"Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./"

"Dan Matei Agathon turisztikai miniszternek írott nyílt levelében, több tízezer tagja nevében tiltakozik az EMKE az ellen, hogy Segesvár szomszédságában akarja létrehozni az állam a Dracula Land-et. A tiltakozásban az EMKE közgyűlés részvevői felhívják a mininiszter figyelmét arra, hogy Segesvár Európa egyetlen lakott vára, a világörökség része és az UNESCO védelme alatt áll. Az EMKE szerint a "Dracula Land felépítése a 800 éves erdélyi szász kultúra, építészet, egy egész közösség megcsúfolását jelenti". /EMKE-tiltakozás a Dracula Land ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ "

"Dec. 8-án megtartották a háromszéki civil szervezetek vásárral egybekötött találkozóját Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Ördögh Gyárfás Lajos elmondta, a nyilvántartások szerint Háromszéken 211 civil szervezet működik, ezek közül 170-180 folytat művelődési, ifjúsági, sport-, valamint térségfejlesztési tevékenységet. Az EMKE elindítja Fehér foltok nevű programját, melynek célja, hogy ne legyen egyetlen erdélyi, magyarok lakta település se civil szervezet nélkül. A megyei önkormányzat alelnöke, Baka Mátyás elmondta, idén összesen 400 millió lejre pályázhattak a különböző alapítványok, egyesületek. Domokos Géza kifejtette, alulról építkező, erős autonóm civil szervezet ott jön létre, ahol szükség van rá. A találkozón elhangzott, hogy jó lenne legalább havi rendszerességgel kötetlen baráti találkozókat szervezni. /Farkas Réka: Az önszerveződési képesség mértékegysége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./"

"A múlt hónap végén a besztercei EMKE tartott tisztújító közgyűlést, melyen új vezetőséget választottak és megszavazták a következő évi munkarendet és eseménynaptárt. Az új elnökségi tagok: Antal Attila történelemtanár (elnök), Kántor Erzsébet szemorvos és Székely Vilmos közgazdász (alelnökök). A besztercei MADISZ is újjá szerveződött. 10 éves tevékenység után alapszabályzat módosítást eszközölt az új szervezeti menedzsment irányelveinek alapján. Dec. 1-jén, a városi RMDSZ és az ifjúsági szervezetek civil fórumot rendeztek. /Újjá alakult civil szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Első ízben tartották meg a magyar népi gyermekjátékok Gyöngykoszorú találkozóját dec. 8-án, Marosvásárhelyen. A kezdeményező az EMKE volt. Szabó Éva tanárnő felhívására egyetlen megyeszékhelyi iskola jelentkezett. A Kultúrpalota színpadán a jeddi, beresztelki, marosvásárhelyi (1. számú Általános Iskola), mezőpaniti gyermekek "játszottak". /b.d. [Bölöni Domokos]: Csilicsalamádé, nyári karalábé, Sári hopp! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Dec. 8-9-én a Szatmár Megyei Múzeumban rendezték meg a XII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. Ebben az évben 32 szavaló lépett a zsűri és a közönség elé, a Vajdaságból négy versenyző érkezett, közülük hárman a dobogón végeztek. Szatmárnémetiben a költő sírjánál Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangsúlyozta: "Gellért Sándor - jóllehet a kiadók mulasztása miatt a hatalmas műnek csak kisebbik része kerülhetett asztalunkra - ma jobban köztünk van, költészete és egész alkotása ma elevenebben él, mint amikor a költő fizikai valójában velünk volt." Kereskényi Sándor irodalomtörténész, RMDSZ-szenátor Kultúra és globalizáció címmel tartott előadást, ezután zajlott le a verseny. Dr. Kötő József EMKE-elnök, a zsűri elnöke, kiértékelő beszédében elmondta, hogy két napon át a kultúrát ünnepelték Szatmárnémetiben. A szavalók bebizonyították, hogy vállalják nemzetünk sorsát. Ez a nemzedék hajlandó tovább vinni az elődöktől kapott értékeket, az utókor számára. A verseny eredményei: 1. díj: Gazsó Hargita (Topolya, Szabadka), 2. hely: Orosz Georgina (Zenta) és Zalán Barbara (Nagykanizsa), 3. hely: Fekete Ágnes (Feketics, Szabadka). /Elek György: Szabadkai versenyző nyerte a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ Kőváry László Honismereti Köre dec. 8-án, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta a III. Honismereti Napot, melynek témáit a népművészet szolgáltatta. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője, emlékeztetett arra, hogy közel tíz éves tevékenységük során nemrég tizedik tanfolyamukat indították be. Bíró Gábor műépítész az erdélyi népi építészetről beszélt. Orbánné Forrai Erzsébet és Zsakó Erzsébet, a kolozsvári unitárius egyház kézimunkakörének vezetői, az erdélyi népi varrottasokról tartottak előadást. Dr. Gazda Klára egyetemi előadótanár az erdélyi magyar népviseletek sajátosságait vette számba. A rendezvény végén Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke röviden ismertette ötéves fennállásuk alatt végzett munkájuk eredményeit. /Ördög I. Béla: III. Honismereti Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./"

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

Mióta dr. Ábrám Zoltán lett az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, többet lehet hallani az egyesületről. Az óév egyik utolsó napján Marosvásárhelyen gyűltek össze Ábrám Zoltán hívására mindazok, akik tesznek valamit a közművelődésért. Verseket, dalokat adott elő Bartis Ildikó, Kilyén Ilka színművésznő és Kozsik Ildikó bábszínész. /(Máthé Éva): EMKE-kalács, EMKE-bor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

Nagybányán már áll a Magyar Ház: gróf Teleki Sándor lakóépületének megvásárlását az Illyés Közalapítvány nagylelkű támogatása tette lehetővé. A közalapítvánnyal kötött megállapodás szerint a jogszerinti tulajdonos az Óvárosi Református Egyházközség, a haszonélvező-működtető pedig az EMKE helyi szervezete, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület. Eddig kijavították a tetőszerkezetet, folyamatban van a csatornák kicserélése, hozzáfogtak öt földszinti helyiség, valamint az ezekhez tartozó mellékhelyiségek falainak és a több helyen beázott mennyezet helyreállításához. A Magyar Ház helyreállítását széleskörű társadalmi összefogást kísérte. A Bányavidéki Új Szó oldalain hétről-hétre közölt felhíváshoz, majd a támogatási akcióhoz és gyűjtéshez rövid időn belül az egyházak is csatlakoztak. Nagyon sokan nyújtottak segítséget: pénzzel, önkéntes munkával, valamint építőanyaggal, berendezési tárgyakkal stb. Sokan (Metz József ny. tanár) magánkönyvtárukat ajánlották fel, mások jelentős képzőművészek (Pirk János, Balla József) alkotásait, megint mások, mint néhai Suba Dániel író, újságíró, grafikus özvegye, nagybányai viszonylatban jelentős irodalmi-művészeti hagyatékok elhelyezését szeretnék a Házban megoldani. Az intézményt egy kilenc tagú kuratórium irányítja. A testület továbbra is civil intézményként szeretné működtetni a Házat, tehát olyan központként, amelyben minden nagybányai magyar társadalmi szervezet, egyesület, értelmiségi klub, kör, társaság stb. otthonra találhat. A Házban kerülhetnének sorra a kisebb-nagyobb évfordulós-ünnepi megemlékezések, néprajzi jellegű rendezvények, táncházak, énekversenyek, szavalóversenyek, műveltségi vetélkedők, népfőiskolai előadások, konferenciák, (nyelv)tanfolyamok is. Saját kölcsönkönyvtára lesz az épületnek, amely - a jelenleg régi főtéri székházban működő Németh László Könyvtárat, s emellett az adományként felajánlott magánkönyvtárakat, köteteket is befogadná. A Magyar Házban egy kisebb helytörténeti gyűjtemény (Teleki-múzeum) is helyet kaphat. /Dávid Lajos, a Teleki Magyar Ház Kuratóriumának elnöke: A mi Magyar Házunk. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), jan. 11./

Jan. 11-én ismét összeült Kolozsváron a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáért felelős Országos Felügyelő Testület. A találkozóról Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: miután a jelenlévők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatóját a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekről, nevesítették azokat a civil szervezeteket, amelyeknek joguk van tagságot igazoló bizonylatot kiadni. Ezek között szerepel az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE), a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), valamint a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségéhez (MISZSZ), a Magyar Ifjúsági Tanácshoz (MIT), az Országos Magyar Diákszövetséghez (OMDSZ) és az Itthon Fiatalon Mozgalomhoz tartozó ifjúsági szervezetek. A testület eldöntötte, hogy a magyar nyelv kellő ismerete olyan okirat alapján igazolható, amelyet részben vagy egészében magyar nyelvű tanintézet állított ki. Adrian Nastase kormányfő jan. 11-i azon felszólítására, hogy a prefektusok ne tegyék lehetővé a magyar igazolványok kibocsátását, valamint az információs irodák működtetését, Markó Béla szövetségi elnök a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ a magyar–román megállapodás értelmében cselekszik, és ennek megfelelően január 21-én be fogják indítani a munkát. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megállapodás szerint az információs irodák tevékenysége nem ajánló jellegű, hanem információ szolgáltatáson alapszik. "Ezért a román miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatától függetlenül elkezdjük ezt a munkát. Nastase felszólítása inkább politikai replika kíván lenni arra, hogy Magyarországon folyik a vita a megállapodásról, a munkavállalással kapcsolatban pedig egyre élesebb kijelentések hangzanak el" — mondotta Markó Béla. – Jan. 11-én Kolozsváron összeült a törvény végrehajtásáért felelős Kolozs Megyei Felügyelő Testület is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tájékoztatott: véglegesítették a Kolozs Megyei Felügyelő Testület működési és hatásköri szabályzatát, valamint a megyei információs irodahálózat azon munkatársainak névsorát, akik kiképzésben fognak részesülni, hogy a munkafolyamat minél zökkenőmentesen történjen. /P. A. M.: Okirattal igazolható a nyelvismeret. Politikai jelzés Nastase kijelentése a státusirodákról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum lezártnak tekinti a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos belpolitikai vitát - derült ki a két kormányzó magyarországi párt frakcióvezetőjének jan. 15-i budapesti közös sajtótájékoztatóján. Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény kapcsán megkötött román–magyar miniszterelnöki megállapodás semmiképpen sem vet fel alkotmányossági aggályokat. Mint mondta, jogászként ő szégyelli magát Kovács László szocialista pártelnök helyett, a politikus kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazott jogi fejtegetései miatt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy 1988-ban, közvetlenül a rendszerváltozás előtt a baloldal fehérterrorral riogatott. Azután — mint mondta — folytatták a félelemkeltést a kereszténykurzus, az antiszemitizmus és a Horthy-rendszer restaurálásának vádjával. A politikus elképesztőnek nevezte, hogy az ellenzék egy része olyan területet tett most demagógiájának részévé, amely a nemzetpolitika alapját képezi. /Lezárult a státusvita? Fidesz–MDF közös sajtótájékoztató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Jan. 21-én országszerte megnyílnak a státustörvény romániai végrehajtásában segítséget nyújtó információs irodák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, a református egyház hívei az egyházközségeken keresztül kérhetik a tagsági igazolást, amit a helyi lelkipásztor vagy főgondnok aláírásával igazol. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette, hogy az igazolást az összes unitárius egyházközség lelkészi hivatalában kiállítják. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, Csép Sándor elmondta: a MÚRE tagjai a területi megbízottakon keresztül igényelhetik a szervezet tagsági igazolványát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba elmondta: az RMGE jelenleg 13 megyében tud igazolást kibocsátani tagjai számára. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke kérdésünkre beszámolt arról, hogy az érdeklődök az EMKE területi szervezeteihez, valamint annak társ- szervezeteihez fordulhatnak igazoló bizonylatért. /Folytatódik a magyar igazolványt igénylők előjegyzése.Tagsági igazolás RMDSZ-től, egyháztól vagy civil szervezetektől. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Országos Elnöksége, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése alkalmából jan. 18-i ülésén határozatot fogadott el Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren kialakítandó kegyhely létrehozásáról. A tervek szerint a 2002. aug. 8-i sződemeteri, születésnapi megemlékezést már a felújított szoborkertben tartják meg. /Határozat a Kölcsey-kegyhely létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./

Jan. 25-én hivatalos bejegyzésének tizedik évét ünnepelte a Brassóban tevékenykedő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, a Reménység Háza református központban. Az Egyesületet 1991. jún. 21-én és 1992 januárjában jegyeztették be a törvényszéken. A születésnap megünneplése alkalmával került sor a Brassó megyei civil szervezetek találkozójára is, melynek rangos vendégei voltak: dr. Kötő József, az EMKE elnöke, Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke és Szép Gyula, a RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke. Szó esett arról, hogy Brassó magyarságának a rendszerváltás utáni 12. évében sincs még Magyar Háza, színháza, sem pedig próbaterme ahol a színjátszó-csoportok, táncegyüttesek, énekkarok próbálhatnának. /10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Kötő József kiemelte, hogy az önszerveződés egyik legégetőbb problémája polgári egyesületek önfeltartásának gondja. Követendő példaként említette a Heltai Gáspár Alapítványt, melynek elnöke Pillich László a későbbiekben részletezte, hogyan is sikerült felépíteni a Heltai Alapítványt, mely egy kétszobás bérelt lakásban kezdte tevékenységét, de ma már több, mint 20 alkalmazottja van, s havi körülbelül kilencvenmilliós költségre teremti elő a szükséges pénzt. Az esten Hochbauer Gyula tanár bemutatta a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaságot és tájékoztatta a nagyszámú közönséget arról, hogy február 2-án kezdődik Zajzonban a társaság által szervezett Zajzoni Rab István Év hivatalos megnyitása. A fogarasi Babits Mihály Kulturális Egylet vezetője, Márkos Ervin tiszteletes beszámolt arról, hogy színjátszó csoportjuk 21 szórványmagyar helységbe vitte el rendszeresen a magyar kultúrát. 1993-ban sikerült Babits Mihálynak emléktáblát állítaniuk. Márkos Ervin hozzátette: "Mindez azért működött, mert az én lakásom, telefonom és szívem-lelkem fenntartotta. Jelen pillanatban az Egylet létezik még papíron, a tevékenységet, egyedül, egymagamban folytatom, sajnos társaim kihulltak mellőlem, a színjátszó társulatot eltemettem, maholnap az iskolát temetjük el. Megemlíteném, hogy a magyar iskola eltemetésében a megyei magyar tanfelügyelőség is óriási szerepet vállalt, mert nem próbáltunk összefogni RMDSZ, egyház és tanfelügyelőség, annak érdekében, hogy a fogarasi iskola ne jusson ilyen szomorú helyzetbe." Márkos hiányolta, hogy a Brassói Lapok nagyon keveset foglalkozik a fogarasi művelődéssel, kulturális élettel. Reiff István, a már több, mint ötven éves Búzavirág néptánc együttes vezetője hangsúlyozta: iszonyúan áldozatos és nehéz megmaradni a szórványban, Brassóban, Fogarason, Medgyesen. A Brassói Magyar Dalárda felemelő történelmét és jelenlegi fényesnek nem mondható helyzetét Sebestyén Sándor ecsetelte. Fülöp Károly tanfelügyelő a Pro Zsombor Egyesület munkásságát vázolta kiemelve, a zsombori közösség életképességét. /Tóásó Áron Zoltán: 10 éves születésnap és találkozó. Magyar kultúra Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

A désiek kegyelettel őrzik városuk jeles festőművészének, Incze János Désnek /Szinérváralja, 1909. okt. 19. - Dés, 1999. febr. 3./ az emlékét.febr. 3-án, halálának harmadik évfordulóján megkoszorúzták a művész sírját. A református egyház, a dési EMKE és RMDSZ valamint a megemlékezést szervező Amicitia Baráti Társaság képviselői egyaránt jelen voltak. /Incze János Dés festőművész emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Művelődés folyóirat. januári számának gerincét a 2001-es EMKE-díjak képezik. A lap bemutatta a díjazottakat és közölte a laudációk szövegét. A Galéria rovatban Gábor Dénes Miklosovits László grafikusművészt, Szabó Vilmos pedig Vetró Bodoni András fiatal képzőművészt mutatta be. /Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Balló Áron a Szabadság főszerkesztője emlékeztetett: a múlt év végén arról cikkezett e hasábokon, hogy ajánlatos lenne a sajátos kolozsvári követeléseket az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötendő megállapodásba bevonnia. RMDSZ-es városi elöljárók beletörődve nyilatkozták a Szabadságnak, hogy a kétnyelvű feliratokra vonatkozó törvényt Kolozsváron úgysem hajtják végre, mert "nem akarja a polgármester". Vasile Soporan prefektus több hónapja megígérte, hogy a közigazgatási törvény életbe léptetéséről polgármesterünket "meggyőzi". Szomorú a helyzet egy olyan országban, városban, ahol valakit a törvények tiszteletéről meg kell győzni. - Az Erdélyben kiadott hét magyar nyelvű napilap közül hat piacvezető. Azaz a megjelenésének a helyén a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Ez a helyzet nemcsak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és — Kolozsváron is. A helyi tanácsok, megyei tanács, prefektúra, hivatalok, igazgatóságok, ügynökségek, nemkevésbé a közvetlenül Bukarestből irányított közintézmények helyi fiókjai csak elvétve irányítják a helyi magyar napilapok felé hirdetéseiket. Markó Béla RMDSZ-elnök értesült az erdélyi magyar sajtó ezen megalapozott kívánalmáról, és ígéretet tett a megoldás keresésére a helyi egyezmények szintjén. /Balló Áron: Jó helyi megállapodást! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/

Az EMKE Maros megyei szervezete kezdeményezésére a történelmi egyházak és egyes civil szervezetek képviselőiből Marosvásárhelyen emlékbizottság alakult a Don-kanyarban 1943 telén elesett áldozatokért. Alakuló megbeszélésükön a bizottság tagjai fiatal szakemberek bevonásával kutatómunkát indítványoznak a Don-kanyarban nagyrészt megsemmisített 2. hadsereg erdélyi, elsősorban Maros megyei vonatkozásainak jobb megismerése érdekében. Ezért felhívással fordulnak azokhoz, akiknek személyes élményeik vagy másoktól kapott ismereteik, információik, dokumentumaik lennének, hogy jelentkezzenek. Az emlékbizottság elhatározta azt is, hogy a tragikus esemény hatvanadik évfordulója alkalmából, 2003. január 12-én kegyeletteljes megemlékezést tartanak Marosvásárhelyen. A tervezett megemlékezés tudományos rendezvényt, műsoros estet, emlékkönyv kiadását, templomi szolgálatokat, kopjafa-állítást foglalna magába. /(Ábrám Zoltán): Emlékbizottság a Don-kanyari áldozatokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

A millecentenárium alkalmából az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztálya és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közösen tudományos konferenciát rendezett Kolozsváron 2000. október 13–14-én, amelyen harminc Kolozsvár-központú szakdolgozatot mutattak be neves történészek, irodalomtörténészek és más kutatók. Az akkor elhangzottak kötet formájában is megjelentek: Kolozsvár 1000 éve. Kiadja az EME és az EMKE, 2001, Kolozsvár. A Kolozsvár 1000 éve szerzői névsora: Egyed Ákos, Csetri Elek, Kiss András, Pozsony Ferenc, Vekov Károly, Kovács András, Kovács Kiss Gyöngy, Balázs Mihály, Papp Ferenc, Jeney-Tóth Annamária, Sipos Gábor, R.Várkonyi Ágnes, Bíró Gyöngyi, Magyari András, Egyed Emese, Benkő Samu, D. Tóth Béla, Kötő József, Pölöskei Ferenc, Sas Péter, Gaal György, Balogh Ferenc, Benkő András, Dávid Gyula, Csucsuja István, Nagy Mihály Zoltán, Vincze Gábor, Pillich László, Wanek Ferenc. /Szabó Csaba: Emlékhatáresetek. Kolozsvár 1000 éve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Kallós Zoltán, a Kallós Alapítvány vezetője és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE előadója felvállalták, hogy Válaszúton népfőiskolai előadássorozatot indítanak télidőben a környékbeli gazdák számára. A tanfolyamokra szombatonként kerül sor. A legutóbbi rendezvényen a több, mint 20 résztvevő Feketelakról, Köblösről, Boncidáról és természetesen Válaszútról érkezett. A tervek szerint a következő hetekben növényvédelmi, állattenyésztési, állategészségügyi, zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint agrárpolitikai (agrártámogatási) előadások hangzanak el. /Sikeres gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság /RMNT / és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szervezésében kétnapos civil fórum kezdődött március 1-jén a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai központban. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az RMNT és dr. Kötő József, az EMKE elnöke üdvözlő beszéde után Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a felnőttképzés európai tendenciáiról tartott előadást, Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő pedig a Socrates és Leonardo da Vinci Európa-programok nyújtotta lehetőségekről. Ezután hat munkacsoportban tanácskoztak. – Ennek a Népfőiskola börzének kettős célja van: felmérjük a felnőttképzés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit Romániában, és egyúttal megpróbáljuk jövőjét is körvonalazni — foglalta össze a fórum célját Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára. /Szabó Csaba: Népfőiskola-börze, Erdély, 2002. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Márc. 2-án Szatmárnémetiben, a Római Katolikus Székesegyházban — a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség közös szervezésében — tizenkettedik alkalommal rendeztek ökumenikus kórus–seregszemlét. Idén a felhívásra jelentkezett kórusok közül tizenkettőt hívtak meg a szervezők a rendezvényre. Ebben az évben a Felsőbányai Mons Medius énekkar, a Máramarosszigeti Református Egyházközség vegyes kara, a Mezőfényi Gyertyaláng ifjúsági kórus, illetve az itteni általános iskola kórusa, a Szamos–negyedi Református Egyház énekkara és ifjúsági kis kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, a szatmárnémeti Láncos–templom kórusa, a szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház kórusa, a szatmárnémeti Zárda–templom Schola Mariana vegyes kara és a Tasnádi Maestoso kórus vett részt. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke méltatta a találkozó fontosságát, amelynek sikerében az előadók mellett nagy szerepe volt a szervezőknek. /Elek György: "És énekelének új éneket" Ökumenikus kórus–seregszemle, tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

Március 2-án Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az eseményen, a helyi és vidéki tagságon kívül, megjelent Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Alföldi László kolozsvári főkonzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Magyar Országos Levéltár, az EMKE, az RMKT, a Bolyai Társaság és a Kolozs Megyei Tanács képviselői. Benkő Samu elnök bevezető szavai után Meskó Attila tolmácsolta az MTA elnökének, Glatz Ferencnek az üdvözletét, majd röviden áttekintette az EME és az MTA kapcsolatát, amely a jövőben tovább erősödik. Sipos Gábor főtitkár a tagoknak előzőleg eljuttatott írásos beszámolót szóban azzal egészítette ki, hogy jelentős adományokat kaptak a HTMH-tól és könyvtáraikban beindult a kölcsönzőprogram. Soó Tamás gazdasági tanácsos kiemelte, hogy 2002-ben a tudományos tevékenységre 740 millió lejt fordítanak, könyvtáraikat 2000 diák látogatja. Tiszteletbeli tagokká választották Molnár Jenő földrajztudóst és Csetri Elek történészt. Tonk Sándor arra mutatott rá, hogy eddig nem sikerült létrehozni az "erdélyi magyar nemzeti könyvtárat". Az égető feladatot, más szervezetek összefogásával, az EME-nek kell megoldania. A tisztújítás eredményeképpen elnök Egyed Ákos, alelnökök Péter Mihály és Gyenge Csaba, főtitkár Sipos Gábor, titkár Nagy Zoltán, jogtanácsos Veress András, gazdasági tanácsos Soó Tamás, ellenőr Kerekes Jenő, választmányi tagok Wolf Rudolf, Tonk Sándor, Kiss András, Silye Lóránd, Feszt György, Jung János, Mócsy László, Kismihály János, Prezenszky István, Talpass János. Az újonnan megválasztott dr. Egyed Ákos akadémikus székfoglaló beszédében elfogadta a megbízást és vázolta az elkerülhetetlen lépéseket. Folytatni kell a könyvtárak számítógépes számbavételét, a kapcsolattartást, a könyvkiadást. Az EME-székhely ügyének megoldása alapvető teendő. Ki kell alakítani egy hosszú távú együttműködési tudománypolitikát. Az elmúlt években sok új tudományos műhely létesült, ami örvendetes, de ugyanakkor magában hordozza a szétforgácsolódás veszélyét. Az EME-ben csökkent az átlagéletkor, de a fiatalság további bevonása nélkül minden lépés hiábavaló. Az egyesület tevékenységének finanszírozásában főleg az MTA-ra, a magyar kormányszervekre és a civil társadalomra lehet számítani. /Ördög I. Béla: Tisztújítás az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Erdélyi és anyaországi szakemberek cseréltek tapasztalatot Kolozsváron a népfőiskolai börzén, amely márc. 1-jén dr. Egyed Ákos megnyitójával kezdődött. Az Egészséges életmód, életminőség-javítás, szociális gondok csoport vezetője és vitaindítója, dr. Ábrám Zoltán kifejezte elégedettségét, amiért a résztvevők közös nevezőre jutottak abban, hogy nemcsak megelőzésre kell hangsúlyt fordítani, hanem életreform-folyamatot kell elindítani. Egri István, a Vállalkozás, gazdaság munkacsoport részéről figyelmeztette a jelenlévőket, hogy mára a nagyobb cégek is foglalkoznak felnőttoktatással. A Mezőgazdaság, falufejlesztés témában Csomós Attila jó információs hálózat kialakításának a szükségességét hangsúlyozta. Balla Zoltán, a Közösségfejlesztés, állampolgári ismeretek munkacsoport vezetője egy sor hiányosságot sorolt fel és azok megoldási lehetőségeit. A szakoktatással foglalkozó csoportból Papp Sándor sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában nincs országos nyilvántartás és igazi törvényes keret a népfőiskolás-felnőttképzéses programokhoz. Borzási Mária az Általános műveltség munkacsoport abbéli reményét fejezte ki, hogy be lehet pótolni mindazt, amit a számítógépek és a modern médiák terén elmulasztottunk. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE-RMNT titkára reagált a feltett kérdésekre, és megelégedését fejezte ki e kétnapos megfeszített munka sikeréért. Hamarosan elkerülhetetlenné válik a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság jogi személyként való bejegyzése, illetve a konkrét törvényjavaslat benyújtása. /Jakab-Benke Nándor: "Élethosszig tartó tanulás." Véget ért az erdélyi Népfőiskola-börze. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./