"Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./"

"A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./"

"December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./"

Jan. 12-én ünnepélyes keretek között adták át a felső-háromszéki Gelencén a teljesen felújított középkori katolikus templomot. A román és a magyar kulturális kormányzat közötti együttműködés gyümölcseként létrejött munkálat átadási ünnepségén jelen volt a két szaktárca képviselője, Tereza Sinigalia és Ecsedi István, valamint több magas rangú egyházi és világi személyiség. Az ünnepi szentmise egy hatéves munka végére tett pontot. A kazettás mennyezet, az oltár, a szobrok megtisztítását, az állagmegőrzési és restaurálási munkálatokat Benczédi Sándor mérnök szakmai irányításával Mihály Ferenc szovátai restaurátor végezte. A helyreállítási munkálatok 1995-ben kezdődtek a Kovászna megyei önkormányzat anyagi segítségével, majd román központi költségvetési támogatással folytatódtak. 1999-ben és 2000-ben a felújítás költségeit az NKÖM biztosította a Határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása program keretében. A templom 1996 és 1999 között szerepelt a World Monuments Fundnak a világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékét tartalmazó listáján. Emiatt az amerikai székhelyű Samuel Kress Foundation is támogatta a munkálatokat. - Románia területén a jelen pillanatban húsz közös finanszírozású /magyar-román/ projekt zajlik, köztük a Szent István által alapított gyulafehérvári katolikus főegyházmegye Szent Mihály-székesegyházának helyreállítási munkálatai. /Lukács János: Felújították a gelencei templomot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Nyugdíjas papok befogadására és gondozására alkalmas létesítménnyel a gyulafehérvári főegyházmegye eddig nem rendelkezett. Székelyudvarhelyen a papi otthon építési munkálatai 2001. máj. 16-án kezdődtek. A létesítmény 2002 nyarának elején megkezdheti működését. Az otthon 23 férőhelyes, ebédlővel, kápolnával és kórházi szintű ellátással fog rendelkezni. A gondozást a mallersdorfi ferences nővérek valamint civil alkalmazottak fogják végezni. /Papi otthon Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

Jön a népszámlálás, és a moldvai csángómagyarok sorsát örökre megpecsételhetik a hazai és a nemzetközi hivatalos okmányokba is bekerülő adatok: hányan vallják csángómagyarnak a moldvai százezrek közül magukat, akik, a becslések szerint főleg a közép- és az idős generációhoz tartozók, még beszélik az anyanyelvüket? És hányan regisztrálják csángókként őket, akik az összeíráskor, amelyet jól kitanított pedagógusok végeznek el, többnyire katolikusnak, azaz ,,catolic"-nak vallják magukat? Minden jel arra mutat, hogy egy etnikai csoport szellemi genocídiumát előbb papíron végzik el – állapította meg Sylvester Lajos. A bukaresti pápai nuncius arról sem akar tudomást szerezni, ami a vatikáni könyvtárban megtalálható a moldvai magyarok és Vatikán ezeréves egyházi kapcsolatáról. A csángókról hol azt állítja, hogy nincsenek, kétségbe vonja az Európa Parlament küldöttsége vizsgálatának eredményeit, szembehelyezkedik a kérdés megítélésében magával a pápával, és nem teljesíti ennek kívánságát. A nuncius még azt is kétségbe vonta, hogy azok a csángómagyarok, akik őt felkeresték a magyar nyelvű mise újbóli bevezetése és a magyar nyelvű fakultatív oktatás bevezetése ügyében, maguk is magyarul beszélnek. Sylvester szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség, kivéve néhány papot, közömbös a moldvai csángók sorsa iránt. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal kötött legutóbbi, újabb egy évre szóló paktumából kifelejtették a csángó-kérdést. A nyárádszeredai Zsombori Dénes nyugdíjas tanárember, aki 1959-ig tanított Moldvában, levelében javasolta, hogy a minisztérium nevezzen ki csángó szakfelügyelőt, aki a csángóknál az oktatás törvényességét ellenőrizze, továbbá a csángók lakta megyékben nevezzenek ki olyan tanfelügyelőket, akik tisztességesen végzik a dolgukat. /Sylvester Lajos: Lesz-e csángóbárca? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium Erdély egyik legrégibb intézménye, a középkori káptalanok idején létesült és működött a gyulafehérvári szentistváni székesegyház közelében. A régmúlt időktől kezdve itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az állami oktatási hálózat sajátos, líceumi szemináriumi profillal bekebelezte, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskolát elsősorban azért működteti a gyulafehérvári érsekség, hogy ide jöjjenek azok a fiúk, akik Isten hívó hangját érzik lelkükben, de jöhetnek olyanok is, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a kereszténységgel. Az iskola szakképzett tanári kara képes a harmadik évezred diákjait érettségi vizsgára bocsátani. Az iskola új épülete tantermekkel, 20 számítógéppel ellátott informatikateremmel, kápolnával, nyelvi laborral, könyvtárral, sportteremmel, zeneteremmel és erőteremmel rendelkezik. Az iskola kórusa kórusversenyeken többször felhívta magára a szakemberek figyelmét, még a strasbourgi Európai Parlamentben is koncertezett. A kisszemináriumban a Dsida Jenő Önképzőkör működik, az iskolai diáklap a Szikra. Van cserkészet is. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziummal. /A gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Az elkobozott egyházi javak mielőbbi visszaszolgáltatásáról tárgyaltak máj. 13-án a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ vezetői. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: sikerült a kormánypárt képviselőivel megtárgyalni azokat a módosító indítványokat, amelyek a magyar történelmi egyházakkal folytatott múlt heti egyeztetés során felmerültek. A szövetség vezetői ígéretet kaptak arra, hogy csökkentik a 2000/94-es sürgősségi kormányrendeletet módosító javaslatcsomagban megszabott tízéves határidőt azon visszakért épületek esetében, amelyekben jelenleg közintézmények működnek. Valószínűleg már a jövő héten megkezdik a szenátus jogi szakbizottságában a 2000/94-es sürgősségi kormányrendelet és az ehhez benyújtott módosító javaslatcsomag tárgyalását. "Ez azt jelenti, hogy június 30-ig törvény lesz a sürgősségi kormányrendeletből. Reméljük, hogy a jogszabályt olyan módon sikerül majd elfogadtatni, amely megfelel mind az RMDSZ-nek, mind pedig az egyházaknak" — jelentette ki Borbély László. A találkozón megvitatták azon épületek sorsát is, amelyeket sürgősségi kormányrendelettel visszaadtak az egyházaknak, de azokat a volt tulajdonosoknak a mai napig sem sikerült a birtokukba venniük. A közigazgatási miniszter aláírta azt a 13-as listát, amelynek értelmében a szóban forgó ingatlanokat a volt tulajdonosok ténylegesen is a használatukba vehetik, csupán az épületek átvételét szentesítő átadási-átvételi jegyzőkönyvet kell még aláírniuk a feleknek. Ennek értelmében visszakapott egy-egy épületet a nagyváradi római katolikus püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, három ingatlant a gyulafehérvári római katolikus érsekség Kolozsváron, Szovátán és Lupeniban, illetve négy épületet az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. Ezen kívül visszaszolgáltattak négy ingatlant a Romániai Német Demokrata Fórum kérésére Szebenben, Besztercén, valamint Temes és Arad megyében. Borbély László a kolozsvári Bocskai (Avram Iancu) tér 15. szám alatti ingatlannal kapcsolatban elmondta: megegyeztek abban, hogy az illetékesek még ezen a héten aláírják az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. /Papp Annamária: Kilenc ingatlan egyházi birtokba kerül. Júniusra teljes rendezést ígér a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Utcára kerülhetnek Kolozsváron a Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5. szám alatti épület lakói, ahol jelenleg a római katolikus teológia is működik. A gyulafehérvári római katolikus érsekség tulajdonában lévő ingatlan bérlőit a napokban levélben értesítették arról, hogy hatvan napon belül ki kell költözniük, mivel a közeljövőben általános felújítási munkálatok kezdődnek vetik alá. Az ingatlant egyetemi székhelynek kívánják átalakítani. Ezért az érsekség nem hosszabbítja meg a lakókkal kötött lakbérleti szerződéseket, az embereknek pedig lakást kell keresniük maguknak, mivel az egyháznak nincsen lehetősége és nem is kötelessége új lakhelyet biztosítani volt bérlői számára. A kilakoltatás összesen nyolc családot érint, köztük többen idősek és betegek. Az emberek kétségbe vannak esve, hogy el kell hagyniuk otthonukat, ahol szinte egy egész életet leéltek. /Papp Annamária: Kilakoltatás a Szentegyház utcában. Az egyház nem újítja meg a lakbérleti szerződéseket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Több évig tartó pereskedés után az ősi Haller család leszármazottai birtokukba vehették a kerelőszentpáli kastélyt. A kastélyt néhány év alatt gondatlan kezek valósággal kifosztották. Ami mozdítható volt, mindent elvittek. A mennyezet tartógerendáit is elfűrészelték, tüzelték. Ma az emeleti helyiségekben a két métert is eléri a gaz. Az örökösök a kastélyt átadták a gyulafehérvári érsekségnek. Egyelőre a kár felbecsülhetetlen. Még nem döntötték el, milyen rendeltetése lesz a kastélynak, az is elhangzott, hogy tanulmányi központot létesítenek, de ez attól is függ, hova pályáznak majd a szükséges pénzösszegért. A katolikus egyház birtokában lesz a kastélyt övező 5 hektár terület is, mindenekelőtt ezt kell bekeríteni, hogy véget vethessenek a rombolásnak. /Újjáépülhet a kerelőszentpáli kastély. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

Jelenleg a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán tanuló kispapok összlétszáma 109. Ebből első éven 23, másodéven 20, harmadéven 10, negyedéven 17, ötödéven 8, hatod-éven 13, a gyakorlati éven 18 növendék van. Az egyházmegyék szerinti eloszlás a következő: gyulafehérvári főegyházmegye 64, a temesvári és a szatmári egyházmegye egyaránt 18, váradi egyházmegye 7, kárpátaljai apostoli kormányzóság 2 fő – a kispapok Mégis című folyóiratának "népszámlálása" szerint. /Kispapok létszáma. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 9./

A Megtestesült Bölcseségről Nevezett Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet (SIS = Seminarium Incarnatae Sapientiae) alapítása 1753-ban, Sztoyka Zsigmond püspök idejében történt. Az Intézetben gyakorlatilag összefonódik a főiskolai és a szemináriumi jelleg. Tehát nincs külön Főiskola és külön Szeminárium. A tanárok egy része egyben nevelő is a szemináriumban. Az Intézet központi jelleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a Gyulafehérvári Főegyházmegye mellett a Temesvári, Nagyváradi és Szatmári Egyházmegyék részére is többnyire itt történik a papképzés. A 6 éves tanulmányi idő első két évében a hangsúly a filozófián és az egyháztörténelmen van, míg a többi négy évben a teológiai jellegű tantárgyak vannak előtérben. A román állam részéről a több évtizedes huzavona után úgy néz ki, rendeződik a Hittudományi Főiskola helyzete. Partikuláris Főiskolaként való akkreditálása folyamatban van. /Római Katolikus Hittudományi Főiskola - Gyulafehérvár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Szinte egyhangúlag fogadta el a román parlament alsóháza az államosított és kisajátított egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását rögzítő jogszabályt. A döntést – a korábbi restitúciós tapasztalatokból okulva – az egyházfők óvatos optimizmussal fogadták. A legutóbbi, nem hivatalosan összesített adatok szerint 2107 egykor államosított vagy kisajátított ingatlan kerülhet vissza az erdélyi magyar egyházak tulajdonába, a törvény értelmében. Az épületek közül 864 elemi iskolaként, 80 gimnáziumként, 102 közösségi otthonként működött egykor, de szerepel a listán 743 lakás, 43 templom, 47 monostor és 19 malom is. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: most kell a törvény alkalmazási útmutatásait véglegesíteni, most kell a kártérítési törvényt elfogadni a természetben vissza nem igényelt épületekre. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a törvény nemcsak az egyházaknak, az egész magyar közösségnek is sokat jelent. Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke egyelőre kivár az értékeléssel. Az elmúlt években ugyanis többször örvendtek már egyes egyházi ingatlanok kormányrendelettel történt visszaszolgáltatásának; az elméletben visszaadott épületek közül azonban alig néhányat sikerült ténylegesen birtokba venni. "Az őszi prágai NATO-csúcs előtt valamit mindenképpen vissza fognak adni, mert ez az ország nemzetközi megítélését javíthatja, de nehéz elhinnem, hogy mindent visszakapunk" – tette hozzá az érsek. Tőkés László püspökbe n él a gyanú, hogy ez csupán a mostani politikai konjunktúrának szóló kirakatesemény. A püspök elmondta, amiatt is hiányérzete van, hogy a törvény nem rendezi a görög katolikus egyház ingatlanügyeit. /Gazda Árpád: Óvatos örömmel fogadták a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

"Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./"

"Octav Cozmanca közigazgatási miniszter felszólította Ioan Rus Fehér megyei PSD-elnököt, ne folytassa a Batthyaneum visszaszolgáltatása ellen indított pert. Az RMDSZ intenzív lobbit folytat a kormánypárt illetékeseinél annak érdekében, hogy a PSD elálljon a két éve húzódó pereskedéstől. A kormánypárt Fehér megyei szervezete legutóbb másodfokon veszített pert a római katolikus egyházzal szemben. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat 1999-ben szolgáltatta vissza az akkori Isarescu-kormány a római katolikus érsekségnek, ám a jelenlegi kormánypárt jogelődje, a PDSR a bíróságon támadta meg a kormányrendeletet. /Rostás Szabolcs: Lemond a PSD a Batthyaneumról? = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./"

"Octav Cozmanca közigazgatási miniszter utasítása ellenére a kormánypárt Fehér megyei szervezete újabb fellebbezést nyújtott be a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében. A páratlan értékű gyulafehérvári könyvtár visszaszolgáltatásáról 1999-ben bocsátott ki rendeletet az akkori román kormány; a határozatot az akkor ellenzékben lévő PSD az alkotmánybíróságon támadta meg. A PSD kormányra kerülése, illetve az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodás ellenére is folytatta a pert, amelyet eddig elveszített. Adrian Nastase kormányfő hétvégi magyarországi látogatása előtt Gyulafehérvárra is ellátogat, ahol a helyi politikai élet szereplőivel, üzletemberekkel, egyházi képviselőkkel is találkozik. Komáromi Attila, a gyulafehérvári érsekség jogtanácsosa kijelentette: "Készek vagyunk strasbourgig vinni a Batthyaneum visszaszolgáltatásának ügyét". /Rostás Szabolcs: Folytatódó Batthyaneum-per. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./"

"A katolikus iskolák vezetői tanácskoztak november 29-én Kolozsváron. Horváth István, a gyulafehérvári főegyházmegye főtanfelügyelője elmondta, közös cél, hogy a katolikus iskolát elvégző gyermekek, fiatalok jól felkészültek legyenek, s tovább tudjanak tanulni. A más vallású gyerekek hitoktatásával kapcsolatban van egy írásbeli megállapodás (amit a többi egyházmegye számára is ajánlanak) Jakubinyi érsek és az erdélyi református egyházkerület korábbi püspöke, Csiha Kálmán között. A 2000. szeptember 7-i keltezéssel született megállapodás szerint a felek biztosítják a másik felekezethez tartozó diákok vallásos nevelését. A megjelentek tájékoztatást kaptak Marton József dékántól a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológiai karáról. /Bm: Katolikus iskoláink. = Vasárnap (Kolozsvár), dec.22./"

"Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök féltett könyvgyűjteményét a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, s az őt követő püspökök a gyűjteményt 60 ezer kötetre bővítették. A könyvtárat 1949-ben a román állam elkobozta az egyháztól. Márton Áron püspök erélyes tiltakozása hiábavalónak bizonyult. 1998-ban kormányrendelettel visszaadták a Batthyanaeum könyvtárat és épületét a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. A rendeletet azonban nem hajtották végre. 1993-ban Hermann Schefers német állampolgár valamivel több mint ezer márkáért, egy számítógépért és egy lézernyomtatóért cserébe engedélyt szerzett a Batthyanaeum egyik legnagyobb kincsének, a 812-ben a lorschi kolostorban készült Codex Aureusnak a lefényképezésére. 1998-ban lorschi múzeum azt tervezte, hogy a Nagy Károly frank uralkodó megbízásából készült, szétszedett aranybetűs könyv három különböző helyen (Batthyanaeum, Vatikáni Könyvtár, Victoria&Albert londoni múzeum) őrzött részét ideiglenesen együtt állítja ki. A kódexet a német fél és a biztosító kérésére lapolvasóval (szkennerrel) lemásolták, s az értékes evangéliumot 1999-ben Németországban kiállították. A botrány akkor tört ki, amikor nemsokára a luzerni (Svájc) Faksimile Kiadó 333 példányban megjelentette a mindhárom részt magába foglaló Codex Aureus hasonmás kiadását. Kiderült, hogy a kódex gyulafehérvári része Németországban súlyosan megrongálódott. A szakértők úgy vélték, a román államnak azonnal követelnie kell a kódexet biztosító társaságtól a 25 millió dolláros biztosítás (legalább egy részének) kifizetését. Németország bukaresti nagykövetsége közleményben tiltakozott a németeket ért vádak ellen. A követség szerint a Codex Aureus kölcsönvétele körül minden a legnagyobb rendben volt, a hasonmás kiadás világviszonylatban bevett eljárás. A németek arra is hivatkoznak, hogy a tárca kiküldött képviselője jegyzőkönyvben ismerte el, hogy a kódexet eredeti állapotában kapta vissza. /Tibori Szabó Zoltán: A lekoppintott Aranykódex hányattatása. Politikai leszámolások eszközévé vált a Batthyanaeum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Jan. 24-én a gyulafehérvári táblabíróság is elutasította a kormánypárt, a PSD megyei szervezete fellebbezését, amellyel azt próbálták megakadályozni, hogy a Batthyaneum visszakerüljön a katolikus érsekség tulajdonába. Az 1999-es kormányrendelettel visszajuttatott könyvtár perében a PSD eddig minden tárgyalást elvesztett. A Batthyaneum restitúcióját az RMDSZ vezetői a PSD képviselőivel folytatott jan. 24-i megbeszélésen is felvetették. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kifejtette: az egyház mindvégig folytatni fogja a jogi procedúrát a visszaszolgáltatásért. /Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum-per: újabb siker. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./"

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke febr. 27-én hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Az Országgyűlés elnöke által vezetett küldöttség tagjai között van Kovács Tibor (MSZP), Lázár Mózes (Fidesz), Csapody Miklós (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) parlamenti képviselő, valamint Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az Országgyűlés elnökét fogadja Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök. Szili Katalin megbeszéléseket folytat Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, és találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A küldöttség febr. 28-án Kolozsvárra utazik, ahol Szili Katalin találkozik az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel és az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Febr. 29-én Szili Katalin felkeresi a gyulafehérvári katolikus érsekséget, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumot. /Szili Katalin Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./A magyar Országgyűlés és a román parlament képviselőháza közötti stratégiai partnerséget megteremtő együttműködési programot írt alá febr. 27-én Bukarestben Szili Katalin, az Országgyűlés és Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke. A két politikus a megállapodás jelentőségét hangsúlyozta. Az együttműködési program egyebek között előírja, hogy a két törvényhozási testület elnökei évi rendszerességgel találkozót tartanak. Folyamatos tapasztalat- és véleménycsere kezdődik az euroatlanti integráció témáiban a külügyi, a honvédelmi és az integrációs bizottságok bevonásával. Párbeszéd indul a kulturális és gazdasági együttműködés kérdéseiről a gazdasági, a mezőgazdasági és a kulturális bizottságok között. A nemzeti kisebbségek helyzetének javítását célzó eszmecseréket folytatnak majd az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi, a külügyi bizottságok, valamint a parlamenti baráti tagozatok részvételével. A törvényalkotás aktuális témáiról osztja meg egymással tapasztalatait az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága és a román képviselőház igazsági, fegyelmi és mentelmi ügyek bizottsága /Új magyar-román együttműködési program. Szili Katalin: ez új időszámítás kezdetét jelenti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Szili Katalin elmondta, hogy megvitatták a stratégiai együttműködési programot, amelyet a magyar Országgyűlés kötött a román parlament képviselőházával. Kolozsvári megbeszéléseit összegezve hangsúlyozta: ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú törvényhozási küldöttség látogat a kincses városba, ahol partnereivel elsősorban arról beszéltek, milyen segítséget tud nyújtani a magyar Országgyűlés, a magyar kormány a romániai magyaroknak. A gyulafehérvári katolikus érsekség és a nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium felkeresésével fejezte be márc. 1-jén Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hivatalos romániai látogatását. Gyulafehérváron Potyó Ferenc érseki általános helynök fogadta a magyarországi vendéget, mivel Jakubinyi György érsek ezekben a napokban ad limita látogatáson a Vatikánban tartózkodik. Az Országgyűlés elnöke és kísérete engedélyt kapott a Batthyaneum könyvtár megtekintésére, amelynek visszaszolgáltatását a román kormány ugyan jóváhagyta a katolikus egyház számára, de a törvényerejű rendelet végrehajtását a kormánypárt (PSD) helyi szervezete sorozatos bírósági perekkel mind a mai napig sikerrel megakadályozta. Nagyenyeden a közel négyszáz éves Bethlen Gábor Kollégiumot kereste fel Szili Katalin. Simon János kollégiumi igazgató egyebek között felvetette azt a gondjukat, hogy a kollégium tornatermének felújításához két évvel ezelőtt elnyert 19 millió forintos támogatást a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a közelmúltban - több szükséges dokumentum hiányára hivatkozva - visszavonta. Az Országgyűlés elnökének kíséretében lévő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője arról tájékoztatta a kollégium igazgatóját, hogy ezt a gondot a közeljövőben orvosolják. Nagyenyeden Szili Katalin találkozott a Sapientia Erdélyi Egyetemet alapító és működtető alapítvány vezetőjével is, valamint jelképesen átadta három erdélyi magyar intézménynek és a nagyenyedi kollégiumnak az Országgyűlés ajándékát: harminc számítógépet és két fénymásoló berendezést /Véget ért Szili Katalin romániai látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./"

"Potyó Ferenc, a gyulafehérvári katolikus érsekség általános helynöke közölte: nem lehet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület március 14-i kolozsvári fórumának színhelye a Szent Mihály templom: "Jakubinyi György érsek nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy fórumot tartsanak a templomban. Nálunk a templom szent jellege más, mint a protestáns istenházában. Valljuk azt, hogy a kenyérben jelen lévő Krisztus az oltári szentségben állandóan ott van, ezért ég állandóan az örök mécses" - nyilatkozta az érseki helynök. A bejelentésen megdöbbent Czirják Árpád pápai prelátus, kolozsvári főesperes is, mivel ő Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével abban állapodott meg, hogy március 14-én a magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartanak. /Katolikus vétó a fórumra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./"

"A romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása alkalmával a hivatalos fogadáson, illetve a négyszemközti beszélgetéseken nem esett szó a csángókérdésről. A moldvai magyarságot ért jogfosztásokra egy hét alatt Rómában csupán a Vatikáni Rádió Európa határok nélkül című adásának horvát szerkesztője volt kíváncsi, akinek válasz helyett két kérdést tett fel Robu érsek: Mi az a csángó? Mi az a kérdés? Arra a kérdésre, hogy a II. János Pál pápával folytatott négyszemközti beszélgetésen mit kért a Vatikánban, dr. Jakubinyi György érsek azt válaszolta, ezt nem hozhatja nyilvánosságra. Annyit elmondott az érsek, hogy a csángókról nem esett szó. Elmondta, hogy erről a kérdésről jelenlétében a Vatikáni Rádió munkatársa készített olasz nyelvű interjút Ioan Robu bukaresti metropolita-érsekkel, majd a riporter őt is megkérdezte. Robu előbb visszakérdezett, hogy mi az a csángó?, majd a riporter kitartó faggatózására és megjegyzésére, hogy márpedig csángókérdés szerinte mégiscsak létezik, hisz liturgikus kiszolgálásuk és anyanyelvhasználatuk terén sok sérelem éri őket, Ioan Robu elmondta, a csángó nem irodalmi nyelv, azon nem lehet misézni. Jakubinyi érsek pedig kitartott amellett, hogy a csángók a magyar nyelv egy archaikus nyelvjárását beszélik, az irodalmi magyar nyelvet nem teljesen értik, ezt meg kell tanulniuk. Jakubinyi elmondta, tízezer római katolikus vándorolt Moldvából Erdélybe, a gyulafehérvári főegyházmegye 451 plébániája közül jelenleg huszonkettőben románul is miséznek azok számára, akik tizenöt évvel ezelőtt még magyar misékre jártak, de ma már nem ezt választják, mint például Sepsiszentgyörgyön, ahol a katolikusok számára 1991. óta tartanak román nyelvű misét. Fekete Réka, a lap munkatársa jelezte, nincs információja arról, hogy 1991-ben, az ad limina vatikáni látogatáson az erdélyi római katolikus püspökök kérték-e a csángókérdés rendezését, a moldvai magyarság képviselői viszont számtalanszor fordultak beadványokkal, személyes megkereséssel a mindenkori bukaresti érsekhez, így az utóbbi években Ioan Robuhoz is, valamint Jean Claude Perisset pápai nunciushoz, hogy csupán két dologban megértésre találjanak. Magyar nyelvű misét és az anyanyelven tanulás lehetőségét kérték mindannyiszor, mindig azt követően, hogy a iasi-i püspökség alaptalannak tartotta kérésüket, azzal érvelve, csángó nyelv nincs, amit ők beszélnek, az az ördög nyelve. /Fekete Réka: Katolikus püspökök a pápánál. A csángókról nem esett szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./Megjegyzés:1991-ben a moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. ápr. 23./"

"A pápai nuncius továbbította II. János Pál üzenetét, melynek értelmében a közeljövőben sorra kerülő romániai látogatása alkalmával - ő vagy utóda - szeretné boldoggá avatni a kommunista rendszer vértanú áldozatait. A Gyulafehérvári Érsekség összeállította azon személyek jegyzékét, akik a boldoggá avatásra esélyesek: Ambrus György plébános (1923-1960), Dr. Boga Alajos ordinarius substitutus (1886-1954), Bokor Sándor plébános (1915-1972), Dr. Boros Domokos P. Fortunát O.F.M. ferences pap (1895-1953), Fekete János főesperes-plébános (1908-1952), Gajdátsy Béla teológiai rektor, kanonok (1887-1953), Hajdu Gabriella O.S.U. orsolyita nővér (1915-1963), Dr. Maczalik Győző spirituális, titkos püspök (1890-1953), Pálffy János plébános (1874-1958), Sándor Imre ordinarius substitutus (1893-1956). A jelöltek névsora még lezáratlan. Szívesen vennék civil személyek jelölését is, akik önfeláldozásukkal tettek tanúságot hitünk mellett. Az érsekség körlevelében kéri, hogy akik ilyen személyekről tudnak, jelentsék nekik. Az elfogadáshoz szükséges, hogy bizonyítható legyen annak ténye, hogy vértanúságukat hitbeli meggyőződésükért szenvedték el. A főegyházmegye vértanúi világító mécsesként szolgálnak a harmadik évezred útkereső keresztényeinek - erdélyi magyarságának. (A Gyulafehérvári Érsekség körleveléből). = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"

"A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye segélyszervezete a Caritas. Ennek részei a Désen, Tordán, Besztercén, Szamosújváron, Erzsébetbányán, Óradnán, Marosludason, Kolozsváron, Kisbácsban évek óta működő kirendeltségek. A dési szervezet feltérképezi a rászorulókat, és a lehetőségekhez mérten segítséget nyújt nekik. 2002-ben a dési Caritas-kirendeltség több mint ezer emberen segített. Tavaly a Gólyahír akció keretében 64 iskola 689 tanulója iskolai felszerelést kapott. A magyarországi gyermekek csomagocskáikkal nagy örömet szereztek itteni kortársaiknak, sok tartós kapcsolat épült ki közöttük. A tordai Caritas-kirendeltségnek sikerült 3000 tankönyvet szerezni a Duna Televízió jóvoltából. Az időseket gyógyszerekkel segítik. /Erdély-szerte több ezer embert segített a Caritas. Segítő kéz a nemzetiségi és anyagi ellehetetlenülésben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"A gyulafehérvári világhírű Batthyaneum könyvtár társtulajdonosának mondta ki a román államot az illetékes román bíróság. Az eredeti tulajdonos, a gyulafehérvári katolikus érsekség képviselői viszont megerősítették: készek nemzetközi fórumokhoz fordulni igazságuk elismerése érdekében. Komáromi Attila, az érsekség jogtanácsosa elmondta, hogy a gyulafehérvári fellebbviteli bíróság a múlt héten mondta ki végleges ítéletben, hogy a könyvtár a román állam és a gyulafehérvári katolikus érsekség társtulajdona. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek korábban úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a katolikus egyház "a román demokratikus intézményektől vár igazságot, de ha ezt nem tudja elérni Bukarestben és minden lehetőség kimerül Romániában az igazság megszerzésére, akkor a strasbourgi bírósághoz fog fordulni". A könyvtárat 1998-ban rendelettel visszaadta ugyan a román kormány eredeti tulajdonosának, de az akkor még ellenzékben lévő jelenlegi kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Fehér megyei szervezete a bíróságnál támadta meg a kormányrendeletet. A párt megyei szervezete minden szinten elveszítette a pert. Razvan Theodorescu kulturális miniszter kijelentette, hogy Románia számára elfogadhatatlan lenne, ha kiderülne, hogy valójában egy kisebbségi magyar egyházé az a könyvtár. /Tovább húzódik a Batthyaneum könyvtár ügye. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./"

"Minden jó politikai kezdeményezést támogatunk, de az egyházi emberek aktív szerepet nem vállalhatnak a politikai életben - indokolta Potyó Ferenc általános érseki helynök a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye azon körlevelét, amelyben Jakubinyi György érsek a Székelyudvarhelyi Fórumról való távolmaradásra szólította fel papjait. "Minden politikai csoportosulástól egyforma távolságot kell tartanunk, hiszen valamennyi táborban vannak híveink" - érvelt az érseki helynök, hozzátéve: nem kell retorziótól tartaniuk azoknak a papoknak, akik a főpásztori intés ellenére mégis elmentek a fórumra. /L. J.: Potyó Ferenc: távol kell maradnunk a politikától. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./"