"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

Iliescu elnök pozitívan értékeli Horn Gyula reagálását a történelmi megbékélésre tett javaslatára. Bukarestben sajtóértekezleten jelentették be, hogy Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 7-én Bécsbe utazik, ahol az EBESZ ülése előtt bemutatja Iliescu elnök megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, szept. 7./

A Jurnalul National szept. 8-i száma hírt ad arról, hogy dr. Paul Philippi professzor, a Romániai Német Demokrata Fórum elnöke levelet írt Max van der Stoelnek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának, kifejtve, hogy szervezete osztja az RMDSZ tanügyi törvényre vonatkozó nézeteit, mert ez a törvény a kommunista rendszerhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./

Iliescu elnök szept. 28-án további találkozókon vett részt, szenátorokkal tárgyalt. Mint később a román újságíróknak elmondta, a megbeszéléseken felmérhette a Románia iránti érdeklődést. Megállapította, hogy nem ismerik eléggé az országban végbement változásokat, ezért valóságfeltáró válaszokat adott. David Funderburk képviselő, volt bukaresti nagykövet Christopher Smithszel, a Kongresszus EBESZ-bizottságának elnökével közösen levelet intézett Iliescuhoz, arra kérve, hozzanak határozottabb intézkedéseket Románia demokratizálására. Levelükben sajnálkozásuknak adtak hangot a sajtószabadság hiánya, a lassú privatizálás miatt. - Iliescu szerint az egyetlen románellenes lobbizó Tom Lantos képviselő. Iliescu elnököt szept. 28-án Tom Lantos villásreggelin látta vendégül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1./

Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ külügyi munkájának középpontjában a magyar nemzeti közösségek jogvédelme áll, az MVSZ külügyi titkára, dr. Pordány László, korábbi ausztráliai nagykövet Varsóban járt, az EBESZ konferenciáján. A szlovák és román oktatási törvényről, a vajdasági helyzetről beszélt fölszólalásában, ezentúl számos memorandumot juttatott el a delegátusoknak, mondta el Beke Györgynek. /Új Magyarország, nov. 4./

"Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ "

A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./

A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./

A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1995. decemberében néhány napra Észtországba utazott, Max van der Stoel, az EBESZ elnöke meghívására, egy nemzetközi értekezletre, amelyet egy holland alapítvány szervezett. A keleti régióban működő kisebbségi tanácsokról volt szó. Mindenütt sok kifogás merült fel ezekkel a tanácsokkal kapcsolatban. Romániában ebben a kisebbségi tanácsban a minisztériumok képviselői, tehát a kormány megbízottai megszavaznak olyan javaslatokat, amelyeket a kormány azután meg sem tárgyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa romániai látogatása során jan. 15-én az RMDSZ bukaresti székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A főbiztos a tanügyi törvény alkalmazása során észlelet tapasztalatokról, sérelmekről érdeklődött. AZ RMDSZ képviselői elmondták, hogy nem észlelhető pozitív változás a kisebbségi kérdés kezelése terén, megemlítették az iskolaigazgatók elleni diszkriminatív szankciókat. AZ RMDSZ küldöttei a többi sérelemre is kitértek, Funar újabb provokatív intézkedésére, az egyházi javak visszaszolgáltatására, majd Max van der Stoel a romániai magyar sajtó képviselőivel találkozott, akik a sajtó gondjairól adtak tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 696. sz./ A kisebbségi főbiztos megérkezése napján, jan. 14-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ vezetőivel beszélgetett, nem hivatalos körülmények között. /Magyar Nemzet, jan. 16./

"Funar polgármester végrehajtotta elhatározását, jan. 15-én Grigore Zanc prefektus társaságában /aki az előző héten még kifogásolta azt, hogy az emléktábla románnak nevezi a magyar uralkodót/ fölhelyeztette Mátyás király kolozsvári szülőházára azt az emléktáblát, amely románnak nyilvánította királyunkat. Funar nem kérte ki a városi tanács véleményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Több román történész szintén elítélte ezt az akciót, nyilatkozott Molnos Lajos az Új Magyarország munkatársának, Jódal Bélának, sőt a Vatra Romaneasca is elvetette Funar megfogalmazását, amely a táblára került. Zanc prefektus azt kérte Funartól, halassza el a tábla feltételét, amíg annak szövegét a történelmi valóságnak megfelelően ki nem javítják. Funar azonban erre nem volt hajlandó és a magyarok szolgájának nevezte a prefektust. Az RMDSZ SZKT is tiltakozott, felkérte Iliescu elnököt, lépjen fel az ilyen xenofób cselekedetek ellen. - A Magyarok Világszövetsége tiltakozott Funar újabb tette ellen. /Új Magyarország, jan. 16./ Funar az avatás után újságíróknak kifejtette, hogy Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa "rozoga kísértet", továbbá "az RMDSZ és Magyarország prókátora", aki rosszhiszemű. Funar szerint a kormánynak kérni kellene az EBESZ-től: tiltsa meg a főbiztosnak, hogy Romániával foglalkozzon. A főbiztost nemkívánatos személlyé kellene nyilvánítani. /Magyar Nemzet, jan. 16./ Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mivel az emléktáblával kapcsolatos kiadásokat a városi tanáccsal nem engedélyeztették. - A Vatra Romaneasca is kifogásolta az emléktábla szövegét. /Magyar Hírlap, jan. 16./ "

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 17-én megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az eszmecserén a román elnök ismertette az oktatási törvény alkalmazását, amely biztosítja az anyanyelvű oktatást. /Magyar Hírlap, jan. 18./

"Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa jan. 18-án kijelentette, hogy az oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újra megvizsgálja a kérdést. Melescanu örömmel fogadta a főbiztos megállapítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./ "

"A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei jan. 18-i száma folytatja az EBESZ-főbiztos kioktatását az RMDSZ állítólagos szeparatista törekvéseiről, ugyanakkor a Petre Roman vezette Demokrata Párthoz közel álló Azi hasábjain a magyar-román alapszerződés tárgyalását vezető szakértői küldöttség vezetője, Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató azt fejtegette, hogy Románia állami ereje megengedi, hogy toleránsabb, nagylelkűbb legyen: az euroatlanti törekvések miatt "más megközelítésből mérjék fel a román-magyar kapcsolatok kérdéseit". Az európai betagozódás elsősorban a Magyarországgal való integrációt jelenti, hangsúlyozta Ceausu. Magyarország biztosan csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Románia nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből. /Népszabadság, jan. 19./"

"Ion Iliescu államfő megbeszélést folytatott Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával, aki kétnapos vidéki útjáról érkezett vissza Bukarestbe. A főbiztos a sajtót elkerülve távozott a megbeszélésről. Traian Chebeleu elnöki szóvivő a találkozó után elmondta, hogy a főbiztos a parlament által elfogadott és az RMDSZ által "az ismert módon" bírált oktatási törvény alkalmazásáról kívánt tájékozódni romániai megbeszélésein. Max van der Stoel nem nyilvánított véleményt a tapasztaltakról, véleményét az EBESZ elé terjesztendő jelentésében fogalmazza majd meg. - Mina László brassói RMDSZ-elnök többek között azt említette meg, hogy a tanfelügyelőségen hat magyarból csak egy maradt főállásban. /Jóakarattal meg lehet oldani. Befejezte látogatását az EBESZ kisebbségi főbiztosa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségi főbiztosa megerősítette szeptemberi nyilatkozatát, miszerint a román parlament által elfogadott oktatási törvény "önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit". A főbiztos szerint sok függ a törvény végrehajtására meghozandó intézkedésektől. A főbiztos elképzelhetőnek tartja, hogy néhány éven belül újból megvizsgálja a kérdést és néhány újabb javaslatot tesz az általa a lehetséges javításokra vonatkozóan tett kezdeményezéseken túl, de érzése szerint a törvény megfelel a nemzetközi szabványoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kijelentette: hatodik alkalommal találkozott Max van der Stoellal. Örömmel nyugtázta, hogy a főbiztos megerősítette a kormány véleményét, miszerint "a törvény megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak". /Max van der Stoël és Melescanu az oktatási törvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./"

Nem az a lényeg, hogy Max van der Stoel EBESZ-főbiztos mit nyilatkozik, hanem az, hogy milyen jelentést készít. Múlt év augusztus végi találkozónk alkalmával sem az volt a lényeg, amit elmondott, hanem az az írásos üzenet, amit hátrahagyott. Ami, bár rugalmasnak minősíti a törvényt, felhívja a román fél figyelmét, hogy a törvény alkalmazásakor vegyék figyelembe a kisebbségek sajátos igényét, és újra gondolkozzék el azon, hogyan lehetne az anyanyelvi szakoktatást biztosítani, milyen módozatokat lehetne találni, hogy az egyetemi oktatásban az anyanyelvi oktatás szféráját kiterjesszék ne csak a tanár-, illetve művészképzésre, hanem a társadalmi, gazdasági szakemberképzésre is - hangsúlyozta Asztalos Ferenc székelyudvarhelyi képviselő, a parlament oktatási bizottságának tagja. /Sz. K.: A törvény rugalmas, de... Asztalos Ferenc képviselő nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

"Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente jelentést készít az emberi jogokról. Az 1995-ös évről szóló jelentés terjedelmes része Romániával foglalkozik. A jelentés szerint a román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de számos súlyos jogtiprás továbbra is előfordul. A rendőrségen továbbra is gyakran megverik az őrizetükbe kerülteket. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. A kormány kinevezte megyefőnökök bírósági eljárás nélkül eltávolíthattak demokratikusan megválasztott polgármestereket. Folytatódott a cigányok elleni megkülönböztetés és erőszak. Politikai gyilkosságot nem jelentettek Romániából. Viszont jan. 23-án Szatmárnémetiben egy perben való tanúskodás ürügyén rendőrök letartóztatták Kiss Istvánt, akit két óra múlva bántalmazási nyomokkal az utcán találtak, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az eset kivizsgálása még mindig nem zárult le. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie a végrehajtó és törvénykező hatalomtól, ennek ellenére a Legfelső Törvényszék 15 tagjából 5 az államfő kinevezte főügyész alárendeltje. A jelentés túl széleskörűen meghatározottnak tartja egy 1992-es törvényben a nemzeti biztonságra leselkedő veszélyeket. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és felbonthatja a levelezéseket a politikai pártok esetében is, ha a nemzeti biztonság veszélyeztetésétől tart. Az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot és tiltja a cenzúrát, gyakorlatilag azonban korlátozza a kifejezés szabadságát azzal, hogy tiltja "az ország becsmérlését". A szélsőséges sajtó folytatta antiszemita hangulatkeltését annak ellenére, hogy az országban már csak 15 ezernél kevesebben vallották magukat zsidónak. Több mint 200 zsidó sírt rongáltak meg kiskorúak, miközben Iliescu elnök elítélte az antiszemitizmust, rasszizmust és idegengyűlöletet. Az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság ellen nem követtek el 1995-ben tettleges erőszakot, a Román Nemzeti Egységpárt szélsőséges hangvétele, a kolozsvári Mátyás-szobor körüli ásatások folytatása és más szélsőséges nacionalisták provokációi ellenére. Ellentmondásos tanügyi törvényt fogadtak el, amelyet az európai és nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, azonban a törvény korlátozza a magyarul történő egyetemi felvételihez való jogot, és egyes szakiskolákban kizárólagos román tannyelvet rendelt el, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyarokat. A törvény alkalmazását 1997-ig elhalasztották, és a kormány elfogadta az EBESZ felülvizsgálatát az alkalmazást tekintően. Továbbra is megkülönböztetés, bántalmazás, verés és más erőszak áldozatai voltak roma nemzetiségű személyek. A hatóságok a roma szervezetek felháborodása ellenére, úgy döntöttek, hogy a romákat hivatalosan a sértő "tigan" névvel illetik. /Amerikai hivatalos jelentés 1995-ről. Románia - sok hiányossággal tiszteletben tartott emberi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ "

Ioan Donca budapesti román nagykövet derűlátó a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban. Az egyházi javak visszaadásával kapcsolatban kijelentette, hogy nem tartja valószínűnek a gyors intézkedést. Az oktatási törvényről Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa azt nyilatkozta, hogy az megfelel a legmagasabb európai normáknak. - A határátkelő helyek átadására sor kerül. /Új Magyarország, márc. 29./

"M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./"

Aug. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, amelyen részt vett a romániai magyarság nevében Tokay György képviselő és Dézsi András, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke is. Kovács László külügyminiszter a kormány álláspontját ismertette: a kabinet eltökélt szándéka az alapszerződés megkötése. Üdvözölte a EBESZ soros elnökének, a svájci Flavio Cottinak a kezdeményezését, hogy az alapszerződést Bécsben írják alá. Jelezte, hogy román kollégájával, Melescanuval zajló levélváltással rendezik az egyházi vagyon ügyét. A javasolt pápai csúcstalálkozóval kapcsolatban kifejtette: a kormány a javaslat pontos megismerése után dönt. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke az ellenzék nevében elmondta, hogy módosító indítványt terjesztenek be közös javaslatukhoz, hogy az alapszerződésből vita legyen. Csóti György hangsúlyozta, hogy az alapszerződés megkötése történelmi bűn lenne. Tokay György szintén fenntartásait hangoztatta az újságíróknak: a magyar kormány lemond a romániai magyarság kollektív jogairól és autonómiájáról. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kiállt az alapszerződés mellett, elutasításával a parlament Funarnak adna igazat. /Magyar Hírlap, aug. 31./ A határozati javaslatban az ellenzéki pártok arra hívták fel a kormányt, hogy az alapszerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá. Az ellenzéki képviselők a külügyi bizottság zárt ülésén indítványozták, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke is vegyen részt az Országgyűlés szept. 4-i rendkívüli ülésén. /Népszabadság, aug. 31./

A hollandiai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány szervezésében 1996. nov. 22-23-án Bécsben nemzetközi szemináriumra került sor a kisebbségi nyelveken történő oktatás kérdéseiről. A szemináriumon részt vett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, több nemzetközi szakértő, továbbá nemzeti kisebbségi szervezetek képviselői. Romániából Romulus Pop tanügyi államtitkár és - az RMDSZ képviseletében - Borbély László vett részt a rendezvényen. Borbély László kifejtette, hogy a jelenlegi tanügyi törvény nem ad kielégítő megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 916. sz./

" "Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette találkozóját Emil Constantinescu elnökkel Horn Gyula magyar kormányfő. A mintegy 25 perces megbeszélésen, amelyet dec.3-án tartottak Lisszabonban, az EBESZ-csúcsértekezlet színhelyén, megállapodtak arról, hogy az új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Horn Gyula biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az országgyűlés jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Mindketten kifejezték szándékukat, hogy mindent elkövetnek az alapszerződés végrehajtása érdekében. Horn Gyula elmondta: tárgyalópartnerével együtt nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a kormányban. A magyar kormányfő arról biztosította Constantinescu elnököt, hogy az RMDSZ vezetői reálpolitikusok, akik tudják, hogy az ország gazdasági, politikai felemelkedése jelenthet előrelépést a magyar kisebbség számára. /A magyar országgyűlés jövő héten ratifikálja az alapszerződést. Emil Constantinescu Horn Gyulával találkozott. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ Emil Constantinescu elnök Lisszabonból hazaérve nyilatkozott a bukaresti rádiónak. Korrekt eljárásnak nevezte a magyarországi parlamenti vita elhalasztását a romániai választások utáni időpontra. Az alapszerződés "csak alapozás, amelyre széles körű együttműködési kapcsolatot kell építeni, elsősorban gazdasági téren", mondta. /Új Magyarország, dec. 5./ A televíziónak adott nyilatkozatában Emil Constantinescu elmondta, Románia a legutóbbi választások révén "tökéletesen demokratikus országgá vált". Constantinescu szerint ezt bizonyítja belső vonatkozásban az RMDSZ részvétele a kormányzásban, ami véget fog vetni mindenfajta vitának arról, hogy Romániában etnikai konfliktus lenne. Az etnikai problémák a kormányzásban való RMDSZ-részvétellel "a legmagasabb szinten megoldást nyertek" ? hangoztatta az államfő, megjegyezve azt is, hogy a parlamentben 15 más kisebbség is jelen van, amire más országokban nincs példa. /Constantinescu szerint az etnikai problémák a legmagasabb szinten megoldást nyertek.= Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"A Lisszabonban tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ ülésének zárónapján, dec. 3-án Horn Gyula miniszterelnök és Emil Constantinescu román elnök találkozott, mintegy 25 perces megbeszélést tartottak." Szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak" minősítette a találkozót Horn Gyula. Megállapodtak arról, hogy új román külügyminiszter ellátogat Budapestre. Egyetértettek abban, hogy több olyan szerződés van napirenden, amelynek tető alá hozása rövid időt venne igénybe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Ápr. 2-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Max van der Stoelt, az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosát, aki a kormány meghívására többnapos látogatást tesz Romániában. A magas rangú holland diplomata kíséretében volt Jakob Haselhauser, az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának tanácsadója. "

"Ápr. 1-jén romániai látogatásra érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Immár hetedik alkalommal tárgyal román vezetőkkel és a kisebbségi képviselőkkel. Utoljára 1996 januárjában járt itt, az akkori egyeztetése nem sok eredménnyel zárult. Az előző kormány befolyásolni próbálta a főbiztost, nem is eredménytelenül: Stoel tavaly úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási törvény megfelel az európai normáknak. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./ "

"A szenátus máj. 6-i ülésén ratifikálta a magyar és román kormány között 1996. szept. 6-án Aradon aláírt egyezményt, amely kiegészíti a bizalom és biztonság megszilárdítását célzó intézkedéseket az EBESZ bécsi, 1994-es dokumentumához képest. Az egyezmény fejleszti a katonai hírcserét és a kapcsolatokat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"