Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Európai Politikáért Romániai Központ (Bukarest)
2 tétel
2010. július 14.
Román lap: a romániai magyar szavazók csak a "korruptak" és "szélsőségesek" között választhatnak
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A romániai magyar szavazóknak nincs más lehetőségük, mint a "korruptak" és a "szélsőségesek" között választani, ellentétben a szlovákiai magyarokkal, akik Bugár Béla pártját juttatták be a parlamentbe, elfogadva azt az elvet, miszerint a magyaroknak és a szlovákoknak együtt kell dolgozniuk a közös megoldások érdekében - olvasható a Romania libera szerdai cikkében.
A bukaresti napilapban Cristian Ghinea, az Európai Politika Román Központjának igazgatója írt cikket erről a témáról. Úgy fogalmaz: a szlovákiai választási eredmény sokkhatást okozott mind Budapesten - ahol Orbán Viktor kormánya a hagyományos magyar pártot támogatta -, mind Szlovákiában, ahol a szélsőjobboldali magyarellenes párt, akárcsak Vladimir Meciar nacionalista pártja szintén kimaradt a parlamentből.
A szerző szerint Románia és Szlovákia hasonló helyzetben van, amennyiben mindkét országban nagy létszámú magyar közösség él. Szlovákiában azonban a hétköznapi magyar választó megtörte az etnikai politizálás "ördögi körét", azt az elvet, miszerint "félünk a többségtől, ezért állandóan a sajátjainkra szavazunk, függetlenül attól, hogy rokonszenvesek-e számunkra vagy sem".
A cikkíró szerint Romániában ugyanez a "rejtett dráma" súlyosabb formában nyilvánul meg, mivel - mint a szerző fogalmaz - a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) "mérsékelt, de korrupt" vezetők irányítják. A szerző úgy tudja, hogy ezekkel a vezetőkkel a "kívülállók egy csoportosulása" áll szemben, amelyet Tőkés László "lelkipásztor" vezet, és ezeknek az embereknek nincsenek személyes üzleti problémáik, de a szélsőség felé hajlanak (a cikk írója nem tesz különbséget a Tőkés vezette Erdélyi Nemzeti Tanács és a Szász Jenő által irányított Magyar Polgári Párt között, ez utóbbiról egy szót sem ejt, a tud.). Így a szegény romániai magyar szavazó folyton csak a "korruptak" és a "szélsőségesek" között kénytelen választani - állapítja meg a szerző.
A cikk további részében eszmefuttatás olvasható arról, hogy a szélsőségesek veszítettek Tőkés Brüsszelbe való "száműzésével", ami Ghinea szerint zseniális húzás volt az RMDSZ részéről. Ezzel ugyanis nem tört meg a magyar szavazóbázis, de adtak valamit Tőkésnek, hogy távol tartsák Romániától - véli a szerző. Hozzáfűzi: az RMDSZ margóra szorította Eckstein-Kovács Pétert is (aki most Traian Basescu államfő egyik tanácsadója, a tud.), márpedig a szövetségen belül ő az, aki a becsületességért és a liberalizmusért emeli fel szavát. MTI
2014. február 28.
Orvosi kezelés külföldön: a hazai rendszer áldozatai vagyunk
Öröm az ürömben: fellendülhet az orvosi turizmus Romániában
Az országonként változó kezelési költségek közötti hatalmas különbségek miatt mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a romániaiaknak, akik az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamában szorulnak orvosi kezelésre. A 24/2001-es uniós irányelv szerint tavaly októbertől a hazai betegek is jogosultak az uniós államok betegellátására, de a külföldön elköltött 5 lejből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csupán 2 lejt térít vissza, mert a hazai díjszabás alapján számolja el a szolgáltatás ellenértékét. Más EU-tagállamok lakosaihoz viszonyítva a román állampolgároknak kell a legnagyobb különbséget kifizetniük, így „a minőségi európai szabványok szempontjából a hazai betegek egy rosszul működő egészségügyi rendszer áldozatai” – áll az Európai Politikáért Romániai Központ felmérésében, amely az európai irányelvnek a román egészségügyi rendszerre gyakorolt hatását vizsgálta.
Másfelől, míg a román állampolgárok túl szegények ahhoz, hogy európai kezelést vegyenek igénybe, addig a külföldiek bátran igényelhetik a hazai klinikák szolgáltatásait, amely akár a hazai orvosi turizmust is beindíthatja. Az erre szakosodott ügynökségek becslései szerint 2015-re az orvosi turizmus akár 100 millió eurós bevételt is hozhat Romániának, kétszeresét annak, amit mostanig jövedelmezett. De a jelenlegi korszerűtlen egészségügyi és közszállítási infrastruktúra nem teszi lehetővé, hogy hazánk rövid időn belül az Európai Uniós egészségügyi turizmus fontos úti célja legyen – mutat rá a felmérés.
Természetesen akadnak olyanok is, akik megengedhetik maguknak, hogy kifizessék a kezelések ára közötti különbségeket, ők most a hazai magánklinikák betegei. De amint lehetőségük lesz ugyanazért a díjszabásért külföldi klinikákon kezeltetni magukat – hiszen a hazai magánklinikák kezelési költségei magasabbak, mint egy magyarországi, törökországi vagy nagy-britanniai egészségügyi intézményé –, nem biztos, hogy a hazai drágább szolgáltatás mellett döntenek.
D. I.
Szabadság (Kolozsvár),
Öröm az ürömben: fellendülhet az orvosi turizmus Romániában
Az országonként változó kezelési költségek közötti hatalmas különbségek miatt mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a romániaiaknak, akik az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamában szorulnak orvosi kezelésre. A 24/2001-es uniós irányelv szerint tavaly októbertől a hazai betegek is jogosultak az uniós államok betegellátására, de a külföldön elköltött 5 lejből az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csupán 2 lejt térít vissza, mert a hazai díjszabás alapján számolja el a szolgáltatás ellenértékét. Más EU-tagállamok lakosaihoz viszonyítva a román állampolgároknak kell a legnagyobb különbséget kifizetniük, így „a minőségi európai szabványok szempontjából a hazai betegek egy rosszul működő egészségügyi rendszer áldozatai” – áll az Európai Politikáért Romániai Központ felmérésében, amely az európai irányelvnek a román egészségügyi rendszerre gyakorolt hatását vizsgálta.
Másfelől, míg a román állampolgárok túl szegények ahhoz, hogy európai kezelést vegyenek igénybe, addig a külföldiek bátran igényelhetik a hazai klinikák szolgáltatásait, amely akár a hazai orvosi turizmust is beindíthatja. Az erre szakosodott ügynökségek becslései szerint 2015-re az orvosi turizmus akár 100 millió eurós bevételt is hozhat Romániának, kétszeresét annak, amit mostanig jövedelmezett. De a jelenlegi korszerűtlen egészségügyi és közszállítási infrastruktúra nem teszi lehetővé, hogy hazánk rövid időn belül az Európai Uniós egészségügyi turizmus fontos úti célja legyen – mutat rá a felmérés.
Természetesen akadnak olyanok is, akik megengedhetik maguknak, hogy kifizessék a kezelések ára közötti különbségeket, ők most a hazai magánklinikák betegei. De amint lehetőségük lesz ugyanazért a díjszabásért külföldi klinikákon kezeltetni magukat – hiszen a hazai magánklinikák kezelési költségei magasabbak, mint egy magyarországi, törökországi vagy nagy-britanniai egészségügyi intézményé –, nem biztos, hogy a hazai drágább szolgáltatás mellett döntenek.
D. I.
Szabadság (Kolozsvár),