Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ (Gyergyószentmiklós)
2 tétel
2016. augusztus 24.
Talaj- és növénytani kutatóközpont nyílik Gyergyószentmiklóson
Gyergyószentmiklóson rendezték be, és megnyitásra készen áll az a kutatóközpont, amely specifikusan erdészeti jellegű, ám talajtani, növénytani vizsgálatokra is lehetőséget nyújt.
Egy lapátnyi talajból „kiolvassák”, milyen haszonnövény érezné otthon magát, mire van szükség, mi hanyagolható ahhoz, hogy a szárba szökkenőnek megfelelő legyen. Erdőgazdáknak, növénytermesztőknek és azoknak nyújthat segítséget a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Kutató és Fejlesztési Központ, amelynek felszereltsége példátlan a környéken.
A Kossuth Lajos utcai magánerdészet szomszédságában, a felújított épületben a talajösszetételtől kezdve, a tápanyagtartalmat, a magok csírázóképességén át a különböző betegségek is kimutathatók. De a növények genetikai vizsgálatára is van berendezés. És a burgonya egyetlen leveléből kimutathatják, a klorofilltartalmát, amely útmutatóul szolgálhat, hogy milyen tápanyaggal kell pótolni a talajt, hogy optimális legyen.
Aki most adná fejét növénytermesztésre a környéken, vagy szakszerűbbé szeretné tenni a zöldségtermesztést, akár meg szeretné tudni, mit árul el fáinak évgyűrűje a fejlődési ciklusról, vagy a kártevő gombák közül éppen melyik szaporodott el olyannyira, hogy ártalmassá vált, nemsokára igénybe veheti a kutatóközpont által kínált laboratóriumi vizsgálatokat.
Hét részleg van az épületben, melynek létrehozását EU-s alapokból, illetve a román kormány és a nevelési minisztérium által is támogatott pályázat révén finanszírozták, melyre a magánerdészet pályázott. Mint megtudtuk, a létesítmény szeptember 21-én nyitja meg kapuit.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
Gyergyószentmiklóson rendezték be, és megnyitásra készen áll az a kutatóközpont, amely specifikusan erdészeti jellegű, ám talajtani, növénytani vizsgálatokra is lehetőséget nyújt.
Egy lapátnyi talajból „kiolvassák”, milyen haszonnövény érezné otthon magát, mire van szükség, mi hanyagolható ahhoz, hogy a szárba szökkenőnek megfelelő legyen. Erdőgazdáknak, növénytermesztőknek és azoknak nyújthat segítséget a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Kutató és Fejlesztési Központ, amelynek felszereltsége példátlan a környéken.
A Kossuth Lajos utcai magánerdészet szomszédságában, a felújított épületben a talajösszetételtől kezdve, a tápanyagtartalmat, a magok csírázóképességén át a különböző betegségek is kimutathatók. De a növények genetikai vizsgálatára is van berendezés. És a burgonya egyetlen leveléből kimutathatják, a klorofilltartalmát, amely útmutatóul szolgálhat, hogy milyen tápanyaggal kell pótolni a talajt, hogy optimális legyen.
Aki most adná fejét növénytermesztésre a környéken, vagy szakszerűbbé szeretné tenni a zöldségtermesztést, akár meg szeretné tudni, mit árul el fáinak évgyűrűje a fejlődési ciklusról, vagy a kártevő gombák közül éppen melyik szaporodott el olyannyira, hogy ártalmassá vált, nemsokára igénybe veheti a kutatóközpont által kínált laboratóriumi vizsgálatokat.
Hét részleg van az épületben, melynek létrehozását EU-s alapokból, illetve a román kormány és a nevelési minisztérium által is támogatott pályázat révén finanszírozták, melyre a magánerdészet pályázott. Mint megtudtuk, a létesítmény szeptember 21-én nyitja meg kapuit.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro
2016. szeptember 21.
Minden növény- és talajtani, környezeti kutatást elvégezhetnek a modern központban
A Székelyföldi kutatások fő helyszíne lehet a csütörtökön Gyergyószentmiklóson felavatott Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ.
A gyergyószentmiklósi központ amellett, hogy segítséget nyújthat erdőgazdáknak és a mezőgazdaságban dolgozóknak, lehetőséget nyújt a magánerdőkben a szén mennyiségének a felmérésére is, a szénkvóta esetleges értékesítési lehetősége pedig az erdőtulajdonosok számára plusz bevételi forrást jelenthet. Ez az első magánkézben lévő erdészeti kutatóközpont Romániában.
A talajösszetételtől kezdve a tápanyagtartalon, a magok csírázóképességén át a különböző betegségekig minden kimutatható a korszerű felszerelésekkel. A Kossuth Lajos utcai magánerdészet alegységeként működő központ épületének felújítását, valamint a hét részlegének modern eszközökkel való felszerelését pályázat útján EU-s alapokból, illetve a román kormány és a nevelési minisztérium által is támogatott projekt eredményeként valósíthatta meg a gyergyószentmiklósi magánerdészet. A projekt összértéke 7,9 millió lej.
Munteanu Ion, a Brassói Erdészeti Felügyelőség főfelügyelője, Dorel Fechete, az országos erdőkezelők egyesületének igazgatója, közbirtokosságok, erdészeti társulások vezetői, a környező települések elöljárói valamint szakemberek jelenlétében nyitották meg a kutatóközpontot, mutatták be a felszereléseket. Az épületre és a benne dolgozókra Ferencz Antal gyergyócsomafalvi plébános kérte Isten áldását.
A fenntartható erdőgazdálkodást segítő Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ a Székelyföldi kutatások központja lehet. Melles Előd, a kutatóközpontot létrehozó magánerdészet vezetője hangsúlyozta, mindenfajta növénytani, talajtani, környezeti kutatást elvégezhetnek a központban, amely elsősorban erdőtulajdonosokat, magánerdészeteket szolgál ki, de ugyanúgy mezőgazdasági területekkel rendelkező gazdák is igényelhetik a vizsgálatokat.
Elhangzott az is, hogy felkészült szakemberek dolgoznak a központban, és külföldön élő, tudományos munkát végző tehetséges szakmabeliek is jelezték, hogy hazajönnének, szívesen dolgoznának a felszerelt laboratóriumokban.
A hosszú távú tervek további bővítésről szólnak, berendezések beszerzéséről, amelyek lehetővé teszik, hogy ez az intézmény akár bioremediációs központként is működhessen. „A legfontosabb cél a magánkézben lévő, FSC tanúsított erdők esetében, a szénkvótának, az elraktározott szén mennyiségének a felmérése, ami a biomasszában és a talajban található. Az erdőtulajdonosok számára ez azt jelentené, hogy értékesíteni tudnák a szénkvótát, ami jelentős bevételi forrás lehetne számukra, és amelyre törvényes keretet biztosít az Erdészeti Alaptörvény” – fogalmazott Melles Előd.
Tamás Gyopár |
maszol.ro
A Székelyföldi kutatások fő helyszíne lehet a csütörtökön Gyergyószentmiklóson felavatott Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ.
A gyergyószentmiklósi központ amellett, hogy segítséget nyújthat erdőgazdáknak és a mezőgazdaságban dolgozóknak, lehetőséget nyújt a magánerdőkben a szén mennyiségének a felmérésére is, a szénkvóta esetleges értékesítési lehetősége pedig az erdőtulajdonosok számára plusz bevételi forrást jelenthet. Ez az első magánkézben lévő erdészeti kutatóközpont Romániában.
A talajösszetételtől kezdve a tápanyagtartalon, a magok csírázóképességén át a különböző betegségekig minden kimutatható a korszerű felszerelésekkel. A Kossuth Lajos utcai magánerdészet alegységeként működő központ épületének felújítását, valamint a hét részlegének modern eszközökkel való felszerelését pályázat útján EU-s alapokból, illetve a román kormány és a nevelési minisztérium által is támogatott projekt eredményeként valósíthatta meg a gyergyószentmiklósi magánerdészet. A projekt összértéke 7,9 millió lej.
Munteanu Ion, a Brassói Erdészeti Felügyelőség főfelügyelője, Dorel Fechete, az országos erdőkezelők egyesületének igazgatója, közbirtokosságok, erdészeti társulások vezetői, a környező települések elöljárói valamint szakemberek jelenlétében nyitották meg a kutatóközpontot, mutatták be a felszereléseket. Az épületre és a benne dolgozókra Ferencz Antal gyergyócsomafalvi plébános kérte Isten áldását.
A fenntartható erdőgazdálkodást segítő Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Központ a Székelyföldi kutatások központja lehet. Melles Előd, a kutatóközpontot létrehozó magánerdészet vezetője hangsúlyozta, mindenfajta növénytani, talajtani, környezeti kutatást elvégezhetnek a központban, amely elsősorban erdőtulajdonosokat, magánerdészeteket szolgál ki, de ugyanúgy mezőgazdasági területekkel rendelkező gazdák is igényelhetik a vizsgálatokat.
Elhangzott az is, hogy felkészült szakemberek dolgoznak a központban, és külföldön élő, tudományos munkát végző tehetséges szakmabeliek is jelezték, hogy hazajönnének, szívesen dolgoznának a felszerelt laboratóriumokban.
A hosszú távú tervek további bővítésről szólnak, berendezések beszerzéséről, amelyek lehetővé teszik, hogy ez az intézmény akár bioremediációs központként is működhessen. „A legfontosabb cél a magánkézben lévő, FSC tanúsított erdők esetében, a szénkvótának, az elraktározott szén mennyiségének a felmérése, ami a biomasszában és a talajban található. Az erdőtulajdonosok számára ez azt jelentené, hogy értékesíteni tudnák a szénkvótát, ami jelentős bevételi forrás lehetne számukra, és amelyre törvényes keretet biztosít az Erdészeti Alaptörvény” – fogalmazott Melles Előd.
Tamás Gyopár |
maszol.ro