Készülhet a székely stratégia
Készülhet a Székelyföld fejlesztési stratégiája, miután Hargita és Kovászna megye pályázatot nyert annak elkészítésére – jelentette be csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Borboly Csaba Hargita és Tamás Sándor Kovászna megyei közgyűléselnök. A megyeközi stratégiai együttműködésre az Európai Unió Szociális Alapjából hívták le a támogatást, a pályázatot a belügyi és közigazgatási minisztérium hirdette meg. Az egyéves futamidejű projektre mintegy 816 ezer lejt kap a két székely megye.
Klárik László háromszéki megyemenedzser elmondta, a projekt keretében széleskörű közvélemény-kutatást végeznek, felmérik, hogy lakói milyennek látják a Székelyföldet, és milyen fejlesztési irányvonalakat határoznak meg. Ugyanakkor hálózati elemzéseket készítenek, felmérik, hogy az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói és a civil szféra milyen pontokon kapcsolódnak, az együttműködés hol jó, és hol kell javítani. Az akadémiai világból bevont külső szakemberek, közszereplők és önkormányzati alkalmazottak dolgozzák majd ki a Székelyföld fejlesztési stratégiáját, ezért két képzéstípust is beiktattak, amelyek keretében tisztviselőknek és önkormányzati vezetőknek oktatnak stratégiai gondolkodásmódot. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a létrehozandó közös honlapon.
Borboly Csaba hargitai tanácselnök hangsúlyozta, megyén túlmutató stratégiára van szükség, a turisztikai kiállítások, a termékértékesítés is bizonyítja, hogy eredményesebb a székelyföldi megjelenítés, mint a megyénkénti. „Erős Székelyföldet szeretnénk, ehhez stratégiára van szükség. Autonómiát építünk, ezért együttműködő régiók és önkormányzatok kellenek” – szögezte le Borboly. „Bár különbözőek vagyunk, kell lennie egy ügynek ami összetart, és ez a Székelyföld ügye” – tette hozzá Tamás Sándor, aki szerint a közös pályázatok a regionális tudatot erősítik.
A háromszéki vezető arról is beszámolt, hogy a Szülőföld Alaptól kétszer 800 ezer forintot nyertek a háromnyelvű Székelyföld katalógus kiadására, valamint a magyar nyelv önkormányzatokban való használatának népszerűsítésére. Eddig is készítettek közvélemény-kutatásokat, és 2008-ban a megkérdezett háromszékiek 60 százaléka gondolta úgy, hogy Kovászna és Hargita megyének össze kell tartoznia, azóta az így vélekedők aránya 70 százalékra növekedett, mondta el Tamás Sándor.
Birtalan József hargitai megyemenedzser arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat jelzésértékű, hiszen korábban még elgáncsolták a kétmegyés együttműködéseket, például a Hegyeink projektet, viszont most a belügyminisztérium támogatásával készülhet el a fejlesztési stratégia.
Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta, Maros megye székely részét is bevonják a projektbe, hiszen a keret adott, és rajtuk múlik, hogyan töltik meg tartalommal, kit hívnak meg a képzésekre és kit vonnak be a munkába. Ugyancsak újságírói felvetés volt, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiájáról már 7–8 éve szó van, ám mindeddig nem készült el. Borboly Csaba válaszában elmondta, a belügyminisztérium a pályázat pozitív elbírálásával tulajdonképpen támogatja, hogy a két megyei tanács közösen megalkossa azt a stratégiát, amely a prefektúrákra, a különböző dekoncentrált intézményekre, iskolákra is kötelező lesz.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Újabb székelyföld fejlesztési stratégia készül
Székelyföld fejlesztési irányvonalának elkészítésére nyertek pályázatot Kovászna és Hargita megye önkormányzatai. A stratégiai együttműködést az Európai Unió Szociális Alapja 816 ezer lejjel támogatja, ebből a következő évben képzéseket szerveznek 40 vezető beosztású köztisztviselőnek, illetve támogatják az együttműködést a két székely megye között – mondta el sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Birtalan József Hargita megyei megyemenedzser.
„Kovászna és Hargita megyékben hasonlóak a fejlesztési irányok, de hasonlóak a problémák is. A térségben számos égető kérdés van: csökkenek a jövedelmek, romlott a foglalkoztatás aránya, és így az életkörülmények is, drágulnak az egészségügyi szolgáltatások, nem megfelelő az infrastruktúra” – hangsúlyozta Henning László Kovászna megyei önkormányzati alelnök, aki szerint a közös fejlesztési stratégia teremthet megoldást.
Az elöljáró szerint túl merész elképzelés, hogy 12 hónap alatt teljes stratégia születik, de úgy vélte ez az időszak az adatgyűjtésre, és a prioritások felmérésére elég. Henning László emlékeztetett: prioritást érdemelnek az ásványvízforrások, az erdőgazdálkodás, a megújuló energiaforrások, turizmus és hagyományos termékek terén kialakítható fejlesztések.
A tervek szerint a közös projektek révén széleskörű közvélemény-kutatást végeznek, felmérik, hogy a térségben élő lakók milyennek látják Székelyföldet és melyek az általuk támogatott fejlesztési irányvonalak. A résztvevők hálózati elemzéseket készítenek, felmérik, hogy mennyire hatékony az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói- és a civil szféra együttműködése.
Kovács Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Regionális konferencia a hazai diplomások sorsáról
A líceumot, illetve egyetemet végzett fiatalok kevesebb, mint 25%-a képes csupán elhelyezkedni a szakmájában, derül ki a statisztikákból. A romániai végzősök ezrei munkanélküli segélyre kényszerülnek vagy kénytelenek szakmát váltani.
Mi a teendő? Mit tehet ezekért a fiatalokért a mai civil társadalom? Hogyan lehetne változtatni a jelenlegi román oktatási rendszeren? Mi az, ami hiányzik belőle? Ezekre és más kérdésekre próbálnak választ adni azon a március 9-én sorra kerülő három napos regionális konferencián, melyet az EDU-TIM Európai Tanácsadás Kft. vezetői szerveznek Aradon.
A Gyakorolj, hogy tanulhass, tanulj meg gyakorolni! elnevezésű, az Európai Szociális Alapból finanszírozott projekt célja tájékoztató kampányokkal rávilágítani a romániai diákok líceum/egyetem alatti gyakorlati felkészítésének a jelentőségére.
Dr. Melania Vergu projektvezető szerint kampányukkal nemcsak a romániai diákokat célozzák meg, hanem a gyakornokokat foglalkoztató gazdasági alanyokat is. Céljuk támpontot nyújtani a fiataloknak ahhoz, hogy kamatoztathassák az iskolai éveik alatt szerzett tudásukat, ugyanakkor képesek legyenek megállni a helyüket a hazai munkaerőpiacon.
A három napos regionális konferenciát – több megyében szerveznek hasonlót – pénteken 17 órai kezdettel tartják az aradi Aurel Vlaciu Egyetem M-komplexumának konferenciatermében. Cím: Aurel Vlaicu, Elena Drăgoi utca 2–4. sz. Bővebb információ a projektről a www.invatasapractici.ro, illetve a www.scoalaedu.ro honlapokon.
Nyugati Jelen (Arad)

Ifjúsági garanciát Erdélyben is
Az úgynevezett ifjúsági garancia uniós források bevonásával Erdélyben is megvalósulhat – jelentette ki tegnap Andor László foglalkoztatáspolitikáért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos, miután az RMDSZ parlamenti frakcióival és európai parlamenti képviselőivel találkozott Brüsszelben.
Az ifjúsági garancia, ha a tagállamok és az EP is elfogadja, azt írná elő, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkanélkülivé válást vagy az iskola elhagyását követő négy hónapon belül további képzésben részesülhetne, gyakornoki helyet vagy állást kaphatna. Az RMDSZ-es politikusok brüsszeli kihelyezett tanácskozásukon a következő, 2014-től 2020-ig terjedő pénzügyi időszak fejlesztési lehetőségeiről egyeztettek az uniós biztossal. Andor László szerint Erdély számára kiemelkedő lehetőséget jelent az ifjúsági garancia megvalósítására létrehozott új pénzügyi alap. A jövő januárban induló hatmilliárd eurós ifjúsági munkahely-teremtési eszköz forrásaiból Románia három régiója részesülhet, köztük a székelyföldi megyéket magában foglaló központi régió is. Az ifjúsági munkanélküliség Románián belül ebben a régióban a legmagasabb: 31,7 százalék. Andor a megbeszélésen külön kitért az erdélyi szociális problémák kezelésére is, hangsúlyozva, hogy az Európai Szociális Alap forrásainak hatékony felhasználásával többek között a romák munkaerő-piaci integrációját, a korai iskolaelhagyást megelőző programokat is segíteni lehet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kihelyezett parlamenti frakcióülés Brüsszelben
Európai biztosokkal tárgyaltak az RMDSZ-es honatyák
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója a múlt héten kihelyezett ülést tartott Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében. Az RMDSZ-es honatyák Dacian Ciolos mezőgazdasági, Andor László szociális ügyekért felelős európai biztossal, valamint Johanes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetjének tagjaival tárgyaltak.
A megbeszélés bevezetőjében Kelemen Hunor szövetségi elnök röviden vázolta a hazai aktuálpolitikai helyzetet és ismertette azokat a nagy témákat, amelyek kiemelt fontosságúak a romániai magyar közösség számára.
Dacian Ciolos egyebek mellett a közös agrárpolitika várható változásait és azok romániai vonatkozásait ismertette és kijelentette: az elkövetkezendőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistermelők, a fiatal gazdák és a hátrányos helyzetű területeken lakók támogatására. Kitért a LEADER program folytatására is, amely kapcsán számos negatív tapasztalat gyűlt fel Romániában, és biztosította az RMDSZ képviselőit, hogy a program gyakorlatba ültetése kapcsán találkozókat fog kezdeményezni a romániai döntéshozókkal.
Andor László vázolta az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségeket, beszélt a fiatalkori munkanélküliség jelenségéről, amelyre az EB már konkrét válaszlépéseket is előkészített. Ugyanakkor elmondta, hogy európai szintű roma kezdeményezés alakult, amely tartalmazza az EU-s roma stratégia elemeit és a tagállamok integrációs stratégiáit.
Johannes Hahn kabinetjének tagjai a kohéziós politika jövőjéről, valamint a romániai regionalizációs folyamat európai megítéléséről tájékoztatták az RMDSZ-es képviselőket. Elmondták, hogy a romániai politikai retorikával ellentétben nem létezik EU-s határidő az adminisztratív régiók kialakítására, illetve az európai uniós pénzek lehívása nem függ az adminisztratív régiók létezésétől.
Az RMDSZ ismertette álláspontját a regionalizációval kapcsolatosan, és tájékoztatta az uniós tisztségviselőket azokról a szakmai kérdésekről, amelyek a régióátszervezési folyamat ellen szólnak.
Doris Pack-kel, az Európai Néppárt női tagozatának elnökével Biró Rozália Bihar megyei szenátor és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott. Biró Rozália tájékoztatta az EPP női tagozatának elnökét, hogy az RMDSZ XI. kongresszusán a képviselők alapszabályzatba foglalták a Nők Szervezetének megalakulását. Doris Pack támogatásáról biztosította az RMDSZ képviselőit, valamint az EPP női tagozatának idén sorra kerülő kongresszusára meghívta a nők szervezetét. Ugyancsak a kihelyezett frakcióülésen mutatták be az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, ismertették a kezdeményezés szabályozását, bemutatták a polgári bizottság tagjait, illetve a Minority SafePack Initiative csomag tartalmát.
Rendkívül fontos politikai jelzés
A kihelyezett frakcióülés konklúzióit a Népújság kérdésére Markó Attila képviselő foglalta össze röviden. – A véleményem, és most a magam nevében beszélek, az, hogy az Európai Unióval való kommunikálásunk ebben a fázisban még nem egyértelműsíthető: hol fehér, hol fekete. Az unió eddig mereven elzárkózott az etnikai kérdésektől nem mert nyilvánosan állást foglalni olyan ügyekben, amelyek közösségi érdeket tartalmaznának, úgyhogy ebből a szempontból nem könnyű a dolgunk.
Másrészt viszont rendkívül fontos az, hogy az RMDSZ-frakció testületileg, az RMDSZ teljes parlamenti képviselete három európai biztossal, több európai parlamenti képviselővel találkozott. Ez egy olyan politikai jelzés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itthon, sem Európában. Dacian Ciolos meg is jegyezte, hogy soha nem volt még egy politikai alakulat parlamenti képviselete testületileg nála, ami azt jelzi, hogy a lobbitevékenység rendkívül hasznos lehet. Az EU működése egyébként is nagymértékben a lobbin alapszik, hiszen országok érdekei feszülnek egymásnak időnként, illetve különböző politikai érdekek. Az Európai Parlament a politikai csatározások színhelye, amelyek mögött a politikai csoportosulások érdekei mellett a tagállamok érdekei is fellelhetők, és e mögött a sok érdek, meg nagy háló mögött borzasztó erős lobbira van szükség. Tehát ilyen szempontból is nagyon fontos volt az RMDSZ jelenléte, és szerintem az ilyen találkozókat meg kell még ismételni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Kárpát-medencei magyar hálózatokat építenének (Szász Jenő nemzetstratégiát alakít)
Összefüggő Kárpát-medencei magyar hálózatokat szeretne kiépíteni Szász Jenő, a magyar Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének vezetője. A hálózaton keresztül a külhoni magyarság és a nyugati magyar szervezetek például közösen pályázhatnának uniós és más forrásokra – mondta az erdélyi magyar politikus magyar újságíróknak tegnap Brüsszelben.
Szász Jenő szerint ezzel Magyarország EU- és NATO-integrációja után a nemzeti integráció is megvalósulhatna. Világossá tette, hogy úgy gondolja: a külhoni magyarság számára csak Budapestről lehet őszinte jövőképet felvázolni, mert bár Bukarestnek, Pozsonynak és Kijevnek is vannak elképzelései az országuk területén élő magyarokkal kapcsolatban, ők ellenérdekeltek ebben. „Fontos, hogy a meglévő magyar szervezeteket hálózatba szedjük, közös koordináció jöjjön létre, közös tervezés, cselekvés annak érdekében, hogy valamennyi nemzeti közösségünk gyarapodjék” – mondta, majd hozzátette: magyar jövő csak a Kárpát-medencében képzelhető el. A politikus ezért a második, harmadik generációs magyar emigránsokat is visszacsábítaná.
Az általa vezetett miniszterelnökségi kutatóintézet fő szempontjának azt nevezte, hogy megoldásokat kell keresniük a külhoni magyar közösségek számára. „Ha a gödör ott tátong az úton, akkor azt be kell tömni” – hangoztatta Szász Jenő, aki szerint ahol tettekre van szükség, ott nem elegendőek a szavak, és a tettekhez szükséges forrásokat is fel kell kutatni.
A romániai magyar politikus úgy gondolja, hogy az intézet tevékenységét Brüsszelből pályázatokkal lehet segíteni. Rámutatott, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetés szabályai szerint az Európai Szociális Alap esetében a pénzek legalább 10 százalékát unión belüli országhatárokon átnyúló projektekre kell fordítani, és a strukturális és kohéziós alapok esetében is adott ez a lehetőség, igaz, ott legfeljebb 15 százalék erejéig. Ennek kihasználásával a politikus szerint olyan projektek is megvalósíthatóak lennének, amelyek a magyar–magyar kapcsolatok erősítését szolgálják. A jogi értelemben román, szlovák és horvát pályázó is lehet magyar – hangsúlyozta Szász.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Román és bolgár állampolgárok szabad munkavállalása
Az európai integráció és az egységes piac egyik sarokkövének nevezi 2014. január 1-jén, szerdán hajnalban kiadott nyilatkozatában a személyek szabad mozgáshoz fűződő alapjogát Andor László foglalkoztatáspolitikáért felelős európai uniós biztos, üdvözölve, hogy éjféltől a román és a bolgár munkavállalók is minden korlátozás nélkül vállalhatnak munkát az Európai Unió összes tagállamában.
A két ország 2007. január 1-jén lépett be az EU-ba, a korábban csatlakozott országok legfeljebb hét évig korlátozhatták a román és bolgár állampolgárok szabad munkavállalását. Erre a továbbiakban csak szélsőséges esetben lesz lehetőség. Andor közleményében ugyanakkor rámutat, hogy a románok és bolgárok eddig is szabadon utazhattak és telepedhettek le más országokban, így már mintegy 3 millióan élnek más tagállamokban, s nem tartja valószínűnek, hogy a korlátozások feloldása után jelentősen növekedne a kivándorlás. Andor emlékeztet: 19 ország már korábban feloldotta a korlátozásokat.
„A szabad mozgáshoz való jog az, amit az emberek leginkább azonosítanak az uniós állampolgársággal” – írja közleményében a magyar biztos.
Andor rámutat, hogy ez alkalommal a korlátozások olyan időszakban érnek véget, amikor sok országban kiigazítások zajlanak, és magas a munkanélküliség.
„A nehéz időkben az EU polgárai gyakran könnyű célpontot jelentenek. Néha úgy állítják be őket, mintha elvennék a munkát a helyiektől, máskor éppen ellenkezőleg, olyan képet festenek róluk, mintha nem dolgoznának, és visszaélnének a szociális juttatásokkal” – húzza alá a foglalkoztatáspolitikai biztos.
Ezzel szemben a biztos szerint az uniós munkavállalók hasznot hoznak azoknak az országoknak, ahol dolgoznak, jellemzően olyan állásokat töltenek be, ahol munkaerőhiány van, vagyis nem a helyiek elől veszik el a megélhetést, valamint általában fiatalabbak a fogadó ország lakosságánál, nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, és általában nettó befizetők az adott országban, vagyis többet fizetnek be az államkasszába, mint amennyit kivesznek belőle.
Mindazonáltal a bizottság elismeri, hogy helyi szinten, egy-egy térségben vagy városban adódhatnak problémák, ha hirtelen sok ember áramlik oda – húzza alá közleményében a biztos, mindazonáltal arra az álláspontra helyezkedik, hogy ennek megoldása nem lehet az, hogy a bevándorló munkavállalók útjába akadályokat gördítenek. A biztos rámutat, hogy erre a célra az európai Szociális Alap forrásai is felhasználhatók. Arra is kitér, hogy az uniós szabályok előmozdítják a személyek szabad mozgását, egyúttal megakadályozzák, hogy kizsákmányolják őket, vagy, hogy visszaéljenek választott hazájuk szociális ellátó rendszereivel.
Andor László szerint kulcsfontosságú, hogy a tagállamok betartassák saját törvényeiket, szavatolják, hogy senkit sem foglalkoztatnak a minimálbérnél kevesebbért, és az uniós munkavállalókat legálisan alkalmazzák.
„Szilárd meggyőződésem, hogy az európai munkaerő szabad mozgásának korlátozása nem ad választ a magas munkanélküliségre, és nem jelent megoldást a válságra” – szögezi le ugyanakkor a foglalkoztatáspolitikáért felelős politikus.
(MTI)
Nyugati Jelen (Arad),

Szakértők kerestetnek a Kárpát-medencében
Kárpát-medencei szintű szakmai adatbázist hoz létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, hogy az európai uniós transznacionális alapok felhasználását összehangolja.
Ennek érdekében az egész Kárpát-medencében fejlesztési fórumokat tartanak, Erdélyben az elsőt hétfőn szervezték meg Sepsiszentgyörgyön.
Molnár György, az intézet hálózatfejlesztési igazgatója a fórumot megelőző sajtótájékoztatón elmondta, eddig öt hasonló rendezvényt szerveztek: kettőt Felvidéken, egyet-egyet Kárpátalján, Horvátországban és Szlovéniában, ezek nyomán mintegy száz szakértő regisztrált az adatbázisba.
Sepsiszentgyörgy után kedden Székelyudvarhelyen, majd Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Szatmárnémetiben lesz hasonló fórum. Céljuk egy 300 fős szakértői csapat verbuválása, amely részt vesz az összehangolt Kárpát-medencei fejlesztések megtervezésében és lebonyolításában.
Molnár György elmondta, az Európai Szociális Alapnál kötelező transznacionális projekteket támogatni, és nincs felső határ, az infrastrukturális beruházásokra lehívható Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében a pénz 15 százalékát fordíthatja határokon átívelő kezdeményezésekre, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál 5 százalékot. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a fejlesztéseket összehangolja, de a magyar kormány főkedvezményezettjeként akár le is bonyolítja.
Molnár György újságírói kérdésre elmondta, eddig inkább bevezető intézkedéseik voltak, létrehozták a székházukban a Kárpát Haza Galériát, ahol határon túli magyar képzőművészek mutatkozhatnak be, terveztek egy kulturális programsorozatot, mely október 23-án és március 15-én mutatható be, illetve 100 ezer magyar nyelvű szakképzési tankönyvet osztottak szét a határon túli iskolákban.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),

Nagy nyelvi menetelésünk
Nem kell keresgélnem, úton és útfélen belebotlom a magyar nyelvpusztításba és pusztulásba. Nem elegendő, hogy a gengszterváltással százezerszám hagyták el magyarok az országot, országokat, merthogy a magyarságnak egyetlen szülőföldje helyett több hazát is adott trianoni végzete – most a megtartó anyanyelv is beteg. És nem csak Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad utcáin, terein keresheted hiába a magyar neveket, már két Szentgyörgy is, Erdőszentgyörgy meg Sepsi is hasonló nyelvi deszkapriccsen hever, kiszolgáltatva a műveletleneknek, igényteleneknek. És a közigazgatás tehetetlenségének. Hadd térüljek a legfrissebb, kimondottan tanároknak, tanítóknak, óvónőknek szánt közleményre, amely egyik nap jelent meg a sajtóban, és mindössze 30 sorban 25 művi, elvadítóan idegen szó éktelenkedik. Égbekiáltásom előtt hadd másoljak ide néhányat! A kulcsszereplők – mármint a pedagógusok – új kompetenciái a projekt. Tehát eddig ők illetéktelenek, inkompetensek voltak? A projektet az Európai Szociális Alap finanszírozta a Humánerőforrás… operatív program… És: az oktatási folyamat menedzsmentjének...
És szó van kreditpontokról, modulokból álló képzésről, akkreditációkról, és mindezek záradékaként „további információk lelhetők a projektmenedzsernél.”
Na, de hol lelhető az a hatalom, az az intézmény, amely egyszerűen és szigorúan bünteti – jelen esetünkben az oktató- nevelő tanárt, tanítót az anyanyelv gyalázása, magyartalanítás és végső fokon nemzeti érzelem és értelem megsértése miatt?! És még mindig nem kiáltottam égbe, hiszen ez az átkozott szöveg maga is érthetetlen.
Bákó és Kovászna megye közös közleménye – Bákó elégedett lehet ezzel a nyelvvel, Bukarest is. Nincs itt magyarkodás, kérem. Szíveskedjenek jegyezgetni az éktelen és érthetetlen szavakat százszámra lapokban, hivatalos magyar (?!) iratokban. Magyar részről 1161 pedagógus részesült konferenciában. Meg sem merem kérdezni, vajon ilyen arányú volt-e a magyar nyelv a Mikó gyűléstermében – ha egyáltalán magyarul történt a tanácskozás.
Ez is beletartozik a nagy menetelésbe, nyelvveszejtésbe.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Ingyenes képzések az esélyegyenlőségért
A Szatmári Egyházmegyei Caritas a Nagyváradi Caritas Catolicával és a Gyulafehérvári Caritasszal együttműködésben „Partnerség a munkaerőpiaci esélyegyenlőségért” címmel, POSDRU/144/6.3/S/127884 szám alatt indított közös projektet a nők munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedésének és az esélyegyenlőség megteremtésének érdekében.
A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a „Befektetés az emberekbe” romániai 2007-2013 Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Szektoriális Programon keresztül. 6-os prioritási tengely: „A társadalmi integráció”. Fő beavatkozási terület 6.3: „Nemek közötti egyenlőség a munkaerőpiacon” Értéke 2.390.137,50 lej, megvalósításának időtartama pedig 18 hónap. A projekt célkitűzése az esélyegyenlőség és a nemek közötti, munkaerőpiacon fellépő különbségek és diszkrimináció leküzdése, 570, a nyugati és központi fejlesztési régiókból származó személy, többségében nő, szakmai képzésének és továbbképzésének támogatása a munkahelyek könnyebb megszerzése illetve azok megtartása érdekében. A jelentkezők közül kiválasztott személyek a Caritas Catolica Nagyvárad által szervezett következő képzéseken vehetnek részt: idősgondozó, gyermekgondozó (babysitter), szociális gondozó, takarító. A szociális gondozó képzés október 13-án elkezdődött, a takarító képzés januárban indul. A képzések elvégzését igazoló oklevél lehetőséget nyújt akár saját vállalkozás beindítására is. Az említett képzések ingyenesek, elvégzésük után a résztvevők az Európai Unió tagállamaiban elismert oklevelet kapnak. A résztvevők anyagi, pénzbeli támogatásban is részesülnek a képzések ideje alatt, könnyebben szereznek és tartanak majd meg egy munkahelyet, vállalkozói készségeket és karrierfejlesztési lehetőségeket sajátíthatnak el. Jelentkezés és bővebb információ a 0259-411-156, 0745-516-101, telefonszámok valamelyik vagy a nagy.andrea@caritascatolica-oradea.ro email címen. Ez az anyag nem képezi kötelező módon az Európai Unió vagy Román kormány hivatalos álláspontját.
erdon.ro

Az űrlap alja
Nem kellenek itthon a magyar fiatalok
Hangzatos sajtótájékoztatón jelentették be tegnap a Bihar Megyei Tanfelügyelőség és a Kolozsvári Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM Cluj) képviselői, hogy egy 20 hónapon át tartó, 2014 áprilisában elkezdődött és 2015 decemberében lezáruló, az Európai Szociális Alap fejlesztési projektjéből mintegy 5 millió eurós finanszírozású terv (Skills for Jobs) keretében indítottak aktív kérdőíves felmérést Románia északnyugati régiójának IX-X. osztályos diákjai körében, annak érdekében, hogy az iskolából kikerülő és egyetemre felvételiző fiatalok szakirányultságát idejében összhangba hozzák a hazai munkaerőpiac igényeivel és aktív kínálatával.
A hét megye mintegy 20 ezres diák-célcsoportját érintő projektből, beleértve Bihar megye két és fél ezer középiskolását, érdekes módon épp Nagyvárad magyar nyelvű líceumai maradtak ki, nem beszélve Szatmár megye teljes mellőzéséről.
Erre irányuló kérdésünkre, miszerint milyen alapon válogattak iskolákat, például Bihar megyéből, illetve Nagyváradról, Nicolae Ioan Avram megyei főtanfelügyelő csak annyit tudott mondani, az iskolák IX-XII. osztályosainak nagyobb létszáma volt az a döntő érv, amelynek nyomán iskolákat választottak.
A számunkra innentől kezdve „csekély” hazai létszámunk miatt érdektelen projekt egyébiránt motiválni szeretné a hazai többségi diákokat a tekintetben, hogy idejében orientálódjanak szakmák vagy egyetemi képzések felé, illetve jobban boldogulhassanak a hazai munkapiacon, ezen felbuzdulva idén tavasszal és ősszel két egyetemi központban, Kolozsvárott, illetve Temesváron is nyilvános orientatív börzét szerveznek majd a kérdőíveket leginkább igényesen kitöltő diákok számára – tudtuk meg Ioana Corujantól, a Kolozs megyei AJOFM képviselőjétől.
Hogy a jövő mit hozhat a fiataloknak egy olyan országban, ahonnan eleve elvándorolnak a legjobb szakemberek és szakmunkások, az még kérdéseses, e tekintetben értékelendő a projektbe fektetett energia. Kérdés, hogy a választás miért épp azokra a IX-XII. osztályosokra esett, akik alkalomadtán még aligha tudják mit szeretnének az élettől…
Tóth Gábor
Reggeli Újság (Nagyvárad)

„Fogyaték – esély, nem hátrány!”
A Kolozs Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság a Kolozs Megyei Tanáccsal és az Estuar Alapítvánnyal közösen bejefezi a „Fogyaték – esély, nem hátrány!” elnevezésű projektjét, amelyet az Európai Szociális Alapból finanszíroznak a 2007–2013-as időszakban meghirdetett Humánerőforrást Fejlesztő Szektoriális Operatív Program keretében – tájékoztat a megyei tanács közleményében.
A cél a halmozottan hátrányos csoportok – hozzávetőlegesen 220 fogyatékkal élő személy – szakmai felkészítése. A kétéves kifutású – 2013. július 1-je – 2015. június 30-a között lebonyolított – projekt összértéke 1,3 millió lej, amiből az önrész 2%. Eredetileg 220 személy iratkozott be, közülük 213 részesült tanácsadásban. A résztvevők összesen 478 találkozón vettek részt, 156 személy pedig pszichológiai tanácsban részesült, összesen 930 ülés keretében. 104 kedvezményezett számára 350 pszichiátriai tanácsadást biztosítottak.
Szabadság (Kolozsvár)

Vízimalmot, turistaközpontot avattak Csernátonban
Az egykori negyvenhárom csernátoni vízimalom közül a második is életre kelt pénteken, az egyetlen működőképes Bíró-féle vízimalom mellett a Virág-malom is megújult jelentős pályázati támogatással.
A Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület az Ika-vári torony közelében megvásárolta az egykori Virág-malmot és a hozzá tartozó félhektáros telket, ahol rekordidő alatt valóságos turistaparadicsomot hozott létre, nemcsak a régi malmot újították fel, hanem egy átalakított csűrben étkezdét alakítottak ki, valamint ötvenkét személy elszállásolására alkalmas három lakóházat is építettek. Az első házat – amelynek mintájára a másik kettő is épült régi csűrökből – Kézdialmásról kapták ajándékba, azt kurtapataki mesteremberek bontották le és építették vissza eredeti alakjában. A létesítmény udvarán egy szabadtéri színpad is helyet kapott, amelyet egy régi, a mestergerenda tanúsága szerint az 1800-as évekbeli kézdivásárhelyi lakóház faanyagából építettek fel. A Mára által bejegyeztetett Holnap Szociális Egyesület azt tűzte ki céljául – tudtuk meg Szőcs Ilona egyesületi elnöktől –, hogy hozzon létre egy turisztikai létesítményt, melynek keretében változatos turisztikai csomagokat és szolgáltatásokat kínálnak majd a vendégeknek, valamint különleges művelődési és vallási műsorok megszervezésével fejlesszék a vidék idegenforgalmát. Szolgáltatásaik megtervezésénél különleges hangsúlyt fektetnek a változatos turisztikai programok biztosítására, tematikus kirándulásokat, szekeres és lószános sétákat ajánlanak a látogatóknak, kulturális és szórakoztató rendezvényeket is biztosítanak, és helyi népi táncok megtanulására is meghívják az érdeklődőket. Ugyanakkor az ide látogatóknak arra is lehetőségük lesz, hogy megízleljék a helyi ételkülönlegességeket, sőt, megismerhetik a helyi hagyományos népi mesterségeket, valamint a házikenyérsütést, de a laskakészítés és gyümölcsfeldolgozás kulissza­titkaiba is betekintést nyerhet­nek. A szociális vállalkozás ke­retében hat új munkahelyet hoztak létre, ebből négyet hátrányos helyzetűek töltenek be.
A csernátoni Holnap Szociális Egyesület a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért segítségével pályázott sikeresen a ReSort-program keretében. A pályázat egyéves futamidejű volt, 2015. január 31-én ér véget, a projekt összköltségvetése 10 117 660 lej, ebből az Európai Szociális Alap vissza nem térítendő támogatása 8 195 001 lej, az országos költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás pedig 1 720 305 lej.
A pénteki malomkerti avatóünnepség Szőcs László felsőcsernátoni református lel­kész áhítatával kezdődött, majd Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke a pályázat egyik támogatójaként azt hangsúlyozta, hogy az általa vezetett intézmény régi partnere a Mára Egyesületnek, Csernáton községnek és a felsőcsernátoni református egyháznak, és ezentúl is ott lesznek partnerek, ahol lehet segíteni, ahol van elképzelés, ahol jövőt akarnak építeni szülőföldünkön. Bölöni Dávid polgármester nagyra értékelte az egyesület értékmentő tevékenységét, Szőcs Ilona egyesületi elnök bejelentette: előző nappal hivatalosan is beindult a szociális vállalkozás. A vízimalom avatószalagját Tamás Sándor és Szőcs Ilona vágta el, majd ezt követően a megyei tanács elnöke megnyitotta a zsilipet.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Negyvenezer ok a vállalkozásra: támogatást kapnak a Magyarországon élő román állampolgárok
Szakmai és anyagi támogatást is nyújt a 40 000 ok, hogy Romániában vállalkozz! elnevezésű projekt a Magyarországon élő román állampolgároknak, akik itthon alapítanának céget.
Romániai vállalkozásalapításra ösztönzi a legalább egy éve Magyarországon élő román állampolgárokat a 40 000 ok, hogy Romániában vállalkozz! elnevezésű projekt, amelyet a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) és a LAM Alapítvány közösen indított útjára a Diaspora Start Up POCU (Humántőke Operatív Program) kiírás keretében. A pályázat az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a Humántőke Operatív Program keretében valósul meg, összköltségvetése több mint 2 millió euró.
A 40 000 ok, hogy Romániában vállalkozz! projekt a kiírás legmagasabb pontszámmal értékelt pályázata – derül ki a kezdeményezők által a Krónikához eljuttatott közleményből.
Szakmai és anyagi támogatás
Mint a dokumentumból megtudhatjuk, a 40 000 ok, hogy Romániában vállalkozz! programba olyan román állampolgárok jelentkezhetnek, akiknek lakcímük az Északnyugati vagy a Központi Fejlesztési Régióba szól, és a saját vállalkozásukat is itt tervezik elindítani. A projekt egyrészt szakmai képzést biztosít, másrészt pedig a legjobb üzleti terveket anyagi támogatásban is részesíti. Nagy Tímea Zita projektmenedzser a Krónika kérdésére elmondta, a vállalkozásalapítás nem kötelezi a Magyarországon élő román állampolgárok hazatelepülését. „Vállalásunk szerint 260 személynek biztosítunk lehetőséget egy ingyenes vállalkozásfejlesztési képzésben való részvételre, egy virtuális támogatói hálózatba való bekapcsolódásra, illetve az üzleti tervek versenyét követően 32 vállalkozást támogatunk maximum 40 000 euróval és egyéb szakmai segítségnyújtással” – magyarázta az illetékes.
Máris lehet jelentkezni
A pontos pályázati feltételek a projektmenedzser elmondása szerint a vállalkozásfejlesztési program megkezdése előtt, januárban válnak elérhetővé a honlapon, ám az érdeklődők már most is jelentkezhetnek a pályázati kiírásra, s több feltétel együttes teljesítésével válhatnak a célcsoport tagjaivá. A kritériumok megtalálhatóak a projekt weboldalán. Bálint Eszter / Krónika (Kolozsvár)