Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2011. július 29.
Gondot jelent a szövegértés
Minden második romániai fiatalnak gondot jelent az olvasott szöveg értelmezése, derül ki egy felmérésből. A funkcionális analfabetizmus terjedése ér újratermelése európai, sőt világjelenség. Uniós viszonylatban Románia évek óta sereghajtó.
Az olvasási képességek mérése tekintetében uniós viszonylatban évek óta sereghajtónak számít Románia, így annak a felmérésnek az eredménye sem meglepő, amely szerint az általános iskolás diákok közül minden második tanuló szövegértési gondokkal küszködik, azaz funkcionális analfabéta.
A szaktárca ezen a szégyenletes eredményen oly módon szeretne javítani, hogy ősztől az I–VIII. osztályban ismét kötelezővé teszi az olvasás órát.
Mit mutat a felmérés?
Felmérések alapján a 15 éves fiatalok között két fiatal közül minden másodiknak gondot okoz az olvasott szöveg értelmezése. Nemcsak az irodalmi szövegek megértése nehézkes a fiatalok számára, de a matematika feladatok értelmezése is problémát okoz, sőt a földrajz vagy a történelem tárgyak esetében is szövegértelmezési nehézségekkel küszködnek.
A szaktárca lépése (ti. az olvasás bevezetése az általános oktatási rendszerben) része az Oktatás 2020 intézkedéscsomagnak. A program céljai között szerepel az iskolaelhagyás 11,3 százalékra való visszaszorítása, illetve az óvodáskorú gyermekek bevonása az oktatási rendszerbe. Romániában jelenleg az óvodáskorú gyerekek 73,4 százaléka jár óvodába.
Mire vezethető vissza?
A funkcionális analfabetizmus terjedése és újratermelése európai, sőt világjelenség. A problémával kapcsolatban Bagosi Ilona, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyar szakos tanára elmondta, a középiskolában szerencsére nem elterjedt, de nagyon kevés kivételként találkozott már a jelenséggel, főként a IX. és X. osztályokban. Hozzátette, azok a diákok, akik ezzel a problémával küszködnek, az érettségiig behozzák a lemaradást.
Bagosi Ilona tapasztalata szerint azoknál a diákoknál jelent ez gondot, akik otthon nem kapják meg a szükséges támogatást, több családban már újságot sem olvasnak. Kisebb korban minden szülőnek mesét kellene olvasnia gyermekének, így talán megelőzhető lenne a funkcionális analfabetizmus — fogalmazott a magyartanárnő. A főgimnázium diákjai körében a 2010/2011–es tanév második félévében készítettek is egy erre vonatkozó felmérést, ebből kiderült, hogy elég sok gyermeknek nem olvastak mesét kisebb korban.
Háttér
Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállamok teljesítményét az oktatás és a felnőttképzés területén is, a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva. A jelentés tizenhatféle mutatószámot használ, mérve többek között az iskolai felkészítésben való részvételt, a felsőoktatásban végzettek számát, és az infokommunikációs képességeket. Ezen kívül felügyeli az oktatásra és képzésre szánt források felhasználását. A tagállamoknak egyébként 2010–ig a következő célokat kellett volna teljesíteniük: a 18–24 év közötti diákok maximum 10%–a hagyja félbe iskolai tanulmányai, a rosszul olvasó tanulók aránya legalább 20%–kal csökkenjen, a fiatalok legalább 85%–a befejezett középfokú végzettséggel rendelkezzen, a matematikai, természettudományos vagy műszaki képzést végzettek arányának mintegy 15%–kal növekedjen, a felnőttek 12,5%–a részt vegyen az élethosszig tartó tanulási programokban. erdon.ro
Minden második romániai fiatalnak gondot jelent az olvasott szöveg értelmezése, derül ki egy felmérésből. A funkcionális analfabetizmus terjedése ér újratermelése európai, sőt világjelenség. Uniós viszonylatban Románia évek óta sereghajtó.
Az olvasási képességek mérése tekintetében uniós viszonylatban évek óta sereghajtónak számít Románia, így annak a felmérésnek az eredménye sem meglepő, amely szerint az általános iskolás diákok közül minden második tanuló szövegértési gondokkal küszködik, azaz funkcionális analfabéta.
A szaktárca ezen a szégyenletes eredményen oly módon szeretne javítani, hogy ősztől az I–VIII. osztályban ismét kötelezővé teszi az olvasás órát.
Mit mutat a felmérés?
Felmérések alapján a 15 éves fiatalok között két fiatal közül minden másodiknak gondot okoz az olvasott szöveg értelmezése. Nemcsak az irodalmi szövegek megértése nehézkes a fiatalok számára, de a matematika feladatok értelmezése is problémát okoz, sőt a földrajz vagy a történelem tárgyak esetében is szövegértelmezési nehézségekkel küszködnek.
A szaktárca lépése (ti. az olvasás bevezetése az általános oktatási rendszerben) része az Oktatás 2020 intézkedéscsomagnak. A program céljai között szerepel az iskolaelhagyás 11,3 százalékra való visszaszorítása, illetve az óvodáskorú gyermekek bevonása az oktatási rendszerbe. Romániában jelenleg az óvodáskorú gyerekek 73,4 százaléka jár óvodába.
Mire vezethető vissza?
A funkcionális analfabetizmus terjedése és újratermelése európai, sőt világjelenség. A problémával kapcsolatban Bagosi Ilona, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium magyar szakos tanára elmondta, a középiskolában szerencsére nem elterjedt, de nagyon kevés kivételként találkozott már a jelenséggel, főként a IX. és X. osztályokban. Hozzátette, azok a diákok, akik ezzel a problémával küszködnek, az érettségiig behozzák a lemaradást.
Bagosi Ilona tapasztalata szerint azoknál a diákoknál jelent ez gondot, akik otthon nem kapják meg a szükséges támogatást, több családban már újságot sem olvasnak. Kisebb korban minden szülőnek mesét kellene olvasnia gyermekének, így talán megelőzhető lenne a funkcionális analfabetizmus — fogalmazott a magyartanárnő. A főgimnázium diákjai körében a 2010/2011–es tanév második félévében készítettek is egy erre vonatkozó felmérést, ebből kiderült, hogy elég sok gyermeknek nem olvastak mesét kisebb korban.
Háttér
Az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagállamok teljesítményét az oktatás és a felnőttképzés területén is, a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseit szem előtt tartva. A jelentés tizenhatféle mutatószámot használ, mérve többek között az iskolai felkészítésben való részvételt, a felsőoktatásban végzettek számát, és az infokommunikációs képességeket. Ezen kívül felügyeli az oktatásra és képzésre szánt források felhasználását. A tagállamoknak egyébként 2010–ig a következő célokat kellett volna teljesíteniük: a 18–24 év közötti diákok maximum 10%–a hagyja félbe iskolai tanulmányai, a rosszul olvasó tanulók aránya legalább 20%–kal csökkenjen, a fiatalok legalább 85%–a befejezett középfokú végzettséggel rendelkezzen, a matematikai, természettudományos vagy műszaki képzést végzettek arányának mintegy 15%–kal növekedjen, a felnőttek 12,5%–a részt vegyen az élethosszig tartó tanulási programokban. erdon.ro
2011. augusztus 4.
Erdélyt és Magyarországot fenyegeti a cián
Kelemen Hunor elgördítette az első követ a verespataki bánya megnyitásának útjából
Heves indulatokat váltott ki Kelemen Hunor kulturális miniszter döntése, amikor régészeti mentesítési engedélyt adott ki a Fehér megyei településre. Egyes ellenzéki politikusok szerint ezzel a határozattal a román kormány gyakorlatilag engedélyezte a cián alapú bányászatot Verespatakon. A részletekről Eckstein Kovács Péter államfői tanácsossal beszélgettünk, aki korábban RMDSZ-es szenátori minőségében többször is felemelte szavát a környezetvédelmi katasztrófával fenyegető bánya megnyitása ellen.
– A kedélyek azért borzolódtak fel, mert azáltal, hogy a kulturális minisztérium kiadta a feltárási engedélyt, meghatározó lépés történt a verespataki projekt megvalósításának az irányában, amit én csak elutasítani tudok. A tervezetet egyrészt a környékbeli lakosság támogatja, másrészt a bányavállalathoz kötődő érdekcsoportok. Az ott élők érthető módon rokonszenveznek a bánya megnyitásával, hiszen munkahelyeket ígértek nekik, de véleményem szerint más épeszű ember nem támogathat egy olyan projektet, amely visszafordíthatatlanul és súlyosan károsíthatja a környezetet. Ha biztonsági problémák vetődnek fel, a szennyezés Erdélyen kívül Magyarországot is sújthatja. Kilenc éve terítéken van ez a rendkívül népszerűtlen intézkedés, de időközben hiába váltakoztak a kormányok és a miniszterek, eddig senki nem merte kiadni a bánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Ennek felelősségétől valósággal menekültek a politikusok, éppen ezért tartom rendkívül súlyosnak Kelemen Hunor döntését, aki gyakorlatilag egyet előre lépett ebben a kérdésben. Habár Kelemen a döntést miniszterként írta alá, és ez látszólag technikai kérdésnek tűnik, az ügy politikai vonatkozásai már a demokrata liberálisoknál is jelentkezni kezdtek, ezért az RMDSZ-nek is mihamarabb állást kellene foglalnia.
– Úgy tűnik, az EU nem fog beleszólni a verespataki bányaügybe, tehát a végső döntés a román állam kezében van…
– Kétségtelen, hogy az EP kibocsátott egy ajánlást az EB felé, amelyben meg szeretnék tiltani a cián alapú bányászatot az unió területén. A politikai manifesztumot a parlament nagy többséggel megszavazta, a bizottságban viszont, ahol az államok képviselői döntenek, bizonyos gazdasági érdekek miatt nagy az ellenállás. A tiltakozó hangok azokból az országokból érkeznek, ahol cián technológiával működő bányák léteznek, de ebben a pillanatban, amikor Németország például környezetvédelmi okokból be akarja fagyasztani az atomerőműveit, Románia nem engedheti meg magának azt, hogy zöld utat adjon egy olyan projektnek, ami szembe megy az EP akaratával, és potenciális veszélyforrást jelent az egész régió számára.
– Lehet-e súlya a hazai civil szervezetek tiltakozásának a végső döntés meghozatalában?
– A bányatársaság, az RMGC az utóbbi hónapokban rendkívül agresszív médiakampányt folytatott, azok a források pedig, amelyek kritikusan nyilvánulnának meg, valósággal eldugultak. Kulcskérdésnek találom tehát a civil szervezetek találékonyságát és meggyőzőképességét abban, hogy megakadályozzák ennek a katasztrófával fenyegető megaprojektnek a beindítását.
– Tudomása szerint hány embert érintene közvetlenül a bánya megnyitása?
– A hangsúly a potenciális munkahelyek számán van, a vállalat ugyanis főként ezzel próbálja kicsikarni a lakosság támogatását. Az RMGC korábban több ezer, ma már csak négyszáz-nyolcszáz munkahelyről beszél, és ami nagyon fontos: ezek csupán időleges állások lennének. A lényeg az, hogy amíg környezetbiztonsági szempontból a bánya nagyon sok embert érint, addig a munkalehetőségek szemszögéből a leendő bányában dolgozók száma rendkívül korlátozott.
–Milyen eszközöket vetett még be az RMGC a lobbija során? – Kevesen írták meg, de hihetetlenül durva volt a magyarok ellen kijátszott kártyájuk. Annak idején, amikor Korodi Attila környezetvédelmi miniszterként, jómagam pedig szenátori és jogi bizottságelnöki tisztségemben tiltakoztunk a verespataki bánya megnyitása ellen, hallatlanul magyarellenes hangot ütött meg az RMGC. A ciántechnológia-ellenes törvénytervezetünket magyar összeesküvésnek nevezték, mondván, hogy szándékosan le akarjuk szegényíteni Romániát, és az aranyat mi akarjuk kitermelni, miután visszafoglaltuk Erdélyt. Nekem éppen ez a legnagyobb bajom a bányavállalattal, hogy a saját gazdasági érdekei miatt magyarellenes politikai feszültséget keltett. Amikor észrevették, hogy ez a kampányuk hatástalan, azonnal elkezdték keresni az erdélyi magyar választók és döntéshozók kegyeit, de a korábbi húzásuk akkor is megbocsáthatatlan. Persze értetlenül állok azon jelenség előtt is, amikor erdélyi magyar újságokban egész oldalas RMGC reklámokat látok. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Kelemen Hunor elgördítette az első követ a verespataki bánya megnyitásának útjából
Heves indulatokat váltott ki Kelemen Hunor kulturális miniszter döntése, amikor régészeti mentesítési engedélyt adott ki a Fehér megyei településre. Egyes ellenzéki politikusok szerint ezzel a határozattal a román kormány gyakorlatilag engedélyezte a cián alapú bányászatot Verespatakon. A részletekről Eckstein Kovács Péter államfői tanácsossal beszélgettünk, aki korábban RMDSZ-es szenátori minőségében többször is felemelte szavát a környezetvédelmi katasztrófával fenyegető bánya megnyitása ellen.
– A kedélyek azért borzolódtak fel, mert azáltal, hogy a kulturális minisztérium kiadta a feltárási engedélyt, meghatározó lépés történt a verespataki projekt megvalósításának az irányában, amit én csak elutasítani tudok. A tervezetet egyrészt a környékbeli lakosság támogatja, másrészt a bányavállalathoz kötődő érdekcsoportok. Az ott élők érthető módon rokonszenveznek a bánya megnyitásával, hiszen munkahelyeket ígértek nekik, de véleményem szerint más épeszű ember nem támogathat egy olyan projektet, amely visszafordíthatatlanul és súlyosan károsíthatja a környezetet. Ha biztonsági problémák vetődnek fel, a szennyezés Erdélyen kívül Magyarországot is sújthatja. Kilenc éve terítéken van ez a rendkívül népszerűtlen intézkedés, de időközben hiába váltakoztak a kormányok és a miniszterek, eddig senki nem merte kiadni a bánya megnyitásához szükséges engedélyeket. Ennek felelősségétől valósággal menekültek a politikusok, éppen ezért tartom rendkívül súlyosnak Kelemen Hunor döntését, aki gyakorlatilag egyet előre lépett ebben a kérdésben. Habár Kelemen a döntést miniszterként írta alá, és ez látszólag technikai kérdésnek tűnik, az ügy politikai vonatkozásai már a demokrata liberálisoknál is jelentkezni kezdtek, ezért az RMDSZ-nek is mihamarabb állást kellene foglalnia.
– Úgy tűnik, az EU nem fog beleszólni a verespataki bányaügybe, tehát a végső döntés a román állam kezében van…
– Kétségtelen, hogy az EP kibocsátott egy ajánlást az EB felé, amelyben meg szeretnék tiltani a cián alapú bányászatot az unió területén. A politikai manifesztumot a parlament nagy többséggel megszavazta, a bizottságban viszont, ahol az államok képviselői döntenek, bizonyos gazdasági érdekek miatt nagy az ellenállás. A tiltakozó hangok azokból az országokból érkeznek, ahol cián technológiával működő bányák léteznek, de ebben a pillanatban, amikor Németország például környezetvédelmi okokból be akarja fagyasztani az atomerőműveit, Románia nem engedheti meg magának azt, hogy zöld utat adjon egy olyan projektnek, ami szembe megy az EP akaratával, és potenciális veszélyforrást jelent az egész régió számára.
– Lehet-e súlya a hazai civil szervezetek tiltakozásának a végső döntés meghozatalában?
– A bányatársaság, az RMGC az utóbbi hónapokban rendkívül agresszív médiakampányt folytatott, azok a források pedig, amelyek kritikusan nyilvánulnának meg, valósággal eldugultak. Kulcskérdésnek találom tehát a civil szervezetek találékonyságát és meggyőzőképességét abban, hogy megakadályozzák ennek a katasztrófával fenyegető megaprojektnek a beindítását.
– Tudomása szerint hány embert érintene közvetlenül a bánya megnyitása?
– A hangsúly a potenciális munkahelyek számán van, a vállalat ugyanis főként ezzel próbálja kicsikarni a lakosság támogatását. Az RMGC korábban több ezer, ma már csak négyszáz-nyolcszáz munkahelyről beszél, és ami nagyon fontos: ezek csupán időleges állások lennének. A lényeg az, hogy amíg környezetbiztonsági szempontból a bánya nagyon sok embert érint, addig a munkalehetőségek szemszögéből a leendő bányában dolgozók száma rendkívül korlátozott.
–Milyen eszközöket vetett még be az RMGC a lobbija során? – Kevesen írták meg, de hihetetlenül durva volt a magyarok ellen kijátszott kártyájuk. Annak idején, amikor Korodi Attila környezetvédelmi miniszterként, jómagam pedig szenátori és jogi bizottságelnöki tisztségemben tiltakoztunk a verespataki bánya megnyitása ellen, hallatlanul magyarellenes hangot ütött meg az RMGC. A ciántechnológia-ellenes törvénytervezetünket magyar összeesküvésnek nevezték, mondván, hogy szándékosan le akarjuk szegényíteni Romániát, és az aranyat mi akarjuk kitermelni, miután visszafoglaltuk Erdélyt. Nekem éppen ez a legnagyobb bajom a bányavállalattal, hogy a saját gazdasági érdekei miatt magyarellenes politikai feszültséget keltett. Amikor észrevették, hogy ez a kampányuk hatástalan, azonnal elkezdték keresni az erdélyi magyar választók és döntéshozók kegyeit, de a korábbi húzásuk akkor is megbocsáthatatlan. Persze értetlenül állok azon jelenség előtt is, amikor erdélyi magyar újságokban egész oldalas RMGC reklámokat látok. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2011. augusztus 18.
Konkrét kifogásokat emel Budapest a verespataki ciántechnológiás projekt ellen
A magyar kormány alapos elemzés nyomán hozta azt a szakmapolitikai döntést, hogy elutasítja a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányakitermelést – nyilatkozta a Krónikának dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Elmondta: a magyar állam a projekt megvalósulása esetén figyelemmel követi, hogy Románia betartja-e az uniós szabályokat. Borbély László tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik.
Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről.
Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről.
A többfordulós tárgyalások keretében Bukarest februárban 1500 oldalas válaszban reagált a magyar hatóságoknak a verespataki hatástanulmánnyal kapcsolatban feltett kérdéseire, majd a budapesti kormánynak hat hónapja volt arra, hogy ezek alapján kifejtse álláspontját. (Az Espooi egyezmény szerint Románia köteles figyelembe venni az érintett országok véleményét, de az állásfoglalások Bukarestet semmire nem kötelezik a tudomásulvételen kívül, és belátása szerint dönt). Dr. Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Krónikának tegnap elmondta, Budapest számára elsősorban a cianidos technológia miatt elfogadhatatlan a bányaprojekt, ebben ugyanis a beruházó csak az Európai Unió által előírt szabvány betartását vállalta, vagyis hogy a zagytározó ciánkoncentrációja nem haladja meg a 10 milligrammot literenként.
„A probléma az, hogy a terv nem az elérhető legjobb technológia megvalósítását tűzi ki célul, nem teljesíti ugyanis az EU BAT (Best Available Technology) csúcstechnológiáját, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár. Potenciális veszélyforrásként tekintenek a magyarországi szakértők a völgybe telepítendő, kétszáz méteres fallal ellátott zagytározóra, amelynek tartalma – a külszíni fejtéssel végzett ércfeldolgozás után összesen 275 millió tonna, mérgező cianidvegyületeket tartalmazó zagy – gátszakadás esetén a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. „Ennek a természetpusztításnak, környezetrombolásnak a kockázatát nem fogadhatjuk el, a tározóteret szerintünk máshol kellett volna kialakítani, hasonlóra nincs is példa az európai aranykitermelésben élen járó Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban” – szögezte le Illés Zoltán. A harmadik elem, ami miatt a budapesti hatóságok nem támogatják az erdélyi bányatervet, az az RMGC által végzett számítógépes modellkísérlet, amelylyel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A környezetügyért felelős államtitkár szerint a program önmagában korszerű és elfogadható, ám a bevitt adatok és a kimenő eredmények nem valósak. A szakértő érvelését azzal támasztotta alá, hogy a kanadaiak modellkísérlete alapján a Marosba bejutó esetleges cianidszennyezés megszűnne a magyar határig, ami Illés szerint valótlanság. „De a beruházó arra sem adott választ, hogy mi lesz, ha ne adj’ isten bekövetkezik a tározótó átszakadása, mit tesz, hogy a szennyezőanyag ne kerüljön a környezetbe, mint ahogy az megtörtént a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején” – szögezte le Illés Zoltán, aki szerint a bánya megnyitása esetén Magyarország figyelemmel követné, hogy Románia betartja-e az uniós rendelkezéseket.
Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU területén betiltsák a ciántechnológiát, amit a fideszes Áder János és Tőkés László erdélyi EP-képviselő javaslatára az Európai Parlament kezdeményezett is az Európai Bizottságban. Az államtitkár szerint még abban az esetben sem szűnne meg az európai aranykinyerés, ha betiltanák a cianidos technológiát, hiszen léteznek helyettesítő technológiák, ezeket azonban magasabb költségei miatt nem alkalmazzák a bányatársaságok. Illés Zoltán kérdésünkre elmondta: elvileg helyesnek tartja, hogy a román környezetvédelmi minisztérium pénzügyi fedezetet követel az RMGC-től az esetleges bányabaleset következményeinek elhárítására, a környezet helyreállítására, ellenben gazdasági nonszensznek tartja garanciát nyújtani „a jövőre, a majdra”, hiszen képtelenség megjósolni, milyen költségeket igényel a kitermelés után hátrahagyott régió kétszáz év múlva.
Mint arról beszámoltunk, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter egy héttel ezelőtt azt állította az elutasító budapesti álláspont kapcsán, hogy Magyarország nem fogalmazott meg „technikai vagy más jellegű kifogást”, hanem politikai álláspontra helyezkedett Verespatak-ügyben. Ennek kapcsán lapunk megtudta: Borbély júliusban rövid, angol nyelvű levélben felszólította Budapestet: ha augusztus 5-éig nem foglal állást a bányaprojekt kapcsán, akkor Bukarest olybá veszi, hogy egyetért a verespataki bányanyitással. Noha a magyar fél számára a végleges álláspont kialakítására megszabott féléves határidő csak augusztus végén jár le, az Orbán-kormány már augusztus 3-án döntött a verespataki hatástanulmány elutasításáról, amiről nyomban tájékoztatta is Romániát, hamarosan pedig elküldik a részletes választ is.
„Nem tartom ördögtől való dolognak, hogy Borbély László úgy véli, politikai alapon döntöttünk arról, hogy nem támogatjuk a bányatervet. Pártpolitikai kérdésekről természetesen nincs szó. Ha viszont a közügyekbe való beavatkozás, a gyönyörű verespataki környezet megmentése politikának számít, akkor elmondható, hogy a magyar kormány alapos elemzés nyomán hozott szakmapolitikai döntést a ciántechnológiás terv elutasításáról” – hangsúlyozta a Krónikának Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Borbély László egyébként tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik. Az RMDSZ-es miniszter a bányanyitást ellenzőknek azt üzente: „Románia szabad ország, ahol mindenkinek jogában áll kifejteni a véleményét.”
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
A magyar kormány alapos elemzés nyomán hozta azt a szakmapolitikai döntést, hogy elutasítja a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányakitermelést – nyilatkozta a Krónikának dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Elmondta: a magyar állam a projekt megvalósulása esetén figyelemmel követi, hogy Románia betartja-e az uniós szabályokat. Borbély László tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik.
Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről.
Magyarország három jelentős érvet sorakoztatott fel, amikor nemrég arról tájékoztatta a román hatóságokat, hogy elutasítja a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett cianidos aranykitermelését. Mint ismeretes, Románia a határokon átnyúló szennyezések megakadályozását célzó Espooi egyezmény keretében volt köteles kikérni a szomszédos országok álláspontját a kanadai–román bányavállalat projektjéről.
A többfordulós tárgyalások keretében Bukarest februárban 1500 oldalas válaszban reagált a magyar hatóságoknak a verespataki hatástanulmánnyal kapcsolatban feltett kérdéseire, majd a budapesti kormánynak hat hónapja volt arra, hogy ezek alapján kifejtse álláspontját. (Az Espooi egyezmény szerint Románia köteles figyelembe venni az érintett országok véleményét, de az állásfoglalások Bukarestet semmire nem kötelezik a tudomásulvételen kívül, és belátása szerint dönt). Dr. Illés Zoltán, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Krónikának tegnap elmondta, Budapest számára elsősorban a cianidos technológia miatt elfogadhatatlan a bányaprojekt, ebben ugyanis a beruházó csak az Európai Unió által előírt szabvány betartását vállalta, vagyis hogy a zagytározó ciánkoncentrációja nem haladja meg a 10 milligrammot literenként.
„A probléma az, hogy a terv nem az elérhető legjobb technológia megvalósítását tűzi ki célul, nem teljesíti ugyanis az EU BAT (Best Available Technology) csúcstechnológiáját, amely legtöbb 1 milligramm/liter ciánkoncentrációt engedélyez a tározóban” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár. Potenciális veszélyforrásként tekintenek a magyarországi szakértők a völgybe telepítendő, kétszáz méteres fallal ellátott zagytározóra, amelynek tartalma – a külszíni fejtéssel végzett ércfeldolgozás után összesen 275 millió tonna, mérgező cianidvegyületeket tartalmazó zagy – gátszakadás esetén a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. „Ennek a természetpusztításnak, környezetrombolásnak a kockázatát nem fogadhatjuk el, a tározóteret szerintünk máshol kellett volna kialakítani, hasonlóra nincs is példa az európai aranykitermelésben élen járó Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Svédországban” – szögezte le Illés Zoltán. A harmadik elem, ami miatt a budapesti hatóságok nem támogatják az erdélyi bányatervet, az az RMGC által végzett számítógépes modellkísérlet, amelylyel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A környezetügyért felelős államtitkár szerint a program önmagában korszerű és elfogadható, ám a bevitt adatok és a kimenő eredmények nem valósak. A szakértő érvelését azzal támasztotta alá, hogy a kanadaiak modellkísérlete alapján a Marosba bejutó esetleges cianidszennyezés megszűnne a magyar határig, ami Illés szerint valótlanság. „De a beruházó arra sem adott választ, hogy mi lesz, ha ne adj’ isten bekövetkezik a tározótó átszakadása, mit tesz, hogy a szennyezőanyag ne kerüljön a környezetbe, mint ahogy az megtörtént a kolontári vörösiszap-katasztrófa idején” – szögezte le Illés Zoltán, aki szerint a bánya megnyitása esetén Magyarország figyelemmel követné, hogy Románia betartja-e az uniós rendelkezéseket.
Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU területén betiltsák a ciántechnológiát, amit a fideszes Áder János és Tőkés László erdélyi EP-képviselő javaslatára az Európai Parlament kezdeményezett is az Európai Bizottságban. Az államtitkár szerint még abban az esetben sem szűnne meg az európai aranykinyerés, ha betiltanák a cianidos technológiát, hiszen léteznek helyettesítő technológiák, ezeket azonban magasabb költségei miatt nem alkalmazzák a bányatársaságok. Illés Zoltán kérdésünkre elmondta: elvileg helyesnek tartja, hogy a román környezetvédelmi minisztérium pénzügyi fedezetet követel az RMGC-től az esetleges bányabaleset következményeinek elhárítására, a környezet helyreállítására, ellenben gazdasági nonszensznek tartja garanciát nyújtani „a jövőre, a majdra”, hiszen képtelenség megjósolni, milyen költségeket igényel a kitermelés után hátrahagyott régió kétszáz év múlva.
Mint arról beszámoltunk, Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter egy héttel ezelőtt azt állította az elutasító budapesti álláspont kapcsán, hogy Magyarország nem fogalmazott meg „technikai vagy más jellegű kifogást”, hanem politikai álláspontra helyezkedett Verespatak-ügyben. Ennek kapcsán lapunk megtudta: Borbély júliusban rövid, angol nyelvű levélben felszólította Budapestet: ha augusztus 5-éig nem foglal állást a bányaprojekt kapcsán, akkor Bukarest olybá veszi, hogy egyetért a verespataki bányanyitással. Noha a magyar fél számára a végleges álláspont kialakítására megszabott féléves határidő csak augusztus végén jár le, az Orbán-kormány már augusztus 3-án döntött a verespataki hatástanulmány elutasításáról, amiről nyomban tájékoztatta is Romániát, hamarosan pedig elküldik a részletes választ is.
„Nem tartom ördögtől való dolognak, hogy Borbély László úgy véli, politikai alapon döntöttünk arról, hogy nem támogatjuk a bányatervet. Pártpolitikai kérdésekről természetesen nincs szó. Ha viszont a közügyekbe való beavatkozás, a gyönyörű verespataki környezet megmentése politikának számít, akkor elmondható, hogy a magyar kormány alapos elemzés nyomán hozott szakmapolitikai döntést a ciántechnológiás terv elutasításáról” – hangsúlyozta a Krónikának Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Borbély László egyébként tegnap közölte: a verespataki projekt a román tárca elemzése és vizsgálata alatt áll, az engedélyezési eljárás pedig Budapest nemleges válasza ellenére is folytatódik. Az RMDSZ-es miniszter a bányanyitást ellenzőknek azt üzente: „Románia szabad ország, ahol mindenkinek jogában áll kifejteni a véleményét.”
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2011. augusztus 19.
Băsescu újabb elképzelései
Egyesült Európai Államokat
Az Európai Egyesült Államok szükségességéről beszélt Traian Băsescu államfő tegnap Sulinán, megjegyezve, hogy ez személyes álláspontja – úgy véli ugyanis, hogy "Európa csak a szuverenitás jelentős feladásával maradhat meg gazdasági és katonai hatalomnak".
Különben nem lesz más, mint a világ történelemkönyve, melyben a legkülönlegesebb és legjelentősebb kultúrákról lehet olvasni – fejtegette. "Ahol nincs gazdasági erő, ott katonai erő sincs. Hiába támadod meg Líbiát, mert nem nyersz háborút, a biztonság pedig alapvető dolog. Biztonságot csak pénzzel lehet elérni, pénzt pedig csak erős gazdasággal lehet csinálni. Gyorsan, két-három éven belül el kell döntenünk, hogy létrehozzuk-e az Európai Egyesült Államokat vagy sem" – jelentette ki. Băsescu szerint az Európai Unió, mint erős politikai struktúra, jövője "bizonytalan", ha nem hozzák meg "az EU működéséhez szükséges döntéseket". Elismerte azonban, hogy "a téma rendkívül kényes és nehéz", mert olyan nagyszerű vezérkart kell biztosítani európai szinten, amely képes meggyőzni a 27 államot, 28-at Horvátországgal együtt, hogy Európa meg tud maradni gazdasági nagyhatalomnak és megfelelő katonai hatalomnak.
Az aranyra szükség van
Az egymilliárd dollárra tervezett aranykitermelés kivitelezője a Roşia Montană Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46 százalékával a Gabriel Resources kanadai vállalat; a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31 százalékát birtokolja. Emil Boc kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem rajong a tervezetért, de a döntés előtt megvárja a szakértők véleményezését. Azt azonban elmondta, hogy a jelenlegi szerződést újra szeretné tárgyalni, mert nem a legelőnyösebb az államra nézve.ÚA Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják" – nyilatkozta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja ezt a románoknak. Megjegyezte viszont, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül, Magyarország jóváhagyására azonban nincs szükség, Románia szuverén állam. A környezet védelmét nagyon jól meg kell szervezni, de "melyik ország áll tétlenül ekkora vagyonnal a talajában anélkül, hogy megoldást találna annak kifejtésére?" – kérdezte. Érvként az arany árának alakulását hozta fel.
Egyfordulós választást
Traian Băsescu államfő nincs tudatában annak, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a visszaosztás nélküli szavazási rendszer bevezetésével "pártja" nem jutna be a parlamentbe – közölte Márton Árpád, aki szerint egy ilyen rendszer nem reprezentatív, nem tükrözi a szavazók akaratát. "Egy országos szinten negyvenszázalékos támogatottsággal rendelkező párt megszerezheti a parlamenti mandátumok száz százalékát". Az RMDSZ képviselője szerint ez is csak ugyanolyan államfői ötlet, mint a többi: "egy sem jó, sem a népnek, sem neki magának". Egy ilyen rendszer bevezetésével a magyar lakosságnak csak hat megyéből lenne parlamenti képviselete. "A három székely megyén kívül a kétfordulós, abszolút többségi szavazási rendszer nyomán más megyékben a magyar lakosságnak nem lenne parlamenti képviselete, és ez nem szolgálja sem a magyarság, sem a romániai lakosság egészének érdekeit. Hiszen ha egy jelentős arányú lakosság parlamenti képviselet nélkül marad, a döntésekben pedig nem veszik figyelembe érdekeit, akkor más utakat kell keresnie, hogy kifejezhesse vágyait" – fejtette ki.ÚVisszaosztás nélküli, névre szóló szavazásra volna szükség 2012-ben, egy vagy két fordulóban – véli Traian Băsescu államfő, akinek ez régi elképzelése, és újra felvetette a koalícióban. Szerinte azért kell ezt a szavazási rendszert bevezetni, mert Romániának erős, legtöbb két párt alkotta kormányokra van szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Egyesült Európai Államokat
Az Európai Egyesült Államok szükségességéről beszélt Traian Băsescu államfő tegnap Sulinán, megjegyezve, hogy ez személyes álláspontja – úgy véli ugyanis, hogy "Európa csak a szuverenitás jelentős feladásával maradhat meg gazdasági és katonai hatalomnak".
Különben nem lesz más, mint a világ történelemkönyve, melyben a legkülönlegesebb és legjelentősebb kultúrákról lehet olvasni – fejtegette. "Ahol nincs gazdasági erő, ott katonai erő sincs. Hiába támadod meg Líbiát, mert nem nyersz háborút, a biztonság pedig alapvető dolog. Biztonságot csak pénzzel lehet elérni, pénzt pedig csak erős gazdasággal lehet csinálni. Gyorsan, két-három éven belül el kell döntenünk, hogy létrehozzuk-e az Európai Egyesült Államokat vagy sem" – jelentette ki. Băsescu szerint az Európai Unió, mint erős politikai struktúra, jövője "bizonytalan", ha nem hozzák meg "az EU működéséhez szükséges döntéseket". Elismerte azonban, hogy "a téma rendkívül kényes és nehéz", mert olyan nagyszerű vezérkart kell biztosítani európai szinten, amely képes meggyőzni a 27 államot, 28-at Horvátországgal együtt, hogy Európa meg tud maradni gazdasági nagyhatalomnak és megfelelő katonai hatalomnak.
Az aranyra szükség van
Az egymilliárd dollárra tervezett aranykitermelés kivitelezője a Roşia Montană Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46 százalékával a Gabriel Resources kanadai vállalat; a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31 százalékát birtokolja. Emil Boc kormányfő legutóbb azt nyilatkozta, hogy nem rajong a tervezetért, de a döntés előtt megvárja a szakértők véleményezését. Azt azonban elmondta, hogy a jelenlegi szerződést újra szeretné tárgyalni, mert nem a legelőnyösebb az államra nézve.ÚA Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják" – nyilatkozta tegnap Traian Băsescu államfő, aki szerint a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja ezt a románoknak. Megjegyezte viszont, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül, Magyarország jóváhagyására azonban nincs szükség, Románia szuverén állam. A környezet védelmét nagyon jól meg kell szervezni, de "melyik ország áll tétlenül ekkora vagyonnal a talajában anélkül, hogy megoldást találna annak kifejtésére?" – kérdezte. Érvként az arany árának alakulását hozta fel.
Egyfordulós választást
Traian Băsescu államfő nincs tudatában annak, hogy a 2012-es parlamenti választásokon a visszaosztás nélküli szavazási rendszer bevezetésével "pártja" nem jutna be a parlamentbe – közölte Márton Árpád, aki szerint egy ilyen rendszer nem reprezentatív, nem tükrözi a szavazók akaratát. "Egy országos szinten negyvenszázalékos támogatottsággal rendelkező párt megszerezheti a parlamenti mandátumok száz százalékát". Az RMDSZ képviselője szerint ez is csak ugyanolyan államfői ötlet, mint a többi: "egy sem jó, sem a népnek, sem neki magának". Egy ilyen rendszer bevezetésével a magyar lakosságnak csak hat megyéből lenne parlamenti képviselete. "A három székely megyén kívül a kétfordulós, abszolút többségi szavazási rendszer nyomán más megyékben a magyar lakosságnak nem lenne parlamenti képviselete, és ez nem szolgálja sem a magyarság, sem a romániai lakosság egészének érdekeit. Hiszen ha egy jelentős arányú lakosság parlamenti képviselet nélkül marad, a döntésekben pedig nem veszik figyelembe érdekeit, akkor más utakat kell keresnie, hogy kifejezhesse vágyait" – fejtette ki.ÚVisszaosztás nélküli, névre szóló szavazásra volna szükség 2012-ben, egy vagy két fordulóban – véli Traian Băsescu államfő, akinek ez régi elképzelése, és újra felvetette a koalícióban. Szerinte azért kell ezt a szavazási rendszert bevezetni, mert Romániának erős, legtöbb két párt alkotta kormányokra van szüksége. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. augusztus 19.
Az államfő a Verespatak-projekt hívévé vált
Traian Basescu elnök csütörtökön Sulinán azt mondta, hogy a Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják".
Az államfő megjegyezte, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül. Hozzáfűzte, a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja a románoknak, el kell készíteni ezt a projektet.
Basescu elnök az arany árának utóbbi ötévi alakulását hozta fel érvként. "Melyik ország áll tétlenül földje mélyén ekkora vagyonnal, anélkül hogy megoldást találna annak kitermelésére?" – tette hozzá Traian Basescu. Hangsúlyozta, nagyon jól meg kell tervezni a környezet védelmét. "Akik pedig a környezet rombolásáról beszélnek, azoknak azt mondom, menjenek el most Verespatakra" – hangoztatta Basescu.
Az államfő úgyszintén közölte, Magyarországnak nem kell semmiféle jóváhagyást adnia a verespataki projektre. Románia szuverén állam – fűzte hozzá.
Az egymilliárd dollárra tervezett projekt kivitelezője a Rosia Montana Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46%-ával a Gabriel Resources kanadai vállalat, a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31%-át birtokolja. Népújság (Marosvásárhely)
Traian Basescu elnök csütörtökön Sulinán azt mondta, hogy a Verespatak-projektet véghez kell vinni, mert Romániának szüksége van rá, "de azzal a feltétellel, hogy a nyereségelosztást újratárgyalják".
Az államfő megjegyezte, hogy e projektet nem lehet elindítani az Európai Bizottság jóváhagyása nélkül. Hozzáfűzte, a kormánynak "vennie kell a bátorságot", hogy megmondja a románoknak, el kell készíteni ezt a projektet.
Basescu elnök az arany árának utóbbi ötévi alakulását hozta fel érvként. "Melyik ország áll tétlenül földje mélyén ekkora vagyonnal, anélkül hogy megoldást találna annak kitermelésére?" – tette hozzá Traian Basescu. Hangsúlyozta, nagyon jól meg kell tervezni a környezet védelmét. "Akik pedig a környezet rombolásáról beszélnek, azoknak azt mondom, menjenek el most Verespatakra" – hangoztatta Basescu.
Az államfő úgyszintén közölte, Magyarországnak nem kell semmiféle jóváhagyást adnia a verespataki projektre. Románia szuverén állam – fűzte hozzá.
Az egymilliárd dollárra tervezett projekt kivitelezője a Rosia Montana Gold Corporation, melynek többségi tulajdonosa a törzstőke 80,46%-ával a Gabriel Resources kanadai vállalat, a román állam a dévai Minvest révén a részvények 19,31%-át birtokolja. Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 1.
Hatékonyabbá tenné külügyi tevékenységét az RMDSZ
Borbély László politikai alelnök vezetésével kedden, Bukarestben ülésezett az RMDSZ külügyi tanácsa. A találkozó napirendjei között szerepelt a szövetség és az európai intézmények, valamint az Európai Néppárt közötti kapcsolatrendszer kiszélesítése, illetve elmélyítése.
A bukaresti tanácskozás kiemelt témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elfogadására vonatkozó ütemterv kidolgozása volt. A szeptemberben elkezdődő folyamat lebonyolítása céljából, az RMDSZ szakértői csoportot jelöl ki, melynek tagjai európai szakemberekkel közösen dolgozzák ki a kezdeményezés szövegét, illetve terjesztik az Európai Bizottság elé.
„Azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy egy történelmi jelentőségű kezdeményezésről beszélünk. Gyakorlatilag arról van szó, hogy amint az általunk javasolt szöveget az EB-ben elfogadják, Európa bármely állampolgára, egyénileg kezdeményezhet kisebbségi tematikában különböző intézkedéseket. Egyelőre a folyamat elején vagyunk, de úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy hogyan indítunk” – fogalmazott Borbély László politikai alelnök a tanácskozás végén. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kezdeményezés eredményes kivitelezése érdekében az RMDSZ több európai kisebbségi képviselővel folytat a közeljövőben tárgyalást ebben a témakörben.
A keddi ülésen áttekintették a következő időszak fontosabb nemzetközi eseményeit, illetve terítékre került az EPP 2011-es Marseille-ben sorra kerülő kongresszusa is.
Ami a napi teendőket illeti, a külügyi tanács tagjai megegyeztek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a kommunikációt az ország határain belül, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Európában, de a világ többi részében működő magyar szervezetekkel való kapcsolattartásra. (hírszerk.) Transindex.ro
Borbély László politikai alelnök vezetésével kedden, Bukarestben ülésezett az RMDSZ külügyi tanácsa. A találkozó napirendjei között szerepelt a szövetség és az európai intézmények, valamint az Európai Néppárt közötti kapcsolatrendszer kiszélesítése, illetve elmélyítése.
A bukaresti tanácskozás kiemelt témája a kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elfogadására vonatkozó ütemterv kidolgozása volt. A szeptemberben elkezdődő folyamat lebonyolítása céljából, az RMDSZ szakértői csoportot jelöl ki, melynek tagjai európai szakemberekkel közösen dolgozzák ki a kezdeményezés szövegét, illetve terjesztik az Európai Bizottság elé.
„Azt hiszem nem túlzok, ha azt állítom, hogy egy történelmi jelentőségű kezdeményezésről beszélünk. Gyakorlatilag arról van szó, hogy amint az általunk javasolt szöveget az EB-ben elfogadják, Európa bármely állampolgára, egyénileg kezdeményezhet kisebbségi tematikában különböző intézkedéseket. Egyelőre a folyamat elején vagyunk, de úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy hogyan indítunk” – fogalmazott Borbély László politikai alelnök a tanácskozás végén. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kezdeményezés eredményes kivitelezése érdekében az RMDSZ több európai kisebbségi képviselővel folytat a közeljövőben tárgyalást ebben a témakörben.
A keddi ülésen áttekintették a következő időszak fontosabb nemzetközi eseményeit, illetve terítékre került az EPP 2011-es Marseille-ben sorra kerülő kongresszusa is.
Ami a napi teendőket illeti, a külügyi tanács tagjai megegyeztek abban, hogy hatékonyabbá kell tenni a kommunikációt az ország határain belül, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni az Európában, de a világ többi részében működő magyar szervezetekkel való kapcsolattartásra. (hírszerk.) Transindex.ro
2011. szeptember 8.
Tőkés László EP-alelnök a magyar-magyar párbeszédről
A szeptembertől újrainduló Európa parlamenti ülésszak erdélyi nyitányaként tartott sajtóértekezletet Nagyváradon Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő brüsszeli kabinetfőnöke. Az újságírókkal való találkozón elsősorban a magyar-magyar párbeszéd lehetséges alakulásáról és a verespataki bányanyitásról esett szó.
Az Erdélyi Napló Tőkés Lászlót a pártbejegyzés rögös útjáról, illetve az ehhez kapcsolódó magyar-magyar párbeszédről kérdezte.
– Több, mint négy hónapja tart az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája, miközben a bíróság újabb és újabb okokat talált a pártbejegyzés elnapolására. Ön szerint mi áll ennek a jogi huzavonának a hátterében? – A kérdésnek egy általános és egy konkrét vetülete van. A jelenség általános vetülete kilencven évre, újabban pedig húsz évre nyúlik vissza: le kellett törni az önálló kisebbségi, ezen belül az önálló magyar érdekképviseletet. Annak lehettünk tanúi, hogy 1989-1990 fordulóján a magyarság mintha magára talált volna, megszerveződött, kialakította politikai érdekérvényesítő és képviseleti rendszerét. Az öröm azonban rövid ideig tartott: az áldemokratikus, posztkommunista, posztszekurista, nacionalista rendszernek öt-hat évre volt szüksége ahhoz, hogy véget vessen az önálló magyar érdekérvényesítésnek. Babits Mihály verssorát idézve, megalázatosította a magyarságot: a magyar politikumot sikerült becsatolnia a többségi politika rendszerébe, és pénzzel, hatalommal és feltételezhetően titkosszolgálati eszközökkel kihúzta a talajt a magyar politika alól. Ennek isszuk most a levét! Ma az RMDSZ színeiben egy magyarul beszélő román politikai alakulat ténykedik, és ez végletesen behatárolja és korlátozza politikai mozgásterünket és érdekérvényesítési lehetőségeinket. Ezt a helyzetet akarjuk feltörni, megváltoztatni, amikor az egyik kísérletet a másik után végezzük, kezdve az alsócsernátoni fórummal, folytatva a szatmárnémeti egyházi autonómia-közgyűléssel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, a Magyar Polgári Párt létrehozásával, és legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítási kísérletével. Konkrét formában arról beszélhetünk, hogy a többségi hatalommal cinkos együttállásban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ – amelynek nevéből már csak a „romániai” bír hiteles tartalommal –, minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját. Kirívó az az orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az Erdélyi Magyar Népáárt bejegyzésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének megakadályozását. Ebben a helyzetben csak abban reménykedhetünk, ha a román politika több vasat tart a tűzben, és nem föltétlenül fog eleget tenni az RMDSZ exkluzív óhajának.
– Ilyen előzmények után milyen esély van arra, hogy az az EMNT, illetve a megszülető új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel? – Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel. Egy másik extrém példával élve: valószínűleg a verespataki ciános bányaterv meg fog valósulni, mert a román hatalmi érdek ezt kívánja, ennek ellenére minden lehetőt meg kell tennünk a verespataki projekt megvalósítása ellen. Hasonló a helyzet az erdélyi magyar politikában is: akkor is fel kell vennünk a harcot az opportunista, hatalomnak alárendelt RMDSZ-szel, ha történetesen eredménytelenül végződik a küzdelem. Hitem szerint azonban megvalósítható az a törekvésünk, hogy a romániai magyar politikai rendszerváltozás megtörténjen. A magyarországi nemzeti erőknek sikerült ezt megvalósítani, és nekünk is esélyünk van az erdélyi magyar politikában a politikai változások végrehajtására. Ezért kezdeményeztük az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását: ezzel szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét, ugyanakkor árnyaltan kell látnunk az RMDSZ tagságát. Hasonlattal élve, egy jármű utasaiként foghatjuk fel a tagságot, akik arra utaznak, amerre a jármű vezetője halad. Számíthatunk az utasokra: ők vagy kiszállnak a járműből, és átülnek egy más járműbe, vagy tesznek arról, hogy jó irányba utazzanak, tehát olyan vezetőket választanak, akik jó irányba vezetik őket.
– Úgy tűnik, a választás megtörtént, és minden marad a régiben ... – Ha csak az RMDSZ-nomenklatúrát nézzük, akkor valóban szomorú a helyzet: Kelemen Hunor Markó Béla epigonjaként működik. Az RMDSZ-ben teljes mértékű a folytonosság, azzal a különbséggel, hogy Markó Béla jobb vezető volt, mint a mostani vezetők. A párbeszéd tekintetében mi azokra számítunk az RMDSZ-ből, akik egy másfajta RMDSZ-t képzelnek el. Ezek az erők viszont nagyon gyengék, és az egyszerű tagság szintjén léteznek. Nekünk alkupozícióba kell kerülnünk! Rá kell kényszerítenünk akár a mostani vezetést is arra, hogy a közös nemzeti érdekek céljából tárgyaljon velünk. Súlyos gond, hogy akárcsak az egyház, az RMDSZ egyes vezetőit is fogva tartja a titkosszolgálat. Ez ellen nehéz tenni! Zsarolhatók, ezáltal a volt titkosszolgálatok fogságában vannak.
– A hét végén tartotta kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A párt elnöke, Szász Jenő az RMDSZ-szel szemben jobboldali összefogást sürget, amelynek része lenne az EMNT, az SZNT és az MPP. Lát-e esélyt egy ilyen szövetség kialakulására? – Egy vezető magyarországi politikus, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t összehasonlítva, tréfásan azt mondta: az egyik a kisebbik, a másik a nagyobbik rossz. Az előbbi hasonlattal élve, az egyik egy kisebb jármű, a másik egy mamut jármű, de közös vonásuk, hogy egyikkel sem érhetünk célba. A kérdés nem úgy tevődik fel, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik autóba ülünk. Az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására: elveszítette hitelét és tagságát is. Akárcsak az RMDSZ esetében, az MPP tagságával sincs semmi bajunk: annak idején szeretetre méltó, derék magyar emberek szavaztak az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra egyaránt. Az RMDSZ-hez hasonlóan a Magyar Polgári Párt vezetőinek a hitelével van baj, mindenek előtt elöljárójával, aki menet közben olyan exkluzivista módon szabadult meg párttársaitól, mint az RMDSZ annak idején. Olyan embereket távolított el a pártból, akik nem az ő akarata szerint politizáltak. Ráadásul egy kongresszusi határozat valósággal kiátkozza a párt EMNT-és tagjait. Ebben a helyzetben nincs miről beszélnünk. Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni.
– Hetek óta tartó, megújult vita övezi a verespataki bányanyitás ügyét. A román államfő, Traian Băsescu kemény fellépése egyértelműen a bányanyitás irányába mozdította el a román kormányt. Az Európa Parlamentben többek között az ön kezdeményezésére elfogadott határozat ellent mond a ciános bányakitermelésnek, ami viszont nem kötelező érvényű ajánlás. Év végéig az Európai Bizottságnak kellene állást foglalnia, és szerencsés esetben törvénytervezetben megtiltania a ciános aranybányászatot. Van-e esély arra, hogy hasznos időn belül elfogadásra kerül egy ilyen összeurópai érvényű törvény? – Már eddig is sokat késlekedett az Európai Bizottság. Ennek bizonyára az az önellentmondás az oka, hogy az európai törvényhozás elsöprő többségével szemben kellene a Bizottságnak döntenie, így inkább a diplomatikus kivárás, halogatás álláspontjára helyezkedik. Jelen helyzetben sajnos nem kérdéses, hogy milyen döntést fog hozni az Európai Bizottság, hacsak valami olyasfajta fordulat nem következne be, mint például az atomerőművek esetében Németországban. Be kell látnunk, hogy az Európai Unióban a nagyhatalmaknak van döntő szavuk: amíg, az európai nagyok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – nem döntenek, nincs esélyünk a helyzeten változtatni. Ilyen esetben nincs, aki feltartóztassa a válság mélypontjára süllyedt, arany- és pénzéhes román politikát. Szinte csodával érne fel, ha működésbe lendülne a felemás román demokrácia, és a kisebb-nagyobb polgári egyesületek és a zöldek hathatós nyomást tudnának gyakorolni a román politikára. Ebben az ügyben csak egy országos méretű, demokratikus fellépés akadályozhatná meg a kormányt. – A nyáron ért véget az uniós magyar elnökség. A kormánypártok szerint ez sikertörténetnek számít, az ellenzék viszont nem így látja. Az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyói táborában a Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy nemzetpolitikai ügyekben a magyar kormány nem képviselte megfelelő módon a határon túli magyarság autonómiatörekvésit. Ön ezt hogyan látja? – Fordítsuk meg a kérdést: mi lett volna, ha a frissen hivatalba került kormány hangsúlyosabban képviselte volna a határon túli magyar, és ezáltal az össznemzeti érdekeket? A három alaptörvényért – a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alkotmány – mérhetetlen össztűz zúdult a magyar kormányra: el lehet képzelni, hogyha még ennél is fokozottabban áll ki ügyeinkben, mi várt volna a kormányra? Maximalista és populista álláspontnak tartom ezt a fajta elégedetlenkedést, amivel nem tudok egyet érteni. A felsorolt három alaptörvény olyan alappillérei a magyar nemzetpolitikának, amelyek hosszú távon a tényleges határok feletti nemzetegyesítés irányába mutatnak. Olyan keretviszonyokat valósítanak meg, amelyek rövidebb-hosszabb távon tartalommal tölthetők meg. Ne felejtsük el, hogy a honosítási törvényt még azok táborában is sokallták, akik ezt megszavazták. Olyan vélemények hangzottak el, hogy talán várni kellett volna ezzel. Erdélyi magyarként nyilván én is azt szerettem volna, hogy többet tegyünk közös ügyeinkért. Epilógusként viszont hozzá kell tennem, hogy az elnökséget betöltő államok esetében nem szokás saját problémáikat előtérbe helyezni. Gondoljunk Belgiumra: előjöhetett volna Belgium a már-már országos szakadást okozó flamand-vallon ellentétekkel? Sőt, a belgák kormány nélkül hajózták végig a soros uniós elnökséget. Ezután kell megtennünk azt, amit joggal elvárunk az anyaországtól.
– Az Európai Parlament alelnökeként az ön feladatkörébe tartozik az európai egyházak közötti párbeszéd kiszélesítése. Hogyan látja a mai uniós keretek között a párbeszéd térnyerését? Van-e esély arra, hogy az egyházak az európai politikában nagyobb figyelmet kapjanak? – Az egyházak nem találnak párbeszédre egy ultraliberális irányba elhajló, vallásellenes közegben. Gondoljunk a XVI. Benedek pápa spanyolországi látogatását övező, erőszakba torkolló tüntetésekre. A francia forradalomra visszavezethető szekuláris vallásellenesség – noha tábora kisebbséget élvez – nagyon hangos, és már-már provokálóan türelmetlen. Nekünk, az ateista kommunizmusból jött kelet-európai képviselőknek megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy Nyugat-Európában, a volt szabad világban egy éppen olyan türelmetlen egyház- és vallásellenesség létezik, noha az eszköztáruk teljesen különböző. Osztom Orbán Viktor véleményét, hogy nem csak válságról beszélhetünk, hanem egy globális „rendszerváltozás”, korszakváltozás időszakát éljük. Ezért merem remélni, hogy a sokszínűségről, és az értékek pluralizmusáról beszélő Európában esélyünk lesz a párbeszéd intézményes kereteit megteremteni. Makkay József
Erdélyi Napló. Erdély.ma
A szeptembertől újrainduló Európa parlamenti ülésszak erdélyi nyitányaként tartott sajtóértekezletet Nagyváradon Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő brüsszeli kabinetfőnöke. Az újságírókkal való találkozón elsősorban a magyar-magyar párbeszéd lehetséges alakulásáról és a verespataki bányanyitásról esett szó.
Az Erdélyi Napló Tőkés Lászlót a pártbejegyzés rögös útjáról, illetve az ehhez kapcsolódó magyar-magyar párbeszédről kérdezte.
– Több, mint négy hónapja tart az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája, miközben a bíróság újabb és újabb okokat talált a pártbejegyzés elnapolására. Ön szerint mi áll ennek a jogi huzavonának a hátterében? – A kérdésnek egy általános és egy konkrét vetülete van. A jelenség általános vetülete kilencven évre, újabban pedig húsz évre nyúlik vissza: le kellett törni az önálló kisebbségi, ezen belül az önálló magyar érdekképviseletet. Annak lehettünk tanúi, hogy 1989-1990 fordulóján a magyarság mintha magára talált volna, megszerveződött, kialakította politikai érdekérvényesítő és képviseleti rendszerét. Az öröm azonban rövid ideig tartott: az áldemokratikus, posztkommunista, posztszekurista, nacionalista rendszernek öt-hat évre volt szüksége ahhoz, hogy véget vessen az önálló magyar érdekérvényesítésnek. Babits Mihály verssorát idézve, megalázatosította a magyarságot: a magyar politikumot sikerült becsatolnia a többségi politika rendszerébe, és pénzzel, hatalommal és feltételezhetően titkosszolgálati eszközökkel kihúzta a talajt a magyar politika alól. Ennek isszuk most a levét! Ma az RMDSZ színeiben egy magyarul beszélő román politikai alakulat ténykedik, és ez végletesen behatárolja és korlátozza politikai mozgásterünket és érdekérvényesítési lehetőségeinket. Ezt a helyzetet akarjuk feltörni, megváltoztatni, amikor az egyik kísérletet a másik után végezzük, kezdve az alsócsernátoni fórummal, folytatva a szatmárnémeti egyházi autonómia-közgyűléssel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, a Magyar Polgári Párt létrehozásával, és legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítási kísérletével. Konkrét formában arról beszélhetünk, hogy a többségi hatalommal cinkos együttállásban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ – amelynek nevéből már csak a „romániai” bír hiteles tartalommal –, minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját. Kirívó az az orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az Erdélyi Magyar Népáárt bejegyzésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének megakadályozását. Ebben a helyzetben csak abban reménykedhetünk, ha a román politika több vasat tart a tűzben, és nem föltétlenül fog eleget tenni az RMDSZ exkluzív óhajának.
– Ilyen előzmények után milyen esély van arra, hogy az az EMNT, illetve a megszülető új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel? – Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel. Egy másik extrém példával élve: valószínűleg a verespataki ciános bányaterv meg fog valósulni, mert a román hatalmi érdek ezt kívánja, ennek ellenére minden lehetőt meg kell tennünk a verespataki projekt megvalósítása ellen. Hasonló a helyzet az erdélyi magyar politikában is: akkor is fel kell vennünk a harcot az opportunista, hatalomnak alárendelt RMDSZ-szel, ha történetesen eredménytelenül végződik a küzdelem. Hitem szerint azonban megvalósítható az a törekvésünk, hogy a romániai magyar politikai rendszerváltozás megtörténjen. A magyarországi nemzeti erőknek sikerült ezt megvalósítani, és nekünk is esélyünk van az erdélyi magyar politikában a politikai változások végrehajtására. Ezért kezdeményeztük az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását: ezzel szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét, ugyanakkor árnyaltan kell látnunk az RMDSZ tagságát. Hasonlattal élve, egy jármű utasaiként foghatjuk fel a tagságot, akik arra utaznak, amerre a jármű vezetője halad. Számíthatunk az utasokra: ők vagy kiszállnak a járműből, és átülnek egy más járműbe, vagy tesznek arról, hogy jó irányba utazzanak, tehát olyan vezetőket választanak, akik jó irányba vezetik őket.
– Úgy tűnik, a választás megtörtént, és minden marad a régiben ... – Ha csak az RMDSZ-nomenklatúrát nézzük, akkor valóban szomorú a helyzet: Kelemen Hunor Markó Béla epigonjaként működik. Az RMDSZ-ben teljes mértékű a folytonosság, azzal a különbséggel, hogy Markó Béla jobb vezető volt, mint a mostani vezetők. A párbeszéd tekintetében mi azokra számítunk az RMDSZ-ből, akik egy másfajta RMDSZ-t képzelnek el. Ezek az erők viszont nagyon gyengék, és az egyszerű tagság szintjén léteznek. Nekünk alkupozícióba kell kerülnünk! Rá kell kényszerítenünk akár a mostani vezetést is arra, hogy a közös nemzeti érdekek céljából tárgyaljon velünk. Súlyos gond, hogy akárcsak az egyház, az RMDSZ egyes vezetőit is fogva tartja a titkosszolgálat. Ez ellen nehéz tenni! Zsarolhatók, ezáltal a volt titkosszolgálatok fogságában vannak.
– A hét végén tartotta kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A párt elnöke, Szász Jenő az RMDSZ-szel szemben jobboldali összefogást sürget, amelynek része lenne az EMNT, az SZNT és az MPP. Lát-e esélyt egy ilyen szövetség kialakulására? – Egy vezető magyarországi politikus, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t összehasonlítva, tréfásan azt mondta: az egyik a kisebbik, a másik a nagyobbik rossz. Az előbbi hasonlattal élve, az egyik egy kisebb jármű, a másik egy mamut jármű, de közös vonásuk, hogy egyikkel sem érhetünk célba. A kérdés nem úgy tevődik fel, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik autóba ülünk. Az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására: elveszítette hitelét és tagságát is. Akárcsak az RMDSZ esetében, az MPP tagságával sincs semmi bajunk: annak idején szeretetre méltó, derék magyar emberek szavaztak az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra egyaránt. Az RMDSZ-hez hasonlóan a Magyar Polgári Párt vezetőinek a hitelével van baj, mindenek előtt elöljárójával, aki menet közben olyan exkluzivista módon szabadult meg párttársaitól, mint az RMDSZ annak idején. Olyan embereket távolított el a pártból, akik nem az ő akarata szerint politizáltak. Ráadásul egy kongresszusi határozat valósággal kiátkozza a párt EMNT-és tagjait. Ebben a helyzetben nincs miről beszélnünk. Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni.
– Hetek óta tartó, megújult vita övezi a verespataki bányanyitás ügyét. A román államfő, Traian Băsescu kemény fellépése egyértelműen a bányanyitás irányába mozdította el a román kormányt. Az Európa Parlamentben többek között az ön kezdeményezésére elfogadott határozat ellent mond a ciános bányakitermelésnek, ami viszont nem kötelező érvényű ajánlás. Év végéig az Európai Bizottságnak kellene állást foglalnia, és szerencsés esetben törvénytervezetben megtiltania a ciános aranybányászatot. Van-e esély arra, hogy hasznos időn belül elfogadásra kerül egy ilyen összeurópai érvényű törvény? – Már eddig is sokat késlekedett az Európai Bizottság. Ennek bizonyára az az önellentmondás az oka, hogy az európai törvényhozás elsöprő többségével szemben kellene a Bizottságnak döntenie, így inkább a diplomatikus kivárás, halogatás álláspontjára helyezkedik. Jelen helyzetben sajnos nem kérdéses, hogy milyen döntést fog hozni az Európai Bizottság, hacsak valami olyasfajta fordulat nem következne be, mint például az atomerőművek esetében Németországban. Be kell látnunk, hogy az Európai Unióban a nagyhatalmaknak van döntő szavuk: amíg, az európai nagyok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – nem döntenek, nincs esélyünk a helyzeten változtatni. Ilyen esetben nincs, aki feltartóztassa a válság mélypontjára süllyedt, arany- és pénzéhes román politikát. Szinte csodával érne fel, ha működésbe lendülne a felemás román demokrácia, és a kisebb-nagyobb polgári egyesületek és a zöldek hathatós nyomást tudnának gyakorolni a román politikára. Ebben az ügyben csak egy országos méretű, demokratikus fellépés akadályozhatná meg a kormányt. – A nyáron ért véget az uniós magyar elnökség. A kormánypártok szerint ez sikertörténetnek számít, az ellenzék viszont nem így látja. Az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyói táborában a Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy nemzetpolitikai ügyekben a magyar kormány nem képviselte megfelelő módon a határon túli magyarság autonómiatörekvésit. Ön ezt hogyan látja? – Fordítsuk meg a kérdést: mi lett volna, ha a frissen hivatalba került kormány hangsúlyosabban képviselte volna a határon túli magyar, és ezáltal az össznemzeti érdekeket? A három alaptörvényért – a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alkotmány – mérhetetlen össztűz zúdult a magyar kormányra: el lehet képzelni, hogyha még ennél is fokozottabban áll ki ügyeinkben, mi várt volna a kormányra? Maximalista és populista álláspontnak tartom ezt a fajta elégedetlenkedést, amivel nem tudok egyet érteni. A felsorolt három alaptörvény olyan alappillérei a magyar nemzetpolitikának, amelyek hosszú távon a tényleges határok feletti nemzetegyesítés irányába mutatnak. Olyan keretviszonyokat valósítanak meg, amelyek rövidebb-hosszabb távon tartalommal tölthetők meg. Ne felejtsük el, hogy a honosítási törvényt még azok táborában is sokallták, akik ezt megszavazták. Olyan vélemények hangzottak el, hogy talán várni kellett volna ezzel. Erdélyi magyarként nyilván én is azt szerettem volna, hogy többet tegyünk közös ügyeinkért. Epilógusként viszont hozzá kell tennem, hogy az elnökséget betöltő államok esetében nem szokás saját problémáikat előtérbe helyezni. Gondoljunk Belgiumra: előjöhetett volna Belgium a már-már országos szakadást okozó flamand-vallon ellentétekkel? Sőt, a belgák kormány nélkül hajózták végig a soros uniós elnökséget. Ezután kell megtennünk azt, amit joggal elvárunk az anyaországtól.
– Az Európai Parlament alelnökeként az ön feladatkörébe tartozik az európai egyházak közötti párbeszéd kiszélesítése. Hogyan látja a mai uniós keretek között a párbeszéd térnyerését? Van-e esély arra, hogy az egyházak az európai politikában nagyobb figyelmet kapjanak? – Az egyházak nem találnak párbeszédre egy ultraliberális irányba elhajló, vallásellenes közegben. Gondoljunk a XVI. Benedek pápa spanyolországi látogatását övező, erőszakba torkolló tüntetésekre. A francia forradalomra visszavezethető szekuláris vallásellenesség – noha tábora kisebbséget élvez – nagyon hangos, és már-már provokálóan türelmetlen. Nekünk, az ateista kommunizmusból jött kelet-európai képviselőknek megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy Nyugat-Európában, a volt szabad világban egy éppen olyan türelmetlen egyház- és vallásellenesség létezik, noha az eszköztáruk teljesen különböző. Osztom Orbán Viktor véleményét, hogy nem csak válságról beszélhetünk, hanem egy globális „rendszerváltozás”, korszakváltozás időszakát éljük. Ezért merem remélni, hogy a sokszínűségről, és az értékek pluralizmusáról beszélő Európában esélyünk lesz a párbeszéd intézményes kereteit megteremteni. Makkay József
Erdélyi Napló. Erdély.ma
2011. szeptember 8.
Győztek a „gyűlölt” magyarok, döntetlen a „krumpliföldön”
Botrányok övezik Magyarország, illetve Románia futballcsapatának kedd esti fellépését is az Európa-bajnoki selejtezőkben. A magyarok 2-0-ra nyertek Moldovában, így életben maradtak továbbjutási esélyeik. A vendégek játékát nem tudta negatívan befolyásolni a hazai közönség rendkívül ellenséges magatartása, az viszont borítékolható, hogy nem marad büntetés nélkül az állítólag bukaresti drukkerek által felmutatott „Szar Magyarország” és a „Gyűlölünk titeket” feliratok kifeszítése, a görögtüzek gyújtása és petárdák pályára dobálása, és a játéktérre berohant fanatikus miatt is szankciókra számíthat a rendező ország.
A magyarok nem fordulnak az UEFA-hoz
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tegnap jelezte, nem tervez válaszlépést a szurkolók Magyarországot sértő transzparensei miatt. „Az erőszak erőszakot szül, a gyűlölet pedig gyűlöletet. Az MLSZ épp ezért nem tervez semmilyen lépést a moldovaiak ellen, ez az európai szövetség dolga – mondta Borbély Zoltán, az MLSZ-sajtó és jogi irodájának vezetője az MTI érdeklődésére. A büntetés nyilvánvalóan nem marad el, hiszen petárdák repültek a pályára, és egy szurkoló is befutott a játéktérre.” Arra a kérdésre, hogy az UEFA ellenőre tudja-e, mit írtak ki a hazai szurkolók, a sportvezető úgy válaszolt, biztosan tudja, mert Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke jelezte ezt neki. Hozzátette, az általa kapott információk szerint a „Szar Magyarország” és „Gyűlölünk titeket” feliratokat nem moldovaiak feszítették ki, hanem bukaresti Steaua-drukkerek, ezt alátámasztja az is, hogy a feliratok felett nem moldovai, hanem román zászló volt látható.
Eközben a pályán a meccsről meccsre érettebb játékot mutató magyarok egy pontrúgás nyomán hamar vezetéshez jutottak, majd könnyedén átvészelték a hazaiak csak helyenként veszélyes rohamait, a lefújást pedig Rudolf klasszis csatárt idéző góljának köszönhetően már nyugodtan várták. „Amennyire meg tudom ítélni, Moldova eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta a selejtezősorozatban, ami tovább emeli győzelmünk értékét – mondta Egervári Sándor szövetségi kapitány. – Bölcsen játszottunk, mindig volt valaki, aki okos döntést tudott hozni, és bár kihagytunk helyzeteket, elégedettek lehetünk az eredménnyel. Remekül védekeztünk, a moldovaiaknak nem volt kidolgozott helyzetük, inkább csak lecsorgó labdák okoztak melegebb pillanatokat.”
A moldovai sikerrel megmaradt a magyarok reménye a 2. hely megszerzésére, és biztossá vált, hogy a negyedik kalapból kisorsolt magyarok a harmadiknál már nem végezhetnek rosszabb helyen csoportjukban. A minimum pótselejtezőt érő második hely megszerzéséhez az kellene, hogy a San Marinóban győztes svédek legfeljebb két pontot szerezzenek októberben a finnek elleni idegenbeli és a hollandok elleni hazai meccsükön, míg Egervári csapata utolsó találkozóján legyőzze Finnország legjobbjait a Puskás Ferenc-stadionban. Ez utóbbi találkozón a magyarok számára a döntetlen is elég, ha a svédek mindkét meccsüket elveszítik. Ellenben ha Ibrahimovicék október 7-én három ponttal távoznak Helsinkiből, akkor a négy nappal későbbi találkozóknak már semmi tétjük nem lesz.
Bukaresti stadionavató átírt himnusszal a krumpliföldön
A románok az újonnan felépült Naţional Aréna felavatásán gól nélkül zártak Franciaországgal, így már csak matematikai esélyük maradt a pótselejtezőkre. Pedig a találkozó előtt nagy volt az ünnep, az 50 ezer néző igazi futballhangulatot teremtett az új stadionban, amelyben jövőre az Európa Liga döntőjét rendezik. A csoda azonban csak fél órát tartott, ugyanis a pálya vadonatúj gyepszőnyege szétesett, a gyeptéglák elmozdultak helyükről, lehetetlenné téve a technikás, gyors játékot. Ezt a vendégek sínylették meg a leginkább, akik bánkódhatnak a – ahogyan a francia sajtó fogalmazott – „krumpliföldön” elvesztett 2 pont miatt, hiszen Bosznia egy pontra megközelítette őket, így az utolsó fordulóban a felek akár ki-ki meccset is játszhatnak egymással a csoportelsőségért Franciaországban.
A gyepszőnyeg minősége a hazaiakat is felháborította. Az európai kupasorozatokban érdekelt klubok – amelyek itt játszanák hazai meccseiket – azonnali lépéseket sürgetnek, és felajánlották, hogy saját költségükön kicserélik a füvet, de Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere jelezte, rendezi majd a számlát. A politikus egyébként azt állítja, olaszországi cég végezte a munkálatokat, ám a sajtó azt feltételezi, ismét annak az Adrian Oprişannak a keze van a dologban, akinek cége 2003-ban, a dánok ellen 5-2-re elvesztett selejtező előtt tönkretette a régi stadion pályáját. A Steaua, a Rapid és a Galac képviselői most Hollandiából, 200 ezer euróért rendelnének új gyepszőnyeget.
A stadionavatón nem csak a pálya pocsék minősége okozott felháborodást: utólag a Marcel Pavel énekes által előadott „sajátos” himnuszváltozatból is botrány lett, az előadóművészt és a román szövetséget (FRF) emiatt Mihai Atănăsoaei prefektus 5-5 ezer lejre büntette. Pavel ugyanis nem a törvényben foglalt szöveget adta elő: a második szakasz végén nem énekelte el a csatákban győzedelmeskedő Traianus császár nevét is tartalmazó utolsó két sort, hanem az első két szakasz utolsó két sorát ismételte el. Az énekes első nyilatkozataiban azzal magyarázta ezt, hogy „nem akart politikát vinni” előadásába, azaz nem szerette volna, hogy mindenkinek Traian Băsescu államfő jusson az eszébe a himnusz hallatán. Marcel Pavel később már azt mondta, szerinte az ő verziója sokkal jobban feltüzeli a szurkolókat, ezért döntött így, és erre a FRF is áldását adta. Utóbbi tegnap késő délutánig nem nyilatkozott az ügyben.
Kedd este összesen 23 kontinentális selejtezőt rendeztek, amelyek során újabb három biztos Eb-résztvevőre derült fény. Olaszország és Spanyolország mellett Hollandia is kijutott – a csoportelsőséget még elveszítheti, de ez esetben is legjobb második lesz, azaz nem kell pótselejtezőt játszania. Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)
Botrányok övezik Magyarország, illetve Románia futballcsapatának kedd esti fellépését is az Európa-bajnoki selejtezőkben. A magyarok 2-0-ra nyertek Moldovában, így életben maradtak továbbjutási esélyeik. A vendégek játékát nem tudta negatívan befolyásolni a hazai közönség rendkívül ellenséges magatartása, az viszont borítékolható, hogy nem marad büntetés nélkül az állítólag bukaresti drukkerek által felmutatott „Szar Magyarország” és a „Gyűlölünk titeket” feliratok kifeszítése, a görögtüzek gyújtása és petárdák pályára dobálása, és a játéktérre berohant fanatikus miatt is szankciókra számíthat a rendező ország.
A magyarok nem fordulnak az UEFA-hoz
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) tegnap jelezte, nem tervez válaszlépést a szurkolók Magyarországot sértő transzparensei miatt. „Az erőszak erőszakot szül, a gyűlölet pedig gyűlöletet. Az MLSZ épp ezért nem tervez semmilyen lépést a moldovaiak ellen, ez az európai szövetség dolga – mondta Borbély Zoltán, az MLSZ-sajtó és jogi irodájának vezetője az MTI érdeklődésére. A büntetés nyilvánvalóan nem marad el, hiszen petárdák repültek a pályára, és egy szurkoló is befutott a játéktérre.” Arra a kérdésre, hogy az UEFA ellenőre tudja-e, mit írtak ki a hazai szurkolók, a sportvezető úgy válaszolt, biztosan tudja, mert Samu István, az MLSZ biztonsági bizottságának elnöke jelezte ezt neki. Hozzátette, az általa kapott információk szerint a „Szar Magyarország” és „Gyűlölünk titeket” feliratokat nem moldovaiak feszítették ki, hanem bukaresti Steaua-drukkerek, ezt alátámasztja az is, hogy a feliratok felett nem moldovai, hanem román zászló volt látható.
Eközben a pályán a meccsről meccsre érettebb játékot mutató magyarok egy pontrúgás nyomán hamar vezetéshez jutottak, majd könnyedén átvészelték a hazaiak csak helyenként veszélyes rohamait, a lefújást pedig Rudolf klasszis csatárt idéző góljának köszönhetően már nyugodtan várták. „Amennyire meg tudom ítélni, Moldova eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta a selejtezősorozatban, ami tovább emeli győzelmünk értékét – mondta Egervári Sándor szövetségi kapitány. – Bölcsen játszottunk, mindig volt valaki, aki okos döntést tudott hozni, és bár kihagytunk helyzeteket, elégedettek lehetünk az eredménnyel. Remekül védekeztünk, a moldovaiaknak nem volt kidolgozott helyzetük, inkább csak lecsorgó labdák okoztak melegebb pillanatokat.”
A moldovai sikerrel megmaradt a magyarok reménye a 2. hely megszerzésére, és biztossá vált, hogy a negyedik kalapból kisorsolt magyarok a harmadiknál már nem végezhetnek rosszabb helyen csoportjukban. A minimum pótselejtezőt érő második hely megszerzéséhez az kellene, hogy a San Marinóban győztes svédek legfeljebb két pontot szerezzenek októberben a finnek elleni idegenbeli és a hollandok elleni hazai meccsükön, míg Egervári csapata utolsó találkozóján legyőzze Finnország legjobbjait a Puskás Ferenc-stadionban. Ez utóbbi találkozón a magyarok számára a döntetlen is elég, ha a svédek mindkét meccsüket elveszítik. Ellenben ha Ibrahimovicék október 7-én három ponttal távoznak Helsinkiből, akkor a négy nappal későbbi találkozóknak már semmi tétjük nem lesz.
Bukaresti stadionavató átírt himnusszal a krumpliföldön
A románok az újonnan felépült Naţional Aréna felavatásán gól nélkül zártak Franciaországgal, így már csak matematikai esélyük maradt a pótselejtezőkre. Pedig a találkozó előtt nagy volt az ünnep, az 50 ezer néző igazi futballhangulatot teremtett az új stadionban, amelyben jövőre az Európa Liga döntőjét rendezik. A csoda azonban csak fél órát tartott, ugyanis a pálya vadonatúj gyepszőnyege szétesett, a gyeptéglák elmozdultak helyükről, lehetetlenné téve a technikás, gyors játékot. Ezt a vendégek sínylették meg a leginkább, akik bánkódhatnak a – ahogyan a francia sajtó fogalmazott – „krumpliföldön” elvesztett 2 pont miatt, hiszen Bosznia egy pontra megközelítette őket, így az utolsó fordulóban a felek akár ki-ki meccset is játszhatnak egymással a csoportelsőségért Franciaországban.
A gyepszőnyeg minősége a hazaiakat is felháborította. Az európai kupasorozatokban érdekelt klubok – amelyek itt játszanák hazai meccseiket – azonnali lépéseket sürgetnek, és felajánlották, hogy saját költségükön kicserélik a füvet, de Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere jelezte, rendezi majd a számlát. A politikus egyébként azt állítja, olaszországi cég végezte a munkálatokat, ám a sajtó azt feltételezi, ismét annak az Adrian Oprişannak a keze van a dologban, akinek cége 2003-ban, a dánok ellen 5-2-re elvesztett selejtező előtt tönkretette a régi stadion pályáját. A Steaua, a Rapid és a Galac képviselői most Hollandiából, 200 ezer euróért rendelnének új gyepszőnyeget.
A stadionavatón nem csak a pálya pocsék minősége okozott felháborodást: utólag a Marcel Pavel énekes által előadott „sajátos” himnuszváltozatból is botrány lett, az előadóművészt és a román szövetséget (FRF) emiatt Mihai Atănăsoaei prefektus 5-5 ezer lejre büntette. Pavel ugyanis nem a törvényben foglalt szöveget adta elő: a második szakasz végén nem énekelte el a csatákban győzedelmeskedő Traianus császár nevét is tartalmazó utolsó két sort, hanem az első két szakasz utolsó két sorát ismételte el. Az énekes első nyilatkozataiban azzal magyarázta ezt, hogy „nem akart politikát vinni” előadásába, azaz nem szerette volna, hogy mindenkinek Traian Băsescu államfő jusson az eszébe a himnusz hallatán. Marcel Pavel később már azt mondta, szerinte az ő verziója sokkal jobban feltüzeli a szurkolókat, ezért döntött így, és erre a FRF is áldását adta. Utóbbi tegnap késő délutánig nem nyilatkozott az ügyben.
Kedd este összesen 23 kontinentális selejtezőt rendeztek, amelyek során újabb három biztos Eb-résztvevőre derült fény. Olaszország és Spanyolország mellett Hollandia is kijutott – a csoportelsőséget még elveszítheti, de ez esetben is legjobb második lesz, azaz nem kell pótselejtezőt játszania. Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár)
2011. szeptember 8.
Egyértelmű fogalomhasználatot az unióban!
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint jól értelmezhető, mindenki számára érthető fogalomhasználatra van szükség az EU egyik alapvető értéke, a kulturális sokszínűség hatékony védelméhez.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete legújabb kiadványainak bemutatóján a szakértő azt mondta, az egyértelmű fogalomrendszer mellett az intézményi feladatok világos elhatárolása és a prioritások kijelölése is kulcsfontosságú a kulturális sokszínűség védelmében.
Úgy fogalmazott, a külpolitikában az elmúlt másfél év a soros EU-elnökségről szólt, hiszen az elnökség fél éve előtt a felkészülés, utána pedig az eredmények vizsgálata fontos feladat. A magyar uniós elnökség egyik kiemelt célkitűzése volt a kulturális sokszínűség védelme, a kisebbségi érdekképviselet – tette hozzá.
Kifejtette: az elnökség 2010 nyarán kezdett el érdemben gondolkodni arról, hogy "mit tudunk ezzel kezdeni". Lehet hivatalos kísérőrendezvényeket, konferenciákat szervezni a kulturális sokszínűség jelszavával, de az elnökség inkább azzal akart foglalkozni, mit tehetne érdemben ezért a célért – idézte fel.
Úgy látta, Magyarország ugyanakkor tartott attól, hogy ha "erőlteti a kisebbségi kérdést", akkor az kontraproduktív lehet, azaz rányomhatja bélyegét az elnökségre, és attól kezdve az országgal mindig ezt az ügyet kapcsolják össze.
Végül az Európai Bizottság vállalta, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítson azoknak a civil kezdeményezéseknek a támogatására, amelyek a kulturális sokszínűséggel foglalkoznak – mondta.
A szakértő kitért arra is, hogy véleménye szerint "fogalmi zűrzavar lengi be" a kisebbségi kérdés kutatását, a magyar kutatók által használt fogalmak egy részének értelmezése a külföldieknek nehézséget okoz, mivel közülük többnek – például a Kárpát-medencének – nincs megfelelője az idegen nyelveken. Népújság (Marosvásárhely)
Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint jól értelmezhető, mindenki számára érthető fogalomhasználatra van szükség az EU egyik alapvető értéke, a kulturális sokszínűség hatékony védelméhez.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete legújabb kiadványainak bemutatóján a szakértő azt mondta, az egyértelmű fogalomrendszer mellett az intézményi feladatok világos elhatárolása és a prioritások kijelölése is kulcsfontosságú a kulturális sokszínűség védelmében.
Úgy fogalmazott, a külpolitikában az elmúlt másfél év a soros EU-elnökségről szólt, hiszen az elnökség fél éve előtt a felkészülés, utána pedig az eredmények vizsgálata fontos feladat. A magyar uniós elnökség egyik kiemelt célkitűzése volt a kulturális sokszínűség védelme, a kisebbségi érdekképviselet – tette hozzá.
Kifejtette: az elnökség 2010 nyarán kezdett el érdemben gondolkodni arról, hogy "mit tudunk ezzel kezdeni". Lehet hivatalos kísérőrendezvényeket, konferenciákat szervezni a kulturális sokszínűség jelszavával, de az elnökség inkább azzal akart foglalkozni, mit tehetne érdemben ezért a célért – idézte fel.
Úgy látta, Magyarország ugyanakkor tartott attól, hogy ha "erőlteti a kisebbségi kérdést", akkor az kontraproduktív lehet, azaz rányomhatja bélyegét az elnökségre, és attól kezdve az országgal mindig ezt az ügyet kapcsolják össze.
Végül az Európai Bizottság vállalta, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítson azoknak a civil kezdeményezéseknek a támogatására, amelyek a kulturális sokszínűséggel foglalkoznak – mondta.
A szakértő kitért arra is, hogy véleménye szerint "fogalmi zűrzavar lengi be" a kisebbségi kérdés kutatását, a magyar kutatók által használt fogalmak egy részének értelmezése a külföldieknek nehézséget okoz, mivel közülük többnek – például a Kárpát-medencének – nincs megfelelője az idegen nyelveken. Népújság (Marosvásárhely)
2011. szeptember 14.
Tőkés László a ciánalapú kitermelés ellen
A verespataki bányaberuházás veszélyeire hívta fel a figyelmet napirenden kívüli felszólalásában Tőkés László képviselő, az EP alelnöke az európai testület strasbourgi plenáris ülésén. Tőle függetlenül Cătălin Sorin Ivan román szociáldemorkata delegációvezető is az EP vonatkozó határozatának betartására szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a román kormányt.
Tőkés László az úgynevezett egyperces felszólalások között arra emlékeztetett, hogy az EP tavaly elsöprő szótöbbséggel állást foglalt a cianidos bányászati technológiáknak az egész unió területén való teljes betiltásáról. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság mindmáig elmulasztotta és halogatja, hogy eleget tegyen az EP erre vonatkozó felszólításának. "Ezenközben Romániában egy környezeti és természeti katasztrófa veszélyével fenyegető korrupciógyanús bányaprojekt politikai áterőszakolása folyik" – fűzte hozzá.
Mint ismeretes, tavaly Áder János és Tőkés László indítványa alapján az Európai Parlament határozati állásfoglalásban szólította fel az Európai Bizottságot a ciánalapú bányászati technológiák teljes betiltására az Európai Unió területén. 2010-ben a 33 tagú romániai EP-képviselet tagjai közül a három RMDSZ-es képviselő, Monica Macovei demokrata-liberális, Renate Weber és Cristian Buşoi liberális, három nagyromániás és tíz szociáldemokrata politikus szavazta meg az indítványt. Elgondolkodtató, hogy az Európai Néppárt frakciójának támogatásával született törvénykezdeményezés legfőbb ellenzői éppen a román néppárti küldöttség tagjai – Monica Macovei volt igazságügyi miniszter kivételével – emlékeztet tegnapi közleményében Tőkés. Beszédes továbbá, hogy a jelenleg hatalmon lévő román néppárti kormány az, amely az Európai Parlamenttel és az Európai Néppárttal szembe menve, "aranylázas" nyereségvágytól és jövő évi választási érdekeitől hajtva, a szociális és munkaerő-piaci, valamint a nemzeti demagógia tetszetős argumentációját latba vetve kívánja kierőszakolni a kétes hátterű Roşia Montana Gold Corporation bányaprojektjének megvalósítását. "Az pedig egyenesen fájdalmas és szégyenletes, hogy ennek a kudarcos kormánynak az elvtelen csatlósaként az RMDSZ országos vezérkara is megfeledkezni látszik eredeti álláspontjáról, és két minisztere révén, cinkos módon egyengeti a román és magyar nemzeti, valamint az általános európai érdekekkel szemben álló ciános bányakitermelés beindítását" – véli az EP alelnöke, "erkölcsi elégtétellel" üdvözölve Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos Verespatak miatti lemondását. Cătălin Sorin Ivan szintén Verespatak ügyében szólalt fel. Egyebek között azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az EP álláspontját, és "hozzájárul ahhoz, hogy természeti katasztrófa következzék be az EU egyik tagállamában". Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A verespataki bányaberuházás veszélyeire hívta fel a figyelmet napirenden kívüli felszólalásában Tőkés László képviselő, az EP alelnöke az európai testület strasbourgi plenáris ülésén. Tőle függetlenül Cătălin Sorin Ivan román szociáldemorkata delegációvezető is az EP vonatkozó határozatának betartására szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a román kormányt.
Tőkés László az úgynevezett egyperces felszólalások között arra emlékeztetett, hogy az EP tavaly elsöprő szótöbbséggel állást foglalt a cianidos bányászati technológiáknak az egész unió területén való teljes betiltásáról. Mint fogalmazott, az Európai Bizottság mindmáig elmulasztotta és halogatja, hogy eleget tegyen az EP erre vonatkozó felszólításának. "Ezenközben Romániában egy környezeti és természeti katasztrófa veszélyével fenyegető korrupciógyanús bányaprojekt politikai áterőszakolása folyik" – fűzte hozzá.
Mint ismeretes, tavaly Áder János és Tőkés László indítványa alapján az Európai Parlament határozati állásfoglalásban szólította fel az Európai Bizottságot a ciánalapú bányászati technológiák teljes betiltására az Európai Unió területén. 2010-ben a 33 tagú romániai EP-képviselet tagjai közül a három RMDSZ-es képviselő, Monica Macovei demokrata-liberális, Renate Weber és Cristian Buşoi liberális, három nagyromániás és tíz szociáldemokrata politikus szavazta meg az indítványt. Elgondolkodtató, hogy az Európai Néppárt frakciójának támogatásával született törvénykezdeményezés legfőbb ellenzői éppen a román néppárti küldöttség tagjai – Monica Macovei volt igazságügyi miniszter kivételével – emlékeztet tegnapi közleményében Tőkés. Beszédes továbbá, hogy a jelenleg hatalmon lévő román néppárti kormány az, amely az Európai Parlamenttel és az Európai Néppárttal szembe menve, "aranylázas" nyereségvágytól és jövő évi választási érdekeitől hajtva, a szociális és munkaerő-piaci, valamint a nemzeti demagógia tetszetős argumentációját latba vetve kívánja kierőszakolni a kétes hátterű Roşia Montana Gold Corporation bányaprojektjének megvalósítását. "Az pedig egyenesen fájdalmas és szégyenletes, hogy ennek a kudarcos kormánynak az elvtelen csatlósaként az RMDSZ országos vezérkara is megfeledkezni látszik eredeti álláspontjáról, és két minisztere révén, cinkos módon egyengeti a román és magyar nemzeti, valamint az általános európai érdekekkel szemben álló ciános bányakitermelés beindítását" – véli az EP alelnöke, "erkölcsi elégtétellel" üdvözölve Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos Verespatak miatti lemondását. Cătălin Sorin Ivan szintén Verespatak ügyében szólalt fel. Egyebek között azt kifogásolta, hogy az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az EP álláspontját, és "hozzájárul ahhoz, hogy természeti katasztrófa következzék be az EU egyik tagállamában". Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. október 14.
Páva: Európát kultúrája is segítheti a válság legyőzésében
MTI - Kultúra nélkül nincs nemzet, Európa a kulturális hagyományaira alapozva válaszokat találhat a válságra – hangzott el Pécsen, az Európai Kulturális Parlament ülésén.
Réthelyi Miklós szerint a kultúra amellett, hogy alapvetően fontos egy nemzetnek, jelentős mértékben hozzájárul a fenntartható növekedéshez is. A nemzeti erőforrás miniszter erről ma délben az Európai Kulturális Parlament tizedik jubileumi ülésének megnyitóján beszélt Pécsett.
„A pénz vagy a kereskedelem kizárólagosan nem tudja az emberi kapcsolatokat alakítani, a kultúra az, amely a folyamatosságot és az önazonosságot biztosítja. A kultúra alapvető a nemzet szempontjából, nélküle a nemzet csupán egy adminisztratív egység lenne" – mondta a tárcavezető.
A másfél száz tagot tömörítő szervezet főtitkára, Karl-Erik Norrman szerint nemcsak az Unió van válságban, hanem az európai gondolatot is ez a veszély fenyegeti. Úgy fogalmazott, hogy az Unió ellenes hangulat és az erősödő nacionalizmus megállításában fontos szerep jut a kultúrának. A főtitkár szerint ennek megoldásához szükség van a kultúra szerepének növelésére, a korábbinál erősebb intellektuális véleménycserékre és a vélemények ütköztetésére, és ebben az európai érdekek képviseletére.
A konferencia szünetében a Krónikának nyilatkozó Szabó István Oscar-díjas filmrendező megjegyezte, hogy elérte a kultúrát is a válság. „Én úgy érzem, hogy az európai politikában a kultúra most lényegesen kisebb szerepet játszik mindenütt. Ez problémát okoz. Remélem, hogy visszatér majd a kultúrához az emberi érdeklődés” – mondta a filmrendező.
Páva Zsolt Pécs polgármestere arról beszélt, hogy bár úgy tűnik, Európa gazdasági téren nem tud sikeres lenni a világ más részeivel folytatott versenyben, a kulturális öröksége terén nagyon is erős. „Ha megoldást keresünk a gazdasági válságra, a kulturális hagyományainkra alapozva megtalálhatjuk a válaszokat. Az a feladat, hogy ehhez összeadjuk tudásunkat és rájöjjünk, miként lehet a kulturális örökséget hasznosítani ebben a helyzetben" – tette hozzá a városvezető.
Az Európai Kulturális Parlament az Európai Bizottság indítványára 2001-ben alakult meg Strasbourgban, hogy az európai kulturális élet képviselőinek fórumot biztosítson az európai együttműködést, demokráciát, kultúrát érintő párbeszédre, vitára, valamint elősegítse az Európa keleti és nyugati fele, illetve a különböző művészetek közötti dialógust. A szervezetnek 43 országból jelenleg több mint 160 tagja van, Magyarországot heten képviselik. A pécsi konferencián mintegy százan vesznek részt.
Erdély.ma
MTI - Kultúra nélkül nincs nemzet, Európa a kulturális hagyományaira alapozva válaszokat találhat a válságra – hangzott el Pécsen, az Európai Kulturális Parlament ülésén.
Réthelyi Miklós szerint a kultúra amellett, hogy alapvetően fontos egy nemzetnek, jelentős mértékben hozzájárul a fenntartható növekedéshez is. A nemzeti erőforrás miniszter erről ma délben az Európai Kulturális Parlament tizedik jubileumi ülésének megnyitóján beszélt Pécsett.
„A pénz vagy a kereskedelem kizárólagosan nem tudja az emberi kapcsolatokat alakítani, a kultúra az, amely a folyamatosságot és az önazonosságot biztosítja. A kultúra alapvető a nemzet szempontjából, nélküle a nemzet csupán egy adminisztratív egység lenne" – mondta a tárcavezető.
A másfél száz tagot tömörítő szervezet főtitkára, Karl-Erik Norrman szerint nemcsak az Unió van válságban, hanem az európai gondolatot is ez a veszély fenyegeti. Úgy fogalmazott, hogy az Unió ellenes hangulat és az erősödő nacionalizmus megállításában fontos szerep jut a kultúrának. A főtitkár szerint ennek megoldásához szükség van a kultúra szerepének növelésére, a korábbinál erősebb intellektuális véleménycserékre és a vélemények ütköztetésére, és ebben az európai érdekek képviseletére.
A konferencia szünetében a Krónikának nyilatkozó Szabó István Oscar-díjas filmrendező megjegyezte, hogy elérte a kultúrát is a válság. „Én úgy érzem, hogy az európai politikában a kultúra most lényegesen kisebb szerepet játszik mindenütt. Ez problémát okoz. Remélem, hogy visszatér majd a kultúrához az emberi érdeklődés” – mondta a filmrendező.
Páva Zsolt Pécs polgármestere arról beszélt, hogy bár úgy tűnik, Európa gazdasági téren nem tud sikeres lenni a világ más részeivel folytatott versenyben, a kulturális öröksége terén nagyon is erős. „Ha megoldást keresünk a gazdasági válságra, a kulturális hagyományainkra alapozva megtalálhatjuk a válaszokat. Az a feladat, hogy ehhez összeadjuk tudásunkat és rájöjjünk, miként lehet a kulturális örökséget hasznosítani ebben a helyzetben" – tette hozzá a városvezető.
Az Európai Kulturális Parlament az Európai Bizottság indítványára 2001-ben alakult meg Strasbourgban, hogy az európai kulturális élet képviselőinek fórumot biztosítson az európai együttműködést, demokráciát, kultúrát érintő párbeszédre, vitára, valamint elősegítse az Európa keleti és nyugati fele, illetve a különböző művészetek közötti dialógust. A szervezetnek 43 országból jelenleg több mint 160 tagja van, Magyarországot heten képviselik. A pécsi konferencián mintegy százan vesznek részt.
Erdély.ma
2011. október 31.
Ciános Rosszul jelölik ki a célt: nem is a ciánt akarják betiltani, hanem a konkurenciát.
Székely Ervin
Úgy is mondhatnám, hogy Janez Potocnik, az EU környezetvédelmi biztosa hazavágta Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, aki „a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára”.
A biztos szerint a kérdést nem Brüsszelben, hanem Romániában kell megoldani. Az EU nem tehet mást, mint azt, hogy számon kéri a környezetvédelmi szabványok betartását, de a ciánalapú bányászati technológiák betiltásáról az egyes tagországoknak saját hatáskörben van illetékességük dönteni. Nos, ezért igazán kár volt fellármázni a biztos urat, egy magára valamit is adó EP-alelnök ennyit igazán tudhatna a közösségi szabályozásról – mondhatnám akkor, ha negatív megközelítésben kezelném a fenti sajtóhírt.
Pozitív megközelítésben ez a tudósítás úgy értelmezendő, hogy Janez Potocnik, európai biztos készséggel részesítette jogsegély-szolgálatban Tőkés László EP alelnököt a tekintetben, hogy a romániai ciánalapú bányászat esetleges betiltásának az elrendelése mely közigazgatási szint illetékességébe tartozik. Ez nagy segítség lehetett a jogi kérdésekben tájékozatlan politikusnak, hiszen Romániában a döntéshozatal egy jó ideje egyetlen emberre redukálódott, Tőkésnek tehát nem kellett volna sokáig keresnie, hogy megtalálja azt a kancelláriát, ahol a verespataki aranybánya tervének végleges leállítását követelő petícióját benyújthatja.
Nem találta meg. Megtalálta viszont a nemzeti együttműködés rendszerét, amelyik a hír hallatára mozgásba lendült, már majdnem a potoèniki útmutatás mentén. A Fidesz EP delegációja levelet intézett Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben azt kéri, hogy kormányzati és politikai befolyását latba vetve tegyen meg mindent a projekt megakadályozásáért.
Persze ilyen válságos időkben az is eszébe jut az embernek, hogy a Fidesz – a magyar emberek pénzére jobban ügyelve – megtakaríthatta volna a postaköltséget, ha a levelet személyesen adta volna át az elmúlt héten Brüsszelben Markó Bélának, amikor az RMDSZ volt elnöke megtartotta ott a Nemzeti identitások az egyesült Európában című előadását. Erről az eseményről azonban a nemzeti együttműködés rendszerének delegációja távol maradt. Kár pedig, mert Markó egészen biztosan fogékony lett volna a kezdeményezésre, sőt, talán még ki is egészítette volna a petíciót azzal, hogy tilalom alá essék a magyarországi befektetők politikai ciánszennyezése is Romániában.
Úgy látszik azonban, hogy mint a rendszerek általában, a nemzeti együttműködés sem tökéletes. Helyesen értelmezte ugyan, hogy egyetlen személytől függ Romániában a bányaprojekt leállítása, csak épp az egyént nem találta meg. Pedig vele – ha megtalálja – biztos, hogy könnyebben szót értene, mint akár Kelemen Hunorral, akár Markó Bélával, hiszen Orbán Viktor az ő megválasztására buzdította a székelyeket, amit azok jelentős számban meg is tettek. Sőt, Tőkés Lászlónak még közbenjárókra sem lenne szüksége ahhoz, hogy az Egyedül Illetékessel közölje kérését, miután azt nyilatkozta róla, hogy: Traian Băsescu államfő mégiscsak az egyik legjobb román politikus, egyetlen „gumicsonttal” el tudta érni, hogy mind a kormánypárt, mind az ellenzék úgy táncol, ahogy ő fütyül.
Az embernek olyan érzése támad, hogy a nemzeti politika nagyágyúi nem azért trafálnak feszt mellé, mert suták, hanem mert rosszul jelölik ki a célt: nem is a ciánt akarják betiltani, hanem a konkurenciát. Fontosabbak az európai biztosi meghallgatások, nyílt levelek és burkolt vádaskodások, mint a konkrét lépések a hazai törvények koreográfiája szerint. De egyetlen bányaellenes tüntetésnek nagyobb hitele és több hozadéka lenne, mint a sajtóbeli üzengetéseknek.
Az Egyedül Illetékes pedig csak vár irodájában, hátha egyszer vele is szóba állnak a ciántechnológia betiltását szorgalmazó purifikátorok...
Új Magyar Szó (Bukarest)
Székely Ervin
Úgy is mondhatnám, hogy Janez Potocnik, az EU környezetvédelmi biztosa hazavágta Tőkés Lászlót, az EP alelnökét, aki „a megelőzőleg teljességgel előreláthatatlan csernobili atom-, tiszai cián- és kolontári vörösiszap-szerencsétlenségek elrettentő példájával érvelt a ciánalapú bányászat európai szintű betiltása mellett, másfelől a japán atomerőmű-katasztrófa nyomán született németországi atomerőmű-tilalom példájának követését ajánlotta az Európai Bizottság számára”.
A biztos szerint a kérdést nem Brüsszelben, hanem Romániában kell megoldani. Az EU nem tehet mást, mint azt, hogy számon kéri a környezetvédelmi szabványok betartását, de a ciánalapú bányászati technológiák betiltásáról az egyes tagországoknak saját hatáskörben van illetékességük dönteni. Nos, ezért igazán kár volt fellármázni a biztos urat, egy magára valamit is adó EP-alelnök ennyit igazán tudhatna a közösségi szabályozásról – mondhatnám akkor, ha negatív megközelítésben kezelném a fenti sajtóhírt.
Pozitív megközelítésben ez a tudósítás úgy értelmezendő, hogy Janez Potocnik, európai biztos készséggel részesítette jogsegély-szolgálatban Tőkés László EP alelnököt a tekintetben, hogy a romániai ciánalapú bányászat esetleges betiltásának az elrendelése mely közigazgatási szint illetékességébe tartozik. Ez nagy segítség lehetett a jogi kérdésekben tájékozatlan politikusnak, hiszen Romániában a döntéshozatal egy jó ideje egyetlen emberre redukálódott, Tőkésnek tehát nem kellett volna sokáig keresnie, hogy megtalálja azt a kancelláriát, ahol a verespataki aranybánya tervének végleges leállítását követelő petícióját benyújthatja.
Nem találta meg. Megtalálta viszont a nemzeti együttműködés rendszerét, amelyik a hír hallatára mozgásba lendült, már majdnem a potoèniki útmutatás mentén. A Fidesz EP delegációja levelet intézett Kelemen Hunorhoz, az RMDSZ elnökéhez, amelyben azt kéri, hogy kormányzati és politikai befolyását latba vetve tegyen meg mindent a projekt megakadályozásáért.
Persze ilyen válságos időkben az is eszébe jut az embernek, hogy a Fidesz – a magyar emberek pénzére jobban ügyelve – megtakaríthatta volna a postaköltséget, ha a levelet személyesen adta volna át az elmúlt héten Brüsszelben Markó Bélának, amikor az RMDSZ volt elnöke megtartotta ott a Nemzeti identitások az egyesült Európában című előadását. Erről az eseményről azonban a nemzeti együttműködés rendszerének delegációja távol maradt. Kár pedig, mert Markó egészen biztosan fogékony lett volna a kezdeményezésre, sőt, talán még ki is egészítette volna a petíciót azzal, hogy tilalom alá essék a magyarországi befektetők politikai ciánszennyezése is Romániában.
Úgy látszik azonban, hogy mint a rendszerek általában, a nemzeti együttműködés sem tökéletes. Helyesen értelmezte ugyan, hogy egyetlen személytől függ Romániában a bányaprojekt leállítása, csak épp az egyént nem találta meg. Pedig vele – ha megtalálja – biztos, hogy könnyebben szót értene, mint akár Kelemen Hunorral, akár Markó Bélával, hiszen Orbán Viktor az ő megválasztására buzdította a székelyeket, amit azok jelentős számban meg is tettek. Sőt, Tőkés Lászlónak még közbenjárókra sem lenne szüksége ahhoz, hogy az Egyedül Illetékessel közölje kérését, miután azt nyilatkozta róla, hogy: Traian Băsescu államfő mégiscsak az egyik legjobb román politikus, egyetlen „gumicsonttal” el tudta érni, hogy mind a kormánypárt, mind az ellenzék úgy táncol, ahogy ő fütyül.
Az embernek olyan érzése támad, hogy a nemzeti politika nagyágyúi nem azért trafálnak feszt mellé, mert suták, hanem mert rosszul jelölik ki a célt: nem is a ciánt akarják betiltani, hanem a konkurenciát. Fontosabbak az európai biztosi meghallgatások, nyílt levelek és burkolt vádaskodások, mint a konkrét lépések a hazai törvények koreográfiája szerint. De egyetlen bányaellenes tüntetésnek nagyobb hitele és több hozadéka lenne, mint a sajtóbeli üzengetéseknek.
Az Egyedül Illetékes pedig csak vár irodájában, hátha egyszer vele is szóba állnak a ciántechnológia betiltását szorgalmazó purifikátorok...
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. november 1.
Újabb vita a Székelyföld-irodáról
Vitát váltott ki a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy önkormányzata által előterjesztett határozat, mely közhasznú fejlesztési egyesület létrehozásáról rendelkezik a brüsszeli Székelyföld-iroda finanszírozása érdekében. A EUINFO nevet viselő egyesület alapítóinak célja, hogy havonta ezer eurónak megfelelő összeggel támogassa a brüsszeli képviseleti iroda működését.
A Magyar Polgári Párt tanácsosai tartozkodtak a szavazáson, mondván, a fejlesztési egyesületnek a Hargita és Maros megyei önkormányzat is tagja kell hogy legyen. Sabin Calinic szociáldemokrata párti (PSD) tanácsos szerint a határozat törvénytelen, mivel az önkormányzat közpénzeket használ fel erre a célra. A brüsszeli képviseleti iroda célja az információgyűjtés, -feldolgozás és -továbbítás az EU-politikákról és intézményi kérdésekről, a közigazgatási egységek tájékoztatása az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a régióbizottság és az EU más szervezetei által hozott döntésekről, közösségi projektek megszerzése és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzáférés támogatása.
Krónika (Kolozsvár)
Vitát váltott ki a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy önkormányzata által előterjesztett határozat, mely közhasznú fejlesztési egyesület létrehozásáról rendelkezik a brüsszeli Székelyföld-iroda finanszírozása érdekében. A EUINFO nevet viselő egyesület alapítóinak célja, hogy havonta ezer eurónak megfelelő összeggel támogassa a brüsszeli képviseleti iroda működését.
A Magyar Polgári Párt tanácsosai tartozkodtak a szavazáson, mondván, a fejlesztési egyesületnek a Hargita és Maros megyei önkormányzat is tagja kell hogy legyen. Sabin Calinic szociáldemokrata párti (PSD) tanácsos szerint a határozat törvénytelen, mivel az önkormányzat közpénzeket használ fel erre a célra. A brüsszeli képviseleti iroda célja az információgyűjtés, -feldolgozás és -továbbítás az EU-politikákról és intézményi kérdésekről, a közigazgatási egységek tájékoztatása az Európai Parlament, az Európai Bizottság, illetve a régióbizottság és az EU más szervezetei által hozott döntésekről, közösségi projektek megszerzése és a helyi érdekeltségű projektekhez való hozzáférés támogatása.
Krónika (Kolozsvár)
2011. november 3.
Pert fontolgat a népszámlálás kapcsán az EMNT és az EMNP
Nyílt levelében jelezte a kormányfőnek és a belügyminiszternek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettesea Krónikának elmondta, bár az adatfeldolgozást felügyelő megfigyelőkre a jogszabályokban van utalás, erre nem dolgozták ki a módszertant, és a polgármesteri hivatalokat sem értesítették róla.
„Elengedhetetlen, hogy a népszámlálás leglényegesebb részénél, az adatfeldolgozásnál is jelen legyenek a megfigyelők. Egyelőre még nem világos, hogy ki hozta ezeket a döntéseket, ki a felelős az akkreditációk megvonásáért, ez azonban mindenképpen ellentmond a hatályos kormányrendeletnek. Nincs tudomásom arról, hogy mindez más szervezetek esetében is így történt-e, véleményem szerint azonban általános jelenségről van szó” – fejtette ki Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Hozzátette: az EMNT és az EMNP valamennyi megyében kért akkreditációt, eddig azonban kizárólag negatív választ kaptak a megyei, illetve helyi tanácsoktól, többek között Bihar és Máramaros megyében. „Már az adatgyűjtés alatt is szembesültünk azzal a problémával, hogy akadályozzák megfigyelőink tevékenységét, több esetben pedig – például Kolozsváron – az akkreditációkat csak a népszámlálás befejezése előtt pár nappal adták meg. Úgy gondolom, az illetékesek elbukták a cenzus megrendezésének tesztjét, többször is bizonyították szakértelmük, valamint a magyar közösséggel szembeni jóindulatuk hiányát. Az Európai Bizottságnál is panaszt fogunk tenni, ha bebizonyosodik, hogy meghamisították a népszámlálás eredményeit” – fogalmazott Toró.
Nyílt levél a rendellenességekről
A szervezet nemcsak jogi úton tiltakozik az akkreditációk megvonásáért. Toró T. Tibor azt a nyílt levelet is bemutatta, amelyben Tőkés László felszólítja Emil Boc miniszterelnököt, valamint Traian Igaş belügyminisztert a közbelépésre, illetve a rendellenességek megoldására. Az Európai Parlament alelnöke szerint a népszámlálás rendkívül fontos egy állam igazgatása szempontjából, de a nemzeti közösségek számára is, mivel jogaik egy része számarányukra alapozódik, az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői pedig számos szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón az is kiderült: az EMNT által működtetett zöldvonalon közel ezer visszaélést jeleztek az adatgyűjtés során. Toró ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetnek az RMDSZ munkacsoportjával erről, a visszaélések kezeléséről pedig ezt követően, közösen döntenek majd. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke arra mutatott rá, hogy az adatgyűjtés második felében csökkent a negatív visszajelzések aránya, szerinte ez leginkább annak tudható be, hogy sikerült megfelelőképpen összehangolni a tanács és az RMDSZ tevékenységét. Gergely elmondta, jogászokkal konzultáltak az említett jogi eljárással kapcsolatban, akik azonban negatívan vélekedtek az ügy sikerességéről. „Számunkra elvi kérdésről van szó. Jogsértés történt, amelyért felelősségre kell vonni az illetékeseket” – fogalmazott a régióelnök.
Közös fellépés Biharban?
Az EMNP Bihar megyében akár az RMDSZ-szel közösen tenne jogi lépéseket amiatt, hogy az Országos Népszámlálási Bizottság nem volt hajlandó meghosszabbítani megfigyelőik akkreditációját – közölte a Krónikával Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója. A két megyei szervezet múlt héten együttműködési megállapodást írt alá, amelyben megegyeztek, hogy a cenzus kapcsán felbukkanó problémákat és visszaéléseket közös erővel próbálják meg rendezni, ugyanakkor az adatok összesítésének procedúráját is együtt ellenőrzik.
A közös fellépés azonban egyelőre nem kezdődhetett meg, mivel a cenzus még nincs abban a fázisban, hogy az űrlapok megfigyelőink kezébe kerülhessenek – mondta el lapunknak Szabó József, a bihari RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke.
Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás kapcsán az igazi „harc” most, az eredmények összesítésekor kezdődik. Csomortányi István azt mondja, a legfőbb gond épp az, hogy a szervezetek akkreditált megfigyelői nem asszisztálhatnak az ellenőrzésnél, mivel engedélyük csak a cenzus időtartamára szólt. Ezért véli úgy, jogi úton kellene ezt a bajt orvosolni, és az ügyben az RMDSZ-t is megkeresik majd, hogy közösen léphessenek fel. Az EMNP egyébként tegnap közleményben azt jelezte, szerinte „a 2011-es népszámlálás megszervezését méltán nevezhetjük a román közigazgatás csődjének. Az elmúlt időszak kormányai odajuttatták az államot, hogy már a saját polgárait sem képes megszámolni.”
Hiányos metodika, nem létező megfigyelők
A népszámlálás hiányos módszertana miatt az adatrögzítés folyamatába nem delegálhatnak megfigyelőket a civil szervezetek – mondta el lapunknak Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettese. A szakember szerint bár a jogszabályok kétfajta megfigyelői státust említenek, a metodológia csak az egyikre lett kidolgozva, aki az adatfelvétel során kísérte el a számlálóbiztost; az ő akkreditációjuk azonban csak az adatgyűjtés idejére, az október 20–31. közötti időszakra szólt. Bár a jogszabályokban az uniós illetékesek ajánlására egy másik megfigyelői státusra is van utalás, mely szerint a civil szervezetek a népszámlálási bizottságokba is delegálhatnak képviselőket, erre nem dolgozták ki a metodológiát, űrlap sincs rá, és a polgármesteri hivatalokat sem tájékoztatták.
Székely a Krónikának elmondta, megfigyelők hiányában az adatrögzítés folyamatát csupán a népszámlálási bizottságok önkormányzat vagy más intézmények által delegált magyar tagjai felügyelhetik; egy egyezség értelmében az RMDSZ-nek a legtöbb magyarlakta településen van képviselője ezekben, Kolozsváron például László Attila alpolgármester személyében. A szövetség az Országos Statisztikai Intézet (INS) által végzett adatbevitelt is felügyeli az általa delegált országos igazgatóhelyettes révén.
Szétváló adatrögzítési folyamat
A népszámlálás során összegyűjtött adatokat két külön folyamat során dolgozzák fel. Az adatgyűjtés befejeztével a számlálóbiztosok kódolják a válaszokat (ez ugyanis a helyszínen nem volt kötelező), majd a lakásban kitöltött űrlapok alapján elkészítik az összesítést, és az űrlapokkal együtt átadják a főszámlálóbiztosnak. „Ő leellenőrzi ezeket, és amennyiben eltérést tapasztal a kézzel beírt szöveg és a kód között, javítást kér” – magyarázta Székely István, hozzátéve, hogy ilyen esetben a betűvel beírt választ tekintik érvényesnek.
A főszámlálóbiztos a leellenőrzött űrlapokat benyújtja a helyi népszámlálási bizottságnak, ahol szétválik a folyamat. A számlálóbiztosok által készített összesítés az Országos Népszámlálási Bizottságnál marad, mely az előzetes becslések szerint 2012 márciusáig összesíti ezeket, és közli a népszámlálás ideiglenes adatait. A lakásokban kitöltött űrlapok viszont az Országos Statisztikai Intézethez kerülnek, ahol minden egyes adatot számítógépbe vezetnek. „Ez a folyamat becslések szerint 2013 november–decemberére fejeződhet be, ekkor derülnek ki az idei népszámlálás végleges eredményei” – magyarázta Székely István.
Nem vált be a módszertan
A szakember lapunk kérdésére elmondta, az INS által kedden ismertetett részeredmény, miszerint a népszámlálás során mintegy 19,6 millió romániai állampolgár adatait rögzítették, relevánsnak tekinthető. „Millió probléma van a népszámlálás kapcsán, de ezek az adatok még mindig pontosabbak, mint bármilyen más adat” – jelentette ki Székely István. Mint arról beszámoltunk, az INS keddi közleményében hangsúlyozta, hogy ez a szám nem azonos a romániai lakosság számával, hiszen a bukaresti önszámlálók, a polgármesteri hivatalban jelentkezők, a bel-, kül- és védelmi minisztérium bizonyos alkalmazottai (a diplomáciai testületek, a külföldi misszió tagjai, a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú intézmények, például lőszerraktárak alkalmazottai) nem lettek még bevezetve.
Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese szerint a részeredmény egy érdekes helyzetre világít rá, hiszen a népszámlálásra 20 millió 400 ezer P és PPI űrlapot nyomtattak ki, míg a keddi jelentés lényeges, 800 ezres különbséget mutat. Elmondta, ennek egyik oka az is lehet, hogy a számlálóbiztosok a napi jelentéseikbe nem vezették be a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó (PPI) személyeket. „Világosan látszik, hogy a statisztikai intézet által kidolgozott módszertan, például hogy a szomszédok vagy a házmester nyilatkozik, nem hozta meg a várt eredményt, a külföldön élők jelentős részét nem sikerült összeírni” – összegzett Székely István. Példaként Kolozsvárt említette, ahol mintegy tízezer lakásba nem tudtak bemenni a számlálóbiztosok, ezeket feltehetően albérlők lakják, és a bérlő külföldön él. Ha ezekben az esetekben 4–5-ös szorzót alkalmaznak – bérlő és 3-4 albérlő –, kiderülhet, hogy a kincses városban 40–50 ezer személyt nem számoltak meg.
Egyértelmű csökkenés
Az INS kedden ismertetett adatai szerint az erdélyi, magyarok által is lakott városokban számottevően csökkent a lakosság száma. Kolozsváron például idén 314 513 személyt írtak össze, míg a 2002-es népszámláláson 317 953 lakost számoltak. De Marosvásárhelyen még nagyobb az eltérés, míg 2002-ben 150 ezer lakos volt, a részeredmények szerint idén alig több, mint 130 ezer személyt számoltak, és hasonló a népességcsökkenés aránya a székelyföldi és partiumi városokban is. Székely István rámutatott, a lakosság számát jelentősen módosíthatta a fiatalok kirajzása a nagyvárosok vonzáskörzeteibe, Kolozsvár esetében Szászfenesre, Kisbácsba, Apahidára.
De természetes fogyás is van, amely a magas elhalálozási arány, illetve alacsony gyermekvállalási kedv eredménye, és amely a nagyvárosokban halmozottan jelenik meg. „Abszolút számokban az erdélyi magyarság száma biztos, hogy csökken, a kérdés az, hogy a többségi lakossághoz viszonyítva az erdélyi magyarság számarányának csökkenése megállt-e, vagy esetleg javult” – jelentette ki kérdésünkre Székely István. Mint mondta, utóbbi lehetőségre az adhat reményt, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül jelentkező negatív folyamatok a román társadalomban halmozottan vannak jelen, például a románok körében jóval nagyobb a kivándorlók aránya, így elmondható, hogy az erdélyi magyar társadalom demográfiai mutatói jobbak. Csökkent a lakosság száma az erdélyi városokban
Város Idei részeredmények (megszámlált lakosok) 2002-es népszámlálásadatai
Kolozsvár 314 513 317 953
Marosvásárhely 131 753 150 041
Nagyvárad 184 861 206 614
Szatmárnémeti 97 753 115 630
Sepsiszentgyörgy 56 094 61 512
Csíkszereda 37 013 42 029
Székelyudvarhely 32 846 36 948
Kézdivásárhely 18 468 18 910
Gyergyószentmiklós 17 350 19 895
Nagyszalonta 16 889 18 074
Kőrössy Andrea, Nagy Orsolya, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)
Nyílt levelében jelezte a kormányfőnek és a belügyminiszternek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettesea Krónikának elmondta, bár az adatfeldolgozást felügyelő megfigyelőkre a jogszabályokban van utalás, erre nem dolgozták ki a módszertant, és a polgármesteri hivatalokat sem értesítették róla.
„Elengedhetetlen, hogy a népszámlálás leglényegesebb részénél, az adatfeldolgozásnál is jelen legyenek a megfigyelők. Egyelőre még nem világos, hogy ki hozta ezeket a döntéseket, ki a felelős az akkreditációk megvonásáért, ez azonban mindenképpen ellentmond a hatályos kormányrendeletnek. Nincs tudomásom arról, hogy mindez más szervezetek esetében is így történt-e, véleményem szerint azonban általános jelenségről van szó” – fejtette ki Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Hozzátette: az EMNT és az EMNP valamennyi megyében kért akkreditációt, eddig azonban kizárólag negatív választ kaptak a megyei, illetve helyi tanácsoktól, többek között Bihar és Máramaros megyében. „Már az adatgyűjtés alatt is szembesültünk azzal a problémával, hogy akadályozzák megfigyelőink tevékenységét, több esetben pedig – például Kolozsváron – az akkreditációkat csak a népszámlálás befejezése előtt pár nappal adták meg. Úgy gondolom, az illetékesek elbukták a cenzus megrendezésének tesztjét, többször is bizonyították szakértelmük, valamint a magyar közösséggel szembeni jóindulatuk hiányát. Az Európai Bizottságnál is panaszt fogunk tenni, ha bebizonyosodik, hogy meghamisították a népszámlálás eredményeit” – fogalmazott Toró.
Nyílt levél a rendellenességekről
A szervezet nemcsak jogi úton tiltakozik az akkreditációk megvonásáért. Toró T. Tibor azt a nyílt levelet is bemutatta, amelyben Tőkés László felszólítja Emil Boc miniszterelnököt, valamint Traian Igaş belügyminisztert a közbelépésre, illetve a rendellenességek megoldására. Az Európai Parlament alelnöke szerint a népszámlálás rendkívül fontos egy állam igazgatása szempontjából, de a nemzeti közösségek számára is, mivel jogaik egy része számarányukra alapozódik, az EMNT akkreditált népszámlálási megfigyelői pedig számos szabálytalanságot tapasztaltak a folyamat átláthatóságával kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón az is kiderült: az EMNT által működtetett zöldvonalon közel ezer visszaélést jeleztek az adatgyűjtés során. Toró ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetnek az RMDSZ munkacsoportjával erről, a visszaélések kezeléséről pedig ezt követően, közösen döntenek majd. Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke arra mutatott rá, hogy az adatgyűjtés második felében csökkent a negatív visszajelzések aránya, szerinte ez leginkább annak tudható be, hogy sikerült megfelelőképpen összehangolni a tanács és az RMDSZ tevékenységét. Gergely elmondta, jogászokkal konzultáltak az említett jogi eljárással kapcsolatban, akik azonban negatívan vélekedtek az ügy sikerességéről. „Számunkra elvi kérdésről van szó. Jogsértés történt, amelyért felelősségre kell vonni az illetékeseket” – fogalmazott a régióelnök.
Közös fellépés Biharban?
Az EMNP Bihar megyében akár az RMDSZ-szel közösen tenne jogi lépéseket amiatt, hogy az Országos Népszámlálási Bizottság nem volt hajlandó meghosszabbítani megfigyelőik akkreditációját – közölte a Krónikával Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezési igazgatója. A két megyei szervezet múlt héten együttműködési megállapodást írt alá, amelyben megegyeztek, hogy a cenzus kapcsán felbukkanó problémákat és visszaéléseket közös erővel próbálják meg rendezni, ugyanakkor az adatok összesítésének procedúráját is együtt ellenőrzik.
A közös fellépés azonban egyelőre nem kezdődhetett meg, mivel a cenzus még nincs abban a fázisban, hogy az űrlapok megfigyelőink kezébe kerülhessenek – mondta el lapunknak Szabó József, a bihari RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke.
Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás kapcsán az igazi „harc” most, az eredmények összesítésekor kezdődik. Csomortányi István azt mondja, a legfőbb gond épp az, hogy a szervezetek akkreditált megfigyelői nem asszisztálhatnak az ellenőrzésnél, mivel engedélyük csak a cenzus időtartamára szólt. Ezért véli úgy, jogi úton kellene ezt a bajt orvosolni, és az ügyben az RMDSZ-t is megkeresik majd, hogy közösen léphessenek fel. Az EMNP egyébként tegnap közleményben azt jelezte, szerinte „a 2011-es népszámlálás megszervezését méltán nevezhetjük a román közigazgatás csődjének. Az elmúlt időszak kormányai odajuttatták az államot, hogy már a saját polgárait sem képes megszámolni.”
Hiányos metodika, nem létező megfigyelők
A népszámlálás hiányos módszertana miatt az adatrögzítés folyamatába nem delegálhatnak megfigyelőket a civil szervezetek – mondta el lapunknak Székely István, az RMDSZ népszámlálással foglalkozó főtitkárhelyettese. A szakember szerint bár a jogszabályok kétfajta megfigyelői státust említenek, a metodológia csak az egyikre lett kidolgozva, aki az adatfelvétel során kísérte el a számlálóbiztost; az ő akkreditációjuk azonban csak az adatgyűjtés idejére, az október 20–31. közötti időszakra szólt. Bár a jogszabályokban az uniós illetékesek ajánlására egy másik megfigyelői státusra is van utalás, mely szerint a civil szervezetek a népszámlálási bizottságokba is delegálhatnak képviselőket, erre nem dolgozták ki a metodológiát, űrlap sincs rá, és a polgármesteri hivatalokat sem tájékoztatták.
Székely a Krónikának elmondta, megfigyelők hiányában az adatrögzítés folyamatát csupán a népszámlálási bizottságok önkormányzat vagy más intézmények által delegált magyar tagjai felügyelhetik; egy egyezség értelmében az RMDSZ-nek a legtöbb magyarlakta településen van képviselője ezekben, Kolozsváron például László Attila alpolgármester személyében. A szövetség az Országos Statisztikai Intézet (INS) által végzett adatbevitelt is felügyeli az általa delegált országos igazgatóhelyettes révén.
Szétváló adatrögzítési folyamat
A népszámlálás során összegyűjtött adatokat két külön folyamat során dolgozzák fel. Az adatgyűjtés befejeztével a számlálóbiztosok kódolják a válaszokat (ez ugyanis a helyszínen nem volt kötelező), majd a lakásban kitöltött űrlapok alapján elkészítik az összesítést, és az űrlapokkal együtt átadják a főszámlálóbiztosnak. „Ő leellenőrzi ezeket, és amennyiben eltérést tapasztal a kézzel beírt szöveg és a kód között, javítást kér” – magyarázta Székely István, hozzátéve, hogy ilyen esetben a betűvel beírt választ tekintik érvényesnek.
A főszámlálóbiztos a leellenőrzött űrlapokat benyújtja a helyi népszámlálási bizottságnak, ahol szétválik a folyamat. A számlálóbiztosok által készített összesítés az Országos Népszámlálási Bizottságnál marad, mely az előzetes becslések szerint 2012 márciusáig összesíti ezeket, és közli a népszámlálás ideiglenes adatait. A lakásokban kitöltött űrlapok viszont az Országos Statisztikai Intézethez kerülnek, ahol minden egyes adatot számítógépbe vezetnek. „Ez a folyamat becslések szerint 2013 november–decemberére fejeződhet be, ekkor derülnek ki az idei népszámlálás végleges eredményei” – magyarázta Székely István.
Nem vált be a módszertan
A szakember lapunk kérdésére elmondta, az INS által kedden ismertetett részeredmény, miszerint a népszámlálás során mintegy 19,6 millió romániai állampolgár adatait rögzítették, relevánsnak tekinthető. „Millió probléma van a népszámlálás kapcsán, de ezek az adatok még mindig pontosabbak, mint bármilyen más adat” – jelentette ki Székely István. Mint arról beszámoltunk, az INS keddi közleményében hangsúlyozta, hogy ez a szám nem azonos a romániai lakosság számával, hiszen a bukaresti önszámlálók, a polgármesteri hivatalban jelentkezők, a bel-, kül- és védelmi minisztérium bizonyos alkalmazottai (a diplomáciai testületek, a külföldi misszió tagjai, a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú intézmények, például lőszerraktárak alkalmazottai) nem lettek még bevezetve.
Az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettese szerint a részeredmény egy érdekes helyzetre világít rá, hiszen a népszámlálásra 20 millió 400 ezer P és PPI űrlapot nyomtattak ki, míg a keddi jelentés lényeges, 800 ezres különbséget mutat. Elmondta, ennek egyik oka az is lehet, hogy a számlálóbiztosok a napi jelentéseikbe nem vezették be a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó (PPI) személyeket. „Világosan látszik, hogy a statisztikai intézet által kidolgozott módszertan, például hogy a szomszédok vagy a házmester nyilatkozik, nem hozta meg a várt eredményt, a külföldön élők jelentős részét nem sikerült összeírni” – összegzett Székely István. Példaként Kolozsvárt említette, ahol mintegy tízezer lakásba nem tudtak bemenni a számlálóbiztosok, ezeket feltehetően albérlők lakják, és a bérlő külföldön él. Ha ezekben az esetekben 4–5-ös szorzót alkalmaznak – bérlő és 3-4 albérlő –, kiderülhet, hogy a kincses városban 40–50 ezer személyt nem számoltak meg.
Egyértelmű csökkenés
Az INS kedden ismertetett adatai szerint az erdélyi, magyarok által is lakott városokban számottevően csökkent a lakosság száma. Kolozsváron például idén 314 513 személyt írtak össze, míg a 2002-es népszámláláson 317 953 lakost számoltak. De Marosvásárhelyen még nagyobb az eltérés, míg 2002-ben 150 ezer lakos volt, a részeredmények szerint idén alig több, mint 130 ezer személyt számoltak, és hasonló a népességcsökkenés aránya a székelyföldi és partiumi városokban is. Székely István rámutatott, a lakosság számát jelentősen módosíthatta a fiatalok kirajzása a nagyvárosok vonzáskörzeteibe, Kolozsvár esetében Szászfenesre, Kisbácsba, Apahidára.
De természetes fogyás is van, amely a magas elhalálozási arány, illetve alacsony gyermekvállalási kedv eredménye, és amely a nagyvárosokban halmozottan jelenik meg. „Abszolút számokban az erdélyi magyarság száma biztos, hogy csökken, a kérdés az, hogy a többségi lakossághoz viszonyítva az erdélyi magyarság számarányának csökkenése megállt-e, vagy esetleg javult” – jelentette ki kérdésünkre Székely István. Mint mondta, utóbbi lehetőségre az adhat reményt, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül jelentkező negatív folyamatok a román társadalomban halmozottan vannak jelen, például a románok körében jóval nagyobb a kivándorlók aránya, így elmondható, hogy az erdélyi magyar társadalom demográfiai mutatói jobbak. Csökkent a lakosság száma az erdélyi városokban
Város Idei részeredmények (megszámlált lakosok) 2002-es népszámlálásadatai
Kolozsvár 314 513 317 953
Marosvásárhely 131 753 150 041
Nagyvárad 184 861 206 614
Szatmárnémeti 97 753 115 630
Sepsiszentgyörgy 56 094 61 512
Csíkszereda 37 013 42 029
Székelyudvarhely 32 846 36 948
Kézdivásárhely 18 468 18 910
Gyergyószentmiklós 17 350 19 895
Nagyszalonta 16 889 18 074
Kőrössy Andrea, Nagy Orsolya, Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)
2011. november 3.
Cenzus: híjával találtattunk
Szociológusok becslése szerint 18,5 millióra csökkent a romániai lakosság száma
A kérdőívek feldolgozásakor derül majd ki, hogy népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat, és ha ennek lesznek jelei, az RMDSZ kész az Európai Uniónál bepanaszolni a román hatóságokat.
Csak a későbbiekben derül majd ki, hogy a hétfőn este lezárult romániai népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára emlékeztetett: a szövetség zöld számaira „több ezer” hívás érkezett a népszámlálás ideje alatt, ám csak egy részük szólt visszaélésekre vonatkozó panaszokról, sokan tájékoztatást, eligazítást kértek a cenzus menetéről.
Az egyik leggyakrabban jelzett rendellenesség az volt, hogy a számlálóbiztos nem tette fel a megkeresett személy etnokulturális jellemzőire (nemzetiség, anyanyelv, vallás) vonatkozó kérdéseket. „Ezekre a kérdésekre a megkeresett személynek nem volt kötelező válaszolni, ám a számlálóbiztosoknak kötelező volt rákérdezni az adatokra” – magyarázta. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a beérkezett panaszok nyomán az RMDSZ felszólítására az Országos Statisztikai Intézet (INS) több településen is elvégezte a szükséges korrekciókat.
Kovács tájékoztatása szerint jelenleg a szövetség megyei szervezetei összesítik a regisztrált, írásban tett óvások számát, s részben ezek alapján lehet megállapítani, mekkora lehetett az aránya a visszaéléseknek. Emellett rendellenességekre utalhat az is, ha a feldolgozás folyamán kiderül: aránytalanul sok a vegyes lakosságú településeken azoknak a kérdőíveknek a száma, amelyeken nem szerepelnek a nemzetiségre vonatkozó adatok.
„A tapasztalt visszaélések mennyisége és milyensége függvényében döntjük el, hogy milyen lépéseket teszünk a továbbiakban, akár Bukarest, akár Brüsszel irányában” – magyarázta. Az RMDSZ főtitkára mindemellett nem gondolja úgy, hogy a rendellenességek a magyarság ellen irányuló, tudatos kampány részei lettek volna. „Nagy szerepet játszott ebben a kérdezőbiztosok képzetlensége, a népszámlálás szervezetlensége. Nem csodálom, hogy az Országos Statisztikai Intézet vezetője a lemondását fontolgatja” – mondta Kovács.
A főtitkár hasznosnak nevezte az RMDSZ népszámlálás előtti tájékoztatási kampányait. „Szerintem a romániai magyarok 95 százaléka egy percig sem volt bizonytalan azzal kapcsolatban, milyen nemzetiséget diktáljon be a kérdezőbiztosnak. A tájékoztató kampányaink a maradék 5 százalék mozgósítását célozták” – jelentette Kovács Péter, aki példaértékűnek nevezte az egyházak, a civil szervezetek összefogását annak érdekében, hogy a népszámlálás az erdélyi magyarság szempontjából sikeres legyen.
Beszédes számok
Mint ismert, az INS hétfőn ismertetett adatai szerint a kérdezőbiztosok összesen 8.387.153 lakást és 19.599.506 személyt regisztráltak a népszámlálás során. Ez a szám azonban nem azonos Románia állandó lakosságának számával. Az INS fel is hívta a figyelmet, hogy a közölt adatok nem tartalmazzák a különböző intézményekhez (például a hadsereghez) tartozó személyek, illetve a bentlakásokban élő egyetemisták számát. A statisztikusok január végére ígérték az első reális, ám ideiglenes adatokat az összlakosságról.
A statisztikai hivatal által hétfőn közölt adatok azonban így is beszédesek. Ezek alapján Kiss Tamás szociológus úgy becsülte, hogy 18,5 millió körüli lehet Románia állandó lakosságának száma.
A szakember emlékeztetetett, hogy a számlálóbiztosok által jelentett mintegy 19,6 millió főhöz hozzáadódik ugyan a bentlakásban élő egyetemisták vagy a kaszárnyákban regisztrált katonák száma, ám levonódik egy jóval jelentősebb tétel, a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek száma. „Ezt az utóbbi, vélhetően milliós nagyságrendű tételt a legtöbb megyében beleszámolták a jelentésükbe a kérdezőbiztosok” – magyarázta Kiss Tamás.
Erőteljes szuburbanizáció
A szociológus szerint a hétfőn közölt adatok érdekessége, hogy az úgynevezett szuburbanizációs folyamat (a városból a város környéki településekre történő költözés) erőteljesebb, mint amire a szakemberek számítottak. Kiemelkedő ebből a szempontból Kolozsvár esete: az önkormányzat 400 ezer fölé várta a lakosság számát, ehhez képest a kérdezőbiztosok 314 ezer főt regisztráltak a kincses városban a népszámlálás alatt.
Ilyés Gyula: nem bírságolunk senkit!
Nem hajlandók megbírságolni a polgármesterek azokat, akik megtagadták a személyi számuk közlését a számlálóbiztosoktól. „Hogyan büntessen meg egy állami hatóság valakit azért, mert egy másik állami hatóság félretájékoztatta? Ez nem normális, egyetlen bírságot sem fogunk kiszabni” – jelentette ki a Hotnewsnak Ilyés Gyula.
Szatmárnémeti polgármestere arra utalt, hogy korábban a statisztikai hivatal (INS) szóvivője közölte: nem kötelező a személyi szám rögzítése a népszámláláskor. Utóbb a szóvivőt menesztették, s a hivatal vezetői megerősítették: az adat közlése kötelező, megtagadásáért 4-5 ezer lejes bírság is kiszabható.
„Ez az adat az egyetemisták számát, illetve a huzamosabb ideje külföldön tartózkodó személyek számát is magában foglalja, s ha ezeket levonjuk, 300 ezer alatt lehet Kolozsvár reális népességszáma. Tehát az önkormányzat hatalmasat tévedett, ami azzal magyarázható, hogy Kolozsvárt sokkal többen használják életterükként, mint ahányan laknak is a városban” – magyarázta Kiss Tamás. Ezt szerinte kiválóan illusztrálja, hogy Szászfenes népességszáma például 22 ezer lett, vagyis nagyobb, mint Aranyosgyéresé. Ehhez hasonlóan ugrott Gyalu, Kisbács és Apahida népességszáma is
Kiss szerint a székelyföldi adatok alapján megkockáztatható az a kijelentés, hogy a népességcsökkenés ebben a régióban kisebb az országos átlagnál. A szociológus szerint ezt elsősorban a migrációs folyamatok változásai magyarázzák. „A kilencvenes évekkel szemben, amikor Székelyföldről erősebb volt a kivándorlás, mint máshonnan az országban, jelenleg a régió alulreprezentált a migrációs folyamatokban” – véli a szociológus.
Emil Bochoz fordult az EMNT és az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igaş belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat.
A levél tartalmát tegnap Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Szociológusok becslése szerint 18,5 millióra csökkent a romániai lakosság száma
A kérdőívek feldolgozásakor derül majd ki, hogy népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat, és ha ennek lesznek jelei, az RMDSZ kész az Európai Uniónál bepanaszolni a román hatóságokat.
Csak a későbbiekben derül majd ki, hogy a hétfőn este lezárult romániai népszámláláson tapasztalt visszaélések torzították-e a magyar népességre vonatkozó adatokat – nyilatkozta lapunknak Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára emlékeztetett: a szövetség zöld számaira „több ezer” hívás érkezett a népszámlálás ideje alatt, ám csak egy részük szólt visszaélésekre vonatkozó panaszokról, sokan tájékoztatást, eligazítást kértek a cenzus menetéről.
Az egyik leggyakrabban jelzett rendellenesség az volt, hogy a számlálóbiztos nem tette fel a megkeresett személy etnokulturális jellemzőire (nemzetiség, anyanyelv, vallás) vonatkozó kérdéseket. „Ezekre a kérdésekre a megkeresett személynek nem volt kötelező válaszolni, ám a számlálóbiztosoknak kötelező volt rákérdezni az adatokra” – magyarázta. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a beérkezett panaszok nyomán az RMDSZ felszólítására az Országos Statisztikai Intézet (INS) több településen is elvégezte a szükséges korrekciókat.
Kovács tájékoztatása szerint jelenleg a szövetség megyei szervezetei összesítik a regisztrált, írásban tett óvások számát, s részben ezek alapján lehet megállapítani, mekkora lehetett az aránya a visszaéléseknek. Emellett rendellenességekre utalhat az is, ha a feldolgozás folyamán kiderül: aránytalanul sok a vegyes lakosságú településeken azoknak a kérdőíveknek a száma, amelyeken nem szerepelnek a nemzetiségre vonatkozó adatok.
„A tapasztalt visszaélések mennyisége és milyensége függvényében döntjük el, hogy milyen lépéseket teszünk a továbbiakban, akár Bukarest, akár Brüsszel irányában” – magyarázta. Az RMDSZ főtitkára mindemellett nem gondolja úgy, hogy a rendellenességek a magyarság ellen irányuló, tudatos kampány részei lettek volna. „Nagy szerepet játszott ebben a kérdezőbiztosok képzetlensége, a népszámlálás szervezetlensége. Nem csodálom, hogy az Országos Statisztikai Intézet vezetője a lemondását fontolgatja” – mondta Kovács.
A főtitkár hasznosnak nevezte az RMDSZ népszámlálás előtti tájékoztatási kampányait. „Szerintem a romániai magyarok 95 százaléka egy percig sem volt bizonytalan azzal kapcsolatban, milyen nemzetiséget diktáljon be a kérdezőbiztosnak. A tájékoztató kampányaink a maradék 5 százalék mozgósítását célozták” – jelentette Kovács Péter, aki példaértékűnek nevezte az egyházak, a civil szervezetek összefogását annak érdekében, hogy a népszámlálás az erdélyi magyarság szempontjából sikeres legyen.
Beszédes számok
Mint ismert, az INS hétfőn ismertetett adatai szerint a kérdezőbiztosok összesen 8.387.153 lakást és 19.599.506 személyt regisztráltak a népszámlálás során. Ez a szám azonban nem azonos Románia állandó lakosságának számával. Az INS fel is hívta a figyelmet, hogy a közölt adatok nem tartalmazzák a különböző intézményekhez (például a hadsereghez) tartozó személyek, illetve a bentlakásokban élő egyetemisták számát. A statisztikusok január végére ígérték az első reális, ám ideiglenes adatokat az összlakosságról.
A statisztikai hivatal által hétfőn közölt adatok azonban így is beszédesek. Ezek alapján Kiss Tamás szociológus úgy becsülte, hogy 18,5 millió körüli lehet Románia állandó lakosságának száma.
A szakember emlékeztetetett, hogy a számlálóbiztosok által jelentett mintegy 19,6 millió főhöz hozzáadódik ugyan a bentlakásban élő egyetemisták vagy a kaszárnyákban regisztrált katonák száma, ám levonódik egy jóval jelentősebb tétel, a huzamosabb ideig külföldön tartózkodó személyek száma. „Ezt az utóbbi, vélhetően milliós nagyságrendű tételt a legtöbb megyében beleszámolták a jelentésükbe a kérdezőbiztosok” – magyarázta Kiss Tamás.
Erőteljes szuburbanizáció
A szociológus szerint a hétfőn közölt adatok érdekessége, hogy az úgynevezett szuburbanizációs folyamat (a városból a város környéki településekre történő költözés) erőteljesebb, mint amire a szakemberek számítottak. Kiemelkedő ebből a szempontból Kolozsvár esete: az önkormányzat 400 ezer fölé várta a lakosság számát, ehhez képest a kérdezőbiztosok 314 ezer főt regisztráltak a kincses városban a népszámlálás alatt.
Ilyés Gyula: nem bírságolunk senkit!
Nem hajlandók megbírságolni a polgármesterek azokat, akik megtagadták a személyi számuk közlését a számlálóbiztosoktól. „Hogyan büntessen meg egy állami hatóság valakit azért, mert egy másik állami hatóság félretájékoztatta? Ez nem normális, egyetlen bírságot sem fogunk kiszabni” – jelentette ki a Hotnewsnak Ilyés Gyula.
Szatmárnémeti polgármestere arra utalt, hogy korábban a statisztikai hivatal (INS) szóvivője közölte: nem kötelező a személyi szám rögzítése a népszámláláskor. Utóbb a szóvivőt menesztették, s a hivatal vezetői megerősítették: az adat közlése kötelező, megtagadásáért 4-5 ezer lejes bírság is kiszabható.
„Ez az adat az egyetemisták számát, illetve a huzamosabb ideje külföldön tartózkodó személyek számát is magában foglalja, s ha ezeket levonjuk, 300 ezer alatt lehet Kolozsvár reális népességszáma. Tehát az önkormányzat hatalmasat tévedett, ami azzal magyarázható, hogy Kolozsvárt sokkal többen használják életterükként, mint ahányan laknak is a városban” – magyarázta Kiss Tamás. Ezt szerinte kiválóan illusztrálja, hogy Szászfenes népességszáma például 22 ezer lett, vagyis nagyobb, mint Aranyosgyéresé. Ehhez hasonlóan ugrott Gyalu, Kisbács és Apahida népességszáma is
Kiss szerint a székelyföldi adatok alapján megkockáztatható az a kijelentés, hogy a népességcsökkenés ebben a régióban kisebb az országos átlagnál. A szociológus szerint ezt elsősorban a migrációs folyamatok változásai magyarázzák. „A kilencvenes évekkel szemben, amikor Székelyföldről erősebb volt a kivándorlás, mint máshonnan az országban, jelenleg a régió alulreprezentált a migrációs folyamatokban” – véli a szociológus.
Emil Bochoz fordult az EMNT és az EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nyílt levélben jelezte Emil Boc kormányfőnek és Traian Igaş belügyminiszternek a népszámlálási megfigyelőik által tapasztalt szabálytalanságokat.
A levél tartalmát tegnap Kolozsváron sajtótájékoztatón ismertette Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régiójának elnöke. A két szervezet azt szeretné, ha a népszámlálási megfigyelők a végeredmények közzétételéig követhetnék az adatfeldolgozást, ennek érdekében perelni is hajlandók. Toró hangsúlyozta: ha kiderül, hogy a népszámlálás eredményeit meghamisították, az EMNT és az EMNP panaszt tesz az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. november 19.
A skótokkal és a baszkokkal is szövetkeznek a székelyek
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos jogállást szeretne Európa nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságokat őrző régiói számára, ezért a szervezet szombati sepsiszentgyörgyi ülésén megbízta az állandó bizottságot, hogy dokumentumot és jogszabálytervezetet dolgozzon ki ebben a témában. Izsák Balázs, az SZNT elnöke leszögezte: a szervezet élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak. Emlékeztetett: az SZNT június elején marosvásárhelyi küldöttgyűlésén jóváhagyta az állandó bizottság erről szóló, korábban elfogadott javaslatát.
A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az Európai Unió több tagállamából kell összegyűjteni. Az SZNT ennek érdekében az Európában élő más őshonos nemzeti közösségekkel szeretne együttműködni, és szorgalmazza a különböző európai régiók, például Skócia, Wales, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika közös érdekérvényesítését.
Az aláírásgyűjtés beindítására még várni kell: előbb az Európai Bizottságnak kell pontosan szabályoznia a folyamatot, majd a tagállamoknak is be kell építeniük nemzeti törvénykezésükbe. Ezzel párhuzamosan azonban az SZNT képviselői felveszik a kapcsolatot az érintett régiók vezetőivel. Több térség esetében ez már megtörtént. Igyekeznek kidolgozni az együttműködés módozatait, hiszen az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogáról szóló dokumentumot együtt kell megfogalmazni, az aláírásgyűjtés is több országban zajlana. Izsák Balázs hangsúlyozta: az SZNT-nek ezt a munkát „potenciális szövetségeseivel” összhangban kell végeznie. MTI
Erdély.ma
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos jogállást szeretne Európa nemzeti, nyelvi, vallási és kulturális sajátosságokat őrző régiói számára, ezért a szervezet szombati sepsiszentgyörgyi ülésén megbízta az állandó bizottságot, hogy dokumentumot és jogszabálytervezetet dolgozzon ki ebben a témában. Izsák Balázs, az SZNT elnöke leszögezte: a szervezet élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak. Emlékeztetett: az SZNT június elején marosvásárhelyi küldöttgyűlésén jóváhagyta az állandó bizottság erről szóló, korábban elfogadott javaslatát.
A polgári kezdeményezéshez legalább egymillió aláírás szükséges, ezt az Európai Unió több tagállamából kell összegyűjteni. Az SZNT ennek érdekében az Európában élő más őshonos nemzeti közösségekkel szeretne együttműködni, és szorgalmazza a különböző európai régiók, például Skócia, Wales, Észak-Írország, Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika közös érdekérvényesítését.
Az aláírásgyűjtés beindítására még várni kell: előbb az Európai Bizottságnak kell pontosan szabályoznia a folyamatot, majd a tagállamoknak is be kell építeniük nemzeti törvénykezésükbe. Ezzel párhuzamosan azonban az SZNT képviselői felveszik a kapcsolatot az érintett régiók vezetőivel. Több térség esetében ez már megtörtént. Igyekeznek kidolgozni az együttműködés módozatait, hiszen az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogáról szóló dokumentumot együtt kell megfogalmazni, az aláírásgyűjtés is több országban zajlana. Izsák Balázs hangsúlyozta: az SZNT-nek ezt a munkát „potenciális szövetségeseivel” összhangban kell végeznie. MTI
Erdély.ma
2011. november 23.
K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Bizottság nem hajlandó eleget tenni az Európai Parlament ciántechnológiával kapcsolatos tiltó határozatának
2010. szeptember 8-án Tőkés László EP-alelnök Áder János, Daciana Sârbu, Kriton Arsenis, Tabajdi Csaba, Renate Weber, Linda McAvan, Mészáros Alajos, Michail Tremopulos, Nikolaus Chountis, Kartika Tamara Liotard, Anna Rosbach és Fiona Hall képviselőtársaival együtt nyílt levelet intézett Janez Potočnik környezetvédelmi biztoshoz. Ebben a képviselők arra emlékeztetik a biztost: az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig vegye fontolóra a ciántechnológia bányászati betiltását az Unió területén. A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság nem vette figyelembe a parlament 488–48 arányban megszavazott határozatát. Annak ellenére, hogy a határozat arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne támogassák a ciántechnológiát alkalmazó új bányák megnyitását, a román kormány késznek látszik engedélyezni a komoly környezeti kockázatokat rejtő verespataki bánya beindítását. Az EP vonatkozó határozatának megfelelően a bizottság miért nem tartotta fontosnak az Unión belüli tiltás foganatosítását, annak ellenére, hogy az ügy határokon átnyúló kockázatokat hordoz magában? – teszik fel a kérdést a folyamodvány aláírói.
A képviselők levelét megelőzően, szeptember 8-án Európa különböző államaiból 125 környezetvédelmi szervezet vezetői is írásban fordultak Potočnik biztoshoz, amelyben hatástanulmány készítésére szólítják fel a bizottságot, annak bemutatása végett, hogy a ciántechnológia betiltása milyen anyagi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel és hátrányokkal járna.
Janez Potočnik novemberi válaszában az áll, hogy mivel jelenleg csak a ciántechnológiát alkalmazó eljárás létezik a nemzetközi piacon, ennek betiltása vagy az európai aranybányászat teljes leállítását eredményezné, vagy pedig a kibányászott kőzet Európán kívülre hajóztatásának és ottani feldolgozásának a kényszerét vonná maga után – ez viszont sem környezetvédelmi, sem pedig gazdasági szempontból nem jelentene tényleges megoldást a problémára. A megoldást csakis a nagybányai szerencsétlenség után megszigorított, a bányászati hulladékokra vonatkozó direktíva következetes alkalmazása jelentheti – állítja a biztos. Ennek értelmében ilyen esetekben a lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, átfogó balesetmegelőző és sürgősségi tervet szükséges kidolgozni, világos, a határokon átnyúló következményeket számba vevő jegyzéket összeállítani, és gondoskodni kell a közvélemény hiteles tájékoztatásáról, továbbá a bányabezárás, illetve a kitermelés befejezése utáni biztonsági feltételek anyagi alapjait is szükséges biztosítani.
A környezetvédelmi biztos hivatala jelenleg az eddigi katasztrófák tapasztalatait hasznosító, a kockázatokat minimálisra korlátozó útmutató kidolgozásán fáradozik, amelyet rövidesen a tagállamokba is eljuttatnak. A bizottság ugyanakkor új alternatív technológiák kidolgozását is támogatja – zárul a biztos levele.
A ciánalapú bányászat kérdésének rendkívüli időszerűségét híven jelzi az a körülmény, hogy romániai környezetvédelmi szervezetek Verespatakra vonatkozó beadványa nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága november 23-án és 24-én tényfeltáró küldöttséget meneszt Bukarestbe, amely az Európa legnagyobb nemesfém-bányájának tervezett beruházás által előidézhető környezeti és egészségügyi kockázatokat vizsgálja.
Az európai képviselők, valamint a környezetvédők ciánügyben kifejtett lankadatlan aktivitásának, nem kevésbé a határozott fellépésüknek köszönhető azon fejlemény, hogy az EP tényfeltáró bizottsága Romániába látogat. Mindezek azt a meggyőződést erősítik meg bennünk, hogy a közveszélyt jelentő verespataki megaterv elleni nemzetközi lobbitevékenységet – a végső siker reményében és esélyével – céltudatosan tovább kell folytatnunk.
Brüsszel, 2011. november 23.
Tőkés László EP alelnök Sajtóirodája
Az Európai Bizottság nem hajlandó eleget tenni az Európai Parlament ciántechnológiával kapcsolatos tiltó határozatának
2010. szeptember 8-án Tőkés László EP-alelnök Áder János, Daciana Sârbu, Kriton Arsenis, Tabajdi Csaba, Renate Weber, Linda McAvan, Mészáros Alajos, Michail Tremopulos, Nikolaus Chountis, Kartika Tamara Liotard, Anna Rosbach és Fiona Hall képviselőtársaival együtt nyílt levelet intézett Janez Potočnik környezetvédelmi biztoshoz. Ebben a képviselők arra emlékeztetik a biztost: az Európai Parlament 2010. május 5-i határozatában azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy 2011 végéig vegye fontolóra a ciántechnológia bányászati betiltását az Unió területén. A képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a bizottság nem vette figyelembe a parlament 488–48 arányban megszavazott határozatát. Annak ellenére, hogy a határozat arra szólítja fel a tagállamokat, hogy ne támogassák a ciántechnológiát alkalmazó új bányák megnyitását, a román kormány késznek látszik engedélyezni a komoly környezeti kockázatokat rejtő verespataki bánya beindítását. Az EP vonatkozó határozatának megfelelően a bizottság miért nem tartotta fontosnak az Unión belüli tiltás foganatosítását, annak ellenére, hogy az ügy határokon átnyúló kockázatokat hordoz magában? – teszik fel a kérdést a folyamodvány aláírói.
A képviselők levelét megelőzően, szeptember 8-án Európa különböző államaiból 125 környezetvédelmi szervezet vezetői is írásban fordultak Potočnik biztoshoz, amelyben hatástanulmány készítésére szólítják fel a bizottságot, annak bemutatása végett, hogy a ciántechnológia betiltása milyen anyagi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel és hátrányokkal járna.
Janez Potočnik novemberi válaszában az áll, hogy mivel jelenleg csak a ciántechnológiát alkalmazó eljárás létezik a nemzetközi piacon, ennek betiltása vagy az európai aranybányászat teljes leállítását eredményezné, vagy pedig a kibányászott kőzet Európán kívülre hajóztatásának és ottani feldolgozásának a kényszerét vonná maga után – ez viszont sem környezetvédelmi, sem pedig gazdasági szempontból nem jelentene tényleges megoldást a problémára. A megoldást csakis a nagybányai szerencsétlenség után megszigorított, a bányászati hulladékokra vonatkozó direktíva következetes alkalmazása jelentheti – állítja a biztos. Ennek értelmében ilyen esetekben a lehető legjobb technológiát kell alkalmazni, átfogó balesetmegelőző és sürgősségi tervet szükséges kidolgozni, világos, a határokon átnyúló következményeket számba vevő jegyzéket összeállítani, és gondoskodni kell a közvélemény hiteles tájékoztatásáról, továbbá a bányabezárás, illetve a kitermelés befejezése utáni biztonsági feltételek anyagi alapjait is szükséges biztosítani.
A környezetvédelmi biztos hivatala jelenleg az eddigi katasztrófák tapasztalatait hasznosító, a kockázatokat minimálisra korlátozó útmutató kidolgozásán fáradozik, amelyet rövidesen a tagállamokba is eljuttatnak. A bizottság ugyanakkor új alternatív technológiák kidolgozását is támogatja – zárul a biztos levele.
A ciánalapú bányászat kérdésének rendkívüli időszerűségét híven jelzi az a körülmény, hogy romániai környezetvédelmi szervezetek Verespatakra vonatkozó beadványa nyomán az Európai Parlament Petíciós Bizottsága november 23-án és 24-én tényfeltáró küldöttséget meneszt Bukarestbe, amely az Európa legnagyobb nemesfém-bányájának tervezett beruházás által előidézhető környezeti és egészségügyi kockázatokat vizsgálja.
Az európai képviselők, valamint a környezetvédők ciánügyben kifejtett lankadatlan aktivitásának, nem kevésbé a határozott fellépésüknek köszönhető azon fejlemény, hogy az EP tényfeltáró bizottsága Romániába látogat. Mindezek azt a meggyőződést erősítik meg bennünk, hogy a közveszélyt jelentő verespataki megaterv elleni nemzetközi lobbitevékenységet – a végső siker reményében és esélyével – céltudatosan tovább kell folytatnunk.
Brüsszel, 2011. november 23.
Tőkés László EP alelnök Sajtóirodája
2011. december 27.
Románia: mit hozott 2011?
Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében.
Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt.
Jó hír, rossz hír
Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget.
Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki.
Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe.
Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át.
Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén.
És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét.
Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta.
Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért.
De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés.
Külpolitika: az egyedüli sikerforrás
Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést.
Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál.
Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá.
A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött.
Balsikerű népszámlálás
Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”.
Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot.
Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené.
Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
Némi sikert idén Romániában csak a külpolitika hozott: Traian Băsescu államfő Washingtonban találkozott Barack Obama elnökkel, illetve 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu személyében.
Mozgalmas, eseménydús esztendőt zárunk. Az év „főszereplője” természetesen Romániában is az egész világot sújtó gazdasági-pénzügyi válság volt.
Jó hír, rossz hír
Januárban Románia valutaalapi képviselője, Mihai Tănăsescu közölte: az ország 3,7 milliárd eurós hitelt venne fel a nemzetközi testülettől. Még ugyanebben a hónapban az államfő magára vállalta a schengeni csatlakozási kudarcért a politikai felelősséget.
Februárban a közvéleményt mindenekelőtt az államfőnek az a szándéka foglalkoztatta, hogy új kormányfőt állítson a kabinet élére. Băsescu szerint ugyanis új kormányzási stílusra van szükség, a kabinet iránti megrendült bizalom helyreállítása érdekében. A sajtó szerint az új kormányfő Mugur Isărescu, Călin Georgescu, Florin Georgescu, Cătălin Predoiu és Lucian Croitoru közül kerülhet ki.
Szintén februárban indult be a vámosok és határrendőrök letartóztatásának sorozata a szereti román–ukrán határátkelőnél. Rövid idő alatt több száz személyt vettek őrizetbe, akiket buszokkal és helikopterekkel szállítottak Bukarestbe.
Márciusban a kormány elfogadta és a parlament elé terjesztette a Munkatörvénykönyvet, amely nagyarányú tiltakozáshullámot váltott ki. A kormány azt is elhatározta, hogy 5200 fővel csökkenti a pénzügyi tárca állományát, és felszámolja a Pénzügyi Gárdát, valamint a Vámhatóságot, amelyek hatásköreit az adóhivatal veszi át.
Áprilisban ritka dolog történt: a lakosság jó hírt kapott. Ennek megfelelően az ország technikai értelemben kilábalt a recesszióból. Az örömbe üröm is vegyült: a központi jegybank illetékesei szerint mindennek pozitív kihatásai csak két év múlva mutatkoznak meg, és akkor sem a teljes ország szintjén.
És következett az elmaradhatatlan rossz hír is: az Eurostat bejelentette, kételkedik a Románia által hivatalosan közölt gazdasági-pénzügyi adatok valóságában. De nem hiányzott a botrány sem: lemondásra kényszerült Ioan Nelu Botiş munkaügyi tárcavezető, miután kiderült, hogy az általa vezetett minisztérium jogtalan előnyökhöz, 500 ezer eurós szerződéshez juttatta feleségét.
Májust az ország területi-közigazgatási átszervezésével kapcsolatos vita uralta. Ezt elsősorban az államfő szorgalmazta.
Június viszonylag eseménytelenül telt el, nem úgy viszont július, amikor a bukaresti hatóságok a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző brüsszeli jelentést várták feszült figyelemmel. Ettől ugyanis jelentős mértékben függött Románia schengeni tagsága. A dokumentum szerzői ez alkalommal is megállapították: a román illetékeseknek még komoly erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció megfékezéséért.
De kudarcot hozott az ország legnagyobb kőolajipari vállalata, a Petrom privatizálására tett erőfeszítés is. Az eladásra felkínált 9,84 százalékos részvénycsomag iránt igencsak mérsékelt volt az érdeklődés.
Külpolitika: az egyedüli sikerforrás
Némi sikert csak a külpolitika hozott: júliusban 1989 után első ízben látogatott Romániába izraeli miniszterelnök Benjamin Netanyahu személyében. A felek ekkor megállapodtak abban, hogy novemberben Jeruzsálemben megtartják az első román–izraeli együttes kormányülést.
Augusztusban Emil Boc kormányfő látogatott Kínába, tolmácsolva a román fél abbeli szándékát, hogy fejleszti a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Bocot fogadta Hu Jintao kínai államfő is. A román miniszterelnök masszív kínai beruházásokat ígért, amelyekből – mindeddig – nem lett semmi. Szeptember a schengeni csatlakozás elhalasztása körüli botrány jegyében telt el. Az EU belügyminiszteri és igazságügyi tanácsa félbeszakította és a jövő évre halasztotta a kérdés megtárgyalását. A Románia és Bulgária felzárkózását ellenző országok között Hollandia volt a legkeményebb – a román vámhatóságok ezért több kamionnyi „fertőzésgyanús” holland tulipánt tartóztattak fel néhány napra a román határnál.
Szeptember fő eseményét Traian Băsescu román és Barack Obama amerikai elnök utolsó pillanatig titokban tartott, 25 perces washingtoni találkozása jelentette; Traian Băsescu arról tájékoztatta az ország közvéleményét, hogy „nemzetbiztonsági szempontból rendkívüli fontosságú dokumentumot” írtak alá.
A kormánykoalíció ugyanakkor új tárca, az Európai Ügyek Minisztériuma létrehozásáról döntött.
Balsikerű népszámlálás
Október a nehézkesen és rosszul szervezett népszámlálásról lett emlékezetes, amelyre egyebek között a személyi szám megadása körüli vita nyomta rá a jegyét. Ugyanekkor a brüsszeli EU-csúcsról hazatérő államfő nyomatékosan figyelmeztetett „a rendkívül óvatos” jövő évi költségvetés szükségességére, mivel „a deficit finanszírozása igen költséges”.
Miután az euróárfolyama 4,36 lej fölé ugrott, és úgy tűnt, a központi jegybank szabad utat enged az árfolyamnak, Traian Băsescu keményen bírálta az óriási profitra szert tevő bankokat, amelyek azt tesznek Romániában, amit csak akarnak, így például szándékukban áll finanszírozás nélkül hagyni a román gazdaságot.
Az ország helyzetének súlyosságára utalt az is, hogy az Európai Bizottság lefelé, 3,7 százalékról 2,1 százalékra módosította Románia gazdasági gyarapodásának várható ütemét. A Pénzügyi Tanács ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak emelése a pénzügyi felelősségről szóló törvény legkevesebb öt kitételét sértené.
Végül decemberben megszületett a jövő évi költségvetés, amely – amint az várható volt – ismét megszigorító jellegű.
Bogdán Tibor
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. december 27.
Búcsú a demokráciától
A szeretet ünnepét megelőző hét szomorú krónikájához kétféle temetés tartozott: Prágában utolsó útjára kísérték a demokrácia egyik kimagasló harcosát, keletebbre két országban tovább folyt a demokrácia szellemének eltemetése, a parlamentarizmus megcsúfolása.
Václav Havel – antikommunizmusán túlmenően – a legfőbb államhatalom birtokosaként is kérlelhetetlen demokrata, az emberi jogok és a pluralizmus őszinte szószólója maradt. Nagyszerű ember volt – ahogyan kisszerű ember az, aki ellenzékiként demokrata, a hatalmat megszerezve azonban egyeduralomra törekszik. Ne feledjük: Václav Havel ez év januárjában aláírta azt a nyilatkozatot, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság felszámolásának már kezdeteire felhívta Európa és a világ figyelmét.
Az a mód, ahogyan Budapesten a „kétharmados forradalom” óta törvénykeznek, tetézve az ünnepek előtti országgyűlési „hajrával”, amikor sorsdöntő törvények tömegéről szavaztak futószalagon a fáradt képviselők – több, mint felelőtlenség! Az gazdag múltú alkotmányos gondolkodás országában most jogi világtekintélyeket és felelős uniós politikusokat kétségbeesésbe kergető alaptörvény és elképesztő szabályozások születnek. Oda a köztársaság is. Az Unióval (többek között személyesen az Európai Bizottság elnökével) való szembemenés a legsúlyosabb következményekkel járhat. Teljes a káosz. A legújabb horror-forgatókönyv szerint Orbán Viktor tudatosan vezeti az országot az államcsőd nyomában kihirdethető szükségállapot felé. Rémálom...
Romániában nem kell „szabadságharcot”, még csak választási legitimitást sem kitalálni a demokrácia megalázására. Elintézik balkáni találékonysággal, „tisztára alkotmányosan”, ahogy Caragiale mondaná. A kormány sűrű felelősségvállalásai és a játékszabályok állandó megváltoztatása már ellehetetlenítette a demokrácia intézményeinek működését, a legutóbbi hatalmi visszaélések pedig – a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére, illetőleg a választások összevonására vonatkozó törvények – végül is ugyanaz a fityisz, amit az ország vezetői a népüknek és Európának felmutatnak. (Hátha ebben a két esetben legalább az Alkotmánybíróság megvédi a demokráciát, ahogyan Magyarországon is fellépett egyes törvények, például a médiatörvény esetében!) Bús megértésünk kíséri az RMDSZ-t, hogy ilyen körülmények között és „ezekkel” kell egyeztetnie és megegyeznie. De meddig lehet elmenni – időben és engedményekben? Lehet, példának okáért, megállapodásokat kötni olyan törvények tárgyában, amelyek európai normákat sértenek? Meddig szidhatja még a román elnök az elvszerűségre törekvően politizáló szövetségünket? Két kalandor pókerjátékos – tulajdonképpen hatalommániás, a hübrisz átkától sújtott féktelen politikus – „ötletei” és akaratossága fogja meghatározni magyar nemzeti közösségünk útját is? Băsescu és Orbán, kiegészítve Tőkéssel: védhetetlenül lesújt ránk ez a BOT?
Nem kellene mindnyájunknak jobban vigyázni a demokráciára, felismerve, hogy a legnagyobb kincs, amit elveszíthetünk?
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
A szeretet ünnepét megelőző hét szomorú krónikájához kétféle temetés tartozott: Prágában utolsó útjára kísérték a demokrácia egyik kimagasló harcosát, keletebbre két országban tovább folyt a demokrácia szellemének eltemetése, a parlamentarizmus megcsúfolása.
Václav Havel – antikommunizmusán túlmenően – a legfőbb államhatalom birtokosaként is kérlelhetetlen demokrata, az emberi jogok és a pluralizmus őszinte szószólója maradt. Nagyszerű ember volt – ahogyan kisszerű ember az, aki ellenzékiként demokrata, a hatalmat megszerezve azonban egyeduralomra törekszik. Ne feledjük: Václav Havel ez év januárjában aláírta azt a nyilatkozatot, amely a magyarországi demokrácia és jogállamiság felszámolásának már kezdeteire felhívta Európa és a világ figyelmét.
Az a mód, ahogyan Budapesten a „kétharmados forradalom” óta törvénykeznek, tetézve az ünnepek előtti országgyűlési „hajrával”, amikor sorsdöntő törvények tömegéről szavaztak futószalagon a fáradt képviselők – több, mint felelőtlenség! Az gazdag múltú alkotmányos gondolkodás országában most jogi világtekintélyeket és felelős uniós politikusokat kétségbeesésbe kergető alaptörvény és elképesztő szabályozások születnek. Oda a köztársaság is. Az Unióval (többek között személyesen az Európai Bizottság elnökével) való szembemenés a legsúlyosabb következményekkel járhat. Teljes a káosz. A legújabb horror-forgatókönyv szerint Orbán Viktor tudatosan vezeti az országot az államcsőd nyomában kihirdethető szükségállapot felé. Rémálom...
Romániában nem kell „szabadságharcot”, még csak választási legitimitást sem kitalálni a demokrácia megalázására. Elintézik balkáni találékonysággal, „tisztára alkotmányosan”, ahogy Caragiale mondaná. A kormány sűrű felelősségvállalásai és a játékszabályok állandó megváltoztatása már ellehetetlenítette a demokrácia intézményeinek működését, a legutóbbi hatalmi visszaélések pedig – a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezésére, illetőleg a választások összevonására vonatkozó törvények – végül is ugyanaz a fityisz, amit az ország vezetői a népüknek és Európának felmutatnak. (Hátha ebben a két esetben legalább az Alkotmánybíróság megvédi a demokráciát, ahogyan Magyarországon is fellépett egyes törvények, például a médiatörvény esetében!) Bús megértésünk kíséri az RMDSZ-t, hogy ilyen körülmények között és „ezekkel” kell egyeztetnie és megegyeznie. De meddig lehet elmenni – időben és engedményekben? Lehet, példának okáért, megállapodásokat kötni olyan törvények tárgyában, amelyek európai normákat sértenek? Meddig szidhatja még a román elnök az elvszerűségre törekvően politizáló szövetségünket? Két kalandor pókerjátékos – tulajdonképpen hatalommániás, a hübrisz átkától sújtott féktelen politikus – „ötletei” és akaratossága fogja meghatározni magyar nemzeti közösségünk útját is? Băsescu és Orbán, kiegészítve Tőkéssel: védhetetlenül lesújt ránk ez a BOT?
Nem kellene mindnyájunknak jobban vigyázni a demokráciára, felismerve, hogy a legnagyobb kincs, amit elveszíthetünk?
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. január 11.
A schengeni csatlakozás távlatai nem túl biztatók
Leonard Orban, európai ügyekkel megbízott miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy a schengeni térséghez való csatlakozás tekintetében Románia távlatai „nem túl biztatók”, amíg Hollandia nem tágít álláspontjától, miszerint legalább két MCV-jelentésnek kell elkészülnie.
„Nem szeretnék ismételni, de jelen pillanatban, a dolgok állása szerint, nincsenek túl jó távlataink. Nem mutatkoznak túl derűsnek a távlatok, amíg Hollandia nem tágít álláspontjától, miszerint legalább két jelentés szükséges az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) tekintetében, két pozitív jelentés. És, ismétlem, a »pozitív jelentések« értelmezése nagyon vitatható” – mondta Orban egy értekezleten.
A miniszter közölte, a román hatóságok folytatják a schengeni felkészülést, de a nyomásgyakorlást is e cél érdekében.
„Elmondhatom, hogy folytatjuk a nyomásgyakorlást, tovább készülünk e folyamatra, beleértve a diplomáciai lépéseket is, és továbbra is rendkívül aktívak leszünk, még a schengeni kormányzati program tekintetében is, ami nagyon fontos, és nagy mértékben érdekel bennünket, mert e kezdeményezésnek jövőbeli helyzetéről van szó. Ugyanis, elmondhatom, sokszor kaptunk olyan üzenetet: »Nagy részben nem a ti hibátok, hogy nem csatlakozhattok most Schengenhez, hanem a schengeni övezet jelenlegi problémáinak tudható be«. Elképzelhetik, miként tudtuk elfogadni az ilyen üzeneteket. Másrészt azonban tudatában vagyunk annak, hogy meg kell erősíteni ezt a térséget, és megtesszük a szükséges erőfeszítéseket” – fejtegette Leonard Orban.
Hollandia 2011-ben megakadályozta Románia és a Bulgária felvételét a schengeni övezetbe. Hollandia továbbra is ellenzi Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki december 13-án Gerd Leers holland bevándorlásügyi miniszter, megjegyezve, hogy a két országnak világos eredményeket kell felmutatnia a bűnözés és a korrupció ellen folytatott küzdelemben, s ezeknek jelentkezniük kell az EB következő jelentésében.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
Leonard Orban, európai ügyekkel megbízott miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy a schengeni térséghez való csatlakozás tekintetében Románia távlatai „nem túl biztatók”, amíg Hollandia nem tágít álláspontjától, miszerint legalább két MCV-jelentésnek kell elkészülnie.
„Nem szeretnék ismételni, de jelen pillanatban, a dolgok állása szerint, nincsenek túl jó távlataink. Nem mutatkoznak túl derűsnek a távlatok, amíg Hollandia nem tágít álláspontjától, miszerint legalább két jelentés szükséges az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) tekintetében, két pozitív jelentés. És, ismétlem, a »pozitív jelentések« értelmezése nagyon vitatható” – mondta Orban egy értekezleten.
A miniszter közölte, a román hatóságok folytatják a schengeni felkészülést, de a nyomásgyakorlást is e cél érdekében.
„Elmondhatom, hogy folytatjuk a nyomásgyakorlást, tovább készülünk e folyamatra, beleértve a diplomáciai lépéseket is, és továbbra is rendkívül aktívak leszünk, még a schengeni kormányzati program tekintetében is, ami nagyon fontos, és nagy mértékben érdekel bennünket, mert e kezdeményezésnek jövőbeli helyzetéről van szó. Ugyanis, elmondhatom, sokszor kaptunk olyan üzenetet: »Nagy részben nem a ti hibátok, hogy nem csatlakozhattok most Schengenhez, hanem a schengeni övezet jelenlegi problémáinak tudható be«. Elképzelhetik, miként tudtuk elfogadni az ilyen üzeneteket. Másrészt azonban tudatában vagyunk annak, hogy meg kell erősíteni ezt a térséget, és megtesszük a szükséges erőfeszítéseket” – fejtegette Leonard Orban.
Hollandia 2011-ben megakadályozta Románia és a Bulgária felvételét a schengeni övezetbe. Hollandia továbbra is ellenzi Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – jelentette ki december 13-án Gerd Leers holland bevándorlásügyi miniszter, megjegyezve, hogy a két országnak világos eredményeket kell felmutatnia a bűnözés és a korrupció ellen folytatott küzdelemben, s ezeknek jelentkezniük kell az EB következő jelentésében.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)
2012. január 14.
Autóbuszokat indít az EMNT a január 21-i budapesti Békemenetre
A magyar kormányt támogató és az elfogult nemzetközi híradásokat elutasító budapesti Békemenetre szervez szimpatizánsokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A magyar kormánnyal szolidaritást vállaló civil-politikai szervezet a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indít egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT központokban várják szeretettel a szervezők, akik egyben arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzeti színű zászlót és helyégnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej.
A Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata című hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: „Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.”
A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új Alaptörvény életbe lépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az Unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását is kilátásba helyezte.
Erdély.ma
A magyar kormányt támogató és az elfogult nemzetközi híradásokat elutasító budapesti Békemenetre szervez szimpatizánsokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A magyar kormánnyal szolidaritást vállaló civil-politikai szervezet a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indít egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT központokban várják szeretettel a szervezők, akik egyben arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzeti színű zászlót és helyégnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej.
A Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata című hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: „Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.”
A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új Alaptörvény életbe lépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az Unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását is kilátásba helyezte.
Erdély.ma
2012. január 17.
Erdélyi szolidaritás Magyarországgal
Magyarországgal, a magyar kormánnyal szolidarizáló megmozdulásokat tervez a hét végére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. A Tőkés László által irányított nemzeti tanács autóbuszokat indít, így segíti az érdekelteket, hogy eljussanak a szombaton Budapestre tervezett Békemenetre, a Szász Jenő vezette párt székelyföldi városokban tart a magyar fővárosival párhuzamos, azt támogató nagygyűléseket.
Az EMNT az az erdélyi magyar politikai-civil szervezet, amely már egy héttel ezelőtt kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Úgy döntöttek, a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indítanak egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT-központokban várják, és arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzetiszínű zászlót és helységnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás magyarországi idő szerint 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej. Szász Jenő, az MPP elnöke múlt héten jelentette be, hogy a budapesti rendezvénnyel párhuzamosan székelyföldi városokban szerveznek támogató nagygyűléseket. Háromszéken mind a négy magyar város csatlakozott a kezdeményezéshez, szombaton romániai idő szerint 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen és Baróton várják mindazokat, akik egyetértenek a Magyarországgal szolidarizáló megmozdulással. A budapesti Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: “Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.” A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új alaptörvény életbelépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását helyezte kilátásba.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Magyarországgal, a magyar kormánnyal szolidarizáló megmozdulásokat tervez a hét végére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt. A Tőkés László által irányított nemzeti tanács autóbuszokat indít, így segíti az érdekelteket, hogy eljussanak a szombaton Budapestre tervezett Békemenetre, a Szász Jenő vezette párt székelyföldi városokban tart a magyar fővárosival párhuzamos, azt támogató nagygyűléseket.
Az EMNT az az erdélyi magyar politikai-civil szervezet, amely már egy héttel ezelőtt kifejezte szolidaritását a magyar kormánnyal. Úgy döntöttek, a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indítanak egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT-központokban várják, és arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzetiszínű zászlót és helységnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás magyarországi idő szerint 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej. Szász Jenő, az MPP elnöke múlt héten jelentette be, hogy a budapesti rendezvénnyel párhuzamosan székelyföldi városokban szerveznek támogató nagygyűléseket. Háromszéken mind a négy magyar város csatlakozott a kezdeményezéshez, szombaton romániai idő szerint 17 órakor Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, Kézdivásárhelyen és Baróton várják mindazokat, akik egyetértenek a Magyarországgal szolidarizáló megmozdulással. A budapesti Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: “Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.” A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új alaptörvény életbelépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását helyezte kilátásba.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. január 19.
Autóbuszokat indít az EMNT a budapesti Békemenetre
A magyar kormányt támogató és az elfogult nemzetközi híradásokat elutasító budapesti Békemenetre szervez szimpatizánsokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A magyar kormánnyal szolidaritást vállaló civil-politikai szervezet a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indít egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT központokban várják szeretettel a szervezők, akik egyben arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzeti színű zászlót és helyégnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej.
A Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata című hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: „Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.”
A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új Alaptörvény életbe lépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az Unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását is kilátásba helyezte.
További részletek a területi EMNT irodákban (Demokrácia Központok), valamint a három régióban a következő telefonszámokon igényelhetőek: Nagyvárad – 0259 220 126, Nagy József Barna / Kolozsvár – 0264 455 061, Szabó Lilla / Sepsiszentgyörgy – 0267 310 551, Nemes Előd – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleményében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
A magyar kormányt támogató és az elfogult nemzetközi híradásokat elutasító budapesti Békemenetre szervez szimpatizánsokat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A magyar kormánnyal szolidaritást vállaló civil-politikai szervezet a január 21-i, szombati békés demonstrációra a partiumi, a közép-erdélyi és a székelyföldi régióból is indít egy-egy autóbuszt. A jelentkezőket a területi EMNT központokban várják szeretettel a szervezők, akik egyben arra kérik a résztvevőket, hogy mécsest vagy gyertyát, valamint nemzeti színű zászlót és helyégnévtáblákat vigyenek magukkal. A felvonulás 16 órakor kezdődik, a Hősök terétől az Országházig tart. Az út részvételi díja 50 lej.
A Békemenetet a Magyar Hírlap és Demokrata című hetilapok hirdették meg, a felhívás szerint: „Mi, magyar demokraták, akik hiszünk egy erkölcsös polgári demokráciában, hiszünk a nemzet függetlenségében, hiszünk hazánk jelenében és jövőjében, akik saját akaratunkból választottunk magunknak kormányt, amelytől hazánk felvirágoztatását várjuk és reméljük a kommunizmus és posztkommunizmus lélekölő évtizedei után, egyre növekvő aggodalommal látjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosságban megjelenő hazug és elfogult híradások miképpen erősítenek föl egy olyan közhangulatot, amely méltatlan és igazságtalan színben tünteti fel országunkat, s amely egyre nagyobb károkat okoz hazánk gazdaságának és a magyar embereknek.”
A rendezvény egyben válasz a január 2-i ellenzéki tüntetésre, amikor Orbán Viktor és kormánya ellen demonstrálva több tízezres tömeg vonult fel. A Magyarországot bíráló nemzetközi hangok az új Alaptörvény életbe lépése óta erősödtek fel. Az Európai Bizottság szerdán három törvény visszavonását is kérte, és az Unió történetében egyedülálló módon a kohéziós alapokhoz való hozzáférés befagyasztását is kilátásba helyezte.
További részletek a területi EMNT irodákban (Demokrácia Központok), valamint a három régióban a következő telefonszámokon igényelhetőek: Nagyvárad – 0259 220 126, Nagy József Barna / Kolozsvár – 0264 455 061, Szabó Lilla / Sepsiszentgyörgy – 0267 310 551, Nemes Előd – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóközleményében.
Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. január 20.
Tőkés rohamot indít az autonómiáért
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte Tőkés László, a testület elnöke, aki szerint elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés László sajtóirodája eljuttatta pénteken az MTI bukaresti irodájához azt a levelet, amelyet a KMAT elnöke a tanácsot alkotó tagok számára írt. Ebben Tőkés kifejti, hogy kisebbségpolitikai és magyar szempontból előrelépést hozhat a lisszaboni szerződésben előírt európai állampolgári kezdeményezés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból legkevesebb egymillió európai állampolgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. Ilyen állampolgári kezdeményezést tervez a KMAT az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
Összefogás
Tőkés szerint az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának, az Európai Unió szintjén történő rendezés sikerének előfeltétele a szigorú szakmai szempontokon túl a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogás, amelynek a kialakítását szorgalmazzák. Emlékeztet arra, hogy az erre irányuló törekvéseiknek már többször hangot adtak, legutóbb tavaly, a Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében tartott KMAT-tanácskozáson.
Tőkés szerint örvendetes, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel kapcsolatos önrendelkezési jog európai szintű rendezésének kérdése valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, ezért erről a közös alapról kiindulva kell összefogniuk és szorosan együttműködniük egymással.
Különutasok
A KMAT elnöke megállapítja: „a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást, ezért a magyar összefogás ebben a kérdésben parancsoló szükség”.
„Legyen szó akár a Székely Nemzeti Tanácsról, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel is veszélyeztesse közös nemzeti céljaink eredményességét” – írja Tőkés László, aki szerint a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.
Forrás: MTI
MNO
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) azonnali összehívását kezdeményezte Tőkés László, a testület elnöke, aki szerint elérkezett az idő arra, hogy új lendületet adjanak az autonómiaküzdelmeknek az európai állampolgári kezdeményezés révén.
Tőkés László sajtóirodája eljuttatta pénteken az MTI bukaresti irodájához azt a levelet, amelyet a KMAT elnöke a tanácsot alkotó tagok számára írt. Ebben Tőkés kifejti, hogy kisebbségpolitikai és magyar szempontból előrelépést hozhat a lisszaboni szerződésben előírt európai állampolgári kezdeményezés. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból legkevesebb egymillió európai állampolgár közvetlenül felkérje az Európai Bizottságot, terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken. Ilyen állampolgári kezdeményezést tervez a KMAT az őshonos nemzeti kisebbségek státusát illetően.
Összefogás
Tőkés szerint az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának, az Európai Unió szintjén történő rendezés sikerének előfeltétele a szigorú szakmai szempontokon túl a Kárpát-medencei magyar nemzeti összefogás, amelynek a kialakítását szorgalmazzák. Emlékeztet arra, hogy az erre irányuló törekvéseiknek már többször hangot adtak, legutóbb tavaly, a Schmitt Pál magyar államfő jelenlétében tartott KMAT-tanácskozáson.
Tőkés szerint örvendetes, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel kapcsolatos önrendelkezési jog európai szintű rendezésének kérdése valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel, ezért erről a közös alapról kiindulva kell összefogniuk és szorosan együttműködniük egymással.
Különutasok
A KMAT elnöke megállapítja: „a különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást, ezért a magyar összefogás ebben a kérdésben parancsoló szükség”.
„Legyen szó akár a Székely Nemzeti Tanácsról, akár a Romániai Magyar Demokrata Szövetségről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel is veszélyeztesse közös nemzeti céljaink eredményességét” – írja Tőkés László, aki szerint a KMAT az egyeztetésnek, valamint a közös Kárpát-medencei álláspont és cselekvési terv kidolgozásának a legfontosabb fóruma.
Forrás: MTI
MNO
2012. január 23.
Seregek élén
A szombati budapesti békemenet, a grandiózus tüntetés egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió számára: Orbán Viktor hívei nem hagyják, hogy Magyarország gyarmattá váljék, hogy az EU (= CCCP, értsd Szovjetunió) diktáljon neki.
Brüsszel ettől feltehetően mély tanácstalanságba süpped, hiszen Orbán Viktor alig néhány nappal előtte kimondottan az uniós kifogások és feltételek elfogadásáról biztosította az Európai Parlamentet és akit csak lehetett. (Az eddigi feltételekhez alkalmasint újabbak is járulnak, mert közben friss kifogások támadtak, még az Alaptörvénnyel szemben is.) A kettős beszéd komikus ellentmondáshoz vezetett. Az Európai Bizottsággal való várva várt tárgyalásain a miniszterelnök feltehetően nem fog élni a békemenet tüntetőinek „felhatalmazásával”, hanem az ország szorongatott helyzetében, kínos elszigeteltségében további engedményeket tesz, kompromisszumra, nem pedig harcra törekszik.
Orbán Viktor Strasbourgban azt is kijelentette, a magyar demokráciát nem lehet megkérdőjelezni. És ebben is igaza volt: a Fidesz-hatalom kilenc hétre lefoglalt minden színhelyet a maga számára, úgyhogy az ellenzéket, tisztára demokratikusan, a nemzeti ünnepig és annak napján szóhoz sem hagyják jutni – valóban nem sokat kérdőjelezhet.
Romániában ezzel szemben az ellenzék a hangadó, amely rájött, hogy nem elég – és nem is célravezető – a kormányt pusztán a megszorító intézkedések miatt kárhoztatni, hanem a demokratikus szabályok megsértéséért lehet fogást keresni rajta. (Vagyunk néhányan, akik ezt jóideje jeleztük, a lapunkban is, és a tüntetéssorozat jelszavai és követelései is igazolják.) Nem véletlen, hogy a két országot antidemokratikus intézkedéseik miatt mind gyakrabban említik együtt azok, akik az uniós alapelvek betartásán őrködnek.
Azonban a helyzet túlságosan súlyos Romániában is, Magyarországon is ahhoz, hogy akárki jószándékú ember – hatalmi tényező vagy ellenzéki politikus, jobb-, illetve baloldali érzelmű állampolgár, újságíró vagy olvasó – ne a kiútkeresés óhajával közelítse meg. A mítoszok világába révedőket, a ködevőket és a nemzeti kurjongatókat pedig meg lehet hagyni maguk építette világukban, amíg az élet egyre elviselhetetlenebb terhei valóságra nem ébresztik őket.
Egyvalamitől mi, erdélyi magyarok mégsem tekinthetünk el. Képzeljük el, hogy az Európai Parlament ülésén felállt volna valaki, talán éppen a saját politikai családjából, talán éppen magyar, és a szemébe olvasta volna Orbán Viktornak a legnagyobb, történelmi bűnét. Azt, hogy cinkosságban a román államfővel mindent megtett a romániai magyarok legitim szervezete, az RMDSZ tekintélyének lerombolása, az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviselet megosztása érdekében. Ez is része lenne az orbáni szabadságharcnak? Nem inkább leigázó hadművelethez hasonlít?
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz Magyarországa legfeljebb meghódítani tudja az erdélyi magyar lelkeket, biztonságot nyújtani nekik és megvédeni őket képtelen lesz. Hiszen magát is alig tudja.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
A szombati budapesti békemenet, a grandiózus tüntetés egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az Európai Unió számára: Orbán Viktor hívei nem hagyják, hogy Magyarország gyarmattá váljék, hogy az EU (= CCCP, értsd Szovjetunió) diktáljon neki.
Brüsszel ettől feltehetően mély tanácstalanságba süpped, hiszen Orbán Viktor alig néhány nappal előtte kimondottan az uniós kifogások és feltételek elfogadásáról biztosította az Európai Parlamentet és akit csak lehetett. (Az eddigi feltételekhez alkalmasint újabbak is járulnak, mert közben friss kifogások támadtak, még az Alaptörvénnyel szemben is.) A kettős beszéd komikus ellentmondáshoz vezetett. Az Európai Bizottsággal való várva várt tárgyalásain a miniszterelnök feltehetően nem fog élni a békemenet tüntetőinek „felhatalmazásával”, hanem az ország szorongatott helyzetében, kínos elszigeteltségében további engedményeket tesz, kompromisszumra, nem pedig harcra törekszik.
Orbán Viktor Strasbourgban azt is kijelentette, a magyar demokráciát nem lehet megkérdőjelezni. És ebben is igaza volt: a Fidesz-hatalom kilenc hétre lefoglalt minden színhelyet a maga számára, úgyhogy az ellenzéket, tisztára demokratikusan, a nemzeti ünnepig és annak napján szóhoz sem hagyják jutni – valóban nem sokat kérdőjelezhet.
Romániában ezzel szemben az ellenzék a hangadó, amely rájött, hogy nem elég – és nem is célravezető – a kormányt pusztán a megszorító intézkedések miatt kárhoztatni, hanem a demokratikus szabályok megsértéséért lehet fogást keresni rajta. (Vagyunk néhányan, akik ezt jóideje jeleztük, a lapunkban is, és a tüntetéssorozat jelszavai és követelései is igazolják.) Nem véletlen, hogy a két országot antidemokratikus intézkedéseik miatt mind gyakrabban említik együtt azok, akik az uniós alapelvek betartásán őrködnek.
Azonban a helyzet túlságosan súlyos Romániában is, Magyarországon is ahhoz, hogy akárki jószándékú ember – hatalmi tényező vagy ellenzéki politikus, jobb-, illetve baloldali érzelmű állampolgár, újságíró vagy olvasó – ne a kiútkeresés óhajával közelítse meg. A mítoszok világába révedőket, a ködevőket és a nemzeti kurjongatókat pedig meg lehet hagyni maguk építette világukban, amíg az élet egyre elviselhetetlenebb terhei valóságra nem ébresztik őket.
Egyvalamitől mi, erdélyi magyarok mégsem tekinthetünk el. Képzeljük el, hogy az Európai Parlament ülésén felállt volna valaki, talán éppen a saját politikai családjából, talán éppen magyar, és a szemébe olvasta volna Orbán Viktornak a legnagyobb, történelmi bűnét. Azt, hogy cinkosságban a román államfővel mindent megtett a romániai magyarok legitim szervezete, az RMDSZ tekintélyének lerombolása, az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviselet megosztása érdekében. Ez is része lenne az orbáni szabadságharcnak? Nem inkább leigázó hadművelethez hasonlít?
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz Magyarországa legfeljebb meghódítani tudja az erdélyi magyar lelkeket, biztonságot nyújtani nekik és megvédeni őket képtelen lesz. Hiszen magát is alig tudja.
Ágoston Hugó
Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. január 24.
Különutasként vagy közösen?
Magyar–magyar vita az európai polgári kezdeményezés kapcsán
A múlt hét végén Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke nyílt levélben fordult a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) tagjaihoz, melyben elérkezettnek véli az időt, hogy “Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeinknek az európai polgári kezdeményezés révén új lendületet adjunk”. Ugyanis a Lisszaboni Szerződésben előírt, legkevesebb egymillió és legalább hét uniós tagországból származó állampolgár támogatását igénylő kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának az Európai Unió szintjén történő rendezését igényelné az Európai Bizottságtól.
Bár úgy gondolja, hogy “az Európai Unió iránt kisebbségpolitikai, illetve magyar érdekvédelmi szempontból vérmes reményeket nemigen táplálhatunk, a polgári kezdeményezés ezen a téren is előrelépést hozhat”. Ennek előfeltétele azonban, jelenti ki, a Kárpát-medencei magyar összefogás, ezért a magyar szervezeteknek szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulniuk.
”A különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást.(…) Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – olvasható a Tőkés László által jegyzett közleményben, amelyben egyúttal a KMAT azonnali összehívását kezdeményezi.
A Népújság a Tőkés László által említett két szervezet vezetőit kérdezte.
Tévedésben vannak
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a következőket nyilatkozta: – Azt hiszem, hogy nagyon sok félreértést kell tisztázni az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is. Tehát Tőkés Lászlónak, Winkler Gyulának, az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek módja és lehetősége volt eddig is uniós szintű jogi aktust kezdeményezni. Ez a lehetőség, amelyet a Lisszaboni Szerződés felkínál, közvetlenül a polgároknak szól, nekünk, a köznépnek. Úgy érzem, hogy ők féltékenységből, attól félve, hogy egy, az állampolgárok részéről érkező kezdeményezésből az derülhet ki, vagy úgy érezhetik sokan, hogy ők valamit elmulasztottak, nem tettek meg, megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak, hogy ezt is ők csinálják. De ez nem nekik szól. Tévedésben vannak. A Székely Nemzeti Tanács pedig nem különutas. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta azt az utat járja, amelyiket kell: a helyes utat. A székelység közképviselete vagyunk, mi a véleményünket, az akaratunkat megjelenítjük a médiában, a közéletben, és meg akarjuk jeleníteni az Európai Parlament előtt is, az Európai Unió szervezeteiben. Erre lehetőségünk van, és ezzel élni fogunk. Nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kijelentette: – Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? De érdemben válaszolva a kérdésre: az RMDSZ a tavaly áprilisi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadta el az első olyan határozatot, amely éppen erre vonatkozik, vagyis, hogy egy olyan kisebbségi kerettörvényt fogadjunk el az Európai Unió szintjén, amely több jogot tartalmaz, mint amivel jelenleg rendelkezünk mi, romániai magyarok. Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. A többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni. Csak így tudunk sikerre jutni. A napokban (ma és holnap sz. m.) van Brüsszelben egy ezzel kapcsolatos tanácskozás, amelyen a román kormányt a kisebbségi hivatal vezetője, Markó Attila képviseli, és pontosan áttekintik, milyen tennivalók vannak annak érdekében, hogy el tudjuk indítani ezt a kezdeményezést. Nagyon jónak tartom, hogy Tőkés László úgy gondolja, hogy a KMAT is fel tud sorakozni e mögé a kezdeményezés mögé, és február 3-ra összehívta a KMAT-ülést, amelyre mi elmegyünk és fenntartjuk majd az álláspontunkat. És teljes mértékben igaza van Tőkés Lászlónak abban, hogy összefogásra van szükség, mert különben nem fogunk eredményeket elérni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
Magyar–magyar vita az európai polgári kezdeményezés kapcsán
A múlt hét végén Tőkés László EP-képviselő, a KMAT elnöke nyílt levélben fordult a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) tagjaihoz, melyben elérkezettnek véli az időt, hogy “Kárpát-medencei autonómiaküzdelmeinknek az európai polgári kezdeményezés révén új lendületet adjunk”. Ugyanis a Lisszaboni Szerződésben előírt, legkevesebb egymillió és legalább hét uniós tagországból származó állampolgár támogatását igénylő kezdeményezés az őshonos nemzeti közösségek és az általuk jelentős számban lakott régiók sajátos jogállásának az Európai Unió szintjén történő rendezését igényelné az Európai Bizottságtól.
Bár úgy gondolja, hogy “az Európai Unió iránt kisebbségpolitikai, illetve magyar érdekvédelmi szempontból vérmes reményeket nemigen táplálhatunk, a polgári kezdeményezés ezen a téren is előrelépést hozhat”. Ennek előfeltétele azonban, jelenti ki, a Kárpát-medencei magyar összefogás, ezért a magyar szervezeteknek szorosan együttműködve erről a közös alapról kell kiindulniuk.
”A különutas kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik vagy éppenséggel kiolthatják egymást.(…) Legyen szó akár az SZNT-ről, akár az RMDSZ-ről, senki sem engedheti meg magának, hogy mégoly kiválónak ígérkező önös elképzeléseivel és terveivel is közös nemzeti céljaink eredményességét veszélyeztesse vagy sikerét kockáztassa” – olvasható a Tőkés László által jegyzett közleményben, amelyben egyúttal a KMAT azonnali összehívását kezdeményezi.
A Népújság a Tőkés László által említett két szervezet vezetőit kérdezte.
Tévedésben vannak
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a következőket nyilatkozta: – Azt hiszem, hogy nagyon sok félreértést kell tisztázni az uniós kezdeményezéssel kapcsolatban. Az uniós kezdeményezés a polgárok lehetősége, hogy közvetlenül bekapcsolódjanak az uniós jogalkotásba. Ezzel a lehetőséggel az európai parlamenti képviselők rendelkeztek eddig is. Tehát Tőkés Lászlónak, Winkler Gyulának, az RMDSZ európai parlamenti képviselőinek módja és lehetősége volt eddig is uniós szintű jogi aktust kezdeményezni. Ez a lehetőség, amelyet a Lisszaboni Szerződés felkínál, közvetlenül a polgároknak szól, nekünk, a köznépnek. Úgy érzem, hogy ők féltékenységből, attól félve, hogy egy, az állampolgárok részéről érkező kezdeményezésből az derülhet ki, vagy úgy érezhetik sokan, hogy ők valamit elmulasztottak, nem tettek meg, megpróbálnak ennek is az élére állni, hogy itt is ők legyenek láthatóak, hogy ezt is ők csinálják. De ez nem nekik szól. Tévedésben vannak. A Székely Nemzeti Tanács pedig nem különutas. A Székely Nemzeti Tanács megalakulása óta azt az utat járja, amelyiket kell: a helyes utat. A székelység közképviselete vagyunk, mi a véleményünket, az akaratunkat megjelenítjük a médiában, a közéletben, és meg akarjuk jeleníteni az Európai Parlament előtt is, az Európai Unió szervezeteiben. Erre lehetőségünk van, és ezzel élni fogunk. Nem fogják tőlünk elvenni ezt a lehetőséget.
Nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kijelentette: – Furcsának tartom Tőkés László megközelítését. Ha már különutasságról beszél, miért nem saját magát nevezi meg ebben a szerepben, miért képzeli azt, hogy mindenki más, aki nem sorakozik fel mögé, az különutas? De érdemben válaszolva a kérdésre: az RMDSZ a tavaly áprilisi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén fogadta el az első olyan határozatot, amely éppen erre vonatkozik, vagyis, hogy egy olyan kisebbségi kerettörvényt fogadjunk el az Európai Unió szintjén, amely több jogot tartalmaz, mint amivel jelenleg rendelkezünk mi, romániai magyarok. Úgy vélem, ha nem az a célunk, hogy nagyokat mondjunk, akkor be kell vonjuk az összes európai kisebbséget ebbe a folyamatba. Éppen ezért megkerestük az Európai Nemzetek Föderális Unióját (FUEN), amely több mint 60 kisebbségi szervezetet tömörít, és felvállalja ezt az ügyet, képviseli, hogy az európai kisebbségek számára elfogadandó kezdeményezések érdekében aláírásokat lehessen gyűjteni és élni lehessen ezzel az európai állampolgári kezdeményezéssel. Mi úgy gondoljuk, hogy nem lehet csak a magyarokra vagy csak a székelyekre kiélezni ezt a kérdést. A többi európai kisebbséget is fel kell sorakoztatni. Csak így tudunk sikerre jutni. A napokban (ma és holnap sz. m.) van Brüsszelben egy ezzel kapcsolatos tanácskozás, amelyen a román kormányt a kisebbségi hivatal vezetője, Markó Attila képviseli, és pontosan áttekintik, milyen tennivalók vannak annak érdekében, hogy el tudjuk indítani ezt a kezdeményezést. Nagyon jónak tartom, hogy Tőkés László úgy gondolja, hogy a KMAT is fel tud sorakozni e mögé a kezdeményezés mögé, és február 3-ra összehívta a KMAT-ülést, amelyre mi elmegyünk és fenntartjuk majd az álláspontunkat. És teljes mértékben igaza van Tőkés Lászlónak abban, hogy összefogásra van szükség, mert különben nem fogunk eredményeket elérni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. január 24.
Békemenet
Szöges ellentétben a romániai vérszegény utcai megmozdulásokkal, Budapesten tömegesem vonultak az utcára az emberek. A magyar kormány mellett és az EU ellen tüntettek.
Százezrek. Békésen, méltósággal tüntettek Magyarország lejáratása ellen. Elég volt a szocialista és liberális ellenzék immár másfél éve tartó rágalomhadjáratából, amit Brüsszelben és a nemzetközi sajtóban zúdítanak Magyarország ellen
Idehaza is hasonló az ellenzék propaganda hadjárata, azzal a különbséggel, hogy a belföldi hallgatóságnak szól, míg pesti elvtársaik külföldön járatják le hazájukat és annak legitim kormányát. Amit az európai szocialisták szűrő nélkül, kész tényként elfogadtak, majd politikai befolyásukkal az Európai Bizottságot is Magyarország ellen fordították. Közben a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságtól való megfosztásával, vagy Románia és Bulgária több éves korrupcióellenes ígért, de sikertelen hadjáratával szemben jóval elnézőbbek.
Ebből elég volt, nyomatékosították tömegesen Budapesten. Nem akarják, hogy az Európai Bizottság szabja meg, mit tartalmazhat Magyarország alaptörvénye, nem akarják, hogy egy megválasztatlan testület diktáljon a szabadon választott magyar parlamentnek.
EU=CCCP állt a békemenet egyik transzparensén, az európai szocialisták inkvizíciós hangnemű múlt heti Orbán Viktor elleni kirohanásaira utalva. 2009-ben Vaclav Klaus, Csehország államelnöke hasonlította szovjet komiszárokhoz ugyanazokat a bal-liberális EU-s politikusokat, akik hasonló módon rohantak ki ellene, amikor a Lisszaboni Szerződés kapcsán meg merte kérdőjelezni az utóbbiak által egyedüli üdvözítőnek vélt „igazságot”. Vlagyimir Bukovszki, híres orosz disszidens pedig egyenesen EUSSR-nak nevezte a balos eszmékkel átitatódott brüsszeli képződményt.
Budapesten tömegesen álltak ki a magyar nemzet méltóságáért, a demokráciáért és jogállamiságért.
Tekintettel 89 előtti és utáni teljesítményükre, a szocialistáknak nincs semmilyen erkölcsi alapjuk demokráciára és jogállamiságra hivatkozni.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
Szöges ellentétben a romániai vérszegény utcai megmozdulásokkal, Budapesten tömegesem vonultak az utcára az emberek. A magyar kormány mellett és az EU ellen tüntettek.
Százezrek. Békésen, méltósággal tüntettek Magyarország lejáratása ellen. Elég volt a szocialista és liberális ellenzék immár másfél éve tartó rágalomhadjáratából, amit Brüsszelben és a nemzetközi sajtóban zúdítanak Magyarország ellen
Idehaza is hasonló az ellenzék propaganda hadjárata, azzal a különbséggel, hogy a belföldi hallgatóságnak szól, míg pesti elvtársaik külföldön járatják le hazájukat és annak legitim kormányát. Amit az európai szocialisták szűrő nélkül, kész tényként elfogadtak, majd politikai befolyásukkal az Európai Bizottságot is Magyarország ellen fordították. Közben a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságtól való megfosztásával, vagy Románia és Bulgária több éves korrupcióellenes ígért, de sikertelen hadjáratával szemben jóval elnézőbbek.
Ebből elég volt, nyomatékosították tömegesen Budapesten. Nem akarják, hogy az Európai Bizottság szabja meg, mit tartalmazhat Magyarország alaptörvénye, nem akarják, hogy egy megválasztatlan testület diktáljon a szabadon választott magyar parlamentnek.
EU=CCCP állt a békemenet egyik transzparensén, az európai szocialisták inkvizíciós hangnemű múlt heti Orbán Viktor elleni kirohanásaira utalva. 2009-ben Vaclav Klaus, Csehország államelnöke hasonlította szovjet komiszárokhoz ugyanazokat a bal-liberális EU-s politikusokat, akik hasonló módon rohantak ki ellene, amikor a Lisszaboni Szerződés kapcsán meg merte kérdőjelezni az utóbbiak által egyedüli üdvözítőnek vélt „igazságot”. Vlagyimir Bukovszki, híres orosz disszidens pedig egyenesen EUSSR-nak nevezte a balos eszmékkel átitatódott brüsszeli képződményt.
Budapesten tömegesen álltak ki a magyar nemzet méltóságáért, a demokráciáért és jogállamiságért.
Tekintettel 89 előtti és utáni teljesítményükre, a szocialistáknak nincs semmilyen erkölcsi alapjuk demokráciára és jogállamiságra hivatkozni.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)
2012. január 25.
Elismerték az egyház tulajdonjogát – Fordulat a Mikó-ügyben
Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.
Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán. Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy.” A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.
Demeter J. Ildikó, Háromszék
Erdély.ma
Jogerősnek ismerte el a buzăui bíróság a brassói ítélőtábla azon (2007-ben született) határozatát, amely szerint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium mindenestül a református egyház tulajdonát képezte.
Ezáltal lényeges előrelépés történt abban a bűnvádi perben, amelyet a Korrupcióellenes Ügyészség az iskola visszaszolgáltatása miatt indított – közölte érdeklődésünkre az egyik vádlott, Marosán Tamás volt egyházi jogtanácsos. Ezzel a megállapítással tartalmilag kiürült, okafogyottá vált az ügy, és jó esély van arra, hogy hamarosan – talán már a következő, február 21-ére kitűzött tárgyaláson – felmentsék az egykori visszaszolgáltatási kormánybizottság tagjait – Marosán mellett Markó Attila államtitkárt és Silviu Clim jogászt, aki az igazságügyi minisztériumot képviselte –, alapfokon lezárva az egy éve kezdődött pert. Rossz irányú meglepetés már nem várható – véli Marosán. Marosán azt is elmondta, hogy az ügyvédek által emelt első kifogást – amely az ügyészi eljárásra vonatkozott – a bírónő visszautasította. Ezt azonban nem valamiféle nyomásnak tudják be, hiszen tárgyilagosságát, szakmai hozzáállását külön kiemelték. „Mi tudtuk, hogy nem történt bűntény, és azt is, hogy ez ki fog derülni – nyilatkozta Marosán –, de évekig el lehetett volna húzni az eljárást, és főleg az volt zavaró, amit köréje kerítettek: felfújták a nagy semmit, és ezért hurcoltak meg minket. Most azonban bizakodó vagyok, és bár nem látok a dolgok mögé, remélem, hogy nemsokára tisztázódik az ügy.” A Mikó 2002-ben történt visszaszolgáltatásának törvényességét az iskola egykori tanári lakásait megvásároló bérlők kérdőjelezték meg, miután a református egyház megpróbálta visszaperelni az értékes belvárosi ingatlanokat. A feljelentést a Korrupcióellenes Ügyészség hosszadalmas kivizsgálások után megalapozottnak ítélte, és 2010 decemberében nagy értékű (1,3 millió euróra becsülték akkor az iskolát) hivatali visszaélés miatt vádat emelt a restitúciós bizottság három tagja ellen. A per Sepsiszentgyörgyön kezdődött, de néhány halasztás – és egy 2011. január 23-án lezajlott, nagy létszámú gyertyás tüntetés – után az ügyészek kérésére semleges területre, azaz Buzăuba helyezték át. A fejleményeket nemcsak a magyar közösség, hanem a román sajtó, de az Európai Bizottság és az Amerikai Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága is figyelemmel kíséri.
Demeter J. Ildikó, Háromszék
Erdély.ma
2012. január 25.
K Ö Z LE M É N Y
Nehéz lesz sikert elérnünk, de nem szabad minimalistának lennünk
2012. január 25-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, melyet az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója, (FUEN) szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről. Amint az ismeretes, ez utóbbi bevezetésével, a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jogi keretet teremt arra, hogy uniós polgárok, egymillió aláírás összegyűjtésével, jogalkotási folyamat beindítását kezdeményezzék az Európai Bizottságnál.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a tanácskozást. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés, egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan, az Unióban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog, mondotta.
A házigazda, ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő azzal folytatta, hogy a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte azt, hogy, a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az Európai Parlament tagjaival. A kérdés az, hogy megtalálható-e az a közös nevező, amely európai koalíciót teremthet egy sikeres aláírásgyűjtés érdekében. Ezután asszisztensének, Vincze Lórántnak, az RMDSZ külügyi titkárának adta meg a szót, aki a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató, miután bemutatta az általa képviselt szervezetet, tudatta hogy, vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében. Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára azt mondta, hogy noha az őshonos nemzeti közösségek ügye “nem jelent problémát”, mindazáltal, hogyha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Hozzászólása elején Tőkés László EP-képviselő üdvözölte a FUEN jelenlévő vezetőit, visszaemlékezve arra, hogy 1996-ban Temesváron tartották a szervezet kongresszusát. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nevében üdvözölte a kezdeményezést, a KMAT tavaly márciusban meghozott döntését idézte fel, amelyben a más európai közösségekkel közösen indítandó, európai szintű polgári kezdeményezésről határozott. “Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat, azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az Unió szintjén dicséretes módon elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – mondotta erdélyi képviselőnk.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, hogyha az Európai Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, hogy közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a Bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – zárta mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont világos, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. Majd, a siker érdekében, – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
Brüsszel, 2012. január 26.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája
Nehéz lesz sikert elérnünk, de nem szabad minimalistának lennünk
2012. január 25-én, Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén került sor arra a kerekasztal-megbeszélésre, melyet az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója, (FUEN) szervezett az Európai Polgári Kezdeményezésről. Amint az ismeretes, ez utóbbi bevezetésével, a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés jogi keretet teremt arra, hogy uniós polgárok, egymillió aláírás összegyűjtésével, jogalkotási folyamat beindítását kezdeményezzék az Európai Bizottságnál.
A Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport (Minority Intergroup) társelnöki minőségében Tabajdi Csaba EP-képviselő nyitotta meg a tanácskozást. Mint mondotta, a Polgári Kezdeményezés, egy olyan folyamatot indíthat el, amely az Európa Tanácshoz hasonlóan, az Unióban is közös kisebbségvédelmi rendszer kialakítását eredményezheti. Egy jól megfogalmazott, széles körű európai támogatással rendelkező kezdeményezést, az általa vezetett munkacsoport is támogatni fog, mondotta.
A házigazda, ülésvezető szerepét is betöltő Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő azzal folytatta, hogy a gazdasági válság különösképpen kiszolgáltatottá teszi a nemzeti közösségeket és üdvözölte azt, hogy, a FUEN szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni az Európai Parlament tagjaival. A kérdés az, hogy megtalálható-e az a közös nevező, amely európai koalíciót teremthet egy sikeres aláírásgyűjtés érdekében. Ezután asszisztensének, Vincze Lórántnak, az RMDSZ külügyi titkárának adta meg a szót, aki a Polgári Kezdeményezés eljárásjogi részleteit mutatta be. Jan Diedrichsen FUEN-igazgató, miután bemutatta az általa képviselt szervezetet, tudatta hogy, vezetőségi tagjaik egyöntetűen támogatják az aláírásgyűjtést az uniós szintű kisebbségvédelem megteremtése érdekében. Markó Attila, a román kormány kisebbségügyi államtitkára azt mondta, hogy noha az őshonos nemzeti közösségek ügye “nem jelent problémát”, mindazáltal, hogyha a Lisszaboni Szerződés értéknek nevezi a nemzeti kisebbségek létét, közös európai felelősségvállalásra van szükség azok védelmében.
Hozzászólása elején Tőkés László EP-képviselő üdvözölte a FUEN jelenlévő vezetőit, visszaemlékezve arra, hogy 1996-ban Temesváron tartották a szervezet kongresszusát. A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács nevében üdvözölte a kezdeményezést, a KMAT tavaly márciusban meghozott döntését idézte fel, amelyben a más európai közösségekkel közösen indítandó, európai szintű polgári kezdeményezésről határozott. “Az európai közösségeknek szolidárisaknak kell lenniük egymással. Valóban közös nevezőt kellene találniuk, ugyanakkor azonban nem szabad minimalistának lennünk. Több tagállam azt állítja, példaszerűen megoldották a kérdést, holott az őshonos nemzeti közösségek ügye a népszámlálások riasztó adatainak fényében is súlyos problémát jelent. Finnország, Dél-Tirol, Katalónia példája, mint pozitív európai gyakorlat, azt támasztja alá, hogy az önrendelkezési jog európai érték. Ugyanakkor az Unió szintjén dicséretes módon elfogadott Roma Stratégia olyan előzményt jelent, amelyet hasznosítani lehet. A FUEN által képviselt szervezeteket mindenképpen szövetségeseinknek tekintjük” – mondotta erdélyi képviselőnk.
Mészáros Alajos és Bauer Edit felvidéki EP-képviselők a közösen megfogalmazandó szöveg nehézségeire hívták fel a figyelmet, míg Herbert Dorfmann dél-tiroli német képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem annyira az aláírások összegyűjtése jelent majd sikert, hanem az, hogyha az Európai Bizottság jogalkotási eljárást kezdeményez az ügyben.
Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli kabinetfőnöke arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács vezetői jövő héten tanácskozást tartanak, és remélik, hogy közös álláspont kialakításával segítik elő a folyamat beindítását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andreas Gross neve által fémjelzett, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 2003-ban elfogadott jelentés az autonómia-formákat konfliktus-megelőző eszköznek nevezi, és kifejezetten ajánlja alkalmazásukat. A nemzetközi szervezetek ilyen irányú dokumentumait irányadónak tekinthetjük a kezdeményezés megfogalmazásának folyamatában. Nagyon nehéz lesz mindenki számára elfogadható szöveget alkotni, és sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy a Bizottság jogszabályt fog alkotni, de a folyamat elindul – zárta mondanivalóját.
Winkler Gyula EP-képviselő azzal rekesztette be a tanácskozást, hogy a maximalizmus kudarcot eredményezhet, az viszont világos, hogy a nemzeti közösségek védelme nem tekinthető kizárólag tagállami kompetenciának. Majd, a siker érdekében, – egyetértve Tőkés László javaslatával – ő is a minél szélesebb koalíció megteremtését hangsúlyozta.
Brüsszel, 2012. január 26.
Tőkés László
EP-alelnök
Sajtóirodája
2012. február 3.
Verespatak és a magyar alkotmány az EP plenáris ülésén
A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában.
A képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.
Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”.
Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló „európai családnak”. Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesüléséért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”.
„Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait veszik semmibe, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó.
Szabadság (Kolozsvár)
A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában.
A képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.
Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó „valóságos ökológiai atombombát jelent”.
Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló „európai családnak”. Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesüléséért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”.
„Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” – fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait veszik semmibe, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó.
Szabadság (Kolozsvár)