Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége /EMGESZ/
18 tétel
2016. január 20.
Megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
A bíróságon januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége megalakulásáról számoltak be tegnap a szövetség vezetői Kolozsváron. Jakab Ernő elnök elmondta: a szövetséget 16 erdélyi magyar gazdaegyesület hozta létre, és a mai ülésen további öt egyesület csatlakozási kérelméről döntenek.
A szövetség az erdélyi magyar gazdatársadalom érdekképviseletében vállal szerepet, és emellett a falugazdász-hálózat erdélyi meghonosítását, az erdélyi magyar gazdák kataszterének összeállítását tűzte ki céljául. A szövetség ugyanakkor kéri felvételét a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába, ahol jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) képviseli az erdélyi magyar gazdatársadalmat. Csomortányi István, a szövetség partiumi alelnöke úgy vélekedett, hogy bőven van tennivaló ezen a területen. A szakmai tanácsadás, a képzések és a tanulmányutak szervezését is a kitűzött célok között említette. Tiboldi László, a szövetség székelyföldi alelnöke elmondta, a magyarországiak mellett a romániai szakmai szervezetekkel is együtt szeretnének működni, és a „Budapest–Bukarest–Brüsszel háromszögből” próbálnak forrásokat szerezni működésükhöz.
Az MTI kérdésére Csomortányi István felidézte, korábban az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét próbálták ernyőszervezetté alakítani, ezt a kísérletet azonban sikerrel támadta meg a bíróságon az 1990 óta működő RMGE. Ezért választották most a szövetségi formát a gazdaszervezetek együttműködésére. Az alelnök úgy vélte, jut mindenkinek munka az erdélyi magyar gazdák segítése terén. MTI. Erdély.ma
A bíróságon januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége megalakulásáról számoltak be tegnap a szövetség vezetői Kolozsváron. Jakab Ernő elnök elmondta: a szövetséget 16 erdélyi magyar gazdaegyesület hozta létre, és a mai ülésen további öt egyesület csatlakozási kérelméről döntenek.
A szövetség az erdélyi magyar gazdatársadalom érdekképviseletében vállal szerepet, és emellett a falugazdász-hálózat erdélyi meghonosítását, az erdélyi magyar gazdák kataszterének összeállítását tűzte ki céljául. A szövetség ugyanakkor kéri felvételét a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumába, ahol jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) képviseli az erdélyi magyar gazdatársadalmat. Csomortányi István, a szövetség partiumi alelnöke úgy vélekedett, hogy bőven van tennivaló ezen a területen. A szakmai tanácsadás, a képzések és a tanulmányutak szervezését is a kitűzött célok között említette. Tiboldi László, a szövetség székelyföldi alelnöke elmondta, a magyarországiak mellett a romániai szakmai szervezetekkel is együtt szeretnének működni, és a „Budapest–Bukarest–Brüsszel háromszögből” próbálnak forrásokat szerezni működésükhöz.
Az MTI kérdésére Csomortányi István felidézte, korábban az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületét próbálták ernyőszervezetté alakítani, ezt a kísérletet azonban sikerrel támadta meg a bíróságon az 1990 óta működő RMGE. Ezért választották most a szövetségi formát a gazdaszervezetek együttműködésére. Az alelnök úgy vélte, jut mindenkinek munka az erdélyi magyar gazdák segítése terén. MTI. Erdély.ma
2016. január 20.
Erdélyi magyar gazdaszövetség alakult
Idén január 8-án hozott bírósági döntéssel bejegyezték az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét. Elnöke Jakab Ernő, alelnökei pedig Csomortán István (Érmellék és Partium), Hubka Félix (Közép-Erdély), Csomós Attila (Maros megye) és Tiboldi László (Székelyföld). A vezetőség tegnap Kolozsváron ismertette terveit.
Jakab Ernő szerint a közös cél a szülőföldön való boldogulás a mezőgazdaság minden ágazatának művelésével, fejlesztésével. Prioritásaik között olyan tervek szerepelnek, mint: szakmai kapcsolattartás más egyesületekkel határon innen és túl, pályázatíró iroda beindítása, szakágazatok magas fokú fejlesztése stb. Jelenleg 21 kistérségű tagegyesületük van, ezek számát is szeretnék növelni. Mint elhangzott, nem a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vetélytársai, aminek bizonyítéka az is, hogy egyik alapító tagjuk éppen a Maros megyei RMGE.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
Idén január 8-án hozott bírósági döntéssel bejegyezték az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét. Elnöke Jakab Ernő, alelnökei pedig Csomortán István (Érmellék és Partium), Hubka Félix (Közép-Erdély), Csomós Attila (Maros megye) és Tiboldi László (Székelyföld). A vezetőség tegnap Kolozsváron ismertette terveit.
Jakab Ernő szerint a közös cél a szülőföldön való boldogulás a mezőgazdaság minden ágazatának művelésével, fejlesztésével. Prioritásaik között olyan tervek szerepelnek, mint: szakmai kapcsolattartás más egyesületekkel határon innen és túl, pályázatíró iroda beindítása, szakágazatok magas fokú fejlesztése stb. Jelenleg 21 kistérségű tagegyesületük van, ezek számát is szeretnék növelni. Mint elhangzott, nem a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vetélytársai, aminek bizonyítéka az is, hogy egyik alapító tagjuk éppen a Maros megyei RMGE.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2016. január 26.
Szerveződő gazdák
Kárpát-medencei összefogást szorgalmaznak
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete nemcsak megyénkben, hanem a hajdani Marosszékhez tartozó településeken, gazdakörökben is azon fáradozik, hogy összefogja a gazdálkodókat, s segítse őket abban, hogy az 1989 utániradikális mezőgazdasági átalakulás útvesztőiben fenn tudjanak maradni, élet- és versenyképes vállalkozásokat indítsanak be, amelyek jövőt biztosíthatnak az itthon maradáshoz. Az RMGE Maros tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az idén sikerült megalakítani az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét, ami új lendületet adhat a gazdaegyesületeknek. Az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről Csomoss Attila mérnökkel, az RMGE Maros elnökével beszélgettünk.
– Milyen évet zárt az RMGE Maros?
– A 2015-ös év nehezen indult. Az első hónapokban a költségvetésünk aggodalomra adott okot. Kevés tagsági díjat tudtunk begyűjteni a gazdáktól, így még a működési költségeket sem tudtuk lefedni. Ez egyre jobban megerősítette az egyesület azon szándékát, hogy az érdekvédelmi tevékenység biztosításához szükség lenne olyan gazdasági szolgáltatást is végezni, amiből jövedelem származik. Szerencsénkre a tavaly is sikerült – immár hagyományosan – mind a romániai, mind a magyarországi pályázati lehetőségeket kihasználni, így az év közepére valahogy kiegyenlítettük a költségvetési mérlegünket, de ezek a pályázatok bizonytalanok, nem minden esetben számíthatunk rájuk. Mindezek ellenére már március végén meg tudtuk szervezni az egyesület megalakulásának 25. évfordulós ünnepségét is, amely tisztújító közgyűlés is volt. Ezen több mint 150 gazda vett részt tagszervezeteink képviseletében, és nagy számban eljöttek azok a határon belüli és túli vendégek is, akikkel immár negyedszázada rendszeres kapcsolatunk van.
– Milyen jövedelemkiegészítő gazdasági tevékenységre gondoltak?
– Egyesületünk több éve szervez tanfolyamokat, ugyanakkor az új vezetőség egyetértett azzal, hogy a bérbe vett 41 hektár kaszálót úgy kezeljük, hogy ezért megkapjuk az APIA-n keresztül mind a földalapú, mind az ökogazdálkodásért járó támogatást. Ezekkel egészítenénk ki a jövedelmünket.
– Milyen jelentősebb rendezvényen vett részt tavaly az RMGE Maros?
– Mint ismeretes, rendszeres kapcsolataink vannak az anyaországi gazdaszervezetekkel, ugyanakkor a mezőgazdasági minisztériummal is. A szaktárca szándéka, hogy összefogja a Kárpát-medencei gazdákat, ezért is a szeptember végén Budapesten megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) külön csarnokot biztosítottak a Kárpát-medencei gazdaszervezeteknek. Ezek között 20 négyzetméteren, 20 őstermelővel és kézművessel jelen volt az RMGE Maros is. Kiállítottunk zöldségeket, bort, pálinkát. Majdnem egymillióan látogatták meg a standunkat, a tárcavezető az öt nap alatt háromszor fordult meg nálunk, és igen nagyra értékelte termékeinket. Ezenkívül mi is azon igyekszünk, hogy ne csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medence más magyar gazdaegyesületeivel is vegyük fel és alakítsunk ki működőképes kapcsolatot. Küldötteink jártak különböző szaktanácskozásokon, találkozókon, kerekasztal-beszélgetéseken, voltak a Vajdaságban, Szlovéniában, Horvátországban, sőt ez utóbbiak eljöttek hozzánk a Haller-kastélyban rendezett pálinkalovagrend megalakulási ünnepségére. A magyar mezőgazdasági minisztérium Kárpát-medencei magyar gazdatalálkozót szervezett december 4-én és 5- én Gödöllőn, amelyen egyesületünk küldöttsége is jelen volt. Ezenkívül a 15. alkalommal látogattunk el Szatymazra. Tavaly sikerült megoldani, hogy egy nagyobb számú csoport látogasson el a hódmezővásárhelyi állat- és termékkiállításra, és a szegedi gabonatermesztő kísérleti állomáson is jártak tagjaink.
– Van-e visszajelzés a külföldre látogató tagoktól arról, hogy felhasználják az ottani tapasztalatokat, látottakat a saját gazdaságaikban?
– Van, s hogy csak az utóbbi helyszínt említsem, a gabonatermesztő kísérleti állomástól kaptunk egy bizonyos mennyiségű búza vetőmagot, amelyet átadtunk a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának, ahol először egy kísérleti, majd nagytermelésben háromhektáros parcellán is elvetették. Hat kukoricaféléből álló, sokkal kisebb mennyiségű vetőmagot átadtunk a marosszentgyörgyi kísérleti állomáson dolgozó, hozzánk tartozó mérnöknőnek, aki a magok kikelésétől a begyűjtésig követte a fajták meghonosításának lehetőségét, technológiáját. Más példa: Fazakas Miklós karácsonfalvi gazda Magyarországról hozott paradicsompalántákat, ott leste el a termesztési technológiát, amelyet a majdnem egyhektáros fóliasátrában alkalmaz, és így télen is folyamatosan árut tud juttatni a piacra.
– Tudomásunk szerint a magyarországi mezőgazdasági minisztérium korábban lehetőséget biztosított arra, hogy az ebben a szakmában tanuló erdélyi magyar diákok betekintést nyerjenek az intézmény működésébe, és ezáltal kapcsolatot teremtsenek mind a civil szférában, mind az állami mezőgazdasági intézményeknél dolgozó szakemberekkel. Megvan-e még ez a lehetőség?
– Tavaly vettünk részt a magyarországi mezőgazdasági minisztérium oktatási csereprogramjában, ennek a szervezését átadtuk a Sapientia EMTE-nek. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca 10 hónapon át 40-40 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat biztosít három hallgatónak. Az erre jogosultakat az egyetem ajánlja, az RMGE Maros kézbesíti az ösztöndíjat azzal a feltétellel, hogy a diák egyetemi tanulmányait követően – vagy akár közben is – gazdálkodik és bekapcsolódik a gazdaszervezet életébe. Ez nagyon jól működik. Tavaly a három ösztöndíjas hallgató közül kettő segített abban, hogy Mikházán a Csűrszínházban megszervezzük a gazdanapot és abban is, hogy az OMÉK-on megfelelő kínálattal tudjunk szerepelni. Ha már a minisztériumi támogatásnál tartunk, akkor meg kell említenem, hogy tavaly a miniszter saját költségvetéséből 400.000 forint célirányos támogatást kaptunk, amelyet kipótoltunk, és sikerült lecserélni 33 éves VW gépkocsinkat egy fiatalabbal (ugyanis a gépkocsi a tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen).
– Úgy tudom, hogy nemcsak a magyarországi szaktárcával, hanem a romániai minisztériummal, szakhatóságokkal is jók a kapcsolataik.
– Az RMGE Maros tagja a romániai mezőgazdasági termelők szövetségei, egyesületei által alkotott ligának, a LAPAR-nak. Ez a szervezet rendszeresen tájékoztat, amikor valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabálytervezet születik, akár a parlamentben, akár a minisztériumban dolgoznak valamilyen rendeleten. Mindegyre megkapjuk a tervezeteket, amelyeket tanulmányozunk és visszaküldhetjük a módosító kiegészítő javaslatainkat, amelyeket nem egy esetben figyelembe vesznek. Ez a rendszer jól működik.
– Milyen konkrét segítséget nyújtanak még a tagoknak?
– A mezőgazdasági terménypiacot szabályzó 145/2014-es törvény alapján 27 községben felvállaltuk, hogy segítünk a termelői könyvecskék kiváltásában, láttamozásában. Csak Nyárádkarácsonban több mint 200 gazda kérését bíráltuk felül és láttamoztuk a könyvecskéiket. Segítünk abban is, hogy felbecsüljük a termést, és minél pontosabban határozzuk meg azt a felesleget, amelyet piacon lehet majd értékesíteni. Megjegyzem, nem csak tagjainknak, hanem bármely gazdának segítünk ebben a munkában.
– Beszéljünk a 2016-os tervekről.
– Azzal kezdeném, hogy január 8-án kibocsátott törvényszéki végzés alapján kolozsvári székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, amelyet 16 erdélyi, kistérségi gazdaegyesület hozott létre. A megalakulást követően, a január 19-i közgyűlésen az EMGESZ vezetői további öt egyesület csatlakozási kérelmét fogadták el, így a szövetség 21 tagúra bővül. Az EMGESZ elnöke Jakab Ernő lett, Csomortányi István a Partiumért, Hupka Félix Közép-Erdélyért, Tiboldi László Hargita és Kovászna megyéért, magam Maros megyéért felelős alelnöki beosztást vállaltunk. A szövetség fő célja, hogy a kistérségekben eredményesen működő gazdaegyesületeket egy szervezetbe tömörítse, s így átfogó érdekérvényesítő munkát végezhessenek. Szeretnénk tovább bővíteni a már említett magyarországi kapcsolatokat, akár a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában is. Nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban tájékoztassuk tagságunkat a pályázati lehetőségekről, napirenden adjunk át szakmai információkat, továbbképzési lehetőségeket biztosítsunk. Tárgyaltunk arról is, hogy termelési és értékesítési szövetkezetek alapítását szorgalmazzuk. Arról is beszéltünk, hogy a hajdani Hangya szövetkezet mintájára alacsony kamatú hitelszövetkezetet hozunk létre, amellyel a gazdákat segítenénk abban, hogy például a pályázatokhoz szükséges önrészt fedezhessék.
– Az RMGE-nek van egy országos szervezete. Miért volt szükség az EMGESZ megalakítására?
– Azért, mert az RMGE országos szervezete nem úgy működik, ahogy kellene. Több gazdaszervezet korábban javasolta, hogy minden egyes megyében legyen egy jogi személyiséggel rendelkező magyar gazdaegyesület, és az így megalakult, létező megyei szervezetek hozzák létre az országos szövetséget. Az RMGE országos vezetősége ezt nem akarta, vagy nem értette meg ennek az elvét. A kolozsvári egyesület kinevezte magát országos szervezetnek, és elvárták, hogy mindenki csatlakozzon hozzájuk. Nem alulról kezdeményezett, demokratikusan megszervezett ernyőszervezetet képzeltek el. Az EMGESZ viszont pont ilyen elveken alapszik.
– Említette, hogy az EMGESZ egyik célkitűzése a mezőgazdasági terménybegyűjtő és értékesítő központok, szövetkezetek létrejöttének a támogatása. Ez valóban több Maros megyei kistérségben is felmerült, de a gazdák közül sokakat az 1989 előtti mezőgazdasági termelőszövetkezetekre emlékezteti, s ezért idegenkednek az ilyen jellegű társulásoktól. Így hát bár a szándék létezik, valós akarat még nincs az említett központok létrehozására. Miként próbálja meggyőzni az RMGE Maros tagságát arról, hogy ez a jövő?
– Március 30-ig a gazdakörökben megtartjuk a tavalyi tevékenységet értékelő beszámolót, és felvázoljuk az idei terveket, ugyanakkor újra szeretnénk indítani azokat a szakköröket, amelyek különböző okok miatt beszüntették a tevékenységüket. Ezeken a találkozókon mondjuk majd el, hogy szükség van a szövetkezetek megalakítására, amelyeket nem a régi, hanem az új gazdasági követelményeknek megfelelően, más alapokon működtetünk. Az OMÉK-on való részvételünk igazolta, hogy vannak olyan helyi termelőink, akik kiváló, piacképes terméket állítanak elő. Gödöllőn, a decemberi találkozón arról is beszéltünk, hogy valószínűleg lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpát-medencei termelők termékeit rendszeresen egy bizonyos budapesti áruházba szállítsuk. A magyarországi mezőgazdasági minisztérium szorgalmazná, hogy a nagyobb Kárpát-medencei állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalatok alakítsanak ki egy közös termékpiacot. Most már bátran beszélhetünk arról is, hogy vannak olyan mezőgazdasági termékeink, amelyeket saját védjeggyel ellátva exportálhatunk. De ehhez megfelelő minőségű kínálatot kell biztosítanunk, amit nem lehet külön-külön, csak összefogással, közös begyűjtő- értékesítő központok közvetítésével elérni. Ez a jövő. Nem állunk messze tőle, csak lépnünk kell, mert van esély arra, hogy mindezt működőképessé tegyük. Ezen fogunk dolgozni az idén, nemcsak az RMGE Maroshoz tartozó, hanem az EMGESZ-be lépő szervezetekkel közösen is.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
Kárpát-medencei összefogást szorgalmaznak
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete nemcsak megyénkben, hanem a hajdani Marosszékhez tartozó településeken, gazdakörökben is azon fáradozik, hogy összefogja a gazdálkodókat, s segítse őket abban, hogy az 1989 utániradikális mezőgazdasági átalakulás útvesztőiben fenn tudjanak maradni, élet- és versenyképes vállalkozásokat indítsanak be, amelyek jövőt biztosíthatnak az itthon maradáshoz. Az RMGE Maros tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Az idén sikerült megalakítani az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét, ami új lendületet adhat a gazdaegyesületeknek. Az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről Csomoss Attila mérnökkel, az RMGE Maros elnökével beszélgettünk.
– Milyen évet zárt az RMGE Maros?
– A 2015-ös év nehezen indult. Az első hónapokban a költségvetésünk aggodalomra adott okot. Kevés tagsági díjat tudtunk begyűjteni a gazdáktól, így még a működési költségeket sem tudtuk lefedni. Ez egyre jobban megerősítette az egyesület azon szándékát, hogy az érdekvédelmi tevékenység biztosításához szükség lenne olyan gazdasági szolgáltatást is végezni, amiből jövedelem származik. Szerencsénkre a tavaly is sikerült – immár hagyományosan – mind a romániai, mind a magyarországi pályázati lehetőségeket kihasználni, így az év közepére valahogy kiegyenlítettük a költségvetési mérlegünket, de ezek a pályázatok bizonytalanok, nem minden esetben számíthatunk rájuk. Mindezek ellenére már március végén meg tudtuk szervezni az egyesület megalakulásának 25. évfordulós ünnepségét is, amely tisztújító közgyűlés is volt. Ezen több mint 150 gazda vett részt tagszervezeteink képviseletében, és nagy számban eljöttek azok a határon belüli és túli vendégek is, akikkel immár negyedszázada rendszeres kapcsolatunk van.
– Milyen jövedelemkiegészítő gazdasági tevékenységre gondoltak?
– Egyesületünk több éve szervez tanfolyamokat, ugyanakkor az új vezetőség egyetértett azzal, hogy a bérbe vett 41 hektár kaszálót úgy kezeljük, hogy ezért megkapjuk az APIA-n keresztül mind a földalapú, mind az ökogazdálkodásért járó támogatást. Ezekkel egészítenénk ki a jövedelmünket.
– Milyen jelentősebb rendezvényen vett részt tavaly az RMGE Maros?
– Mint ismeretes, rendszeres kapcsolataink vannak az anyaországi gazdaszervezetekkel, ugyanakkor a mezőgazdasági minisztériummal is. A szaktárca szándéka, hogy összefogja a Kárpát-medencei gazdákat, ezért is a szeptember végén Budapesten megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) külön csarnokot biztosítottak a Kárpát-medencei gazdaszervezeteknek. Ezek között 20 négyzetméteren, 20 őstermelővel és kézművessel jelen volt az RMGE Maros is. Kiállítottunk zöldségeket, bort, pálinkát. Majdnem egymillióan látogatták meg a standunkat, a tárcavezető az öt nap alatt háromszor fordult meg nálunk, és igen nagyra értékelte termékeinket. Ezenkívül mi is azon igyekszünk, hogy ne csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medence más magyar gazdaegyesületeivel is vegyük fel és alakítsunk ki működőképes kapcsolatot. Küldötteink jártak különböző szaktanácskozásokon, találkozókon, kerekasztal-beszélgetéseken, voltak a Vajdaságban, Szlovéniában, Horvátországban, sőt ez utóbbiak eljöttek hozzánk a Haller-kastélyban rendezett pálinkalovagrend megalakulási ünnepségére. A magyar mezőgazdasági minisztérium Kárpát-medencei magyar gazdatalálkozót szervezett december 4-én és 5- én Gödöllőn, amelyen egyesületünk küldöttsége is jelen volt. Ezenkívül a 15. alkalommal látogattunk el Szatymazra. Tavaly sikerült megoldani, hogy egy nagyobb számú csoport látogasson el a hódmezővásárhelyi állat- és termékkiállításra, és a szegedi gabonatermesztő kísérleti állomáson is jártak tagjaink.
– Van-e visszajelzés a külföldre látogató tagoktól arról, hogy felhasználják az ottani tapasztalatokat, látottakat a saját gazdaságaikban?
– Van, s hogy csak az utóbbi helyszínt említsem, a gabonatermesztő kísérleti állomástól kaptunk egy bizonyos mennyiségű búza vetőmagot, amelyet átadtunk a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának, ahol először egy kísérleti, majd nagytermelésben háromhektáros parcellán is elvetették. Hat kukoricaféléből álló, sokkal kisebb mennyiségű vetőmagot átadtunk a marosszentgyörgyi kísérleti állomáson dolgozó, hozzánk tartozó mérnöknőnek, aki a magok kikelésétől a begyűjtésig követte a fajták meghonosításának lehetőségét, technológiáját. Más példa: Fazakas Miklós karácsonfalvi gazda Magyarországról hozott paradicsompalántákat, ott leste el a termesztési technológiát, amelyet a majdnem egyhektáros fóliasátrában alkalmaz, és így télen is folyamatosan árut tud juttatni a piacra.
– Tudomásunk szerint a magyarországi mezőgazdasági minisztérium korábban lehetőséget biztosított arra, hogy az ebben a szakmában tanuló erdélyi magyar diákok betekintést nyerjenek az intézmény működésébe, és ezáltal kapcsolatot teremtsenek mind a civil szférában, mind az állami mezőgazdasági intézményeknél dolgozó szakemberekkel. Megvan-e még ez a lehetőség?
– Tavaly vettünk részt a magyarországi mezőgazdasági minisztérium oktatási csereprogramjában, ennek a szervezését átadtuk a Sapientia EMTE-nek. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca 10 hónapon át 40-40 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat biztosít három hallgatónak. Az erre jogosultakat az egyetem ajánlja, az RMGE Maros kézbesíti az ösztöndíjat azzal a feltétellel, hogy a diák egyetemi tanulmányait követően – vagy akár közben is – gazdálkodik és bekapcsolódik a gazdaszervezet életébe. Ez nagyon jól működik. Tavaly a három ösztöndíjas hallgató közül kettő segített abban, hogy Mikházán a Csűrszínházban megszervezzük a gazdanapot és abban is, hogy az OMÉK-on megfelelő kínálattal tudjunk szerepelni. Ha már a minisztériumi támogatásnál tartunk, akkor meg kell említenem, hogy tavaly a miniszter saját költségvetéséből 400.000 forint célirányos támogatást kaptunk, amelyet kipótoltunk, és sikerült lecserélni 33 éves VW gépkocsinkat egy fiatalabbal (ugyanis a gépkocsi a tevékenységünkhöz nélkülözhetetlen).
– Úgy tudom, hogy nemcsak a magyarországi szaktárcával, hanem a romániai minisztériummal, szakhatóságokkal is jók a kapcsolataik.
– Az RMGE Maros tagja a romániai mezőgazdasági termelők szövetségei, egyesületei által alkotott ligának, a LAPAR-nak. Ez a szervezet rendszeresen tájékoztat, amikor valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos jogszabálytervezet születik, akár a parlamentben, akár a minisztériumban dolgoznak valamilyen rendeleten. Mindegyre megkapjuk a tervezeteket, amelyeket tanulmányozunk és visszaküldhetjük a módosító kiegészítő javaslatainkat, amelyeket nem egy esetben figyelembe vesznek. Ez a rendszer jól működik.
– Milyen konkrét segítséget nyújtanak még a tagoknak?
– A mezőgazdasági terménypiacot szabályzó 145/2014-es törvény alapján 27 községben felvállaltuk, hogy segítünk a termelői könyvecskék kiváltásában, láttamozásában. Csak Nyárádkarácsonban több mint 200 gazda kérését bíráltuk felül és láttamoztuk a könyvecskéiket. Segítünk abban is, hogy felbecsüljük a termést, és minél pontosabban határozzuk meg azt a felesleget, amelyet piacon lehet majd értékesíteni. Megjegyzem, nem csak tagjainknak, hanem bármely gazdának segítünk ebben a munkában.
– Beszéljünk a 2016-os tervekről.
– Azzal kezdeném, hogy január 8-án kibocsátott törvényszéki végzés alapján kolozsvári székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége, amelyet 16 erdélyi, kistérségi gazdaegyesület hozott létre. A megalakulást követően, a január 19-i közgyűlésen az EMGESZ vezetői további öt egyesület csatlakozási kérelmét fogadták el, így a szövetség 21 tagúra bővül. Az EMGESZ elnöke Jakab Ernő lett, Csomortányi István a Partiumért, Hupka Félix Közép-Erdélyért, Tiboldi László Hargita és Kovászna megyéért, magam Maros megyéért felelős alelnöki beosztást vállaltunk. A szövetség fő célja, hogy a kistérségekben eredményesen működő gazdaegyesületeket egy szervezetbe tömörítse, s így átfogó érdekérvényesítő munkát végezhessenek. Szeretnénk tovább bővíteni a már említett magyarországi kapcsolatokat, akár a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában is. Nagyon fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban tájékoztassuk tagságunkat a pályázati lehetőségekről, napirenden adjunk át szakmai információkat, továbbképzési lehetőségeket biztosítsunk. Tárgyaltunk arról is, hogy termelési és értékesítési szövetkezetek alapítását szorgalmazzuk. Arról is beszéltünk, hogy a hajdani Hangya szövetkezet mintájára alacsony kamatú hitelszövetkezetet hozunk létre, amellyel a gazdákat segítenénk abban, hogy például a pályázatokhoz szükséges önrészt fedezhessék.
– Az RMGE-nek van egy országos szervezete. Miért volt szükség az EMGESZ megalakítására?
– Azért, mert az RMGE országos szervezete nem úgy működik, ahogy kellene. Több gazdaszervezet korábban javasolta, hogy minden egyes megyében legyen egy jogi személyiséggel rendelkező magyar gazdaegyesület, és az így megalakult, létező megyei szervezetek hozzák létre az országos szövetséget. Az RMGE országos vezetősége ezt nem akarta, vagy nem értette meg ennek az elvét. A kolozsvári egyesület kinevezte magát országos szervezetnek, és elvárták, hogy mindenki csatlakozzon hozzájuk. Nem alulról kezdeményezett, demokratikusan megszervezett ernyőszervezetet képzeltek el. Az EMGESZ viszont pont ilyen elveken alapszik.
– Említette, hogy az EMGESZ egyik célkitűzése a mezőgazdasági terménybegyűjtő és értékesítő központok, szövetkezetek létrejöttének a támogatása. Ez valóban több Maros megyei kistérségben is felmerült, de a gazdák közül sokakat az 1989 előtti mezőgazdasági termelőszövetkezetekre emlékezteti, s ezért idegenkednek az ilyen jellegű társulásoktól. Így hát bár a szándék létezik, valós akarat még nincs az említett központok létrehozására. Miként próbálja meggyőzni az RMGE Maros tagságát arról, hogy ez a jövő?
– Március 30-ig a gazdakörökben megtartjuk a tavalyi tevékenységet értékelő beszámolót, és felvázoljuk az idei terveket, ugyanakkor újra szeretnénk indítani azokat a szakköröket, amelyek különböző okok miatt beszüntették a tevékenységüket. Ezeken a találkozókon mondjuk majd el, hogy szükség van a szövetkezetek megalakítására, amelyeket nem a régi, hanem az új gazdasági követelményeknek megfelelően, más alapokon működtetünk. Az OMÉK-on való részvételünk igazolta, hogy vannak olyan helyi termelőink, akik kiváló, piacképes terméket állítanak elő. Gödöllőn, a decemberi találkozón arról is beszéltünk, hogy valószínűleg lehetőség nyílik arra, hogy a Kárpát-medencei termelők termékeit rendszeresen egy bizonyos budapesti áruházba szállítsuk. A magyarországi mezőgazdasági minisztérium szorgalmazná, hogy a nagyobb Kárpát-medencei állattenyésztő és húsfeldolgozó vállalatok alakítsanak ki egy közös termékpiacot. Most már bátran beszélhetünk arról is, hogy vannak olyan mezőgazdasági termékeink, amelyeket saját védjeggyel ellátva exportálhatunk. De ehhez megfelelő minőségű kínálatot kell biztosítanunk, amit nem lehet külön-külön, csak összefogással, közös begyűjtő- értékesítő központok közvetítésével elérni. Ez a jövő. Nem állunk messze tőle, csak lépnünk kell, mert van esély arra, hogy mindezt működőképessé tegyük. Ezen fogunk dolgozni az idén, nemcsak az RMGE Maroshoz tartozó, hanem az EMGESZ-be lépő szervezetekkel közösen is.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 19.
Legyőznék a szövetkezésfóbiát
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei vezetői végigjárják azokat a falvakat, ahol gazdakörök működnek, hogy részt vegyenek a beszámoló közgyűléseken.
Amint Csomós Attila elnök beszámolt róla, fontos momentuma ez a szervezeti életnek, hiszen így kapják meg a visszajelzéseket arról, hogy mennyire volt eredményes a mezőgazdasági év, hogyan valósultak meg az elképzelések, hogyan alakult a bevételek-kiadások mérlege, hol kell erősíteni a gazdakörökben a felvilágosító tevékenységet.
Csomós szerint azt szeretnék, ha ezeken a találkozókon egyre többet beszélgethetnének a szövetkezés előnyeiről, ha sikerülne teljesen legyőzni azt a szövetkezetfóbiát, amely a kommunista időszakból maradt az emberek tudatában. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a szakembereknek, hogy újból elsorolják a tagságnak azokat a támogatási lehetőségeket, amelyet a soron következő gazdasági év folyamán igényelhetők.
„Különösen ebben az évben fontos ez, mivel véget ért a 2015-ös átmeneti év, idénre már több minden változik ezen a téren, s ezeket a változásokat a gazdáknak is meg kell ismerniük” – magyarázta Csomós Attila. Az egyesület rendezi meg idén is a mikházi gazdanapokat. Azt szeretnék, hogy a nemrégiben megalakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) testvéralakulatai is részt vegyenek a rendezvényen, s erősödjön a nemzetközi részvétel a Kárpát-medence térségéből érkező vendégekkel, legalább 3-4 magyarországi együttessel is.
Bakó Zoltán. Krónika (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei vezetői végigjárják azokat a falvakat, ahol gazdakörök működnek, hogy részt vegyenek a beszámoló közgyűléseken.
Amint Csomós Attila elnök beszámolt róla, fontos momentuma ez a szervezeti életnek, hiszen így kapják meg a visszajelzéseket arról, hogy mennyire volt eredményes a mezőgazdasági év, hogyan valósultak meg az elképzelések, hogyan alakult a bevételek-kiadások mérlege, hol kell erősíteni a gazdakörökben a felvilágosító tevékenységet.
Csomós szerint azt szeretnék, ha ezeken a találkozókon egyre többet beszélgethetnének a szövetkezés előnyeiről, ha sikerülne teljesen legyőzni azt a szövetkezetfóbiát, amely a kommunista időszakból maradt az emberek tudatában. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a szakembereknek, hogy újból elsorolják a tagságnak azokat a támogatási lehetőségeket, amelyet a soron következő gazdasági év folyamán igényelhetők.
„Különösen ebben az évben fontos ez, mivel véget ért a 2015-ös átmeneti év, idénre már több minden változik ezen a téren, s ezeket a változásokat a gazdáknak is meg kell ismerniük” – magyarázta Csomós Attila. Az egyesület rendezi meg idén is a mikházi gazdanapokat. Azt szeretnék, hogy a nemrégiben megalakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ) testvéralakulatai is részt vegyenek a rendezvényen, s erősödjön a nemzetközi részvétel a Kárpát-medence térségéből érkező vendégekkel, legalább 3-4 magyarországi együttessel is.
Bakó Zoltán. Krónika (Kolozsvár)
2016. március 19.
A gazdaszervezetek bevonásával készül a Földművelésügyi Minisztérium az erdélyi gazdák segítségére
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége bevonásával próbálja feltérképezni a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM), hogy miképpen segítheti az erdélyi magyar gazdálkodókat - mondta a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Kolozsvárott.
Tóth Katalin elmondta: a januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével való kapcsolatteremtés céljával jött Kolozsvárra. Hozzátette, hogy különböző erdélyi gazdaszervezetekkel eddig is kapcsolatban állt a minisztérium, az új partnertől azt remélik, hogy integráló szerepet tölt majd be, elvégzi az erdélyi magyar gazdatársadalom felmérését, szintetizálni tudja a gazdálkodók gondjait, és fel tudja állítani a gondok fontossági sorrendjét.
Ezt azért tartotta fontosnak a helyettes államtitkár, mert a Vajdaságnak nyújtott idei több milliárd forintos gazdasági fejlesztési csomag után hamarosan Kárpátaljára, és Erdélyre is sor kerül. Hozzátette, a Vajdaságnak nyújtott támogatások nagyobb része is a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége felkészülhet erre az időszakra a helyi kapacitások felmérésével és a programok előkészítésével - jegyezte meg.
"Nincsenek pontos információink a mezőgazdasági vállalkozásokról. Arról, hogy milyen profillal működnek, mekkora földterületet kezelnek, alapanyagot, vagy feldolgozott terméket állítanak elő, mennyire piacképesek, hogy néz ki az akkreditációjuk, képesek-e arra, hogy Románián kívül is megjelenjenek, hogy nagyobb piacokat célozzanak meg" - sorolta Tóth Katalin az MTI-nek azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak.
Csomortányi István, a gazdaszövetség partiumi alelnöke hangsúlyozta, már neki is láttak az erdélyi magyar gazdakataszter összeállításának, amely révén pontos képet alakítanak majd ki a gazdatársadalom helyzetéről. Az alelnök úgy vélte, a kialakuló kataszter lehet a hosszú távú tervezés alapja. MTI
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége bevonásával próbálja feltérképezni a magyar Földművelésügyi Minisztérium (FM), hogy miképpen segítheti az erdélyi magyar gazdálkodókat - mondta a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken sajtótájékoztatón Kolozsvárott.
Tóth Katalin elmondta: a januárban bejegyzett Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével való kapcsolatteremtés céljával jött Kolozsvárra. Hozzátette, hogy különböző erdélyi gazdaszervezetekkel eddig is kapcsolatban állt a minisztérium, az új partnertől azt remélik, hogy integráló szerepet tölt majd be, elvégzi az erdélyi magyar gazdatársadalom felmérését, szintetizálni tudja a gazdálkodók gondjait, és fel tudja állítani a gondok fontossági sorrendjét.
Ezt azért tartotta fontosnak a helyettes államtitkár, mert a Vajdaságnak nyújtott idei több milliárd forintos gazdasági fejlesztési csomag után hamarosan Kárpátaljára, és Erdélyre is sor kerül. Hozzátette, a Vajdaságnak nyújtott támogatások nagyobb része is a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége felkészülhet erre az időszakra a helyi kapacitások felmérésével és a programok előkészítésével - jegyezte meg.
"Nincsenek pontos információink a mezőgazdasági vállalkozásokról. Arról, hogy milyen profillal működnek, mekkora földterületet kezelnek, alapanyagot, vagy feldolgozott terméket állítanak elő, mennyire piacképesek, hogy néz ki az akkreditációjuk, képesek-e arra, hogy Románián kívül is megjelenjenek, hogy nagyobb piacokat célozzanak meg" - sorolta Tóth Katalin az MTI-nek azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak.
Csomortányi István, a gazdaszövetség partiumi alelnöke hangsúlyozta, már neki is láttak az erdélyi magyar gazdakataszter összeállításának, amely révén pontos képet alakítanak majd ki a gazdatársadalom helyzetéről. Az alelnök úgy vélte, a kialakuló kataszter lehet a hosszú távú tervezés alapja. MTI
2016. március 19.
Anyaországi támogatás az erdélyi magyar gazdáknak
Több mint egymillió forinttal támogathatja 2017-ben a magyar Földművelésügyi Minisztérium az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét – nyilatkozta pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján Tóth Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Tóth Katalin kolozsvári látogatásának célja az, hogy felvegye a kapcsolatot az idén januárban alakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével, habár 2012-től kezdődően más erdélyi gazdaszervezeteket is támogattak.
„Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségétől azt várjuk el, hogy mérje fel az erdélyi magyar gazdatársadalmat, összesítse a gondokat és javasoljon általa fontosnak ítélt projekteket. Nincsenek pontos információink az erdélyi mezőgazdasági vállalkozásokról. Szabadság (Kolozsvár)
Több mint egymillió forinttal támogathatja 2017-ben a magyar Földművelésügyi Minisztérium az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét – nyilatkozta pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján Tóth Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Tóth Katalin kolozsvári látogatásának célja az, hogy felvegye a kapcsolatot az idén januárban alakult Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségével, habár 2012-től kezdődően más erdélyi gazdaszervezeteket is támogattak.
„Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségétől azt várjuk el, hogy mérje fel az erdélyi magyar gazdatársadalmat, összesítse a gondokat és javasoljon általa fontosnak ítélt projekteket. Nincsenek pontos információink az erdélyi mezőgazdasági vállalkozásokról. Szabadság (Kolozsvár)
2016. március 21.
Erdélyi gazdalajstrom készül budapesti támogatással
Az erdélyi magyar termelők támogatása érdekében átfogó felmérést készít a magyar földművelésügyi minisztérium az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége bevonásával – jelentette be Tóth Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken Kolozsváron.
Tóth Katalin (képünkön) elmondta: különböző erdélyi gazdaszervezetekkel eddig is kapcsolatban állt a minisztérium, az új partnertől pedig azt remélik, hogy integráló szerepet tölt majd be, elvégzi az erdélyi magyar gazdatársadalom felmérését, szintetizálni tudja a gazdálkodók gondjait, és fel tudja állítani a gondok fontossági sorrendjét.
Ezt azért tartotta fontosnak a helyettes államtitkár, mert a Vajdaságnak nyújtott idei több milliárd forintos gazdasági fejlesztési csomag után hamarosan Kárpátaljára, és Erdélyre is sor kerül. Hozzátette, a Vajdaságnak nyújtott támogatások nagyobb része is a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége felkészülhet erre az időszakra a helyi kapacitások felmérésével és a programok előkészítésével – jegyezte meg.
Tóth Katalin elmondta, a budapesti minisztérium nem rendelkezik pontos információkkal az erdélyi mezőgazdasági vállalkozásokról, arról, hogy azok milyen profillal működnek, mekkora földterületet kezelnek, alapanyagot, vagy feldolgozott terméket állítanak elő, mennyire piacképesek, hogy néz ki az akkreditációjuk, képesek-e arra, hogy Románián kívül is megjelenjenek, hogy nagyobb piacokat célozzanak meg.
Csomortányi István, a gazdaszövetség partiumi alelnöke hangsúlyozta, már neki is láttak az erdélyi magyar gazdakataszter összeállításának, amely révén pontos képet alakítanak majd ki a gazdatársadalom helyzetéről. Az alelnök úgy vélte, a kialakuló kataszter lehet a hosszú távú tervezés alapja.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
Az erdélyi magyar termelők támogatása érdekében átfogó felmérést készít a magyar földművelésügyi minisztérium az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége bevonásával – jelentette be Tóth Katalin, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára pénteken Kolozsváron.
Tóth Katalin (képünkön) elmondta: különböző erdélyi gazdaszervezetekkel eddig is kapcsolatban állt a minisztérium, az új partnertől pedig azt remélik, hogy integráló szerepet tölt majd be, elvégzi az erdélyi magyar gazdatársadalom felmérését, szintetizálni tudja a gazdálkodók gondjait, és fel tudja állítani a gondok fontossági sorrendjét.
Ezt azért tartotta fontosnak a helyettes államtitkár, mert a Vajdaságnak nyújtott idei több milliárd forintos gazdasági fejlesztési csomag után hamarosan Kárpátaljára, és Erdélyre is sor kerül. Hozzátette, a Vajdaságnak nyújtott támogatások nagyobb része is a mezőgazdasági vállalkozásokat segíti. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége felkészülhet erre az időszakra a helyi kapacitások felmérésével és a programok előkészítésével – jegyezte meg.
Tóth Katalin elmondta, a budapesti minisztérium nem rendelkezik pontos információkkal az erdélyi mezőgazdasági vállalkozásokról, arról, hogy azok milyen profillal működnek, mekkora földterületet kezelnek, alapanyagot, vagy feldolgozott terméket állítanak elő, mennyire piacképesek, hogy néz ki az akkreditációjuk, képesek-e arra, hogy Románián kívül is megjelenjenek, hogy nagyobb piacokat célozzanak meg.
Csomortányi István, a gazdaszövetség partiumi alelnöke hangsúlyozta, már neki is láttak az erdélyi magyar gazdakataszter összeállításának, amely révén pontos képet alakítanak majd ki a gazdatársadalom helyzetéről. Az alelnök úgy vélte, a kialakuló kataszter lehet a hosszú távú tervezés alapja.
Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)
2016. augusztus 29.
Nemzetközi gazdanap
Bőséges kínálat, szegényes kereslet
Ötödik alkalommal szervezte meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete a nemzetközi gazdanapot a Csűrszínházban /Mikháza/, amely a felhozatalból ítélve lassan Erdély-szerte is igen rangos rendezvénnyé növi ki magát. Volt itt minden, amiért érdemes lett volna eljönnie minden gazdának: szakmai tanácskozás, tanácsadás, kulturális műsor, kézművesvásár, mezőgépészeti és állatbemutató. Csak hát a gazdák lehettek volna egy kicsivel többen…
Le a kalappal – mondhatnánk, hiszen az RMGE Maros szervezete megtett mindent azért, hogy valóban kiemelkedő szakmai fórummá váljon a csűrszínházi gazdanap. A Mikháza teremtette lehetőséget igen jól, gazdaságosan, célszerűen használták ki, ugyanis a Csűrszínházban lehetőség volt az általános felszólalásokra. A közös témát Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke fogalmazta meg: Együtt a megmAradásért. A Csűrszínház mögötti téren a gazdakörök képviselői főztek ízletes gulyást – nagyrészt saját termékeikből. De itt állították fel azt a sátrat is, ahol az Agrárakadémia szervezésében a fiatal (és nem csak) gazdáknak nyújtottak tájékoztatót az APIA ügyeiben, eligazítást pályázatokban és sok más szakmai kérdésben. Igazi konferenciateremmé alakult a mikházi kultúrotthon is, ahol az Erdélyi Magyar Gazdaszervezetek Szövetsége (EMGESZ) és az RMGE, illetve a magyarországi és hazai meghívottak arra kerestek választ, hogy miként lehet fellendíteni a gazdák szervezeti életét – némiképpen választ keresve a Csomós Attila által plénumban felvetettekre. A legnagyobb gond ugyanis a szervezetek fenntartása, és mint ilyen, az volt a kulcsfontosságú kérdés, hogy miként lehet saját alapokból, gazdaságokból megoldani a finanszírozást, milyen, szervezeti életre kiható tevékenységeket lehet folytatni, amelyeket a törvényesen is támogatni lehet.
Érdemes volt többet időzni a sportpályán is, ahol 36 kézműves (sajt-, szalámi-, szörpkészítő) állította ki termékeit, de eljöttek a szovátai közbirtokosság képviselői is különleges juhaikkal, ugyanakkor láthattunk mangalicákat is, amelynek tenyésztése most kezd "divatossá" válni. Ott volt a Surub Trade is gazdag termékkínálatával és sok más cég is, amelyeknek bőséges felhozatalát meg lehetett szemlélni. Díjazták a Legszebb konyhakert pályázat nyerteseit is. Jó volt látni, hogy a mindennapok gondjaitól eltérően ütőképes az erdélyi és a Maros megyei mezőgazdaság, és ebben igen nagy szerepet vállalnak azok a magyar gazdák, akik próbálkoznak, vállalkoznak, dolgoznak, és mindent megtesznek azért, hogy felzárkózzunk azokhoz a követelményekhez, amelyek országunkat is az Európai mezőgazdászok rangos sorába emelik.
A gazdanap bizonyította, hogy semmivel sem vagyunk gyengébbek, mint a tőlünk nyugatabbra levő országokban gazdálkodók: vannak termékek, van potenciál, lehetőség... csak valahogy az érdeklődés csappant meg a mezőgazdaság iránt. Legalábbis így tűnt… Tisztelet a kivételnek, azoknak, akik eljöttek, kíváncsiak voltak a gazdanap történéseire. De valahogy a Nyárádmente szívében – legalább még ennyien – bekapcsolódhattak volna a rendezvény programjába. A témák igen érdekesek, hasznosak voltak, s ahogy az egyik gazda az osztrák példából kiindulva kifejtette: "az a gazda, aki évente legalább egy képzésen, tanfolyamon nem vesz részt, egy év alatt csődbe jut" – talán itt lett volna az alkalom arra, hogy erősítsék szellemi, tapasztalati tudásukat mindazok, akik a környéken gazdálkodnak.
Az veszített, aki távol mAradt...
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)
Bőséges kínálat, szegényes kereslet
Ötödik alkalommal szervezte meg a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete a nemzetközi gazdanapot a Csűrszínházban /Mikháza/, amely a felhozatalból ítélve lassan Erdély-szerte is igen rangos rendezvénnyé növi ki magát. Volt itt minden, amiért érdemes lett volna eljönnie minden gazdának: szakmai tanácskozás, tanácsadás, kulturális műsor, kézművesvásár, mezőgépészeti és állatbemutató. Csak hát a gazdák lehettek volna egy kicsivel többen…
Le a kalappal – mondhatnánk, hiszen az RMGE Maros szervezete megtett mindent azért, hogy valóban kiemelkedő szakmai fórummá váljon a csűrszínházi gazdanap. A Mikháza teremtette lehetőséget igen jól, gazdaságosan, célszerűen használták ki, ugyanis a Csűrszínházban lehetőség volt az általános felszólalásokra. A közös témát Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke fogalmazta meg: Együtt a megmAradásért. A Csűrszínház mögötti téren a gazdakörök képviselői főztek ízletes gulyást – nagyrészt saját termékeikből. De itt állították fel azt a sátrat is, ahol az Agrárakadémia szervezésében a fiatal (és nem csak) gazdáknak nyújtottak tájékoztatót az APIA ügyeiben, eligazítást pályázatokban és sok más szakmai kérdésben. Igazi konferenciateremmé alakult a mikházi kultúrotthon is, ahol az Erdélyi Magyar Gazdaszervezetek Szövetsége (EMGESZ) és az RMGE, illetve a magyarországi és hazai meghívottak arra kerestek választ, hogy miként lehet fellendíteni a gazdák szervezeti életét – némiképpen választ keresve a Csomós Attila által plénumban felvetettekre. A legnagyobb gond ugyanis a szervezetek fenntartása, és mint ilyen, az volt a kulcsfontosságú kérdés, hogy miként lehet saját alapokból, gazdaságokból megoldani a finanszírozást, milyen, szervezeti életre kiható tevékenységeket lehet folytatni, amelyeket a törvényesen is támogatni lehet.
Érdemes volt többet időzni a sportpályán is, ahol 36 kézműves (sajt-, szalámi-, szörpkészítő) állította ki termékeit, de eljöttek a szovátai közbirtokosság képviselői is különleges juhaikkal, ugyanakkor láthattunk mangalicákat is, amelynek tenyésztése most kezd "divatossá" válni. Ott volt a Surub Trade is gazdag termékkínálatával és sok más cég is, amelyeknek bőséges felhozatalát meg lehetett szemlélni. Díjazták a Legszebb konyhakert pályázat nyerteseit is. Jó volt látni, hogy a mindennapok gondjaitól eltérően ütőképes az erdélyi és a Maros megyei mezőgazdaság, és ebben igen nagy szerepet vállalnak azok a magyar gazdák, akik próbálkoznak, vállalkoznak, dolgoznak, és mindent megtesznek azért, hogy felzárkózzunk azokhoz a követelményekhez, amelyek országunkat is az Európai mezőgazdászok rangos sorába emelik.
A gazdanap bizonyította, hogy semmivel sem vagyunk gyengébbek, mint a tőlünk nyugatabbra levő országokban gazdálkodók: vannak termékek, van potenciál, lehetőség... csak valahogy az érdeklődés csappant meg a mezőgazdaság iránt. Legalábbis így tűnt… Tisztelet a kivételnek, azoknak, akik eljöttek, kíváncsiak voltak a gazdanap történéseire. De valahogy a Nyárádmente szívében – legalább még ennyien – bekapcsolódhattak volna a rendezvény programjába. A témák igen érdekesek, hasznosak voltak, s ahogy az egyik gazda az osztrák példából kiindulva kifejtette: "az a gazda, aki évente legalább egy képzésen, tanfolyamon nem vesz részt, egy év alatt csődbe jut" – talán itt lett volna az alkalom arra, hogy erősítsék szellemi, tapasztalati tudásukat mindazok, akik a környéken gazdálkodnak.
Az veszített, aki távol mAradt...
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 14.
Kárpát-medencei Összefogás Fórum Szabadkán
Év végi záróeseményként december 5-én ismét megrendezésre került az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórum, amely a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének társszervezésében valósult meg Szabadkán.
Az eseményen részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet (RMGE Maros) öt képviselője, illetve az EMGESZ ügyvezető alelnöke, de szép számban voltak jelen az egész Kárpát-medence területéről. A minisztérium immár ötödik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Összefogás Fórum nevű, szakmai és kulturális rendezvényt, bár első alkalom, hogy határon túli város a házigazdája a háromnapos rendezvénynek, melynek apropóját a lassan egy éve működő Prosperitati Alapítvány adta, azaz a magyar kormány támogatásával elindított gazdaságfejlesztési program, mely a legmesszebb jutott, és amely olyan példaértékű minta, amit az egész Kárpát-medencei magyarság előtt érdemes bemutatni. A konferencia a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd következtek az ünnepi és szakmai beszédek. A magyarországi FM fő célkitűzésének tekinti és folyamatosan azon munkálkodik, hogy megőrizze az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt magyar nemzet szellemi és lelki egységét, elősegítse közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogassa magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket – jelentette ki Tóth Katalin helyettes államtitkár a tárca által szervezett fórum megnyitóján.
Gazdaságfejlesztési program jövőre Erdélyben is!
Az idei konferencia fő témája a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programja, melynek keretében a Kárpátalján és Vajdaságban már elindított és a jövőre eltervezett támogatásokat ismerhették meg a jelenlévők. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a külhoni gazdaságfejlesztési programokkal a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag is megerősödjön a magyarság, nőjön a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkaerőt alkalmaznak. Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi köszöntőjében az adventről és december 5-e fájó emlékéről tett említést: – December 5-e az én megítélésem szerint a kitaszításnak és megaláztatásnak a napja. Az a nap, amikor népszavazásra került sor, amely arról döntött, hogy vajon a határon túli magyarokat Magyarország a keblére öleli-e. Többen voltak, akik igennel szavaztak, de kevesebben, mint ami kellett volna ahhoz, hogy a kebelre ölelés megtörténjen… Megalázva éreztük magunkat, mert a kampány során olyan mondatok hangzottak el, amelyek méltánytalanok voltak, de nem rendített meg bennünket december 5-e, mert folyamatosan az egyetemleges magyar nemzet részeként ítéltük meg magunkat december 5- e előtt is, után is – mondta el az elöljáró. Mindehhez dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei együttműködés osztályvezetője hozzáfűzte, hogy öt évvel ezelőtt az összefogás fórum éppen azért került erre az időpontra, hogy elfeledtesse annak a napnak az emlékét, és olyan „ünneppé” legyen, ami az összefogásról, a Kárpát-medencei magyarok találkozásáról szól. Ezt követően Bunford Tivadar, a szabadkai képviselőtestület elnöke szólalt fel. Meglátása szerint a határon túli magyarság jelentős hányada falun él, és mezőgazdasággal foglalkozik, éppen ezért rendkívül fontosnak tartja az évenkénti tapasztalatcserét, hiszen egy sikeres gazda állandóan képezi magát. Sikeres külhoni példák Amint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke elmondta, a konferenciára az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, akik nemcsak a gazdaságfejlesztési programról kaptak bővebb tájékoztatást, hanem megismerkedhettek négy olyan vajdasági vállalkozóval és vállalkozásaikkal, akik a Prosperitati Alapítványnál sikerrel pályáztak: – Az idén Kárpátalján indult még gazdaságfejlesztési program, jövőre pedig Erdélyben fog, melyek természetesen valamelyest különböznek majd a mienktől, ennek ellenére a mai találkozón be tudtuk mutatni, hogyan lehet megvalósítani a gazdaságfejlesztési programot, és biztosítani az anyagi bázist a szülőföldön való megmaradáshoz. Az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon részt vett Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Farkas Imre, a főkonzulátus külgazdasági attaséja, Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai irodavezetője, Fremond Árpád, az VMSZ parlamenti képviselője, valamint a párt tartományi tisztségviselői és szakpolitikusai. A háromnapos konferencia mára a külhoni gazdatársadalom egyik legrangosabb eseményévé nőtte ki magát, amely elérte célját, kialakított egy olyan erős hálót a Kárpát-medencei gazdaszervezetek között, amely a magyarság és a biztos jövő záloga lehet. A konferencia zárultával a résztvevők Szabadka néhány jellegzetességét tekinthették meg, többek között a csodaszép, alig négy év alatt teljesen elkészült városházát, amely sokban hasonlít a marosvásárhelyi Kultúrpalotához, nem hiába, hiszen mindkettő Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján valósult meg.
Tímár Tímea Népújság (Marosvásárhely)
Év végi záróeseményként december 5-én ismét megrendezésre került az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórum, amely a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének társszervezésében valósult meg Szabadkán.
Az eseményen részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet (RMGE Maros) öt képviselője, illetve az EMGESZ ügyvezető alelnöke, de szép számban voltak jelen az egész Kárpát-medence területéről. A minisztérium immár ötödik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medencei Összefogás Fórum nevű, szakmai és kulturális rendezvényt, bár első alkalom, hogy határon túli város a házigazdája a háromnapos rendezvénynek, melynek apropóját a lassan egy éve működő Prosperitati Alapítvány adta, azaz a magyar kormány támogatásával elindított gazdaságfejlesztési program, mely a legmesszebb jutott, és amely olyan példaértékű minta, amit az egész Kárpát-medencei magyarság előtt érdemes bemutatni. A konferencia a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd következtek az ünnepi és szakmai beszédek. A magyarországi FM fő célkitűzésének tekinti és folyamatosan azon munkálkodik, hogy megőrizze az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt magyar nemzet szellemi és lelki egységét, elősegítse közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogassa magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket – jelentette ki Tóth Katalin helyettes államtitkár a tárca által szervezett fórum megnyitóján.
Gazdaságfejlesztési program jövőre Erdélyben is!
Az idei konferencia fő témája a magyar kormány külhoni gazdaságfejlesztési programja, melynek keretében a Kárpátalján és Vajdaságban már elindított és a jövőre eltervezett támogatásokat ismerhették meg a jelenlévők. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a külhoni gazdaságfejlesztési programokkal a magyar kormány célja, hogy gazdaságilag is megerősödjön a magyarság, nőjön a magyar munkavállalók száma és azon vállalkozóké, akik magyar munkaerőt alkalmaznak. Pásztor István, a VMSZ elnöke ünnepi köszöntőjében az adventről és december 5-e fájó emlékéről tett említést: – December 5-e az én megítélésem szerint a kitaszításnak és megaláztatásnak a napja. Az a nap, amikor népszavazásra került sor, amely arról döntött, hogy vajon a határon túli magyarokat Magyarország a keblére öleli-e. Többen voltak, akik igennel szavaztak, de kevesebben, mint ami kellett volna ahhoz, hogy a kebelre ölelés megtörténjen… Megalázva éreztük magunkat, mert a kampány során olyan mondatok hangzottak el, amelyek méltánytalanok voltak, de nem rendített meg bennünket december 5-e, mert folyamatosan az egyetemleges magyar nemzet részeként ítéltük meg magunkat december 5- e előtt is, után is – mondta el az elöljáró. Mindehhez dr. Torda Márta, a Kárpát-medencei együttműködés osztályvezetője hozzáfűzte, hogy öt évvel ezelőtt az összefogás fórum éppen azért került erre az időpontra, hogy elfeledtesse annak a napnak az emlékét, és olyan „ünneppé” legyen, ami az összefogásról, a Kárpát-medencei magyarok találkozásáról szól. Ezt követően Bunford Tivadar, a szabadkai képviselőtestület elnöke szólalt fel. Meglátása szerint a határon túli magyarság jelentős hányada falun él, és mezőgazdasággal foglalkozik, éppen ezért rendkívül fontosnak tartja az évenkénti tapasztalatcserét, hiszen egy sikeres gazda állandóan képezi magát. Sikeres külhoni példák Amint Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke elmondta, a konferenciára az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, akik nemcsak a gazdaságfejlesztési programról kaptak bővebb tájékoztatást, hanem megismerkedhettek négy olyan vajdasági vállalkozóval és vállalkozásaikkal, akik a Prosperitati Alapítványnál sikerrel pályáztak: – Az idén Kárpátalján indult még gazdaságfejlesztési program, jövőre pedig Erdélyben fog, melyek természetesen valamelyest különböznek majd a mienktől, ennek ellenére a mai találkozón be tudtuk mutatni, hogyan lehet megvalósítani a gazdaságfejlesztési programot, és biztosítani az anyagi bázist a szülőföldön való megmaradáshoz. Az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon részt vett Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja, Farkas Imre, a főkonzulátus külgazdasági attaséja, Dobó István, a Magyar Nemzeti Kereskedőház szabadkai irodavezetője, Fremond Árpád, az VMSZ parlamenti képviselője, valamint a párt tartományi tisztségviselői és szakpolitikusai. A háromnapos konferencia mára a külhoni gazdatársadalom egyik legrangosabb eseményévé nőtte ki magát, amely elérte célját, kialakított egy olyan erős hálót a Kárpát-medencei gazdaszervezetek között, amely a magyarság és a biztos jövő záloga lehet. A konferencia zárultával a résztvevők Szabadka néhány jellegzetességét tekinthették meg, többek között a csodaszép, alig négy év alatt teljesen elkészült városházát, amely sokban hasonlít a marosvásárhelyi Kultúrpalotához, nem hiába, hiszen mindkettő Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján valósult meg.
Tímár Tímea Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 21.
2017-től kiépül a falugazdász-hálózat - Hiánypótló civil kezdeményezés
A magyar Földművelődésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásának köszönhetően 2017-től hozzáfognak a falugazdász-hálózat kiépítéséhez Erdélyben is. A szaktárca az idén 25 millió forinttal segíti 17 határon túli falugazdász munkáját. A hálózat legfontosabb feladatai között szerepel a határon túli gazdák támogatása a szakmai információk átadásával, regionális mezőgazdasági rendezvények, fórumok, képzések, szakmai konferenciák szervezésével, piaci lehetőségek felkutatásával. A 17 határon túli falugazdászból 11 az idén először kap támogatást Magyarországról, többek között a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az EMGESZ és az RMGE-Maros szervezete. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs szerint a kamara sikeresen felépített és üzemeltet egy olyan falugazdász-hálózatot, amely egységes keretek között, az ország minden pontján magas színvonalon segíti a gazdálkodók munkáját. Erre építve egy hasonló határon túli szakmai támogatói hálózat kiépítését szeretnék, amelyet felka- rolt a Kárpát-medencei agrárfórum is. A hálózat kiépítését tulajdonképpen a Földművelődésügyi Mi- nisztérium és a Bethlen Gábor Alap finanszírozza. Csomoss Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, Romániában igencsak szükség van egy ilyen hálózat kiépítésére. Tulajdonképpen a XIX. században az uradalmi nagybirtokokon is létezett egy olyan gazdasági intéző, aki a szak- mai irányítást végezte. A birtokok felszámolását követően létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetke- zetek, ahol ezt a feladatot a tsz agrármérnöke látta el. A falusi gazda azt kellett tegye, amit a mérnök mondott, így 40 év alatt felszámolták az önálló gondolkodásmódot. Az 1989-es változásokat követően visszaszolgáltatták a földtulajdont, és az új helyzetben mindenki megpróbált valamit kezdeni vele. Az idősebbek hozták az eleiktől örökölt tudást, de a technológia, az igények és a piacorientáltság egészen új helyzetet teremtett, amivel már nem lehetett tartani a lépést. Az EU-csatlakozás előtt és az azt követő pályázati rendszert pedig nehezen tudták, tudják befogadni, alkalmazni. Sajnos a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium alárendeltségében levő agrárkamarák nem tudják ellátni ezt a feladatot, hiszen az utóbbi 10 évben több mezőgazda- sági minisztere is volt a szaktárcának, és mai napig nem dolgozták ki az ország egységes agrárpolitikáját. Az agrárkamara önálló, független és apolitikus szakmai fórum kellene legyen ahhoz, hogy valóban segítse a gazdákat és ne legyen ki- szolgáltatva a politikumnak. Mivel Romániában függnek a kormányon levő hatalomtól, ezért nem is mű- ködnek a kamarák. Ezt a hiányt pótolná az a falu- gazdász-hálózat, amelynek kiépítését a magyar állam támogatja azzal a céllal, hogy a külhoni magyar gazdálkodókat ezáltal is segítse, hogy a szülőföldön maradást vá- lasszák. Az említett szervezetek pályázat útján pénzügyi támogatást kapnak azért, hogy a hálózat kiépítése céljából egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert alkalmazzanak. Marosvásárhelyen Horváth Csabát, az EMGESZ ügyvezető elnökét bízták meg azzal, hogy az említett szervezetek falugazdásza- inak tevékenységét összehangolja, irányítsa. Sikó László az RMGE-Maros, míg Putnoky Csicsó Barna az EMGESZ falugazdásza – mind- hárman fiatal kertészmérnökök. Az RMGE-Maroshoz 24 jogi személyiséggel rendelkező és nyolc anélküli gazdakör tartozik. Mivel a falugazdászoknak ajánlott feladatkörökben már értek el eredményeket, olyan általános célkitűzéseket jelöltek meg, mint a gazdalajstrom felülvizsgálata, felújítása, a gazdák segítése az agrár- támogatások igényléséhez szükséges okiratok összeállításában, a természeti katasztrófák vagy vad- károk megtérítésében, tájékoztatni a gazdakörök vezetőit az agrárium legfontosabb kérdéseiről, a megjelenő új törvényekről, szabályokról, pályázati lehetőségekről, a piaci árakról, a termeléshez szükséges input anyagok beszerzéséről, kap- csolattartás a gazdakörök között, il- letve a gazdákkal, az önkormányzatokkal és más szak- mai és kulturális egyesületekkel, szervezetekkel; szakmai és kulturális, gazdasági rendezvények, szaktanfolyamok, kiállítások szer- vezése. Mindezek mellett az RMGE- Maros azt is felvállalta, hogy kiépíti a Mezőségen is gazdaköröket, gazdaszervezeteket, amelyeket természetesen bevonnak a meglévő hálózatba. Mezőbándon és Mezőmadarason már elkezdődtek a tárgyalások egy-egy gazdakör létesítése érdekében. Putnoky Csicsó Barna ismertetőt dolgozott ki a hazai nemzeti vidékfejlesztési programokról, amelyeket jövőben népszerűsítenek majd a gazdakörökben. Ugyanakkor a nemrég megjelent országos erdősítési programot is bemutatják majd az érdekelt önkormányzatoknak, gazdáknak. Sikó László fontosnak tartja a közvetlen értékesítési hálózat kiépítésének népszerűsítését. És természetesen nem zárkóznak el a román gazdák támogatásától, segítésétől sem, hiszen az a szándék, hogy ha majd a hálózat jól működik, a román szaktárca is karolja fel és támogassa a civil alapokon működő rendszer országos kiterjesztését. Népújság (Marosvásárhely) Népújság (Marosvásárhely)
A magyar Földművelődésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásának köszönhetően 2017-től hozzáfognak a falugazdász-hálózat kiépítéséhez Erdélyben is. A szaktárca az idén 25 millió forinttal segíti 17 határon túli falugazdász munkáját. A hálózat legfontosabb feladatai között szerepel a határon túli gazdák támogatása a szakmai információk átadásával, regionális mezőgazdasági rendezvények, fórumok, képzések, szakmai konferenciák szervezésével, piaci lehetőségek felkutatásával. A 17 határon túli falugazdászból 11 az idén először kap támogatást Magyarországról, többek között a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az EMGESZ és az RMGE-Maros szervezete. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs szerint a kamara sikeresen felépített és üzemeltet egy olyan falugazdász-hálózatot, amely egységes keretek között, az ország minden pontján magas színvonalon segíti a gazdálkodók munkáját. Erre építve egy hasonló határon túli szakmai támogatói hálózat kiépítését szeretnék, amelyet felka- rolt a Kárpát-medencei agrárfórum is. A hálózat kiépítését tulajdonképpen a Földművelődésügyi Mi- nisztérium és a Bethlen Gábor Alap finanszírozza. Csomoss Attila, az RMGE-Maros elnöke elmondta, Romániában igencsak szükség van egy ilyen hálózat kiépítésére. Tulajdonképpen a XIX. században az uradalmi nagybirtokokon is létezett egy olyan gazdasági intéző, aki a szak- mai irányítást végezte. A birtokok felszámolását követően létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetke- zetek, ahol ezt a feladatot a tsz agrármérnöke látta el. A falusi gazda azt kellett tegye, amit a mérnök mondott, így 40 év alatt felszámolták az önálló gondolkodásmódot. Az 1989-es változásokat követően visszaszolgáltatták a földtulajdont, és az új helyzetben mindenki megpróbált valamit kezdeni vele. Az idősebbek hozták az eleiktől örökölt tudást, de a technológia, az igények és a piacorientáltság egészen új helyzetet teremtett, amivel már nem lehetett tartani a lépést. Az EU-csatlakozás előtt és az azt követő pályázati rendszert pedig nehezen tudták, tudják befogadni, alkalmazni. Sajnos a romániai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium alárendeltségében levő agrárkamarák nem tudják ellátni ezt a feladatot, hiszen az utóbbi 10 évben több mezőgazda- sági minisztere is volt a szaktárcának, és mai napig nem dolgozták ki az ország egységes agrárpolitikáját. Az agrárkamara önálló, független és apolitikus szakmai fórum kellene legyen ahhoz, hogy valóban segítse a gazdákat és ne legyen ki- szolgáltatva a politikumnak. Mivel Romániában függnek a kormányon levő hatalomtól, ezért nem is mű- ködnek a kamarák. Ezt a hiányt pótolná az a falu- gazdász-hálózat, amelynek kiépítését a magyar állam támogatja azzal a céllal, hogy a külhoni magyar gazdálkodókat ezáltal is segítse, hogy a szülőföldön maradást vá- lasszák. Az említett szervezetek pályázat útján pénzügyi támogatást kapnak azért, hogy a hálózat kiépítése céljából egy-egy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert alkalmazzanak. Marosvásárhelyen Horváth Csabát, az EMGESZ ügyvezető elnökét bízták meg azzal, hogy az említett szervezetek falugazdásza- inak tevékenységét összehangolja, irányítsa. Sikó László az RMGE-Maros, míg Putnoky Csicsó Barna az EMGESZ falugazdásza – mind- hárman fiatal kertészmérnökök. Az RMGE-Maroshoz 24 jogi személyiséggel rendelkező és nyolc anélküli gazdakör tartozik. Mivel a falugazdászoknak ajánlott feladatkörökben már értek el eredményeket, olyan általános célkitűzéseket jelöltek meg, mint a gazdalajstrom felülvizsgálata, felújítása, a gazdák segítése az agrár- támogatások igényléséhez szükséges okiratok összeállításában, a természeti katasztrófák vagy vad- károk megtérítésében, tájékoztatni a gazdakörök vezetőit az agrárium legfontosabb kérdéseiről, a megjelenő új törvényekről, szabályokról, pályázati lehetőségekről, a piaci árakról, a termeléshez szükséges input anyagok beszerzéséről, kap- csolattartás a gazdakörök között, il- letve a gazdákkal, az önkormányzatokkal és más szak- mai és kulturális egyesületekkel, szervezetekkel; szakmai és kulturális, gazdasági rendezvények, szaktanfolyamok, kiállítások szer- vezése. Mindezek mellett az RMGE- Maros azt is felvállalta, hogy kiépíti a Mezőségen is gazdaköröket, gazdaszervezeteket, amelyeket természetesen bevonnak a meglévő hálózatba. Mezőbándon és Mezőmadarason már elkezdődtek a tárgyalások egy-egy gazdakör létesítése érdekében. Putnoky Csicsó Barna ismertetőt dolgozott ki a hazai nemzeti vidékfejlesztési programokról, amelyeket jövőben népszerűsítenek majd a gazdakörökben. Ugyanakkor a nemrég megjelent országos erdősítési programot is bemutatják majd az érdekelt önkormányzatoknak, gazdáknak. Sikó László fontosnak tartja a közvetlen értékesítési hálózat kiépítésének népszerűsítését. És természetesen nem zárkóznak el a román gazdák támogatásától, segítésétől sem, hiszen az a szándék, hogy ha majd a hálózat jól működik, a román szaktárca is karolja fel és támogassa a civil alapokon működő rendszer országos kiterjesztését. Népújság (Marosvásárhely) Népújság (Marosvásárhely)
2016. december 27.
Magyar Házként működtetnék az RMGE–Maros székházát
Egy gazdaszervezet életében a tél a számadások és a tervkészítés időszaka. Így van ez a marosvásárhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezeténél is, ahol elégedettek az idei eredményekkel, s jövőre még többet vállalnának.
Az egyesület elnöke, Csomós Attila csak úgy kapásból sorolja a látványosabb rendezvényeiket, eseményeiket – részt vettek a magyarországi Nagyegyházi Sajtmustrán erdélyi gazdákkal, akik díjakkal tértek haza. Sikerült beindítani a falugazdász programot, amelynek „gazdája” is van Sikó László személyében. Program indult a tanyavilág gazdaságainak megsegítésére. E tekintetben az elsődleges tejfeldolgozásban segítenének, gépek beszerzésében. Január 8-án kolozsvári székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ), melyet 16 erdélyi, kistérségi gazdaegyesület és szervezet hozott létre. Az alakuló ülésen részt vett az RMGE–Maros szervezet is Csomós Attila elnök vezetésével. Az EMGESZ vezetői a további 5 egyesület csatlakozási kérelmét fogadták el január 19-én, így a Szövetség 21 tagúra bővült. Jelentős lépés ebben, hogy itt van a marosvásárhelyi szervezet székhelyén az EMGESZ falugazdásza, Putnoky Csicsó Barna, ezáltal az RMGE–Maros mint tagszervezet szorosabb kapcsolatban lehet az ernyőszervezettel.
Számos kiállítást szerveztek az év folyamán, közöttük voltak képzőművészeti és iparművészeti jellegűek is, hiszen a gazdálkodók igénylik az ilyen rendezvényeket. De volt több kimondottan szakmai jellegű, ezek közül kiemelkedik a Mikházi Gazdanap, amely immár regionális fontosságúvá és nemzetközi részvétellel büszkélkedővé nőtte ki magát. Emellett a székhelyen szervezték meg a Gyümölcsízek sokadalma nevű vásárt első ízben, amely nagy sikernek számított, s lesz folytatása.
Az elnök igen fontosnak tartja azt a folyamatot, amely a magyarországi kiállításokon való részvétel tekintetében megmutatkozott. A nagyegyházi sajtmustrán, a szatymazi fűszerpaprika és borversenyen egyre több erdélyi gazda vesz részt. Mi több, az előbbin három kis- és közepes feldolgozó üzem is képviselte Erdélyt az RMGE–Maros szervezésének köszönhetően. Emellett a felnőttoktatás területén elért eredmények is jelentősek. A szervezet által futtatott tanfolyamok lehetőséget nyújtanak a gazdálkodók számára, hogy a szakminisztériumok által elismert oklevelet megszerezve komolyabb vállalkozásokba kezdjenek.
Ami a jövő évet illeti, Csomós Attila úgy véli, hogy az új gazdakörök szervezése, a már meglévők jogi személyiségű státusának megszerzése (nem minden gazdakör rendelkezik ezzel) a legfontosabb feladatok közé tartozik. Folytatni kívánják az eddigi kiállításokat, mustrákat, s újabbakat kívánnak elindítani a 2017-es év folyamán. Hasonlóképpen folytatni fogják a farmerképző tanfolyamokat, bővítik azok skáláját, és előadókat szeretnének kiképezni a tanfolyamok számára.
Az egyesület székházát Magyar Házként szeretnék működtetni, aktívabban kívánnak részt venni a KÖSZ, a LAPAR, EMGESZ és a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) munkálataiban – ez utóbbiban ha a szervezet megszerzi az aktív tagsági státust.
Továbbá szeretnének legalább egy hektár szántóterületet megvásárolni kísérleti parcellák beállítása érdekében. Emellett kaszagépet vagy gépeket vásárolnának a hegyvidéki gazdaságok, gyümölcstermesztő farmok segítése érdekében. Egy gazdakört úgy segítenének, hogy pasztőröző gépet szereznének be számára, hogy a tejfelvásárlási és értékesítő engedéllyel rendelkező kör bővíthesse tevékenységét.
Bakó Zoltán Székelyhon.ro
Egy gazdaszervezet életében a tél a számadások és a tervkészítés időszaka. Így van ez a marosvásárhelyi Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros szervezeténél is, ahol elégedettek az idei eredményekkel, s jövőre még többet vállalnának.
Az egyesület elnöke, Csomós Attila csak úgy kapásból sorolja a látványosabb rendezvényeiket, eseményeiket – részt vettek a magyarországi Nagyegyházi Sajtmustrán erdélyi gazdákkal, akik díjakkal tértek haza. Sikerült beindítani a falugazdász programot, amelynek „gazdája” is van Sikó László személyében. Program indult a tanyavilág gazdaságainak megsegítésére. E tekintetben az elsődleges tejfeldolgozásban segítenének, gépek beszerzésében. Január 8-án kolozsvári székhellyel megalakult az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGESZ), melyet 16 erdélyi, kistérségi gazdaegyesület és szervezet hozott létre. Az alakuló ülésen részt vett az RMGE–Maros szervezet is Csomós Attila elnök vezetésével. Az EMGESZ vezetői a további 5 egyesület csatlakozási kérelmét fogadták el január 19-én, így a Szövetség 21 tagúra bővült. Jelentős lépés ebben, hogy itt van a marosvásárhelyi szervezet székhelyén az EMGESZ falugazdásza, Putnoky Csicsó Barna, ezáltal az RMGE–Maros mint tagszervezet szorosabb kapcsolatban lehet az ernyőszervezettel.
Számos kiállítást szerveztek az év folyamán, közöttük voltak képzőművészeti és iparművészeti jellegűek is, hiszen a gazdálkodók igénylik az ilyen rendezvényeket. De volt több kimondottan szakmai jellegű, ezek közül kiemelkedik a Mikházi Gazdanap, amely immár regionális fontosságúvá és nemzetközi részvétellel büszkélkedővé nőtte ki magát. Emellett a székhelyen szervezték meg a Gyümölcsízek sokadalma nevű vásárt első ízben, amely nagy sikernek számított, s lesz folytatása.
Az elnök igen fontosnak tartja azt a folyamatot, amely a magyarországi kiállításokon való részvétel tekintetében megmutatkozott. A nagyegyházi sajtmustrán, a szatymazi fűszerpaprika és borversenyen egyre több erdélyi gazda vesz részt. Mi több, az előbbin három kis- és közepes feldolgozó üzem is képviselte Erdélyt az RMGE–Maros szervezésének köszönhetően. Emellett a felnőttoktatás területén elért eredmények is jelentősek. A szervezet által futtatott tanfolyamok lehetőséget nyújtanak a gazdálkodók számára, hogy a szakminisztériumok által elismert oklevelet megszerezve komolyabb vállalkozásokba kezdjenek.
Ami a jövő évet illeti, Csomós Attila úgy véli, hogy az új gazdakörök szervezése, a már meglévők jogi személyiségű státusának megszerzése (nem minden gazdakör rendelkezik ezzel) a legfontosabb feladatok közé tartozik. Folytatni kívánják az eddigi kiállításokat, mustrákat, s újabbakat kívánnak elindítani a 2017-es év folyamán. Hasonlóképpen folytatni fogják a farmerképző tanfolyamokat, bővítik azok skáláját, és előadókat szeretnének kiképezni a tanfolyamok számára.
Az egyesület székházát Magyar Házként szeretnék működtetni, aktívabban kívánnak részt venni a KÖSZ, a LAPAR, EMGESZ és a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) munkálataiban – ez utóbbiban ha a szervezet megszerzi az aktív tagsági státust.
Továbbá szeretnének legalább egy hektár szántóterületet megvásárolni kísérleti parcellák beállítása érdekében. Emellett kaszagépet vagy gépeket vásárolnának a hegyvidéki gazdaságok, gyümölcstermesztő farmok segítése érdekében. Egy gazdakört úgy segítenének, hogy pasztőröző gépet szereznének be számára, hogy a tejfelvásárlási és értékesítő engedéllyel rendelkező kör bővíthesse tevékenységét.
Bakó Zoltán Székelyhon.ro
2017. február 17.
Előnyben az újító gazdák – Nyitottságra buzdít a csíkszéki egyesület elnöke
Az alternatív mezőgazdasági ágazatok fejlődésében látja a jövőt Tiboldi László, a négy éve működő Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületének elnöke, aki szerint nemcsak a támogatásért kell gazdálkodni.
– A Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületét 2013-ban jegyezték be csíkszeredai székhellyel. Milyen céllal alapították a szervezetet?
– Az volt az elképzelésünk, hogy egy olyan szakmai egyesületet indítsunk el, amely az érdekképviselet mellett segíthet a csíkszéki gazdálkodóknak, elsősorban információnyújtással: pályázati figyeléssel, konferenciák, fórumok szervezésével, tanulmányutak kivitelezésével. Mivel kis régióban működő egyesületről van szó, megpróbálunk nyitottabbak lenni, nemcsak Csíkszékben gondolkodni. Ennek érdekében hoztuk létre az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ), amelynek 21 hozzánk hasonló tagszervezet a tagja. Jelenleg mintegy háromszáz csíkszéki gazda tagja az egyesületnek, ez a következőkben bővülhet még. Fontos viszont, hogy nem a taglétszám növelése a célunk, hanem az, hogy olyan fiatal gazdálkodókat vonjunk be, akik a mezőgazdaságból próbálnak megélni.
– Az elmúlt években milyen programokon vettek részt, illetve milyen eseményeket szerveztek?
– Az első nagyobb rendezvényünket 2013 novemberében szerveztük, amelyen a tej útjával kapcsolatos előadásokat hallhattak a Hargita megyéből meghívott gazdálkodók. Mivel jó viszonyban vagyunk a magyar földművelésügyi minisztériummal, így támogatásukkal 2014-ben sikerült egy szakmai utat szerveznünk Magyarországra, amelyen elsősorban bogyósgyümölcs-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos gazdaságokat, üzemeket látogattunk meg. Ennek a tapasztalatnak a hatására szerveztünk egy konferenciát is Csíksomlyón, amelyen hatvan székelyföldi vett részt.
Ezt követően többen is ribizli, málna, áfonya termesztéséhez, feldolgozásához kezdtek. Később a közbirtokosságok felé is nyitottunk, mivel úgy gondoljuk, hogy a közösségekért jöttek létre – még ha térségünkben nem is működik mindegyik annak megfelelően. Ezért szerveztünk egy képzést Székelyföldi közbirtokosságok közösségfejlesztési képzés elnevezéssel programot számukra, jó példákat mutatva fel. Ezen az alkalmon mintegy ötven megyei közbirtokossági vezető jelent meg.
Továbbá rendszeresen részt veszünk kiállításokon és vásárokon, ezek közül a legnagyobb a kétévente megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás volt 2015-ben, amelynek idei kiadására is hivatalosak vagyunk. Idén kétszeres felületet biztosítanak a Kárpát-medencei egyesületeknek, ezért nagyon készülünk, szeretnénk színvonalasan képviseli térségünket. Emellett idén folytatni akarjuk a szakmai utak, konferenciák, fórumok szervezését, az EMGESZ-szel pedig Erdély-szinten próbáljuk ernyőszervezetként összefogni a kisebb mezőgazdasági egyesületeket.
– Az elmúlt években több negatív hatás érte a térség mezőgazdászait. Válságos helyzetbe került a tejágazat, a hús és a krumpli ára sem emelkedett, a támogatásokat rendszerint késve fizették. Mi jelenthetne számukra megoldást, kiutat a nehéz helyzetből?
– Az egyik legnagyobb gond szerintem az, hogy sok gazda az utóbbi években nem azért gazdálkodik, mert abból szeretne megélni, vagy mert lehetőséget lát az ágazatban, hanem a támogatások miatt. Nem azt mondom, hogy nem szükséges a támogatás, mert azzal tudnak csak talpon maradni, fejlődni az érintettek, de nem szabadna csak a juttatásért végezni ezt a munkát. Ez nem vezet sehová. Szerintem az elkövetkezőkben csak azok maradnak fent – ha nem lesz már támogatás, vagy ha kevesebb lesz –, akik komolyan gondolják a gazdálkodást, akik fejlődni akarnak. Mi elsősorban azokat a kisgazdákat próbáljuk segíteni, akik így gondolkodnak.
A fennmaradást – véleményem szerint – jelenleg két módon lehet megvalósítani. Egyrészt vagy nagyon komolyan rá kell állni egy szegmensre, és azzal nagyon komolyan, magas színvonalon kell foglalkozni. Vagy pedig több lábon kell állni, több területen tevékenykedni, amely által az egyes ágazatokban beálló nehéz helyzeteket a másik tevékenységgel át lehet vészelni. Nagy lehetőséget látok az alternatív mezőgazdasági ágazatokban – bogyós gyümölcsök, méhészet például –, mert mindenki nem termelhet krumplit és tejet.
– Tehát ezek a térségünkben hagyományosnak számító ágazatok visszaszorulhatnak az alternatív megoldásokkal szemben?
– Nem fognak felszámolódni ezek az ágazatok, csak a hangsúlyok változnak meg. Hiszen ezek esetében egyre nehezebb lesz – a telített piac miatt – olyan mennyiségű és minőségű terméket előállítani, amellyel egy termelő meg tudja állni a helyét piaci szereplőként, és meg tud élni belőle. A jelenleg még újnak számító megoldások viszont piaci hiányt tölthetnek be, így megélhetést biztosíthatnak. Mindenképp feldolgozott terméket érdemes előállítani, ezt egyéni kisgazdaként nem mindenki teheti meg, ezért akár az egyesületbe, szövetkezetbe tömörülés vagy pár gazda együttműködése lehet a megoldás.
Hiszen a legtöbb esetben a megfelelő eszközök vásárlása megterhelő kiadást jelent, emellett pedig sem megfelelő mennyiséget, sem minőséget nem tudnak előállítani a gazdák egyenként. Ha már három-négy hasonló adottságú gazdaság vezetője összefog, akkor viszont jobbak a lehetőségeik. A székelyek egyelőre természetesen nagyon ódzkodnak a szövetkezéstől, hiszen még a fiatalok is ismerik a korábbi rendszerben tapasztaltakat. De a kisebb összefogások iránt egyre több ifjú gazdálkodó válik nyitottá.
Kömény Kamilla
Krónika (Kolozsvár)
Az alternatív mezőgazdasági ágazatok fejlődésében látja a jövőt Tiboldi László, a négy éve működő Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületének elnöke, aki szerint nemcsak a támogatásért kell gazdálkodni.
– A Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületét 2013-ban jegyezték be csíkszeredai székhellyel. Milyen céllal alapították a szervezetet?
– Az volt az elképzelésünk, hogy egy olyan szakmai egyesületet indítsunk el, amely az érdekképviselet mellett segíthet a csíkszéki gazdálkodóknak, elsősorban információnyújtással: pályázati figyeléssel, konferenciák, fórumok szervezésével, tanulmányutak kivitelezésével. Mivel kis régióban működő egyesületről van szó, megpróbálunk nyitottabbak lenni, nemcsak Csíkszékben gondolkodni. Ennek érdekében hoztuk létre az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ), amelynek 21 hozzánk hasonló tagszervezet a tagja. Jelenleg mintegy háromszáz csíkszéki gazda tagja az egyesületnek, ez a következőkben bővülhet még. Fontos viszont, hogy nem a taglétszám növelése a célunk, hanem az, hogy olyan fiatal gazdálkodókat vonjunk be, akik a mezőgazdaságból próbálnak megélni.
– Az elmúlt években milyen programokon vettek részt, illetve milyen eseményeket szerveztek?
– Az első nagyobb rendezvényünket 2013 novemberében szerveztük, amelyen a tej útjával kapcsolatos előadásokat hallhattak a Hargita megyéből meghívott gazdálkodók. Mivel jó viszonyban vagyunk a magyar földművelésügyi minisztériummal, így támogatásukkal 2014-ben sikerült egy szakmai utat szerveznünk Magyarországra, amelyen elsősorban bogyósgyümölcs-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos gazdaságokat, üzemeket látogattunk meg. Ennek a tapasztalatnak a hatására szerveztünk egy konferenciát is Csíksomlyón, amelyen hatvan székelyföldi vett részt.
Ezt követően többen is ribizli, málna, áfonya termesztéséhez, feldolgozásához kezdtek. Később a közbirtokosságok felé is nyitottunk, mivel úgy gondoljuk, hogy a közösségekért jöttek létre – még ha térségünkben nem is működik mindegyik annak megfelelően. Ezért szerveztünk egy képzést Székelyföldi közbirtokosságok közösségfejlesztési képzés elnevezéssel programot számukra, jó példákat mutatva fel. Ezen az alkalmon mintegy ötven megyei közbirtokossági vezető jelent meg.
Továbbá rendszeresen részt veszünk kiállításokon és vásárokon, ezek közül a legnagyobb a kétévente megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás volt 2015-ben, amelynek idei kiadására is hivatalosak vagyunk. Idén kétszeres felületet biztosítanak a Kárpát-medencei egyesületeknek, ezért nagyon készülünk, szeretnénk színvonalasan képviseli térségünket. Emellett idén folytatni akarjuk a szakmai utak, konferenciák, fórumok szervezését, az EMGESZ-szel pedig Erdély-szinten próbáljuk ernyőszervezetként összefogni a kisebb mezőgazdasági egyesületeket.
– Az elmúlt években több negatív hatás érte a térség mezőgazdászait. Válságos helyzetbe került a tejágazat, a hús és a krumpli ára sem emelkedett, a támogatásokat rendszerint késve fizették. Mi jelenthetne számukra megoldást, kiutat a nehéz helyzetből?
– Az egyik legnagyobb gond szerintem az, hogy sok gazda az utóbbi években nem azért gazdálkodik, mert abból szeretne megélni, vagy mert lehetőséget lát az ágazatban, hanem a támogatások miatt. Nem azt mondom, hogy nem szükséges a támogatás, mert azzal tudnak csak talpon maradni, fejlődni az érintettek, de nem szabadna csak a juttatásért végezni ezt a munkát. Ez nem vezet sehová. Szerintem az elkövetkezőkben csak azok maradnak fent – ha nem lesz már támogatás, vagy ha kevesebb lesz –, akik komolyan gondolják a gazdálkodást, akik fejlődni akarnak. Mi elsősorban azokat a kisgazdákat próbáljuk segíteni, akik így gondolkodnak.
A fennmaradást – véleményem szerint – jelenleg két módon lehet megvalósítani. Egyrészt vagy nagyon komolyan rá kell állni egy szegmensre, és azzal nagyon komolyan, magas színvonalon kell foglalkozni. Vagy pedig több lábon kell állni, több területen tevékenykedni, amely által az egyes ágazatokban beálló nehéz helyzeteket a másik tevékenységgel át lehet vészelni. Nagy lehetőséget látok az alternatív mezőgazdasági ágazatokban – bogyós gyümölcsök, méhészet például –, mert mindenki nem termelhet krumplit és tejet.
– Tehát ezek a térségünkben hagyományosnak számító ágazatok visszaszorulhatnak az alternatív megoldásokkal szemben?
– Nem fognak felszámolódni ezek az ágazatok, csak a hangsúlyok változnak meg. Hiszen ezek esetében egyre nehezebb lesz – a telített piac miatt – olyan mennyiségű és minőségű terméket előállítani, amellyel egy termelő meg tudja állni a helyét piaci szereplőként, és meg tud élni belőle. A jelenleg még újnak számító megoldások viszont piaci hiányt tölthetnek be, így megélhetést biztosíthatnak. Mindenképp feldolgozott terméket érdemes előállítani, ezt egyéni kisgazdaként nem mindenki teheti meg, ezért akár az egyesületbe, szövetkezetbe tömörülés vagy pár gazda együttműködése lehet a megoldás.
Hiszen a legtöbb esetben a megfelelő eszközök vásárlása megterhelő kiadást jelent, emellett pedig sem megfelelő mennyiséget, sem minőséget nem tudnak előállítani a gazdák egyenként. Ha már három-négy hasonló adottságú gazdaság vezetője összefog, akkor viszont jobbak a lehetőségeik. A székelyek egyelőre természetesen nagyon ódzkodnak a szövetkezéstől, hiszen még a fiatalok is ismerik a korábbi rendszerben tapasztaltakat. De a kisebb összefogások iránt egyre több ifjú gazdálkodó válik nyitottá.
Kömény Kamilla
Krónika (Kolozsvár)
2017. április 3.
Az EMGE Szövetség teljes jogú tagja lett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának
Március 30-án Balatonfüreden tartotta újabb ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), melyen egyhangú szavazással döntés született az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE Szövetség) tagfelvételi kérelmének elfogadásáról. A KEF 2013 nyarán alakult a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az elszakított területek magyar gazda-érdekvédelmi szervezeteinek, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), a Földművelésügyi Minisztérium és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételével. Az egyeztető fórum célja a Kárpát-medence gazdaszervezeteinek összefogása, a határokon túl gazdálkodók igényeinek és javaslatainak képviselete és továbbítása a hazai, magyarországi intézmények felé.
Az EMGE Szövetség szintén 2013-ban kezdte működését, és a tavalyi év óta szövetségi formában 21 kistérségi és megyei gazdaszervezetet tömörít, Háromszéktől Szatmárig, Erdély és a Partium közel teljes területét lefedve. A tagfelvételi kérelem elfogadásával tehát egy több mint háromesztendős folyamatot zárt sikerrel az EMGE Szövetség, így Kárpátalja, Délvidék, Horvátország, Muravidék és Felvidék gazdaegyesületei mellett újabb szervezet erősíti az erdélyi és partiumi gazdák anyaországi érdekérvényesítését. Az ülésen az EMGE Szövetséget Csomortányi István alelnök és Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke képviselték.
A KEF ülését Győrffy Balázs NAK-elnök nyitotta meg, majd Jakab István MAGOSZ-elnök és dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztályvezetője köszöntötték a jelenlévőket. Köszöntőjükben mindketten a magyar gazdák együttműködésének és önszerveződésének fontosságát hangsúlyozták. Györffy Balázs kamarai elnök elmondta, hogy terveik szerint ez év májusától lehetőség nyílik arra, hogy a határon túli magyar gazdák is pártoló tagsággal rendelkezhessenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK), és a tagsággal járó előnyök határokon túl biztosítható részét is élvezhessék.
Szintén felszólalt dr. Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere karitatív búzagyűjtő program kezdeményezője, mely program a tavalyi esztendőben már teljes egészében a NAK szervezésében folyt le. Mint elmondta, 2016-ban mint-egy 550 tonna búza gyűlt, és az abból készült lisztet árvaházak részére osztották ki. Erdélyben az EMGE Szövetség szervezetei is kivették részüket a gyűjtésből, hiszen az RMGE-Maros szervezete, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, de a szatmári, szilágysági és máramarosi tagszervezetek is bekapcsolódtak a jótékonysági kezdeményezésbe.
A KEF zárórészében a kamara szakemberei a 2020 után várható uniós támogatási rendszerről tájékoztatták a jelenlévőket. A brit kilépés és a fokozódó migránsválság miatt valószínűleg csökkenni fog a támogatások mértéke, továbbá a támogatott tevékenységek köre sem marad a jelenlegi – hangozott el. Minden bizonnyal növekedni fog a mezőgazdasági jövedelmek átláthatóságának növelését célzó szabályozás mértéke, a környezetvédelemre és környezeti fenntarthatóságra szánt támogatások aránya (pl. a zöldítési támogatások), illetve a vissza nem térítendő támogatások helyét inkább a kamattámogatott kölcsönök vehetik át.
A KEF ülését követő napon a jelenlévők a MAGOSZ országos közgyűlésén is részt vettek. A gödöllői Szent István Egyetemen ülésező közgyűlés döntött az alapszabályzata módosításáról, majd elsöprő többséggel szavazta meg a szervezet alelnökeit és tagozatvezetőit, az elnöki tisztségről ezúttal nem kellett dönteniük.
Új elnök az EMGE Szövetség élén
Április 1-jén Kolozsváron került sor az EMGE Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésére, melynek összehívására Jakab Ernő elnök lemondása miatt volt szükség. A közgyűlés elfogadta a Tiboldi László alelnök által előterjesztett, a szövetség 2016. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az Orbán Csaba ügyvezető által bemutatott tevékenységi beszámolót. Szintén döntés született a 2017-es évre fizetendő tagsági díjak értékéről.
A tisztújítás rendjén a közgyűlés Csomortányi István Partiumért felelős alelnököt választotta a szövetség elnökévé. Székfoglaló beszédében a szövetség új elnöke az erdélyi termelési és értékesítési szövetkezet megalapítását nevezte meg elsőrendű feladatnak, továbbá a szövetség gazdasági jellegű tevékenységeinek fokozását. Ugyanakkor a budapesti érdekérvényesítés mellett a bukaresti jelenlét fontosságát is hangsúlyozta, hiszen a gazdák számára elérhető források többsége onnan hívható le.
Az EMGE Szövetségnek a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórmába történő felvételét a jelenlévők fontos eredményként és az elkezdett munka folytatására történő biztatásként értékelték. Az EMGE Szövetség sajtóirodája; Népújság (Marosvásárhely)
Március 30-án Balatonfüreden tartotta újabb ülését a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), melyen egyhangú szavazással döntés született az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége (EMGE Szövetség) tagfelvételi kérelmének elfogadásáról. A KEF 2013 nyarán alakult a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az elszakított területek magyar gazda-érdekvédelmi szervezeteinek, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ), a Földművelésügyi Minisztérium és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részvételével. Az egyeztető fórum célja a Kárpát-medence gazdaszervezeteinek összefogása, a határokon túl gazdálkodók igényeinek és javaslatainak képviselete és továbbítása a hazai, magyarországi intézmények felé.
Az EMGE Szövetség szintén 2013-ban kezdte működését, és a tavalyi év óta szövetségi formában 21 kistérségi és megyei gazdaszervezetet tömörít, Háromszéktől Szatmárig, Erdély és a Partium közel teljes területét lefedve. A tagfelvételi kérelem elfogadásával tehát egy több mint háromesztendős folyamatot zárt sikerrel az EMGE Szövetség, így Kárpátalja, Délvidék, Horvátország, Muravidék és Felvidék gazdaegyesületei mellett újabb szervezet erősíti az erdélyi és partiumi gazdák anyaországi érdekérvényesítését. Az ülésen az EMGE Szövetséget Csomortányi István alelnök és Ványi Attila, az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnöke képviselték.
A KEF ülését Győrffy Balázs NAK-elnök nyitotta meg, majd Jakab István MAGOSZ-elnök és dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős főosztályvezetője köszöntötték a jelenlévőket. Köszöntőjükben mindketten a magyar gazdák együttműködésének és önszerveződésének fontosságát hangsúlyozták. Györffy Balázs kamarai elnök elmondta, hogy terveik szerint ez év májusától lehetőség nyílik arra, hogy a határon túli magyar gazdák is pártoló tagsággal rendelkezhessenek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK), és a tagsággal járó előnyök határokon túl biztosítható részét is élvezhessék.
Szintén felszólalt dr. Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere karitatív búzagyűjtő program kezdeményezője, mely program a tavalyi esztendőben már teljes egészében a NAK szervezésében folyt le. Mint elmondta, 2016-ban mint-egy 550 tonna búza gyűlt, és az abból készült lisztet árvaházak részére osztották ki. Erdélyben az EMGE Szövetség szervezetei is kivették részüket a gyűjtésből, hiszen az RMGE-Maros szervezete, az Érmelléki Gazdák Egyesülete, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, de a szatmári, szilágysági és máramarosi tagszervezetek is bekapcsolódtak a jótékonysági kezdeményezésbe.
A KEF zárórészében a kamara szakemberei a 2020 után várható uniós támogatási rendszerről tájékoztatták a jelenlévőket. A brit kilépés és a fokozódó migránsválság miatt valószínűleg csökkenni fog a támogatások mértéke, továbbá a támogatott tevékenységek köre sem marad a jelenlegi – hangozott el. Minden bizonnyal növekedni fog a mezőgazdasági jövedelmek átláthatóságának növelését célzó szabályozás mértéke, a környezetvédelemre és környezeti fenntarthatóságra szánt támogatások aránya (pl. a zöldítési támogatások), illetve a vissza nem térítendő támogatások helyét inkább a kamattámogatott kölcsönök vehetik át.
A KEF ülését követő napon a jelenlévők a MAGOSZ országos közgyűlésén is részt vettek. A gödöllői Szent István Egyetemen ülésező közgyűlés döntött az alapszabályzata módosításáról, majd elsöprő többséggel szavazta meg a szervezet alelnökeit és tagozatvezetőit, az elnöki tisztségről ezúttal nem kellett dönteniük.
Új elnök az EMGE Szövetség élén
Április 1-jén Kolozsváron került sor az EMGE Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésére, melynek összehívására Jakab Ernő elnök lemondása miatt volt szükség. A közgyűlés elfogadta a Tiboldi László alelnök által előterjesztett, a szövetség 2016. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint az Orbán Csaba ügyvezető által bemutatott tevékenységi beszámolót. Szintén döntés született a 2017-es évre fizetendő tagsági díjak értékéről.
A tisztújítás rendjén a közgyűlés Csomortányi István Partiumért felelős alelnököt választotta a szövetség elnökévé. Székfoglaló beszédében a szövetség új elnöke az erdélyi termelési és értékesítési szövetkezet megalapítását nevezte meg elsőrendű feladatnak, továbbá a szövetség gazdasági jellegű tevékenységeinek fokozását. Ugyanakkor a budapesti érdekérvényesítés mellett a bukaresti jelenlét fontosságát is hangsúlyozta, hiszen a gazdák számára elérhető források többsége onnan hívható le.
Az EMGE Szövetségnek a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórmába történő felvételét a jelenlévők fontos eredményként és az elkezdett munka folytatására történő biztatásként értékelték. Az EMGE Szövetség sajtóirodája; Népújság (Marosvásárhely)
2017. április 28.
Toró T. Tibor: az EMNP az autonómiatábor zászlóshajója
Az Erdélyi Magyar Néppárt ötödik kongresszusa Toró T. Tibort, a párt alapító elnökét ügyvezető elnökké választotta. A párt erdélyi mozgásteréről, külhoni kapcsolatairól, a szervezetépítésről és az autonómiamozgalmak esélyeiről beszélgetett Makkay József, az Erdélyi Napló felelős szerkesztője.
– A párt elnöke, Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott a tisztújító kongresszuson, hogy „a most megválasztott csapattal lehet dolgozni”. Ügyvezető elnökként hogyan látja, mi változik az EMNP életében?
– Az új elnökség átlagéletkora 39 év, tehát a fiatalítás sikeres volt. De a fiatalság önmagában még nem érték, ha mindez nem jár a párt tevékenységének mennyiségi és minőségi növekedésével. Ügyvezető elnökként azon leszek, hogy bebizonyítsuk: országos gyűlésünk jól választott. Az elmúlt évek politikai harcaiban azt a címkét ragasztották ránk, hogy nem tudunk mást, csak politikai ellenfeleinket bírálni, és velünk nem lehet tárgyalni. Nos túl azon, hogy egyik vád sem igaz, ennek tudatában kell elmerülnünk a közösségi munkában, és kezdeményezéseinkkel kell bizonyítanunk az ellenkezőjét: a Néppárt egy konstruktív ellenzéki párt, amelynek fő szövetségese a nyilvánosság. Ablak kell hogy legyünk, amelyen keresztül belátást engedünk a politika és a közigazgatás boszorkánykonyhájába, és Robin Hoodként mindig a közösség és annak tagjai pártján kell állnunk, a „hatalommal” szemben. Ha az alázat, a bátorság és a szorgalom pillérein állunk, ennek a hozzáállásnak előbb-utóbb megjön az eredménye.
– A romániai magyar közélet alaphelyzete változatlan. Van egy mindent uraló RMDSZ és szövetségese, a Magyar Polgári Párt. A „mindenki ellenzékeként” fellépő Néppárt hogyan tud ebben a háromszögben tartósan építkezni, és eredményt felmutatni?
– Ez a háromszög tulajdonképpen csak arra jó, hogy eltakarja azt, miszerint az erdélyi magyar politikai képviselet kétpólusú. Az egyik oldalon a bukaresti hatalomba beépülni igyekvő, pozícióorientált politikusgárda áll, amely a magyar érdekérvényesítést úgy képzeli el, hogy az „otthon” felmerülő problémákra engedményszerűen talál megoldást – többnyire titkos paktumok és alkuk által. Ezzel meghúzza ennek a politikának a korlátjait is, hiszen annyi a mozgásterük, amennyit a bukaresti főhatalom megenged. Ennek a csoportnak lett most része az MPP néhány vezetője, és megpróbálják magukkal rántani pártjuk egészét. A másik oldalon az autonómia-pártiak vannak, akik Bukarestből közjogi keretet és közösségi jogosítványokat akarnak csupán, amelyek „otthon” a közösség- és intézményépítés hatékony eszközei lehetnek. A Néppárt ennek a tábornak a politikai zászlóshajója, de itt a helye mindenkinek, az MPP derékhadának is, akik az autonóm közösség jövőképében hisznek. Hogyan lehet építkezni? Erre röviden országos gyűlésünk jelmondata lehet a válasz: „Tisztességgel, következetesen”. Tudom, sokan azt mondják, hogy a tisztesség és a becsület már nem politikai kategória, sőt ha túl sok van belőle, az csak kudarchoz vezethet. Én maradok régimódi, és amíg bírom, próbálom bizonyítani ennek ellenkezőjét. Hiszem, hogy igazunk van, amikor a megmaradást, megerősödést nem a bukaresti kijárásos politikától várjuk, hanem az erdélyi közösség- és intézményépítéstől.
– A kongresszuson elhangzottak olyan érvek is, hogy a román–magyar viszony körül olvad a jég, miközben a megfogalmazott „autonómia prioritása” terén tapodtat sem haladunk előre. Mi hozhatna áttörést?
– Én még nem érzem ezt az olvadást, de az áttörés feltételét egyelőre nem is itt keresném. Először saját sorainkat kellene rendezni, és most nem csak a Néppártra gondolok, hanem az autonómiához való viszonyulást kellene egyértelművé tenni, egy középtávú célrendszert megfogalmazni, és egy munkamegosztáson alapuló, egyeztetett politikai akciótervet kidolgozni. Ez persze nem lehetséges anélkül, ha a fentebb vázolt törésvonal felett nem verünk konszolidált hidat. Erre jelenleg azonban nem látok hajlandóságot a túloldalon. A magyar nemzetpolitika szerepe lehetne ebben meghatározó, amely megmutatta erejét, amikor szerepet vállalt az erdélyi magyar választók mozgósításában. Hasonló szerepet kell vállalnia az autonómia felé vezető politikai cselekvések összehangolásában is. A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ ismét kapott egy biankó csekket, amelynek fedezetét most kellene megmutatnia. Még nem látszik, hogy van-e mögötte tartalom. De mindez nem jelentheti azt, hogy mi is zárójelbe tesszük stratégiai céljainkat. Hisszük, hogy a közösségi autonómiák közjogi rendszere nem csak egy megoldás, hanem az egyetlen hosszú távú békés megoldás, az összes politikai cselekvésünk zsinórmértéke.
– A Néppárt keretprogramja számos előírásában kibővült. Melyek ennek a változásnak a legfontosabb elemei?
– „A megtalált út – esélyt és szabadságot Erdélynek” című politikai keretprogramunk nem veszített sem aktualitásából, sem érvényességéből. A módosítások jelzésértékűek. Megmutatják a Néppárt számára fontos hangsúlyokat és cselekvési irányokat. Amikor a politikánk alapját képező értékek – szabadság, család, erdélyiség, nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia – sora kiegészülnek a társadalmi igazságossággal és esélyegyenlőséggel, valamint a közösség értékeivel, a Néppárt nagyobb figyelemmel fordul természetes és épített környezetünk egészsége felé. És ezt mindig a közösség és annak tagjai oldaláról teszi. A keretprogram szakpolitikai fejezetének kiegészítése azt mutatja, hogy önkormányzati képviselőink és szakpolitikusaink kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a területekre, legyen szó a szórványiskolák sorsáról, a közösségi egyetemeink támogatásáról vagy a felekezeti oktatás jogi kereteinek tisztázásáról. De hasonlóan fontosnak tartjuk a közművelés-szervező hálózat vagy a közszolgálatiság felett őrködő erdélyi magyar médiatanács létrehozását. Kiemelt szerepe van a Mikó Imre-tervre épülő Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő program Erdélyre történő kiterjesztésének, vagy az Erdélyi Magyar Gazdaegyesületek Szövetségével partnerségben történő falugazdász-hálózat létrehozásának is. Ebbe a sorba illeszthető a Néppárt külpolitikai vonalvezetésére vonatkozó kiegészítés: az európai autonomista és regionális pártcsalád, az Európai Szabad Szövetség (EFA) teljes jogú tagjaként keresünk újabb nemzetközi partnereket autonómiatörekvéseink érvényesítéséhez. A lényeg, hogy a programmódosításnak konkrét következménye kell, hogy legyen döntéseinkben és cselekvéseinkben.
– A párt többször is kiállt a román igazságszolgáltatás mellett, jelezve, hogy a magyar politikusok viselt dolgait is el kell számoltatni. Most árnyalják véleményüket, mely szerint szükség van az igazságszolgáltatás politikamentességére és függetlenségének biztosítására. Elmondható, hogy ma Romániában a magyarságuk miatt is meghurcolnak büntetőjogilag embereket?
– Aki azt gondolta eddig, hogy az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működik, az nem ismeri a romániai rögvalóságot. Távol állunk még ettől, de a Macovei-reformok azért hoztak változást jó irányban. A titkosszolgálatok átláthatatlan és ellenőrizetlen befolyását az ügyészség és a bíróság munkájára viszont egészségtelen folyamatnak tartjuk, amit szabályozni kell. Abban nincs változás szemléletünkben, hogy a korrupcióért felelnie kell minden közéleti vagy közigazgatási szerepet vállaló személynek, és azzal sem értünk egyet, hogy korrupt politikusok csak a román pártokban vannak. Nem minden korrupt politikus román és nem minden korrupcióval vádolt magyar politikus ártatlan. Ki fogunk állni viszont minden olyan magyar politkus mellett, akit igazságtalanul hurcolnak meg. Nincs erre egységes recept. Mezey János, Ráduly Róbert, Antal Árpád vagy Horváth Anna ügye az eljárások jelenlegi állása és a nyilvánosságra hozott vádak szerint inkább koncepciós pernek látszik, mint az igazság keresésének.
– A széles körű anyanyelvhasználat kivívását a politikum és a civil szervezetek hatékony munkamegosztásában látják. Ön szerint a kolozsvári táblaügyben megnyert per mennyire lehet precedensértékű az erdélyi magyarság törekvéseiben?
– Abból a szempontból biztos precedensértékű, hogy a komoly jogvédő és jogérvényesítő civil szervezetek minden tiszteletet és segítséget megérdemelnek a politikum részéről munkájuk végzéséhez. A kolozsvári győzelem olyan rést ütött az anyanyelvi jogainkat korlátozó román többségű közigazgatás falán, amelyet vétek lenne nem kihasználni. A Néppárt mindig is partnerként tekintett a jogvédő civilekre, ezután sem lesz másképp. Velük közösen kell fellépnünk az öndiszkrimináció káros gyakorlata ellen is, amikor magyar politikai szervezet színeiben megválasztott elöljáró korlátozza – félelemből, számításból vagy nemtörődömségből, mindegy miért – anyanyelvi jogaink érvényesítését.
– A külhoni állampolgárság közjogi intézményének minél több tartalommal való megtöltését szorgalmazza a párt. Ez konkrétan mit jelent?
– A külhoni magyar állampolgárság egyelőre erős szimbolikus töltetén túl közjogi szempontból csupán a választójogot jelenti, ami kétségtelenül fontos eredmény, de a Néppárt álláspontja szerint nem szabad itt megállni. Nemzetpolitikai kapcsolatainkon keresztül arról próbáljuk meggyőzni a magyar törvényhozást, hogy a jelenleg hatályos törvények felülvizsgálatával – természetesen odafigyelve a magyar költségvetés teherbíró képességére is –, bontsuk le azokat a törvényi korlátokat, amelyek magyarországi állandó lakcímhez kötnek olyan – főleg kulturális, gazdasági és szociális jellegű – állampolgári jogosítványokat, amelyek kiterjeszthetőek a külhoni magyar állampolgárokra is. Ezáltal a szülőföldön maradás nemzetpolitikai stratégiája konkrét megerősítést nyerne.
– A Néppárt szorgalmazza az együttműködést a transzilvanizmus értékeit felvállaló román csoportosulásokkal. Ez meglátszott az Erdély-zászlót ért hatósági zaklatások elleni kiállásban is. Lát-e esélyt ennek a román törekvésnek a megerősödésére?
– Lassú és keserves folyamat a román transzilvanista erők szervezeti konszolidációja, hiszen a centrista szemléletű politikai pártrendszer és Bukarest szűk látókörű nemzetpolitikája ellenérdekelt a regionális pártok megerősödésében, és nem idegen tőle a titkosszolgálati diverziós eszközök bevetése sem. Meggyőződésem, hogy ezt a folyamatot késlelteni lehet ugyan, de gátat szabni neki nem. Ezért a Néppárt feladatának tekinti a stratégiai partnerség kialakítását az Erdély autonómiájában érdekelt román transzilvanista szervezetekkel. Vitánk is van velük, hiszen sokan közülük már indulásból az etnikailag vegyes pártok létrehozásában látják a megoldást. Mi az elmúlt száz év nemzetpolitikai realitásaiból kiindulva, elsődlegesen magyar transzilvanista pártként az olyan típusú együttműködésben hiszünk, amely során a felek saját szervezeti-értékrendi identitásukat megőrizve és tiszteletben tartva tudnak fellépni a közös célokért. Amíg az RMDSZ Bukarestben köt paktumokat és szövetségeket, addig mi Erdélyben keressük a politikai partnereket. Ha ezt a két törekvést sikerül összehangolni és a magyar érdekérvényesítés szolgálatába állítani, biztos, hogy eredményesebbek leszünk.
Erdélyi Napló; itthon.ma/erdelyorszag
Az Erdélyi Magyar Néppárt ötödik kongresszusa Toró T. Tibort, a párt alapító elnökét ügyvezető elnökké választotta. A párt erdélyi mozgásteréről, külhoni kapcsolatairól, a szervezetépítésről és az autonómiamozgalmak esélyeiről beszélgetett Makkay József, az Erdélyi Napló felelős szerkesztője.
– A párt elnöke, Szilágyi Zsolt úgy fogalmazott a tisztújító kongresszuson, hogy „a most megválasztott csapattal lehet dolgozni”. Ügyvezető elnökként hogyan látja, mi változik az EMNP életében?
– Az új elnökség átlagéletkora 39 év, tehát a fiatalítás sikeres volt. De a fiatalság önmagában még nem érték, ha mindez nem jár a párt tevékenységének mennyiségi és minőségi növekedésével. Ügyvezető elnökként azon leszek, hogy bebizonyítsuk: országos gyűlésünk jól választott. Az elmúlt évek politikai harcaiban azt a címkét ragasztották ránk, hogy nem tudunk mást, csak politikai ellenfeleinket bírálni, és velünk nem lehet tárgyalni. Nos túl azon, hogy egyik vád sem igaz, ennek tudatában kell elmerülnünk a közösségi munkában, és kezdeményezéseinkkel kell bizonyítanunk az ellenkezőjét: a Néppárt egy konstruktív ellenzéki párt, amelynek fő szövetségese a nyilvánosság. Ablak kell hogy legyünk, amelyen keresztül belátást engedünk a politika és a közigazgatás boszorkánykonyhájába, és Robin Hoodként mindig a közösség és annak tagjai pártján kell állnunk, a „hatalommal” szemben. Ha az alázat, a bátorság és a szorgalom pillérein állunk, ennek a hozzáállásnak előbb-utóbb megjön az eredménye.
– A romániai magyar közélet alaphelyzete változatlan. Van egy mindent uraló RMDSZ és szövetségese, a Magyar Polgári Párt. A „mindenki ellenzékeként” fellépő Néppárt hogyan tud ebben a háromszögben tartósan építkezni, és eredményt felmutatni?
– Ez a háromszög tulajdonképpen csak arra jó, hogy eltakarja azt, miszerint az erdélyi magyar politikai képviselet kétpólusú. Az egyik oldalon a bukaresti hatalomba beépülni igyekvő, pozícióorientált politikusgárda áll, amely a magyar érdekérvényesítést úgy képzeli el, hogy az „otthon” felmerülő problémákra engedményszerűen talál megoldást – többnyire titkos paktumok és alkuk által. Ezzel meghúzza ennek a politikának a korlátjait is, hiszen annyi a mozgásterük, amennyit a bukaresti főhatalom megenged. Ennek a csoportnak lett most része az MPP néhány vezetője, és megpróbálják magukkal rántani pártjuk egészét. A másik oldalon az autonómia-pártiak vannak, akik Bukarestből közjogi keretet és közösségi jogosítványokat akarnak csupán, amelyek „otthon” a közösség- és intézményépítés hatékony eszközei lehetnek. A Néppárt ennek a tábornak a politikai zászlóshajója, de itt a helye mindenkinek, az MPP derékhadának is, akik az autonóm közösség jövőképében hisznek. Hogyan lehet építkezni? Erre röviden országos gyűlésünk jelmondata lehet a válasz: „Tisztességgel, következetesen”. Tudom, sokan azt mondják, hogy a tisztesség és a becsület már nem politikai kategória, sőt ha túl sok van belőle, az csak kudarchoz vezethet. Én maradok régimódi, és amíg bírom, próbálom bizonyítani ennek ellenkezőjét. Hiszem, hogy igazunk van, amikor a megmaradást, megerősödést nem a bukaresti kijárásos politikától várjuk, hanem az erdélyi közösség- és intézményépítéstől.
– A kongresszuson elhangzottak olyan érvek is, hogy a román–magyar viszony körül olvad a jég, miközben a megfogalmazott „autonómia prioritása” terén tapodtat sem haladunk előre. Mi hozhatna áttörést?
– Én még nem érzem ezt az olvadást, de az áttörés feltételét egyelőre nem is itt keresném. Először saját sorainkat kellene rendezni, és most nem csak a Néppártra gondolok, hanem az autonómiához való viszonyulást kellene egyértelművé tenni, egy középtávú célrendszert megfogalmazni, és egy munkamegosztáson alapuló, egyeztetett politikai akciótervet kidolgozni. Ez persze nem lehetséges anélkül, ha a fentebb vázolt törésvonal felett nem verünk konszolidált hidat. Erre jelenleg azonban nem látok hajlandóságot a túloldalon. A magyar nemzetpolitika szerepe lehetne ebben meghatározó, amely megmutatta erejét, amikor szerepet vállalt az erdélyi magyar választók mozgósításában. Hasonló szerepet kell vállalnia az autonómia felé vezető politikai cselekvések összehangolásában is. A 2016-os parlamenti választásokon az RMDSZ ismét kapott egy biankó csekket, amelynek fedezetét most kellene megmutatnia. Még nem látszik, hogy van-e mögötte tartalom. De mindez nem jelentheti azt, hogy mi is zárójelbe tesszük stratégiai céljainkat. Hisszük, hogy a közösségi autonómiák közjogi rendszere nem csak egy megoldás, hanem az egyetlen hosszú távú békés megoldás, az összes politikai cselekvésünk zsinórmértéke.
– A Néppárt keretprogramja számos előírásában kibővült. Melyek ennek a változásnak a legfontosabb elemei?
– „A megtalált út – esélyt és szabadságot Erdélynek” című politikai keretprogramunk nem veszített sem aktualitásából, sem érvényességéből. A módosítások jelzésértékűek. Megmutatják a Néppárt számára fontos hangsúlyokat és cselekvési irányokat. Amikor a politikánk alapját képező értékek – szabadság, család, erdélyiség, nemzet és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia – sora kiegészülnek a társadalmi igazságossággal és esélyegyenlőséggel, valamint a közösség értékeivel, a Néppárt nagyobb figyelemmel fordul természetes és épített környezetünk egészsége felé. És ezt mindig a közösség és annak tagjai oldaláról teszi. A keretprogram szakpolitikai fejezetének kiegészítése azt mutatja, hogy önkormányzati képviselőink és szakpolitikusaink kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a területekre, legyen szó a szórványiskolák sorsáról, a közösségi egyetemeink támogatásáról vagy a felekezeti oktatás jogi kereteinek tisztázásáról. De hasonlóan fontosnak tartjuk a közművelés-szervező hálózat vagy a közszolgálatiság felett őrködő erdélyi magyar médiatanács létrehozását. Kiemelt szerepe van a Mikó Imre-tervre épülő Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő program Erdélyre történő kiterjesztésének, vagy az Erdélyi Magyar Gazdaegyesületek Szövetségével partnerségben történő falugazdász-hálózat létrehozásának is. Ebbe a sorba illeszthető a Néppárt külpolitikai vonalvezetésére vonatkozó kiegészítés: az európai autonomista és regionális pártcsalád, az Európai Szabad Szövetség (EFA) teljes jogú tagjaként keresünk újabb nemzetközi partnereket autonómiatörekvéseink érvényesítéséhez. A lényeg, hogy a programmódosításnak konkrét következménye kell, hogy legyen döntéseinkben és cselekvéseinkben.
– A párt többször is kiállt a román igazságszolgáltatás mellett, jelezve, hogy a magyar politikusok viselt dolgait is el kell számoltatni. Most árnyalják véleményüket, mely szerint szükség van az igazságszolgáltatás politikamentességére és függetlenségének biztosítására. Elmondható, hogy ma Romániában a magyarságuk miatt is meghurcolnak büntetőjogilag embereket?
– Aki azt gondolta eddig, hogy az igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentesen működik, az nem ismeri a romániai rögvalóságot. Távol állunk még ettől, de a Macovei-reformok azért hoztak változást jó irányban. A titkosszolgálatok átláthatatlan és ellenőrizetlen befolyását az ügyészség és a bíróság munkájára viszont egészségtelen folyamatnak tartjuk, amit szabályozni kell. Abban nincs változás szemléletünkben, hogy a korrupcióért felelnie kell minden közéleti vagy közigazgatási szerepet vállaló személynek, és azzal sem értünk egyet, hogy korrupt politikusok csak a román pártokban vannak. Nem minden korrupt politikus román és nem minden korrupcióval vádolt magyar politikus ártatlan. Ki fogunk állni viszont minden olyan magyar politkus mellett, akit igazságtalanul hurcolnak meg. Nincs erre egységes recept. Mezey János, Ráduly Róbert, Antal Árpád vagy Horváth Anna ügye az eljárások jelenlegi állása és a nyilvánosságra hozott vádak szerint inkább koncepciós pernek látszik, mint az igazság keresésének.
– A széles körű anyanyelvhasználat kivívását a politikum és a civil szervezetek hatékony munkamegosztásában látják. Ön szerint a kolozsvári táblaügyben megnyert per mennyire lehet precedensértékű az erdélyi magyarság törekvéseiben?
– Abból a szempontból biztos precedensértékű, hogy a komoly jogvédő és jogérvényesítő civil szervezetek minden tiszteletet és segítséget megérdemelnek a politikum részéről munkájuk végzéséhez. A kolozsvári győzelem olyan rést ütött az anyanyelvi jogainkat korlátozó román többségű közigazgatás falán, amelyet vétek lenne nem kihasználni. A Néppárt mindig is partnerként tekintett a jogvédő civilekre, ezután sem lesz másképp. Velük közösen kell fellépnünk az öndiszkrimináció káros gyakorlata ellen is, amikor magyar politikai szervezet színeiben megválasztott elöljáró korlátozza – félelemből, számításból vagy nemtörődömségből, mindegy miért – anyanyelvi jogaink érvényesítését.
– A külhoni állampolgárság közjogi intézményének minél több tartalommal való megtöltését szorgalmazza a párt. Ez konkrétan mit jelent?
– A külhoni magyar állampolgárság egyelőre erős szimbolikus töltetén túl közjogi szempontból csupán a választójogot jelenti, ami kétségtelenül fontos eredmény, de a Néppárt álláspontja szerint nem szabad itt megállni. Nemzetpolitikai kapcsolatainkon keresztül arról próbáljuk meggyőzni a magyar törvényhozást, hogy a jelenleg hatályos törvények felülvizsgálatával – természetesen odafigyelve a magyar költségvetés teherbíró képességére is –, bontsuk le azokat a törvényi korlátokat, amelyek magyarországi állandó lakcímhez kötnek olyan – főleg kulturális, gazdasági és szociális jellegű – állampolgári jogosítványokat, amelyek kiterjeszthetőek a külhoni magyar állampolgárokra is. Ezáltal a szülőföldön maradás nemzetpolitikai stratégiája konkrét megerősítést nyerne.
– A Néppárt szorgalmazza az együttműködést a transzilvanizmus értékeit felvállaló román csoportosulásokkal. Ez meglátszott az Erdély-zászlót ért hatósági zaklatások elleni kiállásban is. Lát-e esélyt ennek a román törekvésnek a megerősödésére?
– Lassú és keserves folyamat a román transzilvanista erők szervezeti konszolidációja, hiszen a centrista szemléletű politikai pártrendszer és Bukarest szűk látókörű nemzetpolitikája ellenérdekelt a regionális pártok megerősödésében, és nem idegen tőle a titkosszolgálati diverziós eszközök bevetése sem. Meggyőződésem, hogy ezt a folyamatot késlelteni lehet ugyan, de gátat szabni neki nem. Ezért a Néppárt feladatának tekinti a stratégiai partnerség kialakítását az Erdély autonómiájában érdekelt román transzilvanista szervezetekkel. Vitánk is van velük, hiszen sokan közülük már indulásból az etnikailag vegyes pártok létrehozásában látják a megoldást. Mi az elmúlt száz év nemzetpolitikai realitásaiból kiindulva, elsődlegesen magyar transzilvanista pártként az olyan típusú együttműködésben hiszünk, amely során a felek saját szervezeti-értékrendi identitásukat megőrizve és tiszteletben tartva tudnak fellépni a közös célokért. Amíg az RMDSZ Bukarestben köt paktumokat és szövetségeket, addig mi Erdélyben keressük a politikai partnereket. Ha ezt a két törekvést sikerül összehangolni és a magyar érdekérvényesítés szolgálatába állítani, biztos, hogy eredményesebbek leszünk.
Erdélyi Napló; itthon.ma/erdelyorszag
2017. július 17.
Kézzelfogható munkaerőhiány a mezőgazdaságban
Egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdenek a mezőgazdasági profilú vállalkozások, a nyugati megyékben sokan a határon túlról toboroznak embereket. A gazdaszervezetek a szakoktatás felélesztését sürgetik.
A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van.
Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig 50 százalékát tudják betölteni. A News.ro hírportálon idézett Baciu rámutatott: a régióban egyes vállalkozásoknak határon túli – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel hazai pályán már alig találnak megfelelő munkaerőt. Arról már nem is beszélve, hogy vannak olyan nagyobb állattenyésztő farmok az országban, ahol korábban pakisztáni és Fülöp-szigeteki munkásokat is felvettek – tette hozzá a LAPAR-elnök. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból, és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Nagyon sokan az ágazatban közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.
A szakoktatás feltámasztását sürgetik
A szakszervezeti vezető szerint a külföldi munkavállalás és az elöregedés mellett a munkaerőhiány legfőbb oka, hogy a szakmunkás- és technikusképzés mélypontra jutott, „felélesztése nélkül pedig az agrárium holtvágányra kerül”.
„A mezőgazdasági minisztérium megígérte, sürgetni fogja a mezőgazdasági profilú szakiskolák beindítását minden megyében, a problémákra azonban azonnali megoldásokat kell találni, a szakoktatás rendbetétele pedig fontos, de hosszabb távú intézkedés” – mutatott rá Laurenţiu Baciu, aki szerint az agárvállalkozók már több ízben is felajánlották, segítenek a tanintézeteknek a gyakorlati képzés megszervezésében.
A mezőgazdasági idénymunkát illetően az agrárszakember elmondta, a helyi hatóságok „gyakorlatilag támogatják a semmittevést azzal, hogy nagyvonalúan osztogatják a szociális segélyeket”, ezért is nehéz embereket találni kétkezi munkára.
Elhibázott támogatási politika
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapunk kérdésére elmondta, Bihar megyében is évek óta akut problémát jelent a munkaerőhiány az agráriumban, főként a kétkezi munkavégzést igénylő mezőgazdasági szakágazatok – a kertészek, zöldség- és gyümölcstermesztők – panaszkodnak emiatt. Példaként említette, hogy Dél-Biharban uborkaszedéskor egyre nehezebb megfelelő létszámban napszámosokat toborozni. Arról azonban nem tud, hogy a régióra jellemző lenne a külföldi munkaerő alkalmazása. „Nem újdonság, hogy a környékről sokan a nyugati országokban vállalnak munkát ebben az ágazatban, hiszen a jó esetben 18-20 eurós napidíjat ajánló itthoni gazdák nem tudnak versenyezni a kinti fizetésekkel” – jegyezte meg az EMGESZ elnöke. Szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, az egész országra jellemező Csomortányi szerint, aki úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően. „Azt látjuk, hogy a támogatási politika elsősorban a nagyvállalkozókat segíti, és nem a kisebb, családi vállalkozásokat, pedig mindenki számára evidens, hogy az utóbbiak vannak többségben. Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban” – mondta Csomortányi István.
Versenyképes fizetések kellenek
A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozó Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke vészjóslónak nevezte, hogy az ágazat 2010 és 2015 között 400 ezer munkavállalót veszített el – a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig várhatóan tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák. „Tisztában kell lennünk vele, amennyiben nem biztosítunk versenyképes, európai fizetéseket, nem lesz, aki elvégezze a munkát, ez ilyen egyszerű” – szögezte le a Pro Agro vezetője.
Folyamatosan panaszkodnak az Arad megyei vállalatok is, sokan magyarországi szakcégekkel kötnek szerződést különböző – szakmai tudást igénylő – munkálatokra, tette hozzá Dimitre Muscă, az Aragra 2008 gazdaszervezet elnöke.
„Olyan farmról is tudok, ahol németországi mezőgazdasági profilú szakiskolákból érkező diákokat fogadnak gyakorlatra. A saját cégemmel oda jutottam, hogy négy osztályt végzett munkavállalókat taníttattam be különböző munkálatokra, mert nem találtam szakembert a környéken” – magyarázta Dimitre Muscă, aki a szakoktatás felélesztését tartja a legsürgetőbb feladatnak.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)
Egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdenek a mezőgazdasági profilú vállalkozások, a nyugati megyékben sokan a határon túlról toboroznak embereket. A gazdaszervezetek a szakoktatás felélesztését sürgetik.
A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van.
Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig 50 százalékát tudják betölteni. A News.ro hírportálon idézett Baciu rámutatott: a régióban egyes vállalkozásoknak határon túli – elsősorban magyarországi – szakembereket kell alkalmazniuk a termelés folytonossága érdekében, mivel hazai pályán már alig találnak megfelelő munkaerőt. Arról már nem is beszélve, hogy vannak olyan nagyobb állattenyésztő farmok az országban, ahol korábban pakisztáni és Fülöp-szigeteki munkásokat is felvettek – tette hozzá a LAPAR-elnök. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból, és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Nagyon sokan az ágazatban közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.
A szakoktatás feltámasztását sürgetik
A szakszervezeti vezető szerint a külföldi munkavállalás és az elöregedés mellett a munkaerőhiány legfőbb oka, hogy a szakmunkás- és technikusképzés mélypontra jutott, „felélesztése nélkül pedig az agrárium holtvágányra kerül”.
„A mezőgazdasági minisztérium megígérte, sürgetni fogja a mezőgazdasági profilú szakiskolák beindítását minden megyében, a problémákra azonban azonnali megoldásokat kell találni, a szakoktatás rendbetétele pedig fontos, de hosszabb távú intézkedés” – mutatott rá Laurenţiu Baciu, aki szerint az agárvállalkozók már több ízben is felajánlották, segítenek a tanintézeteknek a gyakorlati képzés megszervezésében.
A mezőgazdasági idénymunkát illetően az agrárszakember elmondta, a helyi hatóságok „gyakorlatilag támogatják a semmittevést azzal, hogy nagyvonalúan osztogatják a szociális segélyeket”, ezért is nehéz embereket találni kétkezi munkára.
Elhibázott támogatási politika
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapunk kérdésére elmondta, Bihar megyében is évek óta akut problémát jelent a munkaerőhiány az agráriumban, főként a kétkezi munkavégzést igénylő mezőgazdasági szakágazatok – a kertészek, zöldség- és gyümölcstermesztők – panaszkodnak emiatt. Példaként említette, hogy Dél-Biharban uborkaszedéskor egyre nehezebb megfelelő létszámban napszámosokat toborozni. Arról azonban nem tud, hogy a régióra jellemző lenne a külföldi munkaerő alkalmazása. „Nem újdonság, hogy a környékről sokan a nyugati országokban vállalnak munkát ebben az ágazatban, hiszen a jó esetben 18-20 eurós napidíjat ajánló itthoni gazdák nem tudnak versenyezni a kinti fizetésekkel” – jegyezte meg az EMGESZ elnöke. Szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, az egész országra jellemező Csomortányi szerint, aki úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően. „Azt látjuk, hogy a támogatási politika elsősorban a nagyvállalkozókat segíti, és nem a kisebb, családi vállalkozásokat, pedig mindenki számára evidens, hogy az utóbbiak vannak többségben. Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban” – mondta Csomortányi István.
Versenyképes fizetések kellenek
A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozó Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke vészjóslónak nevezte, hogy az ágazat 2010 és 2015 között 400 ezer munkavállalót veszített el – a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig várhatóan tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák. „Tisztában kell lennünk vele, amennyiben nem biztosítunk versenyképes, európai fizetéseket, nem lesz, aki elvégezze a munkát, ez ilyen egyszerű” – szögezte le a Pro Agro vezetője.
Folyamatosan panaszkodnak az Arad megyei vállalatok is, sokan magyarországi szakcégekkel kötnek szerződést különböző – szakmai tudást igénylő – munkálatokra, tette hozzá Dimitre Muscă, az Aragra 2008 gazdaszervezet elnöke.
„Olyan farmról is tudok, ahol németországi mezőgazdasági profilú szakiskolákból érkező diákokat fogadnak gyakorlatra. A saját cégemmel oda jutottam, hogy négy osztályt végzett munkavállalókat taníttattam be különböző munkálatokra, mert nem találtam szakembert a környéken” – magyarázta Dimitre Muscă, aki a szakoktatás felélesztését tartja a legsürgetőbb feladatnak.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)
2017. augusztus 26.
„Magyar kenyér” az úrasztalára
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában szombat délelőtt kerítettek sort a Magyarok Kenyere programsorozat részeként azoknak a kenyereknek a kiosztására, amelyeket a másnapi, vasárnapi úrvacsoraosztásnál használnak majd fel a különböző bihari egyházközségekben.
Mint köztudott, az elmúlt vasárnap első alkalommal került sor Nagyváradon augusztus 20-i ünnepségre, ennek részeként a Szent László téren a különböző történelmi egyházak képviselői megáldották, illetve megszentelték a Magyarok Kenyere program során összegyűlt búzából készült kenyereket, majd szét is osztották az ünneplők között.
Augusztus 26-án délelőtt az EMNT irodájában Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a megjelenteket, néhány mondatban bemutatva a Magyarok Kenyere programot. Mint elmondta, az erdélyi búzagyűjtési akciót az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezte, ez kérte fel Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét arra, hogy ünnepi keretek között adja át az úrvacsorai kenyereket a különböző települések, egyházközségek képviselőinek.
A püspök a korinthusiakhoz írott első páli levél 12. részéből idézve mutatott rá a keresztényi együvé tartozás szentírásbeli alapvetésére népeink, egyházaink, Kárpát-medencei magyarságunk közösségében: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (…) Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.”
Köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy milyen fontos szimbólum a kenyér a magyar kultúrában, illetve a magyar református egyházban. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere igazi Kárpát-medencei összefogással készült, hiszen a búza ünnepi összeöntése a Veszprém megyei Nemeshanyban történt, a kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról érkezett, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz pedig Kárpátaljáról. Az augusztus 20-i ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütötték, és Esztergomban szentelte meg Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása.
Tőkés László elmondta, a kenyér abban az értelemben is áldott, hogy mi, keresztények felebaráti szeretettel azt is kenyérrel kínáljuk, aki kővel tör ránk. Ezért különösen nagyra értékeli az Erdélyi Magyar Néppárt két bihari vezetőjének, Zatykó Gyulának és Csomortányi Istvánnak a cselekedetét, akik kenyeret vittek ajándékba augusztus 20-án a nagyváradi Rhédey kertben külön ünneplőknek. Az RMDSZ-esek nyilvánvaló irigységből, az egypártrendszerükből fakadó önteltségből szervezték meg az ottani ellenünnepséget, de lám, a kenyér egyetemes üzenetével kereste fel őket a Néppárt.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) nevében Ványi Attila köszöntötte az EMNT-székházban megjelenteket, elmondva, hogy az egyesület a kezdetektől megszervezte Biharban a gabonagyűjtést, és a továbbiakban is nagy örömmel teszik ezt. A megyében négy szervezet – az ÉGE, a Belényesvidéki Gazdák Egyesülete, a Hegyközi Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete – kapcsolódott be az anyaországban már hetedik alkalommal megrendezett Magyarok Kenyere-akcióba.
A rövid ünnepség után Tőkés László EP-képviselő átadta a Nagyszalontán megsütött kenyereket a mintegy harminc település, egyházközség jelen lévő képviselőinek, küldötteinek. tokeslaszlo.eu/cikk
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyváradi irodájában szombat délelőtt kerítettek sort a Magyarok Kenyere programsorozat részeként azoknak a kenyereknek a kiosztására, amelyeket a másnapi, vasárnapi úrvacsoraosztásnál használnak majd fel a különböző bihari egyházközségekben.
Mint köztudott, az elmúlt vasárnap első alkalommal került sor Nagyváradon augusztus 20-i ünnepségre, ennek részeként a Szent László téren a különböző történelmi egyházak képviselői megáldották, illetve megszentelték a Magyarok Kenyere program során összegyűlt búzából készült kenyereket, majd szét is osztották az ünneplők között.
Augusztus 26-án délelőtt az EMNT irodájában Nagy József Barna irodavezető köszöntötte a megjelenteket, néhány mondatban bemutatva a Magyarok Kenyere programot. Mint elmondta, az erdélyi búzagyűjtési akciót az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége kezdeményezte, ez kérte fel Tőkés László európai parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét arra, hogy ünnepi keretek között adja át az úrvacsorai kenyereket a különböző települések, egyházközségek képviselőinek.
A püspök a korinthusiakhoz írott első páli levél 12. részéből idézve mutatott rá a keresztényi együvé tartozás szentírásbeli alapvetésére népeink, egyházaink, Kárpát-medencei magyarságunk közösségében: „Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (…) Így azonban sok tag van ugyan, de egy test.”
Köszöntőbeszédében kitért arra is, hogy milyen fontos szimbólum a kenyér a magyar kultúrában, illetve a magyar református egyházban. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere igazi Kárpát-medencei összefogással készült, hiszen a búza ünnepi összeöntése a Veszprém megyei Nemeshanyban történt, a kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról érkezett, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz pedig Kárpátaljáról. Az augusztus 20-i ünnepi kenyeret a Somogy megyei Nagybajomban sütötték, és Esztergomban szentelte meg Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása.
Tőkés László elmondta, a kenyér abban az értelemben is áldott, hogy mi, keresztények felebaráti szeretettel azt is kenyérrel kínáljuk, aki kővel tör ránk. Ezért különösen nagyra értékeli az Erdélyi Magyar Néppárt két bihari vezetőjének, Zatykó Gyulának és Csomortányi Istvánnak a cselekedetét, akik kenyeret vittek ajándékba augusztus 20-án a nagyváradi Rhédey kertben külön ünneplőknek. Az RMDSZ-esek nyilvánvaló irigységből, az egypártrendszerükből fakadó önteltségből szervezték meg az ottani ellenünnepséget, de lám, a kenyér egyetemes üzenetével kereste fel őket a Néppárt.
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete (ÉGE) nevében Ványi Attila köszöntötte az EMNT-székházban megjelenteket, elmondva, hogy az egyesület a kezdetektől megszervezte Biharban a gabonagyűjtést, és a továbbiakban is nagy örömmel teszik ezt. A megyében négy szervezet – az ÉGE, a Belényesvidéki Gazdák Egyesülete, a Hegyközi Gazdák Egyesülete, illetve a Dél-Bihari Gazdák Egyesülete – kapcsolódott be az anyaországban már hetedik alkalommal megrendezett Magyarok Kenyere-akcióba.
A rövid ünnepség után Tőkés László EP-képviselő átadta a Nagyszalontán megsütött kenyereket a mintegy harminc település, egyházközség jelen lévő képviselőinek, küldötteinek. tokeslaszlo.eu/cikk
2017. december 4.
A fiatalok itthon maradására figyelnének
Ülésezett az EMNT Választmánya
Sepsiszentgyörgyön ülésezett december 2-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya. Az eseményen az EMNT országos elnöksége, valamint a területi szervezetek vezetői és képviselői voltak jelen. A Választmány, a területi beszámolók mellett, a jövő évi célkitűzések megvalósításáról és elképzeléseiről is tanácskozott, áttekintve a legutóbbi ülés óta eltelt időszak eseményeit.
Tőkés László EMNT-elnök beszámolójában hangsúlyozta: a szervezet a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kell fektessen a fiatalok itthon maradásának kérdéskörére, ugyanakkor tovább kell folytatni az EMNT autonómiaközpontú politikáját. Sándor Krisztina ügyvezető elnöke ismertette a szervezet további feladatait, amelyek közül külön kiemelte az anyaországi választásokat megelőző regisztrációt mint az EMNT jelenlegi legfontosabb tevékenységét.
Az országos és a területi beszámolók mellett Tiboldi László, az EMNT alelnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket, felhívva a figyelmet a szervezet elmúlt félévi sikereire.
Az EMNT testvérszervezeteként működő Erdélyi Magyar Néppártot Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke és Toró T. Tibor, a Néppárt ügyvezető elnöke képviselte, akik a szervezet jelenleg zajló eseményeiről számoltak be, közöttük az erdélyi autópályáért szervezett megmozdulásukról, valamint a nyelvi jogokért és szimbólumhasználat terén tett lépéseikről. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Ülésezett az EMNT Választmánya
Sepsiszentgyörgyön ülésezett december 2-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya. Az eseményen az EMNT országos elnöksége, valamint a területi szervezetek vezetői és képviselői voltak jelen. A Választmány, a területi beszámolók mellett, a jövő évi célkitűzések megvalósításáról és elképzeléseiről is tanácskozott, áttekintve a legutóbbi ülés óta eltelt időszak eseményeit.
Tőkés László EMNT-elnök beszámolójában hangsúlyozta: a szervezet a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kell fektessen a fiatalok itthon maradásának kérdéskörére, ugyanakkor tovább kell folytatni az EMNT autonómiaközpontú politikáját. Sándor Krisztina ügyvezető elnöke ismertette a szervezet további feladatait, amelyek közül külön kiemelte az anyaországi választásokat megelőző regisztrációt mint az EMNT jelenlegi legfontosabb tevékenységét.
Az országos és a területi beszámolók mellett Tiboldi László, az EMNT alelnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének Szövetsége tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket, felhívva a figyelmet a szervezet elmúlt félévi sikereire.
Az EMNT testvérszervezeteként működő Erdélyi Magyar Néppártot Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnöke és Toró T. Tibor, a Néppárt ügyvezető elnöke képviselte, akik a szervezet jelenleg zajló eseményeiről számoltak be, közöttük az erdélyi autópályáért szervezett megmozdulásukról, valamint a nyelvi jogokért és szimbólumhasználat terén tett lépéseikről. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2017. december 11.
Brüsszelbe látogatott az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége
Az európai színvonalú kiállításon az EMGESZ két alelnöke, Tiboldi László és Hupka Félix is részt vett. A tagszervezetek részéről az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét Fancsali Ernő, az Agro-Kézdiszék Megőzgazdászok Egyesületét Taierling Johann, a Szentegyházi Gazdák Egyesületét Sándor Lajos, az Érmelléki Gazdák Egyesületét pedig Laskovics István képviselte.
Az Agribex a szántóföldi gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a kertészet és a zöldövezet-gondozás nemzetközileg is elismert kiállítása. A brüsszeli esemény a belgiumi mezőgazdasági és zöldipari szakma legnagyobb seregszemléjének nevezhető. A nívós rendezvényen idén nagy hangsúlyt fektettek a nagykultúrás növénytermesztés gépparkjának bemutatására, továbbá a különböző állattenyésztési tartástechnológiák, berendezések, eszközök ismertetésére. Az állattenyésztési ágazaton belül kiemelkedő szerepet kapott a fehér-kék belgaként ismert intenzív húshasznú marha bemutatása, amely fajta egyedeinek bírálására és díjazására is sor került.
Az EMGESZ alelnöke, Tiboldi László, a következőt nyilatkozta a brüsszeli kiállításról: „Annak ellenére, hogy az EMGESZ az erdélyi kisgazdákat képviseli és segíti, kiemelten fontosnak tartjuk a nemzetközi mezőgazdasági trendek ismeretét és követését is.” A szövetség alelnöke kihangsúlyozta: „Habár Erdélyben teljesen más viszonyok alakultak ki az agráriumon belül, és a fenntartható gazdálkodásban hiszünk, nyitott szemmel kell járnunk az új technológiák világában is, hogy elsajátíthassuk azt az erdélyi mezőgazdaságban is használható, beépíthető tudást, amelyet a jövőben a fenntartható mezőgazdaság megkövetel.” EMNT; itthon.ma/erdelyorszag
Az európai színvonalú kiállításon az EMGESZ két alelnöke, Tiboldi László és Hupka Félix is részt vett. A tagszervezetek részéről az Aranyosszéki Gazdák Egyesületét Fancsali Ernő, az Agro-Kézdiszék Megőzgazdászok Egyesületét Taierling Johann, a Szentegyházi Gazdák Egyesületét Sándor Lajos, az Érmelléki Gazdák Egyesületét pedig Laskovics István képviselte.
Az Agribex a szántóföldi gazdálkodás, a szarvasmarha-tenyésztés, a kertészet és a zöldövezet-gondozás nemzetközileg is elismert kiállítása. A brüsszeli esemény a belgiumi mezőgazdasági és zöldipari szakma legnagyobb seregszemléjének nevezhető. A nívós rendezvényen idén nagy hangsúlyt fektettek a nagykultúrás növénytermesztés gépparkjának bemutatására, továbbá a különböző állattenyésztési tartástechnológiák, berendezések, eszközök ismertetésére. Az állattenyésztési ágazaton belül kiemelkedő szerepet kapott a fehér-kék belgaként ismert intenzív húshasznú marha bemutatása, amely fajta egyedeinek bírálására és díjazására is sor került.
Az EMGESZ alelnöke, Tiboldi László, a következőt nyilatkozta a brüsszeli kiállításról: „Annak ellenére, hogy az EMGESZ az erdélyi kisgazdákat képviseli és segíti, kiemelten fontosnak tartjuk a nemzetközi mezőgazdasági trendek ismeretét és követését is.” A szövetség alelnöke kihangsúlyozta: „Habár Erdélyben teljesen más viszonyok alakultak ki az agráriumon belül, és a fenntartható gazdálkodásban hiszünk, nyitott szemmel kell járnunk az új technológiák világában is, hogy elsajátíthassuk azt az erdélyi mezőgazdaságban is használható, beépíthető tudást, amelyet a jövőben a fenntartható mezőgazdaság megkövetel.” EMNT; itthon.ma/erdelyorszag