Augusztus 18-án kezdődik a négynapos zetelaki írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az E-MIL elnöke a Bécsben élő Márkus Barbarossa János. Idén is mintegy 80–100 íróra számítanak a határon innen és túlról. Láng Gusztáv, Kántor Lajos és Domokos Géza A romániai magyar irodalom 1945–1970 között témáról tartanak előadásokat. Előadások hangzanak el a középiskolai tankönyvkiadásról, az irodalom felsőfokú oktatásáról és az erdélyi könyvterjesztés jelenlegi helyzetéről. /Negyedik zetelaki írótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Nyílt levelet küldött az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) Csíkszereda polgármesterének, Ráduly Róbert Kálmánnak, illetve Csíkszereda városi tanácsának, amelyben megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy megszüntették a Székelyföld folyóirat számára kiutalt szolgálati lakás bérleti jogát. Az aláírók szerint „egyszerű politikai leszámolásnak vagyunk a tanúi, mikor a hatalmon lévők próbálják a kritikus hangokat elhallgattatni”, ezért az E-MIL fenntartja magának a jogot, hogy a nemzetközi emberjogi és írói érdekvédelmi szervezetek elé vigye az ügyet, amennyiben nem vizsgálják felül az intézkedést. /E-MIL tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Megérdemeljük, hogy saját magunkat ünnepeljük, vélte Márkus-Barbarossa János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke, a Kolozsváron december 17-én megtartott évzáró gálaesten, ahol az idei irodalmi kitüntetéseket osztották ki a liga tagjainak. – Bár az E-MIL adja át a díjakat ezen az estén, ezek mégsem E-MIL-díjak, hanem támogatók jóvoltából született kitüntetések – hangsúlyozta Márkus-Barbarossa János. A kiosztásra kerülő irodalmi díjak Méhes György Kossuth-díjas írónak, Böszörményi Zoltánnak (költő, író, főszerkesztő), egy bécsi, valamint egy sepsiszentgyörgyi kiadónak köszönhetők. Négy Irodalmi Jelen-díjat osztottak, tulajdonosai a következők: Eszteró István Egy könnyű garni című verseskötetéért, Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel (novellák), Orbán János Dénes Búbocska (ördögregény), Mózes Attila Céda korok történelme (irodalomkritika). Négy elsőkötetes fiatalt tüntettek ki a Méhes György-debütdíjjal: Ármos Lorándot, Burus János Botondot, Márkus Andrást és Muszka Sándort. Idén a Méhes György-nagydíjat Bréda Ferenc kapta. /Köllő Katalin: Kiosztották az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Az Előretolt Helyőrség alkotói műhely vezéregyéniségét, Orbán János Dénes Kolozsváron élő József Attila-díjas, Herder-ösztöndíjas költőt választotta közgyűlésén elnökéül az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/. Az új elnök a közgyűlésen legfontosabb feladatokként alkotói ösztöndíjak létrehozását, vidéki irodalmi rendezvények szervezését, valamint az Európai Írók Kongresszusa (European Writers' Congress) tagsági státusával járó lehetőségek kihasználását jelölte meg. Márkus-Barbarossa János, az előző elnök lemondott. Elmondta, hogy aktívabb tagságot kívánt. Sok ötlete volt, de azokat nem tudta megvalósítani. Botrányosnak tartja az E-MIL-honlap helyzetét: fizettek a honlapért az Erdélyi Terasznak, ennek ellenére nem voltak hajlandók feltölteni azt. Az irodalom.org honlap feltöltésére partnerséget vállaló Erdélyi Terasz főszerkesztője, Szabó Géza úgy magyarázta, hogy a honlapnak bizonyos technikai hibái voltak, ezért nem lehetett rá adatokat feltölteni. Az utóbbi időben az Erdélyi Terasz szerkesztősége más honlapon /erte.freeblog.hu/ frissül naponta. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) 2002. február 9-én alakult meg. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét 21 szerző írta alá, azóta a tagok száma 150 fölé duzzadt – az erdélyi magyar írótársadalmat az E-MIL alakulásakor 170-180 főre becsülték. Az E-MIL az egyetlen erdélyi magyar írószervezet. A Liga első elnöke Fodor Sándor volt, akit Sántha Attila váltott fel e feladatkörben. Visszavonulása után Fodor Sándort az E-MIL tiszteletbeli elnökévé választották. Márkus Barbarossa János – Bécsben élő E-MIL-alapító és korábbi mecénás – harmadik elnökként a Fekete Vince, Karácsonyi Zsolt, László Noémi, Sántha Attila alkotta választmánnyal dolgozott együtt. /Debreczeni Hajnal: „Botrányos az E-MIL honlapja”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

„Nem találom bonyolultnak az Erdélyi Magyar Írók Ligája /E-MIL/ helyzetét – nyilatkozta Orbán János Dénes, a Liga új elnöke -, egyszerűen pénzt kell szerezni, és tenni a dolgunkat.” Az E-MIL tavaly közel 420 millió régi lejből gazdálkodott – ebből 100 milliót évente a Communitas Alapítványtól kapnak normatív támogatásként. Tavaly 100 millió jutott az adminisztratív költségekre, a többit rendezvényszervezésekre költötték. Legalább havi 2000 euróra lenne szükség a műszaki költségek fedezésére – mondta OJD. Pályázati úton és mecénások felkutatásával kell változtatást elérni. Kizáró ok lesz ezentúl az E-MIL-díjak kiosztásánál az a tény, hogy valaki nem fizette ki az évi 150 ezer lejes tagsági díjat. Idén ismét lesz zetelaki írótábor, amelynek egyik témája a magyarországi és erdélyi írók szerepe az 1956-os forradalomban. Irodalmat a vidéknek! jelszóval kisvárosok, községek látogatását tervezi az E-MIL. /Debreczeni Hajnal: Pénz kérdése az irodalom? A tagdíjjal elmaradóktól megtagadja díjait az E-MIL. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

A versé volt a főszerep az E-MIL (Erdélyi Magyar Írók Ligája) április 26-án Sepsiszentgyörgyön tartott irodalmi estjén. Három kolozsvári költő: Karácsonyi Zsolt, Papp Attila Zsolt és Szántai János, illetve az Erdély-szerte ismert ,,daltulajdonos”, a brassói Márk Attila mutatkozott be. /(-kas): Versek határokon innen és túl (E-mil est). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

Május 27-én Kolozsváron, a Bulgakov kávézóban, amint Orbán János Dénes jelezte, az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség Irodalmi Páholy első közös rendezvényét tartotta. Az Előretolt Helyőrség alapítóját, Szőcs Gézát hívták meg elsőként, aki a Liberté – 1956 c. könyvéről beszélt. Az identitásom elsősorban költő, nem lapszerkesztő, drámaíró – fejtette ki Szőcs Géza. A Liberté dráma lett, de eredetileg filmszüzsének íródott azon eszme alapján, hogy minden nemzetnek meg kell találnia azt a történetet, amely a legtöbbet mondja el róla. A történelem órája Magyarországon 1956-ban ütött. A fiktív dráma alapját az 56-os események kortörténeti leírásai adják. A könyv nemcsak a drámát, hanem jegyzeteket, szemelvényeket és sok eddig még nem publikált fotót tartalmaz. Nyártól a film forgatására is sor kerül, és októbertől a debreceni színház előadásában is megtekinthető lesz. /Vetési Júlia: Liberté –1956. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

A nyugalmat keresi Faludy György, a neves író, ezért akar Tordaszentlászlón házat vásárolni – mondta el Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke. Szerinte Faludy évente 3-4 hónapot tölt majd el a Kolozsvártól alig 30 kilométerre fekvő faluban, ahol azonban nem lesz teljesen elszigetelve, hiszen itt vannak az E-MIL-tagok, akik bármikor az író rendelkezésére állnak, ha valamire szüksége lenne. Faludy Györgynek már szokásává vált, hogy nyáron legalább egy hónapot a Székelyföldön nyaral. Faludy május 29-én Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban bemutatta Karoton című regényét és Test és lélek című, 1400 műfordítást tartalmazó kötetét. Ezt követően az íróval Szőcs Géza beszélgetett. /Debreczeni Hajnal: Tordán „házal” Faludy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

„Ez a szöveg nem a magyar olvasónak készült. Egyáltalán: nem is olvasóknak készült, hanem nézőknek. Olyanoknak, akik soha semmit nem hallottak 1956-ról, de talán még a magyarokról sem. Azt is lehetne mondani: a szerző egyféle nemes értelemben vett történelmi ország-reklámot, még inkább: nemzet-imázst próbált szolgáltatni e történettel, mely talán naiv, mint olykor mi magunk, és éppoly egyszerű, mint annyi minden, ami megesett velünk.” – olvasható Szőcs Géza legújabb, Liberté 56 című könyvének előszavában.  A ma Budapesten élő kolozsvári költő a Bulgakov kávéházban az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség közös rendezvényén mutatta be a Libertét, amely eredetileg nem drámának, hanem filmnek készült. Idén nyáron forgatnak egy filmet belőle, de nem az eredeti elképzelések szerint, a darabot pedig a szegedi színház fogja játszani.  Az Irodalmi Jelen Könyvek által kiadott kötetben a drámán kívül szemelvények találhatók orosz, német, angol és orosz fordításokból, valamint több rövid tanulmány a műről és a szerző kutatásairól. /Bagoly Zsolt: Szőcs Géza drámája 56-ról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 6./

Láng Gusztáv nemcsak hetvenedik születésnapját, hanem írói munkáságának ötvenedik évfordulóját ünnepelhette az elmúlt héten. Ünnepi rendezvényként Láng Gusztáv Az értelem félhomálya. Egy József Attila-tanulmány ösztönzői címmel tartott előadást június 23-án. Cs. Gyimesi Éva, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának professzora A mérték bennünk van címet viselő előadásával elevenítette fel emlékeit a hajdan őt is tanító Láng Gusztávról. A József Attila-díjas irodalomkritikust felköszöntötte még Balázs Imre József, az Erdélyi Terasz Egyesület elnöke, illetve az Erdélyi Magyar Írók Ligáját képviselő Orbán János Dénes költő. /(kb): Láng Gusztáv 70 éves. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Zetelaka immár ötödik alkalommal ad otthont az Erdélyi Magyar Írók Ligája nyári írótáborának. A találkozó során emlékeznek az 1956-os forradalomra. Papp Kincses Emese rámutatott: „Az új, fiatal írónemzedék számára 1956 már történelem.” „Ne ötvenhat kísértete, hanem annak igazi szelleme legyen velünk. A mi önkéntes küldetésünk, tudatos alkotói sorsvállalásunk a meg nem alkuvás!” A lengyel történelmet kutató Kovács István írót gyermekkori személyes élményei fűzik az 56-os eseményekhez, amelyeket A gyermekkor tündöklete című életrajzi regényében mesélt el. Az 1998-ban Magyarországon az Év könyve-díjat kapott regény idén, az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmából újra napvilágot látott, sőt Budakeszi srácok címmel játékfilm is készült belőle, Erdőss Pál rendezésében. /Antal Ildikó: Táborozó tollforgatók. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A hét végén ötödik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) éves írótáborát Zetelakán. Az írótábor alapcélja: irodalmi fórumként teret adni a hazai és határon túli magyar írók találkozásának, eszmecseréjének. Az idei írótáborban kiemelten az 1956-os forradalomra emlékeztek, de az irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeit is felvázolták. Az augusztus 24-i tábornyitón Lakatos Mihály, a magyar kultuszminisztérium erdélyi származású főosztályvezetője, Papp-Kincses Emese Hargita megyei tanácsos, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke valamint Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A székelyudvarhelyi színtársulat közreműködésével Márkus-Barbarossa János, Szabó K. István és Kiss Budai Tibor performansz-szerűen oldotta a hangulatot. Augusztus 26-án irodalmi műhelyek, folyóiratok bővülő pályázati lehetőségeiről esett szó. A közgyűlést is megtartották. /Tóth Adél: Palacsintás E-MÍL tábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ Az írótábornak mintegy ötven résztvevője volt. Kalász Márton és Kovács István író, történész a magyar írók szerepéről beszélt az 1956-os forradalomban. A liga közgyűlésén a felszólalók vitába keveredtek az E-MÍL működésének néhány pontját illetően, de mindenki egyetértett abban, hogy az érdekvédelmi szervezet jó úton halad. – Az E-MÍL egyik legfontosabb tennivalója az Irodalmat a vidéknek elnevezésű program működtetése – mondta Orbán János Dénes elnök. /Burus János Botond: Zetelaki írótábor: irodalmat a vidéknek! = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Ötödik alkalommal tartotta meg táborát Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL). A rendezvényen az erdélyi magyar írószövetség 150 tagjának mintegy harmada vett részt. ,,Elsőként a munkakörülményeket kellett megteremtenünk, az infrastruktúrát. Ez elég hosszas procedúra volt, de idén nyár elejére végre sikerült megfelelő irodát, felszerelést összeszednünk. Most következik a tőkeszerzési szakasz, amely igen fontos” – összegezte eddigi munkájukat Orbán János Dénes, az E-MÍL elnöke. Tervük a liga közhasznú társaságként való bejegyeztetése, amely azt jelentené, hogy a Román Írószövetséggel egyenrangú, hasonló jogokat élvező szervezetté válna, tagjai ugyanúgy jogosulnának a pótnyugdíjra és más állami kedvezményekre, mint annak tagsága. ,,Ehhez hatalmas jogi dokumentációt kell benyújtani, kormányrendelet szükséges hozzá, és legalább 5000 euróba kerül a szükséges iratcsomó ügyvéd általi összeállítása. Ez nagyon nagy pénz, nem lehet egyik napról a másikra összeszedni” – mondja az elnök. Irodalmat a vidéknek címmel indítanának egy programot, mely során minden magyarlakta faluba szeretnének eljuttatni egy-egy kisebb-nagyobb író- és költőtársaságot. Számítanak a polgármesterek, lelkészek, a falusi értelmiség segítségére. A könyvterjesztés Erdély-szerte akadozik, ebben a formában köteteiket, kiadványaikat is eljuttathatnák a nagyközönséghez. A romániai magyar irodalmi élet, könyvkiadás jelen pillanatban részben pályázatokból, részben a mecénások támogatásából próbál fennmaradni. A pályázatok itthon és Magyarországon politikafüggőek, eddig nehezen és csak kis összegeket ítéltek meg az E-MÍL-nek, az EU-s csatalkozás új távlatokat nyit . A zetelaki rendezvény megnyitójára hiába hívták meg Markó Bélát, Szász Jenőt, Takács Csabát, még csak válaszra sem méltatták megkeresésüket. /Farkas Réka: Irodalmat minden településre (Zetelaki írótábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) zetelaki írótáborának meghívottja volt Kalász Márton költő, a Magyar Írószövetség elnöke, aki nyilatkozott a lapnak. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony a Magyar Írószövetség és az E-MÍL között, Kalász kifejtette, amikor megalakult az E-MÍL, ígérték, hogy segítenek. Az ő helyzetük sem jó, de mindent megtesznek az E-MÍL érdekében, ezt az Írószövetség választmánya is ugyanígy gondolja. „Az erdélyi magyar irodalom de beszélhetnénk a vajdaságiról, a felvidékiről is olyan minőségi része az egyetemes magyar irodalomnak, amellyel dicsekedni lehet. A dicsekvés azonban kötelességgel is jár. Az igazi magyar nyelvet tulajdonképpen itt őrzik, mi Budapesten, valamilyen félreértésből, csak elrontók akarunk lenni” – állapította meg Kalász Márton. Szerinte van értelme annak, hogy az erdélyi magyar írókat külön szövetség tömörítse, e szervezet nélkül nem létezhetne közös gondolkodás. Úgy látja, hogy az E-MÍL-nek is közhasznú társasággá kellene alakulnia. Kalász Márton hangsúlyozta: Ahogy ma Magyarország magára hagyja a szellemi életet, az példátlan. /Farkas Réka: Magára hagyott szellemi élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Elhunyt Faludy Gyögy /Budapest, 1910. szept. 22. – Budapest, 2006. szept. 1./ költő, regényíró és esztéta. Nemrégen Aradon, a Jelen Házban vendégeskedett. Nyolc éve, nap mint nap, a Nyugati Jelen napilap fejlécének bal oldalán megjelenő “Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk/ és forró, mint forrongó szellemünk!” – Óda a magyar nyelvhez című költeményéből idézett két sora egyszerre csak hagyatékká vált. /Böszörményi Zoltán: Tegnap este Budapesten elhunyt Faludy György. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./ Faludy György 1938-ban Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A második világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki. Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után tért vissza Magyarországra. A költőt 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki. Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára. Legújabb kötete, A Pokol tornácán budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című kötet folytatása. /Faludy György (1910–2006). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Faludy György 2000-ben, kilencvenéves korában látogatott el először Erdélybe. Olyannyira beleszeretett, hogy azóta valahányszor csak módja volt rá, visszatért Erdélybe. Legutóbb idén májusban találkozhatott vele a kolozsvári közönség. Faludy aktív tagja volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és főmunkatársa az Erdélyben megjelenő Irodalmi Jelennek. Az utóbbi évtizedben baráti körének java része erdélyi volt, az általa alapított Faludy-díjat évek óta ifjú erdélyi poéták nyerték el. /Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében Orbán János Dénes elnök: In memoriam Faludy György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Huszonhat évvel az első találkozó után szeptember 21-24-e között ismét írókat fogadott Gyergyószárhegy. Az 1980-as, elhíresült összejövetelt 1990-ben követte egy újabb, majd 2000-ben egy harmadik, rá egy évre pedig a hargitafürdői rendezvényen felmerült az írók jogaiért síkra szálló szervezet létrehozása (ebből született az Erdélyi Magyar Írók Ligája). Az 1980-as tábor kezdeményezője, szóvivője a Kriterion akkori szerkesztője, Domokos Géza volt, 1990-től pedig Egyed Péter, aki az idei rendezvény megszervezését is tető alá hozta, a Székelyföld szerkesztőjével, Fekete Vincével együtt. A Szárhegyi Írótábort a továbbiakban kétévente fogják megszervezni. A mostani tanácskozáson Molnár Vilmos, a Székelyföld szerkesztője könyvbuszok elindítását kezdeményezte. Egyed Emese tanszékvezető arról beszélt, hogy a tanterv a kortárs irodalmat majdnem kiszorítja a tananyagból. Elek Tibornak, a békéscsabai Bárka főszerkesztőjének előadása heves vitát váltott ki. Elek az egységes magyar irodalom visszaállítása mellett érvelt. /Szabó Róbert Csaba: Írók fóruma, Szárhegy. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

December 16-án tartotta évzáró gálaestjét az Erdélyi Magyar Írók Ligája Kolozsváron, amelynek keretében kiosztották az idei irodalmi kitüntetéseket is. Az idei zetelaki írótáborban megalapított Pelenka-díj az erdélyi magyar írók szaporodását hivatott támogatni, az elsőt már a táborban átvehette Farkas Wellmann Éva, most pedig Karácsonyi Zsolt és Szántai János. Az Irodalmi Jelen szokás szerint három díjat osztott, a vers kategóriában idén Karácsonyi Zsoltot tüntette ki, a prózadíjat Kukorelly Endre kapta, a kritika-díjat pedig Kántor Lajos. Márkus Barbarossa János jelentette be az Avantgardrobe-díjat, amelynek célja, hogy alternatív, az irodalomhoz kötődő műfajokat díjazzon. Idén Bereményi Géza szövegíró kapta a díjat, illetve Csillag István grafikus, illusztrátor. A Méhes György-díj debütdíját idén Noszlopi Botond vihette haza Csendrapszódia című kötetéért, a Méhes György nagydíjat, az Év Könyve Díjat Szőcs Géza kapta Liberté 1956 című kötetéért. Sor került a szintén újonnan alapított Mátyás Király díj odaítélésére is. Olyanok kapják meg, akik generációkat fognak össze írásaikkal: az elismerésben Fodor Sándor részesült. Az évadzáró irodalmi hét keretében bemutatták Balázs Imre József Vidrakönyv című verseskötetét is, amely a Koinónia Kadó gondozásában az Éneklő borz sorozatban jelent meg. /Varga Melinda: Kiosztották az E-MIL díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Kolozsvári felolvasóest, budapesti koszorúzás József Attila születésnapján. A magyar nyelvterület csaknem minden településén megünnepelték a költészet napját /április 11./, József Attila születésének 102. évfordulóját. A kolozsvári Bulgakov kávéházban az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezett felolvasóestet. A rendezvényen egyperces csenddel emlékeztek meg az április 10-én elhunyt Méhes György íróról. /A költők ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

Családtagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Méhes György írótól, műfordítótól április 20-án Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség örökös tagja életének 91. évében hunyt el Budapesten. Méhes György életét és munkásságát Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke; Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára; Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke és erdélyi pályatársai méltatták a ravatalnál. A Székelyudvarhelyen született írót Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. /Méhes György utolsó útja. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

A kolozsvári Házsongárdi temetőből és Székelyudvarhelyről származó földben, illetve a Hargita megyei Zetelakán faragott kopjafa alatt alussza örök álmát Méhes György a budapesti Farkasréti temetőben. A 91 éves korában elhunyt erdélyi írót pálya- és nemzedéktársak, valamint tisztelői – köztük Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Lezsák Sándor parlamenti képviselő – április 20-án kísérték utolsó útjára. A Székelyudvarhelyen született Méhes Györgyöt Tőkés László királyhágómelléki püspök búcsúztatta a református egyház szertartása szerint. Orbán János Dénes, Méhes György monográfusa, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében búcsúztatva az írót kiemelte, hogy szomorú csillaghullásnak lehettünk tanúi az elmúlt fél esztendőben: irodalmunk nagy veteránjai, Faludy György, Sütő András, Határ Győző, Lázár Ervin, Nagy Gáspár, most pedig Méhes György hagyott el bennünket. /Csinta Samu: Kopjafa alatt, hazai földben. Örök nyugalomra helyezték Méhes Györgyöt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Irodalmi konferenciát és költészetnapi felolvasóesteket szervezett az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) április 12-13-án Kolozsváron, Kánon(ok). Pantheon(ok). címmel. Április 12-én az erdélyi magyar irodalmi lapok vezető szerkesztői beszélgettek a magyarországi szerzők erdélyi irodalmi folyóiratokban való jelenlétéről. A rendezvényen részt vett Orbán János Dénes (Irodalmi Jelen), Szilágyi István, Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kántor Lajos, Balázs Imre József (Korunk), Fekete Vince és Lövétei Lázár László (Székelyföld), a beszélgetést Egyed Emese vezette. Az eszmecsere „ikerrendezvényeként” délután az ELTE két professzora, Margócsy István és Tarján Tamás irodalomtörténész beszélgetett az erdélyi szerzők magyarországi recepciójáról. A költészetnapi rendezvénysorozat másnap az E-MIL közgyűlésével folytatódott, és erdélyi magyar költők felolvasóestjével zárult. Az ARTISJUS Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával tüntették ki Vida Gábor írót, a marosvásárhelyi Látó szerkesztőjét a Költészet Napján. A 90 éves Hubay Miklós, a magyar drámaírás klasszikusa, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnöke, a firenzei egyetem egykori tanára volt a Korunk Akadémia vendége április 15-én, a Kolozsvár Társaság székhelyén. /Hírek. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10./

Az öt éve elhunyt író élete és munkássága előtt tisztelgő kétnapos tanácskozás kezdődött május 21-én a Kolozsvár Társaság székhelyén, A zokogó majom könnyei – Bálint Tibor emlékkonferencia címmel. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a most hetvenöt éve született, több nyelvterületen is ismert irodalmi nagyságról kijelentette: ha ma élne Bálint Tibor (1932–2002), alternatív Nobel-díjra jogosulna, annyival egyénibb, egyetemesebb másoknál. Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke azt a tavaly novemberben született írását olvasta fel, amellyel Bálint Tibort post mortem eredménytelenül ajánlották a Pro Cultura Hungarica-díjra. Török Katalin színművész a prózaírónak a kolozsvári szülőföldről szóló vallomását tolmácsolta. Jakab Gábor pápai káplán, Egyed Emese költő, esszéíró Antall István irodalmi szerkesztő (Magyar Rádió) és Láng Gusztáv irodalomtörténész (Szombathely) tartott előadást. Délután az EME-székhelyén Zsehránszky István műkritikus és Csép Sándor tévészerkesztő, író értekezett, majd levetítették a Sánta angyalok utcája színdarab 1972-es kolozsvári előadását. /Ördög I. Béla: Emlékezés Bálint Tiborra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Bálint Tibor Zokogó majom című nagyregényében a közép-kelet-európai kisember léttapasztalatának egész megrendítő mélységében tárulkozik föl” – fejtette ki Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész előadásában. A Bálint Tiborról könyvet is írt Bertha Zoltán részletesebben elemezte a Forrás-nemzedék egyik kiemelkedő alakjának életművét. /Stanik Bence: A zokogó majom könnyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Amikor apacsavar s anyacsavar alaphelyzetű dalát bekonferálta, a hallgatóságnak rögtön beugrott az utalás Ceausescura és nejére. Elszigetelték Nagyváradon, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Elvbarátai vagy meghaltak, vagy megszöktek, ő maga is Bécsig futott a diktatúra idején. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt az erdélyi irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szeretetteljes erőszakoskodása és itteni barátainak szervezkedése hozta világra az Erdélyi Magyar Írók Ligáját (E-MIL) is. Márkus Barbarossa Jánosnak nagyon sokat jelent a szülőföld. Harminc éve minden önéletrajza alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Példaképei határozták meg gondolatvilágát. Első példaképe Wanek Wilhelm Franz, valamikori rajztanára (Wanek Ferencként ismert, jelenleg Kolozsvárott oktatja a geológia rejtelmeire a fiatalokat) volt, ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre. Az E-MIL létrejöttéről elmondta, intézményesített formákra azért van szükség, hogy ne csupán az egyén, de a legnemesebb formában értendő közösség is érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

Augusztus 30-án kezdődik a VI. Zetelaki Írótábor az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája évente veszít támogatóiból, jelezte Király Zoltán ügyvezető elnök. A mostani írótábor abban különbözik az előzőektől, hogy lesz egy rendezvényük, amikor kortárs román költők verseit olvassák fel magyar fordítóik. Terveztek egy konferenciát a kisebbségi magyar írók magyarországi könyvpiacon való jelenlétéről, szabadkai, újvidéki és beregszászi írókkal, de a Nemzeti Kulturális Alap nem nyújtott ehhez támogatást. Most próbálnak először kidolgozni egy „összmagyar irodalmi cselekvési tervet”, a magyar irodalmi szervezetek együttműködési lehetőségeit szeretnék feltérképezni. Első lépésben tervezik létrehozni a határok nélküli magyar írók vándortáborát. Lényege, hogy ne külön-külön rendezzék meg az írószövetségek a táborukat, hanem csinálják közösen. /Erdős Zsófia: Cselekvési terv a gáton. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Augusztus 30-án kezdődik a hatodik Zetelaki Írótábor, körülbelül negyven-ötven résztvevővel számolnak. Este a kolozsvári Tarisznyás együttes húzza a talpalávalót. A tábor résztvevői olvasnak fel írásaikból, majd Orbán János Dénes az aradi Irodalmi Jelen rovatszerkesztője beszél. Szeptember 1-jén tartják az E-MIL évi közgyűlését, majd kortárs román költők verseit olvassák fel fordítóik. A kolozsvári Sapientia Egyetem médiaszakos diákjainak filmjeit is vetíteni fogják. /Irodalom, film és muzsika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

Írók, költők, irodalombarátok találkozójának adott otthont négy napon át az udvarhelyszéki Zetelaka. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) hatodik alkalommal szervezte meg az írótábort, amelyen ezúttal Orbán János Dénes költő, E-MIL-elnök Sándor vagyok én is! címmel előadást tartott. A jelenlevők részleteket tekinthettek meg Lakatos Róbert készülő filmjéből, esténként pedig a Tarisznyás népzenei együttes muzsikájára mulathattak. /Írótábor Zetelakán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Egy hónap leforgása alatt nyolc Kolozs megyei településen tizenöt szerző részvételével szervezett író-olvasó találkozókat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) közösen az Alternatíva Egyesülettel. A legtöbb faluban az utolsó néhány évben nem járt magyar író vagy költő. A tucatnyi szerzőt – köztük Egyed Emesét, Király Lászlót, Orbán János Dénest, Karácsonyi Zsoltot és másokat – Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke mutatta be a közönségnek. /Burus János Botond: Városhatárt átlépő irodalom. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./