Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. január 12.
"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi ülésén Mircea Geoana külügyminiszter kijelentette, Románia a legnagyobb felelősséggel és komolysággal fogja ellátni az EBESZ elnöki tisztjét. Hangsúlyozta: az eddiginél nagyobb figyelmet akar szentelni a gazdasági és humanitárius dimenziónak, és közös harcot hirdet az etnikai indíttatáson gyűlölködés ellen. Geoana bejelentette: jövő héten EBESZ-bizottság élén Jugoszláviába utazik. A Moldávia és a Dnyeszteren túli terület közötti konfliktus ügyében teendő erőfeszítéseket Románia - alighanem a pártosság látszatának elkerülése érdekében - átruházta az EBESZ soros elnökségét 2002-ben átvevő Portugáliára, de Geoana hangsúlyozta, hogy az EBESZ elveinek betartásáért az átfogó felelősség továbbra is a soros elnök, azaz most Románia vállán nyugszik. A nemrég kinevezett román külügyminisztert fogadta Thomas Klestil osztrák elnök is, akivel - többek között - Ausztria EU-csatlakozási tapasztalatairól tárgyalt. Geoana kijelentette: Bukarest érdekelt abban, hogy a megoldják a vízumproblémákat, de tudatában van annak, hogy Nyugat többször is aggodalommal nézi egyes román állampolgárok külföldi megnyilvánulásait. /Geoana: Románia komolyan veszi az elnöki teendőket EBESZ-értekezlet Bécsben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./"
2001. január 24.
"Bukarestben jan. 23-24-én tartották az év első EBESZ-találkozóját. A tárgyalásokon a huszonhárom főmegbízott is részt vett, akik bemutatták jelentéseiket Mircea Geoana soros elnöknek. Geoana rámutatott: a konflikusok megelőzésre léteznek közös emberi és gazdasági tényezők. Az előbbivel kapcsolatban a nemzeti kisebbségek védelmét, a diszkrimináció felszámolását és a romák beilleszkedését említette. Geoana elnökségének irányelveit: a régiók sajátos válságkezelése, a hatékonyabb EBESZ-lefedettség, a közvetlen kapcsolatteremtés, és az emberi jogok tiszteletben tartása. Mircea Geoana mint Románia megbízottja és az EBESZ soros elnöke már ellátogatott Jugoszláviába és Svédországba, és ígéreteinek megfelelően hamarosan Délkelet-Európában, majd a Kaukázusban és a közép-ázsiai államokban is terepszemlét tart. (Szász Attila): Geona: az EBESZ irányelvei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./"
2001. február 8.
"Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke febr. 7-én Moszkvában tárgyalt kollégájával, Igor Ivanovval. Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége volt a fő téma. Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly - 500 millió és egymilliárd dollár közötti - román deficit jelentkezik. Az EBESZ tekintetében alapvető probléma marad a csecsen kérdés. /Mircea Geoana Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"
2001. február 17.
"Mircea Geoana külügyminiszter febr. 16-án Rómába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Lamberto Dini olasz kollégájával. A megbeszélés témája a két ország közti kapcsolatok, illetve az EBESZ-szel kapcsolatos kérdések megvitatása lesz. Geoana kifejezte reményét, hogy Románia mihamarabb teljesíti a NATO-csatlakozáshoz szükséges feltételeket és Olaszország támogatását kérte. /Geoana Olaszországban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./"
2001. február 20.
"Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"
2001. március 6.
"Mircea Geoana külügyminiszter márc. 5-én Berlinbe, majd márc. 6-án Londonba látogat, ahol miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel és üzletemberekkel folytat megbeszéléseket. Mircea Geoana Berlinben találkozik Joschka Fischer német külügyminiszterrel, a Bundestag tagjaival és részt vesz egy, a romániai befektetésekkel foglalkozó kerekasztal-megbeszélésen. Londonba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Keith Vas brit Európa-ügyi miniszterrel, Jean Lemierre EBRD-elnökkel, brit üzletemberekkel és Irvine of Lairg lordkancellárral, majd "Az európai biztonság és az EBESZ szerepe: a román perspektíva" címmel előadást tart a Nemzetközi Ügyek Királyi Intézetében. Geoana találkozik Robin Cook brit külügyminiszterrel, Geoffrey Hoon védelmi államtitkárral, a londoni kormány más képviselőivel és a román közösség tagjaival. A román külügyminiszter londoni látogatásának végén megbeszélést folytat Emma Nicholson bárónővel, az Európai Parlament romániai jelentéstevőjével. /Külügyminiszteri látogatás. = RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 6. - 44. sz./"
2001. március 16.
"Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./"
2001. március 26.
"Mircea Geoana külügyminiszternek márc. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra kellett volna Magyarországra utaznia, 26-án kezdte volna meg hivatalos programját. Azonban a magyar féllel egyetértésben a látogatást egy héttel elhalasztották, mert a román külügyi tárca vezetőjének, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke is, márc. 26-án és 27-én Bukarestben a macedóniai krízisről amerikai és nyugat-európai vezetők részvételével sorra kerülő EBESZ-tanácskozáson kell részt vennie. Geoana a tavalyi választások nyomán hatalomra jutott kormány tagjai közül elsőként látogat Budapestre. Victor Micula román külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a főkonzulátusok kérdése, a Gozsdu-hagyaték és a magyarországi román iskolák ügye, a román-magyar kapcsolatok számos más időszerű témája, valamint a regionális biztonsági politika és a két ország európai és euroatlanti integrációjának kérdései szerepelnek a külügyminiszter budapesti tárgyalásainak programjában. Markó Béla RMDSZ-elnök március eleji budapesti látogatása során összefogásra ösztönzött annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar magánegyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát. Hangsúlyozta, hogy Mircea Geoana budapesti tárgyalásain a romániai egyházi és közösségi ingatlanok ügyének, valamint a hazai állami és magánegyetemi magyar oktatásban történő előrelépés kérdésének mindenképpen napirendre kell kerülnie. Az 1996-ban aláírt alapszerződés alapján létrejött kormányközi vegyes bizottság és szakbizottságai munkáját a magyar fél fel kívánja újítani, mert ezek megalakulásuk óta gyakorlatilag semmilyen eredményre nem jutottak. A magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, a magyar közvetlen befektetések Romániában mintegy 160 millió dollárt tesznek ki, és több mint 3400 magyar-román vegyes vállalat működik. /Napirenden az egyetem, a főkonzulátusok és a Gozsdu-hagyaték ügye. Egy héttel elhalasztotta budapesti látogatását a román külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"
2001. március 29.
"Románia további öt fekete-tengeri ország részvételével közös hajórajt alakít. Az erről szóló megállapodást április 2-án írják alá a török fővárosban Bulgária, Grúzia, Oroszország, Törökország Ukrajna és Románia képviselői - jelentette a Mediafax hírügynökség. A Blackseafor alapvető feladata a környezetvédelem lenne, de más jellegű megbízatásokat is vállalna, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vagy az ENSZ égisze alatt békefenntartó műveletekben venne részt. Cristian Diaconescu külügyi államtitkár márc. 29-én kétnapos látogatásra Kijevbe utazik, ahol a kezdeményezésről is tárgyal az ukrán hatóságokkal. /Közös fekete-tengeri hajóraj. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./"
2001. március 29.
"Ion Iliescu elnök márc. 27-én fogadta Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát és Carlo Ungarot, az EBESZ macedóniai missziójának vezetőjét. A találkozón részt vett Mircea Geoana román külügyminiszter és Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. A találkozóról kiadott sajtóközlemény szerint Iliescu elnök és Max van der Stoel "különös aggodalmuknak" adtak hangot az észak-macedóniai események fejleményeivel kapcsolatban. A dél-kelet-európai helyzetről szólva Ion Iliescu nemzetközileg összehangolt fellépést szükségességét hangoztatta a térség békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében. A román külügyminiszter Bukarestben konzultációt folytatott a macedóniai helyzetről Max van der Stoellal és Carlo Ungaroval. /Nemzetközi konzultációk Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"
2001. április 4.
"A budapesti magyar-román külügyi tárgyaláson elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintik át, a regionális biztonsági politika és együttműködés kérdéseit és a két ország európai és euroatlanti integrációját meghatározó módon érintő elemeket, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter a vele készült interjúban. A román-magyar kapcsolatok a két kormány teljes nyitottságát tükrözik a párbeszédre. Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a CEFTA-tagországok közül, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly csaknem egymilliárd dollárra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy Románia beleegyezik-e a csíkszeredai és a konstancai magyar főkonzulátusok megnyitásába, Geoana kitérően válaszolt: a román küldöttség kész a magyar féllel ezt is megvitatni. A tárgyalások eredményeinek értékelését korainak tartja. A romániai magyarság közösségi és egyházi vagyonának a visszaszolgáltatásával kapcsolatban a román külügyminiszter a kérdés összetettségére hivatkozott, hozzátéve: ezt az ingatlanok visszajuttatásának átfogó folyamata keretében lehet rendezni. A romániai állami magyar egyetem létrehozásáról kérdezte Geoanát Tibori Szabó Zoltán. Geoana szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a multikulturális fejlesztést tervezik, ezt az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is támogatásáról biztosította. Az új magánegyetem működési engedélyét az Országos Akkreditációs Tanács bocsátja ki. - Az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja viszonya építő jellegűnek minősíthető. - Mircea Geoana /sz.1958/ 1990 óta diplomata, az európai ügyek igazgatója a külügyminisztériumban. 1992-ben elvégezte a párizsi közigazgatási akadémiát, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. 1999-ben elvégezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Harvard egyetemi vezetői továbbképző programját. 2000. decemberétől Románia külügyminisztere, ebbeli minőségében ez év januárjától az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét fél gyakorlatias és átlátható megoldásokra törekszik. Interjú Mircea Geoana külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"
2001. április 12.
"A kisebbség kérdése összeurópai szociális és nevelési probléma, amelyre sajátos megoldásokat kell találni minden országban - hangoztatta Walter Schwimmer, az Európa Tanács (ET) főtitkára a bukaresti Adevarulnak adott interjújában. Az ET főtitkára abból az alkalomból nyilatkozott a román újságnak, hogy szerdán Bukarestben részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az ET vezetőinek úgynevezett 2+2 összejövetelén. Walter Schwimmer, aki korábban a Romániát monitorizáló ET-bizottság egyik főelőadója volt, kifejtette: az ET-ajánlások teljesítése tekintetében Romániában "még vannak bizonyos problémák". Schwimmer ezek között nevezte meg a közösségi és egyházi ingatlanok visszaadását. A román vezetőkkel sorra kerülő találkozóin és megbeszélésein e téma mellett érdeklődni fog egyebek között a kisebbségvédelemmel kapcsolatos témák iránt is - mondta. Arra a kérdésre, hogy az ET érdeklődése a kisebbségek kérdéséről netán áttevődött a cigányság kérdéseire, Schwimmer kijelentette: "A roma kisebbség problémája olyan kérdés, amellyel egész Európa szintjén szembetaláljuk magunkat. /Schwimmer: Sajátos megoldások a kisebbségekre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"
2001. április 25.
"Korábbi "félremagyarázott" állításaival ellentétben példaértékűnek nevezte Románia és Magyarország kapcsolatait Strasbourgban Mircea Geoana külügyminiszter, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnökeként ismertette az Európa Tanács közgyűlése előtt az EBESZ idei tevékenységét, terveit. Geoana magyar újságíróknak adott nyilatkozatában úgy vélte, bizonyára "fordítási hiba" történt, amikor az ápr. 19-én tett kijelentéseit úgy értelmezték, hogy Romániának komoly fenntartásai és kételyei lennének a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatban. Geoana ugyanakkor Strasbourgban is elmondta, hogy a román kormánynak vannak aggályai és kérdései a törvényt illetően. Hozzátette: hasonló kérdések Magyarország más szomszédai részéről is megfogalmazódtak. A román külügyminiszter szerint éppen a kiváló román-magyar kapcsolatok miatt természetes, ha Románia szeretné, hogy a román állampolgárokat érintő kérdésekről konzultáljanak vele. /Geoana cáfol: Félremagyarázták kijelentését a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"
2001. május 10.
"Az EBESZ leköszönő főbiztosát fogadta Markó Béla RMDSZ-elnök is. A vendég az RMDSZ-RTDP egyezményről, a helyi közigazgatási törvény alkalmazásáról, a felsőoktatásról érdeklődött. Üdvözölte az akkreditációs bizottság döntését, az ősztől három szakkal beinduló erdélyi magyar tudományegyetemet. Egyetértettek abban, hogy szükséges a státustörvény széleskörű megismertetése. A helyi közigazgatási törvény példaként szolgálhat azon országok számára, amelyeknek a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatához való jogát kell megoldaniuk - jelentette ki máj. 9-én Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a Cotroceni-palotában tett látogatása során. A főbiztos pozitívan értékelte a jogszabályt, amely lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek számára, hogy anyanyelvüket használhassák a közigazgatásban. - Stoel elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogyan Románia a roma kérdést próbálja orvosolni. A főbiztos szerint Romániának sikerült megtennie az első lépéseket ezek megoldása érdekében. /Max van der Stoel: Példaértékű a helyi közigazgatási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./"
2001. május 16.
"Mircea Geoana külügyminiszter máj. 15-én részt vett Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek biztonsági és együttműködési értekezletén. Geoana kifejtette: Románia szeretne minél aktívabban részt venni az Európai Unió védelmi és biztonsági politikájában. /Románia szeretne aktívabban részt venni a védelmi és biztonsági politikában.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"
2001. május 19.
"Egyes határon túli magyarok oktatási támogatásban részesülhetnek - jelentette ki korábban a státusztörvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő, aki annak idején húszezer forintról tett említést. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státusztörvény azonban nem említ összeget. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a Népszabadságnak megerősítette: a törvény úgy rendelkezik, hogy azok a határon túli magyar családok kérhetnek támogatást, ahol legalább két gyermek magyar iskolába jár. A pénz eljuttatásáról a támogatást intéző közhasznú szervezetek polgárjogi szerződést kötnek a választott határon túli partnerrel. - A határon túli magyarokról készülő státustörvény nem fog etnikumközi feszültségeket okozni - jelentette ki Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke kolozsvári látogatása során adott nyilatkozatában. A törvény alkalmazásában nem lát közvetlen problémát, de "nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen megkülönböztetés olyan lelki, érzelmi problémákat okozhat, főként a tömegek szintjén, amelyek nem kedveznek az egység légkörének az Európai Unióban". - Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szerint a munkavállalás megkönnyítése csak a jelenlegi helyzetet legalizálja. /A státustörvény sokakat foglalkoztat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"
2001. június 26.
"Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"
2001. június 28.
"Meggondoltságra és visszafogottsága intette a román vezetést a státustörvényről Magyarországgal folytatott vitában Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének soros elnöke. A budapesti döntés, még ha a legjobb szándék vezérelte is, azt jelenti, hogy Magyarország politikai instabilitást exportál és társadalmi nehézségeket importál - fogalmazott Severin. Figyelmeztetett: ha az etnikai kapcsolatok területén olyan politikáról van szó, amelynek jelentősége van Románia területén is, nem szabad elfelejteni, hogy a román választópolgárok majd egyharmada a Nagy-Románia Pártra adta szavazatát, a jelenleg hatalmon lévő kormány pedig nem élvez többséget a törvényhozásban. Ebben a helyzetben egy kisebbségben lévő kormány késztetést érez arra, hogy éppen a nacionalista beszéddel próbáljon úrrá lenni a nacionalistákon. Ez viszont nehéz helyzetbe hozza a romániai magyar kisebbséget, akkor, amikor a kormányzás stabilitása az RMDSZ lojális, ésszerű és konstruktív ellenzéki álláspontjától függ. A kormánypárt számára egy radikalizálódó RMDSZ azt jelentené, hogy elveszítené a fájdalmas reformokhoz elkerülhetetlenül szükséges egyensúlyt. Ez a helyzet azonban nem Magyarország bűne, hanem azé a román politikai osztályé, amely tíz év alatt képtelen volt az állam és a társadalom belső kohézióját megteremteni olyan gazdasági fejlődéssel és olyan életszínvonallal, ami azt eredményezte volna, hogy egyetlen román állampolgárt se érdekeljenek azok a kedvezmények, amelyeket a szóban forgó törvény helyez kilátásba - szögezte le Adrian Severin. /Severin visszafogottságra inti Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"
2001. június 30.
"A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány idei műsorfüzetében szerepel, hogy Orbán Viktort és román partnerét, Adrian Nastasét meghívták Tusnádfürdőre a július 22-től 29-ig tartó XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napjára, július 28-ára. Részvételük egyelőre bizonytalan. Orbán Viktor 1995 óta minden évben ott volt és előadást tartott a tusnádfürdői rendezvényen. Tervek szerint Orbánt és Nastasét a Délkelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében című vitára hívták meg, amelyen a moderátor Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlés jelenlegi elnöke lenne. /A tusványosi meghívás megtörtént, válasz majd ezután. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"
2001. július 24.
"Romániába érkezett Rolf Ekeusz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, júl. 23-án Mircea Geoana külügyminiszterrel tárgyalt. A két diplomata a balkáni helyzetről és a státustörvényről tartott eszmecserét. A találkozó során a kisebbségi főbiztos elmondta, a státustörvény és a romák helyzete olyan kérdés, amelyre "európai választ" kell adni. A megbeszélés során szóba került a nemzetközi szervezetnek a régió stabilitásának biztosításában és a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldásában vállalt szerepe is. A két diplomata a szeptember folyamán Romániában tartandó, az európai romák helyzetéről szóló konferenciáról is tárgyalt. /Romániában az EBESZ kisebbségi biztosa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"
2001. július 25.
"Júl. 24-én Kolozsvárra látogatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa. Rolf Ekeus, a kolozsvári RMDSZ székházában Verestóy Attila szenátorral tárgyalt. Verestóy elmondta, hogy Max van der Stoel feladatát most Rolf Ekeus vette át. Verestóy kifejtette: Romániban gyakran tapasztalják, hogy a megszavazott, elfogadott törvényt a valóságban nem alkalmazzák. Ezt a földek, illetve erdők visszaadásával, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával példázta, valamint az adminisztrációs törvénnyel, amelyet majdnem megfelelő formában szavazott meg a parlament, de az életbe léptetése késik. A státustörvényről a főbiztossal megállapíthatták, hogy nem igazolja sem a félelmeket, amelyeket a különféle, Magyarországon kívüli kormányok politikusaiban keltett, sem azt a hatalmas illúziót, amelyet a kezdeményezők vélnek felfedezni ebben a kedvezménytörvényben. /(S. B. Á.): Alaptalanok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos félelmek. Rolf Ekeus biztos RMDSZ-vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./"
2001. augusztus 7.
"A nemzeti kisebbségek védelme azon államok feladata, ahol élnek - jelentette ki Budapesten Rolf Ekeus, az EBESZ új kisebbségügyi főbiztosa. - Számomra ugyanakkor az is érthető, ha az "anyaországok" kormányai érdekeltek a más államokban élő nemzetrészek támogatásában - mondta. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) alig egy hónapja hivatalba lépett új kisebbségügyi főbiztosa szerint erre a legjobb módszer olyan törvényi és politikai háttér megteremtésének a bátorítása az adott államokban, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségek megvédjék és érvényesítsék érdekeiket. Ekeus kijelentette: bukaresti és budapesti tájékozódó munkalátogatása után nincs olyan helyzetben, hogy a státusztörvény tartalmáról érdemben nyilatkozzon. /A kisebbséget azon államoknak kell védeniük, ahol él - nyilatkozta Budapesten Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
2001. augusztus 11.
"Sok mindenünk azért nincs, mert egyszerűen igénytelenek vagyunk, szögezte le Balló Áron, a lap főszerkesztője. Azok a közösségek, amelyek kellőképpen kifejezésre tudták juttatni igényüket, előbb-utóbb biztosan célt értek. Az EBESZ volt kisebbségügyi főbiztosa határozottan kiállt a macedóniai Tetovo városában felállítandó albán nyelvű egyetemért már évekkel ezelőtt, ugyanakkor elegendőnek tartotta a kolozsvári egybeolvasztott egyetemmodellt. - Biztosabb talajon álló jogrendszert építettek ki maguknak kifejezetten békés úton a finnországi svédek, a spanyolországi galegók vagy a dél-tiroli németek. Közösségi céljaikért küzdés közben nem jellemezte őket az igénytelenség. Igénytelenséggel azt is elveszíthetjük, amink van, figyelmeztetett Balló. /Balló Áron: Igénytelenség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"
2001. augusztus 16.
"Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./"
2001. szeptember 11.
"Adrian Nastase miniszterelnök nyitotta meg szept. 10-én Bukarestben azt a nemzetközi konferenciát, amelyet a romák helyzetének felmérésére rendez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöksége. Az "Egyenlő esélyek a romák és sintik számára" elnevezésű háromnapos szakértői konferenciára azokat hívták meg, akik az EBESZ-tagállamokban részt vesznek a kormányzati romapolitika alakításában. Mircea Geoana külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke a találkozó előtt abban foglalta össze a konferencia célját, hogy a tanácskozáson igyekeznek felmérni az EBESZ térségében élő romák valós helyzetét. A bukaresti konferencián megkezdik annak a 10 évre szóló akcióprogramnak a kidolgozását, amiről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozáson három munkacsoportban folyik a munka. Az első munkacsoportban, amelynek tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányítja, a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemzi. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben, különösképpen a délkelet-európai térségben élő romák helyzetével foglalkoznak. /EBESZ-konferencia a romákról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./"
2001. szeptember 13.
"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-én Rolf Ekéust, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és kíséretét. A találkozó után a főbiztos közölte: hivatalos látogatásának célja tájékozódni a Romániában élő kisebbségek jogi helyzetének alakulásáról. A főbiztos kifejtette: elsőrendű feladata megbizonyosodni arról, hogy a státustörvény által kiváltott vita nem vezet etnikumközi konfliktushoz. Markó Béla vázolta a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyének alkalmazásával kapcsolatos gondokat, illetve az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását késleltető problémákat, hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetére. /Markó Béla fogadta Rolf Ekéus EBESZ kisebbségügyi főbiztost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"
2001. szeptember 15.
"A diszkrimináció minden formájának felszámolását sürgető és az európai romák helyzetének javítását szolgáló ajánlások elfogadásával ért véget az EBESZ három napos nemzetközi konferenciája szept. 12-én Bukarestben. A bukaresti konferencián megkezdték ama 10 évre szóló akcióprogram kidolgozását, amelyről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozás három munkacsoportja közül az első tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányította, s a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemezték. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben élő romák helyzetével foglalkoztak. /EBESZ-konferencia az európai romákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"
2001. szeptember 21.
"Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke kijelentette: a délkelet-európai Stabilitási Egyezmény eddigi tevékenysége hatástalan volt. Severin szerint a kudarc fő oka az, hogy a tagállamok képtelenek regionális fejlesztési programokat kidolgozni. Az elnök szerint a paktum tevékenységét azzal lehetne fellendíteni, ha a térség országai átértékelnék eddigi hozzáállásukat, és előnyben részesítik a regionális programokat. Severin olyan munkacsoportok létrehozását javasolta, amelyek a régió kormányainak ilyen irányú tevékenységeit monitorizálná. Az elnök elmondta: igen hasznosnak találna egy olyan kormányközi értekezletet is, amely során a délkelet-európai országok biztosítanák egymást arról, hogy nem fogják a határok megváltoztatását követelni. /Bukaresti béke kell a Balkánra - véli Adrian Severin, az EBESZ PK elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"
2001. október 4.
"Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok új nagykövete okt. 2-án felkereste Markó Béla szövetségi elnököt hivatalában. Markó ismertette a jelenlegi román politikai helyzetet, az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének sajátosságait, illetve a szövetség célkitűzéseit. Megemlítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a földtörvény és közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatos gondokat, és tájékoztatta az állami magyar egyetem létesítésének igényéről, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás bővítéséről, a döntéshozó struktúrák, illetve tanszékek és karok létrehozásáról. A szövetségi elnök továbbá közölte, hogy a szövetség egyértelműen támogatja Romániának integrációs erőfeszítéseit mind az európai, mind az észak-atlanti szövetségbe. Michael Guest részletesen érdeklődött a státustörvényről. Kifejtette: ezt valamiképp meg kell oldani, és ennek nem szabad a két ország viszonyának ártania. A nagykövet elmondta, hogy különös érdeklődéssel figyeli az etnikai kérdések alakulását, megoldását, mert az EBESZ keretén belül is e kérdéskörrel foglakozott. /Amerikai nagykövetet az RMDSZ elnöki hivatalában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./"
2001. október 23.
"A státustörvény kérdését csak nyugalommal és párbeszéddel lehet megoldani - jelentette ki Adrian Severin volt külügyminiszter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke. A Jurnalul National hétfői számában megjelent interjújában elismerte, hogy minden államnak joga van ahhoz, hogy területén bizonyos általa meghatározott személyeknek vagy személyek csoportjának kedvezményeket nyújtson. Severin szerint a magyar kormánynak olyan rugalmasságot kell tanúsítania. - Hangsúlyozta, hogy Románia nem fogadhat el bizonyos, etnikai alapon megállapított gazdasági és szociális jogokat. Szerinte a gazdasági és szociális jogokat ki kellene terjeszteni a törvény által érintett országok valamennyi állampolgárára - kezdeményezte. Példaként említette a magyarországi munkavállalás lehetőségét, amit minden román állampolgárnak, nem csak egy meghatározott nemzetiségnek kellene élveznie. /Severin: Tanúsítson rugalmasságot a magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./"