelyet a különleges igazságügyi tanácsnak kell ajánlással megtoldva az államfő elé terjesztenie. Utóbbi azután vagy jóváhagyja, vagy elutasítja a jelöltek személyét. Kizártnak tekinthető, hogy a liberális-demokrata párthoz kötődő és a szociál-liberális koalícióval ellenséges viszonyban lévő Basescu jóváhagyjon pártpolitikai hátterű jelölteket.
Ahhoz tehát, hogy az igazságszolgáltatást ellenőrzésük alá vonják, a koalíciós pártoknak előbb meg kellett kísérelniük Basescu „eltakarítását". Számításuk azonban nem vált be – nem utolsósorban azért, mert a jogállamiság védelmében az Európai Unió is sorompóba lépett. A „puccsisták" csak azt érték el, hogy Romániát a nyár óta nagyítóval figyeli a külföld. Az EU nyomásának engedve Ponta kormányfő kénytelen volt visszavonni több olyan kétes intézkedést, amelyek az ő hatalmának kiszélesítését szolgálták volna.
Bár a kormánypártok nem csekély mértékben lejáratták magukat az államfő elleni fellépésük vehemenciájával és a jogállami játékszabályok semmibe vételével, arról szó sincs, hogy a hónapok óta zajló konfliktus a jó és a rossz közötti küzdelem volna. Basescu nem véletlenül számít erősen vitatott személynek a közvélemény szemében. Ő sem riad vissza machiavellisztikus eszközöktől, intrikáktól, miközben a mögötte álló liberális-demokrata tömbön belüli személyi összefonódások semmivel sem kevésbé kíméletlenek és hataloméhesek, mint a másik táborban.
Nem sokan siratták volna Basescut, ha sikerült volna a leváltása. Alighanem a szociál-liberális koalíció arcátlan eljárása elleni tiltakozás hatására, nem pedig az államfő iránt érzett rokonszenv miatt maradtak olyan sokan távol a júliusi népszavazástól, hogy a részvételi arány nem érte el az érvényességhez szükséges szintet. A kommentátorok többsége úgy véli, hogy Romániában ma csak a rossz és a még rosszabb között lehet választani. A felnövekvő fiatal politikusok többsége Laura Stefan szerint még rosszabb, mint elődeik. Az idősebbek – minden morális hibájukkal együtt – legalább értenek a politikához. A fiatalok „szakértelme" viszont többnyire abban merül ki, hogy a régi gárda őket szemelte ki utódjául.
Hogy Basescu mindezek dacára némileg hitelesnek tűnik politológusok szemében, azt az igazságügy erősítését célzó intézkedéseinek köszönheti. Stefan számára sem világosak az államfő indítékai; „talán így akart emlékművet állítani saját személyének" – vélte a politológus. Macovei, aki időközben az Európai Parlament képviselője lett, nem csak negatívumokat lát a nyári politikai vihar „hozadékában". Mint a svájci újságnak nyilatkozta, a politikai korrupció elleni harc intézményei meglepően ellenállóképesnek bizonyultak.
MTI
Erdély.ma

Asztalos: nem kell félni a „cenzúratörvénytől”
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között kirobbant vita miatt a jövő hétre halasztotta szerdán a képviselőház a végszavazást annak a törvénytervezetnek az ügyében, amelynek értelmében súlyos pénzbírság lenne kiróható azokra a magánszemélyekre vagy sajtóorgánumokra, amelyek megsértik valakinek az emberi méltóságát. A Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke által még tavaly beterjesztett jogszabályt számos bírálat érte, mivel egyesek szerint korlátozza a sajtószabadságot, és cenzúrát vezet be. Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke szerint azonban árnyaltabb a kép.
A törvénytervezet értelmében a rágalmazáson az olyan kijelentések vagy tettek értendők, amelyek egy társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt hoznak hátrányos helyzetbe egy személyt.
A tervezet azt is előírja, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) keretében létre kell hozni az Emberi Méltóság és Tolerancia Előmozdításának Osztályát, amelynek a valamely társadalmi csoporthoz való tartozás miatti rágalmazás megelőzése lesz a feladata. A képviselőház jogi bizottsága növelte a rossz hírnév keltéséért járó bírságokat: a büntetés 1000-től 30 ezer lejig terjedhet, ha a diszkrimináció szenvedő alanya magánszemély, és 2000-től 100 ezerig, ha csoport. A szenátus által elfogadott verzióban a felső határ még 60 ezer lej volt.
A PNL ellenezte a jogszabály elfogadását, a párt szerdán a tervezet levételét javasolta a parlament napirendjéről, és végül jövő hétre halasztották a végszavazást. Gabriel Andronache PNL-es képviselő szerint a törvény túlszabályozza a kérdést, szerinte ugyanis a polgári törvénykönyv megfelelően rendelkezik a témában. Szerinte a törvény legfőbb célja a Facebook-kommentek és az újságírók elhallgattatása.
Hasonlóan vélekedik több jogvédő szervezet is: az Expert Forum, a Freedom House Románia és a Társadalmi Párbeszédért Csoport nyílt levélben fordult a képviselőkhöz, amelyben a tervezet elvetésére kérik őket. „Véleményünk szerint egy ilyen törvény eszközként használható a sajtó és a civil társadalom megfélemlítésére, és a szólássszabadság súlyos megsértéséhez vezethet" – áll a levélben, amelynek aláírói szerint a sértés, illetve a társadalmi csoport fogalma is nehezen meghatározható.
Liviu Dragnea ugyanakkor azzal indokolta a jogszabály szükségességét, hogy nem szabad megengedni a kisebbségellenes megnyilvánulásokat. Egyben kijelentette: a törvényben nincsenek olyan kitételek, amelyek büntetnék, hogy a sajtó bármit írjon a politikusokról. Alina Gorghiu, a PNL elnöke jelezte: pártja alkotmánybíróságon támadja meg a törvényt, ha a képviselőház elfogadja azt.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke ugyanakkor a Krónikának szerdán úgy vélekedett, a helyzet lényegesen árnyaltabb.
„A vita túlpolitizált, sokan el sem olvasták a jogszabályt, amelynek pozitív oldala is van. Tartalmaz fontos előírásokat, mint például azt, amely szerint a közigazgatásban is előtérbe kell helyezni az esélyegyenlőség és az emberi méltóság témáját, mint ahogy azt is tartalmazza, hogy ezeket az elveket az oktatásban is alkalmazzák" – mutatott rá Asztalos.
A CNCD-elnök szerint a jogszabály nem a szólásszabadság korlátozását célozza. „Nem hiszem, hogy arról szól, hogy a politikusokat nem lehet anyázni" – fogalmazott. Rámutatott: a jelenlegi jogszabályok is tartalmaznak előírásokat a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Vannak értelmezési normák, jogi elvek, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is alkalmazzák ebben a témakörben. Asztalos kijelentette: a szólásszabadság elve fontos, ugyanakkor az uszításnak és az etnikai diszkriminációnak határokat lehet szabni, és szankciókat lehet miattuk kiróni.
„Ez a törvény nem a sajtóról szól, annak a szólásszabadsága más elbírálás alá esik, sokkal tágabb, hiszen a sajtó dolga éppen az, hogy tájékoztassa az embereket a közélet történéseiről, hogy azok ennek nyomán hozhassák meg döntéseiket" – ecsetelte az elnök. Rámutatott: az általa vezetett intézmény is szilárdan rögzített kritériumrendszer alapján értelmezi a szólásszabadság határait, és emlékeztetett: a CNCD határozatainak mintegy 90 százalékát bírósági döntés is megerősítette. Az újonnan létrehozandó osztály kapcsán rámutatott: annak feladata nem az, hogy szankciókat rójon ki, hanem az, hogy előmozdítsa az esélyegyenlőséget, például szakvélemények megfogalmazásával, illetve képzéseket tartson a sajtónak.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)