Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Európai Területi Együttműködési Csoportosulás /EGTC/
10 tétel
2008. november 25.
A határokon átívelő fejlesztések eredményeként ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában a történelmi Bánság térsége, amely jelenleg Románia, Szerbia és Magyarország területén helyezkedik el – jelentette ki november 19-én Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója. Ez volt a témája az egymás felé forduló régiók programja jegyében szervezett konferenciának, amelyen a résztvevők azt vizsgálták, miként lehetne élénkíteni a ma három országban – Romániában, Szerbiában és Magyarországon – fekvő történelmi Bánság térségének gazdaságát, miként lehetne bővíteni a határokon átnyúló együttműködést. A Miniszterelnöki Hivatal és Zsombolya város tanácsa által közösen szervezett tanácskozáson kifejtették, az együttműködést elengedhetetlenné teszi a régi történelmi sérelmek meghaladása. Törzsök Erika és Szabó Péter, a magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára beszámolt a régió stratégiai fejlesztésének lehetséges irányairól, az európai uniós támogatások hatékonyabb lehívásának lehetőségeiről. A tanácskozáson megállapították: egy földalap létrehozása révén meg lehetne akadályozni a termőföld áron aluli értékesítését. Nagy lehetőségeket rejt magában a háromoldalú magyar–román–szerb Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) megalakítása, akárcsak a Duna–Tisza–Körös–Maros eurorégió további működtetése. A régió romániai oldalán található települések gyors gazdasági növekedése, pályázati és beruházási sikerei mutatják, hogy a tőkevonzó képesség növelése elképzelhetetlen a hosszú távú, integrált stratégiai tervek kidolgozása és érvényesítése nélkül – nyilatkozta Törzsök Erika a tanácskozás után. Remélhető, hogy a sikeres határokon átívelő fejlesztések eredményeként a régió ismét meghatározó szerepre tehet szert Európában, elsősorban az agrárinnováció vagy a megújuló energiaforrások felhasználásának területén – mondta Törzsök Erika. /A Bánságot felemelheti az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2009. január 21.
A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
2009. március 25.
„Gyümölcsöző együttműködés és forrásteremtés” címmel szervezett március 24-én térségi fórumot Zsombolyán a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a helyi polgármesteri hivatal. A román-magyar-szerb hármas-határ térség 30 településéről érkeztek polgármesterek és önkormányzati képviselők. Dr. Törzsök Erika miniszterelnöki hivatali főigazgató arról beszélt, hogy az együttgondolkodás, a szellemi tőke kiaknázása kivezetheti jelenlegi periférikus helyzetéből a hármas-határ térségét. Erre kiváló lehetőséget nyújt az új típusú együttműködési forma, egy Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozása. Majoros András és Hegedűs Dániel EÖKIK /Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány/ előadók bemutatták a hármas-határ térségében létrehozandó együttműködés előnyeit, valamint jogi bejegyzésének lehetőségeit. – A Miniszterelnöki Hivatal szolgáltatói szerepet igyekszik betölteni, nyilatkozta dr.Törzsök Erika. /Pataki Zoltán: Új típusú együttműködés a hármas-határ térségében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./ Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője szintén Törzsök Erika.
2012. november 22.
SZNT: létrehoznák a Székelyföld külügyi szolgálatát
Javaslatot terjeszt be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a székelyföldi külügyminisztérium szerepét betöltő szolgálat létrehozásáról a szervezet november 30-i, marosvásárhelyi ülésén.
Az elnök szerint a szolgálat intézményes keretet biztosíthatna az SZNT által kiépített külkapcsolatoknak. Mindemellett segíthetné a székelyföldi önkormányzatokat, hogy éljenek az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) nyújtotta lehetőségekkel, és a romániai fejlesztési régiók rendszerétől függetlenül jussanak uniós forrásokhoz.
Szabadság (Kolozsvár)
Javaslatot terjeszt be Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a székelyföldi külügyminisztérium szerepét betöltő szolgálat létrehozásáról a szervezet november 30-i, marosvásárhelyi ülésén.
Az elnök szerint a szolgálat intézményes keretet biztosíthatna az SZNT által kiépített külkapcsolatoknak. Mindemellett segíthetné a székelyföldi önkormányzatokat, hogy éljenek az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) nyújtotta lehetőségekkel, és a romániai fejlesztési régiók rendszerétől függetlenül jussanak uniós forrásokhoz.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. március 13.
Magyar tájház-szemle: határon innen és túl
Újfajta együttműködés körvonalai rajzolódnak a magyarországi és hazai néprajzos-muzeológusok kisszámú szakmai közösségei között. Az éppen tízéves jubileumát ünneplő Magyarországi Tájházak Szövetsége (MTSZ) és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) közös szervezésében kétnapos tájház-konferenciát tartottak a Kriza társaság Mikes-utcai székházában, március 8–9. között. Az előadásokat egy huszonkét tablóból álló fotókiállítás is kiegészítette, amely a szentendrei skanzenben újonnan felépülő erdélyi tájegység előzetese is egyben. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) új vállalkozása egy erdélyi kollégákkal megvalósított, ötéves kutatási projekten alapszik, melynek pillanatképeit ezúttal a kolozsvári közönség is megtekinthette.
A kiállítás megnyitóján T. Bereczki Ibolya, az SZNM főigazgató-helyettese hangsúlyozta: csak olyan épületek kerülnek elköltöztetésre, amelyek eredeti helyükön már nem maradnának meg, és olyan tárgyakat vásárolnak meg, amelyek helyi múzeumban is megtalálhatók.
Az előadásoknak és vitáknak helyet adó szakmai találkozó egy tető alá hozta olyan nagy múltú intézmények képviselőit is, mint a bázisként működő szentendrei skanzen, a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vagy a kolozsvári néprajzi múzeum; de számtalan kevésbé ismert múzeum/tájház vagy fiatal kezdeményezés is bemutatkozhatott, úgy mint a Kallós Zoltán-féle válaszúti múzeum, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, vagy olyan, döntően önfinanszírozású kisintézmények, mint a kalotaszegi Méra, a peremvidéken található Tordaszentlászló, a bihar megyei Várasfenes, az érmelléki Gálospetri és Szalacs, vagy a Hargita megyei Máréfalva tájházai, Nyisztor Tinka pusztinai kísérletei, vagy éppen a dél-alföldi Endrődi Tájház.
A konferencián díjátadásra is sor került: a tavalyi Europa Nostra Nagydíjas Kovács Piroska, máréfalvai nyugdíjazott pedagógus és néprajzi gyűjtőnek a KJNT díszoklevelét ítélték oda, amely „Daczó pátert” követően az intézmény történetében második alkalommal került kiosztásra.
Néhány bevezető/áttekintő vagy elméletibb igényű előadás mellett a prezentációk többsége a tájházak és gyűjteményeik bemutatására és szakmai tapasztalataik megosztására fektette a hangsúlyt.
Még ha Magdó János kolozsvári magyar főkonzul abbéli reménye kissé elrugaszkodott volt is, miszerint a tájházaknak az elvándorlást fékező, magyarságmegtartó szerepe lenne, de az intézmények helyi közösséggel fenntartott szoros kapcsolatát és az identitás erősítésében betöltött funkcióját több előadó is nyomatékosította, és megfogalmazott céljaik részeként emlegették. Szonda István, az Endrődi Tájház vezetője a megismertetés mellett egyfajta népnevelői szándékkal a fiatal generációval fenntartott kapcsolat elsődlegességét is kiemelte.
A lokális közösség, de egyáltalán a látogatóknak e tájházak életébe való bevonása magában hordozza azt a kényes kérdést is, ami a szakmai szempontok és látogatói igények gyakran össze nem egyeztethetőségére figyelmeztetnek. Az előadásokból világosan kitűnt: az egyre kiterjedtebb intézményi hálóval bíró tájházak turizmussal való összefonódottsága komoly kihívások elé állíthatja a szakmát.
Furu Árpád népi építészettel is foglalkozó műemlékvédelmi szakmérnök összegző gondolatát idézve, miszerint a nagy energia-befektetés mellett profitot sohasem fogunk termelni, hanem sikeres pályázatok útján esetleg az önfenntartás lehetséges, könnyen beláthatók a szakma függetlenségével kapcsolatos aggályok. Eugen Vaida, a Nagyszebenből érkezett szakember megfogalmazása szerint a „szép bolondjai” ők.
De akár az esetleges megalkuvás, akár a szakmai irányítás hiánya felől közelítjük a kérdést, mind a Maros megyei tájházak helyzetét összegző néprajzkutató, Vajda András által használt „post-múzeum” fogalma, mind a Pozsony Ferenc akadémikus által levont következtetések, jelezvén az erdélyi tájházak statikusságát, túlzsúfoltságát és tárgykatalógusok hiányát: meglehetősen elmarasztalóak voltak.
További feladat elé állítva a muzeológia és népi építészet szakértőit, Furu Árpád a hitelességnek az örökségvédelemben betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. A restaurálás akkor igazán sikeres, ha az eredeti funkciót fenn tudjuk tartani, márpedig a népi kultúra gyökeresen átalakult, az egykori lakóházakhoz kapcsolódó életmód többnyire már nem lelhető fel − jegyezte meg az építész.
Több előadótól elhangzott azon észrevétel, miszerint gyakran ellentmondásba kerül e letűnt korok paraszti értékeinek megőrzésére tett kísérlet és a helyi közösség szégyene, saját hagyományos értékeiket az elmaradottsággal kapcsolván össze. Ennek egyik legszélsőségesebb esetéről talán Nyisztor Tinka néprajzkutató számolt be, aki a moldvai csángók azon erős beidegződéseit említette példaként, mely szerint magyarországi utazásaikkor egymás között is csak fokozatosan váltanak a magyar nyelvre. Szülőfalujában, a pusztinai magyarok között végzett identitásőrző törekvéseit sem az iskola, sem az egyház nem támogatja − számolt be nehézségeiről a néprajzkutató.
Zárszóként a konferencia végén felszólaló Bihari-Horváth László, a hosszúpályi Bődi István Falumúzeum muzeológusát említem, aki a „csoporttöbblet” szociálantropológiai fogalmára támaszkodva, az Európai Területi Társulás (http://egtc.kormany.hu) határokon átnyúló, uniós támogatású együttműködési pályázatát elevenítette fel. A történelmi Bihar vagy Szatmár megyékre kiterjesztve, e projekten keresztül sikeres szakmai együttműködésre nyílna lehetőség magyar és román kollégák bevonásával egyaránt. Pozsony Ferenc akadémikus, a KJNT tiszteletbeli elnöke bár emlékeztetett az évek óta tartó leépítések miatti szakemberhiányra, de készséggel fogadta a kooperációs szándékot és az ötlettel való egyetértésének adott hangot.
Noha számos eredményről és ígéretes kezdeményezésről is beszámoltak az előadók, a kidomborított problémák a kritikai szellem elevenségét is tanusítják, melyek mintegy kiindulópontként szolgálhatnak majd egy szakmaibb út kitaposásához. A közös szervezésű konferencia azt is megmutatta, hogy ebben az útkeresésben partnerségre is számíthatunk.
GYŐRI TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár),
Újfajta együttműködés körvonalai rajzolódnak a magyarországi és hazai néprajzos-muzeológusok kisszámú szakmai közösségei között. Az éppen tízéves jubileumát ünneplő Magyarországi Tájházak Szövetsége (MTSZ) és a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) közös szervezésében kétnapos tájház-konferenciát tartottak a Kriza társaság Mikes-utcai székházában, március 8–9. között. Az előadásokat egy huszonkét tablóból álló fotókiállítás is kiegészítette, amely a szentendrei skanzenben újonnan felépülő erdélyi tájegység előzetese is egyben. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (SZNM) új vállalkozása egy erdélyi kollégákkal megvalósított, ötéves kutatási projekten alapszik, melynek pillanatképeit ezúttal a kolozsvári közönség is megtekinthette.
A kiállítás megnyitóján T. Bereczki Ibolya, az SZNM főigazgató-helyettese hangsúlyozta: csak olyan épületek kerülnek elköltöztetésre, amelyek eredeti helyükön már nem maradnának meg, és olyan tárgyakat vásárolnak meg, amelyek helyi múzeumban is megtalálhatók.
Az előadásoknak és vitáknak helyet adó szakmai találkozó egy tető alá hozta olyan nagy múltú intézmények képviselőit is, mint a bázisként működő szentendrei skanzen, a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vagy a kolozsvári néprajzi múzeum; de számtalan kevésbé ismert múzeum/tájház vagy fiatal kezdeményezés is bemutatkozhatott, úgy mint a Kallós Zoltán-féle válaszúti múzeum, a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, vagy olyan, döntően önfinanszírozású kisintézmények, mint a kalotaszegi Méra, a peremvidéken található Tordaszentlászló, a bihar megyei Várasfenes, az érmelléki Gálospetri és Szalacs, vagy a Hargita megyei Máréfalva tájházai, Nyisztor Tinka pusztinai kísérletei, vagy éppen a dél-alföldi Endrődi Tájház.
A konferencián díjátadásra is sor került: a tavalyi Europa Nostra Nagydíjas Kovács Piroska, máréfalvai nyugdíjazott pedagógus és néprajzi gyűjtőnek a KJNT díszoklevelét ítélték oda, amely „Daczó pátert” követően az intézmény történetében második alkalommal került kiosztásra.
Néhány bevezető/áttekintő vagy elméletibb igényű előadás mellett a prezentációk többsége a tájházak és gyűjteményeik bemutatására és szakmai tapasztalataik megosztására fektette a hangsúlyt.
Még ha Magdó János kolozsvári magyar főkonzul abbéli reménye kissé elrugaszkodott volt is, miszerint a tájházaknak az elvándorlást fékező, magyarságmegtartó szerepe lenne, de az intézmények helyi közösséggel fenntartott szoros kapcsolatát és az identitás erősítésében betöltött funkcióját több előadó is nyomatékosította, és megfogalmazott céljaik részeként emlegették. Szonda István, az Endrődi Tájház vezetője a megismertetés mellett egyfajta népnevelői szándékkal a fiatal generációval fenntartott kapcsolat elsődlegességét is kiemelte.
A lokális közösség, de egyáltalán a látogatóknak e tájházak életébe való bevonása magában hordozza azt a kényes kérdést is, ami a szakmai szempontok és látogatói igények gyakran össze nem egyeztethetőségére figyelmeztetnek. Az előadásokból világosan kitűnt: az egyre kiterjedtebb intézményi hálóval bíró tájházak turizmussal való összefonódottsága komoly kihívások elé állíthatja a szakmát.
Furu Árpád népi építészettel is foglalkozó műemlékvédelmi szakmérnök összegző gondolatát idézve, miszerint a nagy energia-befektetés mellett profitot sohasem fogunk termelni, hanem sikeres pályázatok útján esetleg az önfenntartás lehetséges, könnyen beláthatók a szakma függetlenségével kapcsolatos aggályok. Eugen Vaida, a Nagyszebenből érkezett szakember megfogalmazása szerint a „szép bolondjai” ők.
De akár az esetleges megalkuvás, akár a szakmai irányítás hiánya felől közelítjük a kérdést, mind a Maros megyei tájházak helyzetét összegző néprajzkutató, Vajda András által használt „post-múzeum” fogalma, mind a Pozsony Ferenc akadémikus által levont következtetések, jelezvén az erdélyi tájházak statikusságát, túlzsúfoltságát és tárgykatalógusok hiányát: meglehetősen elmarasztalóak voltak.
További feladat elé állítva a muzeológia és népi építészet szakértőit, Furu Árpád a hitelességnek az örökségvédelemben betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. A restaurálás akkor igazán sikeres, ha az eredeti funkciót fenn tudjuk tartani, márpedig a népi kultúra gyökeresen átalakult, az egykori lakóházakhoz kapcsolódó életmód többnyire már nem lelhető fel − jegyezte meg az építész.
Több előadótól elhangzott azon észrevétel, miszerint gyakran ellentmondásba kerül e letűnt korok paraszti értékeinek megőrzésére tett kísérlet és a helyi közösség szégyene, saját hagyományos értékeiket az elmaradottsággal kapcsolván össze. Ennek egyik legszélsőségesebb esetéről talán Nyisztor Tinka néprajzkutató számolt be, aki a moldvai csángók azon erős beidegződéseit említette példaként, mely szerint magyarországi utazásaikkor egymás között is csak fokozatosan váltanak a magyar nyelvre. Szülőfalujában, a pusztinai magyarok között végzett identitásőrző törekvéseit sem az iskola, sem az egyház nem támogatja − számolt be nehézségeiről a néprajzkutató.
Zárszóként a konferencia végén felszólaló Bihari-Horváth László, a hosszúpályi Bődi István Falumúzeum muzeológusát említem, aki a „csoporttöbblet” szociálantropológiai fogalmára támaszkodva, az Európai Területi Társulás (http://egtc.kormany.hu) határokon átnyúló, uniós támogatású együttműködési pályázatát elevenítette fel. A történelmi Bihar vagy Szatmár megyékre kiterjesztve, e projekten keresztül sikeres szakmai együttműködésre nyílna lehetőség magyar és román kollégák bevonásával egyaránt. Pozsony Ferenc akadémikus, a KJNT tiszteletbeli elnöke bár emlékeztetett az évek óta tartó leépítések miatti szakemberhiányra, de készséggel fogadta a kooperációs szándékot és az ötlettel való egyetértésének adott hangot.
Noha számos eredményről és ígéretes kezdeményezésről is beszámoltak az előadók, a kidomborított problémák a kritikai szellem elevenségét is tanusítják, melyek mintegy kiindulópontként szolgálhatnak majd egy szakmaibb út kitaposásához. A közös szervezésű konferencia azt is megmutatta, hogy ebben az útkeresésben partnerségre is számíthatunk.
GYŐRI TAMÁS
Szabadság (Kolozsvár),
2013. július 1.
Egymásra találtak a történelmi Bánság magyarjai Buziásfürdőn
Történelmi találkozóra került sor június 29-én, szombaton a buziásfürdői CARP-panzióban: a Temesi Bánság és a Szerbiai Bánság magyarlakta településeinek képviselői közös konferenciát tartottak, ahol bemutatták a határ két oldalán élő magyar közösségek helyzetét, a magyarlakta városokat és községeket, majd a résztvevők kétoldalú megbeszéléseken keresték a további együttműködési lehetőségeket.
A Marossy Zoltán kormányfelügyelő kezdeményezte magyar–magyar találkozó létrejöttét a Bánsági Közösségért Egyesület, a Temes megyei RMDSZ Önkormányzati Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Buziásfürdői RMDSZ és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő támogatta.
A vajdasági vendégek nyolc településről érkeztek, míg a házigazda Temes megyeiek 12 magyarlakta települést képviseltek. Buziásfürdőt Molnár József mutatta be, a Temesi Bánság magyar közösségeinek helyzetéről Kiss Ferenc tanfelügyelő tartott előadást. A Szerbiai Bánság magyarságát Dobai János torontáltordai polgármester mutatta be a jelenlevőknek. A sok hasonlóság mellett feltűnő különbségek is vannak a határ két oldalán élő magyar közösségek között: több vajdasági magyar településen többségben vannak a magyarok, közöttük néhány olyan is van, ahol 80% feletti a magyar lakosság aránya (Hódegyháza, Magyarittabé, Torontáltorda stb). A határ innenső oldalán viszont egy-két település (Ótelek, Végvár) kivételével már mindenütt kisebbségben élnek a magyarok, közigazgatási szinten nincs már magyar többségű község a Temesi Bánságban.
A konferencia befejező részében a zsombolyai Kaba Gábor ismertette a határon átnyúló román–szerb projektek tapasztalatait, az EGTC-k (Európai Területi Társulások) létrehozásában rejlő lehetőségeket. Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség Tanácsának elnöke meghívta a találkozó valamennyi résztvevőjét a hódegyházi (Csóka község) Falunapra, hogy ott folytassák a Buziásfürdőn elkezdett megbeszéléseket. A romániai és szerbiai bánsági magyarok első találkozójának tapasztalatait összefoglalva, Marossy Zoltán kormányfelügyelő azt javasolta, hogy augusztus 4-én, Hódegyházán az alábbi területeken keressék az együttműködési lehetőségeket a határ két oldalán található magyarlakta települések képviselői: gazdaság, magyar nyelvű oktatás, kultúra–hagyományőrzés, az ifjúság és az idősek közötti kapcsolatfelvétel.
A találkozó végén a résztvevő települések képviselői közös Közleményt fogadtak el, amelyben a további együttműködés szükségessége mellett foglalnak állást:
„A vízumkényszer megszűnése 2010. június 12-én, valamint Szerbia EU-jelöltségének elfogadása 2012 márciusában új helyzetet teremtett régiónkban.
A Temesi Bánság és a Vajdasági Bánság magyar közösségeinek együttműködése elől nem csak elhárult az akadály, de ez a kívánatos együttműködés híd is lehet a Belgrádban, Budapesten és Bukarestben tevékenykedő államvezetők között.
A Bánságban 14 nemzetiség közösségeivel folytatott együttélés sajátos tapasztalatokkal gazdagíthatja az új Európában helyét építő magyarságot.
Ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a velünk élő nemzetiségektől, mint a szomszédos magyarlakta régiók – Bácska, Dél-Alföld, Erdély, Partium – közösségeitől átvehető tapasztalatokat.
Mindehhez szervezett együttműködés szükséges. Ez a találkozó csak egy kezdet, a folytatás rajtunk múlik.
Buziásfürdő, 2013. június 29.
Képviselt települések: Bodófalva, Buziásfürdő, Nagycsanád, Csóka, Detta, Fejértelep, Hódegyháza, Nagykikinda, Magyarittabé, Máriafölde, Ótelek, Ötvösd, Temesság, Szapáryfalva, Temesvár, Temerin, Tiszaszentmiklós, Torontáltorda, Újszentes, Végvár és Zsombolya
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
Történelmi találkozóra került sor június 29-én, szombaton a buziásfürdői CARP-panzióban: a Temesi Bánság és a Szerbiai Bánság magyarlakta településeinek képviselői közös konferenciát tartottak, ahol bemutatták a határ két oldalán élő magyar közösségek helyzetét, a magyarlakta városokat és községeket, majd a résztvevők kétoldalú megbeszéléseken keresték a további együttműködési lehetőségeket.
A Marossy Zoltán kormányfelügyelő kezdeményezte magyar–magyar találkozó létrejöttét a Bánsági Közösségért Egyesület, a Temes megyei RMDSZ Önkormányzati Tanácsa, a Communitas Alapítvány, a Buziásfürdői RMDSZ és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő támogatta.
A vajdasági vendégek nyolc településről érkeztek, míg a házigazda Temes megyeiek 12 magyarlakta települést képviseltek. Buziásfürdőt Molnár József mutatta be, a Temesi Bánság magyar közösségeinek helyzetéről Kiss Ferenc tanfelügyelő tartott előadást. A Szerbiai Bánság magyarságát Dobai János torontáltordai polgármester mutatta be a jelenlevőknek. A sok hasonlóság mellett feltűnő különbségek is vannak a határ két oldalán élő magyar közösségek között: több vajdasági magyar településen többségben vannak a magyarok, közöttük néhány olyan is van, ahol 80% feletti a magyar lakosság aránya (Hódegyháza, Magyarittabé, Torontáltorda stb). A határ innenső oldalán viszont egy-két település (Ótelek, Végvár) kivételével már mindenütt kisebbségben élnek a magyarok, közigazgatási szinten nincs már magyar többségű község a Temesi Bánságban.
A konferencia befejező részében a zsombolyai Kaba Gábor ismertette a határon átnyúló román–szerb projektek tapasztalatait, az EGTC-k (Európai Területi Társulások) létrehozásában rejlő lehetőségeket. Nagy Emil, a hódegyházi helyi közösség Tanácsának elnöke meghívta a találkozó valamennyi résztvevőjét a hódegyházi (Csóka község) Falunapra, hogy ott folytassák a Buziásfürdőn elkezdett megbeszéléseket. A romániai és szerbiai bánsági magyarok első találkozójának tapasztalatait összefoglalva, Marossy Zoltán kormányfelügyelő azt javasolta, hogy augusztus 4-én, Hódegyházán az alábbi területeken keressék az együttműködési lehetőségeket a határ két oldalán található magyarlakta települések képviselői: gazdaság, magyar nyelvű oktatás, kultúra–hagyományőrzés, az ifjúság és az idősek közötti kapcsolatfelvétel.
A találkozó végén a résztvevő települések képviselői közös Közleményt fogadtak el, amelyben a további együttműködés szükségessége mellett foglalnak állást:
„A vízumkényszer megszűnése 2010. június 12-én, valamint Szerbia EU-jelöltségének elfogadása 2012 márciusában új helyzetet teremtett régiónkban.
A Temesi Bánság és a Vajdasági Bánság magyar közösségeinek együttműködése elől nem csak elhárult az akadály, de ez a kívánatos együttműködés híd is lehet a Belgrádban, Budapesten és Bukarestben tevékenykedő államvezetők között.
A Bánságban 14 nemzetiség közösségeivel folytatott együttélés sajátos tapasztalatokkal gazdagíthatja az új Európában helyét építő magyarságot.
Ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a velünk élő nemzetiségektől, mint a szomszédos magyarlakta régiók – Bácska, Dél-Alföld, Erdély, Partium – közösségeitől átvehető tapasztalatokat.
Mindehhez szervezett együttműködés szükséges. Ez a találkozó csak egy kezdet, a folytatás rajtunk múlik.
Buziásfürdő, 2013. június 29.
Képviselt települések: Bodófalva, Buziásfürdő, Nagycsanád, Csóka, Detta, Fejértelep, Hódegyháza, Nagykikinda, Magyarittabé, Máriafölde, Ótelek, Ötvösd, Temesság, Szapáryfalva, Temesvár, Temerin, Tiszaszentmiklós, Torontáltorda, Újszentes, Végvár és Zsombolya
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2014. február 20.
Tóth Katalin részvételével kezdte meg kétnapos ülését a kárpát-medencei magyar gazdaszervezeteket tömörítő egyeztető fórum Palicson
A vajdasági településen tartott ülésen a Kormány képviseletében a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára köszöntötte a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának tagságát. A kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés lehetőségeiről és az elmúlt időszak kormányzati tapasztalatairól beszélve kiemelte a vidékfejlesztés kulcsszerepét a magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának előmozdításában.
Tóth Katalin kitért a tárca jövőbeni terveire, az együttműködés kiteljesítésének igényére is. Ez utóbbi koordinációjában elmondása szerint a minisztérium fokozottan számít a Kárpát-medence valamennyi gazdálkodójának érdekképviseletét felvállaló új Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára, amely az Egyeztető Fórum szakmai összefogója. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a Fórum keretein belül ne a széthúzás, hanem a megértés, az összefogás, a konstruktív együtt gondolkodás legyen a problémák megtárgyalásának és a megoldások keresésének az alapja.
A 2014-20-as uniós költségvetési időszakról szólva a helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés szempontjából felbecsülhetetlen az anyanyelvi információk értéke, tovabbá kiemelte, az Európai Területi Együttműködés forrásain keresztül a határon átívelő programok keretében kitűnő lehetőségek nyílnak majd gazdaság- és vállalkozásfejlesztés területén. Ezt felismerte a Vidékfejlesztési Minisztérium is, ezért számos képzéshez és tájékoztató konferenciához nyújtott anyagi és szakmai támogatást az elmúlt években. Tóth Katalin utalt az áprilisi magyarországi választások jelentőségére és hangsúlyozta a kárpát-medencei magyar jövő közös alakításának lehetőségét.
A tavaly májusban megalakult, évi legalább két alkalommal ülésező Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma a vidéken élő, vidékfejlesztésben érintett kárpát-medencei magyarokkal fennálló kapcsolat szorosabbra fűzésén túl a határon túli magyarlakta területek integrált gazdaságfejlesztését és az egységes érdekérvényesítést, a közös magyar vidékfejlesztési problémákra közös megoldások kidolgozását tűzte ki céljául. A Fórum a tervek szerint minden kárpát-medencei magyarlakta területen tart ülést a jövőben.
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája / MTI
agroinform.com/aktualis
A vajdasági településen tartott ülésen a Kormány képviseletében a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára köszöntötte a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának tagságát. A kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködés lehetőségeiről és az elmúlt időszak kormányzati tapasztalatairól beszélve kiemelte a vidékfejlesztés kulcsszerepét a magyarság szülőföldön maradásának és boldogulásának előmozdításában.
Tóth Katalin kitért a tárca jövőbeni terveire, az együttműködés kiteljesítésének igényére is. Ez utóbbi koordinációjában elmondása szerint a minisztérium fokozottan számít a Kárpát-medence valamennyi gazdálkodójának érdekképviseletét felvállaló új Nemzeti Agrárgazdasági Kamarára, amely az Egyeztető Fórum szakmai összefogója. Aláhúzta annak fontosságát, hogy a Fórum keretein belül ne a széthúzás, hanem a megértés, az összefogás, a konstruktív együtt gondolkodás legyen a problémák megtárgyalásának és a megoldások keresésének az alapja.
A 2014-20-as uniós költségvetési időszakról szólva a helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés szempontjából felbecsülhetetlen az anyanyelvi információk értéke, tovabbá kiemelte, az Európai Területi Együttműködés forrásain keresztül a határon átívelő programok keretében kitűnő lehetőségek nyílnak majd gazdaság- és vállalkozásfejlesztés területén. Ezt felismerte a Vidékfejlesztési Minisztérium is, ezért számos képzéshez és tájékoztató konferenciához nyújtott anyagi és szakmai támogatást az elmúlt években. Tóth Katalin utalt az áprilisi magyarországi választások jelentőségére és hangsúlyozta a kárpát-medencei magyar jövő közös alakításának lehetőségét.
A tavaly májusban megalakult, évi legalább két alkalommal ülésező Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma a vidéken élő, vidékfejlesztésben érintett kárpát-medencei magyarokkal fennálló kapcsolat szorosabbra fűzésén túl a határon túli magyarlakta területek integrált gazdaságfejlesztését és az egységes érdekérvényesítést, a közös magyar vidékfejlesztési problémákra közös megoldások kidolgozását tűzte ki céljául. A Fórum a tervek szerint minden kárpát-medencei magyarlakta területen tart ülést a jövőben.
Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája / MTI
agroinform.com/aktualis
2014. március 19.
Nyíregyházával társul Szatmárnémeti
Szövetségre lép Szatmárnémeti és Nyíregyháza annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjanak közösen pályázni európai uniós forrásokra. Ennek érdekében a két megyeszékhely egy úgynevezett európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC) alakít.
Erről keddi ülésén döntött a szatmárnémeti városi képviselőtestület. Az EU-ban egyébként körülbelül hat éve van lehetőség EGTC-k létrehozására, ami azt jelenti, hogy a különböző országokban fekvő társult települések, megyék, régiók vagy akár országok saját jogi személyiséggel rendelkező területi egységet alkotnak, saját speciális szabályzattal.
Az ilyen egységek szereplői számára előny, hogy – „átugorva” az egyes országok kormányait – egyenesen Brüsszelben pályázhatnak.
Ezt a fajta társulási formát, valamint az egyes területekre érvényes saját szabályrendszer megalkotását egyébként az tette szükségessé, hogy az országok között olykor jelentős jogrendbéli, illetve közigazgatási különbségek állnak fenn, ami jelentősen megnehezítette a közös projektek lebonyolítását.
Amint Koncz Andreától, a szatmárnémeti önkormányzat pályázati osztályának vezetőjétől megtudtuk, az Európai Határvárosok Európai Területi Társulás néven bejegyzendő egység nyitott – a kezdeményező Nyíregyháza, valamint Szatmárnémeti mellett hajlandóak fogadni további partnereket.
Kifejtette: eredetileg egy ukrajnai határ menti várost is szerettek volna bevenni, azonban ezt nem engedték meg az uniós szabályok. Koncz Andrea szerint az EU 2014–2020-as költségvetési ciklusában jelentős összegeket különítenek el az EGTC-k projektjeinek támogatására.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),
Szövetségre lép Szatmárnémeti és Nyíregyháza annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjanak közösen pályázni európai uniós forrásokra. Ennek érdekében a két megyeszékhely egy úgynevezett európai területi együttműködési csoportosulást (EGTC) alakít.
Erről keddi ülésén döntött a szatmárnémeti városi képviselőtestület. Az EU-ban egyébként körülbelül hat éve van lehetőség EGTC-k létrehozására, ami azt jelenti, hogy a különböző országokban fekvő társult települések, megyék, régiók vagy akár országok saját jogi személyiséggel rendelkező területi egységet alkotnak, saját speciális szabályzattal.
Az ilyen egységek szereplői számára előny, hogy – „átugorva” az egyes országok kormányait – egyenesen Brüsszelben pályázhatnak.
Ezt a fajta társulási formát, valamint az egyes területekre érvényes saját szabályrendszer megalkotását egyébként az tette szükségessé, hogy az országok között olykor jelentős jogrendbéli, illetve közigazgatási különbségek állnak fenn, ami jelentősen megnehezítette a közös projektek lebonyolítását.
Amint Koncz Andreától, a szatmárnémeti önkormányzat pályázati osztályának vezetőjétől megtudtuk, az Európai Határvárosok Európai Területi Társulás néven bejegyzendő egység nyitott – a kezdeményező Nyíregyháza, valamint Szatmárnémeti mellett hajlandóak fogadni további partnereket.
Kifejtette: eredetileg egy ukrajnai határ menti várost is szerettek volna bevenni, azonban ezt nem engedték meg az uniós szabályok. Koncz Andrea szerint az EU 2014–2020-as költségvetési ciklusában jelentős összegeket különítenek el az EGTC-k projektjeinek támogatására.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),
2014. március 28.
Winkler Gyula: 2014 új kezdet az Európai Unióban
A 2014-es esztendő uniós szinten, de Románia és Magyarország szintjén is meghatározó – mondta Winkler Gyula csütörtökön Szatmárnémetiben, a május 25-ei európai parlamenti választások, valamint az új hétéves költségvetési tervezési időszak beindítása miatt.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Román-magyar gazdasági fejlesztések az Európa kapu - Európai Területi Társulás (EGTC) területén című nemzetközi konferencián vett részt, amelyen jelen volt Deutsch Tamás, a FIDESZ EP-képviselője, Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere, az Európa kapu - Európai Területi Társulás elnöke és Alcolea Martinez, a Régiók Bizottságának EGTC koordinátora.
A májusi európai parlamenti választások eredménye meghatározza a testület új összetételét, amelynek a maga során meghatározó szerepe lesz ősszel az új Európai Bizottság megalakulásában is – mutatott rá Winkler. „Ugyanakkor egy új hétéves költségvetési ciklus elején vagyunk, amelynek során Románia és Magyarország is több pénzforrásra jogosult, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra modernizálására, a vállalkozók támogatásra fordíthat, ugyanakkor több pénz jut a mezőgazdaságra, a gazdák támogatására”-folyatta. De a belpolitikában is új kezdetet jelent 2014, mindkét ország esetében, „az RMDSZ nemrég lépett be a kormánykoalícióba, amely sorsdöntő időszakban vezeti az országot, amikor minden párt az államelnök választásra készül, ez pedig hagyományosan új politikai kezdetet is jelent. Magyarország pedig országgyűlési választásra készül, amelyet április 6-án tartanak" – fogalmazott az EP képviselő.
A továbbiakban a képviselő emlékeztetett a román-magyar együttműködések előnyeire, kiemelve a 2005 és 2008 között megtartott román-magyar együttes kormányülések fontos eredményeit. "Ma itt lenni egy határokon átívelő román-magyar konferencián eszembe juttatja, milyen fontos hozadéka volt a 2005 és 2008 közötti időszakban megtartott négy együttes ülésnek” – mondta Winkler Gyula, reményét fejezve ki, hogy ismét újrakezdik a nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem a határokon átívelő együttműködések előnyére váló, a mindennapos életre kiható, együttes kormányülések megszervezését.
Az RMDSZ EP-képviselője kitért Románia kormánya és az Európai Bizottság párbeszédére, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi egyezmény véglegesítését és megkötését illetően, ez a dokumentum lesz az alapja az új operatív programoknak és irányító hatóságok akkreditálásának. "Ilyen szempontból a 2014-es év átmeneti évnek számít, Románia számára nagyon fontos, hogy hatékonyan felhasználja az előző költségvetési keret megmaradt alapjait, de az is életbevágó, hogy alaposan felkészüljünk az idén kezdődő tervezési időszakra és az új operatív programokra. Ilyen értelemben az RMDSZ, mint kormányzati partner a bürokrácia csökkentését szorgalmazza az uniós alapok lehívásánál, de ugyanakkor az új operatív programok hatékonyságának növelését is" – jelentette ki a politikus.
Az RMDSZ EP-képviselője a konferenciát követően Máramarosszigetre utazott, ahol a Leőwey Klára Elméleti Líceum pedagógusaival és diákjaival, valamint az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének választmányával folytatott megbeszélését, Béres István területi elnök meghívására.
maszol/közlemény,
A 2014-es esztendő uniós szinten, de Románia és Magyarország szintjén is meghatározó – mondta Winkler Gyula csütörtökön Szatmárnémetiben, a május 25-ei európai parlamenti választások, valamint az új hétéves költségvetési tervezési időszak beindítása miatt.
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Román-magyar gazdasági fejlesztések az Európa kapu - Európai Területi Társulás (EGTC) területén című nemzetközi konferencián vett részt, amelyen jelen volt Deutsch Tamás, a FIDESZ EP-képviselője, Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere, az Európa kapu - Európai Területi Társulás elnöke és Alcolea Martinez, a Régiók Bizottságának EGTC koordinátora.
A májusi európai parlamenti választások eredménye meghatározza a testület új összetételét, amelynek a maga során meghatározó szerepe lesz ősszel az új Európai Bizottság megalakulásában is – mutatott rá Winkler. „Ugyanakkor egy új hétéves költségvetési ciklus elején vagyunk, amelynek során Románia és Magyarország is több pénzforrásra jogosult, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra modernizálására, a vállalkozók támogatásra fordíthat, ugyanakkor több pénz jut a mezőgazdaságra, a gazdák támogatására”-folyatta. De a belpolitikában is új kezdetet jelent 2014, mindkét ország esetében, „az RMDSZ nemrég lépett be a kormánykoalícióba, amely sorsdöntő időszakban vezeti az országot, amikor minden párt az államelnök választásra készül, ez pedig hagyományosan új politikai kezdetet is jelent. Magyarország pedig országgyűlési választásra készül, amelyet április 6-án tartanak" – fogalmazott az EP képviselő.
A továbbiakban a képviselő emlékeztetett a román-magyar együttműködések előnyeire, kiemelve a 2005 és 2008 között megtartott román-magyar együttes kormányülések fontos eredményeit. "Ma itt lenni egy határokon átívelő román-magyar konferencián eszembe juttatja, milyen fontos hozadéka volt a 2005 és 2008 közötti időszakban megtartott négy együttes ülésnek” – mondta Winkler Gyula, reményét fejezve ki, hogy ismét újrakezdik a nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem a határokon átívelő együttműködések előnyére váló, a mindennapos életre kiható, együttes kormányülések megszervezését.
Az RMDSZ EP-képviselője kitért Románia kormánya és az Európai Bizottság párbeszédére, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Partnerségi egyezmény véglegesítését és megkötését illetően, ez a dokumentum lesz az alapja az új operatív programoknak és irányító hatóságok akkreditálásának. "Ilyen szempontból a 2014-es év átmeneti évnek számít, Románia számára nagyon fontos, hogy hatékonyan felhasználja az előző költségvetési keret megmaradt alapjait, de az is életbevágó, hogy alaposan felkészüljünk az idén kezdődő tervezési időszakra és az új operatív programokra. Ilyen értelemben az RMDSZ, mint kormányzati partner a bürokrácia csökkentését szorgalmazza az uniós alapok lehívásánál, de ugyanakkor az új operatív programok hatékonyságának növelését is" – jelentette ki a politikus.
Az RMDSZ EP-képviselője a konferenciát követően Máramarosszigetre utazott, ahol a Leőwey Klára Elméleti Líceum pedagógusaival és diákjaival, valamint az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetének választmányával folytatott megbeszélését, Béres István területi elnök meghívására.
maszol/közlemény,
2014. október 8.
Külhoni pedagógusszervezettel működik együtt a Nemzetstratégiai Kutatóintézet
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) öt külhoni pedagógusszervezettel szerdán Hajdúszoboszlón. A kutatóintézet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a partnerek közös célja a Kárpát-medence egységes oktatási térként való kezelése a magyar nemzeti közösségek aktív részvételével.
A közlemény szerint az intézet a Kárpát-medencei magyar nyelvű képzés terén való összefogás gyakorlatba ültetésének első lépéseként az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségével kezdeményezett együttműködést.
A NSKI és partnerei együttműködnek a Kárpát-medencei szintű fejlesztési koncepció összeállításában, hozzájárulnak a határokon átívelő oktatási, nevelési, szakképzési fejlesztési kezdeményezésekhez. Emellett a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban kiemelt hangsúllyal kezelik a magyarországi operatív programokból, az Európai Területi Együttműködés programjaiból, valamint a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokból adódó lehetőségeket - rögzítették a dokumentumban
(MTI), Budapest
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) öt külhoni pedagógusszervezettel szerdán Hajdúszoboszlón. A kutatóintézet MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a partnerek közös célja a Kárpát-medence egységes oktatási térként való kezelése a magyar nemzeti közösségek aktív részvételével.
A közlemény szerint az intézet a Kárpát-medencei magyar nyelvű képzés terén való összefogás gyakorlatba ültetésének első lépéseként az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületével, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, és a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségével kezdeményezett együttműködést.
A NSKI és partnerei együttműködnek a Kárpát-medencei szintű fejlesztési koncepció összeállításában, hozzájárulnak a határokon átívelő oktatási, nevelési, szakképzési fejlesztési kezdeményezésekhez. Emellett a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban kiemelt hangsúllyal kezelik a magyarországi operatív programokból, az Európai Területi Együttműködés programjaiból, valamint a közvetlen brüsszeli pályázati forrásokból adódó lehetőségeket - rögzítették a dokumentumban
(MTI), Budapest