Nincs szükség háttérsusmusra
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán elítélte az RMDSZ román politikusokkal Pojánán folytatott tárgyalásait, és a kiszivárgott híreket alapul véve, miszerint Viorel Hrebenciuc jegyeztette be Bukarestben a közvetítő amerikai céget, kijelentette: „Nem susmussal, korrupcióval vádolt román politikusokkal tudjuk az autonómiát megvalósítani, hanem például a nagy meneteléshez hasonló megmozdulásokkal, amikor kinyilvánítjuk, hogy az autonómia Székelyföldön népakarat, és ezt a mindenkori román kormányoknak tudomásul kell venniük.”
Szilágyi Zsolt felidézte az 1993-as neptuni tárgyalásokat, az ott megkötött paktumot és annak következményeit. Akkor „azzal szerelték le a magyarság igényeit, hogy sötét hátterű amerikai segédlettel nyelvi és kulturális jogokat ígértek az autonómia helyett” – mondotta. Kitért arra, hogy a nemzetközi helyzet akkor is forró volt, a délszláv háború késztette lépésre az amerikaiakat, akik belementek ebbe a paktumba, annak dacára, hogy akkor is, később is minden, a jugoszláviai helyzetet stabilizálni hivatott rendezési tervet területi és etnikai autonómiára alapoztak. „Nagyon jól tudták az amerikaiak is és az európaiak is, hogy autonómiával lehet hosszú távú stabilitást teremteni” – mondotta, majd hozzáfűzte, „az a magyar politikus, aki két óvodai osztályért, kétnyelvű feliratokért és néhány hektár erdőért eladja nemzeti közösségének megmaradását, az nem viszi előrébb az ügyet”. Megfogalmazta kétségeit is, hogy az amerikaiak egyáltalán benne voltak-e a pojánai egyeztetésekben, mint mondotta, „Izsák Balázs kérdésére az amerikai nagykövetség megmondta kerek perec, semmi közük a Friends of Project on Ethnic Relations (FPER) nevű szervezethez”, ők úgy vélik, lehettek ott amerikai meghívottak, de a közvetítő egy Viorel Hrebenciuc által bejegyeztetett román egyesület volt.
Érthetetlen számára az is, hogy miért nem tanulnak az RMDSZ-es képviselők korábbi hibáikból, és hogy mit kerestek ott a háromszéki politikusok, ha tudták, hogy ugyanaz a közvetítő, ugyanaz a cél, mint húsz évvel ezelőtt. Felhívta a figyelmet, hogy az 1993-as PER-tárgyalások egyik központi figurája az a Larry Watts volt, aki történészként könyveket jelentetett meg később arról, hogy a Securitate milyen nyitott, nyugatorientált, modern szervezet volt. (Értesüléseink szerint Larry Watts Brassó Pojánán is jelen volt – szerk. megj.) Jogosnak ítélte a civil társadalom kérését, hogy vonják felelősségre azokat, akik egy bűnszövetkezettel akarnak autonómiát megvalósítani. „Hogy lehet a nemzetünk jövőjéről olyan emberekkel tárgyalni, szövetkezni, jövőt tervezni, akik fél lábbal már a börtönben vannak. Én csodálkozom azokon a helyi politikusokon, akik nem látják ezt, akik ahelyett, hogy gyorsan menekülnének abból a szobából, még inkább Hrebenciuc úr mellé szorítják magukat” – fejtette ki Szilágyi Zsolt.
Elmondta, az EMNT és az SZNT azt szeretné, ha ilyen tárgyalásokról szó van, akkor ne csak a bukaresti kamarillapolitika, de az erdélyi magyar autonómiamozgalom is jelen lehessen, és támogatta Izsák Balázs felvetését, miszerint Magyarország képviselőjének is ott lenne a helye, sőt, úgy vélik, ezeken az egyeztetéseken az Európai Bizottságnak is jelen kellene lennie, „mert mindannyian tudjuk, Erdély, Székelyföld, az autonómiák ügye biztonságpolitikai kérdés”.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az autonómia ügyét szolgálják
„Mi nem kérünk háttérelemzést arról, ki fizeti a kávét és a vizet, ha egy beszélgetésre hívnak bennünket” – ezekkel a szavakkal hárította Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki vezetője a pojánai tárgyalások szervezőivel, közvetítőivel kapcsolatosan megfogalmazott kifogásokat és leleplezéseket.
Az elmúlt hónapokban megkereste őket a belga, a francia nagykövet, az angol követség politikai osztálya, neves nyugati újságírók, és mindannyian egyetlen dologról érdeklődtek, a székelyföldi autonómiatörekvésekről. Ugyanezzel a kérdéssel hívta őket meg Allen Kassof a pojánai találkozóra, s mivel számukra az a legfontosabb, hogy az autonómiáról minden fórumon beszéljenek, elfogadták a meghívást. „Bárkivel, aki egy árnyalattal fehérebb, mint az ördög, bármikor, bárhol le fogunk ülni tárgyalni Székelyföld érdekében” – hangsúlyozta.
A támadásokkal kapcsolatban megjegyezte, „lehet, egyesek elveszítették arányérzéküket, vagy pártpolitikai célt szolgálnak vehemens megnyilatkozásaik”. Felidézte, Izsák Balázsék első reakciója az volt, hogy őket miért nem hívták meg, Tamás Sándor szerint valószínű azért nem, mert a kezdeményezők azokat akarták tárgyalóasztalhoz ültetni, akikről azt gondolják, valóban befolyással vannak a magyar közösségre. „Savanyú a szőlő. Egyik mondatukkal azt mondják, nekik is ott kellett volna lenniük, a másikkal pedig azt, nem is ér semmit, ha az autonómiáról beszélünk” – mondotta Tamás Sándor, aki azt is kiemelte, meggyőződése, minél többször, minél több fórumon kell az autonómiáról beszélni, pártszíntől függetlenül. Élesen támadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét, aki szerinte azt hiszi, az ő „hitbizományuk az autonómia, kizárólagos joguk van erről beszélni”, ám ugyanakkor feladta a pártsemlegességét, amikor az EMNP kampányához csatlakozott. Okfejtése szerint ők (háromszéki RMDSZ-vezetők  – szerk. megj.) átírták a pártpolitikai logikát, és nem pártérdeket, hanem nemzetérdeket szolgálnak, példaként említette a kettős állampolgárság megszerzéséhez nyújtott segítségüket, és kifejtette, „egy másik politikai oldalon ezzel ellentétes folyamat indult el”. Ezt hibának tartja, nem a kizárólagosságra kellene törekedni, hanem arra, hogy minél többen szolgálják az autonómia ügyét. „Székelyföld akkor tud talpon maradni, ha mindannyian Székelyföld ügyét visszük előre” – hangsúlyozta. Antal Árpád kiemelte, éppen azért hozták nyilvánosságra a találkozó tényét, mert ők nem hajlandóak titkos megbeszéléseken részt venni, titokban tartani, amit ott képviselőnek. Allen Kassof kereste meg őket, hogy szeretné elősegíteni a román–magyar párbeszédet. Sepsiszentgyörgy polgármestereként nem áll módjában ellenőrizni, ki titkosszolgálat ügynöke, ki képviselői a NATO-t vagy az amerikai külügyet, de azt látta, hogy képesek voltak egy asztalhoz ültetni a román politikai elit  képviselőit és a székelyföldi RMDSZ-es politikusokat, jelen volt az amerikai nagykövetség megbízottja és néhány befolyásos véleményformáló a bukaresti médiából. Mint fogalmazott, tíz éve politizál, de mindeddig nem volt alkalma ilyen szintű tárgyaláson részt venni, román pártelnökök, vezetők előtt mutatta be prezentációit, „Nem behúzott farokkal távoztunk, hanem nagyon markánsan képviselőtük Székelyföld autonómiájának ügyét” – hangsúlyozta. Feltette a kérdést bírálóinak: akkor a következő februári találkozóra elmenjen vagy ne? Rendkívül károsnak nevezte a most zajló folyamatot, ők mindig üdvözölték, amikor az SZNT nemzetközi kapcsolatokat épített, és törekedtek az árkok betemetésére is, elmentek, mozgósítottak a székely szabadság napjára, szervezőkként vettek részt a nagy menetelésben. Izsák Balázs is az RMDSZ-es önkormányzatok segítségével lépked előre, a székely zászlók kitűzéséért, az autonómiahatározatok elfogadásáért a jogi felelősség nem az SZNT-t, hanem a helyi tanácsokat terheli – mondotta. Meglátása szerint az SZNT és az EMNP vezetői most szétverik mindazt, amit eddig nagy nehezen felépítettek, ez pedig árt az autonómia ügyének is.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Értékalapú döntés esélye (Kampányban az EMNP)
Székelyföld autonómiája és Románia föderális felosztása mellett érvelt Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnökjelöltje sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán. A döntéseket el kell hozni Bukarestből, hogy magunk határozhassuk meg sorsunkat, szűkebb és tágabb régiónk fejlődési irányait, ehhez azonban az egész rendszert meg kell változtatni – mondotta, kiemelte, képviselőni kívánja nem csak a Néppárt szavazóit, de azokat is, akiket az RMDSZ félrevezetett, vagy akik évek óta távol maradnak a voksolástól, mindenkit, aki autonómiát akar.
Ezen a választáson a romániai magyarságnak is megadatott az értékalapú döntés lehetősége, anélkül, hogy ezzel bármit kocáztatna – fejtette ki Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. Tétje azonban van a vasárnapi voksolásnak, az erőviszonyokat határozza meg, hogy melyik magyar jelölt hány szavazatot kap, ez jelzi majd, hogy milyen politizálást vár el az erdélyi magyarság az elkövetkező időszakban, az RMDSZ útját követné, vagy a Néppárt értékközpontú elképzeléseit tartja hitelesebbnek. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke elsősorban azt köszönte meg, hogy Szilágyi Zsolt kampánya lehetővé tette, hogy az autonómiáról beszéljen. Félrevezető és hamis az RMDSZ  kampányszövege: Jövő, jólét, biztonság = autonómia, mert a jólét felé vezető legrövidebb út éppen az asszimiláció, az autonómia arra jelent intézményes garanciát, hogy ez ne történjék meg velünk. Részletekbe menően bírálta az RMDSZ autonómiastatútumát, a dél-tiroli törvény átültetését, azt a szemléletet, hogyha odaát jó, akkor itt is jó lesz. „Ez nincs így, különösen az autonómia esetében nem, amikor a cél éppen Székelyföld, a székelység arculatának megerősítése, az identitás megtartása” – mondotta.
Szilágyi Zsolt Kónya Ádám emlékének felidézésével kezdte hozzászólását, majd programját ismertette. Románia központosított és nagyon korrupt állam, sok erdélyi románt is zavarnak Bukarest rossz döntései, egyre többen szeretnék, ha a döntések nem a fővárosban születnének. Ehhez azonban a rendszert kell megváltoztatni, és ezért készítette el az EMNP törvénytervezetét az ország közigazgatási felosztásának megváltoztatásáról, egy történelmi régiókból álló föderális Románia kialakításáról, melyben speciális státusú alrégió lenne az autonóm Székelyföld. Európában is a föderális államok fejlődnek jobban – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.
A kedd esti lakossági fórumon sok mindenről szó esett még, az amerikaiak által közvetített román–magyar tárgyalásokról, a nagy menetelés utóéletéről. Toró T. Tibor elismételte, meglátása szerint az RMDSZ autonómiastatútuma, de az említett tárgyalások is arra hivatottak, hogy elaltassák az erdélyi magyarság éberségét, Izsák szerint az RMDSZ tervezete tulajdonképpen a Ponta-kabinet közigazgatási reformjának „szálláscsinálója”.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Németh: Magyarország nem mondja meg a magyaroknak, kire szavazzanak
Magyarország nem fogja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy kire szavazzanak a hét végén tartandó elnökválasztáson – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke tegnap Kolozsváron.
A Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökével és Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével közösen tartott sajtóértekezleten a magyarországi politikus kifejtette: ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik jelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az RMDSZ olyan politikai reklámot jelentetett meg az erdélyi magyar újságokban, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt Kelemen Hunornak, az RMDSZ államfőjelöltjének a választási versenyben.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Erdélyi magyar vita a román közvetítő miatt
A politikai és gazdasági korrupció árnyéka vetül a román–magyar párbeszédet célzó kísérletre Tőkés László EP-képviselő szerint, miután kiderült, hogy a számos bűncselekménnyel gyanúsított Viorel Hrebenciuc holdudvara húzódik a közvetítésre bejelentkezett Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) mögött. Közben az egyre nagyobb port kavart botrány közepette az RMDSZ háromszéki vezetői közölték, nem áll módjukban leellenőrizni, ki áll a tárgyalások hátterében.
Kölcsönös vádaskodást robbantott ki az erdélyi magyar politikusok körében a Krónika szerdai számában közölt információ, miszerint pénzmosással és szervezett bűnözői csoport létrehozásával gyanúsított politikusok, ügyvédek állnak a román–magyar párbeszédet szorgalmazó szervezet hátterében.
Mint megírtuk, az előzetes letartóztatásba helyezett Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikushoz és fiához közel álló személyek alapították idén májusban az Asociaţia Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) egyesületet, amelynek égisze alatt az RMDSZ politikusai kétszer is tárgyaltak idén a román pártok képviselőivel.
Az FPER alapítói ellen nemrég pénzmosás gyanújával indult bűnvádi eljárás annak a nyomozásnak a keretében, amelyben Hrebenciucékat több százmillió euró értékű erdőterületek illegális visszaszolgáltatása kapcsán gyanúsítanak befolyással üzérkedéssel, szervezett bűnözői csoport létrehozásával és pénzmosással.
A szervezet kilétének nyilvánosságra kerülése nyomán a Kovászna megyei Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport azzal vádolja az RMDSZ-nek az eddigi tárgyalásokon résztvevő politikusait, hogy kompromittálták az autonómia ügyét és megtévesztették a közösséget a „hazugságaikkal”, emiatt az érintettek felelősségre vonását követelik.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke – aki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt részt vett a Brassópojánán rendezett román–magyar megbeszéléseken – szerdán sajtótájékoztatót hívott össze a bírálatok hatására. Közölte, számunkra az a legfontosabb, hogy minden fórumon az autonómiát képviselőjék, ennek érdekében bárkivel hajlandóak tárgyalni, és a témában ugyanazt kívánják elmondani Kézdikőváron, Bukarestben és Brüsszelben is.
Az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetője kifejtette, az elmúlt egy év alatt több külföldi diplomata és mérvadó külföldi sajtókiadványok képviselői keresték meg őket, a székelyföldi autonómiatörekvések iránt érdeklődve, ebbe a sorba illeszkedett Allen H. Kassof, a Project on Ethnic Relations (PER) szervezet volt elnökének megkeresése is.
„Savanyú a szőlő! Akik az amerikaiak által kezdeményezett magyar–román párbeszéd kapcsán most„hazaárulást” és „bűnszövetkezetet” kiáltanak, első alkalommal azt nehezményezték, hogy ők nem vehettek részt ezeken a tárgyalásokon” – jelentette ki Tamás Sándor, hozzátéve, nem a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és elnöke, Izsák Balázs kizárólagos joga az autonómiáról és a székely zászlóról tárgyalni, hanem jót tesz az ügynek, ha minél többen teszik ezt.
A politikus azzal vádolta Izsákot, hogy „a pártsemleges oldalról átlépett a pártpolitikába”, sőt azt is felrótta a szervezetnek, hogy „mivel nem az ő szájuk íze szerint képviselőte az autonómiát, kizárták az SZNT-ből” Biró Zsolt MPP-elnököt. Tamás leszögezte, Háromszéken ezentúl a nemzetpolitikát tartják szem előtt, és pártállástól függetlenül mindenki mellé oda állnak, ha előremozdítja Székelyföld ügyét.
„Nekünk nem áll módunkban leellenőrizni, hogy az amerikai titkosszolgálatok vagy a washingtoni külügy áll a tárgyalások hátterében, minket Allen H. Kassof hívott meg, hogy közvetíteni szeretne a románok és a magyarok között. Nem tudjuk, ki állt a háttérben, de képesek voltak egymás mellé leültetni a román politikai elit képviselőit, a bukaresti sajtó befolyásos véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat” – magyarázta Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere hangsúlyozta, tőle nem kérheti számon senki az 1993-as neptuni találkozót, mert akkor még iskolába járt, ám tíz éve politizál, és azóta ilyen szintű megbeszélésen nem vett részt.
„Most az a kérdés, hogy elmenjünk-e a februári találkozóra. Ha árulónak bélyegeznek meg emiatt, nem megyünk el, de akkor a románok és az amerikaiak fogják eldönteni a romániai magyarság jövőjét” – szögezte le Antal. A politikus szintén azzal vádolta Izsákot, hogy elkötelezte magát egy politikai szervezet mellett, emiatt szerinte az államfőválasztás után az SZNT-nek újra kell gondolnia a szerepét.
Eközben élesen bírálta az RMDSZ-t Tőkés László európai parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Szerdai kolozsvári sajtótájékoztatójukon Tőkés közölte, miközben Tamás Sándorék utólag tárják a nyilvánosság elé a brassópojánai tárgyalásokon elhangzottakat, mégis a korrupcióellenes ügyészség nyomozása biztosít teljes átláthatóságot arról, kik állnak a szerinte eleve hiteltelen román–magyar párbeszédkísérlet mögött.
„A politikai és gazdasági korrupció, továbbá a kampánycélzatú demagógia árnyéka vetül az egyeztetésekre, kompromittálva az etnikai paktumra irányuló kísérletet. Szembeötlő, hogy miközben magyar vonalon az RMDSZ kizárólagosságra törekszik, a román pártok közül valamennyi ott volt a FPER által szervezett találkozókon” – jelentette ki az EMNT elnöke.
Tőkés a kétoldalú tárgyalások előfeltételének nevezte, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek vezetői egyezzenek meg a tekintetben, miről folytassanak tárgyalást a román féllel. Szerinte nincs értelme román–magyar párbeszédről beszélni mindaddig, amíg a magyarok nem tudnak közös nevezőre jutni.
Toró T. Tibor az FPER alapítói ismeretében átverésnek nevezte a kezdeményezést. Az EMNP elnöke úgy vélekedett, két magyarázat lehet arra, hogy miért bízták „bűnszervezetre” a román–magyar párbeszéd ügyét: vagy gyengén teljesít az amerikai külügyminisztérium, vagy semmi köze az egész folyamathoz.
„A párbeszéd az autonómiáról kell szóljon, nem másról, hiszen ez a megoldás. Tény, hogy eredmény csak párbeszéd útján lesz, és valószínűleg akkor lesz sikeres, ha a nagyhatalmak is segítenek, de elsősorban belső nyomásra van szükség a közösség részéről” – jelentette ki a politikus.
Toró hozzátette, a hiteles román–magyar egyeztetésekhez az erdélyi magyar politikai vezetők egységes fellépésére is szükség van, ezért jónak tartaná egy magyar–magyar kerekasztal megrendezését.
A téma kapcsán Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, az erdélyi magyarság számára lehetőséget jelent, hogy az Egyesült Államok fokozott érdeklődést mutat Közép-Kelet-Európa, ezen belül a magyar–román viszony iránt. A Fideszes politikus szerint a közösségnek élnie kell ezzel az „exponáltsággal”. Németh Zsolt közölte, Magyarország figyelemmel követi az eseményeket, és a román–magyar dialógus tekintetében Budapest számára az erdélyi magyarok véleménye az irányadó.
Bíró Blanka, Rostás Szabolcs
Szabadság (Kolozsvár)

Nem áll ki „stratégiai szövetségese” mellett a Fidesz
Korábbi ígéreteik ellenére nem vesznek részt a pécsi Fidesz vezető politikusai az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltjének választási kampányában, Szilágyi Zsoltot nyíltan még az EMNP vezetőinek jó barátja, Németh Zsolt sem támogatja, Orbán Viktor pedig az RMDSZ jelöltjének kívánt sok sikert.
A korábbi romániai választási kampányoktól eltérően a vasárnapi államelnök-választás előtt már nem nyúlt „erdélyi stratégiai partnere” alá Fidesz. Az elmúlt hetekben történtek alátámasztják azt a korábbi értesülésünket, miszerint Orbán Viktor pártelnök-kormányfő nem nézte jó szemmel, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltet állítson a novemberi romániai megmérettetésre.
Erre már akár az is bizonyíték lehetne, hogy Orbán az államfőválasztást megelőzően fogadta az RMDSZ szövetségi elnökét és államfőjelöltjét, az EMNP jelöltjét azonban már nem, sőt a kampányhajrában Kelemen Hunornak kívánt sikert. Szilágyi Zsoltot azonban még a Néppárt vezető politikusainak jó barátjaként ismert Németh Zsolt volt külügyi államtitkár sem biztosította nyíltan támogatásáról szerdai kolozsvári látogatásakor, amikor Toró T. Tibor pártelnökkel és Tőkés László EP-képviselővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Pedig néhány héttel ezelőtt állítólag még az a konkrét ígéret is elhangzott egy Fidesz-vezető részéről, hogy politikusaik erdélyi jelenlétükkel is támogatni kívánják Szilágyi Zsolt kampányát. Legalábbis az EMNP ezt állította abban a közleményében, amelyben gratulált Orbánéknak az önkormányzati választásokon elért eredményekhez. E szerint Hoppál Péter kulturális államtitkár, a pécsi szervezet elnöke és a szervezet többi vezetője helyezte kilátásba azt, hogy „a romániai államelnök-választás kampányában jelenlétükkel is segíteni fogják a Néppárt munkáját”.
Átverte az EMNP-t a pécsi Fidesz?
A maszol.ro az ígéret publikussá tétele után meg is kereste a Fidesz budapesti sajtóirodáját azzal a kérdéssel, hogy számíthat-e az EMNP a segítségükre a romániai elnökválasztási kampányban. Akkor egy semmitmondó, kitérő választ kaptunk, amely szerint a Fidesz, „ahogy eddig, úgy ezentúl is támogatni fogja a határon túl élő magyarokat és érdekeiknek érvényesülését”. Ez a válasz valóban nem tekinthető az EMNP mellett történő kiállásnak.
Lapunk ezután Hoppál Pétert is megkereste a sajtóirodáján keresztül, ám a telefonos ígéretek ellenére kérdésünkre azóta sem kaptunk választ. Így a pécsi Fidesz-frakciónál érdeklődtük meg, hogy kik lesznek azok a politikusaik, aki a kampányhajrában Erdélybe jönnek Szilágyi munkáját segíteni.
Kérdésünkre ezúttal választ is kaptunk. E szerint fideszes vezető politikusok nem, legfennebb fiatal aktivisták támogatására számíthat az EMNP jelöltje. „A Fidesz-frakció a kolozsvári és pécsi fiatalok közötti (Pécs és Kolozsvár testvérvárosi viszonyából adódó) folyamatosan ápolt, jó kapcsolatnak köszönhetően az EMNP tagjai önkéntes munkát vállaltak Pécsett a 2014 őszi önkormányzati választási kampány utolsó napjaiban. A viszonosság és önkéntesség elvét szem előtt tartva, minden bizonnyal lesznek olyan pécsi fiatal aktivisták, akik támogatják az EMNP kampányát” – üzente a Fidesz frakció.
Válaszukban megemlítik: személy szerint Hoppál Péter azzal fejezte ki támogatását, hogy hivatalos erdélyi programja keretében látogatást tett Szilágyi Zsolt elnökjelöltnél. Ezt a magyarországi politikus nagyon diszkréten tehette meg, mert erről sem az EMNP, sem a jelöltje nem számolt be eddig a kampány ideje alatt.
Arról egyébként, hogy fiatal fideszes aktivisták (a Fidelitas tagjai) érkeznek Erdélybe segíteni Szilágyi kampányát, beszámolt szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor is. Ezt az EMNP elnöke szintén a kölcsönösség elvével magyarázta. Megemlítette, hogy a Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta kiváló kapcsolatokat ápol a Fidelitasszal.
"Nem mi mondjuk meg, kire szavazzatok"
Németh Zsolt ugyanakkor a szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján egyértelműsítette: Magyarország nem fogja megmondani az erdélyi magyaroknak, hogy kire szavazzanak a hét végén tartandó romániai elnökválasztáson. "Ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik jelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak" – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.
A maszol.ro-nak arra a kérdésére, hogy nem lát-e ellenmondást a fenti állítása és Hoppál Péternek az EMNP támogatására tett ígéretei között, Németh Zsolt kijelentette: „A politikában vannak egyéni, baráti kapcsolatok is, ez is a politika része, de én azt képviselőem, hogy a döntést a választásokon az erdélyi magyarokra kell bízni”.
A fideszes politikus ugyanezt a választ ismételte meg arra a kérdésre is, miként kommentálja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök sok sikert kívánt a választási versenyben Kelemen Hunornak. „A politika összetett társasjáték. Attól, hogy most itt vagyok a barátaimmal, Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval, fenntartom, hogy nem Magyarországnak kell megmondania, kire szavazzanak az erdélyi magyarok” – fogalmazott Németh Zsolt.
Cs. P. T.
maszol.ro

Lövészárok-politika lett az autonómiaképviselőetből
Az RMDSZ háromszéki politikusai számára a legfontosabb, hogy minden fórumon az autonómiát képviselőjék, a lényeg az, hogy bárkinek Kézdikőváron, Bukarestben vagy Brüsszelben is ugyanazt mondják – nyilatkozta Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács vezetője, a háromszéki RMDSZ elnöke szerint azok, akik most bűnszövetkezetet, árulást kiáltanak elvesztették arányérzéküket.
A politikus arra reagált, hogy a Krónika szerint nem amerikai, hanem Bukarestben bejegyzett civil szervezet közvetítésével zajlott Brassópojánán az a több napos kerekasztal beszélgetés, amelyen az RMDSZ és a román parlamenti pártok képviselői a Székelyföld jövőjéről tanácskoztak.
A lap szerint a Friends of Project on Ethnic Relations (FPER) egyesületet májusban jegyezték be Bukarest egyik kerületi bíróságán, és annak hátterében az a Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata politikus áll, akit korrupció gyanújával éppen kedden vettek őrizetbe az ügyészek. „A FPER nem amerikai, hanem román szervezet, amely csak azt a látszatot próbálja kelteni, hogy az Egyesült Államok közvetít a két fél között” - idézte a lap Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét.
„Egyesek számára savanyú a szőlő”
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy a brassópojánai román-magyar tárgyalások első hírére egyesek még azért panaszkodtak, hogy őket miért nem hívták meg az eseményre. Kijelentette: a meghívottak személye nem rajtuk múlott, és úgy értékeli, a mostani támadások annak tulajdoníthatóak, hogy egyesek számára „savanyú a szőlő”.
A politikus elmondta: az elmúlt időszakban több amerikai, belga, francia és más országok diplomatái, illetve mérvadó nemzetközi kiadványok képviselői keresték fel a háromszéki magyar elöljárókat és a székelyföldi autonómia törekvések iránt érdeklődtek. Hozzátette: Izsák Balázs azt gondolja, kizárólagos joga van az autonómiáról, a székely zászlóról tárgyalni, holott az a jó, ha minél többen képviselőik az ügyet.
A háromszéki tanácselnök szerint Izsák Balázs átlépett a pártsemleges oldalról a pártpolitikába. Ezt is bizonyítja, hogy a napokban kirúgták Bíró Zsoltot, az MPP elnökét az SZNT-ből, mert nem az ő szájuk íze szerint képviselőte az autonómia ügyét. „Háromszéken arra törekszünk, hogy a nemzetpolitikát segítsük elő, ezért mindenki mellé odaállunk, aki Székelyföld ügyét előre viszi” – mondta Tamás Sándor.
„Nem állt módunkban ellenőrizni”
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ helyi elnöke kifejtette: nem tartották titokban, hogy részt vettek a tárgyalásokon és azt se, hogy miről tárgyaltak. Rámutatott: őket Allen Kassof (szerk. megj: a Project Of Ethnic Relations szervezet volt elnöke) hívta meg a beszélgetésekre, és elmondta, hogy közvetíteni akar a magyarok és románok között. A polgármester szerint nem volt hiba részt venni a brassópojánai találkozókon, azt viszont nem áll módjukba leellenőrizni, hogy ki áll a tárgyalásokat szervezők mögött: "az amerikai titkosszolgálatok, a NATO vagy amerikai külügy".
Az biztos: a tárgyalás szervezői képesek voltak arra, hogy egy asztal mellé ültessék a román politikai elit képviselőit a bukaresti sajtó mérvadó véleményformálóit és a székelyföldi politikusokat – szögezte le. A sepsiszentgyörgyi elöljáró rámutatott: tíz éve politizál, ezért rajta senki nem kérheti számon Neptunt, de a tíz év alatt tudomása szerint ilyen szintű román magyar találkozó nem volt román és magyar politikusok között.
A háromszéki politikusok ezeken a találkozókon markánsan képviselőték a székelyföldi autonómia ügyét. Antal Árpád szerint most, hogy leárulózták őket, az a kérdés hogy februárban elmenjenek-e az újabb találkozóra, vagy beszéljék meg az amerikaiak és a románok, hogy mit kell kezdeni az itt élő magyarokkal?
„Újra kell gondolni az SZNT szerepét”
Antal Árpád kifejtette: mindig üdvözölték, amikor az SZNT nemzetközi kapcsolatokat épített, nem bagatellizálták azokat. Szerinte a brassópojánai román-magyar tárgyalásokat és az azon részt vevő magyar politikusokat érintő támadások kártékonyak, egyesek megpróbálják kiásni azokat a lövészárkokat, amiket Háromszéken megpróbáltak betemetni.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ most sem sajátította ki kampány célokra a Székelyek Nagy Menetelését, és a rendezvény idején se vittek magukkal pártjelképeket. Izsák Balázs pedig ma is az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel lépked előre, olyan körülmények között, hogy a jogi felelősség a szövetség polgármestereit és helyi tanácsosait terheli az autonómiahatározatokért és a kitűzött székely zászlókért.
Antal Árpád szerint eddig értelmes munkamegosztás volt, de azzal, hogy Izsák Balázs felmegy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pódiumaira, elkötelezte magát egy politikai szervezet mellett, ezért újra kellene gondolni az SZNT szerepét. Kifejtette: ők soha nem kérték az SZNT-től, hogy legyen az RMDSZ mozdonya vagy utánfutója, hanem éppen azt, hogy legyen pártsemleges.
Kovács Zsolt
maszol.ro

SZNT-s tisztségek nélkül maradt Biró Zsolt
Azért váltották le a Székely Nemzeti Tanácsban (SZNT) betöltött alelnöki tisztségéből, és távolították el a testület vezetőségét alkotó állandó bizottságból Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét, mert az autonómia ügyében tárgyalást folytatott az RMDSZ-szel – állítja maga az érintett. Ezzel szemben az SZNT elnöke, Izsák Balázs úgy fogalmazott: Csíki Sándor halála óta elnök nélkül maradt marosszéki szervezetben egyszerű tisztújítás ment végbe, a tagok pedig Biró helyett mást delegáltak az országos alelnöki pozícióba.
Bár szabályosnak látszó lépésről van szó, Biró Zsolt szerint az SZNT-s manőver mögött Izsák Balázs bosszúja áll.
Személyeskedésektől sem mentes vita után
A tisztségeiből visszahívott SZNT-alelnök azzal vádolta felettesét, hogy az állandó bizottság tagjainak a beleegyezése nélkül kezdett Szilágyi Zsoltnak kampányolni. „Magánemberként Izsák Balázs annak kampányol, akinek akar. De az Erdélyi Magyar Néppárt szerint az alakulat államfőjelöltjét, Szilágyi Zsoltot Izsák és általa az SZNT is támogatja. Amikor szóvá tettem, hogy a magát párton felüli szervezetnek tartó Székely Nemzeti Tanácsnak nem kellene belemennie efféle politikai játékokba, Izsák Balázs megsértődött és felvetésemet bizalmatlansági indítványként élte meg” – állítja Biró Zsolt, hozzátéve: ez adott okot a szervezeten belüli megtorlásra.
Az MPP-elnök és volt SZNT-alelnök szerint Izsák ellentámadásba lendült; ennek következtében a múlt hét végén összehívott marosszéki nemzeti tanácsi ülésen Birót is elővették, és összeférhetetlenséget állapítottak meg esetében. „Azt mondták, hogy a Székely Nemzeti Tanács alelnökeként nem folytathattam volna tárgyalásokat autonómia-ügyben az RMDSZ-szel. Izsák Balázs szerint nekünk kizárólag csak az SZNT autonómiastatútumát szabad elismernünk, így csak arról beszélhetünk. A gyűlésen az is elhangzott, hogy valóban szükség van a párbeszédre, de vannak helyzetek, amelyekben az RMDSZ-szel nem szabad tárgyalnunk!” – idézte fel a széki tanácsban elhangzottakat Biró Zsolt. Az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványban valóban az állt, hogy az MPP utóbbi hónapokban folytatott tevékenysége és az SZNT irányvonala között markáns ellentét feszül, ezért a két tisztség együttes ellátása összeférhetetlen.
A Székely Nemzeti Tanács ugyanis alkalmatlannak tartja az RMDSZ nemrég publikált autonómiatervezetét, míg Biró Zsolt a közvitában való részvételre szólította fel híveit. Az Itthon.ma portál szerint személyeskedésektől sem mentes, szenvedélyes vitát követően a küldöttek nagy többséggel fosztották meg alelnöki tisztségétől Birót, és még a szervezet napi ügyviteléért felelős állandó bizottságából is visszahívták.
Biró szerint tárgyalni kell
A polgári alakulat vezetője viszont úgy véli: amennyiben az SZNT és a székelyföldi magyarság önrendelkezést szeretne, nem hogy az RMDSZ-szel, de még a kormánnyal és a román pártokkal is tárgyalnia kell. „Visszakérdeznék: nem a demokrácia és a jogállam keretében szeretnénk kivívni jogainkat? És akkor nem kell másokkal is leülnünk és tárgyalásokat folytatnunk az autonómiáról?” – tette fel a költői kérdéseket Biró, aki nyomatékosítani kívánta, hogy az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélésektől függetlenül számára továbbra is az SZNT által kidolgozott autonómiastatútum a „kőtábla”. Az MPP elnöke úgy véli, a tisztségeitől való megfosztása egy veszélyes folyamatot indított el az SZNT-ben, ami akár a szervezet végének a közeledtét is előrevetítheti.
Izsák szerint nem szankcionáltak
A portálunk által megkeresett Izsák Balázs elutasította a vádakat; nem zárkózott el a kérdések megválaszolásától, de kijelentette, hogy „az ügyben nem az SZNT elnökének kellene nyilatkoznia”. Mint mondta, Biró Zsolt nem az első és nem is az utolsó, akit a területi szervezet visszahív az állandó bizottságból, amit azonban nem szankcióként kell értelmezni. Izsák szerint az ügyben Márton Zoltánt, a nyáron elhunyt Csíki Sándor helyébe választott új elnököt kellene kérdezni. Makfalva MPP-s polgármesterét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült szóra bírnunk.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

SZNT, EMNT, EMNP: Szilágyi
Ha vasárnap a magyar szavazatok aránya meghaladja a 2009-es 3,8 százalékot, az a két magyar államelnökjelöltnek lesz köszönhető – jelentette ki Tőkés László, az EMNT elnöke, utalva arra, hogy az öt évvel ezelőtti választáshoz képest ezúttal az RMDSZ mellett az EMNP-nek is saját jelöltje van.
Egy asztalnál foglalt helyett csütörtökön Csíkszeredában Tőkés László, Izsák Balázs és Toró T. Tibor. „A mostani jelenlétünk nem konjunkturális, hanem egy hosszú távú érdek az autonómia ügyében” – így indított Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki rögtön meg is magyarázta, hogy a sajtóesemény legfontosabb szereplője, Szilágyi Zsolt néppártos államelnökjelölt miért nincs a helyszínen. „Tévés szereplésen van Székelyudvarhelyen.”
Az államelnök-választási kampány kapcsán Toró kiemelte, az elmúlt hetekben „vegytisztán kirajzolódott”, hogy az RMDSZ arra táncol, amit Bukarestben húznak. „Ezzel szemben Szilágyi Zsolt az autonómia jövőképét jeleníti meg. Ezért is mondjuk, hogy ezúttal értékválasztásról van szó, nincs bejutási küszöb, és nincs negatív következménye annak, ha valaki a szívére hallgat vasárnap.”
Izsák: választás után elölről kell kezdeni
„Minden választáskor elmondjuk, hogy értékek, elvek és célok mellett áll a Székely Nemzeti Tanács. A mostani kampányban még nyilvánvalóbbá vált, hogy meg kell szólalnunk” – kezdte mondandóját Izsák Balázs SZNT-elnök, majd keserűen megjegyezte: az RMDSZ autonómiastatútuma kapcsán feltett kérdéseikre nem kaptak érdemi és tartalmi válaszokat. „A választás után elölről kell kezdeni a tárgyalásokat, új szereplőkkel és új keretben. Az RMDSZ nem egyedüli képviselője a székelységnek, ezért egy széles konszenzust kell megteremteni. Magyarországot sem szabad kihagyni a tárgyalásokból” – húzta alá.
Tőkés: ezt nem tűrhettük
Tőkés László szerint Szilágyi Zsolt arra hivatott, hogy az egész integrált autonómiaküzdelmet képviselője. Az önrendelkezés kérdéskörén haladva kijelentette: az SZNT és az EMNT évekkel ezelőtt többek között épp azért jött létre, mert az RMDSZ elsikkasztotta az autonómia iránti törekvéseket. „Ezt nem tűrhettük. Az RMDSZ ma is ki akarja ütni a létező autonómiastatútumokat, és csak az övét tartja létezőnek.”
Felidézve a 2009-es államelnök-választást, az EMNT elnöke a következőket mondta: akkor 383 ezer szavazatot gyűjtött össze az RMDSZ jelöltje, ami a szavazatok 3,8 százalékát jelentette. „Most se lesz több a 3,8 százaléknál. Ha mégis, akkor az a kettős jelöltállításnak lesz köszönhető.”
Kozán István |
Székelyhon.ro

A jó választás szabadsága
A hétvégén több kérdés is eldől a romániai államfőválasztáson. Az ország politika iránt érdeklődő lakossága vélhetően elsősorban arra kíváncsi, hogy a bő tucatnyi jelölt közül melyik kettő kerül be a második fordulóba. A közvéleménykutatásokat nézve jó esély mutatkozik rá, hogy e két jelölt Victor Ponta és Klaus Johannis legyen. Ebben az esetben a következő kérdés az, hogy beleszalad-e az RMDSZ az újabb pofonba e témakörben. A Traian Băsescu leköszönő államfő ellen irányuló, posztkommunista erőket támogató kampányolás már két ízben csődöt mondott, s most is vélelmezhető, hogy az erdélyi magyarok nagy része több okból is inkább rokonszenvezik Klaus Johannisszal, mint az RMDSZ által látványosan támogatott Victor Pontával, aki magyar kérdésben már nem egyszer kimutatta a foga fehérjét.
Pofozkodás helyett
A másik kérdés, ami inkább bennünket, magyarokat érint, hogy mennyire sikerül megmozgatni az RMDSZ és az EMNP jelöltjeinek a magyar lakosságot. A számok azt mutatják, hogy a személyekre kiélezett verseny mobilizáló is lehet: 2007-ben, amikor az RMDSZ mellett Tőkés László is elindult független jelöltként, többen járultak az urnákhoz, mint 2009-ben vagy 2014-ben. (Tőkés László kapott 176533 szavazatot, az RMDSZ 282929-et, ami összesen 459 462-t tesz ki, szemben a 2009-ben elért 431739 vokssal, illetve a 2014-es 350689 szavazattal.)
Az RMDSZ államfőjelöltjei a választás első fordulójában rendre kevesebb szavazatot kaptak, mint a szövetség szenátusi és képviselőházi listái, s választástól választásra egyre nagyobb volt az abszolút számban mért csökkenés. Frunda György 1996-ban 761411 voksot szerzett, rá négy évre, 2000-ben már elvesztette szavazóinak egytizedét, 696989 szavazatot gyűjtve be. A szavazatcsökkenés üteme gyorsult, Markó Béla államfőjelöltként 2004-ben 533446 szavazatot kapott, ami közel 25 százalékos veszteséget jelent, Kelemen Hunornak 2009-ben ezt is sikerült lényegesen alulmúlni 372764 szavazattal, ami már 30 százalékos veszteséget jelent a négy évvel korábbi eredményhez képest, s kevesebb mint a felét Frunda György 1996-os voksainak. Idén jó esély van a lejtmenet megállítására. Sokan gondolják úgy, hogy ha a két magyar jelölt együttesen összegyűjt 350–400000 szavazatot, már érdemes volt versenyhelyzetet teremteni.
Az is érdekes kérdés, hogy miként oszlanak majd meg a magyar szavazatok olyan helyzetben, amikor nem lehet a parlamentből való kieséssel riogatni, elvégre a második fordulóba egyik jelöltnek sincs esélye bekerülni. Kelemen Hunor láthatóan a negyed évszázad alatt bejáratott logó erejében bízik, kerüli a nyíltszíni vitát. A két jelölt debattőri adottságait ismerve ez nem meglepő. Más kérdés, hogy elég gyenge érv, hogy nem kíván a másik magyar jelölttel „pofozkodni”. Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke találóan mutatott rá, hogy a Székelyföld jövőjével és a területi autonómia részletkérdéseivel foglalkozó elvi vita aligha nevezhető pofozkodásnak. Az sem meggyőző érv, hogy Kelemennek a románokkal van vitatkozni valója, hiszen az 1992. október 25-i Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása óta az a cél, hogy az egész erdélyi magyarság felsorakozhasson egy egységes autonómiakoncepció mögé, márpedig az RMDSZ autonómiastatútuma erre nem alkalmas.
Ami a választási részvételt illeti, nem tudhatjuk, hogy egyáltalán fognak-e annyian szavazni, ahányan a két jelölt aláírásgyűjtő íveit szignálták. Mert sok ember nem utasítja vissza a többnyire fiatal és kedves aláírásgyűjtő polgártársát, ugyanakkor nem veszi magának a fáradságot, hogy előkeresse személyi igazolványát, és elballagjon vele a szavazófülkéig, amikor vasárnap jobb dolga is akad. Azt sem tudhatjuk, hány magyar gondolja úgy, hogy inkább érdemben szól bele a versenybe, és már az első fordulóban az esélyesebbnek vagy szimpatikusabbnak gondolt román jelöltre adja a voksát.
Bízzunk benne, hogy ők lesznek kevesebben. Bármilyen rossz ugyanis a véleményünk az RMDSZ negyed évszázados politikai teljesítményéről, hiba lenne azon örvendezni, hogy a szövetség az idő elteltével egyre kevesebb voksot tud összegyűjteni. S nemcsak azért, mert számszerűen egyre kevesebben vagyunk, az elvándorlás, az asszimiláció és a demográfiai problémák miatt, hanem azért is, mert egyre többen fordulnak el nemcsak az RMDSZ-től, de általában a közélettől, a kiábrándultakat pedig nagyon nehéz visszacsábítani az urnákhoz, politikailag aktivizálni. Nyitott kérdés az is, hogy sikerül-e a föderalizmust, Románia erdélyiesítését ígérő autonomista magyar jelöltnek bármilyen kis mértékben is megmozgatni az erdélyi öntudattal rendelkező románságot. Döntse el ezt a román választó, mi magyarok viszont ezúttal rendelkezünk egy hiteles és jó alternatívával.
Arcél
Szilágyi Zsolt eddigi pályafutása garancia arra, hogy a jövőben is a nemzeti érdekeket fogja képviselőni, akár a személyes pozicionális érdekei ellenére. Már 1989 előtt Tőkés László mellett találjuk, amikor nem volt életbiztosítás kiállni a magyar ügyek mellett, egyik előadója volt az emlékezetes Dsida-estnek, amelynek betiltása vezetett végül Tőkés Lászlónak a cseausiszta hatóságokkal való szembeszegüléséhez, innen egyenes út a temesvári népfelkeléshez és a bukaresti hatalomváltáshoz. A MISZSZ 1990 márciusi első kongresszusán az egyetlen jelölt volt a szervezet listáján, aki ellen nem szavazott senki, akit valamennyi küldött egy akarattal támogatott. A MISZSZ-RMDSZ egyezség eredményeként legfiatalabb képviselőként be is jutott a törvényhozásba. 2004-ig tarthatta meg mandátumát, mialatt a frakció fősodrának rosszallása mellett is következetesen kiállt az autonómiaprogram mellett, nemcsak szavakban, hanem konkrét tervezeteket is felvállalva. A frakció többségével ellentétben kiállt a Bolyai Egyetem ügyében is, minden lehető fórumon képviselőte a csángók ügyét. Nem csoda, hogy kényelmetlenné vált a Medgyessyvel és Gyurcsánnyal bratyizó nagyváradi RMDSZ-es vezetés számára. Időközben elvégezte a politológia egyetemet is Budapesten, szakterülete a külpolitika, hét éve Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Következetes kiállásával megszerezte a Székely Nemzeti Tanács támogatását is.
Szilágyi Zsolt eddigi politikai pályája töretlen, erkölcsileg kikezdhetetlen a magánéletben és a politikában egyaránt, neve szorosan összefonódott „az erdélyi magyar történelmi műhely”, a magyar nemzeti önkormányzat megteremtésének igyekezetével, az önálló, magyar érdekek mentén való politizálással. Aki szavazata révén őt ruházza fel bizalmával, nem fog csalatkozni.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés: felül kell vizsgálni az egész román-magyar politikát
A Duna Tv Közbeszéd című műsorának meghívottjaként Tőkés László, a Fidesz Európa Parlamenti képviselője a kolozsvári stúdióban Maksay Ágnes műsorvezetővel előbb a vasárnap sorra kerülő államelnök-választásról beszélgetett.
Tőkés László szerint mivel ezúttal két magyar jelölt indul a választásokon, ez az erdélyi magyarok számára egy „tipikus nyerő játszma”, ugyanis mindkét fél csak nyerhet.
A műsorvezető azon felvetésére, miszerint az előrejelzések szerint most vasárnap a választásokon a magyarok körében is alacsony részvételre lehet számítani, Tőkés azt mondta, hogy mindenképpen nagyobb részvételre számít, mint amilyen 2009-ben volt, amikor Kelemen Hunor, a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltje mindössze 390 ezer szavazatot gyűjtött.
A beszélgetés kitért az autonómiára és a föderalizmusra is, amelyet Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje hirdet a kampánya során. Itt Tőkés úgy fogalmazott, hogy nem szabad illúziókat tápláljunk, mert a román közvélemény „nem vevő” az autonómiára és a föderalizmusra, esetleg csak Erdélyben van egy félénk érdeklődés ezen ügyek iránt.
Tőkés László szerint felül kell vizsgálni az egész román-magyar politikát a párbeszéd egy olyan formája által, amely nem a „szépelgésben” és a hidakról való „papolásban” merül ki. Olyan megbeszélésekre van szükség, amely az egyenrangúság és az európaiság nyelvén kimondja: az erdélyi magyarok helyzetét is ugyanúgy meg kell oldani, mint a koszovói, a moldovai, vagy az ukrajnai helyzetet – szögezte le Tőkés.
Az amerikai közvetítéssel történő román-magyar párbeszédet – amely nagy port kavart a sajtóban – az EP képviselő önmagában kedvezően értékelte, viszont azt is elmondta, hogy az RMDSZ-t egy „eredendő gyengeség fűzi a posztkommunista szociáldemokrata párthoz”. Tőkés miután utalást tette arra, hogy a tárgyalásokon közvetítő szervezet, az új alapítvány, a PER Barátai Egyesület alapítói közül többen korrupciós ügyekben keveredtek, elmondta: furcsa gazdasági, politikai, korrupciós esetnek látja, hogy ugyanazon „levitézlett pártkatonák” térnek most vissza. Tőkés szomorúnak tartja, hogy az RMDSZ ezekkel az emberekkel tárgyal, miközben a magyar-magyar párbeszédet elutasítja. Tőkés László úgy véli, hogy nem hitelesek azok, akik ezeket a párbeszédet kezdeményezték, és előbb a magyar-magyar párbeszéd révén tisztázni kellene a közös magyar álláspontot a románsággal szemben. dunatv.hu
Erdély.ma

Hajba kaptak Orbán Viktor jókívánságán
Hazug kampánnyal vádolja az RMDSZ-t és államfőjelöltjét az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), amely szerint nem igaz, hogy Orbán Viktor kormányfő Kelemen Hunort támogatná az elnökválasztási kampányban, mint ahogy azt a szövetség állítja.
Az EMNP-nél az alakulat által az elmúlt napokban a közösségi médiában, az írott és elektronikus sajtóban, valamint a választópolgárok postaládáiban terjesztett kampányhirdetés verte ki a biztosítékot, melyen szerepel egy Kelemennel és a magyar miniszterelnökkel készült közös fotó is. A reklám Orbán-idézetet is tartalmaz, amelyben a kormányfő sok sikert kíván Kelemennek a romániai államfőválasztáson való részvételéhez.
Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján közölte: az a minimum, ha az RMDSZ bocsánatot kér a választóktól, amiért szándékosan megtévesztette őket a „hazug kampánnyal”. A politikus emlékeztetett Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága Fideszes elnökének szerdán Kolozsvárt elhangzott nyilatkozatára, miszerint ha bárki azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Magyarország egyik vagy másik magyar államfőjelölt mellett elkötelezett, az nem felel meg a valóságnak.
„A kampányhajrában bizonyossá vált a mondás igaza, miszerint Kelemen Hunor Victor Pontával hál, de Orbán Viktorral takarózna. Az RMDSZ államfőjelöltje a román kormányfővel, a szociáldemokraták elnökjelöltjével közösen iskolabuszokat vitt a Székelyföldre, és Nyergestetőn is együtt kampányoltak. Mindez jól mutatja: aki Kelemen Hunorra szavaz, az Victor Pontát támogatja” – jelentette ki Csomortányi a Zatykó Gyulával, az EMNP országos alelnökével rendezett sajtótájékoztatón.
A váradi politikus azt is felrótta az RMDSZ-nek, hogy azt a látszatot akarja kelteni, mintha a Fidesz már nem stratégiai szövetségese a néppártnak. Ennek ellenkezőjét bizonygatva emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az EMNP közel százezer erdélyi magyar állampolgár regisztrációját segítette, ugyanakkor Tőkés László – miután Erdélyben nem sikerült közös nevezőre jutni az RMDSZ-szel – a Fidesz listáján jutott be az Európai Parlamentbe.
Kelemen Hunor szerint viszont rossz úton jár, aki azt gondolja, hogy ne lenne valós támogatás az Orbán Viktortól származó buzdítást hirdető kampányszórólapok mögött, vagy hogy ezek terjesztése a miniszterelnök beleegyezése nélkül történne.
„Akinek van füle, az hallja, akinek van szeme, az látja. Ha valaki nem hiszi, fel lehet hívni Orbán Viktort. Az pedig engem nem mozgat meg különösebben, hogy Németh Zsolt mit mond egy baráti találkozón, teadélutánon” – utalt csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke arra, hogy a fideszes politikus egy nappal korábban Tőkés László EP-képviselő és Toró T. Tibor EMNP-elnök társaságában fejtette ki véleményét a romániai államfőválasztásról.
Különben az RMDSZ először hivatalos Facebook-oldalán közölte a hét elején, hogy Orbán sok sikert kívánt Kelemennek a választáson, azt a látszatot keltve, mintha a kormányfői buzdítás most, a kampányhajrában hangzott volna el.
Ezzel szemben az igazság az, hogy a miniszterelnök jókívánsága két és fél hónappal ezelőttről származik, amikor is a budapesti Országházban fogadta a szövetségi elnököt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a Krónikának megerősítette: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke sok sikert kívánt Kelemen Hunornak a romániai elnökválasztáson való részvételéhez kettejük augusztus 14-ei budapesti egyeztetésén.
Kelemen spekulációt emleget FPER-ügyben
Kelemen Hunor spekulációnak tartja, hogy pénzmosással és szervezett bűnözői csoport létrehozásával gyanúsított személyek állnak a román–magyar párbeszédet szorgalmazó Friends of The Project on Ethnic Relations (FPER) hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre fontosnak nevezte, hogy a brassópojánai tárgyalásokon a szövetség képviselői kifejthették álláspontjukat, amely ezáltal az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének képviselőin keresztül a washingtoni adminisztrációhoz is eljut. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy hamarosan a pártelnökök szintjén is tárgyalási forduló következik. „A többi spekuláció, amiben én nem vagyok jó, ebben önök sokkal jobbak” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Rostás Szabolcs |
Krónika (Kolozsvár)

Választhatunk
Túl vagyunk egy kemény, sőt néha kimondottan durva államfő-választási kampányon, vasárnap pedig megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy a polgárok eldönthessék: kit tartanak a legmeggyőzőbbnek a tizennégy jelölt közül. 
A kampányidőszak egyik főszereplője ezúttal a jelöltek és a pártok mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) volt. Tevékenységének legfőbb áldozata a kormányzó PSD, amelynek jelöltje, Victor Ponta a legnagyobb eséllyel vág neki a megmérettetésnek, viszont a párt több vezető politikusa elleni eljárás a legkevésbé sem tesz jót az esélyeinek.
Az, hogy a párt szürke eminenciása, Viorel Hrebenciuc ellen egyszerre három ügyben is nyomoz a DNA, és az, hogy kiderült: Hrebenciuc a pártelnöki tisztséget is „belengette” Dan Sovának, rábeszélendő, hogy kezdeményezze a korrupcióellenes törvény számára kedvező módosítását, akkor is árnyékként vetül a pártra, ha Hrebenciucot gyorsan beáldozták. Persze ez nem jelenti azt, hogy Ponta nem győzhet – viszont beszédes bizonyítványt állít ki az ország morális szintjéről, ha valóban rá szavaznak a legtöbben.
Igaz, a másik kormánypártnak, az RMDSZ-nek is kijutott a „jóból”: bizonyára nem hiányzott nekik, hogy a választás előtti héten derült ki: meglehetősen kétes hátterű és szándékú szervezet képviselőinek közvetítésével ültek le egy második, megkérdőjelezhető legitimitású „neptuni” egyezményt létrehozni a magyarok és a románok között.
Már csak azért is, mert a magyarok az EMNP jelöltjének ringbe szállásával most először két jelölt közül is választhatnak. (Ott van persze kisebbségiként Klaus Johannis is, de nem biztos, hogy jó lenne a magyar közösség jövője szempontjából, ha sok magyar rá szavazva biankó csekket állítana ki a szász, de mégiscsak egy bukaresti párt élén politizáló, a magyar ügyek iránt semmilyen empátiát nem tanúsító jelöltnek.)
Az első forduló tehát számunkra most főleg a magyar–magyar versenyről szól – hiszen ezúttal nem kell a parlamentből való kieséstől félni. A képviselőet elvesztésével való riogatás most tárgytalan, az eddigi eredmények és programok alapján döntheti el mindenki, melyik magyar jelölt, melyik magyar politikai oldal politikáját, jövőképét tartja hitelesnek és támogatásra méltónak.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi dilemmák
Nincsenek könnyű helyzetben az erdélyi magyarok.
Vasárnap ismét választani hívják/küldik/ráncigálják vagy lökdösik őket – pártok, papok, aktivisták, lelkészek, némelyiküket (egyre ritkábban) a lelkiismeretük. A szavazás tétje: ki lesz Románia elnöke az elkövetkező öt esztendőben. A magyar jelöltek okozta bőségzavar mellett létezik azonban számos, a szavazástól visszatartó tényező is.
Az erdélyi magyarok – és nem csak ők – csalódottak, de ők például az autonómiáért harcolókban is. Az elmúlt huszonöt esztendőben ígértek nekik fűt meg fát, meleget, önrendelkezést, toronyórát lánccal. Tette ezt rendre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, majd annak civilszervezetekbe és új pártokba tömörült belső ellenzéke. Elmozdulás azonban nem igazán történt. Ahogyan nem mozog a nyugdíjak összege sem felfelé – inkább azok vásárlóértéke, de az már lefelé. Nincs magyar egyetem, csak budapesti támogatású magánintézmény, nincs anyanyelvű orvosoktatás, van ellenben elvándorlás, munkanélküliség s akkora mértékű korrupció, hogy globális szinten elosztva is megrengetne több államot egyszerre.
Ilyen körülmények között indulhat el nem túl nagy jókedvvel az erdélyi magyar felkeresni a szavazókört, ahol állhat majd tanácstalanul, hogy arról döntsön, melyik be nem jutó magyarra üti a pecsétjét (Romániában pecséttel történik a szavazás): Kelemen Hunor RMDSZ-elnökre vagy Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére. Már ha nem akar a többi, pontosan tucatnyi román jelölt közül választani, akik közül egyik a tíz év után leköszönő Traian Basescu állítólagos és titkos üdvöskéje, de van köztük (állítólag) több hírszerző, demagóg és populista, magát igazi szocialistának valló uzsorás vagy kicsinyes környezetvédő, de a magyarokat legszívesebben egy kanál vízben megfojtó Vadim Tudor, esetleg Gheorghe Funar is egy opció.
Szándékosan hagytam a végére a második fordulóba is feltehetőleg befutó, eddig a közvélemény-kutatásokban a két legjobban szereplő jelöltet: a diplomaplágiuma mellett számtalan korrupciós váddal illetett jelenlegi kormányfőt, a szociáldemokrata Victor Pontát és a jobboldali Klaus Johannist, az elvileg kisebbségi származású nagyszebeni szász polgármestert, aki családjával együtt több műemlék épületet is megszerzett, és még számos összeférhetetlenségi üggyel is büszkélkedhet.
Ez a kínálat, és a szavazófülkében bosszantóan társul majd mellé a fejtörés, hogy ugyan milyen célból is tartózkodik ott és akkor, abban a pillanatban, éppen a világnak azon a pontján a nyájas szavazó. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Romániának nem lesz magyar államfője. Az erdélyi magyarság politikai alakulatai azért indítottak mégis két jelöltet, hogy az ezzel járó kommunikációs lehetőségeket megragadva közelebb vigyék a románokhoz az autonómia ügyét. Ennek sikerességét talán később ismerhetjük meg, bár sok reményt ehhez nem fűznék.
A másik mozgatórugó viszont a második, döntő forduló előtti szokásos szavazatajánlás lehetőségének a kihasználása volt. Hogy az első két befutó közül tulajdonképpen kinek a támogatására szólítják majd fel híveiket a magyar jelöltek. És ez az első forduló dilemmája is. Majdnem olyan az egész, mint a huszonkettes csapdája. Leszavaz az ember Szilágyira vagy Kelemenre (vagy vice versa), miközben már eleve tudja, hogy tulajdonképpen indirekten valamelyik másikra voksol a többi tizenkettő közül.
Az már tegnap is látszott, hogy a kavarás a leginkább az utolsó száz méteren indult be, mindenféle szavazóbűvölő ki- és bejelentéssel. Miután folyik a „kit támogat a Fidesz Erdélyben és kit nem” polémiája, íme, egy kis ízelítő a legfrissebb kijelentésekből: „Kelemen Hunor Victor Pontával közösen iskolabuszokat vitt Székelyföldre, és Nyergestetőn is együtt kampányoltak. Mindez jól mutatja: aki Kelemen Hunorra szavaz, az Victor Pontát támogatja.”
Közben Kelemen a kampányban végig úgy tett, mintha nem is létezne magyar ellenjelöltje, és vitázni sem volt hajlandó vele. Szilágyi sem személyeskedett, de ő meg azt kommunikálta, hogy az RMDSZ a bukaresti hatalommal egyezkedő, megalkuvó párt, míg egyedül ők az erdélyi magyar autonómiaigény hiteles képviselői.
Szavazó legyen a talpán, aki ezek után vasárnap meg tudja nyugtatni a lelkiismeretét.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap

A sosem volt új Erdély víziója – Interjú Szilágyi Zsolttal
Érthetővé kell tenni a románok számára is, hogy nem a közös zsákmányon akarunk osztozni velük, hanem a közös jövőn – tartja Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államelnökjelöltje. Szerinte törik a jég Erdély erdélyesítése ügyében. 
– Tizennégy év bukaresti képviselősködés után hogyan fogadták a hajdani kollégák – immár államelnök-jelölti minőségében?
– A tiszta, őszinte beszédre semmiféle negatív reakciót nem tapasztaltam. Nekem a bukaresti emberekkel amúgy sincs bajom, sokkal inkább a hatalmi szervezetekkel, amelyeket természetesen emberek működtetnek, akik néha korruptak. Több hét terep- és stúdiójárása után azt tapasztaltam, hogy a többség megérti, elfogadja, de legalábbis vitaalapnak tekinti, amit képviselőek. Törik a jég.
– Milyennek ítéli a kampányt, a témafelvetéseket, a színvonalat? Összességében a mezőnyt.
– Ebben a kampányban minden korábbinál nagyobb mértékben jelen volt a pénz – nem a mi részünkről, teszem hozzá. Talán szerénytelenül hangzik, de vallom, hogy a legmagvasabb, Románia legalaposabb szerkezeti átalakítását célzó programmal mi rukkoltunk elő. Mindenki beszél a korrupcióról, az igazságszolgáltatásról, az egészségügy nehézségeiről, az oktatás megreformálásának szükségességéről.
Az ország egészére vonatkozó mély szerkezeti átalakítást azonban Trianon után programszerűen egyetlen romániai politikai párt sem fogalmazott meg, ezt tettük mi most az asztalra. És elmondható, hogy a sokkhatáson túl mindez nem fordult agresszív visszautasításba, a többség érdeklődő, kutató, vizsgáló álláspontra helyezkedett az Erdély erdélyesítésére vonatkozó elképzelésünk megismerését követően.
– Az EMNP-hez hasonló kis pártnak van más választása, mint olyat hirdetni, amire mindenki felkapja a fejét?
– A néppárt azért alakult, hogy legyen végre egy olyan politikai erő, amely a tiszta beszéd, az erdélyiség és a magyar érdek egyidejű megjelenítője. Növekvőben lévő regionalista párt vagyunk, nem rendelkezünk a nagy országos pártok lehetőségeivel, de a rájuk jellemző negatív „vonásokkal” sem. Nem zsákmánypártnak alakultunk, hanem értékközpontú, világos jövőképpel rendelkező formációnak, amely a hosszú távú építkezésben érdekelt.
Az élethelyzetünkből fakadóan az erdélyi románok a mi természetes partnereink, az autonómiák rendszerének bemutatási módja – nemcsak a magyar–román, de a Bukarest–Erdély-tengelyen is – kiterjesztette a politikai kommunikációnk lehetőségeit. Akad olyan erdélyi román pártvezető, aki azt mondja, még keményebben kellene hangoztatnunk az autópálya vagy a brassói reptér ügyét, mivel nekik nem engedik pártjuk bukaresti vezérei.
– Esély vagy veszély a faltörő kos szerepét játszani ebben a kényes témában?
– Én inkább esélyként kezelem. Több hónapos műhelymunka eredményeként kristályosodott ki ez a program, amely mellett politikai vitaasztaloknál, fórumokon, de a piacokon is tudunk érvelni. Jövőképről van szó: milyen országban szeretnénk élni? Útra készülve az ember felcsomagol ugyan, de csak út közben derül ki, hogy kell-e cipőt, netán étrendet váltani, melegebb ruhát felvenni. Egy ilyen nagy és mély téma vállalásának pedig vannak szakaszai: a 2012-es parlamenti választások kampányában a köztelevízió szerkesztője még kicenzúrázta a Románia föderalizálását tematizáló klipünket, mondván, hogy alkotmányellenes. De a Kolozsvár melletti Szászfenesen is karhatalom bevonásával vetette le akkor még a polgármester a néppártos pannót.
Bár most a korrupció és a dossziék harca uralja a médiát, több elemző is kiemelte: a legátfogóbb, legtartalmasabb üzenetet az EMNP fogalmazta meg. Érdekes tesztnek is tekintjük, hogy milyen mértékben lehet felülírni az eddigi politikai meghatározottságokat. Kós Károlyt és részben Iuliu Maniut leszámítva ugyanis Trianont követően a mienk az első regionalista megközelítésen alapuló Erdély-koncepció.
A kilencven év tapasztalata alapján egyre kevésbé félnek tőlünk a románok. Ezzel párhuzamosan az a felismerés, miszerint a román központi hatalom gazdaságilag kiszipolyozza, politikailag pedig nem hagyja feljönni Erdélyt, valamint a több millió román állampolgár nyugati tapasztalatszerzése olyan társadalmi közeget teremtetett, amelyben a regionalizmus programja jóval hatékonyabban és hitelesebben jeleníthető meg.
– Ebben a témában ki a néppárt hasznosabb szövetségese: az „elegem van Romániából”-típusú Sabin Gherman, a pártfegyelem által egyelőre „titkosított” román gyűjtőpárti szimpátia vagy az értelmiségi, politológusi támogatás?
– Lehetőleg mindezek együtt. Mi törjük a jeget, s ha az erdélyi román politikusok azt látják, hogy ezen a pályán lehet mozogni, és felismerik, hogy maguknak is meg kell fogalmazniuk a román regionalista mozgalmat, pártot, együtt értelmezhetjük újra az erdélyi politikát. Jóval valószínűbbnek tartok egy erdélyi regionális koalíciót, mint egy vegyes pártot a szlovákiai Most–Híd párt mintájára. Sabin Gherman a magyarok között is hihetetlenül népszerű, tízezrek olvassák a blogját, nézik a műsorait, hatása már a közvélemény szintjén is mérhető. Hasonló jelenség Angela Tocilă nagyváradi újságíró is.
Szerepük nélkülözhetetlen, ám amíg az erdélyi román regionalizmusnak nincs szervezett politikai megjelenítése, addig egyedül leszünk ezen a pályán. A román zsákmányrendszer jellege ugyanis olyan, hogy a központi prédára összpontosító pártok jutnak a zsákmányhoz.
Ez nagyon gyakran feszültségeket okoz a központ és a vidék között, ám a központi oligarchiák sorozatos kiegyezése nyomán a rendszer működtetni tudott egy korrupción, fekete gazdaságon, a költségvetés megkárosításán alapuló érdekszövetséget. Ez a rendszer kezd recsegni-ropogni, s bár minden bizonynyal igyekeznek majd „finomítani” rajta, hosszabb távon aligha lesz képes integrálni az ország különböző régióit, s hasznosítani sem képes ezek alkotó energiáit.
– Milyen mértékben sikerül célba juttatni – akár a magyar közösségen belül is – ezeket az egyelőre meglehetősen „kínai” nézeteket?
– Hetek óta járom az országot, sok, mindenféle rétegből származó emberrel találkoztam. Az a benyomásom, hogy jóval alacsonyabb a fórumokon, beszélgetéseken való részvételi kedv, mint korábban. Az egyszerű, tiszta megfogalmazásokra azonban továbbra is vevők az emberek. Ha azt mondom, hogy az autonómia olyan, mint a kertészet, oda teszem a paradicsomot, paprikát, uborkát, ahová én akarom, a saját lakásomat én rendezem be, nem pedig a szomszéd, azt az emberek értik.
Azt is érzik, hogy az országban valami nagyon nincs a rendjén, és értékelik, hogy kimondjuk a kilencvenéves fájdalmakat úgy, hogy megoldást is társítunk hozzá. A továbblépés lehetőségét. Mi ahhoz gyűjtünk támogatókat, hogy méltósággal tudjuk kezelni a múltunkat, és a többségi nemzetnek is felmutassuk, hogy békében akarunk élni velük, nem pedig háborúságban. A mi nemzedékünk kellőképpen realista ahhoz, hogy felismerje: Erdély már sosem lesz a nagyapáink Erdélye. Ugyanakkor érthetővé akarjuk tenni a románok számára is, hogy nem a közös zsákmányon akarunk osztozni velük, hanem a közös jövőn.
– Milyen szavazatszám esetén jelentené ki, hogy megérte?
– Összesen 217 369 támogató aláírást gyűjtöttünk össze, hozzájuk, valamennyiükhöz mi kopogtunk be. A szavazatszámtól függetlenül máris azt mondom, hogy megérte. A visszajelzések ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni. Lépcsőről lépcsőre, állomásról állomásra.
Csinta Samu |
Krónika (Kolozsvár)

RMDSZ–Néppárt csörte az éjszakai gerillaakció miatt
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének képviselői szerint „vélhetően a versenypárt” okolható azért az őket lejárató gerillaakcióért, amelyben felhasználták a szövetség nevét és logóját is. Az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei szervezete azonban elhatárolódik az RMDSZ által jelzett sepsiszentgyörgyi esettől.
„Felháborodva vette tudomásul az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, hogy Sepsiszentgyörgyön a kampány utolsó éjszakáján vélhetően a magyar versenypárt a szövetség jelképét használva, több helyszínen szavazásra buzdító szlogeneket festett fel, továbbá a Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport rágalmazó szórólapokat helyezett el a város lakóinak postaládájában” – tájékoztat az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének sajtóirodája.
Sepsiszentgyörgyön több lépcsőház bejáratára, tejautomatára, buszmegállókra festettek fel szavazásra buzdító szlogeneket a kampány utolsó éjszakáján, felhasználva az RMDSZ jelképét. Ugyanebben az időszakban a Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport tagjai által aláírt, az RMDSZ által rágalmazónak ígért szórólapokat terjesztettek a városban. Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke leszögezte, hogy ez az eset nem az RMDSZ, hanem vélhetően a magyar versenypárt akciója, és ettől a káros gerillaakciótól elhatárolódnak. Hozzátette: az RMDSZ egy korrekt, tiszta kampányt folytatott az elmúlt időszakban. Még akkor sem válaszoltak semmilyen provokációra, amikor reklámfelületeiket rongálták meg. Hangsúlyozta: a legutóbbi eset után a rendőrségen feljelentést tettek. „Elnézést kérünk az elkövetők helyett minden lakótól a kellemetlenségért, az RMDSZ önkéntesei már szombaton nekiláttak a felületek takarításának” – mondta.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kovászna megyei szervezete elhatárolódik az RMDSZ által jelzett sepsiszentgyörgyi „festőakciótól”. Remélik, hogy a rendőrségi kivizsgálás azonosítani fogja az elkövetőt – nyilatkozta Benedek Erika, az EMNP Kovászna megyei elnöke. Hozzátette: „amennyiben az akciót nem maga az RMDSZ rendelte el – hiszen a felfestett szöveg e percben erre enged következtetni –, hanem az tudtán és akaratán kívül történt, akkor együttérzésünkről biztosíthatjuk mindazokat, akikben az akció ellenérzést, megbotránkozást, megütközést keltett. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ha az RMDSZ korrekt módon akarna az ügy végére járni, akkor nem vádolná az EMNP-t ilyesmivel, és nem csúsztatna, vádolna szokása szerint minden alap nélkül.”
Álláspontjuk szerint az akciónak két lehetséges forgatókönyve van: az eset vagy az RMDSZ diverziója,  vagy ismeretlen elkövető tette. Benedek Erika reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-nek is érdeke a tettesek azonosítása, s bízik abban, hogy a rendőrségi kivizsgálás azonosítani fogja az  elkövetőt és megbízóit. „Hagyjanak békén minket és a választókat” – zárta közleményét az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei elnöke.
Miklós Erzsébet, a Kovászna Megyei Választási Iroda elnöke megerősítette, hogy a rendőrség tudomásukra hozta a feljelentés tényét. Kifejtette: a rendőrség hatáskörébe tartozik az eset kivizsgálása is.
Székelyhon.ro

Szilágyi Zsolt: siker, hogy beszélhettünk a föderalizmusról
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
– Sikernek tartja Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökjelöltje, hogy a romániai elnökválasztáson szabadon beszélhettek Románia föderális berendezkedésének a tervéről.
Szilágyi Zsolt az exit poll felmérések szerint a szavazatok 0,5-0,7 százalékát szerezte meg. Sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje nem kívánta kommentálni a közvélemény-kutató társaságok által mért támogatottságát. Hozzátette, ha egyetlen szavazatot sem kapott volna, akkor is érdemes volt elindulnia a választási versenyben, hiszen ez adott lehetőséget a romániai történelmi régiók autonómiájáról szóló programjuk bemutatására.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke hozzátette, hogy a 2012-es parlamenti választásokon még tiltották a föderalizmust hirdető választási klipjük sugárzását, most viszont szabadon beszélhettek e témáról.
Szilágyi Zsolt a bukaresti politikát megszálló korrupcióban látja annak az okát, hogy az erdélyi választók az átlagosnál kisebb arányban éltek a szavazás jogával. A magyar többségű székelyföldi megyék rossz részvételi adatait pedig azzal magyarázta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökjelöltje nem vállalta a nyilvános vitát. Úgy véli, a két magyar elnökjelölt nyilvános vitája jobban mozgósíthatta volna a magyar közösséget, valamint hogy a magyar lakosság még mindig fél véleményt nyilvánítani, ugyanis úgy gondolja, hogy következményekkel fog járni, ha kiderül, nem az RMDSZ jelöltjét támogatta.
Az EMNP jelöltje úgy véli, a választás tapasztalata reményt ad a pártjának a további növekedésre. Hozzátette: folytatják a meggyőző munkát azért, hogy Románia az autonóm régiók szövetségévé váljon.
Szilágyi Zsolt elmondta még, a végleges eredmények ismeretében dönt a párt országos elnöksége arról, hogy mit tanácsolnak az ő első fordulós támogatóinak a második fordulóra. Hozzátette, kevéssé tartják valószínűnek, hogy a baloldali Victor Ponta támogatására biztatnák a szavazóikat
(MTI), Kolozsvár

„Az esélyeseknek nem volt pozitív üzenetük az erdélyi magyarsághoz"
Grezsa István miniszteri biztos szerint a romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára.
A miniszteri biztos erről a fővárosi Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi romániai voksolás első fordulóját értékelő, A magyar jelöltek a romániai államfőválasztáson című tanácskozáson beszélt hétfőn.
Grezsa István – akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata – sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel. Megjegyezte: ami Erdélyben történik, szoros összefüggésben áll az anyaországban történtekkel.
Kitért a szerb miniszterelnök előző napi gesztusára is, amellyel – szavai szerint – megszabadította a magyarságot a kollektív bűnösség jegyétől. Arra számítanak, hogy a kárpótlási események is felgyorsulnak majd a Vajdaságban – jelezte.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6 százalékot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22 százalékkal lett ötödik, 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és negyedik volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83 százalékkal ötödik lett.
A részvételi arányok folyamatos csökkenés tapasztalható, most mintegy 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint öt éve – ismertette. Hozzátette: mindenesetre az elmúlt öt évet tekintve magas részvételről lehet beszélni.
A magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző – folytatta. Az látható, hogy az erőviszonyok 86-14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak – jegyezte meg. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben Klaus Johannist, de „nagy tételben nem fogadna" arra, hogy ő lesz a befutó.
Zsigmond Csilla szociológus kifejtette: Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjének az eredménye megközelíti az előző választáson elérteket. Rámutatott: az RMDSZ-es politikus fő üzenete az erős közösség, az erős, egységes fellépés és minden polgár megszólítása, valamint az alku tárgyát nem képező székelyföldi autonómia voltak. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az autonómia mellett elsősorban a régiók Romániájának megteremtését tűzte ki céljául.
A szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni.
Azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, az EMNP pedig nem tudta őket megszólítani. Számukra az a tét, hogy ki is lesz Románia elnöke – mondta, kitérve arra, hogy a magyarság részvétele alatta maradt az országos átlagnak.
Zsigmond Csilla szólt arról is, hogy a mostani kampány központi elemévé a korrupcióellenes harc és az ezzel összefüggő eljárások váltak. Szerinte a második forduló izgalmas lesz, és bár ekkora különbség a két jelölt között még nem volt, nem tartja lefutottnak a voksolást.
A román országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 91 százalékának összesítése után – azt közölte, hogy Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök a feldolgozott szavazatok 40 százalékát, Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje pedig 30,5 százalékát szerezte meg. Ők ketten jutottak a november 16-i második fordulóba. Kelemen Hunor (RMDSZ) a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, Szilágyi Zsolt (EMNP) pedig a 0,58 százalékát kapta. MTI
Erdély.ma

Elemző: világos, miért szavazott kevés magyar az elnökválasztáson
Várható volt az államfőválasztás első fordulójának eredménye, és az sem okozott meglepetést, hogy a magyar nemzetiségű jelöltekre viszonylag kevesen szavaztak – véli Illyés Gergely politikai elemző. Papírforma szerint alakult a vasárnapi romániai államfőválasztás első fordulója – mondta a 180 percben Illyés Gergely politikai elemző. Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa szerint legfeljebb a Ponta és Johannis után következő jelöltek gyenge, 6 százalék alatti eredménye okozott meglepetést. Hozzátette: a második fordulóban utóbbiak szavazói dönthetik el a végeredményt.
A harmadik helyen Calin Popescu Tariceanu, a PSD-vel együttműködő, új liberális pártot szervező szenátusi elnök végzett 5,46 százalékkal, ő biztosan Ponta támogatására kéri majd a híveit, kérdés azonban, hogy liberálisként hallgatnak-e rá. A negyedik a távozó Traian Basesscu államfő által támogatott Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Elena Udrea lett 5,17 százalékkal, az ő választói valószínűleg a továbbiakban Klaus Johannist támogatják, akárcsak az ötödik Monica Macovei néppárti EP-képviselő (4,51 százalék) hívei. A Keresztény-liberális Szövetség jelöltjének tehát mindenképpen nagyobb a növekedési tartaléka – mérlegelt az elemző.
Illyés Gergely szerint a magyar jelöltek eredményei is megfelelnek a papírformának. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta. Ez nagyjából a 2009-essel megegyező eredmény. Ez a realitás, a magyar választópolgárok számarányukhoz képest nyilván kisebb mértékben vesznek részt a romániai elnökválasztáson, mint a parlamenti vagy önkormányzati választásokon. Ennek oka, hogy mindenki pontosan tudja, magyar jelöltből nem lesz államfő, ami pedig demobilizál – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a magyar jelöltek kinek a támogatására buzdítják majd a híveiket, Illyés Gergely azt mondta, figyelembe kell venni, hogy az RMDSZ éppen kormányon van a Victor Pontát indító szociáldemokratákkal, az EMNP pedig valószínűleg Klaus Johannist pártolja a második fordulóban – mondta az elemző.
hirado.hu / Kossuth Rádió, 180 perc
Erdély.ma

Biró Zsolt: a választók megbüntették az EMNP-t
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a magyar választók megbüntették az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) a hiteltelen autonómiapolitikája miatt.
Biró Zsolt a hétfői marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a vasárnapi elnökválasztás eredményei igazolták, hogy helyes volt pártja korábban kinyilvánított álláspontja, mely szerint az első fordulónak nincsen tétje a magyarság számára. Úgy vélte, arra még nem érett meg a romániai társadalom, hogy az országnak magyar elnököt válasszon, több magyar jelölt állításának meg azért nem volt értelme, mert így nem tudott egységes lenni a közösség hangja. Biró Zsolt sajnálatosnak tartotta, hogy az EMNP a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) is „belerángatta egy olyan politikai küzdelembe, amelynek a Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet kárát látja".
„Az EMNP legjobb esetben is helyben topog, szavazóbázisát nem tudta növelni, valamivel kevesebb szavazatot kapott, mint 2012-ben. A választók büntették az EMNP hiteltelen autonómiapolitikáját" – jelentette ki Biró Zsolt. Kijelentését azzal magyarázta, hogy a Néppárt három hónappal ezelőtt „az RMDSZ autonómiatervezeténél is gyengébb tervezettel tartott erdélyi karavánt", most meg az SZNT tervezetének a támogatójaként mutatkozott.
Biró Zsolt arra a törvénytervezetre utalt, amelyet az EMNP a Székelyföld régió létrehozásáról szövegezett meg, és amely az SZNT autonómiastatútumát illeszti az EMNP régiós kerettörvény-tervezetébe. Az MPP elnöke kijelentette, pártja elnöksége szerdán vagy csütörtökön dönt arról, hogy milyen álláspontra helyezkedik a választások november 16-án tartandó második fordulójában. Hozzátette azonban, hogy pártja elzárkózik a baloldali jelölt támogatásától, és olyan romániai államelnök megválasztásában érdekelt, amelyik könnyen megtalálja a közös hangot a magyar kormánnyal és a Fidesszel. MTI
Erdély.ma

Lemond Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt
Jobb eredményre számított a romániai államfőválasztáson az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök, a párt államfőjelöltje bejelentette, hogy a szombati marosvásárhelyi elnökségi ülésen benyújtják lemondásukat.
A 98,3 százalékos feldolgozottságú adatok szerint az EMNP jelöltjének a szavazatok 0,56 százalékát sikerült megszereznie a vasárnapi voksoláson, míg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjére, Kelemen Hunorra a választók 3,5 százaléka szavazott.
Szilágyi Zsolt hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján gratulált Kelemen Hunornak, a magyar-magyar verseny győztesének. Toró T. Tibor kijelentette: az EMNP jelöltje a magyar pártokra leadott szavazatok közel 14 százalékát szerezte meg, ezzel a párt megőrizte azt a támogatottságát, amelyet a 2012-es parlamenti választásokon is a magáénak tudott, de nem sikerült ezen javítania.
A Néppárt jelöltje elmondta: a hétvégén egy elnökségi ülés keretei között részletesen is kiértékelik a kampányt és a választási eredményeket. „Közel 53 ezer aktív szavazópolgárt sikerült meggyőznünk arról, hogy a Néppárt által felkínált jövőkép egy élhetőbb Erdélyt jelentene. Nem titok, hogy több szavazatra számítottunk, és azt reméltük, sikerül látványosan megnövelnünk támogatóink számát. Hiszek abban, hogy a felelős politizálás elképzelhetetlen felelős vezetők nélkül, így a Néppárt soron következő elnökségi ülésén benyújtom lemondásomat a párt alelnöki tisztségéről, ezzel is vállalva a felelősséget a választásokon elért eredményünkért” – nyilatkozta Szilágyi.
Toró T. Tibor pártelnök értékelője elején elmondta: a Néppárt nem tudta ellensúlyozni az RMDSZ demobilizációs tevékenységét, mely leginkább abban mutatkozott meg, hogy a Szövetség államelnökjelöltje és tisztségviselői rendre elutasították a magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Toró úgy véli, a kampány során nem sikerült elég magyar szavazót meggyőzni arról, hogy a politika nem csak a korrupt bukaresti főhatalmat jelenti, így sokan nem mentek el a vasárnapi voksolásra.
„A magyar-magyar verseny ismét kirajzolta a 2012-es erőviszonyokat, ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Jobb eredményre számítottunk, így meg kell keressük annak okait, hogy miért nem sikerült még jobban mozgósítani az erdélyi magyarságot” – mondta Toró. A pártelnök kijelentette: Szilágyi Zsolthoz hasonlóan ő is vállalja a felelősséget a vasárnapi eredményekért, így a párt vezetősége elé terjeszti lemondását, s a következő tisztújító kongresszusig ügyvivő elnökként irányítja a Néppártot. „A mögöttünk lévő időszaknak, természetesen, számos pozitívuma is van. Szilágyi Zsolt személyében sikerült egy olyan jelöltet találnunk, aki következetesen és egyértelműen képviselőte az autonómia, a föderalizmus és a decentralizáció ügyét. Ugyanakkor sikerült egy jól működő koalíciót kialakítanunk a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdély Magyar Nemzeti Tanáccsal, akiknek külön megköszönöm, hogy kiálltak mellettünk” – mondta Toró T. Tibor.
Újságírói kérdésre válaszolva a Néppárt elnöke elmondta: nehezen képzelhető el, hogy a Néppárt a második fordulóban egy baloldali jelöltet támogasson. Toró T. Tibor kijelentette: „Az erdélyi magyarok közül sokan a jobboldali román jelöltre voksoltak, így ez is jelzi, hogy az itt élők nem kérnek a baloldali jövőképből. Ezzel valószínűleg az RMDSZ vezetősége is tisztában lehet, s ennek köszönhető, hogy bár Bukarestben biztosítják a magyar érdekeket számtalanszor megsértő Victor Pontát támogatásukról, Erdélyben mégis Kelemen Hunor Orbán Viktorral készült közös képét terjesztik százezres nagyságrendben.”
Székelyhon.ro

Ponta csaknem tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltjével szemben – derült ki a hétfőn ismertetett részeredményekből. Ők ketten jutottak a romániai elnökválasztás november 16-án megrendezendő második fordulójába.
Az országos választási iroda – a vasárnapi voksolás jegyzőkönyvei 91 százalékának összesítése  után – azt közölte, hogy Ponta a feldolgozott voksok 40 százalékát, Johannis pedig a 30,5 százalékát szerezte meg.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a részeredmények szerint a szavazatok 3,66 százalékát, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát kapta.
Ponta és Johannis is elégedett az exit pollok által mutatott eredményekkel
Victor Ponta, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államelnökjelöltje egyaránt elégedetten nyilatkozott a vasárnapi romániai elnökválasztáson az exit poll felmérések szerint általuk elért eredményekről.
Az urnazárás után a jelenleg miniszterelnök Victor Ponta hangsúlyozta, hogy valamennyi román állampolgár elnöke akar lenni, és a következő két hétben minden választói réteget meg kíván szólítani. Bejelentette, hogy a román kormánykoalíciót alkotó pártokkal kedden egyeztet, és megállapodnak, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, aki a kormány élére kerül, amennyiben ő nyeri az elnökválasztást. Meggyőződésének adott hangot, hogy a koalíciós tárgyaláshoz a PSD két kisebb partnere, a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR), valamint a koalícióban helyet foglaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mellett a Călin Popescu Tăriceanu által alapított új liberális párt is csatlakozik. Tăriceanu az exit poll eredmények szerint 5-6 százalék közötti eredményt ért el, és jó esélye van a harmadik helyen végezni.
Az ellenzéki Klaus Johannis korrektnek nevezte az exit poll felmérések által előrevetített eredményeket, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sok román állampolgár belföldön és külföldön egyaránt nem tudta leadni szavazatát a választások rossz szervezése miatt. Ezért felszólította a Központi Választási Irodát, hogy hosszabbítsa meg a szavazókörzetek nyitva tartását. Szerinte a második fordulóban a románok két lehetőség közül választhatnak: az általa képviselőt „normális” Románia, valamint a Ponta által jelképezett „hazugság” Romániája közül. Johannis kijelentette: szavazzanak rá a második fordulóban azok a választók, akik nem akarják egyetlen párt kezébe adni a teljes hatalmat, utalva ezzel arra, hogy a PSD képezi a kormánynak is a fő erejét.
Székelyhon.ro

Folyamatosan csökken a magyarok részvételi aránya a választásokon
A romániai elnökválasztáson esélyes román jelölteknek nem igazán volt pozitív üzenetük a kampány során az erdélyi magyarság számára – vélekedett Grezsa István, magyarországi miniszteri biztos, aki a budapesti Magyarság Házában rendezett, a vasárnapi voksolás első fordulóját értékelő, A magyar jelöltek a romániai államfőválasztáson című tanácskozáson beszélt. Grezsa István - akinek a nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálása és támogatása is feladata - sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a magyarok által lakott megyékben alacsony volt a részvétel.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet külső munkatársa kiemelte: először 1996-ban indult magyar jelölt, Frunda György, és akkor 6,6 százalékot sikerült elérnie. 2000-ben Frunda György 6,22 százalékkal lett ötödik, 2004-ben Markó Béla 5,1 százalékot szerzett és negyedik volt, 2009-ben Kelemen Hunor 3,83 százalékkal ötödik lett. A részvételi arányok folyamatos csökkenés tapasztalható, most mintegy 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint öt éve - ismertette. Hozzátette: ugyanakkor az elmúlt öt évet tekintve magas részvételről lehet beszélni.
A magyar jelöltek eredményeire meredek csökkenés jellemző - folytatta. Az látható, hogy az erőviszonyok 86-14 százalékos RMDSZ-fölény körül stabilizálódnak - jegyezte meg. Szerinte a magyarság a második fordulóban nagyobb eséllyel részesíti majd előnyben Klaus Johannist, de "nagy tételben nem fogadna" arra, hogy ő lesz a befutó.
Zsigmond Csilla szociológus kifejtette: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjének eredménye megközelíti az előző választáson elérteket. Rámutatott: az RMDSZ-es politikus fő üzenete az erős közösség, az erős, egységes fellépés és minden polgár megszólítása, valamint az alku tárgyát nem képező székelyföldi autonómia voltak. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az autonómia mellett a régiók Romániájának megteremtését tűzte ki elsősorban céljául.
A szociológus szerint a jelöltek a kampányban szegmentáltabb üzenetet fogalmaztak meg, próbáltak külön odafigyelni a tömbmagyarság mellett a vegyes területekre, és megpróbáltak külön a fiatalokhoz is eljutni.
Azon magyar választók voksoltak román jelöltre, akik az RMDSZ-től elfordultak, az EMNP pedig nem tudta őket megszólítani. Számukra az a tét, hogy ki is lesz Románia elnöke - mondta, kitérve arra, hogy a magyarság részvétele alatta maradt az országos átlagnak.
Zsigmond Csilla szólt arról is, hogy a mostani kampány központi elemévé a korrupcióellenes harc és az ezzel összefüggő eljárások váltak. Szerinte a második forduló izgalmas lesz, és bár ekkora különbség a két jelölt között még nem volt, nem tartja lefutottnak a voksolást.
Szabadság (Kolozsvár)

Becslés: Kelemené a magyar szavazatok 86,2 százaléka
A maszol.ro becslései szerint Kelemen Hunor a magyar szavazatok 86,2 százalékát szerezte meg a vasárnapi elnökválasztási fordulóban.
A vasárnapi elnökválasztási forduló 91,33 százalékos feldolgozottsága szerinti adatok azt mutatják, hogy az RMDSZ államfőjelöltje, Kelemen Hunor a magyar szavazatok 86,2 százalékát szerezte meg, Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére a magyarok 13,8 százaléka szavazott. Számításainknál abból indultunk ki, hogy a két politikusra magyarok szavaztak.
Abszolút számokban Kelemen Hunor 320 446, Szilágyi Zsolt pedig 51 358 szavazatot szerzett, tehát a két magyar jelöltre összesen 371 804-en szavaztak. Az adatok 91,33 százalékos feldolgozottságánál az RMDSZ jelöltjének országos támogatottsága 3,66 százalékos, az EMNP jelöltjéé 0,58 százalékos volt.
Kelemen Hunor öt évvel ezelőtt is az RMDSZ államfőjelöltje volt. Akkor a politikus országosan 3,83 százalékos eredményt ért el, abszolút számokban 372 764 szavazatot kapott, tehát valamivel többet, mint a jelenlegi feldolgozottságánál a két magyar jelölt összesen.
Hangsúlyozzuk, hogy ezek az adatok nem véglegesek.
maszol.ro

Erdélyben tarolt Johannis (Államfőválasztás)
Nem hoztak számottevő változást a vasárnapi államfőválasztás első fordulójának kimenetele kapcsán a tegnap nyilvánosságra hozott végső eredmények. A Központi Választási Iroda adatai szerint Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök mintegy tízszázalékos előnnyel (40.33 százalék) zárta az első fordulót Klaus Johannis nagyszebeni polgármesterrel, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség jelöltjével (30.44 százalék) szemben. A tegnap közzétett eredmények a többi jelölt sorrendjén sem változtatnak. Érdekes ugyanakkor a két döntőbe került jelölt támogatottságának megoszlása megyénként, mely szerint Johannis mögött az erdélyi, partiumi és bánsági megyék sorakoznak fel, míg Pontát a Kárpátokon kívüliek támogatják.
A Központi Választási Iroda által nyilvánosságra hozott eredmények az exit poll-adatokhoz képest annyiban térnek el, hogy biztossá vált, az első forduló harmadik helyezettje Călin Popescu Tăriceanu, a Szociáldemokrata Párttal együttműködő, új liberális pártot szervező szenátuselnök 5,46 százalékkal. Tăriceanu vasárnap még szoros versenyben volt a Népi Mozgalom Párt elnökével, Elena Udreával – akinek alakulatát a távozó Traian Băsescu államfő támogatja. Udrea a voksok 5,17 százalékát szerezte meg. Ötödik a függetlenként induló Monica Macovei néppárti EP-képviselő lett 4,51 százalékkal, míg a hatodik helyen Dan Diaconescu populista médiamágnás végzett 3,94 százalékkal.
Ami a magyar jelölteket illeti, a 98,3 százalékos feldolgozottságnál Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje a szavazatok 3,6 százalékát (327 918 szavazat) kapta meg, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje a voksok 0,58 százalékát (52 809 szavazatot). Az RMDSZ számításai szerint Erdély-szinten Kelemen Hunor 84 százalékot, Szilágyi Zsolt pedig 16 százalékot szerzett, a Néppárt ehhez képest 14 százalékot jelentett be saját jelöltjét illetően. A többi román jelölt közül az idegengyűlölőnek tartott Nagyrománia Párt alapító elnöke, Corneliu Vadim Tudor 3,65 százalékot szerzett, illetve Teodor Meleşcanu független jelölt, a Külföldi Hírszerző Szolgálat volt igazgatója valamivel több, mint egy százalékot kapott. A döntőbe jutott két jelölt – Victor Ponta és Klaus Johannis – a leadott szavazatok alapján elég markánsan megosztja az országot, előbbire a választási iroda alkalmazottjai szerint elsősorban a Kárpátokon kívüli megyékben voksoltak – kivételt képez Hunyad megye –, míg Johannisra a bánsági, partiumi és erdélyi megyékben szavaztak többen, leszámítva Hargitát és Kovásznát. Johannist a legnagyobb arányban Szeben megyében támogatták, itt a rá leadott szavazatok megközelítették az összvoksok 70 százalékát, míg Ponta nem érte el a húsz százalékot. A nagyszebeni polgármester emellett Beszterce-Naszód, Arad, Temes, Brassó, Maros és Bihar megyében ért el jelentős eredményt. A végső adatok szerint egyébként Pontára mintegy 3.5 millióan, míg Johannisra 2,672 millióan voksoltak az urnákhoz járult közel 9 millió 584 ezer szavazóból.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki RMDSZ-vezetők: Mocskos kampány volt
Megköszönte a Kelemen Hunorra leadott szavazatokat és a jelenlétet is az RMDSZ háromszéki területi elnöke, és külön kiemelte a legjobban teljesítő településeket, ugyanakkor kemény kritikát is megfogalmazott a magyar versenypárt ellen. Tamás Sándor a tegnapi kiértékelőn az eddig történtek összegzése mellett a következő időszak teendőit is felvázolta, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pedig kiegészítette az elhangzottakat.
Ahogy azt előre jeleztük, Háromszéken a választási részvétel magasabb volt, mint a 2009-es elnökválasztáson, illetve az idei EP-választásokon: ezúttal 79 469-en szavaztak a megyében, ami 43,12 százalékos arány. Ebből 38 773 voksot Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje kapott, ez az érvényes választólapok 50,41 százaléka. Kovászna mellett Árkos, Sepsibodok, Előpatak, Málnás, Réty, Kommandó, Zágon, Esztelnek és Kézdialmás lakossága szavazott 50 százalék fölötti létszámban – közölte Tamás Sándor.
Az EMNP jelöltjére, Szilágyi Zsoltra 7619-en pecsételtek abban a megyében, ahol 31 ezer támogató aláírást gyűjtött be, még abban a mindössze két erdélyi faluban is alulmaradt, ahol EMNP-s a vezetés: Maksán Kelemen 284, Szilágyi 60, Nagyborosnyón Kelemen 593, Szilágyi 80 szavazatot kapott; ez becsületbeli kérdés, és ebben is megbukott a Néppárt.
A háromszéki magyar voksok 84 százalékát Kelemen Hunorra adták le, és csak a maradék 16-ot Szilágyi Zsoltra. Többévi teljesítményt nézve pedig még rosszabb a helyzet: 2007-ben, amikor megjelent az RMDSZ ellenzéke, az EP-választáson versenytársként fellépő Tőkés László még mintegy 32 ezer szavazatot kapott, a 2008-as helyhatósági választásokon az RMDSZ versenypártja 22 ezret, 2012-ben a helyhatóságin 19 400-at, a parlamentin 10 ezret – sorolta Tamás, aki szerint a számok is bizonyítják, hogy nem lehet folyamatosan széthúzásra alapozni, nem lehet a Székelyföldet duzzogva építeni. Erről eddig nem sikerült meggyőzni a magyar ellentábort, de e beszédes kudarcok sorozata után remélhetőleg belátják tévedésüket, és a józan eszükre hallgatnak. A kampány alatt tartózkodtak a visszavágástól, noha az EMNP folyamatosan szapulta az RMDSZ-t, „a válaszadás ideje azonban vasárnap este kilenckor eljött”, és a székelyföldi magyarok nagy többsége „a józan ésszel és bátorsággal fölvértezett” jelöltre szavazott. A kampány nem volt jóízű, méltatlan támadások érték az RMDSZ-t, amiért az ellenjelöltet terheli a legnagyobb felelősség, hiszen a főleg az utolsó héten folytatott mocskos kampány egyik következménye az, hogy a magyarok egy része távol maradt, más része pedig román jelöltekre voksolt – fejtegette Tamás Sándor, aki azt is kétségbe vonja, hogy a Szilágyi indulását támogató 31 ezer aláírás valós, hiszen a valóságban negyedannyian sem álltak mögötte. Az emberek érzik, hogy ki mond igazat, és be is bizonyosodott, hogy a parlamenti választáson hangoztatott 6:3-as elmélet is öncsalás volt, a nagy garral beharangozott Mikó Imre gazdaságfejlesztési tervből sem született bár egy megvalósítás, most pedig a kétséges támogatottság ássa alá a néppárti vezetők szavahihetőségét. Nem helyes az út, amelyen jártak – szögezte le a megyei RMDSZ-elnök, és hangsúlyozta: értékválasztás történt, az RMDSZ jelöltje komoly esélyt kapott arra, hogy Székelyföld ügyét képviselője, a következő időszakban erre kell összpontosítani. A székely emberek méltóságát infrastrukturális fejlesztésekkel, munkahelyteremtéssel, az egészségügyi rendszer korszerűsítésével, biztonságos társadalmi berendezkedés megteremtésével, a jövő előmozdításával lehet visszaadni, ez a következő feladat – mondta végül.
Antal Árpád főként a kampányról beszélt, amelyhez hasonlóan mocskos, negatív küzdelmet legutóbb a 2008-as helyhatósági választásokon látott – ez esetben viszont meglepte, hiszen bizonyos értelemben tét nélküli a magyar verseny a román elnökválasztáson. Szerinte semmi értelme nem volt az utolsó napok szórólapozásának, plakátfestésének, falfestésének – olyanforma cselekvés ez, amikor az egyik csapat 8:1-re vezet (és ez a jelenlegi RMDSZ–EMNP arány), a 89. percben azonban a vesztésre állók még megpróbálják eltörni a nyerő csapat kapitányának a lábát. Antal is úgy véli, hogy a magyar–magyar verseny inkább demobilizáló, mint mobilizáló hatással volt a magyar választókra, ennek ellenére fontosnak tartja végiggondolni, hogy milyen együttműködést lehet tető alá hozni az erdélyi magyar szervezetek között. Újra kell gondolni a viszonyt, elsősorban a Székely Nemzeti Tanáccsal, mert Izsák Balázs elnök az utóbbi napokban civilből pártpolitikussá lépett vissza – vagy előre, kinek-kinek tetszése szerint –, és ezzel az elmúlt években betöltött szerepét tovább már nem tudja hitelesen képviselőni. Ez nagy kár, mert „mi az elmúlt években a lövészárkok betemetésén dolgoztunk”, és ezt a lehetőséget kompromittálta az SZNT. Antal szerint a hitelét vesztett Néppárttal sem lesz könnyű egy ilyen lejárató kampány után egy asztalhoz ülni – kínos helyzet, hogy támogatóik háromnegyede nem szavazott Szilágyira, s még kínosabb, ha a támogatói aláírások nem valódiak –, de távlatilag nem zárkóznak el tőle.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kudarc
Csak azt ne próbálja senki bizonygatni, hogy ez siker volt. Egyáltalán nem volt az. Pedig lehetett volna, adott volt számos feltétel: lehetőségünk volt választani, nekünk, magyaroknak is, semmiféle olyan kockázat nem állt fenn, hogy a verseny miatt kiesünk valahonnan, nem jutunk be valahova, ráadásul egyik jelölt sem szerepelt rosszul a kampányban. Mindezek ellenére szégyenteljesen alacsony volt a magyarok részvétele az államfőválasztás első fordulójában.
Nem volt jó érzés vasárnap székelyföldi magyarnak lenni. Már az utolsó héten sem volt jó azt látni, hogy kampánytémává silányították az autonómia ügyét. Hogy képtelenek vagyunk valamiféle nemzeti minimumot rögzíteni, s bár a közös célokat kivonni a pártpolitikai csatározásokból. Nem volt mozgósító, sőt, ellenkező hatást váltott ki az utolsó napokban alkalmazott negatív kampány, az agresszív szórólapozás, a pirossal lefestett bejáratok – az meg kifejezetten elkeserítő volt, hogy vasárnap ismét azzal vált híressé Kovászna megye: utolsók között álltunk a részvételi arány tekintetében. Kudarcot vallottunk, mindannyian. Nem csak a politikai pártok, az RMDSZ és jelöltje, Kelemen Hunor, aki 50 ezerrel kevesebb voksot kapott, mint öt évvel korábban. Nem csupán az Erdélyi Magyar Néppárt és képviselője, Szilágyi Zsolt, akinek alig több mint 50 ezer szavazatot sikerült összegyűjtenie – az mindenesetre az erdélyi magyar közéletben is ritka, értékelendő felelősségvállalási gesztus, hogy tegnap Toró T. Tibor pártelnök és a volt államfőjelölt is benyújtotta lemondását a gyenge eredmények miatt.
Lehet persze, mint mindig, ezúttal is dicsőíteni a távolmaradókat, hogy lám, mennyire szubtilisen üzentek a politikai elitnek, milyen egyértelműen jelezték csalódottságukat, kiábrándultságukat, lehetne naphosszat ismételgetni a jól ismert szólamokat az ily módon megfogalmazott figyelmeztetésről, lehetne elmélkedni azon, miért távolodtak el vezetőink a választóktól, miért nem hitelesek már, miért nem érezzük, hogy a mi érdekeinket képviselőik – de teljesen fölösleges volna mindez. Tévedés volna ugyanis csak a politikusokat okolni a távolmaradásért. Legalább ennyire felelősek vagyunk mi is, amiért nem vonjuk felelősségre őket, ha elégedetlenek vagyunk, nem gyakorolunk nyomást rájuk, nem próbáljuk rákényszeríteni őket arra, hogy a mi érdekeinket képviselőjék, valahányszor úgy érezzük, nem ezt teszik. Tudomásul kell vennünk végre: demokráciában a választójog az érdekérvényesítés alapvető eszköze. A távolmaradás pedig belenyugvást jelent, és azzal is jár, hogy mások döntenek sorsunkról – például a teleormaniak, az idegengyűlölők, a kiló lisztért szavazók, mindazok, akik pár lejért eladják voksukat. Mert miközben ujjal mutogatunk Bukarestre, miközben Székelyföld másságára hivatkozva harcolunk az autonómiáért – éppen jövőnk és közösségünk iránti felelősségérzetből, demokrácia iránti elkötelezettségből szerepelünk le egyre gyakrabban.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta, Iohannis, Kelemen és Szilágyi szereplése erdélyi megyékben
A Kárpátokon túli területeken Victor Ponta egyértelmű győzelmet aratott az államelnöki választás első fordulójában, az erdélyi megyékben azonban – Hunyad és Krassó-Szörény kivételével – Klaus Iohannis került az első helyre.
Kolozs megyében Iohannis első 42,53, Ponta második 23,79%-kal.
Kelemen Hunor a szavazatok 7,58 százalékával a 4. helyen végzett.
Fehér megyében: Iohannis 52,57%, Ponta 27,43. Kelemen Hunor a voksok 2,37 százalékát kapta.
Bihar megye: Iohannis – 37,31%, Ponta – 32,24%, Kelemen Hunor – 11,8%, Szilágyi Zsolt 2,65 százalék.
Szatmár megyében Iohannis 32,37%-ot ért el, Victor Ponta 31,63%-ot, Kelemen Hunor 18,69%-ot, Szilágyi Zsolt 1,97%-ot.
Szeben megyében Iohannis több mint 50 százalékkal előzte meg Pontát az első fordulóban: Iohannis 69,87, Ponta 19,35 százalék. Kelemen Hunor 1,10%-ot kapott.
Van Erdélyben két olyan megye is, amelyben a RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor került az első helyre:
Kovászna megyében 50,41%-kal Kelemen jött ki győztesként, Iohannis a második 14,96 százalékkal, a harmadik helyen Victor Ponta végzett 13,69 százalékkal. Szilágyi Zsoltra, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjére a résztvevők 9,90% szavazott.
Hargita megye az egyetlen, amelyben az első két helyen a két magyar államfőjelölt végzett. Első Kelemen 62,97%-kal, a 2. helyen Szilágyi Zsolt áll 10,9%-kal. A harmadik Klaus Iohannis, 10,76 százalékkal, Victor Ponta, negyedik helyezettként 8,13% százalékot kapott. Hargita megyében az állandó szavazási listákon szereplő 270 282 személy közül 119 120-an mentek el szavazni, és 116 521 érvényes szavazatot adtak le.
Beszterce-Naszód megyében Iohannis 44,68, Ponta 36,28%-ot ért el.
Brassó megyében Iohannis 38%-kal lett az első, Ponta 31%-kal a második.
Maros megyében Iohannis 32%-ot, Ponta 26,49%-ot kapott. Nincs adatunk a magyar jelöltek szerepléséről. 
Nyugati Jelen (Arad)

Nem mozgósított a magyar–magyar verseny
Nem mozgósított kellőképpen a magyar–magyar versenyhelyzet a vasárnap lezajlott államfőválasztáson: A részvételi arányok azt mutatják, a magyar többségű székelyföldi megyék jóval az 53,16 százalékos országos átlag alatt teljesítettek.
A voksolás jegyzőkönyvei 98,3 százalékának összesítése alapján Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje 327 918 szavazatot kapott – ez országos viszonylatban 3,5 százalékot jelent –, míg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) támogatta Szilágyi Zsolt 52 809 voksot, azaz 0,56 százalékot tudhat magáénak.
Hargita és Kovászna megyében Kelemen végzett az élen, míg – a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta Hunyad és Krassó-Szörény megyei győzelmét leszámítva – az összes többi erdélyi és partiumi megyében Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje nyert.
Beszédes, hogy a két magyar jelölt összesen csupán 7960 szavazattal kapott többet, mint 2009-ben az egyedüli magyar államfőjelöltként induló RMDSZ-es Kelemen Hunor, akit öt évvel ezelőtt 372 764-en támogattak.
A számok azt mutatják, hogy a helyhatósági választások óta az erőviszonyok sem változtak: az RMDSZ megtartotta a 86 százalékos támogatottságát a magyarság körében.
Kelemen Hunor az urnazárást követően úgy nyilatkozott, a szövetség számára a következő időszakban biztosított a közösség támogatása ahhoz, hogy folytathassa a kampányban elkezdett munkát. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ hiteles programmal állt a választók elé, amit az is bizonyít, hogy a szövetség olyan helyekről is kapott szavazatokat, ahol nem élnek magyarok.
Elmondta továbbá, a kampányban egy olyan Románia építéséről beszélt, ahol létezik a tisztelet, ahol az állam tiszteli és becsüli a polgárait, ahol a közösségek bízhatnak az állami intézményekben, ahol garanciájuk van a kisebbségeknek arra, hogy megőrizzék a nemzeti identitásukat.
Kovászna megyében – ahol a szavazópolgárok alig 43 százaléka járult az urnákhoz – Kelemen Hunor a voksok valamivel több mint felét gyűjtötte be. A szövetség jelöltje 38 779 voksot (50, 41 százalékot) kapott, a második helyen pedig némi meglepetést okozva Klaus Johannis végzett 11 509 szavazattal (14,9 százalék), a harmadik helyen pedig Victor Ponta követi 10 533 szavazattal. Az EMNP jelöltje 7619 vokssal csupán a negyedik helyen áll, a partiumi politikus a szavazatok 9 százalékát tudta begyűjteni Háromszéken.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke úgy értékelte, a magyar versenypárt mocskos, lejárató kampányt folytatott, és szerinte kérdéses, hogy a néppárt hogyan tudott a választások előtt több mint harmincezer támogató aláírást összegyűjteni Háromszéken. Benedek Erika, az EMNP megyei szervezetének vezetője szerint az RMDSZ támogatottsága enyhén csökkenő, a néppárté pedig növekvő tendenciát mutat a megyében.
Papírforma szerinti eredmények születtek viszont Hargita megyében, ahol a két magyar jelölt végzett az élen 44 százalékos részvétel mellett. A leadott szavazatok 62,97 százalékát Kelemen Hunor kapta, míg Szilágyi Zsoltot a szavazók 10,9 százaléka támogatta, a harmadik helyre pedig alig több mint 10 százalékkal Klaus Johannis került.
Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke hétfőn úgy fogalmazott, a magyar–magyar cirkusz távol tartja a magyarokat a szavazástól, és emiatt nem lehet elérni a magyarság számarányához hasonló szavazatszámokat. A területi elnök kifejtette: választ kell találni arra a kérdésre, hogy tíz választóból miért csak öt ment el szavazni. Ezt többek között az elavult választói névjegyzékekkel, illetve a külföldön munkát vállalók nagy számával magyarázta.
A Maros megyében leadott érvényes szavazatok többségét az ellenzéki ACL jelöltje, Klaus Johannis szerezte meg (a voksok 32 százalékát), megelőzve az országos összesítésben első helyen végző szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnököt (26) – tájékoztatott a megyei választási iroda. A megyében a harmadik helyen az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor végzett 22 százalékkal; a szövetségi elnökre 51 664-en szavaztak, míg a néppárt jelöltjét, Szilágyi Zsoltot 5738-an támogatták. A részvétel 47,81 százalékos volt.
Az RMDSZ jelöltje egyébként több mint 12 ezer szavazattal kapott kevesebbet a megyében, mint öt évvel ezelőtt. A gyengébb eredményt Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke azzal magyarázta, hogy a magyarok közül sokan egy esélyesebbnek ítélt román jelöltre szavaztak. Brassai szerint az RMDSZ aktív szavazókat veszített amiatt is, hogy a magyar települések lakosságának jelentős része külföldön tartózkodik.
Szatmár megyében főként a végső győzelemre esélyes jelöltekre adták voksukat a szatmári magyarok, véli egybehangzóan az RMDSZ és az EMNP. A körülbelül 35 százalékban magyarok lakta megyében a két alakulat összesen ért el 20 százalékot, amin belül bő 90 százalékot az RMDSZ tudhat magáénak.
Pataki Csaba, a szövetség megyei elnöke elmondta: a szavazatok számával nem elégedett, hiszen nagyon alacsony, 42 százalékos volt Szatmár megyében a részvétel, az arányok viszont megnyugtatták, hisz véleménye szerint a román jelöltekre leadott voksok nem számítanak protestszavazatoknak, a szatmári magyarok túlnyomó többségét pedig még mindig a szövetség tudja megszólítani.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke szerint a magyar–magyar versenyt tekintve a 2012-es helyhatósági választásokon elértekhez hasonlóan alakultak a szatmári eredmények. Az RMDSZ fölénye szerinte főképp annak tudható be, hogy a szövetségnek megvannak az eszközei arra, hogy mozgósítsa a szimpatizánsait, különösen falvakon. Szatmár megyében egyébként a voksok 32,4 százalékával Klaus Johannis végzett az első helyen, akit 31,6 százalékkal követ Victor Ponta.
Bihar megyében a szavazásra jogosultak 51,40 százalékos részvételi aránya mellett Johannis nyerte az első fordulót. A választási iroda tájékoztatása alapján Nagyszeben liberális polgármestere a voksok 37,31 százalékát gyűjtötte be, míg mögötte Ponta (32,24 százalékkal) és Kelemen Hunor (11,8) végzett.
A nagyváradi Szilágyi Zsolt végül 2,65 százalékkal csak a hetedik lett, s Csomortányi István, a Bihar megyei EMNP elnöke szerint részben azért fordulhatott elő, mert a magyarság egynegyede a PSD-től való félelme miatt már most, az első körben az ACL jelöltjére szavazott. A néppárti politikus ugyanakkor rámutatott, a partiumi megyében ők nemcsak megőrizték 2012-es támogatottságukat, hanem még javítottak, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke is rámutatott arra, a szövetség szavazói közül sokan voksoltak Johannisra.
Amint az várható volt, Klaus Johannis elsöprő győzelmet aratott Kolozs megyében is, Nagyszeben polgármestere a voksok 42 százalékát gyűjötte be, megelőzve a 23,7 százalékon megragadt Victor Pontát és a független Monica Macoveit, aki 7 százalékot kapott. Kelemen Hunor 7 százalékot ért el a vasárnapi választáson.
Krónika (Kolozsvár)

„A félelempolitika éreztette hatásait”
Aggasztónak tartják az EMNP Bihar megyei és országos képviselői, hogy egyre több magyar szavaz román pártok jelöltjeire, hangzott el a néppárt hétfői, eredmény értékelő nagyváradi sajtótájékoztatóján.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta: az EMNP fontosnak tartotta az adminisztratív átszervezéssel, a régiók megalakításával, Románia esetleges föderális átszervezésével kapcsolatos üzenetek közvetítését, már emiatt megérte, hogy elnökjelöltet indítsanak – hiszen ezek nem annyira etnikai, mint inkább gazdasági kérdések, melyek egyformán érintik az összes itt élő nemzetiséget. Viszont nem jött be az az elképzelés, hogy két magyar jelölt növelni tudja a szavazókedvet – talán azért, mert az erdélyi magyarság retteg a baloldali jelölt előretörésétől, s valószínű, hogy több magyar is Iohannisra szavazott már az első forduló során. Szatmár megyében például a PSD mindig nyert – de most nem – s az adatok arra mutatnak rá, hogy Bihar megyében és a Székelyföld egy részén is a magyarok egy része Iohannisra adta voksát. „Ez mindkét magyar jelölt számszerű eredményét visszafogta” – jelentette ki az országos alelnök, aki szerint „a félelempolitika éreztette hatásait”.
Csökkenés
Csomortányi István Bihar megyei elnök szerint drámaian fogyott a magyar szavazatok száma, s bár ez javarészt az RMDSZ-re adott szavazatok csökkenésében mutatkozik meg, az EMNP számára sem jó hír. Míg a néppárt a 2900 nagyváradi szavazatával erősített, az RMDSZ jelöltjére még soha nem szavaztak ennyire kevesen, mint most (7800 váradi szavazat gyűlt össze). A két arány együtt kevesebb mint 12%, ami „tragikus, tekintettel arra, hogy Nagyvárad lakosságának 24%-a magyar nemzetiségű”. Így annak sem örülnek igazán, hogy a magyar jelöltre adott szavazatok több mint 27%-át a néppárt jelöltje vitte el, jegyezte meg Csomortányi István, hiszen „sokkal többet veszített az RMDSZ, mint amennyit mi nyertünk”. Meg kellene találni ennek a jelenségnek az okait, másképp a 2016-os önkormányzati választásokon komoly veszteség érheti a magyar közösséget, hangzott el.
Míg országos szinten 2012-ben több mint negyvenezren adták voksukat az RMDSZ jelöltjére, az idén ez a szám kevesebb mint harminc ezer, azaz egy negyeddel csökkent, mondta Csomortányi István. Negatív rekord született Érmihályfalván is, ahol a szavazók 27%-a román jelöltre adta a voksát (máskor ez az arány tíz százalék alatti volt), illetve Székelyhídon, ahol a szavazatok 38%-val román pártokat, jelölteket támogattak a lakosok.
Egymással
Örömmel tapasztalták, hogy a megye kisvárosaiban is gyarapodott a néppárt tábora, például Élesden, ahol alig egy éve alakult meg a szervezet, a magyar jelöltre adott szavazatok 30%-át a néppárt jelöltje kapta, Szalontán pedig ez az arány 15%-hoz közelít, „holott ott mindig is nagyon erős volt az RMDSZ”.
Zatykó Gyula azt is kifejtette: aggasztó az, hogy egyre több magyar jelöli be román pártok jelöltjeit. Ez nem lenne gond, ha a demokrácia kifogástalanul működne, de amíg egy román párttól nem lehet elvárni, hogy úgy küzdjön a kisebbségek jogaiért, mint egy magyar szervezet, addig indokolt az etnikai pártok léte, ennek a hozzáállásnak pedig a magyar közösség issza meg a levét. A párt alelnöke egyúttal köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni és „kétszeres köszönetet azoknak, akik ránk szavaztak, mivel ezzel a regionalizáció és az autonómia gondolatát erősítették”. A sajtótájékoztatón elhangzott: nem egymásban kell keresniük az ellenfelet, hiszen együtt tudják maximálisra növelni a Bihar megyei szavazatokat – a néppárt azokat igyekszik ugyanis megszólítani, akiket az RMDSZ már rég nem tud. Az EMNP-nek az elnökválasztás második fordulójára vonatkozó stratégiájával kapcsolatban Zatykó Gyula elmondta: annyit már biztosan lehet tudni, hogy nem azt a jelöltet fogják támogatni, aki megszünteti a magyar szimbólumokat, illetve a marosvásárhelyi magyar orvosi és gyógyszerészeti képzést, aki Székelyföld autonómiája ellen foglal állást, a kérdés csak az, hogy a jobboldali jelöltet mennyire aktívan fogják támogatni Victor Pontával szemben.
Neumann Andrea
erdon.ro