Az RMDSZ-hez képest másként gondolkodó politikai és civil-politikai szervezetek tartottak kerekasztal-megbeszélést január 13-án Kolozsváron. Megjelentek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Emberjogi Szervezet (angolul HHRF), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), valamint a Nemzetépítő Platform képviselői. A jelenlevők elsősorban az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal (EMEK) létrehozásáról, szükségességéről tárgyaltak. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke elmondta: az EMEK az erdélyi magyar politikai, civil-politikai és civil társadalmi szerveződések reprezentatív egyeztető és a közösség egészét érintő stratégiai döntések meghozatalának fóruma kíván lenni. Az EMEK a magyar történelmi egyházak elöljáróinak védnöksége alatt működne, amennyiben vállalnák, és a felek ebben megegyeznének. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy szükség van az erdélyi magyar autonómiatörekvések képviseletére. Toró január 15. után is elképzelhetőnek tartja az RMDSZ-szel való egyeztetést. /Somogyi Botond: Magyar kerekasztal RMDSZ nélkül. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

Tőkés László kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy a református püspök és Markó Béla szövetségi elnök találkozóját az RMDSZ, illetve a független jelöltet támogató hat szervezet – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Székely Nemzeti Tanács (SZNT), Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), Magyar Polgári Egyesület (MPE), Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége (EMI) – képviselői közösen készítsék elő. Szilágyi emlékeztetett, az EMNT már tavaly sürgetett egy erdélyi magyar minimumprogramot, javasolva egyben az Erdélyi Magyar Kerekasztal összehívását. Szepessy László, az RMDSZ elnöki hivatalának igazgatója kifejtette, hogy Markó Béla, a szövetség elnöke elsősorban arra a javaslatára vár választ, amelyben egyeztető megbeszélésre hívta meg Tőkés Lászlót. Az, amit Szilágyi Zsolt javasol, másról szól – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés előtárgyalásokkal? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács álláspontja az RMDSZ-szel való tárgyalásról. Az erdélyi magyar rendszerváltás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenetet jelenti, olyan módon, hogy a közösség érdekérvényesítő képessége ne sérüljön, hanem erősödjön a belső többszínűség és többszólamúság hasznosításával. A tárgyalások elsődleges feltétele az, hogy az RMDSZ vezetői ismerjék el az erdélyi magyar közösségen belül létező politikai és világnézeti többszínűséget, pluralizmust. A politikai célokat megfogalmazó szervezetek vállalják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozását és működtetését. Az EMEF a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma. Az EMEF működésének elvi alapja • a bizalom és közösségi szolidaritás helyreállítására való törekvés, • a választói akarat és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartása, • a többszólamúság és munkamegosztás a közösségi érdekérvényesítésben, • konszenzus-orientált döntéshozás az egypártrendszerről a demokráciára való átmenet kidolgozásában. Az EMEF megalakulásáig és intézményesüléséig ennek szerepét átmeneti jelleggel az RMDSZ és EMNT paritásos tárgyalóbizottsága tölti be. Az EMEF feladata – többek között – kidolgozni a nemzeti összefogás programját, annak stratégiai sarokpontjait és a hozzárendelt cselekvési ütemtervet. A nemzeti összefogás programja I. Lehetséges közös célok, cselekvési prioritások • a kisebbségek jogállásáról szóló törvény közvitájának újrakezdése, a tervezet módosítása, a kulturális autonómia közjogi keretének megvalósítása, ennek képviselete a politikai egyeztetéseken, a kormányban és a parlamentben • a Székelyföld területi autonómiájának támogatása • az SZNT által kezdeményezett belső népszavazás teljes politikai és logisztikai támogatása a helyi RMDSZ- szervezetek által, • a törvényhozásban függőben lévő törvénytervezetek támogatása az RMDSZ képviselet által • az RMDSZ többségű megyei és helyi önkormányzatok hozzanak határozatokat a helyi népszavazások kiírására vonatkozóan • az Európa Parlamentben jelenleg lévő RMDSZ-képviselők vállalják a Székelyföld autonómiájának képviseletét és az e célból már elindított lobby-tevékenységet • A közoktatási és felsőoktatási stratégia politikai képviselete, konkrétan • az oktatási törvény módosítása (kiemelten a román nyelv oktatásának kérdése, illetve a történelem és földrajz anyanyelven való oktatása) • a felekezeti oktatás törvényi feltételeinek kialakítása • a PKE akkreditációs törvényének támogatása • a Sapientia EMTE akkreditációs folyamatának támogatása • a Bolyai Egyetem ügyének nyílt és cselekvő felvállalása Bukarestben és Brüsszelben • a BKB kezdeményezéseinek konkrét politikai és egyéb jellegű támogatása. • a megtisztulás folyamatának elindítása: • a korrupciómentes közélet feltételeinek megteremtése • a tisztségviselők átvilágítása, az átvilágítást és a lusztrációt tartalmazó jogszabályok aktív támogatása a törvényalkotás rendjén • a közpénzek elosztásának és felhasználásának átvilágítása, depolitizálása, a politikai kliensrendszer felszámolása • a sajtószabadság biztosítása, a pártsajtó visszaszorítása saját keretei közé, a sajtótámogatások átláthatóvá tétele • a státusirodák depolitizálása és közszolgálatiságának garantálása. • A csángóügy hangsúlyosabb és konkrétumokban megnyilvánuló képviselete: • anyanyelvi misék • elemi oktatás, magyar nyelv oktatása • az ügy képviselete a nemzetközi fórumokon. • Az egyházak és a politikum partneri viszonyának helyreállítása, az egyházi támogatások depolitizálása. • Az egyházi és közösségi javak restitúciós, valamint kárpótlási folyamatának felgyorsítása. • Az erdélyi magyar jövőkép határozottabb megjelenítése a román közvélemény előtt; ennek érdekében • a magyar politikai szervezetek közösen dolgoznak ki egy teljes alkotmánytervezetet és azt közzé teszik • erdélyi közvitát követően (amelybe mind román, mind magyar szakmai szervezeteket meghívnak) benyújtják a parlamentbe az EMNT régiókról szóló kerettörvény-tervezetét. II. Rendszerváltozás az erdélyi magyarság politikai képviseletében. Ehhez szükséges: • A választási törvények, valamint a párttörvény antidemokratikus és kisebbségi szempontból diszkriminatív, az etnobizniszt támogató elemeinek módosítása az RMDSZ parlamenti frakcióinak kezdeményezésére. • A pluralizmus érvényesülése a tömbmagyar településeken, azaz: többpárti politikai verseny a helyhatósági választásokon. • Azokon a településeken és régiókban, ahol csak összefogással lehet polgármesteri tisztséget szerezni, illetve képviselőt juttatni az önkormányzatokba, közös listát kell állítani. • Ennek alapjául a helyi belső választások szolgálnak, amelyeket az érintett és érdekelt politikai szervezetek közösen szerveznek meg. • A parlamenti jelöltlisták összeállításában megegyezésre a következők szerint kerül sor: • közvetlen tárgyalások útján azon politikai szervezetek között, amelyek már részt vettek legalább a helyhatósági választásokon, az egyes szervezetek korábbi választási eredményei alapján, vagy • a közösen szervezett előválasztások eredményei alapján (az egyes választókerületekben). • Az Európai Parlamenti választások esetén a közös jelöltlista belső választások alapján áll össze. • Megegyezés az RMDSZ érdekképviseleti monopólium-helyzetéből származó vagyon megosztásáról, illetve – ott, ahol az alternatív politikai szervezetek megjelenése ezt szükségessé teszi – közös használatáról. III. A támogatási rendszer reformja • Annak érdekében, hogy a nemzeti közösségünket érintő közpénzek és támogatások elosztása terén az igazságosság, a méltányosság és az arányosság érvényesüljön, a politikai klientúraépítés lehetősége pedig teljes mértékben kiküszöbölődjön, a magyar és a román kormány által biztosított alapok elosztása tekintetében kétszintes döntési mechanizmus kialakítását kell bevezetni: • felső szinten a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos alapon megalakított bizottsága állapítja meg a támogatások elosztásának főbb irányait, területeit és az azok közötti arányokat • a közvetlen elosztás alsóbb szintjén a civilszervezetek által megválasztott/kijelölt testületek döntenek, biztosítandó ezáltal a pályázatok elbírálási folyamatának teljes depolitizálása. • A gyermekvállalást és az identitásválasztást ösztönző Erdélyi Magyar Alap létrehozása és működtetése. Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács: Tőkés László elnök, Szilágyi Zsolt alelnök, Toró T. Tibor alelnök; Székely Nemzeti Tanács: Fodor Imre elnök. Kolozsvár, 2007. július 30./Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért Közös nemzeti célokért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

Nem született egyezség, de előrelépés történt – így foglalható össze az augusztus 17-én tartott RMDSZ–EMNT találkozó. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Kerekasztal, a közpénzek elosztásának kérdése, illetve Tőkés László RMDSZ-listán való indulása egy további találkozó tárgya lesz. A felek egyetértésre jutottak abban, hogy a jövő évi helyhatósági választásokon megvalósul a pluralizmus, tehát tömbmagyar vidéken lehet választási verseny, szórványban pedig közös előválasztásokon vagy megegyezés során dől majd el, hogy kik indulnak az önkormányzati tisztségekért. /A kiegyezés felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./ A tárgyalás során néhány részeredmény született, a felek egy hét múlva ismét asztalhoz ülnek. Farkas Csaba, a SZNT alelnöke elmondta, az oktatáson kívül szinte mindenben távol maradtak a megállapodástól. Az általánosságok szintjén egyeznek az álláspontok, de amikor a konkrétumokra kerül a sor – akár az autonómiareferendum önkormányzati kiírása, akár a közösség pénzforrásainak depolitizálása, a státusirodák átszervezése kerül szóba – az RMDSZ küldöttei az eddigi működést tartják mérvadónak. Borbély László, az RMDSZ tárgyalócsoportjának tagja úgy vélte: fontos, hogy a következő egyeztetésen döntsenek az európai parlamenti lista sorsáról is. /Elakadnak a konkrétumoknál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

„Nem vagyok elégedett, de van előrehaladás”– jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tárgyalóküldöttségének vezetője Marosvásárhelyen azután, hogy az RMDSZ küldöttségével folytatták az egyeztetést. Borbély László miniszter elmondta: van megegyezés abban, hogy magyar többségű helyeken nyílt legyen a politikai verseny, ami nem zárja ki a közös megegyezést, de ahol a magyarság kisebbségben van, előválasztással, megegyezéssel közös listát javasolnak. Szilágyi, az EMNT alelnöke sajnálattal számolt be arról, hogy ezúttal sem tudtak megegyezni az Erdélyi Magyar Kerekasztal létrehozásában. /Lokodi Imre: RMDSZ–EMNT: újabb forduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

Egyetlen tárgyalási forduló van még hátra az RMDSZ–EMNT–SZNT választási megállapodásáig, Markó Béla és Tőkés László szeptember 6-án, személyes találkozón dönt majd a megegyezésről. A szervezetek munkacsoportjai negyedszer ültek össze a hét végén Kolozsváron, ahol elvileg végleges formát kapott az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az új elképzelés szerint első helyre Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodtak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról, és a támogatáspolitika, valamint a választási együttműködés alapelveiről is szó esett. Kelemen Hunor szerint azért halasztották el a válaszadást, mert olyanokat is kértek, amiket nem lehet teljesíteni. Toró T. Tibor azonban úgy gondolja, ha a határidők és garanciák jelentős részét az RMDSZ nem tartja be, az veszélyezteti Tőkés részvételét az RMDSZ listáján Az RMDSZ területi elnökei egyetértettek abban, hogy folytatni kell a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselőivel való tárgyalásokat, jelezte Markó Béla szövetségi elnök. /Stanik Bence: Markó–Tőkés tandem? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Azért javasolták, hogy az EP-jelöltlistán Markó Béla és Tőkés László is befutó helyen szerepeljen, hogy jövőre való tekintettel is pozitív üzenetet továbbítsanak a választóknak, magyarázta a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A megállapodás szerint az RMDSZ és az ellenzéki szervezetek képviselői fele-fele arányban alkotják majd a leendő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF). A kerekasztal feladata lesz annak kivitelezése, miszerint a helyhatósági választásokon a tömbmagyarságban ki-ki saját jelöltlistát indíthat, de ahol az önkormányzati képviseletet a magyar részarány alacsony volta veszélyezteti, a politikai sokszínűséget megjelenítő közös listát indítanak. A tárgyalás az ellenzék biztosítékokat tartalmazó cselekvési tervének vitáján elakadt. „Tőkés Lászlóval nem vagyunk összeveszve, de nem is vagyunk állandó kapcsolatban. A viták nem két személyről szólnak, és nagyon remélem, hogy lesz erdélyi magyar szolidaritási jelöltlista” – fogalmazott Markó Béla. /Benkő Levente: Csúcsra járatott tárgyalás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

A Nagyváradon működő Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöksége szeptember 3-án állásfoglalást bocsátott ki, amelyben üdvözli az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalódelegációi között zajló eddigi tárgyalásokat, ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körű megállapodás. Szerintük nem lehetséges az EP-választásokon a közös nemzeti lista. A nemzeti oldal tárgyalásos úton történő politikai rendszerváltásra kapott megbízást, míg az RMDSZ csupán az EP-listáról egyezkedett. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak kell adnia a párbeszéd és döntéshozatal politikai keretét. A jelenleg kialakult helyzet, a nyilvános, de a „titkosított” felmérések is azt mutatják, hogy a független jelöltnek kétszer nagyobb az esélye a sikerre. „A Magyar Polgári Egyesület a tagság bizalmával, a közel 140000 aláíróval egyetemben továbbra is támogatásáról biztosítja Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok jelöltjét, és vállalja a 2007. november 25-i Európai Parlamenti választáson, illetve az azt megelőző kampányban a rá háruló feladatokat”. /MPE: Tőkésnek függetlenként kétszer nagyobb az esélye! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Az RMDSZ közel tizennyolc éves létezése alatt annyira elidegenedett választóbázisától, hogy most, az EP- és az azt követő választások küszöbén az erdélyi magyar civil szervezetek egy részének Tőkés László vezetésével sokhetes és -fordulós tárgyalással sikerüljön esetleg feloldania ezt a pártként működő, önmagát érdekvédelmi ernyőszervezetként meghatározó képződményt. Látszik, hogy az RMDSZ nem is akarja önmaga reformját. A rendszerváltás – amit Tőkés László követel – létrejöhetne, ha az RMDSZ és külső ellenzéke valóban létrehozná az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ezzel véget lehetne vetni Markó Béla és SZKT-nak nevezett szavazógép zavartalan működésének, vissza lehetne állítani a magyarság viszonylagos egységét. /Simó Erzsébet: Csendélet csata előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Két hónap telt el azóta, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök levélben kérte fel Tőkés Lászlót arra, hogy üljenek le tárgyalni a közös európai parlamenti lista lehetőségéről. 2007. július 5. Markó Béla Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét levelében a közös európai politikai képviselet biztosítása érdekében párbeszédre hívta. A megbeszélés ajánlott témái a közös elvek és célok azonosítása, az EP-választásokon való részvétel, illetve a további egyeztetési formák megállapítása. 2007. július 30. Markó Béla és Tőkés László a párbeszéd folytatásáról egyeztetett Kolozsváron. Sajtótájékoztatójukon bejelentették: közös munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják augusztus 24-ig összehangolni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés közölte: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon az európai parlamenti választásokon. Az EMNT a „rendszerváltást” sürgette az erdélyi magyar közéletben: az RMDSZ kezdeményezze a párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív rendelkezéseinek módosítását. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Augusztus 10. A két szervezet munkacsoportjának első, marosvásárhelyi tárgyalási fordulója. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint sikerült több pontban szövegszerű megegyezésre jutni. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-t az EMNT és az SZNT képviselőivel sokkal több pont köti össze, mint amennyi elválasztja. Augusztus 17. A két munkacsoport tárgyalásainak második fordulóján a felek egyetértenek abban, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erősíteni. A közös listaállításról a döntést egy héttel elhalasztják. Szilágyi Zsolt sajnálattal számol be arról, hogy nem tudtak megegyezni az Erdélyi Magyar Kerekasztal létrehozásában. Augusztus 24. A harmadik találkozón sem jut dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportja. Mindkét tárgyalócsoport garanciákat vár. Eközben Tőkés püspök rendkívül élesen bírálta a szövetséget, az „utolsó posztkommunista pártnak” nevezve az RMDSZ-t. Augusztus 31. A munkacsoportok negyedszer ültek össze. Végleges formát kap az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. Az europarlamenti lista első helyére Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrehozásáról. Szeptember 6. A felek bejelentik, hogy Tőkés László nem fogadta el az RMDSZ jelöltlistáján elfoglalt helyet. Abban egyeznek meg, hogy nem kampányolnak egymás ellen az európai parlamenti választások előtt. /Összefogás nélkül – egy kudarc kronológiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Nem fogalmazódott meg az erdélyi magyarság érdekét megelevenítő konszenzusos alapokmány, amely hosszú távon szavatolhatja egy pluralizmusra épülő kisebbségi társadalom közös érdekérvényesítését. Nem egypárt rendszerről van szó, hanem az érdekképviselet megtartásáról vagy feladásáról, hangsúlyozta írásában Kötő József. A fogyó lélekszám mellett a több párt rendszer a szavazó bázis szétforgácsolását jelenti. Kötő az RMDSZ közképviseleti szerepe megőrzésének elkötelezett híveként megállapította, hogy „magunk revízióját” a felek elodázták. A közös EP lista kudarca előrevetíti a parlamenti képviselet elvesztését is. A cikkíró szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum nem fog eredményt hozni, inkább rendkívüli kongresszusra van szükség a minden réteg-képviseletet megelevenítő fórum előkészítésére. Nincs szükség új programra, inkább új alapszabályra, amely kizár minden hegemonikus szemléletet. /Kötő József: Még mindig nem késő! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Az RMDSZ színeiben induló Sógor Csabának nem lesz könnyű élete az európai választási kampányban – mondta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselője a vele készített interjúban. Reméli, hogy sikerrel fogja Tőkés László a kampányát végigvinni. Szükség van egy ilyen személyiségre az Európai Parlamentben. Szerencsésebb lett volna megegyezni, amihez az kellett volna, hogy az RMDSZ vezetői elmozduljanak attól a pozíciótól, hogy csak egyszerűen szemléletváltásra van szükség. Szembesülniük kellett volna az elmúlt években elkövetett hibáikkal, önkritika sem ártott volna, és nyitni kellett volna a plurális képviselet felé. Toró örül annak, létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. /Lokodi Imre: „A megméretkezés következik“ = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozatában köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazataikkal európai parlamenti képviselővé választották, továbbá a megválasztatását támogató szervezeteknek és személyiségeknek, egyházának, valamint a Szilágyi Zsolt vezette kampánycsapatnak. Megválasztatását az erdélyi magyarság közös győzelmének tekinti. Nem lett igazuk azoknak, akik a magyarság megosztásáról, valamint a magyar európai parlamenti képviselet létrejöttének kudarcáról jósolgattak. Orbán Viktor politikai tisztánlátását igazolták az eredmények. Az EP-választásokon az erdélyi magyarság politikai nagykorúságáról tett bizonyságot. A választás véget vetettek az RMDSZ által megtestesített romániai magyar egypártrendszernek. Ezzel az ún. Markó-doktrína is megdőlt, melynek értelmében az erdélyi magyar közösség azonos volna az RMDSZ-szel. Tőkés László elsőrendű feladatának tekinti Románia tényleges integrációját, Erdély európai integrációját a romániai magyarság közösségi önrendelkezése, Székelyföld területi autonómiája – a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Önvizsgálatra, megújulásra van szükség, valamint a 2008. évben sorra kerülő választásokra tekintő összefogásra, ezért javasolja a 2007. szeptember 6-án félbeszakadt tárgyalások újrakezdését, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakítását. /Tőkés László EP-képviselő: Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

A 2007. november 25-i EP-választásokon részt vevő erdélyi magyar szavazók az 1989-es rendszerváltás óta először élhettek országos szinten a választás szabadságával, ugyanis az eddigi szavazatukat nemcsak az RMDSZ jelöltlistájára adhatták le. A Tőkés-csapat szép sikert aratott, és az RMDSZ sem veszített. Kevesen gondolták, hogy a több tekintetben (hálózati infrastruktúra, költségvetés stb.) nagyságrenddel nagyobb helyzeti előnnyel induló RMDSZ-től a püspök ennyi szavazatot képes elhódítani. A sikert meghatározó tényezők között említette Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ vezetői iránti bizalom csökkenését, a független jelölt, Tőkés László emberi és politikai kvalitását, karizmáját, valamint következetes kiállását az autonómia ügye mellett, a polgári-nemzeti tábor egységbe tömörülését, nem utolsósorban a Fidesz-MPSZ és kiemelten annak elnöke Orbán Viktor cselekvő támogatását. Az RMDSZ részéről nem látszik a tárgyalások újrakezdésének igénye, a csúcsvezetés szerint az ellenzéki siker egyedi és megismételhetetlen. Az ellenzékkel folytatott tárgyalásokat csak az önkormányzati választások után, akarják elkezdeni. A soraikat rendező táborok – egyfelől az RMDSZ, másfelől az EMNT-MPP választási szimbiózisban konszolidált „Tőkés-párt” – reprezentatív képviselői megalakítják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, Tőkés László és Markó Béla társelnökletével. /Toró T. Tibor: 2008 – a rendszerváltás vagy a restauráció éve? = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ A szerző az RMDSZ parlamenti képviselője.

Az RMDSZ szeptember 15-ig készíti el, és várhatóan szeptember 20-án fogadja el a 2008-as parlamenti választási programját. Erről a Szövetségi Állandó Tanács hét végi ülése döntött, melyen elfogadták a Takács Csaba kampányfőnök által javasolt 10 tagú kampánystáb összetételét is. /Gazda Árpád: RMDSZ-es kampányelőkészületek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./ Nem esett szó az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) folytatandó tárgyalások lehetőségéről és az esetleges választási együttműködésről az RMDSZ SZÁT-ülésén. A Szövetségi Állandó Tanács elfogadta az RMDSZ-kampánystáb összetételét és szeptember 20-ára javasolta az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) soron levő ülésének összehívását, amelyen az RMDSZ választási programját el kell fogadni. „Még nincs hivatalos álláspontja az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórummal kapcsolatban” – jelentette ki az Új Magyar Szónak Kovács Péter, aki személy szerint elképzelhetőnek tartja ennek létrehozását. Arra a tőkési kritikára reagálva, hogy „pártjaink vezetői képtelenek felülemelkedni szűk pártpolitikai érdekeiken”, az ügyvezető alelnök úgy véli, a püspök szereti magát a romániai magyar politikai alakulatok között „lebegő grémiumnak” beállítani, azonban Kovács szerint egyértelmű, hogy Tőkés nem középen áll, hiszen az előző választási kampányban a Magyar Polgári Párt mellé állt, és ma is azon az oldalon áll. /Benedek Sándor: Magyar–magyar dialógus: az utolsó utáni pillanat? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

„Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók“, áll Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének augusztus 24-én kiadott sajtóközleményében. Az EMNT sajnálattal állapította meg, hogy közvetítési próbálkozásai ellenére az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült megegyezni a választási együttműködésről. „Az alig néhány hónapja bejegyzett MPP ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, az RMDSZ esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabbítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve a választói akaratot” –, fogalmaz a közlemény. A nemzeti tanács aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze. Tőkés László javasolta, hozzák mielőbb létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibort, az EMNT alelnöke elmondta: az elmúlt napokban sor került „háttér-tapogatózásokra” a két szervezet képviselői között, érdemi tárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek el, amennyiben az RMDSZ vezetői pozitívan válaszolnak az EMNT ajánlatára. /SZ. K. : Készen áll a választási összefogásra az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duna Televízió Közbeszéd című magazinjában először vendégeskedett közösen élő adásban. A két politikus arról beszélt, szükség van arra, hogy egységesen lépjenek fel, mert csak így tudják érvényesíteni a magyarság közös álláspontját. Mind Markó, mind Tőkés kész tovább tárgyalni a romániai magyarság érdekképviseletéért. Az RMDSZ támogatja, hogy az Erdélyi Magyar Fórumot létrehozzák és működtessék, hogy rendszeresen találkozzanak és megbeszéljék közös ügyeiket. Az RMDSZ elnöke megjegyezte: a választások előtti összefogásnak az lett volna az értelme, hogy magyar magyar ellen ne induljon. Tőkés László azt hangsúlyozta: megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egész erdélyi magyarság fog hátrányos helyzetbe kerülni. Tőkés László úgy érzi: az Európai Unióban újjászületik a rossz emlékű „be nem avatkozás politikája”. Az unió a kisebbségi kérdéseket rábízza a román többségi hatalomra, „hogy adott esetben elbánjon velünk”. Tőkés hangsúlyozta: teljes értékű autonómiára, kisebbségi jogrendszerre van szüksége az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szerint most bosszulja meg magát az, hogy az RMDSZ teljes mértékben egy pártként, egypárti rendszerben valóként működött, kizárólagosságra törekedett, és eltávolította útjából, aki neki nem volt megfelelő. Az RMDSZ nem engedte kifejlődni az egészséges politikai pluralizmust. /Markó–Tőkés egyetértés az Erdélyi Magyar Fórum létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Belátható időn belül létrejön az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). Erről a Duna-tv adásában állapodott meg Markó Béla és Tőkés László. A két elnök által fele-fele arányban kinevezett EMEF-tagok feladata lenne közös álláspontot kialakítani a romániai magyar közösséget érintő főbb társadalmi, közéleti és politikai kérdésekben. A két dokumentum összevetésekor egyetlen jelentős különbség tűnik fel. A Toró T. által közölt dokumentum szerint az EMEF feladata lenne „a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjának kidolgozása, a közpénzkezelő alapítványok működési rendjének, valamint a kuratóriumok összetételének átvilágítása a közszolgálatiság, a szakmaiság és az átláthatóság szempontjai szerint”. Erről az RMDSZ változatában az áll, hogy az EMEF feladata lenne „a támogatási rendszerek hatékonyságának növelése”. Markó többször kifejtette, hogy az EMEF-et a kilencvenes évek végén megtört magyar politikai egység újrateremtésének eszközeként képzeli el. /Sz. L. : EMEF: kulcsszó a rendszerváltás? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szász Jenő, az MPP elnöke szerint az MPP mindössze a jogi keretet biztosítaná ahhoz, hogy létrejöhessen a Tőkés László által szorgalmazott nemzeti lista. „Az ideális persze az lenne, ha az RMDSZ, az MPP és az összes olyan szervezet, amelyeknek az Erdélyi Magyar Egyezető Fórumban helye van, közös jelölteket állítana a nemzeti listán” – mondta Szász, hozzátéve, ha Tőkés László ismét függetlenként indulna a választáson, az MPP akkor is támogatná. Korábban Tőkés László budapesti sajtótájékoztatóján nemzeti lista összeállítására tett javaslatot. Szerinte sem az RMDSZ-nek, sem a Magyar Polgári Pártnak nem kellene önálló jelöltlistával részt vennie. Markó Béla január 20-án tartott bukaresti sajtótájékoztatóján kijelentette, nem válaszolt Tőkés László párbeszédet sürgető levelére, és nem is siet felelni, de mint mondta, „természetesen válaszolunk majd rá”. „Tőkés Lászlóval az a probléma, hogy minden alkalommal, amikor választások közelednek, tesz egy ilyen ajánlatot. Mi, mivel nagyon naivak és hiszékenyek vagyunk, minden alkalommal elfogadjuk a párbeszédre vonatkozó javaslatot, és az együttműködés látszata alakul ki, hogy az utolsó pillanatban Tőkés úr elutasítsa a találkozást” – fejtette ki Markó. Szerinte Tőkés nem akarja az összefogást, csupán a saját nyitottságának a látszatát akarja fenntartani. A Magyar Polgári Párt (MPP) január 19-án tartott elnökségi ülésén véglegesítették a március 14-én Gyergyószentmiklóson tartandó kongresszus szervezési kérdéseit is. A helyi szervezetek – 212 településen van az MPP-nek szervezete – a kongresszusi küldöttek kiválasztása előtt kiértékelik a tavalyi választási évet. / Pap Melinda, Kovács Csaba, Gyergyai Csaba: Nem lesz nemzeti lista? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselőként amellett érvelt, hogy az erdélyi magyar közélet megannyi alakítója között összefogásra van szükség. „Ennek alapfeltétele viszont a politikum, az egyházaink és a civil szféra pillérein nyugvó új társadalmi közmegegyezés” fogalmazta meg erdélyi közösségünk „nemzeti minimumát”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ugyan hajlandóságot mutat „az RMDSZ-en kívüli szervezetek képviselőivel” párbeszédet folytatni, ugyanakkor kijelentette: „Szinte biztos vagyok benne, hogy Tőkés László nem akar egyezséget, csak azt szeretné, ha úgy tűnne, nyitott erre, és nagyon komolyan akarna velünk erről tárgyalni. ”Tőkés László hangoztatta: az érvek és helyzetértékelések ütköztetéséből érdemi konszenzus alakulhat ki. Az érdemi párbeszéd akadályát képezheti, hogy az RMDSZ vezetősége továbbra is a pártlogika foglyaként viselkedik, emelte ki Tőkés László. A javasolt „nemzeti lista” éppen ezt a pártlogikát szeretné meghaladni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács továbbra is szorgalmazza az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum felállítását. /EMNT-nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./

Több levélváltás és személyes találkozó jellemzi a romániai magyar politikai élet két meghatározó személyiségének kapcsolatát az utóbbi években. 2007. július 5. A közös európai politikai képviselet biztosítása érdekében találkozóra hívja Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Július 30. Markó és Tőkés a párbeszéd folytatásáról egyeztet Kolozsváron. Bejelentik: közös munkacsoportot hoznak létre. Tőkés hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon az EP-választáson. Augusztus 17. A közös munkacsoport tárgyalásain a felek egyetértenek abban, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erősíteni. A közös listaállítás módozatáról a döntést elhalasztják. Augusztus 24. A harmadik találkozón sem jut dűlőre az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalócsoportja. Augusztus 31. A szervezetek munkacsoportjainak negyedik ülése után végleges formát kap az a dokumentum, amely az együttműködés feltételeit tartalmazza. A vázolt elképzelés szerint az EP-lista első helyére Markót jelölnék, Tőkés Lászlónak a másodikat ajánlották fel. A felek megállapodnak az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról. Szeptember 6. Bejelentik, hogy Tőkés László nem fogadja el az RMDSZ jelöltlistáján felkínált helyet. 2008. február. Az EMNT közvetítő szerepet vállal az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közötti párbeszéd beindításában – írta Markó Bélának küldött levelében Tőkés László. Markó: „már egyszer megégették” a szájukat a tárgyalásokkal. Június 22. „A helyhatósági választásokon nem az RMDSZ, hanem annak hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek, a másik oldalról nézve pedig nem a Magyar Polgári Párt, hanem az erdélyi magyar demokrácia bizonyult gyengének – írta Markó Bélához intézett újabb levelében Tőkés László, aki személyes találkozót javasolt a szövetségi elnöknek. Július 5. Eredmény nélkül zárul Markó és Tőkés személyes találkozója. A két politikus csupán abban egyezik meg, hogy a tusnádfürdői szabadegyetemen folytatják a megbeszélést. Az RMDSZ a politikai összefogást továbbra is egyfajta belső koalícióban képzeli el. Július 19. Bálványosfürdőn az enyhülés jelei mutatkoznak Markó Béla és Tőkés László találkozója után. Az RMDSZ július 26-ig vár választ az általa előterjesztett hat pontos javaslatra. Tőkés szerint az RMDSZ és az MPP szögesen ellenkező álláspontot képvisel a megegyezés tekintetében, egyedül a koalíció szó közös. Július 25. Nem sikerült megállapodnia Marosvásárhelyen az RMDSZ és az MPP küldöttségének arról, hogy a két szervezet közösen szerepeljen a parlamenti választásokon. Markó Béla szerint az MPP rossz döntést hozott, amikor nem fogadta el az RMDSZ ajánlatát, s külön értékelte Tőkés viszonyulását az együttműködés gondolatához. Augusztus 1. Az RMDSZ befejezettnek tekinti a tárgyalásokat az MPP-vel, mely az utolsó pillanatban visszautasította a megállapodást. Az RMDSZ két parlamenti helyet ajánlott fel az MPP-nek, de Szász Jenő elnök ezt kevésnek találta. Augusztus 31. Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az EMNT közötti tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt a parlamenti választásokon. /Markó–Tőkés: egy párbeszéd krónikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban január 30-án az RMDSZ és az EMNT küldöttségei tárgyaltak, a zárt ajtók mögött. Saját listájának első helyét, biztos befutó pozíciót ajánl az RMDSZ Tőkés László református püspöknek a júniusi EP-választásokon. Tőkés nyitva hagyta jelöltségének kérdését. A szövetség jogi szempontból csak az RMDSZ égisze alatt történő listaállítást tartja elfogadhatónak, míg Tőkés azt szeretné, hogy formailag is jelezzék: a nemzeti összefogás jegyében született jelöltnévsorról és nem pártlistáról van szó. A felek egyetértenek a romániai magyar politikai egyeztető fórum létrehozásának szükségességével. A megbeszélést követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy két javaslatot tettek. Az egyik az, hogy alakítsanak ki szervezett keretet az RMDSZ és az EMNT együttműködésének, más civil szervezetek és intézmények bevonásával, és hozzák létre az erdélyi magyar politikai egyeztető fórumot. A másik javaslat, hogy az RMDSZ égisze alatt indítsanak közös listát, amelynek első helyét Tőkés foglalja el. Tőkés László nyilatkozatában jelezte: a két szervezet elképzelése különbözik, de nem áll éles ellentétben egymással. Rámutatott: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak az azonnali megalakulását javasolják. Ennek keretében olyan nemzeti listát kellene összeállítani – hangoztatta Tőkés –, amely pártokon felül áll, és „vagy teljesen nemzeti elnevezést, vagy az RMDSZ és a magyar összefogás kifejezést, illetve hasonló megfogalmazást tartalmaz”. Tőkés hozzátette: az RMDSZ sajnos ettől elzárkózott. Az EMNT elnöke elmondta: nagyon megtisztelő számára az RMDSZ javaslata, de „nem akarja egy európai parlamenti helyért eladni az elveit”. Legközelebb február 12-én találkoznak. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezetői, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) képviselője január 30-án Kolozsváron találkozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőségével: Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, valamint Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor EMNT-alelnökkel. A két ifjúsági szervezet felkérte Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, vállaljon újabb mandátumot az EP-ben. /B. T. : Első helyet ajánl saját listáján az RMDSZ Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

Szokatlanul durvának tartja Basescu államfőnek budapesti látogatásakor tett kijelentéseit az RMDSZ, amely Markó Béla szövetségi elnök szerint a kilencvenes évek elején azzal az elképzeléssel indult, hogy jogi egyenlőséget teremtsen meg a többség és a kisebbség között. Markó szerint a román politikában az a szó, hogy soha, nem létezik. „Ha én ezt elhittem volna, akkor már kilencvenben, kilencvenegyben abbahagytam volna a politikát. Hányszor hallottuk román politikusok részéről azt, hogy soha? Amikor a magyar feliratokról, a magyar nyelv közigazgatásban való használatáról, magyar középiskolákról, magyar nyelvű egyetemi oktatásról, az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról volt szó, hányszor mondták azt, hogy soha nem fogják elfogadni, és néhány év múlva bebizonyosodott, hogy a soha Romániában, a román politikában esetleg néhány évet jelent” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kifejtette: „Eddig is tudtuk azt, hogy a mindenkori román hatalom ellenzi a területi autonómiát, de az államfő kijelentése azt jelenti nekünk, hogy ezután még határozottabban fel kell mutatnunk az akaratot a különböző autonómiaformák megvalósítására…” „Traian Basescu újságírói kérdésre adott válaszának éles volta számított rendkívülinek, amúgy sok újdonság nem volt benne” – nyilatkozta az államfőt budapesti látogatására elkísérő Eckstein-Kovács Péter. A kisebbségi ügyekért felelős elnöki tanácsos szerint a válasz jogi szempontból nézve tényleges állapot. Arra a kérdésre, hogy erről konzultált-e előzetesen kisebbségi tanácsadójával, Eckstein kifejtette, ő maga egy árnyalt megközelítést javasolt, „amely az alkotmányos tilalmat figyelembe véve gyakorlatilag az állampolgárságon alapuló szolidaritást” célozta. /Kovács Zsolt, Mihály László: Port kavart Traian Basescu budapesti kijelentésével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Traian Basescu államfő Budapesten tett kijelentéseiről Tőkés László EP-képviselő leszögezte, sok mindent jelentettek ki a politikusok, aminek aztán az ellenkezője valósult meg. „Egyfelől a bántó az, hogy régi diktatórikus módszereket alkalmaz, tilalmi politikát folytat, másrészt pedig ez a politikai magatartás nem eurokonform. ” „Ez a többségi politikai arrogancia a régi időkre emlékeztet. Ugyanakkor illene már megkérdezni az érintetteket is, hogy ők valójában mit is akarnak. A magyarok sorsáról van szó, és ebben a magyar nemzeti közösség a legilletékesebb nyilatkozni. ” Tőkés László egyébként február 2-án az EP támogatását kérő felszólalásában lehetségesnek tartotta a romániai magyarok területi autonómiáját. /Papp Annamária: Tőkés László az autonómiáról, az EP-listáról és a kolozsvári választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint az államfő „komolytalan és megfontolatlan” kijelentése egyenértékű azzal, hogy Romániában soha nem lesz demokrácia. – Adrian Nastase volt kormányfő az RMDSZ szatmári kongresszusán /2003-ban/ ugyanazt jelentette ki, mint most Basescu: a találkozón részt vett Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Markó Béla is, a jelenlévők pedig megtapsolták Nastasét – emlékezett vissza Izsák, aki szerint az erdélyi közélet azóta eljutott oda, hogy most már senki nem tapsol, ha valaki ilyen kijelentést tesz. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a politikában soha nem szabad azt a szót használni, hogy soha. Úgy véli, Basescu kijelentése Magyarország külpolitikájának csődjeként is felfogható, mivel „ez volt az az ország, amely a Gyurcsány-kormány révén szorgalmazta Románia uniós integrációját, anélkül, hogy nagyobb feltételt szabjanak az erdélyi magyar nemzeti közösség kérdésének rendezése terén. Toró Tibor, az EMNT alelnöke szerint nem keltett meglepetést az államfő nyilatkozata, az azonban furcsa, milyen körülmények között és hogyan mondta azt, hogy Székelyföldön soha nem lesz területi autonómia. Toró barátságtalannak és diplomáciai szempontból faragatlan lépésnek tekinti, „egy politikus ilyen ellentmondást nem tűrő kijelentéseket ritkán tesz, pláne egy államelnök”. Toró szerint ez az eset újabb érv amellett, hogy létrehívják az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, amelyen sürgősen fel kell vetnie az autonómia kérdését. Az RMDSZ nem ért egyet Basescu Budapesten tett, szokatlanul durva és egyáltalán nem diplomatikus kijelentéseivel, amelyek elutasítják a kisebbségi jogokat, a közösségi jogok, az autonómia gondolatát – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Ferencz Zsolt: Negatív visszhangot keltett Basescu budapesti kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A nemzeti összefogást sürgeti ismételten január 5-i közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, aki a közös lista érdekében arra is kész, hogy nem méretkezik meg az idei EP-választásokon. „2007 szeptemberében azért hiúsult meg egy közös nemzeti jelöltlista felállítása az EP-választásokra, mert az RMDSZ vezetősége kizárólag a számomra felajánlott bejutó hely elfogadásához kötötte a megállapodást, az együttműködés érdemi feltételeiről és tartalmi részéről – az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypártrendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómiatörekvéseink közös képviseletéről – viszont nem volt hajlandó megegyezni” – fogalmazott Tőkés László. Az akkori eset szerinte most kísértetiesen megismétlődni látszik. Az RMDSZ listavezető helyet ajánlott fel a püspöknek, s további nem szövetségi politikusok indulását sem zárta ki, azonban mindezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a lista az RMDSZ színeiben induljon. /Bálint Eszter: Az összefogást szorgalmazzák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Jövő hétre ígérte Tőkés László a végleges választ arra: elfogadja-e az RMDSZ együttműködési ajánlatát a májusi EP-választásokra vonatkozóan, vagy ismét külön úton indul Brüsszel irányába. Tőkés László egy pártok fölött álló listához adná nevét, ha sikerül a nemzeti összefogás és együttműködés útját megtalálni. Nyilatkozatában a püspök kifejtette: csupán befutó helyet ajánlottak neki, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról, továbbá az egypárt-rendszer gyakorlatára épülő politikai érdekképviselet valós reformjáról és autonómia-törekvéseink közös képviseletéről az RMDSZ nem volt hajlandó egyezkedni. Az RMDSZ-nek tudomásul kellett vennie a Tőkés László által egyszemélyben elért közel 40 százalékot, amely megkerülhetetlenné tette a püspököt az idei EP-lista összeállításakor. A listavezető helyre vonatkozó javaslat ennek a ténynek a kényszerű beismerése. A helyhatósági, de még inkább a parlamenti választásokon való szereplés alkalmával az RMDSZ-nek nagymértékben sikerült megőriznie pozícióját. Ugyanekkor az MPP leszerepelt. Az RMDSZ fájó szívvel vett búcsút a kormányzástól, de most maximálisan kihasználhatja kényszerű helyzetét: úgy beszélhet autonómiáról és úgy szidhatja a kormányt Székelyföldön, hogy azt Bukarestben nem kérik tőle számon. Tőkés László számára fontos, hogy ezt a róla kialakított, a magányos hős képet fenntartsa, ezért egymaga száll versenybe a szavazatokért. Székely Kriszta, a lap munkatársa úgy látja, nem lesz közösködés. /Székely Kriszta: Közös lista. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Sikerült egyezségre jutnia február 12-én Kolozsváron az erdélyi magyar politikai élet két meghatározó vezetőjének, Markó Bélának és Tőkés Lászlónak. Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke megállapodtak abban, hogy az Európai Parlamenti választásokra létrehozzák a magyar összefogás listáját, amelyen közösen szerepelnek az RMDSZ és az EMNT jelöltjei. A lista jogilag és törvény szerint az RMDSZ és a tulipán jele alatt indul, tartalmában az összefogás üzenetét fogja továbbítani. Markó Béla beszámolt arról, hogy megegyeztek a közös politikai célok egyeztetése érdekében a távlati együttműködésről is. Tőkés László hangsúlyozta az autonómia fontosságát, emlékeztetve arra, hogy árral szemben kell haladni, és csak akkor van esélyük, ha összefognak. Tőkés László mellett jelen volt az EMNT másik két vezetője, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, Markó mellett pedig az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Borbély László és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. „Az összefogás listáját Tőkés László fogja vezetni, az RMDSZ és az EMNT által jelölt személyek pedig 75, illetve 25 százalékban szerepelnek majd ezen. Abban is megegyeztünk, hogy a negyedik hely az EMNT-é lesz” – mondta Markó, hozzáfűzve: a felek kötelezően egyeztetni fognak a listán szereplő személyekkel kapcsolatosan. A megállapodást február 22-én írják alá Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen. Április 3-án létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely paritásos alapon működik majd. Tőkés László közölte: „Az EMNT pártok feletti szervezetként alakult meg. Ebben az értelemben sikerült felülemelkedni a pártpolitikai korlátokon. ” Az autonómiáról szólva, az EMNT elnöke emlékeztetett arra, hogy míg Sólyom László magyar államfő támogatja és lehetségesnek tartja az autonómia törekvéseket Erdélyben, Traian Basescu államelnök határozott nemet mondott a székelyföldi területi autonómiára. Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy rövid időn belül szintén közösen létrehoznák a Kisebbségi Autonómia Tanácsot. Tőkés László felhívást intézett az RMDSZ-hez, hogy támogassa a vasárnapi választásokon az MPP kolozsvári polgármesterjelöltjét. Arról szólva, hogy e megállapodásnak miért nem részese az MPP, Tőkés hangsúlyozta: ennek a pártnak az elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdettől fogva tagja volt az EMNT-nek, a párt képviselői benne vannak az EMNT vezetőségben is. Markó Béla úgy vélekedett: az MPP elvetélt kísérlet volt az RMDSZ-szel szembeni alternatíva létrehozására, hiszen miután bejegyeztették ezt a pártot, az önkormányzati választásokon csekély támogatást szerzett, az őszi parlamenti választásokon pedig nem volt képes megegyezni az RMDSZ-szel, független jelöltjeit sem tudta bejuttatni a parlamentbe. Ezzel szemben Tőkés Lászlót és az EMNT-ben dolgozó munkatársait az RMDSZ-en kívüli politikai áramlatok hiteles képviselőinek tekinti a szövetség – tette hozzá Markó Béla. /P. A. M. : Kiegyezés Kolozsváron: létrejött az összefogás listája. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./