Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

A kortárs irodalmat népszerűsítő programja keretében Zilahon tartott író-olvasó találkozót Erdélyi Magyar Írók Ligája. Benő Attila, Király Zoltán, Orbán János Dénes, Farkas Wellmann Endre és Gáll Attila, költő öt műveit ismerhették meg a szilágysági diákok. A nagyobb erdélyi városokban nem ritkák az író-olvasó találkozók, vidéken, a kisvárosokban-nagyközségekben az elmúlt két évtizedben legfeljebb elvétve, ha megfordult egy-egy író. Ezért az E-MIL kidolgozta az Irodalmat a vidéknek programot, amelynek célja, hogy mindenhova, főként a szórványvidékekre eljuttassa a kortárs magyar irodalmat. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és az Eurotrans Alapítvány támogatásával tavaly huszonöt írót-költő vehetett részt a kilenc Kolozsvár-környéki településen megszervezett író-olvasó találkozókon, idén pedig Fehér-, Máramaros- és Szilágy-megyei turnékat terveznek, tájékoztatott Király Zoltán költő, az E-MIL ügyvezető elnöke. A „költők is használhatnak minden kifejezést, baj csak akkor van, ha valaki öncélúan ír obszcén szavakat, hogy felhívja magára a figyelmet” – magyarázta Orbán János Dénes író, költő, az E-MIL elnöke. /Bonczidai Éva: A jó vers legalább egy embernek tetszik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Átláthatatlan a magyarországi támogatáspolitika
A világos stratégiát hiányolják az erdélyi szakemberek a magyar államnak a határon túli magyar közösségek felé irányuló támogatáspolitikájában. Úgy vélik, a Szülőföld Alapnak több pénzből kellene gazdálkodnia.
Nincs világos stratégiája a magyar államnak a határon túli magyar közösség támogatására – derült ki azon a tanácskozáson, amit kedden délután tartottak Marosvásárhelyen. A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, az Erdélyi Magyar Televízió és a Bernády-ház szervezte rendezvényen a téma szakértői értekeztek.
Misovicz Tibor budapesti közgazdász a magyarországi támogatáspolitika szakaszait ismertette. Mint mondta, 2006-ig jobbára a Határon Túli Magyarok Hivatala koordinálta ezt a tevékenységet az Illyés, Apáczai és Új Kézfogás Közalapítvány bevonásával. 2006-ban a szocialista kormány megszüntette ezt a rendszert és a
Szülőföld Alapra bízta az ügyet, amely évente egymilliárd forinttal rendelkezik.
Misovicz úgy véli, ennél több pénzt kellene a határon túli magyarság támogatására fordítani, és azt is meg kell határozni, melyek azok a határon túli magyar intézmények, amelyeket a magyar államnak kötelessége eltartani. Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetője szerint 2006-ig pártkonszenzuson alapuló, folyamatos építkezés érvényesült a támogatásrendszerben, s bár szűkebb keretek között, a Szülőföld Alap is ezt folytatja.
Székely István, a Szülőföld Alap kolozsvári irodájának a vezetője szerint nem alakult ki világos támogatási stratégia. „A Szülőföld Alap létrehozása, az, hogy minden támogatás ezen keresztül valósul meg, azért jó, mert kiküszöbölhetők a párhuzamosságok” – vélte Székely. Hátrány viszont, hogy most sincs világos elképzelés arról, hogy mit miért kellene támogatni, tette hozzá.
A szakember a rendszer jobbulását attól reméli, hogy létrejönnek azok a szakmai konzorciumok, amelyek ésszerűen dönthetnek majd a pénzelosztásról. Ugyanis Székely szerint jelenleg nincs egyeztetés a Szülőföld Alap és például a Communitas Alapítvány között, így „a támogatás gyakran odajut, ahol más források is vannak.”
Tibád Zoltán, a Kolozsvári Eurotrans Alapítvány vezetője szintén a támogatási stratégia kidolgozását, a pontos célok megfogalmazását igényli az anyaországi döntéshozóktól.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Idén is Festum Varadinum
Nagyvárad – 2010. április 25- május 2. között a Varadinum Kulturális Alapítvány tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Festum Varadinum ünnepségsorozatot. A részletekről kedden a fő szervezők tájékoztattak.
Biró Rozália, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke arra hívta fel a figyelmet: nyolc nap alatt negyvennyolc kulturális rendezvényt szerveznek, melyekért negyven civil szervezet a felelős. A siker érdekében a VKA ezúttal is együttműködik a négytörténelmi egyházzal és az RMDSZ-szel. Az alapítvány továbbra is arra törekszik, hogy a Festum Varadinum keretében támogassa a magyar civil szervezeteket, így egyetlen olyan jelentkezőt sem utasított vissza, amely kulturális programmal jelentkezett. A részletes műsort 800 programfüzet és 50 plakát hirdeti. A már megszokottnak mondható események természetesen az idén sem maradnak el, mint például az ünnepi istentiszteletek, illetve mise, a Szent László körmenet, az Apáról fiúra népművészeti találkozó, a történelmi vetélkedők vagy A Civil Társadalom Napja.
Folytonosság és hagyományőrzés
Dr. Fleisz János, a Varadinum Kulturális Alapítvány (VKA) kuratóriumi tagja leszögezte: a tévhitekkel ellentétben nem a testület zsúfol össze tendenciózusan rengeteg programot, hanem ennyi rendezvényt terjesztenek elő a váradi magyarok, a történelmi egyházak, a civil szervezetek, az önkormányzat és a politikai alakulatok. A kilenc kuratóriumi tag igyekszik úgy összeállítani a műsortervet, hogy lehetőleg ne történjen minden egyszerre. Ezért sem ért egyet azokkal a véleményekkel, melyek szerint fölösleges ilyen hosszúra nyújtani az ünnepségsorozatot, elég lenne egyetlen hétvége, s gyorsan túl lennénk rajta. Megítélésében egyébként a Festum Varadinum a Kárpát-medence legnagyobb és kulturális eseménye, melyet folytonosság, közösségi összetartó erő, szervezettség és hagyományőrzés jellemez. Eddig közel 700 eseményt szerveztek, melyeken körülbelül negyedmillió érdeklődő vett részt. “A Varadinum a csúcson van, bár annak fanyalgók, akik az ellenkezőjét mondják. A jövője is biztosított, hiszen 2011-ben 20. alkalommal szervezzük meg, 2012-ben pedig az elindulás két évtizedes évfordulóját ünnepeljük. Az évek folyamán az arcok cserélődtek, tehát az utánpótlás is biztosított. Érdekes módon azok állítják azt, hogy csak az időseket vagy keveseket érdekelnek a programok, akik egyetlen rendezvényre sem mennek el”, közölte.
Elismerik a Festumot
Biró Rozália néhány fontosabb eseményre hívta fel a figyelmet, melyek azt bizonyítják, hogy a tudományos-kulturális élet reprezentatív személyiségei is elismerik a Festum fajsúlyos voltát. Április 28-án, szerdán 16 órától a KREK székházának Bartók termébenorvoskonferenciát tartanak, melyen részt vesz dr. Velkey György főorvos, gyermekgyógyász, dr. Kalmár László, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke és Cseke Attila egészségügyi miniszter is. Ugyanaznap este 7 órától az Evangélikus Egyházközségnek köszönhetően Tokody Ilona Kossuth-díjas operaénekesnő ad koncertet az állami filharmónia hangversenytermében. Április 29-én, csütörtökön 16.30 órától Sakkozásunk évszázadaiból címmel zajlik tudományos konferencia az Ady Endre Középiskolában, neves meghívottakkal. Az előre meghirdetett programtól eltérően a május 2-i díjkiosztó záróünnepségen a Csárdás!- A Kelet Tangója című táncdrámával lép fel a Honvéd Táncszínház, 19 órától, a Szakszervezetek Művelődési Házában. Az előadás rendező-koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, zenéjét Árendás Péter szerezte. A belépés ingyenes.
Ingyenes könyv
Április 25-én 10 órától Bölcskei Gusztáv debreceni püspök hirdet igét a várad-újvárosi református templomban, május 2-án 11 órától pedig Böcskei László váradi megyés püspök mutat be ünnepi szentmisét a Bazilikában, melyet a hagyományos Szent László körmenet követ. Érdekesnek igérkezik még a Varadinum Emlékkönyv 2003-2009 című kiadványnak a bemutatója, április 27-én este 7 órakor a filharmónia dísztermében. A megjelentetés érdekében a VKA a Communitas Alapítványnál, a Szülőföld Alapnál és az Eurotrans Alapítványnál pályázott sikerrel. A 400 oldalos könyvet 200 példányban adták ki, a bemutató résztvevői ingyen juthatnak hozzá.
Biró Rozália azt is bejelentette: működik az alapítvány www.vka.ro című honlapja, észrevételeket, ötleteket pedig a varadinum@yahoo.com e-mail címre várnak, hiszen a Festum Varadinum a helyi értékek bemutatásán túl azért van, hogy megfeleljen az igénylők elvárásainak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

A magyar diákok legjava Marosvásárhelyen
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban V. alkalommal szervezték meg a hét végén a magyar tannyelvű középiskolák országos tantárgyversenyét. Az erdélyi középiskolák legjobb tanulói biológiából, földrajzból, informatikából, társadalomtudományokból és történelemből mérték össze tudásukat. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök, a verseny fővédnöke, aki a megnyitón köszöntötte a diákokat.
Bálint István iskolaigazgató elmondta, hogy valamely iskola eredményességét a diákok teljesítménye alapján lehet lemérni. Ehhez pedig olyan versenyek kellenek, amelyek lehetőséget biztosítanak a megmérettetésre. Ezért választották ki azokat a tantárgyakat, amelyekben a magyar diákoknak országos viszonylatban nincsenek felmérhető eredményeik. A verseny, amelyen évente 25-30 iskola képviselteti magát közel 200 diákkal, a tanügyminisztérium által elismert, oklevéllel megerősített és bejegyzett vetélkedő.
A legtöbb első díjas bolyais diák
De lássuk a nyerteseket. A Nyárádi Erasmus Gyula biológia tantárgyverseny – melynek zsűrijét dr. Nagy Örs, a MOGYE prorektora elnökölte – két tagozatban zajlott. Az elsőt, a növény- és állatbiológia vetélkedőt a X. osztályos György Szidónia bolyais diáklány nyerte, aki a vegyi kombinát káros hatásairól írt dolgozatot mutatott be. Pontszáma jóval meghaladta az utána következő helyezettét. A második, az orvosi biológiai vetélkedőn a székelyföldiek arattak, első helyezést Kész Blanka, a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákja ért el.
A Teleki Sámuel földrajzverseny természetföldrajz vetélkedőjét Berze Tamás, a Tamási Áron Elméleti Líceum diákja nyerte, Székely Andrea bolyais diáklány harmadik lett. A humánföldrajz vetélkedőn Illés Tamás székelyudvarhelyi diák bizonyult a legjobbnak, Hunyadi Adrienn, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum diákja harmadik lett. A díjakat dr. Makkai Gergely, a zsűri elnöke nyújtotta át.
A Kalkulusz informatikaverseny mindkét szekciójában a marosvásárhelyiek szerezték meg az első helyet. A programozói vetélkedőn a X. osztályos Nagy Gellért érte el legnagyobb pontszámot, alkalmazott informatikából László Sándor lett a legjobb. Mindketten a Bolyai tanulói. Eredményeiket dr. Kása Zoltán, a Sapientia professzora méltatta.
Az üzleti tervek vetélkedőjét Demeter Zselyke és György Szilárd, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum diákjai nyerték, míg a multimédia versenyt Csáka István és László Barna, a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum diákjai. Halmen József és Barabás Szilárd másodikok lettek. Filozófiából Péter Attila, a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákja vitte el az első díjat, Nyulas Dorottya vallás és kultúra szekcióban harmadik helyezést ért el. Munkájukat dr. Fülöp Árpád, a csíkszeredai Sapientia EMTE adjunktusa méltatta.
Az Anonymus történelmi vetélkedőn a nagykárolyi Komlódi Kinga bizonyult a legeredményesebbnek, a szovátai Domokos Kázmér Iskolaközpont diákja, Kovács Kinga második, Takács Kincső Eszter, a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum diákja harmadik lett. Dr. Rüsz Fogasi Enikő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem tanszékének dékánja 10-es bejutó jegyet, ingyenes oktatást és félévi ösztöndíjat garantált a diákoknak.
A Bolyai-kupa helyben marad
Díjazás után Bálint István iskolaigazgató bejelentette, a Bolyai-kupa a legeredményesebb középiskolát illeti, s az nem más, mint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, mely a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot előzte meg.
A vetélkedőnek több támogatója volt, köztük a tanügyminisztérium, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a megyei tanács, a Bolyai Collegium, a Communitas, az Eurotransz alapítványok. A nagyszabású verseny szervezését és lebonyolítását egy hattagú bizottság vezette: József Éva biológia-, Molnár Zoltán földrajz-, Fejér Magdolna informatika-, Láday Zoltán társadalomtudomány-, dr. Borsos Szabolcs filozófia- és Józsa István történelemtanár.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Pályázatot nyertek a magyar diákok
Új, korszerűen felszerelt multifunkcionális termet rendeztek be a Mihai Eminescu Főgimnázium magyar tagozatos diákjai. A terem családias hangulatú ünnepélyes felavatására tegnap délben került sor. Mint Bíró Árpádtól, a gimnázium diáktanácsának titkárától megtudtuk, tanáraik segítségével pályázták meg az összeget az Eurotrans Alapítványtól. A pályázat megírásában két tanárnő, Kéry Hajnal és Samarjai Enikő segítették a fiatalokat, akik háromezer lejt nyertek a multifunkcionális terem létrehozására. Ebből a pénzből televíziót, számítógépeket és nyomtatót vásároltak. A tervek szerint olvasókört, számítógépes foglalkozásokat, diáktanácsi üléseket tartanak majd az újonnan berendezett helyiségben, sőt itt lesz a szerkesztősége ezentúl a gimnázium magyar nyelvű diáklapjának, a Szösszenetnek is. A tegnapi teremavatón a tanárok gratuláltak a fiataloknak. Az egyik tanuló, Darvas Szintia elszavalt egy szép Dutka Ákos-verset is, majd vidám beszélgetés következett üdítővel és süteménnyel édesítve.
Sz. M.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Közművelődési tavasz a Gaudeamus Alapítványnál
A segesvári Gaudeamus Alapítvány gazdag művelődési programot állított össze a 2010. évre. A művelődési rendezvények döntő többségére a Gaudeamus Ház (Oktatási és Művelődési Szórványközpont) dísztermében kerül sor.
Az év elején az RMDSZ megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendeztünk ünnepséget, református lelkigondozó-képzést (február 13.), unitárius fiatalok konferenciáját tartottuk február 18-19-20-án, Beder Tibor Apadó fájdalom c. könyvének bemutatójára került sor február 11-én.
Március 2-6. között a Mircea Eliade Főgimnázium magyar tagozatával közösen rendezvénysorozatot szerveztünk a segesvári magyar középfokú oktatás alapításának 50. évfordulója alkalmából. Szavalóversenyekre került sor, amelyeken öt iskola és a magyarországi testvériskolák diákjai vettek részt. Nagy sikert aratott annak a DVD-nek a bemutatása, amelyet egy négytagú csapat: Dudás László, Voith Katalin, Győrfi Edit (az iskola volt diákjai) és Győrfi László (az iskola volt tanára) készített közel ötéves munkával, s amely interjúkat tartalmazott az iskola volt és jelenlegi tanáraival, illetve diákjaival. Ugyanakkor került sor az évforduló alkalmából készült tartalmas Emlékkönyv bemutatására is.
A zárónapon elismerő oklevelek átadására került sor, ezután következett az elhunyt tanárok és diákok emlékére állított kopjafa felavatása. A segesvári és környékbeli magyar oktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen neves oktatási szakemberek vettek részt az RMDSZ, az RMPSZ és az Oktatási Minisztérium, valamint a megyei tanfelügyelőség részéről.
Jelentős esemény volt az Erdélyi Műszaki Társaság által szervezett Öveges József–Vermes Miklós Fizikusverseny erdélyi döntője is, amelyen több mint 60 diák és tanár vett részt az ország minden részéből.
Együttműködési szerződést írtunk alá a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel (négy előadás) és a kolozsvári Transilvania társulattal (négy kamarazene-koncert).
Nagy sikert aratott Mocsári Károly magyar zongoraművész hangversenye is (május 14.).
Zsapka Attila szlovákiai művész Rejtelmek című verses-zenés előadásán neves költők megzenésített versei hangzottak el (május 20.)
Több esetben rendeztünk iskolai előadásokat. Ezek közül kiemelném a Mircea Eliade Főgimnázium Bűvkör színjátszó csoportjának és a Kikerics néptáncegyüttes (különböző korosztályok) előadásait.
A tavaszi évadot a ballagó diákok kicsengetési ünnepsége zárta 2010. június 11-én, amelyen több mint 200 személy vett részt.
A rendezvények és a működtetés költségeit a Communitas Alapítvány, az Eurotrans Alapítvány, illetve a segesvári Siceram Rt. támogatták, de jelentős hozzájárulást jelentett a nézők adománya is.
Köszönetet mondunk a Marosvásárhelyi Rádiónak, a Népújságnak és a segesvári Radiosonnak a rendezvények népszerűsítéséért.
Szeptemberben folytatjuk programunkat, amelyhez jelentős támogatást nyújt a helyi tanács és részben a megyei tanács.
Farkas Miklós
Népújság (Marosvásárhely)

Lefejezte az erdélyi magyar kultúrát a Szülőföld Alap
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro

Műkedvelő színjátszók találkozója Erdőszentgyörgyön
November 19-20. között a Bodor Péter Művelődési Egyesület, a helyi művelődési otthon és a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja közösen szervezi meg a műkedvelő színjátszók XVIII. találkozóját Erdőszentgyörgyön, amelyre 18 műkedvelő színjátszó csoport nevezett be a következő településekről: Nyárádszereda, Csíkfalva, Makfalva, Havadtő, Szilágykraszna, Szabéd, Székelyudvarhely, Szászrégen, Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy; Magyarországról pedig Celldömölk, Mezőkövesd és Gyöngyös. November 19-én, pénteken 15 órától a kisiskolások mutatkoznak be, 19.30-tól a mezőkövesdiek lépnek színre Sinkó Ferenc Boldogasszony legénye című misztériumjátékával. Szombaton 9 órától kezdődnek az előadások, és este 20 órakor zárul a rendezvény. A belépés díjtalan, adományokat elfogadnak a szervezők. A rendezvény támogató partnerei az erdőszentgyörgyi városi tanács, az erdőszentgyörgyi Europe Direct Központ, a helyi Szent György Iskolaközpont, az Eurotrans Alapítvány.
(b.d.) Népújság (Marosvásárhely)

Kulturális sokszínűség – online adatbázis
A Divers és az Amphion egyesületek szombaton a Deus Providebit Házban ismertették a Román Kulturális Alap támogatásával elkészített Kulturális sokszínűség térképét. A virtuális térképet bemutató internetes oldal készítőinek célja egy olyan adatbázis létrehozása volt, ahonnan az érdeklődők tájékozódhatnak Románia nemzeti kisebbségeinek hagyományairól, kultúrájáról, szervezeteiről.
"A Kulturális sokszínűség térképe mintegy 1000 cikket tartalmazó, strukturált online forrásanyag és információ- gyűjtemény, célja a kulturális sokszínűség megismerésének és elfogadásának elősegítése. Bemutatja a romániai nemzeti kisebb-ségeket, hagyományaikat, belső szerveződésüket, kulturális jelenüket. A térkép tulajdonképpen útmutató, mely az érdeklődőket a kulturális sokszínűség témakör forrásanyagaihoz vezeti el" – mondta el Koreck Mária, a Divers Egyesület elnöke. A honlapot megnyitó érdeklődő egy térképet talál, amelyen a megyékre kattintva elolvashatja az ott élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatokat, illetve olyan linkek is vannak, amelyek további forrásanyagokhoz juttatják. A weboldalt a szóban forgó egyesületek három hónap alatt készítették el, és folyamatosan frissítik. Egyelőre a legtöbb információ román nyelven érhető el, de készül a magyar, sőt az angol fordítás is. Koreck Mária szerint a továbbiakban ismét pályáznak, ezúttal az Eurotrans Alapítványhoz, ha sikerrel járnak, akkor teljesen különállóan létrejöhet a térkép magyar változata. Brîndusa Gorea, az Amphion Egyeslet elnöke a Népújságak elmondta, a weboldallal az interkulturális nevelés, a kisebbségek kultúrájának népszerűsítése volt a cél, hiszen "túl keveset tudunk egymásról, a mellettünk élő nemzetiségek kultúrájáról, szokásairól, hagyományairól. Egymás jobb megismerése által jobb emberekké, a másság elfogadásával nyitottabbá válunk" – tette hozzá.
A Kulturális sokszínűség térképe elérhető a http://www.divers.org.ro/map/map.php honlapon.
(antalfi) Népújság (Marosvásárhely)

Közművelődés Erdőszentgyörgyön
Közreadja: Bölöni Domokos
Avagy: 2010 – a Bodor Péter Művelődési Egyesületben. Kérésünkre Kovrig Magdolna ny. tanárnő, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő című kiadvány főszerkesztője, a város művelődési életének egyik fő szervezője, a színjátszók helyi mentora vázolja fel az elmúlt esztendő fontosabb eseményeit Erdőszentgyörgyön.
– A 2010-ben érzékelhető mindenféle válságok a művelődési életben is éreztették hatásukat. Az emberek kevesebbet tudtak áldozni a művelődésre, nehezebb volt közönséget toborozni a rendezvényekre. Egyesületünk a szerényebb lehetőségek ellenére sem mondott le fő feladatáról, próbálkozott a korábbi évek színvonalán munkálkodni a magyar közművelődés érdekében. A programok megtervezése mellett meg kellett teremteni a rendezvények anyagi hátterét. Az év első néhány hónapja pályázatok felkutatásával és megírásával telt el. Mintegy 12 pályázatot készítettünk, és ezek nagy többsége sikeresnek bizonyult, jóllehet nem kaptuk meg az igényelt – és szükséges – összegeket teljes egészében, de a sok pályázatból lassanként összejött annyi, hogy a legfontosabb, már hagyományosnak tekinthető tevékenységeinket megvalósíthassuk. Az elmúlt évben támogatóink voltak: Erdőszentgyörgy Városi Tanácsa, a Maros Megyei Tanács, a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja, az Europe Direct Központ, a Communitas Alapítvány, az Euro-Trans Alapítvány, illetve a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, a Corvinus Zrt, a Szülőföld Alap. Nem feledkezhetünk meg a bennünket támogató lakosok 2%-os adófelajánlásairól és adományairól sem. Külön ki kell emelnem a celldömölki Soltis Lajos Színházat, amely nemcsak a pályázataink magyarországi pénzügyi lebonyolítójának szerepét vállalta magára, de minden évben, így 2010-ben is, egyik turnéjának teljes bevételét egyesületünknek ajánlotta fel. Minden támogatónknak köszönjük a segítséget, amellyel lehetőséget teremtett arra, hogy a lakosság számára kulturális rendezvényeink elérhetők legyenek. A támogatásoknak köszönhetően rendezvényeink döntő többsége ingyenes volt és mindenki számára nyitott.
Most pedig idézzük fel néhány mondatban az egyesület fontosabb, 2010-es rendezvényeit. Az esztendő a magyar kultúra napjának (január 22.) megemlékezésével indult. Hagyománnyá vált, hogy ezen a napon értékeljük a diákok számára meghirdetett fogalmazási és képzőművészeti pályázatot. Ebben az évben a népművészet volt a téma: Vadrózsák friss hajtásai címmel érkezett be mintegy 100 pályamunka. Február 24-én vendégünk volt a Súrlott Grádics Irodalmi Kör, valamint a Cantuale férfikórus. Februárban került sor a hagyományos farsangi bálra is, amelyet egyesületünk a helyi RMDSZ-szel közösen szervezett. Február 15-én az iskola dokumentációs központjában Székely Ferenc szervezésében Molnár Dénes ex libriseiből láthattak kiállítást az érdeklődők. A farsangot a Százfonat néptánccsoport nagy sikerű, hagyományőrző farsangbúcsúztatója zárta, szervezője Ambrus Emese. Március 8-án a Caritas idősek klubjában nőnapi műsort mutatott be a színkörünk ifjúsági csoportja Kovrig Ildikó irányításával. Március központi rendezvénye hagyományosan a 15-i ünnepség. Az ünnepi beszédeket követő műsort az egyesület ifjúsági színjátszó csoportjának előadása nyitotta meg Kovrig Ildikó vezetésével, majd Ambrus Emesének a nemzeti ünnepet méltató, nagyszabású verses, zenés, táncos összeállítása zárta. Március 27-én az iskolával közösen rendeztük meg az Anyám, fekete rózsa elnevezésű nemzetközi versmondó verseny székelyföldi előválogatóját. Az áprilisi tevékenységek a Szent György-napi rendezvények előkészületeinek jegyében zajlottak, amelynek főszereplői 2010-ben a diákok voltak. Májusban egyhetes turnét szerveztünk a celldömölki Soltis Lajos Színháznak. Mesejátékot mutattak be Arany János Rózsa és Ibolya című elbeszélő költeménye alapján, mintegy kilenc környékbeli településen. A celldömölki testvérváros színészei ez alkalommal a turné bevételét egyesületünknek ajánlották fel. Május 17-én láttuk vendégül Zsapka Attila szlovákiai előadóművészt Radnóti Miklósról szóló műsorával. Júniusban az iskola egyik osztályában tapsolhattunk egykori tanítványunk, Pál Hunor nagyváradi színész előadásának. Mifelénk szokatlan műfajjal, a Klamm háborúja című "osztályterem-színházi" előadással ajándékozta meg hallgatóságát. Június végén a Bodor Péter Színkör Magyarországon, Mezőkövesden a Mátyás király tiszteletére rendezett reneszánsz városnapokon vendégszerepelt a Mandragórával. Július végén örömmel gratulálhattunk a színkör egyik legrégebbi tagjának, Márton Emőkének, aki sikeresen felvételizett a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színművészeti karára. Sikere számunkra nemcsak öröm, de bizonyíték is, hogy munkánk nem hiábavaló. Júliust a nyári amatőr színésztábor előkészítése és a Küküllő-expó műsorának szervezése töltötte ki. Augusztus első hetének végén került sor a kiállításra. Erre az alkalomra hívtuk meg a mezőkövesdieket, akik egy vígjátékkal szórakoztatták Erdőszentgyörgy közönségét. Augusztus 8–15. között Kőrispatakon tartottuk a műkedvelő színjátszók nyári táborát. Mintegy 80 színjátszó vett részt az egyhetes szakmai képzésen. A táborozók között a hazaiak mellett ott voltak a celldömölki és mezőkövesdi színjátszók is. Októberben az iskola VIII. osztályosai Bereczki Klára tanárnő vezetésével nagy sikerű szüreti mulatságot szerveztek, felelevenítve a szürettel kapcsolatos néphagyományokat. Októbert a XVIII. amatőr színjátszó-találkozó előkészületei töltötték ki. A színkör ifjúsági csoportja Páskándi Géza Az egér farkincája című darabjának bemutatójára készült Kovrig Ildikó irányításával. November 14–19. között a Soltis Lajos Színház volt a vendégünk. Turnéjuk során Weöres Sándor Csalóka Péter című darabjával 11 előadást tartottak vidékünkön. A turnét követően ők is részt vettek november 19–21. között a Kis- Küküllő menti műkedvelő színjátszók XVIII. találkozóján. A fesztiválon 18 színjátszó csoport mutatkozott be, többségük igen színvonalas előadásokkal. December 9-én a színkör ifjúsági csapata fellépett a szászrégeni III. Kemény János Színjátszó Találkozón. Jelenleg a színkör készül a celldömölki Soltis Lajos Fesztiválra, az ifjúsági csoportot meghívták március végére a Celldömölki Mesefesztiválra. Az említetteken kívül meg kell említenem, hogy az iskola dokumentációs központjában rendszeresen kerítünk sort könyvbemutatókra, Székely Ferenc szervezésében. A népi tánc hagyományainak őrzését és továbbadását, legnagyobb örömünkre, felvállalta a Százfonat Egyesület, amelynek keretében rendszeres néptáncoktatás folyik. De a Bodor Péter Művelődési Egyesület is igyekszik támogatni a hagyományok átadását a táncházmozgalom keretében. 2010-ben a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztunk, és 200.000 forintot nyertünk erre a célra. Igyekszünk lehetőségeinkhez mérten támogatni az iskolában az anyanyelven folyó szakoktatást is. Az év végén sikerült a Szülőföld Alapnál 2.500.000 forintos támogatást nyernünk egy ebédlő–kiszolgáló szakterem felszerelésére, amely lehetővé teszi majd, hogy a tanulók jobb körülmények között sajátítsák el a felszolgálás tudományát-gyakorlatát, hogy ezzel is versenyképesebbeké váljanak a hazai munkaerőpiacon.
A felsoroltak mellett tovább szerkesztjük az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi lapot, amely a Corvinus Zrt. támogatásának köszönhetően az elmúlt évben gazdasági melléklettel bővült. A lap szerkesztői, munkatársai szabadidejükben, önkéntesen és fizetség nélkül vállalják a munkát, ezért gyakran időhiánnyal küszködünk, emiatt jelentkezünk összevont lapszámokkal. A nyomdai költségek előteremtésében segítenek a pályázatok és adományok. A felvázolt tevékenységek korántsem ölelik fel a művelődési élet egészét. Továbbra is léteznek olyan természetű akadályok, amelyek leküzdésére egyesületünk nem vállalkozhat. Várjuk, hogy befejeződjön a Rhédey-kastély felújítása, valamint elkezdődjön a művelődési otthon felújítása, korszerűsítése. Akkor talán lesz a kultúrához illő, megfelelő helyiség a kiállítások, színházi előadások és egyéb igényesebb művelődési rendezvények számára. Népújság (Marosvásárhely)

Támogatások: kit húztak ki a listáról
Több mint egyéves csúszással közzétette tegnap a magyar kormány a nemzeti jelentőségű intézmények és programok új listáját. Ezen azok a Kárpát-medencei magyar intézmények és szervezetek szerepelnek, amelyek nem évről évre, pályázatok útján, hanem egy kormányzati ciklusban előre megállapított összegű támogatásban részesülnek. A Bajnai-kormány idején, 2010-ben 14 erdélyi intézmény kapott normatív támogatást, összesen 366 millió forintot. Finanszírozásukat a Fidesz-kormány tavaly leállította arra hivatkozva, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények listája módosításra szorul.
A tegnap közzétett lajstrom már tizenhét erdélyi intézmény és program nevét tartalmazza. A 2010-ben még kiemelt támogatásban részesülő intézmények közül nem került fel az új listára három kulturális folyóirat (Látó, Korunk, Helikon), a Studium-Prospero Alapítvány és az Eurotrans Alapítvány. Újdonságként normatív támogatást kap viszont idéntől a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, egy Beszterce, illetve két Kolozs megyei szórványkollégium.
Az új lista szerint az erdélyi színházak nem az Eurotrans Alapítványtól, hanem a „Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja” keretében jutnak támogatáshoz, és csak gyanítani lehet, hogy a Látó, a Korunk, a Helikon a „Kulturális és tudományos médiatámogatási programtól” jut pénzhez.
Azt, hogy mennyihez, még nem tudni, ugyanis Semjén Zsolt kormányfő-helyettes tegnapi tájékoztatása szerint „a pontos összeg a szükségletektől és az intézménytípustól függően eltérő”, a döntést a Bethlen Gábor Alap bizottsága hozza meg, várhatóan heteken belül.
A Korunk főszerkesztője lapunktól tudta meg, hogy a folyóirat már nem szerepel külön intézményként a nyilvánosságra hozott listán. Balázs Imre József így azt sem tudta megmondani, valóban kaphatnak-e támogatást a médiatámogatási programtól. „Annyit tudok, hogy tavaly egyetlen forintot sem kaptunk” – mondta lapunknak.
Az RMDSZ még tavaly elküldte a magyar kormánynak azoknak az erdélyi intézményeknek listáját, amelyet normatív támogatásra javasolt. Kovács Péter főtitkár a tegnap közzétett listát úgy kommentálta: „továbbra is köd fedi a nemzeti jelentőségű intézmények körét”. Szerinte az egyedüli pozitívum, hogy az idén lesz normatív támogatás. A főtitkár elmondta, továbbra is kevés a konkrétum: nem lehet tudni, hogy a nevesített 11 szervezeten kívül, kik részesülnek a meghívásos pályázat által nyújtott lehetőségben, köd fedi a teljes pályázati keretet, nem hozták nyilvánosságra, hogy a döntések Magyarországon vagy Erdélyben születnek, és kik lesznek az elbírálók.
Megjegyezte, a nevesített nemzeti jelentőségű intézmények esetén is vannak érdekességek. „A Beszterce-Naszód megyei Vicén két szórványkollégium működik, akkor miért csak az egyik részesül kiemelt támogatásban? Csak remélni tudom, hogy ennek nem az az oka, hogy az egyik kollégium partnere az EMNT szórványtanácsának, a másik pedig nem” – mondta a politikus.
A nemzeti jelentőségű erdélyi intézmények és programok listája
Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (működés); Protestáns Teológiai Intézet (működés); Mezőségi Szórványkollégium, Válaszút (szórv. kollégium); Mezőségi Téka Szórványkollégium, Szamosújvár (szórv. kollégium); Bástya Kollégium, Vice (szórv. kollégium); Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) (működés+ program); Házsongárd Alapítvány (működés+ program); Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (működés+program); Szent Ferenc Alapítvány (működés+program); Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület + Fiókok (működés+ program); Kincses Kolozsvár, Kolozsvári Magyar Napok (program); Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja (működés+program); Szórványkollégiumi programok – kollégium+iskolabusz (működés+program); Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja – BBTE, MOGYE, MME (működés+program); Kulturális és tudományos médiatámogatási program (működés+program); Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja (működés+program).
Új Magyar Szó (Bukarest)

Miből él a hazai magyar sajtó?
A hazai magyar sajtó épp csak éldegél. A politikai-közéleti napilapok példányszáma alacsony, reklámbevételeik – mert a megrendelések a példányszám függvényei – csak kiadásaik töredékét fedezik. Napi gondjait a lapok zöme vagy úgy győzte le, hogy teljes fegyverzetével a pénzt osztogató RMDSZ mellé állt, mi több, annak szócsövévé vált, vagy eladta magát magyarországi tulajdonosnak, ritkább esetben olvasótáborára szorítkozva megpróbált függetlenként megmaradni a piacon (lásd: Háromszék).
Végül is a túlélést a Communitas és a Szülőföld Alap biztosítja, mely egyeseket kisebb, másokat jelentősebb összegekkel támogat. A pénzelosztás mikéntjét általános homály fedi, ezért lehet jégtörőnek tekinteni a Tulipédián (tulipedia.info) a magyarországi sajtótámogatások elosztásáról szóló dokumentumokat. A portál a 2005 és 2010 között Magyarországról Erdélybe juttatott médiatámogatásokat vette górcső alá. Kiderült, hogy ez idő alatt a Szülőföld Alap 724 millió forintot utalt az erdélyi magyar sajtónak, s ennek egyharmadát néhány romániai magyar politikus nevéhez köthető médiacsoport nyerte el, kétharmadát több mint kétszáz pályázó között osztották szét. Maguk a szerzők úgy vélik, hogy e megítélés fölött áll néhány alapítvány. Nem pártérdekek és párttámogatók mentén nyert pályázatokat, hanem szakmai tevékenysége miatt a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Korunk Baráti Társaság, a Video Pontes Alapítvány, a Napsugár gyermeklap vagy a Filmtett Egyesület. Nagy pályázatnyerőnek hat egyesületet, alapítványt neveznek a dokumentum összeállítói, ők ugyanis a teljes pályázati összeg több mint ötödét kapták, azaz 137 705 000 forintot. A kolozsvári székhelyű EuroTrans Alapítvány támogatása 43 606 000 forintra rúg. A magyarországi Szülőföld Alap romániai lebonyolító szervezeteként pályáztak, de arról már nem lelhető föl információ, hogy az EuroTrans kinek osztotta tovább a pénzeket. Az RMDSZ-es politikusok közül a Tulipédia Biró Rozália és Seres Dénes nevét köti az alapítványhoz, mindketten kuratóriumi tagok. A Média Index Egyesület működteti a Transindex internetes portált. A szervezet 2005 és 2010 között minden évben kapott támogatást, melynek összege 28 500 000 forint. A kiadóban tulajdonos Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is, a portál kiadóigazgatója, Kelemen Attila Ármin pedig az RMDSZ által létrehozott Janovics Jenő Alapítvány által működtetett Erdély TV–Erdély FM projektfelelőse. A Scripta Kiadó Rt. indította újra az egykori Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként  2005-ben a bukaresti székhelyű Új Magyar Szót. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben, és négy alkalommal 18 500 000 forint támogatást kapott. A Krónika 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap megbízott felelős szerkesztője a Távközlési és Informatikai Minisztérium bérlistáján szerepel, és az újság több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobboldali Ungureanu-kormány, amelyben az RMDSZ is részt vett, és a bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarába tartozó alkalmazottak többségét. Az Aranka György Alapítvány célja a Látó irodalmi és művészeti lap megjelenésének biztosítása. Emellett fiatal írókat és költőket támogatnak. A Látó főszerkesztője 1989–2005 között Markó Béla volt. Az alapítványnak az említett időszakban 17 305 000 forint támogatást sikerült szereznie. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 áprilisában jött létre az erdélyi magyar köz- és művelődési élet jeles személyiségeinek kezdeményezésére. Az Erdélyi Magyar Televízió projektjének gyakorlati megvalósítása 2008 januárjában kezdődött, a kezdeti beruházás a stúdióhelyiségek kialakítására, illetve a műszaki eszközök, felszerelések beszerzésére irányult, a műsorsugárzás július 1-jén indult el. A Medgyessy-kormány több mint 300 millió forintot utalt át tévéalapításra, de a médiatámogatásról sem maradt le, a Szülőföld Alaptól 16 8000 000 forintot kaptak. Az alapítvány elnöke Nagy Zsolt, de a támogatója, mentora Markó Béla volt szövetségi elnök és Kelemen Hunor jelenlegi elnök is. Az Erdély Televízió négyéves működése alatt bizonyíthatóan az RMDSZ szócsövévé vált. Különben az elmúlt húsz esztendőben az RMDSZ-es politikusok nagy kedvvel fektettek be az írott, de főként az elektronikus médiába. Háromszéken több rádiót működtetnek RMDSZ-es politikusok (igaz, a tulajdonlást hivatalosan nem vállalják, bérbe adták vagy átíratták megbízható embereikre) közpénzekből – városi és községi tanácsok pár száz eurós folyamatos hozzájárulásával, a megyei és városi önkormányzatok reklámjainak kizárólagos közlésével támogatják például anyagilag is a Székely Hírmondót. Kolozsváron Eckstein-Kovács Péter Paprika Rádiója, Marosvásárhelyen Frunda György Gaga Rádiója áll az RMDSZ szolgálatában. Mind az írott, mind az elektronikus média jó befektetés az RMDSZ-politikusoknak, ha sok pénzt nem is hoz, politikai céljaikat igen harsányan és hangosan szolgálja – kicsit a demokrácia, a pluralizmus kárára.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ most már intézményesen is segít a honosításban
Az RMDSZ eddigi is segítette az erdélyi magyarokat a honosításban, de most már intézményes formában teszi – jelentette ki Kovács Péter főtitkár a maszol.ro kérdésére a magyar kormány és az Eurotrans Alapítvány képviselői közötti szerdai megállapodásról.
Mint ismert, a megállapodást a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kolozsvári alapítvány képviselői írták alá Budapesten. Célja a honosítást igénylő személyek széles körű elérése annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
Kovács Péter elmondta, a megállapodás általános szöveg a magyar kormány és az Eurotrans Alapítvány közötti partnerségről. Lényege, hogy az alapítvány az RMDSZ-szel együttműködve intézményes formában is részt vesz a honosításban. Részleteit csak azután dolgozzák ki, miután véglegesült, hogy hány településre terjed ki, hány személyt kíván majd elérni a honosítás ügyintézésében segítő irodahálózat.
„Az RMDSZ eddig is segített a honosításban, ám ezentúl Erdélynek mind a 16 megyéjében támogatást kíván nyújtani az ügyintézésben. Mivel már nagy számú erdélyi magyar megszerezte a magyar állampolgárságot, most már el kell jutni a kisebb településekre is” – nyilatkozta a főtitkár. Magyarázata szerint eddig sokan azért nem igényelték az állampolgárságot, mert távol laknak a megyeszékhelytől, nem tudják, hogyan kell az iratcsomót összeállítani. Ezért az RMDSZ nagyon intenzív vidékjárást indít, akár ezer településre is el szeretne jutni, és konzuli napokat is szerveznek.
Új lendületet kapna a honosítás
Felvetésünkre Kovács Péter elmondta, a megállapodásra azért volt szükség, mert a magyar kormánytól korábban hasonló megbízásban részesülő demokráciaközpont-hálózat nem elegendő a feladat ellátására. „A magyar állam intézményeinek a statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett az állampolgárság-igényléseknek a száma, és szükség volt arra, hogy újabb lendületet kapjon a honosítás. Az RMDSZ pedig olyan szervezet, amely rendelkezik az ehhez szükséges, erdélyi szintű hálózattal a munka elvégzéshez” – magyarázta a politikus.
A feladat ellátásához az Eurotrans Alapítvány anyagi támogatást is kap a magyar kormánytól. Ennek összege még nem ismeretes, a szerdán aláírt megállapodás sem tartalmazza. „Amikor letisztáztuk, hogyan fog működni az irodahálózatunk, akkor fogunk tudni költségvetésben is gondolkozni. Anyagi háttérre szükség lesz, hiszen a kiszállásokat, fordításokat, fénymásolásokat fizetni kell” – mondta az RMDSZ főtitkára.
Cs. P. T.
maszol.ro

Nemzetpolitikai államtitkárság: együttműködési megállapodás a honosítás egyszerűbbé tételéért
Az egyszerűsített honosítás egyszerűbbé tétele a célja annak a háromoldalú együttműködési megállapodásnak, amelyet a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint Eurotrans Alapítvány képviselői szerdán írtak alá.
A nemzetpolitikai államtitkárság MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a háromoldalú együttműködés célja továbbá a honosítást igénylő személyek széles körű elérése annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
Hasonló megállapodás már létezik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok hálózatával - jelezték. Budapest, (MTI) -

Az RMDSZ is
Megkezdi működését az RMDSZ által korábban létrehozott Eurotrans Alapítvány, amely a visszahonosítással kapcsolatos ügyintézésben segíti az erdélyi magyarokat – közli az RMDSZ hírlevele. Az alapítvány 19 területi irodájában 70 alkalmazott segíti ezentúl az érdeklődőket a magyar állampolgárság megszerzésében, a területi irodák munkatársai hetente két kiszállást szerveznek.
Az Eurotrans Alapítvány által biztosított szolgáltatások ingyenesek, beleértve a fordítási költségeket is. A feladat ellátásához az alapítvány anyagi támogatást is kapott a magyar kormánytól – közölte az RMDSZ. Az Eurotrans Alapítvány februárban írt alá megállapodást a Miniszterelnökség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselőivel Budapesten azzal a céllal, hogy minél több igénylő számára megkönnyítsék a honosítási ügyintézést Erdélyben. A megállapodás gyakorlatilag intézményesítette a felek közötti kapcsolatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában. Ez ügyben a magyar kormány partnere Erdélyben kizárólag az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt, amely a Demokrácia Központoknak elnevezett irodahálózatán keresztül nyújtott segítséget a dokumentáció összeállításában.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Honosítási ügyintézésbe kezd az RMDSZ alapítványa
Befejezte a szükséges adminisztratív és logisztikai előkészületeket az Eurotrans Alapítvány, így szeptembertől 19 területi iroda kezdi meg működését 70 alkalmazottal a kettős állampolgárság könnyített ügyintézése érdekében – tájékoztatott tegnap az RMDSZ hírlevele.
Mint ismeretes, idén februárban megállapodást írtak alá a Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Eurotrans Alapítvány képviselői Budapesten, amelynek célja a honosítást igénylő személyek széles körű elérése annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
A megállapodás gyakorlatilag intézményesítette a felek közötti kapcsolatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei eddig is aktívan részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában.
Szabadság (Kolozsvár)

Könnyített honosítási eljárás
Együttműködést kötött az RMDSZ és a magyar kormány által megbízott Eurotrans alapítvány a magyar honosítás megkönnyítése érdekében. Az együttműködési megállapodás értelmében Hunyad megyében az Eurotrans alapítvány képviselői előzetes értesítés alapján kiszállnak a helyszínre, az ügyintézés könnyítésére, ismertette a helyzetet Kofity Zoltán, az együttműködés RMDSZ-es felelőse.
Az Eurotrans alapítványhoz közvetlenül is lehet fordulni, Déván az RMDSZ megyei székházában, hétfőtől péntekig rendes munkaidőben, illetve Vajdahunyadon a Corvin-Savaria Magyar házban minden szerda délután 3 és 7 óra között. A többi településre az igények szerint szállnak ki, a megye minden magyar lakta települését havonta legalább egyszer keresik fel, mondta Kofity Zoltán. Állandó kapcsolatot tartanak Magyarország kolozsvári konzulátusával, s amikor összegyűlt 25-30 honosítási dosszié azonnal továbbítják azokat. A magyar állampolgárságért érdeklődőknek csupán a jogosultságot igazoló iratokat kell hozniuk, minden egyebet – fordítást, fénymásolást, hitelesítést, fényképezést – az Eurotrans képviselői biztosítanak a dévai székhelyen, vagy a helyszíni kiszállások alkalmával. Az eljárás teljesen díjmentes. Az Eurotrans Alapítvány képviselői állandóan kapcsolatban állnak az RMDSZ helyi szervezeteivel, a történelmi magyar egyházakkal és civilszervezetekkel – a honosítási szándékot ezeknél is be lehet jelenteni, azok pedig továbbítják az Eurotrans képviselőinek. Közvetlenül is lehet jelentkezni/egyeztetni a következő telefonszámokon:
0734-674-737 (Lőcsei András), illetve 0721-297-543 (Kofity Zoltán).
2011 óta olyan 800 000 határon túli magyar kapta meg a magyar állampolgárságot a könnyített honosítást biztosító törvény alapján, s a szám remélhetőleg minél hamarabb eléri az egymilliót.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Diaconut letiltották
Néhány perccel azután, hogy Bogdan Diaconu az Adevărul honlapján megjelentetett egy bejegyzést arról, hogy az RMDSZ a magyarok által meggyilkolt románok sírjánál fejet hajtva ünnepelné a magyar nyelv napját, a kiadvány szerkesztősége nemcsak arról döntött, hogy törli az RMDSZ-ről szóló cikket, de Diaconu eddigi – természetesen önkéntes – együttműködését is felbontotta az újsággal, vagyis a magyarellenes megnyilvánulásairól híres fiatalember többé nem tehet közzé alkalmi jellegű publicisztikát az oldalukon. „Vajon miért és kit ijesztett meg egy RMDSZ-ről szóló vezércikk?” – méltatlankodott utóbb Diaconu a Ştiripesurse.ro honlapon. (Főtér)
FELE PÉNZT AZ RMDSZ KAPJA. A magyar külügyminisztérium, a miniszterelnökség, illetve az Eurotrans Alapítvány között idén létrejött együttműködési megállapodás és szerződés értelmében szeptembertől az RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány is beszállt az erdélyi honosítási ügyintézésbe. Az alapítvány szeptembertől 19 területi irodában, 70 munkatárssal, 25 millió forintból kezdte meg a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézést. Nagy Zoltán, az Eurotrans kuratóriumi elnöke szerint a szeptemberi mérleg 2545 személy honosítási dokumentációjának az összeállítását jelentette. Amint fogalmazott, testvériesen osztoznak a pénzen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központokkal. (Transindex) KÖZÖS IMA A BÉKÉÉRT. Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes kilencnapos közös imára és böjtre hív Európa békéjéért mától. Böjte Csaba azt szeretné, ha sok-sok templomban, magánházban, de a médián keresztül is sok nyelven, minél többen együtt tudnának imádkozni a világ békéjéért. Déván személyesen is részt lehet venni minden este a szentmiséken, és együtt imádkozni azért, hogy elhallgassanak a fegyverek, és elkezdődjön a bölcs párbeszéd. (MTI)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Évzáró MKT-ülés Aradon
Idén sok jó és hasznos megvalósítás történt a megyében
Kedden 17 órától a Püspökség utca 32. szám alatti székházának a nagytermében tartotta MKT-ülését az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az egybegyűlteket Hadnagy Dénes MKT-elnök üdvözölte, miután a vele a prezídiumban helyet foglaló ifj. Zágoni Szabó András alelnök és Tóth Piroska titkár közül utóbbi bejelentette az érvényes kvórumot, az ülésvezető ismertette a napirendet.
Az első pont szerinti politikai tájékoztató megtartására felkérte Faragó Péter megyei elnököt, aki az év végi számvetésében kifejtette: idén sok jó és hasznos megvalósítás történt a megyében, ahol szinte minden magyarlakta településen épült, szépült valami, mert a magyarság képviselői megdolgoztak értük. Ezzel párhuzamosan, számos kulturális eseményt is szerveztek, amelyek rendkívül fontosak a közösségépítés, a hagyományaink megőrzése, az utódainknak történő továbbadása szempontjából. Legnagyobb magyar közművelődési megvalósítás az Ereklyemúzeum újranyitása volt, ami a megyei és az aradi tanácsban az RMDSZ által képviselt befolyásnak, súlynak köszönhető. Ezt viszont a legutóbbi helyhatósági választásokon az érdekképviselet megyei jelöltjeire leadott 13 ezer szavazat biztosította. A következő megmérettetésig fél év sincs hátra, ezért parancsoló szükségletnek tekinti a legjobb, magyar szellemiségű, a kultúránk iránt elkötelezett jelölteknek az állítását. Ha kellő szavazatmennyiséggel segítjük őket, továbbra is biztosíthatjuk az anyanyelvű oktatásunknak és a kulturális rendezvényeinknek a minden szinten történő támogatását. Mert egy 10% alatti létszámú közösség nem engedheti meg magának a közönyösséget, a kiábrándultság miatti fásultságot. Arad megyében is elkezdődött a konzultáció a magyar lakossággal, hogy az érdekvédelmi szövetség jobban megismerje a közösség gondjait, a szövetség iránti elvárásait. A soron következő helyhatósági választásokon minimális elvárás az eddig megszerzett polgármesteri, alpolgármesteri és tanácsosi tisztségeknek a megtartása, lehetőleg a növelése. Évértékelőjét vitaindítónak tekintette, várta a hozzá fűzött véleményeket.
Előtte azonban Péró Tamás ügyvezető elnök ismertette a 2016-os helyhatósági választásokon alkalmazandó, előválasztási szabályzatnak a határozattervezetét, aminek 4 pontjához Bölöni György megyei tanácsos kért kiegészítő magyarázatot. Faragó Péter, illetve Péró Tamás szolgáltak kiegészítésekkel, majd a tervezetet megszavazták.
A különfélék napirendi pontban Péró Tamás ügyvezető elnök beszámolt a magyarság körében szervezett felmérés helyzetéről a megyeközpontban és a megyében, továbbá az Eurotrans Alapítvány munkatársai által végzett honosítási/újrahonosítási eljárás fellendüléséről. Ebben a tekintetben Erdély 19 megyéjéből Arad megye a 6. helyen áll.
Bognár Levente aradi alpolgármester, egyben az aradi szervezet elnöke a 26 évvel ezelőtt elindult rendszerváltó eseményekre hívta fel a figyelmet. December 23-án 12 órakor Tóth Sándor kopjafájánál újra a hősi halált halt hódmezővásárhelyi emberre emlékeznek. Mivel a legtöbb aradi magyar közművelődési rendezvényt az önkormányzat támogatta, szerinte meg kellene írni az aradi és a megyei magyarság történetét is, amihez a fiatal történészek közreműködését várja.
Szász Mihály fazekasvarsándi elnök felvetése, miszerint a bukaresti Colectiv-tragédia kapcsán a fazekasvarsándi önkormányzat, a rendezvényekhez elvárja a katasztrófavédelmi óvintézkedések hivatalos meghozatalát, az ülésen közvitát indított el, hiszen ebben mindenfajta, köztük az iskolai rendezvények is érintettek lehetnek. A kialakult komoly vitába Pellegríni Miklós helyettes főtanfelügyelő, januártól megyei RMPSZ-elnök is bekapcsolódott. Erdős Bálint szintyei polgármester a pedagógusok fizetésemelésével párhuzamosan, a tanulók fejadag kvótájának az esetleges emelése felől érdeklődött, amire ugyancsak Pellegríni Miklós helyettes főtanfelügyelő válaszolt.
Kocsik József AMMGE-elnök azt a szükséget vetette fel, miszerint minden magyarlakta településen, legkevesebb 5 fővel létre kell hozni a gazdakört, ami nagyban hozzájárulhat a települések mezőgazdaságának a fellendüléséhez.
Faragó Péter zárszavában mindenkinek áldott karácsonyt, boldog, sikerekben gazdag új évet kívánt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Felmérés a Fidesz és az RMDSZ nevében 
A kronika.ro értesülései szerint a Fidesz és az RMDSZ nevében, valamint megbízásából készül felmérés az erdélyi magyarok körében, amelynek során egyebek mellett az alanyok választási opcióira is rákérdeznek – adja hírül Rostás Szabolcs.
A januárban kezdődött, telefonon keresztül és utcai lekérdezéssel zajló közvélemény-kutatás alkalmával a kérdezőbiztosok elsősorban afelől érdeklődnek, hogy a megkeresettek igényelték-e már a magyar állampolgárságot maguk és családtagjaik számára. (Mint ismeretes, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központokhoz hasonlóan egy tavaly kötött megállapodás nyomán a magyar kormány immár az RMDSZ Eurotrans Alapítványát is támogatja a honosítási ügyintézés terén).
Ennek keretében azt firtatják, hogy milyen mértékben játszott közre az állampolgárság-igénylés során a magyarsághoz való kötődés, a Magyarországra való esetleges kitelepedési, munkavállalási szándék, ottani egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele, esetleg külföldi utazás megkönnyítése érdekében honosultak-e. Rákérdeznek, részt venne-e az alany a romániai önkormányzati és parlamenti, illetve a majdani anyaországi országgyűlési választáson.
Azt is firtatják, mennyire elégedettek a magyarok az RMDSZ országos és helyi vezetőségével, településük RMDSZ-es tanácsosaival, polgármesterével, továbbá az MPP-s és EMNP-s önkormányzati képviselők tevékenységével. Mintegy tíz témakört felsorolva érdeklődnek arról, milyen téren – például autonómia, munkanélküliség, erdélyi infrastruktúra, nyugdíjemelés – kellene többet tennie az RMDSZ-nek. Ugyanakkor arról is kikérdezik a válaszadókat, hogy szerintük az RMDSZ-nek egyedül vagy az MPP-vel, illetve az EMNP-vel szövetkezve kellene indulnia az idei romániai helyhatósági és parlamenti megmérettetésen – írja a kronika.ro. Erdély.ma

Gazdasági és egészségügyi kérdések foglalkoztatják az erdélyi magyarokat
Lezárult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által indított városi konzultáció, amelynek során 4 hónapon keresztül 36 erdélyi városban több mint 50 000 magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény települési szinten, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén, milyen ügyekkel kell foglalkoznia az RMDSZ-nek.
Nagy Zoltán Levente, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke, az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta, több hónapos kemény munka után összegezték a beérkezett adatokat.
„Ennek a munkának az egyik legfontosabb hozadéka az, hogy kollégáim jelentős számú magyar családot kerestek fel Erdély-szerte, kikérték a véleményüket a közösségi prioritásokról. Utcáról utcára, házról házra járva találkoztak és beszélgettek az emberekkel, akiktől megtudták, mit várnak el az érdekképviselettől, mire kell odafigyelnünk a következő időszakban. Pontos helyzetképet alkottunk a teendőkről” – hangsúlyozta az ügyvezető alelnök. Szabadság (Kolozsvár)

Az erdélyi magyaroknak elsősorban gazdasági és egészségügyi kérdésekben vannak elvárásai az RMDSZ-szel szemben
Az erdélyi magyaroknak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szembeni általános elvárásai elsősorban a gazdaság és az egészségügy terén jelentkeznek – jelentette ki Nagy Zoltán Levente, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
A szövetség szerdai tájékoztató hírlevele idézte a területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnököt, aki közölte, lezárult az RMDSZ által indított úgynevezett városi konzultáció, amely során négy hónap alatt 36 erdélyi városban több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, melyek a legfontosabb problémáik, és milyen ügyekkel kell foglalkoznia az RMDSZ-nek. Az alelnök szerint a megkérdezettek a legfontosabb négy feladatként a munkahelyteremtést, az egészségügyi ellátás javítását, a jövedelmek emelését és az erdélyi utak feljavítását jelölték meg. Közép-Erdélyben és a szórványban mindezek mellett a magyar nyelvű oktatás támogatására van igény. Ugyanakkor a válaszadók azt is elvárják az RMDSZ-től, hogy nemzetiségi kérdésekben is kiálljon mellettük. A települések fejlődési irányát a megkérdezettek túlnyomó többsége (71 százaléka) kedvezőnek ítélte meg. Ezek aránya átlagon felüli a székelyföldi városokban. Nagy Zoltán Levente rámutatott: az elégedetlenek aránya a Partiumban a legmagasabb, ott elsősorban Szatmárnémeti lakói kifogásolták a település lassú fejlődését.
Hozzátette: a jelenlegi polgármesterekkel a válaszadók 52 százaléka elégedett. A magyar nemzetiségű polgármestereknél ugyanez az arány 69 százalék, a román városvezetők esetében 40 százalék. A legkedveltebb erdélyi magyar polgármesterek Erdőszentgyörgy, Nagyszalonta, Nagykároly, Szováta, Szilágycseh, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Pécska és Barót vezetői. Átlagon aluli elismerést Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely elöljárói kaptak. A román polgármesterek közül Szatmárnémeti városvezetője a leginkább elutasított.
A konzultáció során a könnyített honosításról is kérdezték az erdélyi magyarokat. Túlnyomó többségük úgy vélekedett, hogy magyarságtudatának megerősítéséért kérte a magyar állampolgárságot. Akik még nem igényelték, leginkább arra hivatkoztak, hogy tartanak a bonyolult és költséges ügyintézéstől.
Nagy Zoltán Levente emlékeztetett, hogy az általa vezetett Eurotrans Alapítvány által végzett honosítás ingyenes, és közölte, tájékoztató kampányt indítanak, hogy minden romániai magyar értesüljön erről a lehetőségről. erdon.ro

Még mindig folyamatosan érkeznek honosítási kérelmek
Udvarhelyszéken két irodában is foglalkoznak a magyar állampolgársághoz, illetve más, a magyar állam által biztosított hivatalos okiratokhoz szükséges iratcsomók összeállításával. Utánanéztünk, idén hányan igényeltek honosítást, magyar útlevelet.
Az állampolgárság igényléséhez ugyanazok a papírok szükségesek, mint az előző években. Az iratcsomó benyújtásától számítva körülbelül hat-hét hónapon belül kerül sor az eskütételre Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, Magyarország területén vagy bármely más magyar konzulátuson – mondta el a Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöke.
Az udvarhelyszéki EMNT demokráciaközpont-hálózatához három település tartozik: Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Szentegyháza. Az elmúlt öt és fél évben közel 26 ezer kérelmező nyújtotta be iratcsomóját könnyített visszahonosításért folyamodva az udvarhelyszéki demokráciaközpontokba – tudtuk meg Nagytól. Ez a szám egyben azt is jelenti, hogy az udvarhelyszéki EMNT-iroda országos viszonylatban második a honosítási kérelmek igénylése tekintetében. A szerdai összesítésig idén több mint kilencszázan kérvényezték az irodában a magyar állampolgárságot.
Egyre több konzuli napra van szükség – ilyenkor történik az állampolgársági kérelmek iratcsomóinak átadása, útlevélkérelmek leadása, anyakönyvezések (születés, házasság, válás, haláleset), lakcímkártyacsere, illetve lakcímváltozás vagy magyarországi lakóhely bejelentése.
„Az elmúlt év óta lehetőség van Székelyudvarhelyen is útlevelet igényelni, illetve elindítani az anyakönyvezéseket, emiatt a kérelmezések száma folyamatos növekedést mutat” – tette hozzá Nagy. Jóval több magyar állampolgár jelenti be újszülött gyerekét, házasságát, esetenként válást vagy halálesetet, ennek köszönhetően egyre többen lesznek napirenden a magyarországi anyakönyvezési rendszerben is.
Az útlevélkérelem egyre népszerűbb igény, és akárcsak minden más ügyintézés, előzetes időpont-egyeztetés alapján történik. Arról is érdemes tudni, hogy tavalytól minden magyar állampolgár, akinek a második világháború idején édesapja vagy férje elhunyt a fronton, illetve hadifogságban, hadisegélyt igényelhet a magyar államtól. Ezen ügyiratcsomók összeállításában bármely központban segítséget nyújtanak.
Az Eurotrans Alapítvány udvarhelyszéki irodája tavaly szeptembertől foglalkozik honosítási tevékenységgel – tudtuk meg Nagy Enikőtől, az Udvarhelyszéki RMDSZ munkatárásától. Idén a kérelmek száma meghaladta az 1100-at, ezek nagy részét udvarhelyszéki településeken gyűjtötték be, mivel az alapítvány munkatársai hetente két településre is kiszállnak, hogy a helyszínen fogadják az érdeklődőket. Az állampolgárságot kérelmezők száma tavaly szeptember óta nem csökkent, útlevéligényléssel is havonta 10–15 személy fordul hozzájuk. Az Eurotrans Alapítvány által biztosított szolgáltatások teljes mértékben ingyenesek, beleértve a fordítási költségeket és az igazolványkép elkészítését is.
Dávid Anna Júlia |
Székelyhon.ro

Újabb regisztrációs honlap indul (Magyarországi választások)
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke Kolozsváron Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón. A pártelnök ugyanakkor értékelte a magyar és a román külügyminiszter találkozóján született megállapodásokat és az elhangzott javaslatokat.
A két alakulat által közösen létrehozott választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket. Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is, és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is. Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy regisztráljanak akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet. A politikus a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő erdélyi honlapot hoztak létre
A magyarországi választási névjegyzékbe történő regisztrációt segítő honlap elindítását jelentette be Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón, melyet Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével közösen tartott.
A két alakulat által közösen létrehozott Választás.info honlapon a 2018-as magyarországi országgyűlési választásokkal kapcsolatos információkat közölnek, és a regisztráció több változatát ajánlják fel az internetes oldal látogatóinak. A honlapon a személyes, illetve telefonos regisztráció választása az EMNT valamely irodájába, illetve telefonszolgálatához, az internetes és a postai úton történő regisztráció a Nemzeti Választási Iroda honlapjára irányítja az érdeklődőket.
Sándor Krisztina elmondta: eddig mintegy 570 ezer erdélyi magyar szerzett magyar állampolgárságot is, közülük mintegy 510 ezren nagykorúak. A választási iroda nyilvántartása szerint azonban csak közel 129 ezer személy szerepel a választói névjegyzékben. Hozzátette: az EMNT irodahálózatába bármilyen ügyben betérő személyek számára felajánlják a segítséget a regisztrációhoz is és a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés online aláírásához is.
Szilágyi Zsolt kijelentette: a regisztráció és a magyarországi szavazáson való részvétel nem pártpolitikai, hanem nemzeti ügy, ezért arra kérik az erdélyi magyar állampolgárokat, hogy akár az EMNP, akár az RMDSZ segítségével regisztráljanak. Az RMDSZ és az általa működtetett Eurotrans Alapítvány korábban a Regisztráció.ro honlapot hozta létre ugyanerre a célra. A politikus megjegyezte: a választásra épp Erdély és Románia egyesülése centenáriumának az évében kerül sor, és a regisztrációval, valamint a szavazással az erdélyi magyarság azt üzenheti, hogy a százéves szétszakítottság ellenére is együtt van a magyar nemzet.
Az EMNP elnöke a centenárium kapcsán kijelentette: a térség népeinek minden történelmi trauma ellenére empátiát kell tanúsítaniuk egymás ünnepei vagy sorsfordulói iránt. Szilágyi Zsolt üdvözölte a Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter szerdai bukaresti találkozója után bejelentett megállapodásokat. Megjegyezte: a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozása régóta várat magára. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy a centenárium évében sikerüljön közös, mindenki számára elfogadható értelmezést adni az első világháborút követő békerendszernek.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Magyar ügyintéző iroda nyílik Kolozsvár Főterén
Pénteken nyitja meg kapuit az első magyar ügyintéző iroda Kolozsvár Főterén. Ezáltal a kolozsvári magyar régi kérése teljesül: lesz egy hely, ahol kérdéseikkel és problémáikkal anyanyelvükön fordulhatnak a Szövetség és az Eurotrans Alapítvány munkatársaihoz a hét öt napján.
Könnyített, gyors ügyintézést tesz lehetővé Kolozsváron az Eurotrans Alapítvány és Szövetség Kolozsvári Szervezetének a Főtér szomszédságában (Szentegyház utca 2. szám) megnyíló új, közös irodája, amelynek célja a közösséggel való kapcsolattartás, valamint a mindennapi ügyintézésben való segítségnyújtás. A kolozsváriak naponta 9 és 18 óra között fordulhatnak az iroda munkatársaihoz önkormányzati és városgazdálkodási problémák bejelentésével is. A Kolozsvári Városi Tanácsba megválasztott magyar önkormányzati képviselőkkel ugyanezen a helyszínen lehet majd találkozni heti fogadóórájukon.
Az ügyintéző irodában ugyanakkor lehetőség nyílik az Európai Védelmet Jogainknak kezdeményezés aláírására, a magyar állampolgárság igénylésére és a 2018-as magyar országgyűlési választásokra való regisztrációra. Az ügyintéző iroda az RMDSZ Kolozsvári Városi Szervezete és az Eurotrans Alapítvány kezdeményezéséből jön létre. maszol.ro

„Karnyújtásnyira az emberektől” – magyar ügyintéző iroda nyílt Kolozsvár szívében
Iroda nyílt Kolozsvár szívében, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 2. szám alatt, ahol anyanyelvükön fordulhatnak a város lakói az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány munkatársaihoz. Az önkormányzati és városgazdálkodási problémák mellett a magyarországi országgyűlési választáshoz szükséges regisztráció ügyében is segítséget kaphatnak a kolozsvári magyarok a hét öt napján.
A pénteki megnyitón Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott, közös teret álmodtak meg, amelyben mind otthon érezhetik magukat. „A lényeg, hogy karnyújtásnyira legyünk a kolozsvári emberek számára” – fogalmazott a volt alpolgármester.
Önkormányzati ügyekben, közösségi kérdésekben fontos, hogy közel legyenek a döntéshozók azokhoz, akiktől a megbízást kapták. Egy ilyen időszakban, amikor nagy kihívások előtt állunk, ez különösen hangsúllyal bír – mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A következő években három erős tényezőtől függ a sorsunk: az érdekérvényességi képességeinktől, a magyarországi választások eredményeitől és az EU-s reformoktól, amelyek az őshonos kisebbségek védelmét kellene garantálják a Minority SafePacket elfogadva – fogalmazott a politikus.
Az RMDSZ elnöke elmondta azt is, a magyarországi választásokhoz szükséges regisztrációban szintén segíteni fognak a munkatársak. "Nekünk az a fontos, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amelyik bebizonyította, hogy a határon túli magyarok érdekeit képviseli. A magyar kormányzó pártokban partnerre leltünk és ezt kívánjuk megtartani. A barátok egymásra számítanak: mi is segítséget kaptunk és segítsége nyújtunk” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy olyan buta provokációkra lehet még számítani, mint amilyen a miccs-botrány volt, de erős reményre ad okot az, hogy a román részről is sokan képviselték a józanságot az ügy megítélésében.
Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke elmondta, két éve kezdték el a honosítási munkát, Erdélyben húsz irodát működtetve, Erdélyen kívül hármat az országban, összesen nyolcvan munkatárssal. 2015 szeptembertől kezdték el a vidéki kiszállásokat, mert az elmúlt időben megcsappant az érdeklődők száma. Ezen a héten december 18-ig tartó door to door kampányt is indítottak a regisztrációval kapcsolatos információnyújtásért és a Minority SafePack aláírásgyűjtéséért.
Az iroda eggel 9 és délután 6 között tart nyitva. Az RMDSZ és az alapítvány munkatársai mellett az önkormányzati képviselők fogadóóráira is itt lehet ellátogatni. maszol.ro

Kelemen Hunor: Érdekünk, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely számára fontosak az erdélyi magyarok
A romániai magyarságnak az az érdeke, hogy továbbra is olyan kormány irányítsa Magyarországot, amely bizonyította: nemzetpolitikai víziójában és a mindennapi gyakorlatban fontos teret foglalnak el az erdélyi magyarok – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Az RMDSZ elnöke pénteken Kolozsváron beszélt erről azon az eseményen, amelyen magyar nyelvű ügyintéző irodát nyitottak a kincses város Főterén. Kijelentette: az RMDSZ partnerre lelt a Fidesz–KDNP-ben, és tovább szeretnék erősíteni ezt a partnerséget. Az eseményről az RMDSZ tájékoztató hírlevele számolt be. Az RMDSZ elnöke rámutatott: régi álma és vágya volt a szövetségnek, hogy Kolozsvár belvárosában is legyen egy olyan hely, ahova betérhetnek ügyeiket intézni a magyar emberek. Az RMDSZ kolozsvári szervezete és az Eurotrans Alapítvány új közösségi terében segítenek a magyarországi választásokra való regisztrációban is. Kelemen Hunor kifejtette: kihívásokkal teli időszak elé néznek, hiszen a következő években legalább három fontos tényezőtől függ, hogy miként tudja érvényesíteni érdekeit a romániai magyarság. A politikus utalt a román Ókirályságnak a politikai értelemben vett Erdéllyel való egyesülésének, vagyis Nagy-Románia létrejöttének jövő évben sorra kerülő századik évfordulójára, a magyarországi választások kimenetelére, valamint az európai uniós reformokra. Úgy vélte, az Európai Unió reformja során az őshonos kisebbségeknek növelniük kell befolyásukat, hogy helyzetük orvoslása uniós feladat is legyen, ne csak tagállami hatáskör. Úgy vélte, Románia fél attól, hogy a kisebbségi kérdés kikerüljön hatásköréből, erre utal szerinte, hogy Bukarest beperelte az Európai Bizottságot a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzése miatt. Nagy Zoltán, az Eurotrans Alapítvány elnöke közölte: immár tízfős központi csapat és további hetven személy segít a könnyített honosítás megszerzésében. Az alapítványhoz két év alatt 27 ezer honosítási dosszié került, de több mint 45 ezer emberrel vették fel a kapcsolatot, és 3300 vidéki kiszállásuk volt. MTI; Nyugati Jelen (Arad)