A nemrégiben lezárult aláírásgyűjtési akció tapasztalatait elemezte sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Egyesület (MPE) Bihar megyei szervezete. Csuzi István megyei elnök és Orbán Mihály elnökségi tag felidézte Tőkés László püspök egyéni jelöltként való indulásának fontosabb mozzanatait, amelyek a közel 133 ezer támogató aláírás összegyűjtéséhez vezettek. Kitértek az RMDSZ által generált ellenkampányra, amellyel sokszor minősíthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni a jelölt indulását. Csuzi jelezte, felkészültek az RMDSZ újabb támadásaira. Ez már elkezdődött. Jelenleg médiaháború tanúi lehetünk, fejtegette Csuzi, amely az elvek ütközése helyett a személyeskedésben merül. Erre a legfrissebb példa a Nagyváradon szerkesztett, de Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, amelynek új számában többoldalas durva támadás jelent meg a püspök ellen egy teológus tollából. Mint ismeretes, Verestóy volt az, aki Tőkés László EP-képviselői jelöltsége és az erdélyi választási pluralizmus megvalósulása hallatán kiadta a jelszót: csírájában kell elfojtani az ilyen kezdeményezéseket. /N. B. I. : Kitart Tőkés László mellett az MPE. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 23./ Csuzi erre az írásra célzott: Visky S. Béla: Adalékok egy kortárs magyar drámához. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./

A Scripta Kiadó Rt. részvényesi közgyűlése elfogadta Stanik István igazgató-főszerkesztő lemondását, és április 16-i hatállyal Vincze Loránt eddigi marketingképviselő személyében új vezérigazgatót nevezett ki. A részvényesek Salamon Márton László felelős szerkesztőt az Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségébe jelölték. Az Új Magyar Szó napilapot, az Erdélyi Riport hetilapot és a maszol.ro hírportált működtető Scripta Kiadó részvényesei méltányolták Stanik István alapító vezérigazgató eddigi munkáját. Vincze Loránt vezérigazgatói megbízása az Új Magyar Szó, az Erdélyi Riport és a maszol. ro piaci helyének konszolidálására szól. Salamon Márton László főszerkesztő feladata megtartani az Új Magyar Szót mérvadó országos közéleti napilapként. /A Scripta Kiadó közleménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Napok óta beszélik, hogy Stanik István lemond az Új Magyar Szó igazgató-főszerkesztői tisztségéből, és megválik a Scripta Kiadótól. Stanik István elmondta, hogy sok volt már neki a napilapos „taposómalom”. Harmincnyolc éve dolgozik, ebből az elmúlt tizenhét évben kiadót menedzselt, lapokat indított és szerkesztett. Belefáradt a munkába, a rengeteg stresszbe. Úgy látja, elérkezett a generációváltás ideje. Bízik benne, hogy Vincze Lóránt és Salamon Márton László új lendületet hoz a kiadó, illetőleg a napilap életébe. Stanik István elhatározta, hogy lazább kapcsolatban, publicistaként folytatja munkáját az Új Magyar Szónál és az Erdélyi Riportnál, és belefog az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda szerkesztésébe. Ez nagy adósság, hiszen harmadik kiadásának már 2005-ben meg kellett volna jelennie. Közben jött egy felkérés a közszolgálati rádió bukaresti nemzetiségi szerkesztőségétől, hogy vegye át a nyugdíjba vonuló Majtényi Ágnes helyét. Elvállalta. Stanik emlékeztetett, hogy a Scripta Kiadó indította el 1999 októberében a Krónika napilapot, majd 2005 őszén, az Új Magyar Szót. Az ÚMSZ azóta konszolidálta piaci helyzetét, elnyerte egy olvasói réteg bizalmát, Az Erdélyi Riport hetilap immár betöltötte az ötödik évét, ez idő alatt számos kiváló szerző színvonalas írása jelent meg hasábjain. Az A Hét nyomtatott verziójának megszűnésével pedig szinte egyedül maradt a hetilap piacon. Stanik szerint az ÚMSZ és az Erdélyi Riport meghatározó a romániai magyar sajtóstruktúrában. Stanik hangsúlyozta, hogy a két lap finanszírozását csak elenyésző részben biztosítják a pályázati úton szerzett támogatások, a szükséges tőkét a kiadó többségi tulajdonosa bocsátotta rendelkezésre. /Szilágyi Aladár: „Elérkezett a generációváltás ideje”. Beszélgetés Stanik Istvánnal, a Scripta Kiadó leköszönő igazgató-főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Varga Imre Visky S. Béla egyetemi tanárhoz intézett nyílt levelében reagált Adalékok egy kortárs magyar drámához című, az Erdélyi Riportban megjelent terjedelmes cikkéhez. Visky S. Béla társadalmi vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy Tőkés László időközben diktátorrá vált-e. Varga Imre számára elképesztő, hogy Visky diktátornak minősíti azt, aki annak idején évekig harcolt templomok rombolása ellen, a romániai magyarság jogaiért, kockára téve a maga és családja biztonságát. A rendszerváltás után továbbra is bátran követelte egyházi javak visszaszolgáltatását, síkra szállt a Wesselényi Kollégiumért, a Bolyai Egyetemért, a jogtalanul elvett Lorántffy sportpályáért Nagyváradon. A püspök az elmúlt tizenhét év alatt jól felszerelt kollégiumot alapított Arany János név alatt azért, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem több száz magyar diákjának lehetőséget nyújtson az anyanyelvi tanulásra. A püspökség árvaházat és idősek otthonát támogat. Varga Imre nem ért egyet a Visky által leírtakkal, Tőkés László püspök alkalmas arra, hogy a romániai magyarság érdekeit tisztességgel képviselje Brüsszelben. /Varga Imre: Válasz Visky S. Béla egyetemi tanárnak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./

Szatmárnémetiben befejeződött az országos lelkészértekezlet. „A gyűlölet szülte mocsok” – így nevezte Tőkés László református püspök a református egyház ellen irányuló támadásokat, amelyek a világhálós fórumokon, de az írott sajtóban is megjelentek az utóbbi időben. A szatmárnémeti Láncos templomban április 12-én befejeződött kétnapos országos lelkészértekezleten Tőkés László azokra az írásokra utalt, amelyek egyebek mellett az Erdélyi Riportban, valamint az Új Magyar Szóban is megjelentek a püspök európai parlamenti jelölése kapcsán. „Én csak hoztam a pénzt az egyháznak, és soha nem vettem el belőle. Máról holnapra élek, még bankszámlám sincs” – reagált Tőkés László a világhálós fórumok egyikén megjelent vádaskodásokra, miszerint a püspök saját EP-választási kampányára használja az egyházkerület pénzét. Pap Géza bejelentette: a kolozsvári protestáns teológiai intézet akkreditálása ügyében egyeztetéseket kezdeményeznek az oktatási minisztériummal. /Babos Krisztina: Az egyház védelmében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

A holland reformátusok lapja – Reformatorisch Dagblad – március 16-án egyik hírfejében a következőt jelezte: „Nagy a nyugtalanság a Magyar Református Egyházban. Tőkés visszaél egyházi hatalmával. ” A tudósítás pedig így kezdődik: „A Romániai Református Egyházban nagy nyugtalanság keletkezett Tőkés László és Pap Géza magyar református püspökök fellépése miatt. Püspöki hatalmukat politikai cél elérésére használják, mondják a bírálók. ” – írta Cs. Gyimesi Éva, hozzátéve, hogy egyetlen erdélyi egyházi személy, egyetemi teológiatanár folytat február vége óta magányos küzdelmet. Visky S. Béla több mint egy évtizede a Babes–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán ad elő hittudományi tárgyakat. Mostanában több cikket, tanulmányt, esszét írt: Nehéz ma reformátusnak lenni (Szabadság, 2007. február 28.); Templomaink nyugalmáért (Krónika, március 2-4.); Nyílt levél Tőkés Istvánnak; Március idusán. Szentenciák két hangra (Szabadság, március 17.); Adalékok egy kortárs magyar drámához (Erdélyi Riport, március 22.); Tőkés morálisan alkalmatlan (Élet és Irodalom, március 23.); Nyílt levél Horváth Andorhoz. (Erdélyi Riport, április 5.). A reagálás: Tőkés István: Viták hevében. Balogh Béla: Egyházi EP-jelölés. Szabadság, 2007. március 6; Horváth Andor: Hang és értelem, Új Magyar Szó, március 21; Kincses Előd: Tőkés alkalmatlan?; Élet és Irodalom, március 30. „Ma egyházam egyetlen esélye a nyilvánossá. ” – írta Visky az Erdélyi Riportban. Cs. Gyimesi kitágította e kijelentés érvényét: a demokrácia egyetlen esélye a kárpát-medencei magyarság minden közösségében a nyilvánosság, „a legteljesebb átvilágítás”. Ez utóbbit a romániai magyar politikai elit is elszabotálta. Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy a reformátusok az egész világon zsinat-presbiteriánus egyházban élnek. Csupán a magyarokra érvényes az egyszemélyes, „visszaélésekre csábító püspöki uralom”. Cs. Gyimesi Éva mindkét református püspököt ismeri előző korszakukból. Pap Géza akkor hitelesen szólt híveihez. Az Ellenpontok című, 1982-es szamizdat kapcsán találkozott először Tőkés Lászlóval, nyíltan szolidarizált a tetteivel. „Ám amikor lelkészi hivatásával ellentétes módokon – a reménytelenség sugallatával, destruktív politikai víziókkal, agresszív kirohanásokkal és az uszítás eszközeivel – kezdett a szószékre lépni, előttem elvesztette addigi tekintélyét. ”Cs. Gyimesi Éva lehetetlennek tartja, hogy félnie kell valakinek az egyházban azért, mert a Királyhágómelléki Egyházkerület püspökét méltatlannak tartja EU parlamenti képviseletre. /Cs. Gyimesi Éva: Bodri és a hatalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

„Ugyanazt az elvet érvényesíti az RMDSZ, amit annak idején Rákosi Mátyásék vallottak: aki nincs velünk, az ellenünk” – jelentette ki a Krónikának Makkay József, az Erdélyi Napló hetilap főszerkesztője a Communitas Alapítvány idei sajtópályázatának eredményét értékelvén. A 790 ezer lejes támogatási keret elosztási listája a napokban felkerült a Communitas honlapjára. Az RMDSZ tevékenységéhez kritikusan viszonyuló, anyagi nehézségekkel küzdő Erdélyi Napló sem az idén, sem tavaly, sem tavalyelőtt nem kapott támogatást abból a keretből, amelyet a román költségvetésből az alapítvány a magyar kisebbség kulturális programjaira oszt szét. Ezzel szemben Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilap tavaly húszezer, idén harmincezer lejt könyvelhetett el pályázatai nyomán. A lap főszerkesztője, Szűcs László maga is jelen volt a pénzosztó testületben. Elmondta, nem vett részt az általa képviselt lapokról szóló szavazásokon. A Communitas-forrásból bőségesen merítettek az RMDSZ-közeli napilapok. A Verestóy-tulajdonban levő Új Magyar Szónak, valamint a Népújságnak 15-15 ezer lejes támogatást ítélt meg a testület. A szövetséghez kritikusan viszonyuló Krónika pályázatait elutasították, a szintén kritikus Háromszéknek pedig be kellett érnie kétezer lejjel. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke is problémásnak tartotta a Communitas pénzosztását. Elmondta, a szaktestületben fele-fele arányban vannak aktív újságírók és politikusok, így elkerülhetetlen, hogy a politikai szempontok is megjelenjenek a döntésekben. Kelemen Hunor, a szaktestület elnöke nem válaszolt a Kritika munkatársának telefonhívásaira. /Gazda Árpád: Pártpénzek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

Az irodalmi lapok és folyóiratok mellett elsősorban az RMDSZ-párti napi- és hetilapokat támogatta a Communitas Alapítvány sajtószaktestülete. Idén 790 000 lejt osztottak ki. Egyetlen lej támogatást sem kapott a kritikus Erdélyi Napló és a Krónika. A Háromszék a Roma Szombat mellékletére 3000 lejes támogatást vehet át. 30 000 lejes támogatást kap a Verestóy Attila szenátor tulajdonában lévő Erdélyi Riport, ennek főszerkesztője, Szűcs László a pénzosztó bizottság tagjaként egy másik, általa szerkesztett lapra, a Várad folyóiratra is szerzett 12 000 lejt. A bizottság másik tagja, Ambrus Attila, a MÚRE elnöke és a Brassói Lapok főszerkesztője nemcsak saját újságának lobbizott 15 000 lejt, de a MÚRE lapjának is 10 000-et. A Tamás Sándor képviselő tulajdonában levő Székely Hírmondó 15 000 lejt kapott. Kelemen Hunor a tulajdonában levő Transindex hírportálnak 25 000 lejes támogatást szerzett, miközben más internetes újságok jó esetben alig pár ezer lejt kapnak az alapítványtól. A napilapok közül a szintén Verestóy tulajdonában levő Új Magyar Szó és a marosvásárhelyi Népújság kapott jelentősebb anyagi segítséget, a Communitas Alapítvány 15 000-15 000 lejjel támogatja mellékleteiket. Az alapítvány ebben az évben is támogatja az irodalmi, művelődési lapokat, a legnagyobb összegeket a Látó, a Helikon, a Korunk és a Székelyföld kapja 40 000-40 000 lej értékben, de 30 000 lej jutott az RMDSZ vezetőségéhez közel állók által szerkesztett Magyar Kisebbség folyóiratnak is. A gyermeklapok közül 15 000 lejt kapott a Napsugár, 10 000-et a Szivárvány, 5000 lejjel támogatják a Cimbora megjelenését. /Farkas Réka: Megfizetik az RMDSZ-hűséget (Kiosztották a Communitas sajtótámogatásait). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

„Nem kívánom kommentálni” – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor képviselő, arra a kérdésre, milyen elvek alapján osztotta el a Communitas Alapítvány általa vezetett sajtószaktestülete a rendelkezésére álló keretet. Több szerkesztőség úgy vélte, a napilapoknak és hetilapoknak szánt támogatásoknál az RMDSZ-hűség alapján mérlegeltek a pénzosztók. A Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Erdélyi Riport hetilapnak például 30 ezer lej jutott, a szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló Erdélyi Napló hetilapnak pedig egyetlen lejt sem juttatott a testület. A Verestóy-tulajdonban levő lapokra tett utalás kapcsán Kelemen Hunor cáfolta, hogy a tulajdonosi háttér szerepet játszott volna a pénzosztásban. Arra a kérdésre, hogy miért tűnt támogatandónak az Új Magyar Szó Törvénytár melléklete, és miért utasították el a Krónika hasonló funkciójú Jog-ász mellékletét, ismét a „nem kommentálom” válasz érkezett. /Gazda Árpád: Kelemen Hunor: no comment. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Lázadoznak a civil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével megtartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását. „Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit” – vázolta a helyzetet Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s „elfogadhatatlanul kevés” összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, „akik etnobizniszben gondolkodnak”. Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök „Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz”, és „cinizmus ennek emlegetése”, amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott. Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. „Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van” – mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, de csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A megoldás a civil szervezetek szélesebb körű bevonása lenne. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről. /Irházi János / Kolozsvár: Harc a kisebbségi pénzekért Erdélyben − Egy a buksza! = Heti Világgazdaság, május 19./

Horváth István karikatúráiból nyílik kiállítás május 24-én Csíkszeredában. Az ÚMSZ és az Erdélyi Riport hetilap munkatársa a maszol. ro nemrégiben indított Fárasztó blog című internetes oldalán virtuális látogatóit is szívesen látja. /”Fárasztó” karikatúrák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Válogatott sajtófotóiból nyitott kiállítást az Új Magyar Szó napilap a Kovászna városi galériában. A vándortárlat kis településeket barangol be fényképeivel és munkatársaival. Kovács László Attila, a sepsiszentgyörgyi Gyulai Ferenc Fotóművészek Egyesületének alelnöke romániai rangú sajtófotó-eseményként értékelte a tárlatot. A tárlatot Vincze Loránt, az Új Magyar Szó napilapot és az Erdélyi Riportot kiadó Scripta vezérigazgatója nyitotta meg, a hét végén új arculattal megjelent napilapot Salamon Márton László főszerkesztő ismertette. /Domokos Péter: Vándor ÚMSZ-sajtófotók Kovásznán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Közzétették a Szülőföld Alap sajtótámogatásait. „Nem kell csodálkozni, Magyarországon és Romániában is ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja” – jelentette ki Makkay József a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a Szülőföld Alap pályázati értesítője alapján. Az alap honlapján közzétették a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait és a pályázóknak megítélt támogatásokat. Az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó ezúttal sem találtatott támogatandónak. Sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepelnek a nyertesek között. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ-szel szemben kritikusan megnyilvánuló lapok pályázatait Bukarestben utasították el. A Szülőföld Alap kuratóriuma csak rábólintott az RMDSZ-irodából átküldött javaslatokra. A részrehajló elbírálást sérelmezte Sándor Krisztina is, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A kollégiumban erdélyi részről jelen levő Székely István, az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja nem kívánta megindokolni, hogy miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A legjelentősebb kulturális folyóiratok általában 2–2,7 millió forintos támogatásban részesültek, a kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. 2,5 milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, mely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott. Székely István a Krónikának elmondta, voltaképpen az Erdélyi Riport pályázatáról volt szó. A hetilapot a Verestóy Attila szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó adja ki. Székely elmondta, a kollégium a 285,5 millió forintos keretéből csak 161,4 milliót osztott ki. A fennmaradó részre ősszel pályázhatnak az érdeklődők. Ezzel az alap az év eleji rendezvények, események számára próbál támogatást biztosítani. A kiosztható keretösszeg tizedrészét a korábbi megegyezés szerint a pályáztatást lebonyolító szervezetek oszthatják szét a kispályázók között. Erre a lebonyolítói szerepre Erdélyből csupán az Euro Trans Alapítvány pályázott. /Gazda Árpád: Támogatás – politikai alapon? = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Indoklás nélkül vonják meg a támogatást a magyar kormányt és határon túli szócsöveit bíráló kisebbségi médiumoktól. Nem adnak magyarázatot a kormányzati nemzetpolitika képviselői arra a kérdésre, miért csak a jelenlegi magyar kormány politikájához idomuló szervezeteknek jut pénz. Az Erdélyben és Kárpátalján is széles körű visszatetszéssel kísért gyakorlat szerint a magyar közösségek túlélése szempontjából kulcsfontosságú területekre nem írnak ki pályázatot. Erdélyi civil szervezetek és lapkiadók az elmúlt években rendszeresen bírálták a Szülőföld Alap (SZA) pályázati politikáját, részrehajló pénzosztogatással vádolva a magyar kormánynak alárendelt intézményt. Álláspontjuk nem változott azután sem, hogy az alap nemrég közzétette a kulturális és egyházi kollégium nyertes pályázatait, valamint a pályázóknak megítélt támogatásokat. Makkay József, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a kolozsvári Krónika napilapnak úgy nyilatkozott: Magyarországon és Romániában ugyanaz a kör osztja a pénzt az erdélyi magyar közösségnek, ennek a körnek pedig a klientúraépítés a legfontosabb célja. Makkay sérelmezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben kritikusan megnyilvánuló erdélyi sajtó rendszeresen kimarad a támogatottak köréből. Ennek megfelelően az idén sem az Erdélyi Napló hetilap, sem a Krónika napilap pályázatai nem szerepeltek a nyertesek között, miközben ezeket a kiadókat az SZA kuratóriuma nem tájékoztatta a döntés indokolásáról. Sérelmezi a részrehajló elbírálást Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke is, ismertetve: a MIT-hez tartozó szervezetek alig jutottak támogatáshoz. A Szülőföld Alap kollégiumában Erdélyt képviselő Székely István – történetesen az RMDSZ ügyvezető elnökségének alkalmazottja – újságírói kérdésre nem kívánta megindokolni, miért nem kapott támogatást a kritikus sajtó. A kolozsvári Szabadság és az RMDSZ szócsöveként ismert marosvásárhelyi Népújság egymillió forintos támogatást kapott. Két és fél milliós összeggel támogatta az alap a Free Press Romania Alapítványt is, amely „a korszerű magyar nyelvű média piaci szerepének erősítésére” pályázott; az alapítvány mögött a Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó húzódik meg, amely kiadja az Erdélyi Riport hetilapot. Bőkezűnek bizonyult a Szülőföld Alap a Kelemen Hunor RMDSZ-es ügyvezető elnöke tulajdonában lévő Transindex hírportállal is, amelynek két pályázata hétmillió forintot kapott. A több mint száz civil szervezetet tömörítő Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége hiányolja, hogy a kisebbségi sorban élő magyar közösségek számára létfontosságú területekre nincs kiírás és pályázati lehetőség az alap programjai között: az ifjúsági, nem szak-könyvkiadási pályázatokat egyáltalán nem, tudományos és szociális területre vonatkozókat pedig csak bizonyos szűk sávban támogatnak. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az észrevételekre akkoriban úgy válaszolt: azok számára idegen a magyar kormány új, kétpillérű nemzetpolitikája, akik etnobizniszben gondolkodnak, és nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez. Hasonló gyakorlatot követ a Szülőföld Alap Kárpátalján is. Az áttörés még nem következett be a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatában – szögezte le Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Kovács szerint ugyanis a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor is az UMDSZ kapta a Kárpátaljára irányuló támogatások döntő többségét, igen csekély az elmozdulás. A tények önmagukért beszélnek. A határon túli magyarság támogatására létrehozott Szülőföld Alap Kulturális és Egyházi Kollégiuma legutóbbi ülésén 80 millió forint elosztásáról döntött a kárpátaljai pályázatok vonatkozásában. A kulturális célra fordítható keretösszeg – 33,2 millió forint – közel kétharmadát, konkrétan 19 millió forintot az 50 tagot számláló, Horváth Sándorné nevével fémjelzett Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete kapta. A kuratóriumban szavazati joggal Kárpátalját történetesen az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviselte. A könyvkiadásra szánt pénz 80 százalékát az Intermix Kiadó (vezetője Dupka György UMDSZ-alelnök), valamint az UMDSZ tagszervezete, a Lembergi Magyarok Kulturális Egyesülete érdemelte ki. A KMPSZ pályázatait – egy kivételével – szintén elutasították, mivel azok oktatási célt szolgálnak, addig a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa a kulturális keretből is támogatásban részesült, és ezzel együtt megkapta a továbbpályáztatásra kiírt, 8,5 millió forintra rúgó keret teljes egészét. A Szülőföld Alap ukrajnai támogatásainak aránytalanul nagyobb részét továbbra is az UMDSZ holdudvarába tartozó szervezetek kapják. A magyar kormány állítólag azért alakította át a határon túli magyarok támogatásának rendszerét, hogy igazságosabbá tegye az elosztást. /Rostás-Székely: Leplezetlenül részrehajló a Szülőföld Alap. = Magyar Nemzet, júl. 12./

Amint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnökévé választott Csendes László Erdélyi Riportban megjelent interjújából kiderül, nem igaz Basescu államfő azon állítása, hogy a bizottságnak már minden dokumentum a birtokában van. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ például még jelentékeny anyagot őriz, a sokat emlegetett mikrofilmeket például. Kevesen tudják, hogy a rossz emlékezetű Szekuritáténál, a dossziékat rendszeresen mikrofilmre is vették, amelyek átvizsgálása nehéz helyzetbe hozhatja a közélet olyan szereplőit, akik valamilyen kapcsolatukat kihasználva jelentéseket vagy egész iratcsomókat tüntettek el. Fontos Ticu Dumitrescu javaslata is, hogy a bizottság vizsgálhassa a Román Kommunista Párt irattárát is, hiszen az egykori központi bizottság irattárában minden bizonnyal szekusezredesek, -tábornokok dossziéi is fellelhetőek. A Csendes-interjúból a legfontosabb információ, hogy megkezdődött az egész, hatalmas anyagot tartalmazó levéltár dossziéinak feldolgozása. /Bogdán László: Hiányos dossziék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./

A megszorítások egy éve után Magyarországon a hírek arról szóltak, mire költött, mire költene a népszerűtlenség tekintetében a bukaresti kollégákkal vetekedő Gyurcsány-kabinet. Átadják a forgalomnak a két új, műszaki szempontból nemzetközileg is különleges létesítményt, a Dunát az ország közepén átszelő Pentele-hidat és az M7-es sztráda új szakaszát is jelentő Körösvölgyi viaduktot. Gyurcsány Ferenc megnevezte a beruházásokat, amelyek javarészt európai pénzből többek között a budai Vár, a Szépművészeti Múzeum, az esztergomi Bazilika rekonstrukcióját célozzák. Közben az ellenzék a szociális ügyeket tematizálja, hogy ráerősítsen a kabinet elutasítottságára. Hamarosan kiderül, hány kérdésben kell véleményt mondani, hány témában lesz párhuzamos referendum, mi marad meg az egészségügyi csomagból. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport főszerkesztője kiáll a Gyurcsány-kormány mellett. /Szűcs László: Híd, remény, szerepek. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Kóka János a Szabad Demokrata Szövetség elnöke megfogalmazásában a liberális nemzetpolitika célja az, hogy magyarság együvé tartozása valódi közösséget jelentsen. Az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjújában kifejtette: az SZDSZ-nek érdeke, hogy a határon túli magyarok számottevő képviselettel rendelkezzenek az EP-ben, és másodlagosnak tekinti, hogy melyik frakcióban foglalnak majd helyet. A határon túli magyarok céljai között szerepelnek a kollektív jogok és az autonómia. Kóka szerint mára ezek nem igazán időszerűek. Fontos a felelősségteljes, nem provokatív politizálás. Magyarországnak végre be kell látnia, hogy a határon túlról érkező munkaerő nem fenyegetés, hanem óriási lehetőség, mondta. /Simon Judit: Feladni a rossz beidegződéseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a határon túli magyarok körében Kóka János SZDSZ-elnök nyilatkozata, miszerint nem tekinti időszerűnek az autonómiatörekvéseket. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke megütközött Kóka János SZDSZ-elnök augusztus 20-i ünnepi beszédén, elutasította a liberális pártelnöknek a bukaresti Új Magyar Szónak és az Erdélyi Riportnak adott interjújában elhangzott gondolatait is. „Először az lepett meg, hogy Kóka János a fiataljainkat a csonka Magyarországra hívja, amikor inkább gyermekeink szülőföldjükön való maradásának ösztönzését vártam volna az SZDSZ-től. A pártelnöknek az autonómiáról tett kijelentései annyira körmönfontak és a kozmopolita liberalizmus kereteibe illők, hogy visszautasítom, és arra kérem Kóka Jánost, hogy ne szóljon bele a magyar nemzet belügyeibe” – mondta Tőkés László. Hozzátette: még a legszélsőségesebb román nacionalisták hasonló megnyilvánulásait is elutasítják, így végképp nem fogadhatják el az ilyen nyilatkozatokat nemzettársaiktól. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint „nyilván van olyan olvasata is Kóka János kijelentésének, amely az autonómiát ellenzők malmára hajtja a vizet”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a magyarországi pártok vezetőinek kell eldönteniük, mi a jó a határon túliaknak. „Ebben a kérdésben a szerbiai politikai erőkkel nekünk kell dűlőre jutnunk. ” /Kristály Lehel: Kóka nem akar autonómiát. = Magyar Hírlap, aug. 23./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma növekvő súllyal jelenik meg a magyar politikai köztérben, ugyanakkor erősödnek a fanyalgó, szkeptikus hangok, melyek nem egy esetben a fejlődés, az ország, a nemzet versenyképességének kerékkötőjeként igyekeznek beállítani a kezdeményezést, írta Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője. Konkurenciát fedeznek fel a kormányzati struktúrában tisztséget viselők, egyik érvük szerint a KMKF-alapító házelnök ezzel zátonyra futtatott államelnökké választásának fiaskóját kompenzálja. Szilitől a nemzetet és érdekeiket féltők holt szavak gyűjteményének tekintik a nemzetstratégia minimumának kidolgozását. A KMKF-et egyfajta Máért-pótlékként említik. Egy másik hamis, a közös nemzetstratégiát támadó érv szerint e párbeszédfolyamatot a határon túli politikai szervezetek érdekérvényesítő-képessége, kormányzati részvétele, önkormányzati jelenléte amúgy is fölöslegessé teszi. Hogy ez mennyire nem állja meg a helyét, arra az utóbbi időszak szlovákiai, illetve romániai történései (lásd Malina Hedvig-ügy, Benes-dekrétumok felmelegítése, Basescu taktikázása, erdélyi magyar politikusok, helyi vezetők elleni eljárások) bőségesen szolgálnak példákkal. /Szűcs László: Fórumra hangolva. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 27./

Várja a beiratkozókat az új tanévre a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Szűcs László igazgató elmondta: az előadói gárda viszonylag stabil, és sok a magyarországi tanár is. A diákok választhatnak: olvasószerkesztést, laptördelést, médiamenedzsmentet is. Olyan elméleti tudományokba kaphatnak betekintést, mint: műfajismeret, internetes sajtó, szociológia, jogi, gazdasági ismeretek, médiaetika, sajtótörténet, világkultúra, kommunikációelmélet és, sajtónyelv. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot (AESK) 1994 őszén hozták létre. 2002. augusztusától Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap és a Várad folyóirat főszerkesztője végzi az igazgatói teendőket. Részleteket az intézmény honlapja, a www.aesk.ro tartalmaz. /O. A. M. : Ahol mindenki megtalálja a kedvére valót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

A Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő lapok kapták a legnagyobb részt a Román Posta tavalyi magyar nyelvű hirdetési keretéből. A Román Posta tavaly reklámkerete 9,49 százalékát költötte el a magyar nyelvű sajtóban közölt hirdetésekre. A 700 352 lejes magyar keret több mint felét a Scripta Kiadó Rt. által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és nagyváradi Erdélyi Riport hetilap számlájára utalták. A kiadóban 84,6 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Verestóy Attila. A reklámpénzből a jelentősebb napilapok közül csupán az RMDSZ-szel szembeni kritikus hangjáról ismert Háromszék, a hetilapok közül pedig az Erdélyi Napló nem részesült. A Krónikának azt követően ajánlott a postát képviselő reklámügynökség 6811 lejes reklámszerződést, hogy tavaly októberben cikket közölt a Scripta Kiadónak egy másik, a postával kapcsolatos reklámszerződéséről. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon választották ki a magyar hirdetőket, nem tudtak válaszolni. A szerződés megkötése idején Nagy Zsolt töltötte be a posta működését is felügyelő távközlési és informatikai miniszteri tisztséget. A politikus elismerte, van része abban, hogy 2005 óta magyar nyelven is hirdet a posta. Arra a kérdésre, hogy adott-e tanácsot, mely lapokkal kössenek reklámszerződést, a volt miniszter azt válaszolta: „ez nem az én feladatom”. A posta által közölt hirdetési statisztikát nem kívánta kommentálni. Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója azzal magyarázta a cég sikerességét, hogy a Román Posta országos szórású napilapot és hetilapot keresett. „Kézenfekvő volt az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport, mint az egyetlenek ebben a kategóriában” – jelentette ki Vincze Lóránt. A vezérigazgató szerint az Új Magyar Szó attól „országosabb”, mint például a Krónika, hogy azt a megjelenés reggelén Konstancán, Iasi-ban és Calarasi-ban is megkapják az előfizetők. Verestóy Attila szenátor is az Új Magyar Szó országos jellegére hivatkozott. Arra a kérdésre, hogy közben járt-e a Scripta Kiadó postás szerződései ügyében, kijelentette: „Nem vagyok a lapnak a menedzsere, és tudtommal ez a menedzsmentnek dolga. ” Verestóy sajtóérdekeltségeinek postás szerződéseire tavaly a Curentul című bukaresti román napilap figyelt fel. A lap birtokába került dokumentumok alapján állította, a 2006. május 9-én született egy szerződés, mely szerint a Scripta Kiadó egy éven át háromszázezer euró értékben bocsát hirdetési felületet a Postcom részére. A Curentul szerint később a szerződést kiegészítették egy újabb kétszázezer eurós tétellel, és azt is papíron rögzítették, hogy a megállapodás hatálya meghosszabbítható. A lap olyan dokumentumoknak is a birtokába jutott, amelyek szerint a postások cége át is utalt a Scripta Kiadó Rt. számlájára 753 063 lejt. Vincze Lóránt cáfolta a Curentul adatait. Az állami hirdetések elosztásának a kérdése napirenden lesz a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének október közepére esedékes vezetőségi gyűlésén is. Erről Rais István, az egyesül soros elnöke tájékoztatott, aki megjegyezte, személyes véleménye szerint nem méltányos és nem igazságos a pénzek elosztása. /Gazda Árpád: Pénzutalvány a Verestóy-sajtónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

Néhány esztendeje még konszenzusközeliség jellemezte a magyar nemzetpolitikát. Ma nem csupán kormánypárti és ellenzéki különbözőségekről beszélhetünk, hanem a koalíción belül is léteznek, alternatívák. Szűcs László, a lap főmunkatársa, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szerint a Gyurcsány-kormány által végrehajtott lendületes változtatások közül igazán sikeresnek, korszerűnek a támogatáspolitika reformja bizonyult. Az átláthatóbbá tétel ellen aligha lehet elvi kifogást emelni. Szűcs László útkeresésnek nevezi az intézményrendszer radikális változásait, „a megszűnt hivatal, a jegelt állandó értekezlet helyett kapcsolódási pontok kerestetnek. ”Vannak „kibeszéletlen ügyek”, amilyen a 2004. december 5-i népszavazás, melyet „hamis adatokkal is operáló kormányzati kampányhisztéria” előzött meg. A kapcsolatépítési próbálkozások lekezelő, ironizáló, indulatos reakciót váltottak ki. Így például Szili Katalin bírálói olyan sületlenségeket állítanak, hogy a házelnök Kárpát-medencei fórum-szervezési kezdeményezéseivel sikertelen államfői indulását próbálja kompenzálni. A htm-ügyek /határon túli magyar ügyek/ körében ugyancsak vizsgálódást érdemel, hogy a határon túli politikai szervezetek mozgásterének beszűkülése milyen mértékben tulajdonítható e tömörülések elhibázott politizálásának, valamint a hatalmon lévő erők változó érdekeinek. A Felvidéken és Vajdaságban lezajlott vezetőváltások épp úgy nélkülözik a generációváltást, mint az RMDSZ-ben. /Szűcs László: Nemzetpolémiák határok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban a magyar közösségeknek erős képviselete legyen – mondta az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjúban Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Hangsúlyozta, nagyon jók a két ország közötti kapcsolatok és az együttműködés. Az erdélyi magyarság köreiben úgy érzékelik az emberek, hogy míg a Fidesz-kormány folyamatosan odafigyelt az erdélyi magyarokra, a szocialista-liberális kormány számára mintha kevésbé lenne fontos, hogyan boldogul ez a közösség, jegyzete meg az újságíró. Göncz Kinga cáfolta ezt, mondván, reméli, nem ezek a domináns hangok. Hozzátette: „nagyon fontos számunkra, hogy mi történik a határon túli közösségekkel, az erdélyi magyarsággal. Kicsit talán másképpen látjuk Magyarország és a magyar kormány szerepét, amint ahogyan a Fidesz-kormány látta. Egész Magyarország, a kormány, a koalíciós pártok elkötelezetten képviselték azt, hogy Románia az Európai Unió határain belülre kerüljön. Úgy véltük, hogy a közös értékrend, a fokozatosan eltűnő határok – és ez ügyben sok lépés megtörtént már – olyan lehetőségeket biztosítanak, perspektívákat nyitnak meg, melyeket korábban elképzelni sem tudtunk. Másrészt, amit nagyon erősen forszírozunk, a kormányülések nagy része erről szól: olyan határon átnyúló együttműködéseket kialakítani, melyek nyomán az embereknek élhetőbb lesz az élete – infrastruktúra, úthálózat-fejlesztés, munkahelyteremtés, beruházások, és még sorolhatnám. Természetesen beszélünk azokról a kérdésekről is, melyek a magyar identitás megőrzése, a kultúra, az oktatás szempontjából fontosak. ”Göncz Kinga elutasítja, hogy a schengeni övezet vasfüggönyt jelent. Nem lesz nehézkesebb a határátkelés. Vannak nehézségek Szerbia és Ukrajna vonatkozásában, ahol magyar közösségek élnek. Magyarország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy legyen kishatárforgalmi lehetőség, ami összesen húsz euróért öt évre biztosít korlátlan határátlépést. Ezt az egyezményt megkötötték Ukrajnával. Noha a vízum térítésköteles, széles körben lehet térítésmentessé tenni – például nyugdíjasoknak, gyerekeknek vagy gyógykezelésre utazóknak. Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban, ahol nagyszámú magyar közösség él, ennek erős képviselete legyen. Ez csak akkor lehetséges, ha egységes a közösség, mondta Göncz Kinga. Szerinte vannak olyan magyarországi politikusok, akik a megosztottságot segítik az egység helyett. /Simon Judit: „Ott kell lenni Brüsszelben!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

Nagyváradon az Arcadia Bábszínházban ünnepli december 15-én a Scripta Kiadó Rt. és a nagyváradi Erdélyi Riport hetilap ötéves születésnapját. Az Új Magyar Szó vándorkiállítással lesz jelen. Szűcs László főszerkesztő az indulást izgalmas szakmai kalandnak látta. Az Erdélyi Riport új hangot hozott, Szűcs szerint sok esetben tudtak lényeges, új dolgokat tematizálni. Fontosnak tartja, hogy megőrizték nyitottságukat. /G. E. : Örökifjakra vadászó Riport. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Csutak Istvánról úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet. " Ráduly Róbert az „egyesült megyék” majdani központját csakis Csíkszeredában képzeli el, mivel úgymond ez van középen, ,,Csíkszereda a favorit: gyors ütemű infrastrukturális fejlődésünk, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kilenc nappali tagozatos kara mind-mind mellettünk szól. Költségvetésünk nagyobb, mint Sepsiszentgyörgyé, bár nekünk mintegy negyvenkétezer lakosunk van, a háromszéki megyeszékhelyen pedig hozzávetőleg hatvanhétezren élnek. ”A Csutak-féle problémafelvető írást Ráduly Róbert uborkaszezonbeli médiatöltetnek tekinti, de mintha némi sandaság az írások ,,megrendeltségében" is mutatkozna. Ezt a gyanút megerősíti az ugyancsak Csíkszeredából megszólaló Borboly Csaba az Új Magyar Szóban január 24-én (RMDSZ: hordószónokok előnyben?). Szerinte azok a hordószónokok, akik a helyhatósági választásokra előválasztással állítanának jelölteket. Kivétel Csík, mivel: ,,demokratikus, átlátható, a jelöltek esélyegyenlőségét garantáló előválasztási rendszerünk van, amelynek legitimitását tízéves működése során senki nem kifogásolta, kritizálta, kérdőjelezte meg. Valószínűleg ebben rejlik a Csík Területi RMDSZ ereje. " Az írásokban nincs célzás arra, hogy mindez a háromszékiekre irányulna, de hát mi értjük, hogy miről van szó, írta Puskás Attila. /Puskás Attila: Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2008. jan. 8./

A nagyváradi Erdélyi Riport hetilap munkatársai olvasótalálkozókat szerveztek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Csíkszeredában elmondták, jó volna megfogni a fiatalokat, de senki sem tudja valójában, hogy mi érdekli őket. Sepsiszentgyörgyön szemükre vetették, hogy túl egysíkúak, nem adnak teret az ellenvéleménynek. Az is megfogalmazódott, hogy tulajdonosi kezek vezetik a tollukat. Erre a szerkesztők megkérdezték, van-e létjogosultsága Erdélyben a baloldali gondolkodásnak? Kézdivásárhelyen megkérdezték a közönséget, mi izgatja őket jobban: a helyi gondok megoldása, vagy a Székelyföld jövője? Utóbbit jelölték meg fontosabbnak. /Kinde Annamária: A sablon nem segít. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Székelyföld modernizációjának kérdéskörében gerjesztett vitát Csutak István miniszteri tanácsos, vitaindítója nyomán többen is megfogalmazták véleményüket a kérdésben. E vélemények közül újabb vitákat generált a Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester által felvetett ötlet: egyesíteni kell a székely megyéket. Ráduly az Erdélyi Riport hetilap kérdéseire válaszolva fejtette ki véleményét, ezt ismertette a Hargita Népe. Ráduly Róbert Kálmán nem nevezné vitairatnak Csutak István felvetését. Szerinte az írás felületes, továbbá tévesek a kiindulópontként szolgáló premisszák, így aztán helytelenek a következtetések is. Csutak István „nem ismeri kellőképpen sem a Székelyföldet, sem a székelységet”. Ráduly megjegyezte, hogy az elmúlt években több komoly szakmai vitairat is született a Székelyföldről, ezek közül néhány a Magyar Kisebbség hasábjain látott napvilágot. Ráduly szerint „nincs három székely megye, sőt, egy sincs, csak három megye létezik, amely többé-kevésbé magában foglalja a Székelyföld területét, minden megyében egy-egy megyei tanáccsal". „A három megyei tanács, szándékosan nem használtam az önkormányzat szót, háromfelé húzott és fog húzni" – vélte Ráduly, aki szerint „ma is ők képezik a gyenge láncszemet, erre is jó megoldás lenne az egyesítés". Ráduly szerint a „Csapó, Birtalan, Garda, Antal vagy Ráduly típusú székely képviselők nemcsak Bukarestben voltak kellemetlenek, hanem az SZKT-üléseken is". /Az autonómia eszköz a megmaradáshoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Február 19-én Szatmárnémetiben megnyitják az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport két neves fotósa, Mihály László és Egyed Ufó Zoltán sajtófotó-vándorkiállítását. A képek Temesvárról érkeztek a Szamos-parti városba. A rendezvényt Ilyés Gyula polgármester nyitja meg, és dr. Bura László főiskolai tanár, irodalomtörténész és közíró mond méltató beszédet. /Szatmáron az ÚMSZ fotói. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./