Mátis Jenő: Kelet-Európa Svájca lehet Erdély a Mikó Imre Terv megvalósításával
A nemrégiben megszervezett I. Nagyváradi Mezőgazdász Konferencia, valamint a Csíksomlyón A tej útja címmel megtartott szakmai konferencia bebizonyította, hogy sok kérdés és probléma foglalkoztatja az erdélyi magyar gazdákat, ezekre vonatkozóan pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott Mikó Imre Terv jó válaszokat és megoldási javaslatokat tartalmaz – jelentette ki Mátis Jenő, az EMNT alelnöke csütörtökön Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett II. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
A konferencia házigazdája Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, köszöntötte a résztvevőket Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. Tóth Katalin helyettes államtitkár, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A népes erdélyi küldöttség tagjaként részt vett a tanácskozáson Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt Partiumért felelős alelnöke, Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, Tiboldi László, a Csíkszéki Gazdák Egyesületének elnöke, Mátis Jenő EMNT-alelnök.
Mátis Jenő felszólalásában elmondta, hogy EMNT 2011-ben kidolgozott Mikó Imre Terve egy egységes erdélyi magyar gazdaságfejlesztési terv. A dokumentumban megfogalmazott kitörési pontok közül négy mezőgazdasági és vidékfejlesztési témájú (mezőgazdaság és élelmiszeripar, erdő- és vadgazdálkodás, a tudatos fogyasztást ösztönző „helyben helyi terméket” elv, valamint a turizmus), mivel az erdélyi magyarság fele vidéken és a vidékből él.
Mátis arról is beszélt, hogy az EMNT égisze alatt Erdélyben létrejött több mint húsz szakmai és gazdaegyesület, amelyek az erdélyi magyar gazdák igazi, hiteles érdekképviseletét vállalták fel.
A Mikó Imre Terv megvalósítása annak reményében történik, hogy 10-15 éves távlatban Erdély Kelet-Európa Svájcává váljon – fogalmazott Mátis Jenő.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Erdély.ma

Tematikus tanulmányút partiumi és közép-erdélyi gazdák számára
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával összesen 9 erdélyi kistérségi gazdaegyesület 42 képviselője járt a közelmúltban Heves megyében, kétnapos tanulmányi úton.
Arad, Szatmár, Szilágy, Máramaros, Aranyosszék, Kalotaszeg, Mezőség, Érmellék és Dél-Bihar térségek kisgazdái nyerhettek betekintést az Eger környéki mezőgazdálkodásba.
A tanulmányút első állomásaként Szihalom településen, az 1200 hektáron gazdálkodó Tóbi János családi gazdaságát tekinthették meg. A telepen a szántóföldi növénytermesztés teljes technológiai láncát végigkövethették: a gépparkot, a szerelőműhelyt, a gabonatárolókat egyaránt megtekintették.
A következő helyszín a Kerecsend–Demjén cégcsoport által működtetett Egri Korona Borház volt, ahol a borászat és szőlőtermesztés mellett egy komposztálóüzem, egy konzervgyár és egy gombafarm teljes működésébe nyerhettek betekintést. A Demjén településen található Egri Korona Borház tulajdonosa szívélyesen meginvitálta a gazdákat egy következő látogatásra is. Gazdasága 500 hektár termőterületet foglal magába, melyből 267 hektár szőlő.
Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke a tanulmányút végén elmondta: „Nagyon tanulságos volt, és örülök, hogy részt vehettünk rajta. A legérdekesebbnek talán a gombafarm bizonyult, amely egy meglepően jövedelmezőágazata a gazdálkodásnak. Fontosnak tartom, hogy az általuk alkalmazott technológia átvételével próbáljunk meg itt, az Érmelléken is kiépíteni és fejleszteni gazdaságainkat. Úgy gondolom, az általunk létrehozott egyesületnek, fel kell vállalnia az olyan típusú tevékenységeket, mint amelyeket az ottani társulás végez.”
Arad megyéből kisjenői és ágyai gazdák vettek részt, úgy gondolják, hogy sikeres volt a tanulmányút, mivel sok hasznos tapasztalatot szereztek. ,,Mi kisebb családi gazdaságokat működtetünk. Tanulságos volt látni, hogy 1200 hektáron miképpen tartható fenn egy családi gazdaság. Léteznek mintagazdaságok, ezek példájára építkezve, itthon is lehet vállalkozni. Ez a jövőkép, errefelé kell haladni” – tette hozzá Kelemen Gáspár, az Aradi Egyesület titkára.
A tanulmányút csoportvezetője Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője volt, aki elmondta: „Fontos tapasztalatokat szereztünk a magyarországi gazdálkodók önszervezéséről. Egyértelmű, hogy nekünk is saját kezünkbe kell venni a sorsunkat, és magyarországi példát kell követnünk”. A tanulmányút megszervezésében jelentős segítséget nyújtott Vágner Ákos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója, aki a meglátogatandó helyszínekre tett javaslatai mellett hasznos tanácsokkal látta el a kisgazdákat.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]
Nyugati Jelen (Arad),

Bihari búza a Magyarok Kenyerében
Bihar megyéből, Partiumból is adományoztak a gazdák búzát a Magyarok Kenyerébe. A Bihar megyéből összegyűjtött búzát augusztus 12-én szállították át a püspökladányi gyűjtőponthoz.
Az idei évben az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében, Bihar megyében két szervezet, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete kapcsolódott be a Magyarországon már ötödik alkalommal megszervezett Magyarok Kenyere elnevezésű kezdeményezésbe. A program keretében Magyarország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból, valamint a Kárpát-medence magyar lakta településeiről felajánlott búzát összegyűjtik, egy ünnepélyes összeöntést követően megőrlik, és lisztet készítenek belőle. Az összmagyar lisztből készül el a Magyarok Kenyere, az augusztus 20-i ünnepségekre szánt nagykenyerek. E mellett a nagy mennyiségű lisztet karitatív célokra is felajánlják. A lisztből többek között a dévai Szent Ferenc Alapítványnak is juttatnak.
Búzaadomány A Bihar megyéből összegyűjtött búzát az Erdélyi Magyar Néppárt váradi irodájának székhelyére szállították, innen pedig augusztus 12-én délután Püspökladányba. Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke a programról elmondta, hogy az Pécs városának, illetve a Magyar Agrárgazdasági Kamarának a közös kezdeményezése. „Úgy gondoltuk, hogy itt az ideje, hogy ebbe az akcióba az erdélyiek is bekapcsolódjanak. A partiumi gazdaegyesületek (a szilágysági, a szatmári, az érmelléki és a dél-bihari gazdák egyesületei) az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének koordinációjában vettek részt a gyűjtésben. Partiumból összesen négy tonna búza gyűlt össze, ennek a fele Szatmár megyében, a többi pedig a Szilágyságban és Bihar megyében. Két gyűjtőpontra szállították át ezeket, az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, valamint Püspökladányba, ahova a Nagyváradon összesített valamivel több mint két tonnányi búzaszállítmányt is elvitték. Partiumban összesen 50 gazda adományaképpen gyűlt össze ez a mennyiség. Az Erdélyi Magyar Néppárt az akcióba úgy kapcsolódott be, hogy mi biztosítottuk a gyűjtőpontokat, többek között az EMNP irodáiban gyűjtötték össze a búzaadományokat, amelyeket a váradi iroda székhelyén összesítettünk” – tette hozzá végül.
P. Nagy Noémi
erdon.ro
Erdély.ma

IV. Érmelléki Kézműves Napok
Már az első délutánon mintegy száz gyerek vett részt a negyedik alkalommal megrendezett IV.Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok tevékenységein, Érmihályfalván.
Ezen a héten, szerdától szombatig tartanak Érmihályfalván a IV. Érmelléki Kézműves és Hagyományőrző Napok, a helyszín ezúttal is a Gödör rendezvényház. A rövid megnyitóra szerdán délután került sor, amikor Csomortányi István az egyik támogató, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöki minőségében köszöntötte a megjelenteket: gyerekeket, pedagógusokat. A negyedik alkalom azt jelenti, hogy sikerült hagyományt teremteni a rendezvényből és évről évre több a résztvevő, mondta. A megnyitó idején a regisztrációs lapok szerint már mintegy 100 gyerek volt jelen, nem csak helyi, de a környező településekről is. Csomortányi István hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a vakáció idején sikerül értelmes, hasznos elfoglaltságot biztosítani a gyerekeknek, ugyanakkor megköszönte az ebben partner pedagógusok közreműködését, illetve a helyi Érintő Egyesület szervezői munkáját, továbbá a támogatást a Bethlen Gábor Alapnak, az EMNT-nek és a már említett gazdaegyesületnek.
Mindenki mindent
A továbbiakban Jakó Jolán óvónő vette át a szót, a gyakorlati részre térve máris sorolta, hogy milyen tevékenységekben lehet részt venni. Mint fogalmazott: mindenki mindent kipróbálhat, ám, hogy ne legyen sorállás, alakítsanak csoportokat (ez értelemszerűen minden napra vonatkozik). Az első délutánon a korongozást, a magyar írásos varrást és a papírfonást lehetett kipróbálni, a további napok “kínálata”: csütörtök – mézeskalácssütés, nemezelés, lapító alapszínfestés; péntek – üvegfestés, lapító festés népi motívumokkal; szombat – agyagedényfestés és díszítés, szalmafonás.
Rencz Csaba
erdon.ro

Hiánypótló munka a határmenti tömbvidék gazdáiért
Idén alig háromesztendős fennállását ünnepelte az ér mi hályfalvi székhelyű Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE). Dacára a bejegyzés óta eltelt, a neves és nagy múltra visszatekintő Kárpát-medencei gazdaegyesületek mértékével mérve rövidnek számító időnek, az Érmellék gazdáinak érdekvédelmét felvállaló egyesület rohamléptekkel bővül, és egyre több sikeres kezdeményezést tudhat magáénak, ami már csak azért is nagy jelentőséggel bír, mert mai világunkban egyre nehezebb a civil élet. A mindennapi betevő előteremtéséért folytatott küzdelmeink közepette egyre komolyabb terhet jelent a közösségért és a közösségben való cselekvés. Év vége felé azonban elmondhatjuk, hogy ha nem is egyszerű az egyesületi élet, de mindenképpen szép és értékes minden olyan tett, amely nem csupán a cselekvő kezek tulajdonosának szolgálja a hasznát.
Az idei esztendő előremutató kezdeményezése például az ÉGE által életre hívott Érmelléki Minőségi Termék márkanév. A búzavirágot ábrázoló logó alatt helyi termékeket mutatnak be: a partiumi egyesület a székelyföldi példát igyekszik követni, hiszen ha némi lemaradással, de Biharban is egyre többen térnek át a kis mennyiségű és jó minőségű, helyileg feldolgozott élelmiszerek előállítására. Ezek népszerűsítésére idén második alkalommal került megrendezésre az Érmelléki Ízek és Termékek Vására is, amely akkora népszerűségnek és sikernek örvendett, hogy a következő esztendőben lehetőség szerint húsvéti kezdéssel szervezik majd meg.
Szintén hagyománnyá vált a bihariak részvétele a Magyarok Kenyere program pécsi kezdeményezésű búzagyűjtési akcióban is. Ebben a keretben idén a megye hét magyar árvaházába összesen 2,6 tonna lisztet sikerült eljuttatni. Így kerülhetett az augusztus végi gabonagyűjtésből mintegy hatvan település úrasztalára a magyarok kenyere.
Tevékenységünkből nem hiányoztak a tanulmányutak sem, hiszen idén nyáron egy közel húszfős csapat olaszországi részvételét sikerült megszervezni: gazdáink gyümölcs és zöldségtermelőknek szervezett kiállításon és vásáron vehettek részt, ahogyan a főbb anyaországi agrárkiállításokra is rendszeresen eljutnak.
Az egyesületi keretben hangsúlyt fektetünk hagyományaink ápolására: idén is megszerveztük a megye legnagyobb aratóünnepségét, ezúttal Hegyközcsatárban, a hagyományos kézi aratást felelevenítő rozsarató ünnepet, amelyet megtisztelt jelenlétével dr. Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere program kezdeményezője is. A rendezvény zárásaként a hegyközi térség fogathajtó versenyén drukkolhatott a szép számú közönség.
A megvalósított programok és az elvégzett munka tapasztalatai újabb és újabb feladatokat állítanak elénk. A 2017-es esztendőben a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium támogatásával ismét lesz Érmelléken falugazdász. Egyelőre csupán egy személy kezdheti el ezt a hatalmas munkát, de reményeink szerint tevékenysége meggyőző erővel fog hatni ahhoz, hogy újabb kollégák munkába állításához is segítséget kapjunk. Szintén az év eleji sürgős teendőink egyike a földalapú és jószágok után járó uniós támogatások igénylésével kapcsolatos tájékoztató munka, hiszen a támogatások mértékétől és típusaitól függően lehet majd hatékonyan tervezni az évi gazdálkodást. Idén is lehetnek olyan növénytípusok, amelyek termesztése kiemelt támogatással jár, ezért kár lenne lemaradni róluk. Nagy terveink egyike egy érmelléki mintagazdaság létrehozása, ahol az őshonos magyar állatfajták tartásán túl a szőlő- és gyümölcstermesztést tudnánk mintaparcella keretében bemutatni. Egyúttal egy kísérleti erdőtelepítést is meg fogunk valósítani a térség gyengébb értékű termőterületeinek lehetséges hasznosítására.
Nem lenne teljes a 2017-es esztendő a Budapesten megrendezésre kerülő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) való részvételünk nélkül. Jövőre egy hagyományos érmelléki borospince bemutatását tervezzük és vele együtt a valamikor neves és napjainkban újjáéledő érmelléki borvidék borainak és szőlőfajtáinak bemutatását.
Összegzésképpen, ha mérleget szeretnénk vonni az ÉGE idei tevékenységéről, talán a legegyszerűbben úgy foglalhatnánk össze működésünket, hogy többet sikerült tennünk, mint tavaly, de bizonyára kevesebbet, mint amennyit a következő esztendőben szeretnénk. A megvalósításokhoz és a jövő esztendő gazdálkodásához jókedvet és bőséget kívánunk minden tagtársunknak és erdélyi, partiumi gazdatársunknak.
Csomortányi István
A szerző az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Gazdák fóruma a PKE-n
Újabb éves konferenciáját tartotta a Partium-Debrecen Agrárklub Nagyváradon. A szombati tanácskozás a PKE-n zajlott.
Hogy mi is ez a fórum? Mint elnökétől, Gáspár Istvántól megtudtuk, 2013-ban alakultak. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Kara 2005-ben mezőgazdasági mérnök szakon kihelyezett képzést indított a Partiumi Keresztény Egyetemen. A nagyváradi intézmény infrastrukturális hátterének és a DE oktatóinak köszönhetően a szak indítása sikeres volt, mára már a végzett hallgatók szép számban vesznek részt Msc és PhD képzésekben, illetve dolgoznak a mezőgazdaság területén. A Partium-Debrecen Agrárklub nyolc Nagyváradon végzett hallgató – Belényesi Imre Lajos, Boros Ferencz, Filep Ferenc Miklós Zoltán, Gáspár István, Glökner Irén Gyöngyi, Makra Máté, Papp László Béla és Székely Zsuzsanna –, illetve egy Szegeden végzett kezdeményezésére, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) oktatóinak támogatásával alakult. Az alapítók célja, hogy segítsék a MÉK Partiumi Keresztény Egyetemre kihelyezett szak hallgatóinak a beiskolázását, támogatást nyújtsanak a hátrányos helyzetű diákoknak a diplomaszerzésben, és ösztönözzék a hallgatók továbbtanulását – ismertette terveiket Gáspár István elnök. A klub tanulmányutakat is szervez a hallgatóknak, valamint segít a gyakorlati helyek felkutatásában a hetedik félévre beiratkozott mezőgazdasági mérnökök számára. A célok között szerepel szakmai előadások, határon átnyúló találkozók szervezése, valamint kapcsolattartó hálózatok kiépítése. Az Agrárklub létrehozását támogató debreceni és nagyváradi egyetemi vezetők célja, hogy a klubot olyan partiumi, magyarországi mezőgazdasági vállalkozók is megismerjék, akik a végzettek számára munkát tudnak adni a szakmai gyakorlatok keretében, illetve a diploma megszerzése után is.
Nem adják fel
Az idei a negyedik ilyen jellegű konferencia volt, igazából gazdafórum zajlott a PKE-n, amelynek fő témája ezúttal a gyümölcstermesztés volt. A szakmai előadásokra nagyon sokan voltak kíváncsiak, ám emellett azt is megtudhattuk, hogy a két egyetem kapcsolata az 1990-es évekre nyúlik vissza, és már azóta próbálnak a PKE-n önálló agrárszakot létrehozni. Ez a mai napig nem sikerült, ám a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaságtudományi Karának itteni kihelyezett képzésén már 80–90-en végeztek az elmúlt években. A PKE részéről dr. Szilágyi Ferenc hozzátette: az egyetem vezetése továbbra is fontosnak tartja, hogy Váradon magyar nyelvű agrárképzés legyen, a jelenlegi formája is lényeges, és nem tettek le a saját szak indításáról sem. Ajándékképp amúgy Szilágyi Ferenc kiosztotta a Partium térképét, amely tavaly jelent meg, és amelyet többek között a Partiumi Területi Kutatások Intézete jelentetett meg. Hozzátette: az intézetük a magyar agrártárca támogatásával idéntől immár mezőgazdasági tematikájú kutatásokat is folytatni fog.
Támogatják
Jelen volt a tanácskozáson Csomortányi István is, aki lapunknak elmondta: az Érmelléki gazdák Egyesülete is támogatja a rendezvényt, és a konkrét újdonság velük kapcsolatban, hogy a magyarországi szaktárca támogatásával idén a PKE két olyan hallgatójának tudnak ösztöndíjat biztosítani, akik az említett kihelyezett váradi képzésben vesznek részt.
Szeghalmi Örs
erdon.ro

Az EMGE Szövetség teljes jogú tagja lett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának
Március 30-án Balatonfüreden tartotta újabb ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), melyen egyhangú szavazással döntés született az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE Szövetség) tagfelvételi kérelmének elfogadásáról. A KEF 2013 nyarán alakult a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az elszakított területek magyar gazda-érdekvédelmi szervezeteinek, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), a Földművelésügyi Minisztérium és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételével. Az egyeztető fórum célja a Kárpát-medence gazdaszervezeteinek összefogása, a határokon túl gazdálkodók igényeinek és javaslatainak képviselete és továbbítása a hazai, magyarországi intézmények felé.
Az EMGE Szövetség szintén 2013-ban kezdte működését, és a tavalyi év óta szövetségi formában 21 kistérségi és megyei gazdaszervezetet tömörít, Háromszéktől Szatmárig, Erdély és a Partium közel teljes területét lefedve. A tagfelvételi kérelem elfogadásával tehát egy több mint háromesztendős folyamatot zárt sikerrel az EMGE Szövetség, így Kárpátalja, Délvidék, Horvátország, Muravidék és Felvidék gazdaegyesületei mellett újabb szervezet erősíti az erdélyi és partiumi gazdák anyaországi érdekérvényesítését. Az ülésen az EMGE Szövetséget Csomortányi István alelnök és Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke képviselték.
A KEF ülését Győrffy Balázs NAK-elnök nyitotta meg, majd Jakab István MAGOSZ-elnök és dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztályvezetője köszöntötték a jelenlévőket. Köszöntőjükben mindketten a magyar gazdák együttműködésének és önszerveződésének fontosságát hangsúlyozták. Györffy Balázs kamarai elnök elmondta, hogy terveik szerint ez év májusától lehetőség nyílik arra, hogy a határon túli magyar gazdák is pártoló tagsággal rendelkezhessenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK), és a tagsággal járó előnyök határokon túl biztosítható részét is élvezhessék.
Szintén felszólalt dr. Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere karitatív búzagyűjtő program kezdeményezője, mely program a tavalyi esztendőben már teljes egészében a NAK szervezésében folyt le. Mint elmondta, 2016-ban mint-egy 550 tonna búza gyűlt, és az abból készült lisztet árvaházak részére osztották ki. Erdélyben az EMGE Szövetség szervezetei is kivették részüket a gyűjtésből, hiszen az RMGE-Maros szervezete, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, de a szatmári, szilágysági és máramarosi tagszervezetek is bekapcsolódtak a jótékonysági kezdeményezésbe.
A KEF zárórészében a kamara szakemberei a 2020 után várható uniós támogatási rendszerről tájékoztatták a jelenlévőket. A brit kilépés és a fokozódó migránsválság miatt valószínűleg csökkenni fog a támogatások mértéke, továbbá a támogatott tevékenységek köre sem marad a jelenlegi – hangozott el. Minden bizonnyal növekedni fog a mezőgazdasági jövedelmek átláthatóságának növelését célzó szabályozás mértéke, a környezetvédelemre és környezeti fenntarthatóságra szánt támogatások aránya (pl. a zöldítési támogatások), illetve a vissza nem térítendő támogatások helyét inkább a kamattámogatott kölcsönök vehetik át.
A KEF ülését követő napon a jelenlévők a MAGOSZ országos közgyűlésén is részt vettek. A gödöllői Szent István Egyetemen ülésező közgyűlés döntött az alapszabályzata módosításáról, majd elsöprő többséggel szavazta meg a szervezet alelnökeit és tagozatvezetőit, az elnöki tisztségről ezúttal nem kellett dönteniük.
Új elnök az EMGE Szövetség élén
Április 1-jén Kolozsváron került sor az EMGE Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésére, melynek összehívására Jakab Ernő elnök lemondása miatt volt szükség. A közgyűlés elfogadta a Tiboldi László alelnök által előterjesztett, a szövetség 2016. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az Orbán Csaba ügyvezető által bemutatott tevékenységi beszámolót. Szintén döntés született a 2017-es évre fizetendő tagsági díjak értékéről.
A tisztújítás rendjén a közgyűlés Csomortányi István Partiumért felelős alelnököt választotta a szövetség elnökévé. Székfoglaló beszédében a szövetség új elnöke az erdélyi termelési és értékesítési szövetkezet megalapítását nevezte meg elsőrendű feladatnak, továbbá a szövetség gazdasági jellegű tevékenységeinek fokozását. Ugyanakkor a budapesti érdekérvényesítés mellett a bukaresti jelenlét fontosságát is hangsúlyozta, hiszen a gazdák számára elérhető források többsége onnan hívható le.
Az EMGE Szövetségnek a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórmába történő felvételét a jelenlévők fontos eredményként és az elkezdett munka folytatására történő biztatásként értékelték. Az EMGE Szövetség sajtóirodája; Népújság (Marosvásárhely)

„Kivásárolták az emberek alól a földet”
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium felkérésére tanyafelmérési projekt kezdődött Bihar megyében, ennek eddigi eredményeiről és a jövőre vonatkozó elképzelésekről számoltak be a szerdai sajtótájékoztatón.
Amint dr. Szilágyi Ferenc, az érmihályfalvi Érintő Egyesület elnöke elmondta, Magyarországon már megtörtént a tanyák állapotának felmérése, s most határ menti partiumi területekre vonatkozó, összehasonlításra alkalmas értékeket keresnek – azaz szeretnék tudni, mi történt az elmúlt száz év során az itteni tanyákkal. Ennek megvalósítása érdekében az egyesület együttműködik az Érmelléki Gazdák Egyesületével, valamint a Partiumi Területi Kutatások Intézetével.
Adatbázis
Egyrészt egy primer kutatásról van szó, melynek során helyi szakemberek gyűjtenek adatokat, illetve egy szekunder kutatásról, melynek során a romániai, 2010 évi agrárfelmérés adatait használják fel. Február folyamán el is kezdődött a munka a szatmári és a bihari érmelléki területeken, valamint a bihari Hegyközön. Kétezer kérdőívet kell kitölteniük, olyan objektumokat vizsgálnak meg, melyekről egyelőre nem tudni, hogy igazából tanyák-e vagy sem, s ezek egy adatbázis részét képezik majd.
Magyarországra egyébként jellemző volt a tanyasi élet, a lakosság egy ötöde ilyen településeken élt, kérdés, hogy miután a határok szétválasztották a területeket, nálunk hogyan fejlődtek tovább az egykori tanyák.
Szétvált sorsok
A hazai felmérés készítésében közreműködőket azonban az agrárszektor helyzete is érdekelte, ezért a kérdőíveket kiegészítették az erre vonatkozó kérdésekkel. Egymás mellé szeretnék helyezni a 2010 évi felmérés eredményeit a tényleges helyzettel, ezért a növénytermesztés és állattenyésztés profiljára, a szórványtelepülések állapotára, a zöld-energia felhasználására vonatkozó kérdésekkel egészítették ki az űrlapokat.
A projektre, mely jövő ősszel kell záruljon, a magyar kormánytól négymillió forintot kaptak. Egyelőre a kutatások Érmelléken zajlanak, de hamarosan kiterjesztik Szilágy megyére, valamint Szatmár északi részére és Dél-Biharra. Amire az eddigiek során fény derült, mondta el dr. Szilágyi Ferenc, az az elfarmosodás, vagyis „az agrárnépesség és a földek sorsa szétvált, kivásárolták az emberek alól a földet, a jó földekről eltűntek a tanyák, valójában ezek már szinte csak ott léteznek, ahol a talajminőség gyenge” – fejtette ki dr. Szilágyi Ferenc. Ez egyébként Magyarországra is jellemző, tette hozzá.
Káros folyamat
Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke elmondta: általános trend, hogy megszűnnek a családi vállalkozásokként működő gazdaságok, ehelyett több ezer hektáron gazdálkodó agrárvállalatok jönnek létre. „Ezt nagyon káros folyamatnak tartjuk, hiszen a vidék megtartó ereje mindig az egyéni gazdálkodók által hatott” – fogalmazta meg. Mindezek miatt egy olyan általános, Erdélyre és Partiumra vonatkozó vidékfejlesztési és mezőgazdasági stratégiát szeretnének megalkotni, amelynek a célja az egyéni gazdálkodások fejlesztése, s ennek következményeként a falvak lakosságmegtartó erejének a növelése.
Szeretnének életre hívni egy olyan termelői és értékesítési szövetkezet-hálózatot, ami biztosítja azt, hogy a gazdálkodáshoz szükséges alapanyagot olcsón lehessen megvásárolni, a terményeket pedig minél jobb áron adhassák el. Ehhez viszont egy általános rálátásra van szükségük, ezért fontos a tanulmány. Nem a földek összevonásáról lenne szó, hangsúlyozta ki, hanem arról, hogy első sorban a magyarok lakta településeken segítséget nyújtsanak a gazdáknak a vásárlásban és eladásban. Jelenleg dolgoznak ezen a stratégián.
Dr. Szilágyi Ferenc egyúttal arról is beszámolt: tervezik az Érmellék frissített térképének kiadását, ennek nagy jelentősége van a régiómarketing szempontjából. Legutóbb hat éve jelent meg ilyen térkép.
Érmellék, mint márka
Egyúttal szeretnék az érmelléki termékeket mint márkanevet és termékcsoportot megjeleníteni, mondta el Csomortányi István, s ennek részeként egyre sűrűbben szeretnének kistermelői vásárokat szervezni - céljuk az, hogy havi rendszerességgel jelentkezzen az Érmelléki Termékek Vására - ilyen volt például a múltheti vásár, melyet a rogériuszi Magnólia-téren szerveztek, de ezt megelőzően is voltak hasonló jellegű rendezvényeik. itthon.ma/erdelyorszag

„Viszálykarnevál” Nagyváradon: politikai adok-kapok és magyar–magyar vita Szent István ünnepén
A rendszerváltás óta eltelt huszonhét évben nem volt nagyobb szabású Szent István-napi ünnep Nagyváradon – idén a széthúzás és viszálykodás miatt kettő is lesz.
Árnyék vetül az idén első ízben megszervezett nagyváradi augusztus 20-ai Szent István-napi ünneplésre: párhuzamos szervezéssel, széthúzások közepette zajlik az előkészület, és az is biztos immár, hogy két, párhuzamosan zajló rendezvénysorozat között kell választaniuk az ünnepelni vágyóknak.
Az államalapítás és az új kenyér ünnepén mostanáig nem volt a Körös-parti városban kültéri ünneplés, az ötlet, hogy Szent István-napján a Szent László téren ünnepeljen méltó módon a váradi magyarság, idén született meg a Szent László Napokat is szervező Szent László Egyesület vezetőiben.
A helyi önkormányzat pedig felkarolta az ötletet, így vállalta a partnerséget, és közösen szervezik az augusztus 20-ai, a népi hagyományok jegyében zajló eseménysorozatot a város főterén. Nagyvárad idegenforgalmi népszerűsítéséért felelős ügynöksége (APTO) révén pedig augusztus 21-én szervezi meg Debrecen önkormányzatával partnerségben az immár hagyományos virágkarnevált, aminek lebonyolításában a váradi önkormányzat kérésére segítséget nyújt a Szent László Egyesület.
Ünnepi kavalkád a Szent László téren
„Úgy gondoltuk, hogy ami eddig történt, vagyis hogy az augusztus 21-ei virágkarneválon tulajdonképpen azt láthattuk, hogyan ünnepeltek egy nappal korábban Debrecenben, nem elég, többre van igény a váradi magyarság részéről az államalapítás és az új kenyér ünnepén” – mutatott rá az augusztus 20-ai programkavalkádot szervező egyesület csütörtöki sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője.
Elmondta, hagyományteremtő szándékkal szervezik meg az ünnepet, és abban bíznak, hogy a Szent László Napokhoz hasonló sikernek fog örvendeni, és az elkövetkező években még színesebb eseményekkel tudnak majd kedveskedni a váradiaknak és a városba ellátogatóknak, nemzetiségtől, vallási hovatartozástól vagy politikai szimpátiától függetlenül.
A Hagyományok napja – Szent István-napi ünnep vasárnap 10 órakor istentisztelettel veszi kezdetét az újvárosi templomban, ahol már akkor mindenki láthatja majd a szent korona másolatát, azt a másolatot, amit a csíksomlyói búcsúba is rendszerint el szoktak vinni, és amit ezúttal is koronaőrök őriznek majd. A korona 16 óráig látogatható a templomban. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete szervezésében szintén 10 órakor rajtol el az estig tartó kézművesvásár a Szent László téren, 12.30-kor pedig megáldják és megszentelik az új kenyeret – az eseményre mind a négy erdélyi magyar történelmi felekezet képviselőjét várják –, és 250 kilogramm kenyeret osztanak szét.
15 órától a Magyar Polgári Egyesület szervezésében kézművesfoglalkozás lesz a téren, 16 órától pedig a Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábelőadást tekinthetik meg ugyanott a legkisebbek a kolozsvári Kelj fel, Jancsi társulat előadásában. Egész nap lesz népzene és néptánc, igazi ünnepi pörgést ígérnek a szervezők.
Akik pedig el akarnak mélyülni az augusztus 20-ai ünnep jelentőségében, 17 órától a Partiumi Keresztény Egyetem új amfiteátrumában meghallgathatják Balla Ede Zsolt Égi Ige – Szent István öröksége és a magyar Szent Korona című előadását. A kézművesvásár hétfőn is folytatódik, így a virágkocsik megcsodálására érkezők is kedvükre válogathatnak a mintegy harminc stand kínálatából.
Mindennapi nézeteltérés
Az elmúlt hosszú évektől eltérően azonban a virágkarnevál megszervezése is nézeteltérést váltott ki a Nemzeti Liberális Párti (PNL) többségű helyi önkormányzat és az RMDSZ-es vezetésű Bihar Megyei Tanács között, s utóbbi – bár hivatalosan nem említették meg rendezőként – a saját tájékoztatása szerint a fennhatósága alá tartozó Szigligeti Színház és a megyei turisztikai ügynökség révén mégis dolgozik a programsorozaton. Utóbbi nem is képviseltette magát azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen az APTO-t irányító Mihai Jurcă bejelentette, hogy a két testvérváros idei közös virágkocsija a közös vonásokat próbálja bemutatni a kereszténységet és a hősiességet megtestesítő jelképekkel, miközben az alapot a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró nagyváradi vár mintája ábrázolja majd.
Ezt hétfőn, a másik három kocsival együtt a korábbi évektől eltérő útvonalon vonultatják fel: 11 órától a Vitéz (Decebal) út parkolójába érkeznek, majd onnan 14 órakor indulnak el a Körös (Tudor Vladimirescu) utcán a Szent László térre, ahol 15.30 és 18.30 között kiállítják a nagyközönség számára. Ezalatt a kocsikat kísérő előadók lépnek fel a helyszínen.
Magyar–magyar viszály
„A Bihar Megyei Tanács semmivel sem járult hozzá a virágkarnevál szervezéséhez” – jelentette ki a Krónikának a kettős kommunikációt firtató kérdésére Mihai Jurcă, az APTO igazgatója. Elmondása szerint a megyei önkormányzat illetékesei nem válaszoltak a felkérésére, a Szent László Egyesület ugyanakkor a Szent László Napok fesztivál szervezésével már bizonyította hozzáértését a hasonló jellegű események és vásárok sikeressé tételére.
Mindeközben a Bihar megyei turisztikai ügynökségét igazgató Bántó Norbert egy, a megyei tanácsnál a városházán megtartottal párhuzamosan megszervezett sajtótájékoztatón közölte, hogy a megyei tanács felkérte a Szigligeti Színházat arra, hogy idén is szervezze meg a kocsikat kísérő előadócsoportokat, az ezzel járó költségeket pedig a megye állja.
Úgy vélekedett, a városháza „kisajátította” magának az eseményt, holott azt mindig is közösen szervezték. Elmondása alapján minden kérésüket elutasították, így például azt, hogy hétköznap lévén később kezdődjön a felvonulás, és nehezményezték a lerövidült útvonalat is. Kérték továbbá a színpad szerkezetének megerősítését is és nem utolsó sorban azt, hogy „ne kezeljék őket egy szinten” az eseményhez idén támogató partnerként csatlakozó Szent László Egyesülettel.
Különösen felháborodtak azon, hogy a termékvásár egy Facebookon keringő, nem hivatalos plakátján a városi önkormányzat szervezése mellett az Erdélyi Magyar Néppárt logója szerepelt támogatóként. „A megyei tanács nem járulhat hozzá olyan eseményhez, ahol párpolitikai eseményt hirdetnek” – szögezték le.
Bántó lapunknak úgy vélekedett, hogy csak azért nem szerepelnek az esemény támogatói között, mert nem vettek részt a csütörtöki sajtótájékoztatón. Arról pedig – tette hozzá – azért maradtak távol, mert azon a Szent László Egyesület is képviseltette magát. A történtekkel kapcsolatban Mihai Jurcă leszögezte, a Virágkarnevál Fesztiválnak nincs politikai vonzata, teljesen logikus együttműködéssel szervezik. Az útvonal megváltoztatására pedig azért volt szükség, mivel a régi szakaszokon, több helyen is felújítási munkálatok zajlanak, miközben az új indulási helyszínt közlekedés-biztonsági szempontból is szerencsésebb választásnak tartják.
Külön ünnepet szervez az RMDSZ
Az RMDSZ-es többségű megyei tanács ugyanakkor a napokban jelentette be, hogy a Szent László téren megtartott Szent István-napi ünneppel párhuzamosan, vasárnap 14 órától a Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) Népi forgatag elnevezéssel szerveznek gyermekprogramokkal és termékvásárral egybekötött báb-, néptánc- és zenés-táncosos előadást, hogy aztán 19 órától a Codex régizene együttes lépjen színpadra.
Bálint Eszter, Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár)

„Magyar kenyér” az úrasztalára
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában szombat délelőtt kerítettek sort a Magyarok Kenyere programsorozat részeként azoknak a kenyereknek a kiosztására, amelyeket a másnapi, vasárnapi úrvacsoraosztásnál használnak majd fel a különböző bihari egyházközségekben.
Mint köztudott, az elmúlt vasárnap első alkalommal került sor Nagyváradon augusztus 20-i ünnepségre, ennek részeként a Szent László téren a különböző történelmi egyházak képviselői megáldották, illetve megszentelték a Magyarok Kenyere program során összegyűlt búzából készült kenyereket, majd szét is osztották az ünneplők között.
Augusztus 26-án délelőtt az EMNT irodájában Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a megjelenteket, néhány mondatban bemutatva a Magyarok Kenyere programot. Mint elmondta, az erdélyi búzagyűjtési akciót az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezte, ez kérte fel Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét arra, hogy ünnepi keretek között adja át az úrvacsorai kenyereket a különböző települések, egyházközségek képviselőinek.
A püspök a korinthusiakhoz írott első páli levél 12. részéből idézve mutatott rá a keresztényi együvé tartozás szentírásbeli alapvetésére népeink, egyházaink, Kárpát-medencei magyarságunk közösségében: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (…) Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.”
Köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy milyen fontos szimbólum a kenyér a magyar kultúrában, illetve a magyar református egyházban. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere igazi Kárpát-medencei összefogással készült, hiszen a búza ünnepi összeöntése a Veszprém megyei Nemeshanyban történt, a kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról érkezett, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz pedig Kárpátaljáról. Az augusztus 20-i ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütötték, és Esztergomban szentelte meg Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása.
Tőkés László elmondta, a kenyér abban az értelemben is áldott, hogy mi, keresztények felebaráti szeretettel azt is kenyérrel kínáljuk, aki kővel tör ránk. Ezért különösen nagyra értékeli az Erdélyi Magyar Néppárt két bihari vezetőjének, Zatykó Gyulának és Csomortányi Istvánnak a cselekedetét, akik kenyeret vittek ajándékba augusztus 20-án a nagyváradi Rhédey kertben külön ünneplőknek. Az RMDSZ-esek nyilvánvaló irigységből, az egypártrendszerükből fakadó önteltségből szervezték meg az ottani ellenünnepséget, de lám, a kenyér egyetemes üzenetével kereste fel őket a Néppárt.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) nevében Ványi Attila köszöntötte az EMNT-székházban megjelenteket, elmondva, hogy az egyesület a kezdetektől megszervezte Biharban a gabonagyűjtést, és a továbbiakban is nagy örömmel teszik ezt. A megyében négy szervezet – az ÉGE, a Belényesvidéki Gazdák Egyesülete, a Hegyközi Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete – kapcsolódott be az anyaországban már hetedik alkalommal megrendezett Magyarok Kenyere-akcióba.
A rövid ünnepség után Tőkés László EP-képviselő átadta a Nagyszalontán megsütött kenyereket a mintegy harminc település, egyházközség jelen lévő képviselőinek, küldötteinek. tokeslaszlo.eu/cikk

Ösztöndíjak a magyar államtól
Ünnepélyes keretek között kapták meg szerdán délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumtól ösztöndíjukat a Kárpát-medencei agrárszakos hallgatók, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
Amint Csomortányi Istvántól, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetőjétől megtudtuk, az ösztöndíj átadó ünnepség első alkalommal zajlott Nagyváradon, első alkalommal a délvidéki Zentán, utána Marosvásárhelyen, tavaly pedig a felvidéki Karván lett megszervezve. Ezúttal tizenhárom felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és erdélyi hallgató részesült a havi 550 lejes ösztöndíjban, melyet egy tanéven keresztül fognak kapni.
Kiemelten fontos
Az ösztöndíj átadó ünnepségen Csomortányi István köszöntötte az egybegyűlteket – mint elmondta, a kihelyezett agrármérnöki képzés kiemelten fontos, hiszen olyan szakemberek kerülnek ki, akik a falugazdászi feladatot is el tudják látni – ők eddig két falugazdászt alkalmaztak a végzett hallgatók közül. Dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának dékánja mondta el: a nagyváradi levelező tagozatú agrármérnöki képzésre az idén negyvenen iratkoztak fel, jelenleg 109 hallgatója van a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett szaknak, ez is mutatja, hogy a lemorzsolódás minimális. Ennek a szaknak a színvonala ugyanaz, mint a debreceni egyetemen működőnek, hangsúlyozta ki, a hallgatók tehetséggondozásban, szakelőadásokon, terepgyakorlatokban vesznek részt, lehetőségük van mesterképzésre Debrecenben, sőt, a doktori címet is megszerezhetik. Konferenciákra hívják meg őket és a felkészítésük mellett segítenek nekik munkahelyet keresni. A kihelyezett képzés hallgatói ugyanúgy részesülnek a magyar állam ösztöndíjában, s szeretnék, ha akadna olyan nagyvállalkozó is, aki ösztöndíjat ajánlana fel nekik – így teljesen le tudnák képezni a debreceni szak által nyújtott képzést.
Felelős politika
Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egyetem nevében köszöntötte a jeles esemény résztvevőit, s több határon túli felsőoktatási intézmény nevében jelentette ki: az anyaországnak olyan felelős politikája van, mely konkrét segítséget nyújt a kisebbségi létmódba szakadt magyarság megerősítésében, ezen belül a gazdatársadalom tudatos építésében – mely igen nagy jelentőséggel bír a szülőföldön való megmaradás szempontjából. A rektor végül Isten áldását kérte a megjelentekre.
Tóth Katalin, a szaktárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kihangsúlyozta: nagy öröm számára, hogy a minisztérium figyelemmel viseltetik a fiatal generáció iránt. 2012-ben kezdték el a diákokkal való kapcsolattartást, megszólítják mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalokat, ennek egyik eleme az ösztöndíj átadási program. Az agráriumnak rendkívüli jelentősége van a Kárpát-medencében, s a hagyományok ismerete már nem elég, naprakész tudásra és az újításra való nyitottságra van szükség – ezért díjazzák a kiemelkedő eredményeket elérő hallgatókat. A közös nemzetben való gondolkodás szerint a felelősséget magukénak érzik, ennek megfelelően lépeseket tesznek azért, hogy a nemzet megmaradjon, reflektálnak a fiatalok által megfogalmazott igényekre; reméli, hogy az ösztöndíj hozzájárul majd személyes sikerükhöz, hiszen ez végső soron az egész magyar nemzet fennmaradását szolgálja – mondta a helyettes államtitkár asszony. A későbbiekben a tizenhárom fiatalnak átnyújtotta az ösztöndíjat igazoló oklevelet.
Elsőévesek
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium a gazdákat tömörítő egyesületekre bízta az ösztöndíj odaítélésére vonatkozó döntést, s az Érmelléki Gazdák Egyesülete a Partiumi Keresztény Egyetemen működő kihelyezett debreceni agrármérnöki szakra beiratkozó elsőéves fiatalok közül választott ki két hallgatót, az elküldött motivációs levél alapján. Neumann Andrea / erdon.ro

Megkoszorúzták Ady Endre szobrát
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi szervezete, valamint az Érmelléki Gazdák Egyesülete tegnap megkoszorúzta Ady szobrát, a költő születésének 140. évfordulója alkalmából.
A koszorúzás előtt Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket és a résztvevőket az Ady Endre Emlékmúzeum előtt. Ady Endre néhány verséről is beszélt, melyekről elmondta, hogy ezek által Ady akár üzenhetett is nekünk, mivel azok tartalma napjainkban is aktuálisnak tekinthető. Török, A magyar ugaron, a Fölszállott a páva és A Tűz márciusa című versekből idézett is. Majd átadta a szót Csomortányi Istvánnak, aki az eseményen az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetőjeként vett részt. Csomortányi kiemelte: az egyesület céljai közé az is tartozik, hogy az Érmellék szülötteit megünnepeljék, emlékezzenek azokra, ezért fontosnak tartotta, hogy az egyesület is részt vegyen a koszorúzáson. Ma is vannak olyan oktatási intézmények, szervezetek, amelyek azért dolgoznak, hogy Nagyváradon és az Érmelléken olyan kulturális életet élhessenek a magyarok, mint amilyen kulturális élete volt Nagyváradnak 100 évvel ezelőtt, szeretnék ha az akkori pezsgés visszatérne, hiszen ,,az Érmellék minden tekintetben áldott terület”, emelte ki Csomortányi. Akkor sem volt könnyű magyarnak lenni, ez most sincs másképp, tette hozzá, magyarként kell helyt állni minden helyzetben.
Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében arra fektette a hangsúlyt, hogy a magyarságunkat olyan fontos értékekre kell támasztani, mint az egység, egymásba vetett hit és az együvé tartozás tudata. Emellett kiemelten fontos a fiatalok jövőjét építeni, és egy magyar kulturális közegben nevelni őket.
Emlékezet
Kiss Törék Ildikó színművésznő Ady Endre Nagyváradon töltött első napjaira emlékezett meg, majd bemutatta azt, hogy akkor, 1900 elején, milyen volt Nagyvárad Dutka Ákos emlékezetében, ,,aki híres akart lenni, alig kerülhette ki Váradot” – hangzott el. Akkoriban négy lapja volt Nagyváradnak, Ady Endre is elsősorban ezért jött ide, hogy újságíróként dolgozzon, első cikke 1900. január 3-án jelent meg a Szabadságban, ekkor ez volt a város legtekintélyesebb és anyagilag elegerősebb lapja.
Koszorúzás
A beszédek után a Széchenyi téri (ma Parcul Traian) Ady Endre szobor megkoszorúzására került sor. Egy-egy koszorút helyezett el Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt váradi elnöke, Habinyák István, az Erdélyi Magyar Néppárt váradi szervezetének elnökségi tagja, Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke, Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke és Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője. Virágokat és koszorúkat helyezett el néhány résztvevő is. A koszorúzás után közösen elnékelték a magyar himnuszt. Törő Enikő / erdon.ro

Brüsszelbe látogatott az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
Az európai színvonalú kiállításon az EMGESZ két alelnöke, Tiboldi László és Hupka Félix is részt vett. A tagszervezetek részéről az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét Fancsali Ernő, az Agro-Kézdiszék Megőzgazdászok Egyesületét Taierling Johann, a Szentegyházi Gazdák Egyesületét Sándor Lajos, az Érmelléki Gazdák Egyesületét pedig Laskovics István képviselte.
Az Agribex a szántóföldi gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a kertészet és a zöldövezet-gondozás nemzetközileg is elismert kiállítása. A brüsszeli esemény a belgiumi mezőgazdasági és zöldipari szakma legnagyobb seregszemléjének nevezhető. A nívós rendezvényen idén nagy hangsúlyt fektettek a nagykultúrás növénytermesztés gépparkjának bemutatására, továbbá a különböző állattenyésztési tartástechnológiák, berendezések, eszközök ismertetésére. Az állattenyésztési ágazaton belül kiemelkedő szerepet kapott a fehér-kék belgaként ismert intenzív húshasznú marha bemutatása, amely fajta egyedeinek bírálására és díjazására is sor került.
Az EMGESZ alelnöke, Tiboldi László, a következőt nyilatkozta a brüsszeli kiállításról: „Annak ellenére, hogy az EMGESZ az erdélyi kisgazdákat képviseli és segíti, kiemelten fontosnak tartjuk a nemzetközi mezőgazdasági trendek ismeretét és követését is.” A szövetség alelnöke kihangsúlyozta: „Habár Erdélyben teljesen más viszonyok alakultak ki az agráriumon belül, és a fenntartható gazdálkodásban hiszünk, nyitott szemmel kell járnunk az új technológiák világában is, hogy elsajátíthassuk azt az erdélyi mezőgazdaságban is használható, beépíthető tudást, amelyet a jövőben a fenntartható mezőgazdaság megkövetel.” EMNT; itthon.ma/erdelyorszag

Üléseztek a partiumi és bánsági magyar gazdaszervezetek
Az elmúlt pénteken, december 8-án került sor a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának (KEF) Partium-Arad-Bánság Regionális ülésére, melyen azok a gazdaegyesületek képviseltethették magukat, melyek közvetlenül tagjai a KEF-nek, vagy tagszervezetei KEF-tag ernyőszervezeteknek. Az ülést, melynek az aradi Jelen-ház adott otthont, házigazdai minőségében Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnökének köszöntője nyitotta meg. Az ülésen Arad megyét Kocsik József AMMGE-elnök és Pozsár Ibolya igazgató, a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét dr. CsŐsz János elnök és Benkő Zsolt igazgató, míg az Érmelléki Gazdák Egyesületét Csomortányi István ügyvezető képviselte.
A továbbiakban Kocsy Béla, a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) külkapcsolati igazgatója méltatta a Partiumban és Bánságban tevékenykedő gazdaszervezetek munkáját. Beszámolójában vázolta a NAK eddigi munkáját, illetve mindazokat a lehetőségeket, amelyek a régió gazdaszervezetei számára is elérhetőek. Kiemelte, hogy a NAK részéről fontos lépés a kamarai tagság pártolói tagságként való kiterjesztése a Kárpát-medence külhoni gazdáira is. Az ezzel járó előnyök körének tisztázása még zajlik, mindenütt a helyi törvényi keretektől függ ezek gyakorlatba ültethetősége.
Az ülésre kapott meghívásnak eleget tett Monica Nadiu, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója is, aki az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének közvetítésével tartja a kapcsolatot a Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és a NAK között.
Csomortányi István arra vonatkozó javaslatának továbbítását kérte, hogy a jövő évben Magyarországon üzembe helyezendő jégeső-elhárítási rendszer határ menti kiterjesztésének lehetőségét is vizsgálják meg, hiszen a rendszer kiépítése a határ partiumi oldalán – akárcsak 40km szélességben is – a térség gazdáinak többségét megvédhetné, illetve az anyaországi rendszer részeként annak költségei jóval alacsonyabbak lennének, mint egy önálló rendszeréi. Továbbá arra vonatkozóan is javaslatot tett, hogy a magyarországi kamara segítségével működő kárenyhítési és biztosítási rendszert szintén terjesszék ki a határon túlra, hiszen a magyar állam részvétele egy ilyen rendszerben kellő garanciát jelent ahhoz, hogy a gazdák anyagilag is hozzájáruljanak egy kárenyhítési alap létrehozásához. Ez komoly segítség lenne úgy a téli fagykárok, mint a nyári aszálykárok enyhítésében. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete / Reggeli Újság (Nagyvárad)