Az egészség megőrzése, betegségmegelőzés, alkohol- és drogprevenció, lelki segélyszolgálat szerepel többek között a Sepsiilyefalván megalakult Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Szövetség célkitűzései között. A bejegyzés előtt álló civil szervezet alapítóülésén az Illyefalván második rendben szervezett mentálhigiénés képzés hallgatói vettek részt, a szövetséget társszervezetté fogadta a hasonló célkitűzésű magyarországi szervezet. Kató Ibolya, a szövetség elnöke közölte, Illyefalván jelenleg a második harmincöt főnyi csoportot oktatják magyarországi szakemberek a lelki egészségvédelemre, és elkezdték hat hallgató felkészítését, hogy képzőkké váljanak. /(fekete): Civil szervezet alakult Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Illyefalván négy éve működik, Kató Ibolya önzetlen és szakszerű szervezőképességének hála, az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság. Még 2002-ben hívták életre. Azóta két kétéves turnusban pszichológusok, pedagógusok, lelkészek, óvónők készülnek fel e fontos feladatra, a Károli Gáspár Egyetem jeles szakembereinek és a Magyar Menthál-higiénés Társaság támogatásával. Sepsiilyefalván konferenciát tartottak, az eddig elvégzett munkát vették számba. A székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi Lelki Egészségcentrum tevékenységéről beszéltek, a szociális szférában dolgozók lelki egészségvédelméről, a pedagógus-továbbképzés és a cserkészet mentálhigiénés vonatkozásairól. /Simó): Tanulj, hogy segíthess! (Az Erdélyi Mentálhigiénés Társaság konferenciája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

A lelki egészségvédelem és gondozás, valamint a szenvedélybetegségek voltak a fő témái az Erdélyi Magyar Mentálhigiéniai Társaság szervezte, az elmúlt hét végén Székelyudvarhelyen zajlott konferenciának. A Függőségeink, viselkedés címmel meghirdetett drogprevenciós rendezvényen erdélyi és magyarországi szakemberek tartottak előadást. /Drogprevenciós előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT) a hét végén Sepsiillyefalván tartotta negyedik konferenciáját. A társaságot pszichológusok, pedagógusok, szociális munkások, lelkészek, vallástanárok, gyógypedagógusok hívták életre, azok, akik részt vettek a Károli Gáspár Református Egyetemmel közösen szervezett mentálhigiénés szakképzésen. A konferencia nyitónapja október 23-án volt, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versével és az 1956-os forradalom képeivel idézték a jeles napot. Grezsa Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az EMMT tiszteletbeli elnöke szintén az évfordulóhoz kötötte beszédét. Beszámolt arról, hogy ez évtől Budapest és Illyefalva mellett Felvidéken is beindult a mentálhigiénés képzés. A hét végi konferencia központi témája a család, a párkapcsolat volt, kiemelkedő magyarországi szaktekintélyek tartottak előadást. /Farkas Réka: Konferencia a nemzet jobbításáért (Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./

Lelkünk, nemzetünk egészségéért (Tízéves az erdélyi mentálhigiénés képzés)
A körülöttünk lévő világ akkor lehet rendben, ha rendben vannak a benne élő emberek, ha testileg, lelkileg egészségesek, márpedig itt, Erdélyben, a „végeken” nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyetlen magyart is hagyunk elveszni – Kondor Ágota, az illyefalvi mentálhigiénés képzés egyik oktatója összegezte ilyen formában az éppen tíz évvel ezelőtt elindult, immár ötödik évfolyamához érkezett tanfolyam lényegét. A hét végén ünnepeltek a képzés megálmodói, éltetői, tanárai és diákjai, s jelen voltak az „anyaiskola”, a Károli Gáspár Református Egyetem (KGRE) vezetőségének képviselői is.
Kató Ibolya kitartó, következetes, fáradhatatlan munkájának köszönhetően jött létre tíz esztendővel ezelőtt az erdélyi mentálhigiénés képzés, alig fél évvel azután, hogy Magyarországon beindították az első évfolyamot. Neki köszönhető az is, hogy Illyefalva, a KIDA-központ vált a lélekgondozás itthoni fellegvárává, megszületett az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság (EMMT), eddig több mint 130-an (pszichológusok, pedagógusok, pszichopedagógusok) szereztek diplomát, és a korábbi gyakorlathoz igazodva ugyancsak 35 fővel elindult az ötödik évfolyam is. Szombaton a negyedik évfolyam végzősei vehették át oklevelüket, de az illyefalvi vártemplomban megünnepelték az erdélyi mentálhigiénés képzés tizedik születésnapját is.
Délelőtt konferenciát tartottak magyarországi szakemberek, a délutáni ünnepséget dr. Bozsonyi Károly rektorhelyettes köszöntője nyitotta, a hálaadó istentiszteletet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese tartotta. Felidézte az egy héttel korábbi Mikó-tüntetést, amikor az emberek arcán keserűséget, dühöt látott, amely elárulta, „mindannyiunknak valami nagy problémája van, szorosságban élünk, és vágyakozunk a tágas tér után”. Az embernek nemcsak napfényre, tiszta levegőre, fizikai tágasságra van szüksége, de szellemi tágasságra is. Ennek megteremtését szolgálja az illyefalvi képzés, az ide beiratkozók megtanultak előbb önmagukon segíteni, hogy majd a körülöttük élőkön is segíthessenek. A képzés azt is mutatja: nem nyugodtunk bele, hogy szorosságban éljünk, térre, magaslatokra vágyunk – fejtette ki Kató Béla. Dr. Sepsi Enikő dékán az illyefalvi képzés történetét elevenítette fel, majd a végzős évfolyam nevében hangzott el köszöntő, és a korábban végzett hallgatókkal közösen mondták el a fogadalmat. Kovács Linda népdalokkal, Nemes Levente színművész Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versével tette még emelkedettebbé a hangulatot. Szót kaptak az oktatók, Grezsa Ferenc, a KGRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, az illyefalvi képzés vezetője szerint nagyon fontos lenne, hogy megszűnjön az itt élő magyarok „bennszülött léte”, hogy leértékeltnek érzik magukat, idegennek saját hazájukban. Van kiút ebből, ki-ki saját „bennszülött létét” elsősorban a tudással tudja felszámolni, „mert azt nem lehetett államosítani” – hangsúlyozta. Kató Ibolya az anyanyelvi képzés fontosságát emelte ki és azt, hogy egy nemzet csak akkor tud fennmaradni, ha lélekben egészséges, ebben van nagy szerepük a mentálhigiénés szakembereknek. Az oktatók mellett felszólaltak a korábban végzett diákok is, akik arról beszéltek, miként kamatoztatták az Illyefalván megszerzett tudást, tapasztalatot. Ajándékozással, ünnepi fogadással zárult az illyefalvi rendezvény.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Buda Béla-emlékkonferencia
A hétvégén az illyefalvi KIDA Központban az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság, a KIDA Alapítvány, valamint az Esély Lelki Egészségvédő Egyesület szervezésében In memoriam Buda Béla címmel emlékkonferenciát tartottak.
Az orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus dr. Buda Béla élete során többek között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója, a SOTE Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Kommunikáció Tanszékének tanszékvezetője és az Országos Alkohológiai Intézet igazgatója volt. Kutatási területe főként az alkoholizmus és öngyilkosság, a pszichoterápia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia és a személyiségfejlődés volt. Fő szakterülete a kommunikációelmélet és a kommunikációkutatás, főként a személyközi kommunikációs folyamatok érdekelték, és ezek szerepe a kapcsolatok szerveződésében, a személyiség funkciózavaraiban, illetve foglalkozott a prevenció és az egészségpromóció kommunikációs vonatkozásaival is. Élete során tizennégy szaklapnak volt szerkesztője, valamint több mint hetven könyvet írt vagy szerkesztett többek között a pszichoterápia, a szexológia, az addiktológia, a szuicidológia, a kommunikációelmélet, a szociálpszichológia, a szervezetelmélet, az egészségpromóció, a mentálhigiéné, a krízisellátás és az önsegítés, illetve a devianciakutatás területén. Az illyefalvi konferencián dr. Grezsa Ferenc, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének szakvezető egyetemi adjunktusa Vonások Buda Béla portréjához címmel tartott megemlékezést. Kondor Ágota, az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság elnöke, mentálhigiénés szakember előadásában elhangzott, dr. Buda Béla soha nem járt Erdélyben, de anyagi és erkölcsi támogatásával végigkísérte a kezdeményezésére létrejött erdélyi mentálhigiénés képzést. Az első csoport Erdélyben az illyefalvi KIDA Központban indult 2002-ben, és azóta már az ötödik évfolyam is befejezte tanulmányait.
Dr. Buda Bélának köszönhetően paradigmaváltásra került sor a mentális egészség megítélésében, pozitív folyamat következett be a lelkiegészség-védelemben, hisz ő a betegségközpontú szemléletről az egészség népszerűsítésére való áttérést szorgalmazta. Életét és tevékenységét az alázatosság, a szerénység, a gyakorlatiasság és a hitelesség jellemezte. Gyakorlati emberként az elméletet saját tapasztalatára építette. Szemlélete a rogersi szemléletre épült, az emberek feltétel nélküli elfogadására törekedett. Célja volt a személyiség fejlődésének elősegítése. A személyiség rendszerelméletét hangsúlyozta, az emberi kapcsolatok kulturáltságának a fokozását szorgalmazta. Toleranciára hívta fel a figyelmet a deviánsokkal, a fogyatékosokkal és a stigmatizáltakkal szemben. A magyarországi dr. Koós Tamás, az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai munkacsoportjának vezetője dr. Buda Béla szerepéről beszélt alkoholpolitikai kezdeményezésekben. A konferenciát a marosvásárhelyi Becsky Borbála klinikai pszichológus, szupervízió alatti családterapeuta és mentálhigiénés szakember zárta, aki előadásában a partnerkapcsolatokról és a házasságról beszélt Buda Béla szemléletében.
KINDA ELEONÓRA ­mentálhigiénés szakember
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Megtartó kapcsolatok (Mentálhigiénés konferencia Csíksomlyón)
A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat elnevezésű programja részeként Csíksomlyón szervezték meg a II. Hálózatépítő Konferenciát, amelyre Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről és Kárpátaljáról mintegy 150 mentálhigiénés segítő szakember érkezett az egyetem tanárai, végzett és jelenlegi hallgatói közül.
Amint Kovács Réka mentálhigiénés szakember, az esemény egyik szervezője lapunknak elmondta, a konferencia során különböző szakmai műhelyeket tartottak, amelyek célja, hogy a Kárpát-medence különböző régióiból érkezett segítő szakemberek megismerjék egymás munkáját, és egymásból töltekezve megéljék azt az egységet, amely Grezsa Ferenc szakvezető szerint az egész mentálhigiénés hálózatot összetartja. A program az Urbán Erik ferences atya által tartott áhítattal kezdődött a kegytemplomban, majd Sepsi Enikő dékán megnyitóbeszéde és Grezsa Ferenc felszólalása következett, amelyben összefoglalta a szak, illetve a Buda Béla Mentálhigiénés Forrásközpont hálózatépítő munkájának legújabb fejleményeit, rámutatva, hogy a szakmai közösség megszervezése a nemzetegyesítés határokon átívelő folyamatába illeszkedik, annak egyik úttörő modelljét jelenti. A konferencián más jeles személyiségek is részt vettek, mint például a szakmai körökben jól ismert Török Iván pszichológus vagy a mentálhigiéné atyjának tartott Buda Béla özvegye, Buda Júlia is. Az előadások során több mentálhigiénés segítő szakember is beszámolt munkájáról, bemutatkoztak a magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és erdélyi szakmai egyesületek, de arra is lehetőség nyílt, hogy műhelymunkák során megosszák egymással tapasztalataikat a különböző szakterületeken dolgozó segítő szakemberek. Fontos része volt a konferenciának, hogy először adták át az idén alapított Buda Béla Díjat, amelyet magas szintű mentálhigiénés tevékenységéért és a nemzet lelki megújulása érdekében kifejtett munkájáért vehetett át a kitüntetett. A hálózat tagjainak szavazatai alapján az elismerést elsőként Kató Ibolya, a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány ügyvezetője, az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság tiszteletbeli elnöke érdemelte ki, aki fontos szerepet vállalt abban, hogy a mentálhigiénés képzés Erdélyben, Illyefalván gyökeret verjen. Kovács Réka hangsúlyozta, fontosak voltak a kötetlen programok is. Első este a különböző régióból érkezettek kulturális programmal mutatkoztak be. Második este táncházat tartottak, moldvai és felcsíki táncokat tanultak a résztvevők, és megtapasztalhatták a nemzettársak, miként mulatnak az erdélyi mentálosok, akik Grezsa tanár úrral hajnalig kitartottak. Egy Gyimesekbe tett kirándulás is része volt a programnak, ahol koszorút helyeztek el az ezeréves határon, valamint áhítaton vettek részt a Kontumáci-kápolnánál. „A konferencia végére azt lehetett érezni, hogy izzik a levegő, és utólag is rengeteg visszajelzés érkezett, hogy szakmailag és emberileg egyaránt átütő erejű volt az együttlétünk” – mondta Kovács Réka, aki szerint nagy szervezőcsapat áll a konferencia mögött, és ebben a munkában is igazi egység volt tapasztalható. „Hitvallásunk egyik alapgondolata, hogy kapcsolataink tartanak meg, ez igaz a segítő és a kliens, de a segítők szakmai és emberi kapcsolatainak a vonatkozásában is. Konferenciánk is erre az alaptételre épült. Megtartó, tápláló kapcsolatok nélkül aligha lehetne eredményes a munkánk” – tette hozzá.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)