A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

"Magyari Tivadar élesen elítélte a jelenlegi erdélyi magyar újságírást. A következő fogalmakkal jellemezte a romániai magyar sajtót: monopolista diskurzus, aprofesszionalizmus, literaturizáltság, akommercializmus, kisebbségi neurózis. Mindegyik elmarasztaló minősítését megmagyarázta. A "monopolista diskurzus" egyik fő jegye a magyar közélet egészének igenlése. Az "aprofesszionalizmus" fogalma arra utal, hogy a romániai magyar sajtóban számos, máshol hatékonynak vagy értékesnek elfogadott szakmai követelményt nem ismernek, vagy nem tartanak fontosnak. A "literaturizáltság" szerinte abban mutatkozik meg, hogy az újságírásnak a (szép)irodalom vagy a filológia mindenképpen az elitkultúra - területéhez és hatáskörébe kellene tartoznia. Ez a tradíció nem tud mit kezdeni a nagy kiterjedésű közönséggel, nem ismeri a tömegkultúra jegyeit, nem érti a közönség számos tömeges megnyilvánulását (például a Nők Lapja sikere, az esztétikailag kétséges Európai Idő viszonylagos sikere, stb.). Az "akkomercializmus": az üzleti szellem hiánya. Mindennek egyik eredménye az, hogy a romániai magyar sajtó viszonylag kevésbé tölt be szórakoztató funkciót, csekély mértékben ér el egyes kiterjedt közönségrészeket. Holott a szórakozás alapvető motiválója a médiahasználatnak. Anyanyelvi sajtószórakoztatás hiányában a romániai magyarok a román vagy a magyarországi magyar sajtóhoz fordulnak. Azok piaci rést töltenek be. A kisebbségi neurózist azért említi, mert szerinte a sajtó dramatizálja a kisebbségi létet, az etnikai viszonyok problémás voltának érzetét fokozza. A sajtó funkcióján túli szerepet vállal a kisebbségi lét kezelésében: felveszi a jogvédő politikai vagy civil szervezet szerepét. /Magyari Tivadar média szakos szociológus: Szabadság - sajtószabadság. Médiánk identitása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Magyari cikke felfogható egy támadássorozat részének, hiszen ugyanilyen elítélő hangon nyilatkozott, éppen a legjobb romániai magyar napilapban: - Cs. Gyimesi Éva /Székely Kriszta: Cenzúra nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./- és Kántor Lajos /Székely Kriszta: Szabadság - sajtószabadság Kritikus szemléletre, nem pedig "orvlövészekre" van szükségünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

Az új oktatási törvény fordítását közölte a Romániai Magyar Szó júl. 8-i száma, eszerint a 8. szakasz értelmében minden helységben működtetnek román vagy adott esetben kisebbségi tannyelvű osztályokat. Ezt az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye is a pozitívumok között említette. Valójában a törvény szövegében a vagy helyett és szerepel, tehát továbbra is kötelező minden helységben román osztályokat indítani, mellettük lehetnek anyanyelvű osztályok is. /Borbély Zsolt Attila: Sajtóhiba? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28. - Erdélyi krónikás rovat/

Constantin Daicoviciu, a kolozsvári egyetem rektora, a kolozsvári Történeti Intézet igazgatója 1973 májusában halt meg. A halála előtti hónapban összehivatta a tudományos munkatársakat és kifejtette, hogy a dákoromán elmélet nem megalapozott. Nem fogadta el Ion Nesztor történész kollégájának állítását, hogy a dridu műveltség azonos az ősrománok műveltségével. A dridu műveltségnek ugyanis a későbbi fejlődési szakasza van Romániában, a korai szakasza Bulgáriában. Aki tehát elfogadja, hogy a dridu műveltség az ősromán, annak azt is el kell fogadnia, hogy a románok délről észak felé vándoroltak. A jelen levő román történészek óriási felhördüléssel fogadták Daicoviciu bejelentését, emlékezett vissza az akkori megbeszélésre dr. Ferenczi István régész, hozzátéve: fel kellene kutatni Daicoviciu akkori nyilatkozatát, végrendeletét. /Constantin Daicoviciu politikai-történettudományi végrendelete. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ szövetséget kötött az Újraegyesítés Pártjával, melynek teljes neve: Újraegyesítés Pártja - Dák-Latin Opció. Az újraegyesítés Romániára és a Moldavai Köztársaságra vonatkozik. A pártelnök Mircea Druc, a Moldavai Köztársaság hajdani miniszterelnöke, aki román-moldavai kettős állampolgársággal rendelkezik. Valeriu Tabara RNEP-elnök a nemzeti jellegű lépések felélesztését látja a jövendő pártegyesítésben. /Különös házasság. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

Közelednek a választások, Iliescu pártja egyre népszerűbb, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Mérlegelni kell, Iliescuék győzelme esetén milyen politikát folytasson az RMDSZ. Borbély Zsolt Attila szerint három forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy az RMDSZ szövetséget köt az új kormányzattal. A másik, hogy Markó Béla sarkára áll, kitart amellett, hogy Iliescu pártjával nem lép koalícióra. Ebben az esetben a neptunisták mégis megkötik a szövetséget. A harmadik változat az, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonul. /Borbély Zsolt Attila: Új választás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

A magyar államalapítás 1000. évfordulója alkalmából a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma "Világítsuk ki a Kárpát-medencét!" címmel tűzgyújtási akciót hirdet 2000. június 23-án, közép-európai idő szerint éjfélkor. Szeretnék, ha az akcióban minél többen vennének részt, kinyilvánítva ezáltal a magyar nemzet egységét. Egységes szertartást javasolnak: a Miatyánk elmondása, a Himnusz és a Cserkészinduló eléneklése. - A nagybányai 015. sz. gr. Teleki Sándor cserkészcsapat bejelentette, hogy hol fog tüzet gyújtani, a Kereszthegy csúcsán, illetve a Kövesbérc tetején. /Világítsuk ki a Kárpát-medencét ! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 16-22./

″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ - jelentette ki az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ főszerkesztője. A cikkíró, Nyulas Ildikó megállapította: ennek a szórakoztató lapnak is vannak erényei. Az olvasó könnyed, közérthető stílusban megírt anyagokat találhat benne. Az emberek szeretnek hihetetlen, elérhetetlen dolgokról olvasni. - Egészen más az A Hét /Bukarest/ című kulturális hetilap. Közérdekű témák vetődnek fel. ″Ebben a lapban valahogy minden a helyére kerül″ - nyugtázta elismerően a kis írás. /Nyulas Ildikó: ″Mi az, hogy "színvonal"? A lapot el kell adni!″ = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

"Jan. 10-12. között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata platformjának elnöke Berlinben részt vett az Európai Demokrata Unió (EDU), valamint az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. Jan. 11-én a pártelnökök nyilatkozatot fogadtak el, amely kitér az Európai Unió (EU) bővítésére. Az EDU pártelnökök berlini nyilatkozata külön figyelmet szentelt az EU bővítésére. Ugyancsak jan. 11-én a Fidesz Magyar Polgári Párt és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja az EDU tagjává váltak Az RMDSZ is támogatta a két párt csatlakozási kérését. - Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a parlamenti választások után kialakult romániai politikai helyzetről. Kifejtette, hogy az RMDSZ maradt az egyetlen jobboldali, konzervatív, keresztény-demokrata orientáltságú politikai alakulat a román parlamentben. Elmondta, a Szövetség jelentős eredményt ért el a tavaly novemberi választásokon, megnövelte mandátumainak számát. A koalíciós partnerekkel ellentétben az RMDSZ a jó eredményt annak köszönheti, hogy következetes magatartást tanúsított a kormányprogram teljesítésének, valamint az erdélyi magyarság célkitűzéseinek megvalósítását célzó erőfeszítések tekintetében. Markó Béla felhívta a fórumokon jelenlévők figyelmét a Nagy-Románia Párt előretörésére, valamint arra, hogy az ellenzékben működő politikai erőknek feltétlen összefogásra van szükségük, hogy megakadályozzák a szélsőségesen nacionalista politikai alakulatok előretörését. - Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ-küldöttségének tagja az EPP Kongresszusi Nyilatkozat-kidolgozó Bizottságának, valamint az Európai Identitás Munkacsoportja ülésén, Kelemen Kálmán pedig a Gazdasági Együttműködés Munkacsoportjának ülésein vett részt. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 12. - 1885. sz./"

"Borbély Zsolt Attila elemzésében felvázolta az RMDSZ útját. Az első öt év a szövetségi demokrácia kiteljesedésének periódusaként is felfogható, a demokráciaellenes tendenciák, szögezte le. Az "egyszemélyi vezetésként jellemezhető első, Domokos-Szőcs periódus, a kétfejű RMDSZ-struktúra után a Szövetség elnökségében többségbe kerültek azok, akik a nagyváradi RMDSZ-kongresszuson elfogadott dokumentumok belső pluralizmusról szóló passzusait komolyan vették, s ebbe az irányba igyekeztek lépni." Nincs más alternatíva a közel kétmilliós erdélyi magyarság érdekképviseletére, mint a belső demokrácia, és nincs más jövőkép, mint a saját magyar társadalom megteremtése, a többszintű magyar autonómia. A jelenlegi etnodiszkriminatív állampolitika, mely végső célkitűzéseiben töretlen Trianon óta, s melynek megváltozására a jelenlegi RMDSZ-kurzus mellett nincs esély, óhatatlanul a teljes felmorzsoltatáshoz vezet, hacsak be nem következik áttörés a kisebbségpolitikában. - 1992. október 25-én az erdélyi magyarság megfogalmazta autonómiaigényét, majd ezt 1993 januárjában az alapszabályzat és a program szintjére is lefordította. Az ekkor kezdődő Markó-korszak első két évében az RMDSZ lépegetett előre a belső demokrácia kiteljesítésének útján. Létrejöttek és működni kezdtek az állammodellt követő egyes intézmények, a parlamentnek megfelelő SZKT, a kormány analógiájára megalkotott Ügyvezető Elnökség, valamint a bírói hatalmat megjelenítő bizottságok. Nem történt előrelépés viszont előrelépés sem az autonómia-statútumok, sem a belső választás, sem pedig a belső választással összefüggő erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításában. 1995-ben megtört a demokratikus-autonomista lendület. Az 1995-ös kolozsvári kongresszuson Markó Béla meggyőződhetett arról, hogy akkor is maga mögött tudja az RMDSZ középgárdáját, ha nem teljesíti a vállalt programot. A hatalom megtartásának van egy konfliktusmentesebb, kényelmesebb útja a neptuniként emlegetett vonallal való kiegyezés. 1996-ban az RMDSZ politikájában paradigmaváltás történt: a belső demokrácia kiépítésének programja a jégre került az autonómia célkitűzése mellé. - Az 1996-ban elfogadott szabályozás megyei platformlistát irányzott elő az országos helyett. 2000-es esztendő elején az SZKT ismét nekigyürkőzött a feladatnak, de végérvényes szabályozást nem fogadott el. Egy olyan szabályozás, mely a helyi lobbi kezébe adja a választás módjáról való döntés jogát s ezzel a hatalom átmentésének lehetőségét, teljes mértékben diszfunkcionális. (2000 elején ilyen szabályozás született, s a minap az Ügyvezető Elnökség is ebben a szellemben fogant szabályozást terjesztett elő az SZKT-nak.) A 2001. március 31-i SZKT-ülés megszavazta önmaga mandátumának kiterjesztését 2003-ig. Igaz, hogy ez alapszabály-ellenes, hisz az alapszabály előírja a belső választás megtartását, igaz az is, hogy organikus határozatról van szó, és nem volt meg a minősített többség. Birtalan Ákos az Európai Időben az év elején részletesen és adatoltan elmondotta, az SZKT presztízse, szerepköre lecsökkent, az erdélyi magyarság parlamentjének szerepét betölteni hivatott szerv a vezetőség döntéseit utólag legitimáló fórummá silányult. György Attila az Erdélyi Napló március 6-i számában rámutatott, az RMDSZ immáron nem több, mint egy "klientúrára és feudumokra épülő párt, amely a nemzeti érzésre alapozva négyévente megadóztatja a meghalni nem akaró reményt." /Borbély Zsolt Attila: Belső választás - elnapolva. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Több ezer ember jelenlétében aug. 12-én újraavatták Nagykanizsán a Nagy-Magyarország Emlékművet. Az obeliszket 1934-ben állították fel a városközpontban, az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés következményeire emlékezve. Az oszlop a 63 régi magyar vármegye címerpajzsával volt díszítve, négy oldalán négy szobor állt, tetejét a Szent Korona borította be, talapzatára pedig a magyarság tragédiáira emlékeztető Muhi, Mohács, Arad és Trianon városneveket vésték. Az emlékművet 1952-ben ledöntötték, most pedig kiásták és újraállították a helyi önkormányzat 3,5 millió forintos és a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 10 millió forintos támogatásával - közölte Rózsás János, a nagykanizsai szoborbizottság tagja, a város díszpolgára. Az emlékmű avatásán Simicskó István, a magyarországi miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára mondott ünnepi beszédet. - Az emlékmű-avatás azt jelentheti, hogy az eddigi hosszú, gátlásos hallgatás helyett emlékezünk, mert a "szívünket bántó fájdalmakról való hallgatás növelheti a gyűlölet, az indulat erejét is" - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: "Nem nosztalgiával és irredenta ábrándokkal fordulunk Trianon felé, hanem a jövőt, a magyarság egészének szebb és jobb jövőjét képzeljük magunk elé és ezért munkálkodunk". "Higgyük, hogy a népek szabad akaratából, a nemzetiségek önrendelkezésének biztosításával egy új, a nemzeti mellett európai identitással a jövőben szimbolikussá válhatnak a most egymástól elválasztó határok, és újból egyesülhet a magyar nemzet, az unióban eggyé váló országok közösségében". A rendezvényen a politikai pártok közül nagy számban képviseltették magukat a MIÉP tagjai, jelen voltak a Fidesz helyi vezetői is. Az MSZP és az SZDSZ képviselői nem voltak ott az ünnepségen. /Nagykanizsán felavatták a Nagy-Magyarország emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ című kétheti lap néhány napja felmondott valamennyi munkatársának, akik Új Idő néven színes magazint készülnek a piacra dobni. A csőd szélén álló Európai Idő alapítója, a lapot kiadó Erido Kft. ügyvezetője, Horváth Alpár szerint korábbi munkatársai tudatosan tették tönkre a magazint, ezért pert helyezett kilátásba. Az egykori főszerkesztő, Willmann Walter úgy vélte, a magazint a rossz menedzselés sodorta a csődközeli helyzetbe. A kéthetenként megjelenő magazin az 1989. decemberi események után látott napvilágot. A lap 30 ezres példányszámban jelent meg, az Európai Idő nevű kisvállalkozás kiadásában. Az 1991 márciusában megalakuló, a kiadási jogot átvevő, Horváth Alpár kizárólagos tulajdonában lévő Eurid Kft. azonban ugyanazon év szeptemberében már csak 6200-as példányszámot regisztrált. 1996-ra 35 ezres példányszámot értünk el, amikor 20 millió lej körüli részesedést is tudtunk fizetni - emlékezett Horváth Alpár. Ekkor már nyereséges vállalkozás volt az Európai Idő. Horváth Alpár feleségére, Horváth Olgára bízta az ügyvezetést. 1999 májusára azonban a cég közel 500 millió lejes adósságot halmozott fel. Horváth Olga átvette a teljes ügyvezetői jogkört. A lap példányszáma csökkent, jelenleg 11 350 példányban nyomják. Az Európai Idő több mint 1,2 milliárd lejes adósságot halmozott fel. Az időközben Horváth Alpártól elvált Horváth Olga jelezte, hogy már képtelen meggyőzni beteg exférjét, hogy továbbra is maradjon a háttérben. November 13-án megjelenik az Új Idő című kétheti rendszerességgel megjelenő magazinunk nulladik száma - jelentette ki Willmann Walter, az új lap főszerkesztője, illetve az Uránia Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. /Csinta Samu: Lapháború készül Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./"

"A tervek szerint nov. 13-án kerül utcára a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Új Idő képes magazin 0. száma. A bemutatkozó példányok 16 oldalon nyújtanak tájékoztatót a lapalapítók törekvéseiről, az egyelőre kéthetenként megjelenő kiadvány a továbbiakban 24 oldalon jut el az olvasókhoz, s bevallottan mindenekelőtt szórakoztatásra törekszik. A lap az Uránia Kft. kiadásában jelenik meg, szerkesztői az Európai Idő volt munkatársai. Lapigazgatója Wilmann Walter, a főszerkesztő Kocsis Károly. /(Flóra Gábor): Új erdélyi magyar nyelvű képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Máj. 7-én a szenátus ülésén Adrian Paunescu arra kérte az RMDSZ vezetőit, nyilvánosan határolódjanak el bizonyos erdélyi magyar lapokban megjelent románellenes cikkektől. A Háromszékben, az Európai Időben és a Történelmi Magazinban megjelent cikkek többek között a román nép eredetét taglalják — állítja a Mediafax hírügynökség szerint Adrian Paunescu. A szociáldemokrata szenátor által minősíthetetlennek nevezett cikkek elítélik a Hargitai Ortodox Püspökség azon döntését, hogy a magyarlakta falvakban görög-keleti templomokat építsenek annak érdekében, hogy megerősítsék a román közösséget. Paunescu szerint az említett kiadványokban az jelent meg, miszerint a székelyek jöttek legelőször Erdélybe, miközben a románok csupán a 18. században értek ide. Ezáltal — állítja a szenátor — a dák-római kontinuitást "legendaként" tüntetik fel. Kijelentette: egy olyan párt tagja, amely túl sok lépést tesz a harmónia irányában, elfogadva az RMDSZ "túlzott követeléseit". /Paunescu magyar lapok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Elhunyt Salamon Sándor tanár, írói nevén Sombori Sándor /Barátka, 1920. okt. 4. – Sepsiszentgyörgy, 2002. jún. 20./. Évtizedeken át tanított Sepsiszentgyörgyön. /Kónya Ádám: Szavával varázsolt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./ Ifjúsági, történelmi regényei jelentek meg, önéletrajzi jellegű trilógiája a Zajló esztendők /regényes krónika/ I. Köd és derengés /1995/, II. A kolozsvári diák /1996/, III. Katedra és színpad /1997- Európai Idő, Sepsiszentgyörgy/.

"Az idén februárban megalakult Erdélyi Magyar Írók Ligája első írótáborára került sor a napokban Zetelakán. Aug. 20-án a gálaesten vendégek és vendéglátók köszöntötték egymást, és megünnepelték Szent István napját is. Az ötnapos tábor aug. 25-én ér véget, ezalatt felolvasások, irodalomelméleti és irodalomkritikai előadások, filmvetítések, koncertek és színházi előadások váltogatják egymást. Szonda Szabolcs a bukaresti hungarológián diplomázott és a román irodalmi jelenségekről készített keresztmetszetet. Orbán János Dénes tartott költői szemináriumot, Szávai Géza pedig írói szemináriumot. Szávai Géza Magyarországon él és alapító tagja vagy az Erdélyi Magyar Írók Ligájának. Fontosnak tartja az EMIL megalakulását. Szerinte az Erdélyi Magyar Írók Ligája sem egy helyi, önérdekű szövetség, hanem összhangban a magyar egyetemes írói elkötelezettséggel, annak olyan távlatot tud adni, amit úgy nevezhetünk, hogy európai identitás. Erdély olyan kulturális-történelmi hely, ahol három náció együttélése mutat a múltból a jövőbe, magyarázta Száva. Létay Lajos, a nyolcvankét éves költő a Búcsú a lányoktól című új verseskötetével a kezében jelent meg. /Írótábor Zetelakán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./"

"Egynapos megszakítás után dec. 1-jén folytatta budapesti látogatását a román kormányfő. Adrian Nastase árvízvédelmi konferencián vett részt, majd ellátogatott a román nagykövetségen a román nemzeti ünnep tiszteletére rendezett fogadásra, amelyre Medgyessy Péter is meghívást kapott. A nemzetközi árvízvédelmi konferencián részt vett az Európai Unió képviselői mellett osztrák, cseh, dán, finn, szlovák, német meghívottak is felszólaltak. Nastase nyilatkozatában elmondta: a napokban folytatott kétoldalú tárgyalások új kezdetet jelentenek a két szomszédos ország viszonyában. Az árvízvédelmi konferencián elmondott beszédében a román kormányfő közös, regionális és európai szintű árvízvédelmi stratégia kidolgozásának szükségességét hangoztatta. A román kormányfő részt vett a budapesti román nagykövetségen a nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadáson. Az egyik polgári kör tiltakozó tüntetést tartott amiatt, hogy Medgyessy Péter és Adrian Nastase a Kempinski Szállóban közösen ünnepelt a román nemzeti ünnepen. A szálloda előtt mintegy öt-hatszáz, nemzeti színű zászlókkal érkező tiltakozó gyülekezett. Az MTI szerint mindössze 120 tiltakozó volt, ám a rendőrök kiszorították őket az épület előtti játszótérről, és egy embert kiemeltek a tömegből. /B. L.: Nastase: európai identitást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/ Adrian Nastase miniszterelnök dec. 1-jén délelőtt Kolozsváron részt vett a román nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségek megnyitásán, majd Budapestre utazott. Nastase kijelentette: az a tény, hogy a román nemzeti ünnep egy részét Magyarországon, de román területen - a budapesti román nagykövetségen - tölti, azzal az üzenettel hasonlítható össze, amelyet a kolozsvári ünnepségen való részvétele jelent. Az elődök emléke előtti tisztelgés mellett Románia jelét adja felelősségének, komolyságának és annak az akaratának, hogy mostani partnereivel, a NATO tagállamaival együttműködésre törekszik. A kormányfő külön hangsúlyozta: az a tény, hogy a magyar miniszterelnök és a magyar ellenzék képviselői jelen lesznek a budapesti román nagykövetség fogadásán, azt jelenti, hogy "túllépnek azon a múlton, amely Románia számára az 1918-ban történt újraegyesülés örömét, de Magyarország számára mást jelenthet". "Szilárd meggyőződésem az, hogy a múlthoz való eltérő kötődésünk mellett közös érdekeink vannak, amelyek a jövőben rendkívüli lehetőséget adnak a közös építkezésre" - fogalmazott Adrian Nastase. /Nastase Budapesten ünnepelt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ A szálloda előtt a tüntetőket a rendőrök kiszorították a szálloda előtti térről, és három embert kiemeltek a tömegből. Előre nem bejelentett demonstráció zajlott a szálloda előtt. A résztvevők azért tiltakoztak, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy magyar kormánypárti politikusok egy olyan ünnepi fogadáson vesznek részt, amelyen arról emlékeznek meg, hogy 1918. dec. 1-jén a gyulafehérvári gyűlésen kikiáltották Erdély, Havasalföld és Moldva egyesülését. A demonstrálók egy "Tégy a magyargyűlölet ellen!" feliratú táblát vittek. Kórusban kiabálták egyebek között, hogy "Vesszen Trianon!", "Vesszen Medgyessy!". A tömegben látható volt többek között Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő, Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője, illetve Budaházy György, a Magyar Revíziós Mozgalom elnöke, akit az Erzsébet híd július 4-én történt jogszerűtlen lezárása után rendzavarás szabálysértése miatt pénzbüntetésre ítélt a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A téren egybegyűltek előtt Bayer Zsolt azt hangoztatta, hogy ezen a napon fölényes győzelmet aratott a román diplomácia a magyar diplomácia felett és csak a maroknyi demonstráló képviseli Magyarország becsületét. A Nemzetközi Erdély Bizottság nevében Eva Maria Barki eljuttatta az MTI-hez a szervezet Adrian Nastase miniszterelnöknek címzett levelét, amelyben úgy fogalmaznak: Adrian Nastaseből hiányzik a kellő szenzibilitás, amikor Budapestre jön dec. 1-jét megünnepelni. A Lelkiismeret 88 csoport nevében Kocsis Imre, a szervezet elnöke juttatott el az MTI-hez közleményt, amelyben tiltakozott amiatt, hogy Medgyessy Péter Budapesten fogadja Adrian Nastasét. A dokumentum szerint a Lelkiismeret 88 csoport egyetért azokkal, akik a Kempinski Szálloda előtt tiltakoznak a "szégyenteljes ünnepség" ellen. /Demonstráció a Kempinski Hotel előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./ Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász levelében ez állt: "Ön Budapestre jött december elsejét megünnepelni. Csodálkozunk azon, mennyire hiányzik Önből a kellő szenzibilitás. Nyilvánvalóan a román emlékezetből kitörölték azt a tényt, hogy a gyulafehérvári ígéreteket mind a mai napig nem tartották be. Ez a nap az erdélyi magyarságnak 84 év elnyomást, megaláztatást és az önrendelkezés megtagadását jelenti. Provokációk nem segítik elő a népek egyetértését és a problémák megoldását. Ezért kötelezettségeinek teljesítésére szólítjuk fel az Ön kormányát és az erdélyi magyarságtól 84 éven át megvont önrendelkezés biztosítására." A levelet a közismert bécsi jogászasszony a Nemzetközi Erdélyi Bizottság nevében jegyzi, a felszólítást támogatják a következő szervezetek is: Trianon Társaság, Magyar Revíziós Mozgalom, Hegyvidéki Lokálpatrióta Egylet, Bocskai Szövetség, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Horthy Miklós Társaság, Szent Korona Szövetség, Nemzeti Társas Kör, Százak Tanácsa, Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei Régiója, Összefogás a Fennmaradásért Szövetség, Jobbik Ifjúsági Közösség. /Nyílt levél a román miniszterelnöknek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./ Adrian Nastase román miniszterelnök azért sietett vissza Budapestre, hogy a magyar kormányt is bevonja Erdély elvesztésének ünneplésébe. Az egyiknek ünnep, a másiknak gyász. A meghívást Medgyessy Péter elfogadta, amit a kormányszóvivő így magyarázott: a magyar kormány politikája nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire épül. Az állásfoglalás magyarázatként elfogadható lenne, ha pár órával korábban Adrian Nastase nem fejtette volna ki a rácsok mögé zárt aradi Szabadság-szoborról, hogy az Nagy-Magyarországot jelképezi, és azért nem találják ildomosnak visszaállítani a város bármely közterére. Tehát a Nagy-Magyarország szimbólumát nem tudja elviselni a román kormányfő, de a Nagy-Románia december elsejei ünnepét Magyarországon is megüli, ahová meghívja vigadni a vesztes félt is. Annak a pár tiltakozónak volt igaza, aki tüntetett a Kempinski Szálloda előtt e közös ünneplés ellen, szögezte le Bágyi Bencze Jakab. Medgyessy Péter említette-e az erdélyi magyarok véleményét a december elsejei ünnepről? /Bágyi Bencze Jakab: Szimbólum és valóság. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Dec. elseje 1989 óta nemzeti ünnep Romániában. 1918-ban ezen a napon a gyulafehérvári román nemzetgyűlés kimondta Erdély csatlakozását Romániához. Adrian Nastase Kolozsváron kínosan ügyelt arra, hogy másképp fogalmazzon: szerinte Erdély újraegyesült Moldvával és Havasalfölddel, nem csatlakozott. 1990-ben, a gyulafehérvári központi ünnepségen Szőcs Géza beszédekor az akkori miniszterelnök, Petre Roman vezényelte a magyar szónokot kifütyülő tömeget, a hazafiak "kifelé a magyarokkal az országból" és "halál reájuk" szlogenekkel emelték a rendezvény fényét. Tavaly az állami ünnepségek egy részét az "ősi román városba", Csíkszeredába tervezték, hatóságilag rendelve ki az állami alkalmazottakat és a diákokat. A székelyeknek sikerült megsérteniük a toleráns román többséget azzal, hogy közleményben kérték: mivel ez nem az ő ünnepük, aki csak teheti, az maradjon otthon. Akinek pedig muszáj részt vennie, az viseljen fekete szalagot. Az esetről hetekig cikkezett felháborodva a román sajtó. A mostani közös ünnep beláthatatlan távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban. Könnyen lehet, hogy a közeljövőben Gheorghe Funar polgármester nyitja meg a Horthy 1940-es bevonulására emlékező nagyszabású kolozsvári rendezvénysorozatot. Ide jutottunk kétezerkettőre: a huszonhárommillió román munkavállaló helyett a bukaresti miniszterelnök érkezett Budapestre Erdély elcsatolását ünnepelni. Ezt akartuk? /Lukács Csaba: Ünnepeltek... (Magyar Nemzet, dec. 2.). Átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 10./"

"Szőke Mária Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötete a most alakult aradi magyar kiadó, az Irodalmi Jelen Könyvek első kiadványa. Riportokat tartalmaz a könyv. A riportok a 13 esztendős újságírói tevékenysége idején jelentek meg a Bihari Napló, Erdélyi Napló, Európai Idő és a Nyugati Jelen hasábjain. /Tóth Hajnal: Könyvbemutató: Vízumkényszer a Paradicsomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 25./"

"Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./"

"Ukrajnában magyar-magyar ellentétek késleltetik az Illyés alapítványi támogatást.Még az erdélyi magyarság életkörülményei is irigylésre méltóak a kárpátaljaiakhoz képest. A magyarság belső ellentétei egyelőre az anyaországi segélyek folyósítását is befagyasztották. Ungváron aggódva tekintenek a jövőre, amely Magyarország európai uniós csatlakozásával a határok lezárását, a vízumkényszer bevezetését is jelenti. Kárpátaljának alig van kapcsolata Máramaros megyével. Hiába épült meg jó két éve a Tisza-híd Máramarossziget és a túloldalt lévő Aknaszlatina között, a két hídfőn nem építették ki a határátkelés infrastruktúráját. A hosszúmezői vasúti hídon is csak a határövezetben lakókat engedik át a Tisza túloldalára. Kevés erdélyi turista vállalkozik kárpátaljai kirándulásra. Beregszászba vagy Ungvárra ugyanis Magyarországon keresztül vezet a különleges engedély nélkül is járható út. A régióról, a kárpátaljai nehéz életkörülményekről az 1998-as, majd a 2001-es tiszai árvíz idején lehetett hallani.Ötvös Ida, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége felső-tiszavidéki szervezetének elnöknője elmondta, hogy az árvíz után az állam által nyújtott újjáépítési segélyből sokan tágasabb házat akartak építeni, mint ami odaveszett, de a pénz még az épület befejezése előtt elfogyott. Ezért látható a sok félbehagyott, félig megépült ház. A kárpátaljai magyarság Budapesthez igazítja az óráját, noha Ukrajnában a romániaival megegyező kijevi időt tekintik hivatalosnak. A helybeliek furcsa mód jól kiigazodnak e kettős időszámításban. "A vonat természetesen a kijevi idő szerint indul, az iskolánkban a tanítás viszont az európai idő szerint kezdődik" - magyarázza Forgon László, a viski Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója. A szovjet birodalom felbomlása után hivatalossá tett ukrán nyelvet még a tanárok sem tudják. A magyar gyermekek magyarul tanulhatják Ukrajna földrajzát, történelmét, és a magyar történelem oktatásában is csak a tankönyvhiány okoz nehézséget. Az ukrán kormányzat 185 hrivnyában (1,2 millió lej vagy 8100 forint) állapította meg a minimálbért, és amint Horváth Sándor, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese elmondja, a fizetések zöme alig haladja meg ezt az összeget. A tanári bér 220 hrivnya (9680 Ft, 1,4 millió lej), ami vásárlóértéke szerint is szánalmasan alacsony. A megélhetés alapvető feltétele a mellékkereset. Forgon László matematikatanár csak azzal a kikötéssel vállalta el a viski magyar iskola igazgatását, ha mellette folytathatja a lakodalmi zenélést. A kárpátaljai régiókban a magyarországi feketemunkából vagy a határ menti üzletelésből lehet megélni. Az ukrán benzin magyarországi eladása különösen jól jövedelmező "iparág". Az ukrán költségvetésből idén csak 40 ezer hrivnyát szántak a nemzeti kisebbségek támogatására. A 260 millió lejnek vagy 1,7 millió forintnak megfelelő összeg nagyobb része a legnagyobb kisebbségként számon tartott orosz közösségnek jutott. A 195 ezer fősre becsült magyar közösség Kárpátalján a lakosság 16 százalékát teszi ki. A magyar kultúra ápolásának legfontosabb forrása az anyaországi támogatás. "Az Illyés Közalapítvány tavalyi, Kárpátaljának szánt keretének 60 százalékát a Beregszászi Tanárképző Főiskola emésztette fel, a megmaradó 18 millió forintra mintegy 300 pályázatot nyújtottak be" - világosított fel Horváth Sándor, aki az elmúlt négy évben a kárpátaljai alkuratórium tagjaként vett részt a pályázatok elbírálásában.Nem véletlen, hogy az Illyés-alkuratórium összetétele az egyik legkényesebb politikai kérdés a magyar közösség számára. Noha az egyházak vállaltak közvetítő szerepet az egymással szemben álló Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) között, a május eleji, Beregszászra összehívott alakuló ülést dolgavégezetlenül kellett felfüggeszteni. "A felek már megállapodtak abban, hogy paritásos alapon lesznek jelen az alkuratóriumban - magyarázza Sari József, a KMKSZ Felső- Tisza-vidéki régióelnöke -, a közalapítvány budapesti képviselői azonban külön-külön tárgyaltak valamennyi kurátorjelölttel, és felborult az egyezség." Horváth Sándor - aki az UMDSZ jelöltjeként vett részt az ülésen - elmondta, tulajdonképpen az elnök és az alkuratóriumi titkár személyében nem sikerült megállapodni. Úgy vélte, az lenne a legjobb, ha az Illyés budapesti kuratóriuma vállalná a kárpátaljai pályázatok elbírálásának felelősségét, és kivenné a feladatot a helyiek kezéből. Csak így lehetne elkerülni, hogy ne a saját programjaik támogatásáról döntsenek a kurátorok. Erős az KMKSZ-UMDSZ szembenállás. A kárpátaljai magyarság autonómiáját zászlajára tűző KMKSZ alulmaradt a magyarok által megszerezhető egyetlen képviselői helyért folyó választási küzdelemben. A kijevi parlamentben immár nem Kovács Miklós KMKSZ-elnök, hanem Gajdos István képviseli a kárpátaljai magyarságot. Utóbbit az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt jelölte a beregszászi járásban, amely korábban együttműködési megállapodást kötött az UMDSZ-szel. "A kárpátaljai magyarságnak nincs parlamenti képviselője - értelmezi a helyzetet Sari József Felső-Tisza-vidéki KMKSZ-elnök. - Gajdos Istvánt az ukrán hatalom juttatta parlamenti székhez. Ukrán szavazatokkal győzte le a magyarság jelöltjét, Kovács Miklós KMKSZ-elnököt, és a parlamentben is egy ukrán párt frakciójában tevékenykedik." "Arra a lóra tettünk, amelyik a mi ügyünket viszi - jelentette ki Dupka György, az UMDSZ alelnöke. "A két magyar szervezet politikai programja nagyjából ugyanazokat az elemeket tartalmazza. Csupán annyi a különbség, hogy a Fidesz a KMKSZ-t, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége pedig az UMDSZ-t fogadja el partnerének" - magyarázza a helyzetet Horváth Sándor. Az UMDSZ az autonómiaformák közül csak a kulturális önrendelkezésnek a híve, míg a KMKSZ a területi autonómiát is hangoztatja. /Gazda Árpád: Szegény gazdagok Kárpátalján. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./"

Az Európai Idő Sepsiszentgyörgyön megjelenő kétheti lap felhívást tett közzé: a szerkesztők a sikertelen magyarországi választások kapcsán Anyaországalap létrehozását jelentette be. Adakozásra hívják fel az erdélyi magyarokat a „trianoni Magyarországban rekedt, nemzeti öntudatukban önhibájukon kívül megrokkant polgárok, valamint utódaik történelemoktatásának támogatására". Az összegyűlt összeget – a történelmi egyházak vezetőit kérve fel a pénzadományok kezelésére – átutalják a magyarországi oktatásügyi tárcának, hogy azt a nemzettudat ápolására költsék. S csakis szigorúan e célra. Jelezve ezáltal, hogy a kettős állampolgárság nemigenét méltósággal lehet kezelni, elviselni. /Kristó Tibor: Válasz a nemigenre. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

A sepsiszentgyörgyi Európai Idő legutóbbi számában Csiby Károly írt a kolozsvári Bugakov kávéházban rendezett Méhes-estről „A Kossuth-díjas agg írócska megistenülése” címmel. A nyolcvankilenc éves Méhes Györgyről van szó. Csiby szerint az író a Kossuth-díjat az Orbán-kormány üzleti partnere révén kapta, aki nem más, mint a szerző fia, ifj. Nagy Elek. „Tegező viszonyban levelezve díjat kért Orbán Viktor miniszterelnöktől apja számára…” Az a kérdés, írta Szőcs István, ironikusan, jelezve az állítás valótlan voltát, hogy a miniszterelnök vagy Nagy Elek vezérigazgató adta oda a levelet olvasásra Csiby Károlynak. „Nem tudni, hogy a szocreál-színdarabocskák, bárgyú kisregények” szerzője miért cserélte fel eredeti nevét Méhes György írói névre? – írta Csiby Károly. De bizony tudni, írta Szőcs István. Nagy Elek 24 éves újságíró megírt valamit az akkor eltávozott román királyi kormányzatról. A negyvenes évek végén egy haragosa jelentette a pártnak ezt a cikkecskét, emiatt Nagy Eleket eltiltották a közléstől. Ekkor vette fel álnévül felmenője, a hajdani kiváló matematikus nevét. Később azután engedélyezték, hogy írjon, de csak álnéven. Szőcs István hozzátette, Méhes közönségsikert aratott művein kívül írt komoly munkákat is. Például egy izgalmas „parabola-drámát” Jerikó pusztulásáról. A rendszerváltáskor ajánlatos taktikákról szól a darab. Továbbá szól ez a dráma az irigységről is. Létezett Jerikóban ugyanis egy hadvezér, aki képes lett volna megmenteni a várost. Őt azonban szabotálták: „Az? Az az alak? Egy ilyen NEKEM NE AKARAJA MEGMENTENI AZ ÉN hazámat! Az ilyenek, az ilyen Libényi Jánosok, Moyzes Mártonok menjenek a pokolba, helyettem ők ne mentsenek…” /Szőcs István: Méhes kimittud. = Helikon (Kolozsvár), 2005. dec. 10. – 23. sz./

Március 8-án több marosvásárhelyi újságárus jelezte a Pro Europa Ligánál, hogy egyenruhás és civil rendőrökből álló csapatok elkobozták az Európai Idő című Sepsiszentgyörgyön kiadott hetilap aktuális példányait, valamint a terjesztésre – árusításra vonatkozó okiratokat. A rendőrség – a lap főszerkesztője szerint – Mit kíván a Székely Nemzet – A székelyek 12 pontja című szerkesztőségi cikk közlése miatt kobozta el a példányszámokat. Ebben az írásban a szerkesztőség közli azt a lehetséges 12 pontból álló Mit kíván a Székely Nemzet? című dokumentumot, amelyet a március 15-én Székelyudvarhelyen tervezett székely nagygyűlésen felolvasandó lehetséges kiáltványként tűntet fel. Ebben egyebek között Székely Köztársaságot, az alkotmányozó székely nemzetgyűlés azonnali összehívását, székely nemzetőrséget és rendőrséget követelnek. A Pro Europa Liga kéri a Maros megyei rendőrségtől, hogy közölje: melyik hatóság és milyen felhatalmazással rendelte el a lap idei 5-ös számának az elkobzását. Egyszersmind tájékoztatást kérnek arra nézve, hogy a rendőrség hajtott-e végre eddig ehhez hasonló akciókat. /Elkobozták az Európai Idő legfrissebb számát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetője és Virgil Ardelean, a Belügyi Elhárítás főnöke március 8-án nem jelent meg a képviselőház védelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen a március 15-i székelyudvarhelyi székely nagygyűlésről és a Nagy-Románia Párt (PRM) ellenakciójáról tárgyaltak. „Szerintem a két tisztségviselő utasítást kapott arra, hogy ne jelenjen meg” – értékelte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a szakbizottság tagja. Ha ugyanis hivatalos meghallgatásra kerül sor, többek között az RMDSZ-képviselő jelenlétében, akkor semmiféle negatív jelzéssel nem hozakodhatnak elő a székelyudvarhelyi találkozót tekintve.” A SRI-igazgató hivatalos levelében azt közölte, hogy megbízatásából adódóan külföldön tartózkodik, ezért nem lehet jelen a bizottság ülésén. Nem hivatalos hírek szerint azonban Radu Timofte azért nem jött el, mert nem tartotta kötelességének a bizottság előtt megjelenni. Virgil Ardelean szintén levelet küldött maga helyett. Csapó József SZNT-elnök nyílt levélben kérte fel az egyházi főméltóságokat, szolgálatuk eszközeivel segítsék a nagygyűlést. Gheorghe Funar PRM-s szenátor az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta, a párt udvarhelyi ellenmozgalmára továbbra is legalább százezer románt várnak. „Nincs szükségünk engedélyre, mert ez nem tüntetés. A románoknak az alkotmány értelmében joguk van a szabad mozgáshoz és gyülekezéshez” – érvelt Funar. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke március 8-án kiállt a székely nagygyűlés mellett. Szép Gyula, az RMDSZ művelődésügyi alelnöke arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ országszerte megünnepli március 15-ét, Székelyudvarhelyen azonban nem szervez a SZNT megmozdulásával párhuzamos rendezvényt. Marosvásárhelyen a megyei rendőrség nemzetbiztonságot veszélyeztető okokra hivatkozva összeszedte a sajtóbódékból az Európai Idő sepsiszentgyörgyi hetilap február 26-i számának összes példányát. A rendőrök jegyzőkönyvet is készítettek, arra hivatkozva, hogy a lap a Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltványt tett közzé, melyet a március 15-i székelyudvarhelyi székely népgyűlés fogad el. „Nem egy tényleges elkobzásról van szó, csak egy megelőző begyűjtésről, a Büntető Törvénykönyv 166. paragrafusának értelmében” – nyilatkozta Vasile Cabulea Maros megyei rendőrfőkapitány. Az ügyben az Európai Idő szerkesztősége nemzetközi jogvédő szervezetekhez fordul, mivel Mit kíván a Székely Nemzet? – A székelyek 12 pontja című cikkről egyértelművé tették: ez csak egy „lehetséges kiáltvány”, és nem az SZNT-től származik. /Béres Katakin, Gujdár Gabriella: Hallgat a Szolgálat, elhallgattatták az Európai Időt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

„Minden engedélyt megadtak a március 15-i Székely Nagygyűlés megtartásához” – nyilatkozta március 9-én Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense az ÚMSZ-nek. Ezt megelőzően Szász Jenő polgármester a megmozdulás engedélyeztetésében érintett bizottság tagjaival, a csendőrség, rendőrség képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete kifejezte elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogy az SZNT a március 15-én Székelyudvarhelyre érkező magyarokból profitálva, próbál legitimitást szerezni egy politikai kiáltványnak. „Senkinek nincs joga kihasználni és kalandor módján akadályozni a magyarok ünnepét” – áll a Verestóy Attila szenátor által aláírt közleményben. A szervezet sem választ, sem engedélyt nem kapott a polgármesteri hivataltól a március 15-i koszorúzási ceremónia megtartására vonatkozóan. Ennek ellenére a szervezet kiáll azon határozata mellett, hogy március 15-ről idén is méltóságteljes és nyugodt hangulatban, a székelyudvarhelyi lakosság elvárásainak megfelelően emlékezzenek meg. Komoróczy Zsolt elmondta, Vasile Blaga belügyminiszter személyesen közölte a polgármesteri hivatallal: mindent megtesznek a gyűlés békés hangulatáért. Tamás Sándor képviselő, akinek arcképe megjelent a Sepsiszentgyörgyön szétszórt nagygyűlés ellenes plakátokon, bűnvádi feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke közleményben tiltakozott a megfélemlítési akció ellen. „Névtelen «jóakarók» töltik meg sms-ekkel a jóérzésű magyar emberek telefonjait, elültetve a bogarat a fejekben, hogy a nemzeti jobboldal tagjai árulók (...)” – áll a közleményben. A Ziua napilap március 9-i számának címoldalán rovásírással, gyopárcsokor közepébe vágott rohamszuronnyal „ékesített”, Legion Siculus feliratú, pajzs formájú címerrel illusztrált szöveg harangozta be a témához fűződő összeállítást. A lap azt állította: a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az Academia Catavencu Sajtófigyelő Ügynöksége, a Pro Europa Ligához csatlakozva tiltakozó közleményt adott ki, túlkapásnak minősítve a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség akcióját, amely során egy állítólagos autonómia-kiáltvány miatt az Európai Idő című lap utolsó számának összes marosvásárhelyi példányát elkobozták. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szintén közleményben tiltakozott: a sajtószabadság megsértéseként értékelik akció ellen. Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője a médiától kért segítséget az ügyben. /Domokos Péter, Tóth Adél: Engedélyezte Szász Jenő a Székely Nagygyűlést. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Egyre erősebb a magyarellenes propaganda. Marosvásárhelyen a rendőrfelügyelő ködös magyarázkodásával, miszerint pusztán kíváncsiak voltak az Európai Időben megjelentetett egyik írásra, összeszedték a hetilap példányait, majd a begyűjtött példányokat visszaszolgáltatták, mondta a rendőrfelügyelő. Mellesleg nem történik hasonló azokkal a sajtótermékekkel szemben, amelyek uszító, a magyarságot gyalázó, írásokat közölnek, jegyezte meg Makkai János, a Népújság főszerkesztője. A rendőrfőnök nem közölte, kinek az utasítására jártak el. Ez a felhajtás a hisztériakeltő kampány része volt. A Székely Nagygyűlés szervezői ugyanis nem a Székelyföld autonómiáját kívánják kikiáltani, hanem az autonómia iránti igényüknek hangot adni. S ehhez joguk van, mint a jogállam szabad polgárainak. A mostani március 15-e a jogállamiság próbája lesz. /Makkai János: Őrizetbe vették a szólásszabadságot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./

A székelyek Erdélyországban fogják kiáltványaikat kikiáltani, ahogy az Európai Idő írta. – Elképzelni sem tudom, olvasható a hetilapban, hogy az illetékesek, a „vaskabátosok” milyen módon szereznek tudomást mindenről, ami a magyar közösségen belül történik. Legyen szó rendezvényről, újságcikkről, filmről, vagy bármiről, aminek csak a nevében is benne van, hogy magyar. Lehet, hogy minket, szórványmagyarokat is „monitorizálnak”? A cikkíró felhívta az illetékes elvtársak figyelmét, hogy legközelebb a Városi Színházban fogják bomlasztani a nemzeti egységet, egy koncert keretében. /(tami): Fejfájás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 10./

Március 14-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet: sok mindennek kell változnia azért, hogy az állampolgárok megbízhassanak a rendőrségben. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő című lap 2006/5. számának a begyűjtésével március 8-án Marosvásárhelyen a rendőrség megszegte a sajtószabadságot és az információhoz való jogot. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy „hivatalos megkeresés nyomán, az újság néhány példányszámát gyűjtötték be, tanulmányozás végett, mivel olyan anyagot tartalmazott, amely a nemzetbiztonságot, az egységes nemzetállamot veszélyeztette”. Valójában a rendőrök a lap összes példányát összeszedték. A rendőrségi akció célja a megfélemlítés volt. A civil szervezetek azonnal tiltakoztak az alkotmányos jogok megsértése miatt. A képviselő hangsúlyozta, a rendőrség „soha nem indít saját hatáskörben eljárást a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban megjelenő durva magyarellenes írások miatt, holott ezek a romániai magyarság elleni támadások kimerítik a nemzetbiztonságot érintő megnyilvánulások fogalmát”. /Mózes Edith: A rendőrség és a sajtó. Kerekes Károly politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./