A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.

"A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban."

Késéssel, február elején jelent meg a kolozsvári Művelődés 1995. novemberi és a decemberi száma. A 11-es számban többek között a Mocsáry Alapítványról, a Máltai Szeretetszolgálatról és a helynévkutatásról találhatók írások. A 12-es számot az EMKE 110. évfordulójának szentelték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

"Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, Beszterce Művelődési Alapítvány és az EMKE megyei szervezete idén is megszervezi az immár hagyományossá vált "A nyelv csak élve tündököl" szavalóversenyt megyei szakaszát. A honfoglalás 1100. évfordulója jegyében megrendezett vetélkedőn az I-IV. osztályos tanulók a hun, székely és magyar mondavilággal ismerkedek és ismertetik meg a hallhatóságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ "

Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Kiss Jenő /Sepsiszentgyörgy/, az EMKE könyvtári szakosztályának vezetője, a helyi megyei könyvtár könyvtárosa az összeállítója az Örökség és feladat /alcíme: Tanulmányok a romániai magyar könyvekről, könyvtárakról/ című kétszáz oldalas kiadványnak, egy árkosi könyvtárostalálkozó előadásait tartalmazó könyvnek. Megjelenését a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és a Kölcsey Alapítvány segítette. A kötetben Barta István emlékezik arra, hogy 1952 tavaszán pártutasításra szekerekre rakták Nagyajta olvasóegyletének teljes könyvállományát és irattárát, ömlesztve, és elvitték az egészet. Egy másik tanulmány a Damokosok családi könyvtárának és levéltárának elégetéséről számol be. Kiss Jenő Seres Ildikóval közösen állította össze a romániai magyar könyvtárosok névsorát és címjegyzékét, ez a könyv függelékében szerepel. Nem véletlen, hogy az EMKE könyvtári szakosztálya sepsiszentgyörgyi székhellyel működik. Könyvtárosképző szaktanfolyamokat szerveznek. A negyedéves Könyvesház szakfolyóiratot is ők adják ki. - Indokolt lenne lehetőséget találni a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár számítógépes felszerelésére. /Sylvester Lajos: Papírmúzeumok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 29./

Bandi Dezső tanár, iparművész nevét jól ismerik Erdélyben és Magyarországon, számos népművész képzésében, felkarolásában volt része. A népi hagyományápolás, a népizenekarok, néptáncosok, a szövő, varró, faragó, fazekas körök a legsötétebb diktatúra idején is működtek, fejtette ki, megélve magyarságtudatukat. Bandi Dezső az EMKE ünnepi gyűlésén is elmondta, hogy a népi kultúrát ismét háttérbe szorítják. A közösségi, népi kultúrára működtetéséből hiányzik a művelődési értékorientált tájékoztatás. Ezt próbálja művelni Bandi Dezső, a népi alkotók tanácsadással való segítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Az 1996. febr. 5-én bejegyzett Corvineum Alapítvány célja a romániai magyar színház- és operaművészet támogatása, adott ismertetőt Tompa Gábor a márc. 30-i kolozsvári sajtótájékoztatón. Az alapítvány segíteni szeretné az erdélyi magyar színészeket, zenészeket, operaénekeseket. Ambrus Gy. Csaba, a kuratórium elnöke szerint csupán adományokból nem lehet talpon maradni. A sajtótájékoztatón az EMKÉ-t képviselő Laskay Sándor szoros együttműködést ígért. - László Bakk Anikó az 1992-ben alakult Amaryllis Reneszánsz Klub támogatását várja a reneszánsz zene terjesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Ápr. 10-én az RMDSZ bukaresti székházában találkoztak a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Igazgatósága és a romániai magyar politikai és kulturális élet képviselői. Szó esett a kisebbségi kulturális rendezvények támogatását szolgáló pályázati rendszerről, a kisebbségi képviselet biztosításáról a megyei felügyelőségekben, a támogatásban részesülő lapokról, kisebbségi műemlékvédelmi alapok létesítéséről az 1997-es évre, szakmai tanácskozás rendezéséről az állami levéltárakban és múzeumokban fellelhető magyar gyűjtemények állagának megóvásáról és kutathatóságáról, az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatásának szorgalmazásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11., 758. sz./ A megbeszélésen részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök, Dávid Gyula, az EMKE elnöke, illetve Carol König minisztériumi vezérigazgató és Grosu Magda előadó. /Anyagi támogatással kiadványainkért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"Ápr. 11-én, a Költészet napján Zilahon, az EMKE-házban a románok és magyarok közötti "hídépítők" találkozójára került sor: a helybeli román Silvana Irodalmi Kör és a magyar Transz-forma irodalmi alkotóműhely tagjai között. A két kör összejövetelére Daniel Sauca újságíró és Szabó István, a Transz-forma vezetőjének a kezdeményezésére került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13-14./"

Ápr. 13-án kezdődött az egyhetes rendezvénysorozat, amellyel a szülőföld hódol nagy fia emléke előtt. A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület immár hetedszer rendezi az ünnepségeket. A kovásznai és a csomakőrösi szoborkoszorúzás után diákkerekasztalt rendeznek. Nagykállóról és Dunakesziről is eljöttek a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő iskolák diákjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ Ápr. 19-én képzőművészeti kiállítás nyílt /Magunk keresése/, majd az Erdélyi kelet-kutatók című szimpózium következett. Ápr. 20-án Csomakőrösön, a koszorúzási emlékünnepségen dr. Kötő József EMKE-főtitkár mondott beszédet, majd ökumenikus istentisztelet következett, igét hirdetett. Mózes Árpád evangélikus püspök. Elültették a honfoglalás millecentenáriuma emlékére a tizenegy fát, ugyanezt tették a zárónapon, ápr. 21-én Kovásznán, a leendő Kőrösi Csoma Sándor emlékmúzeum kertjében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/

A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

Jún. 9-én Gyulafehérváron, a Katolikus Hittudományi Főiskolán zajlott le a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, az EMKE és az RMPSZ szervezésében a Hatágú Síp című, az egyetemes magyarság számára a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. A megjelenteket Hajdú Gyula rektor és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke köszöntötte. A zsűri tagjai között volt Medvigy Endre, a MVSZ munkatársa és Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének megbízottja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Jún. 29-én tartották meg Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség /RMNSZ/ második közgyűlését, melyen a tagszervezeteken kívül jelen volt Bandi Dezső tiszteletbeli elnök, Laskay Sándor, az EMKE kulturális referense, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum két munkatársa. Az RMNSZ-t hivatalosan is bejegyezték máj. 24-én. Idén alkotótábort terveztek, azonban anyagiak hiánya miatt le kellett róla mondani. /Hogy jó irányban haladjanak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

"Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./"

"Csíkszeredában júl. 6-án a csíksomlyói kegytemplom szomszédságában felavatták a moldvai csángók kutatójának, Domokos Pál Péternek a mellszobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását. Az egész alakos szobor csak távlati terv maradt. Beszédet mondott Tabajdi Csaba politikai államtitkár, aki a romániai magyarság legnagyobb erőforrásainak az autonóm személyiségek közösségépítő szerepét nevezte, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Kötő József, az EMKE elnöke, Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere és a csíksomlyói születésű Fodor Imre, Marosvásárhely új polgármestere és Ősz Erőss Péter, a Csángó Szövetség vezetője, aki arról próbálta meggyőzni a magyar kormány illetékeseit, hogy a pápa magyarországi látogatásakor járjanak közbe: részesülhessenek a moldvai csángók is magyar nyelvű szentmisében. Délután a városban tartották a magyar népviseletek seregszemléjét, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke üdvözölte az erdélyi, az Ausztriából, Magyarországról, Felvidékről és más magyarlakta területekről érkezetteket, a Magyarok Világszövetsége, a magyar kormány, az RMDSZ vezetősége, alapítványok, egyházak képviseletében megjelent meghívottakat. Másnap a millecentenáriumi rendezvény Csíkszerdán az Ezerszáz Székely Leány Napjával folytatódott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., /Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./ Csoóri Sándor beszédében méltatta Domokos Pál Péter nagyságát: "azzal, hogy eltávozott közülünk, csupán csak a munkáját szakította meg, de életművét nem fejezte be, mivelhogy ennek az életműnek az egész magyarság folyton alakuló szellemi életében kell kiteljesednie." Életművét nem ismeri az emberek többsége, sem Erdélyben, sem Magyarországon. Kevesen tudják, hogy mit tett a moldvai csángókért. "Nekem ő Juliánusz barát egyetlen, méltó utóda s megtestesülése, aki hétszáz év elmúltával nemcsak a leszakadt magyarokat keresi föl, hanem a történelmünkből kivált és elfelejtett történelmet is kihantolja." /Magyar Nemzet, júl. 6. - a szoboravatáson elhangzó beszédének szövegét előre közölték/"

Az EMKE Könyvtári Szakosztálya és a Kovászna Megyei Könyvtár aug. 26-31-e között Árkoson megszervezi a magyar művelődés századai tematikájú egyetemista olvasótábort, szept. 2-7-e között pedig Gyergyószárhegyen lesz a könyvtárosok olvasótábora, olvasható a Könyvesház (Sepsiszentgyörgy) most megjelent második számában. /Árkosi toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./

A Magyar Reformátusok Világtalálkozója alkalmából aug. 9-én Magyarpalatkán ünnepi műsort szervezett a Kolozs megyei EMKE, Kónya Tibor magyarpalatkai református lelkész, valamint az ő vezetésével három évvel ezelőtt megalakult Réthei Prikkel Marián Művelődési Kör. A rendezvényen Kónya Tibor ismertette a falu történetét, majd a népi hagyományokról tartott előadást. A vendégek megtekintették a magyarpalatkai falumúzeumot, majd az ünnepi istentiszteleten megemlékeztek a falu hétszáz éves templomáról. Révész Erzsébet, a Kolozs megyei EMKE alelnöke, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság társelnöke elmondta, hogyan kapta a művelődési kör a nevét. Lexikonban találta meg, hogy Réthei Prikkel Marián bencés szerzetes tanár, nyelvész, etnográfus, a népi táncmozgalom egyik megalapítója. Utódai közül Réthei Prikkel Lajossal, a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaság elnökével tartják a kapcsolatot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Réthei Prikkel Marián /Csém, 1871. aug. 19.- 1925. nov. 20., Balatonfüred/ a régi magyar nyelv kutatója, az első néptánccal foglalkozó tudományos mű /A magyarság táncai, 1924/ szerzője.

A Hunyad megyei Csernakeresztúron rendezték meg az emlékünnepséget a bukovinai székelyeknek a faluban való letelepedésének 85. évfordulója alkalmából. Ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a meghívottak: Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke, Balogh Ferenc, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főelőadója, továbbá a helyi ortodox lelkész méltatták az eseményt. A templom előtt emlékkeresztet állítottak föl. Az ünnepségen ott volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Borbély Márton, Hunyad megyei RMDSZ elnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

Godra János, a Jani bár vezetője magyar házat akar létrehozni Brassóban. A telket már megvásárolta, most az építkezések jóváhagyását intézi. Az általa tervezett magyar házban 250 férőhelyes terem, bárhelyiség és vendégszobák is lesznek. Godra János merész terveivel a brassói magyaroknak végre lesz olyan hely ahol rendezvényeket tarthatnak, mert a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek, de az EMKE városi szervezetének sincs székháza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

Az Arad megyei EMKE Vagyunk címmel adat ki I. számú füzetét, az Arad megyei magyar irodalmi körök antológiáját dr. Brauch Magda és Ujj János szerkesztésében. A megyében működik a Tóth Árpád Irodalmi Kör, a Kölcsey Egyesület, a zerindi és kisjenői irodalmi kör, továbbá a színházat pótoló Periszkóp Népszínház tehetséges műkedvelő gárdája. /Sylvester Lajos: EMKE-füzetek. Vagyunk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Szept. 23-án kezdődött meg Székelykeresztúron a múzeum fennállásának 50. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat. Dávid Gyula, az EMKE elnöke ünnepi beszédében a közművelődési egyesületek és a múzeumok együttműködését szorgalmazta. A múzeum alapítója és első igazgatója, a 85 éves dr. Molnár István az első évtizedekre emlékezett, felidézve, hogy az első iskolai múzeumot 1946 szeptemberében nyitották meg, amely Orbán Balázs nevét vette fel. Az ötvenes években annyira megszaporodtak a múzeumi tárgyak, hogy már nem fértek el, ezért a tanács a volt Kaszinó épületét utalta ki a múzeumnak. Sikerült egy Nyikó menti székely házat a múzeum kertében felállítani és berendezni. Csarnokot készítettek a népi ipari szerkezetek bemutatására, 1971-ben, a múzeum fennállásának 25. évfordulóján már itt állították ki ezeket a szerkezeteket. 1977-ben vonult nyugdíjba Molnár István. Utóda Fülöp Lajos múzeumigazgató lett, az ő idejében bővítették és korszerűsítették az épületet. 1982-ben szervezték meg azt a nagyszabású képzőművészeti kiállítást, melynek anyaga közel kétszáz képzőművész adományozta alkotásból jött össze. Gazdagodott a szabadtéri részleg is egy 1853-ban épített kecseti házzal, majd egy 1780-as Nyikó-menti épületegyüttessel. A múzeum 1995 júniusában kivált a központosított intézményrendszerből. A múzeum egyik új alapkiállítása a vidék történelmét vázolja föl az ókortól a X-XI. századig. Dr. Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója megnyitotta a helytörténeti kiállítást. Dr. Székely Zoltán Székelyföld a honfoglalás korában címmel tartott előadást. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24., Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26., okt. 1./

Az EMKE Kolozsváron okt. 5-én újból elindítja a Honismereti Kör által szervezett idegenvezetői és honismereti tanfolyamot. Szakemberek Erdély történelmét, földrajzát, műemlékeit, néprajzát és vallástörténetét ismertetik, közölte Minier Csaba, az EMKE Kolozs megyei elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

"A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./"