"Az Udvarhelyi Fórummal lépett egyet nemzeti közösségünk. Előre, a romániai magyarság önkormányzatának megteremtése felé, szögezte le írásában Gazda József. Adrian Nastase miniszterelnök az RMDSZ-kongresszuson "extremistának" minősítette az önkormányzatiság elvét hangoztatókat. Kolozsvárott, az 5. Magyar Civil Fórumon "másik oldalról" is érték bírálatok a Székelyudvarhelyi Fórumot. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint a magyar civil társadalom nincs felkészülve az önkormányzatiságra. Románia uniós csatlakozás előtt áll. A tárgyalásokat az elkövetkező két évben be kell fejezni. Ezért optimális a helyzet a romániai magyarság önrendelkezési törekvéseinek megvalósítására. Az Európai Uniónak nincs szüksége belső feszültségektől terhelt, saját népei belső önrendelkezési harcát semmibevevő tagokra. /Gazda József: Meddig várjunk? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Több civil szervezet is rendelkezik többé- kevésbé teljes adatbázissal a romániai, illetve Kárpát-medencei magyar civil szervezetekről. A magyar Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának kutatási pályázatát elnyerő Márton Áron Szakkollégiumé a legátfogóbb valamennyi adatbázis közül: négyezer oktatási intézmény és körülbelül kétezer civil szervezet adatával rendelkeznek /www.martonaron.hu/magyarszervezetek /. A Magyar szervezetek a Kárpát-medencében kutatási programnak fontos szerepe van a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájának kialakításában. A kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány pár esztendeje készített adatbázisa körülbelül 1800 civil szervezet leírását tartalmazza. A harmadik adatbázist, illetve az azt tartalmazó CD-t Romhányi András ismertette a budapesti Magyar Művelődési Intézettől. Hasznos internetoldalak címét, nemzetközi jogszabályokat, magyarországi kulturális, közhasznú törvényeket és a kedvezménytörvényt is tartalmazza. /Balla Tünde: Adattárak a Kárpát- medencei civil szervezetekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Az erdélyi magyar polgári szervezeteket mozgató Erdélyi Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nem vett részt a SZET újjáalakuló ülésén. Somai József Ermacisza-elnöke ezt azzal indokolta, hogy a SZET-ben köztudottan csak azok a civil szervezetek képviseltetik magukat, amelyek társszervezetei az RMDSZ-nek. Az Ermacisza nem tartozik közéjük.Az erdélyi magyar civil szféra jóval nagyobb kiterjedésű, mint a SZET 45 tagú köre. Az aktívan működő erdélyi magyar civil szférához több mint kétezer szervezet tartozik. Amennyiben egy szervezet társszervezete kíván lenni az RMDSZ-nek, helyet kellene kapnia a SZET-ben. A SZET tagsági köre zárt keret, amely kizárja annak lehetőségét, hogy a civil szervezetek tágabb köre képviseltesse magát az Egyeztető Tanácsban. A Szövetségi Egyeztető Tanács nem kapott felhatalmazást az erdélyi civil szférától, mint ahogyan az Ermacisza sem. Az RMDSZ-nek nyilván megfelel, hogy a SZET-en keresztül elmondhassa: szoros kapcsolatot tart fenn a polgári körökkel. Az Ermnacisza az együttműködést akar az RMDSZ-szel. /Incze Ferenc: Újításra van szükség ereje. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./"

"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezte meg májusban azt a civil fórumot, amelyen létrehozták a Gazdasági Civil Parlamentet. A Gazdasági Civil Parlament székháza Kolozsváron van, költségvetéssel is rendelkeznek, habár nem jogi személyiségként jegyeztették be magukat Ennek első közgyűlésére került sor szept. 26-án Marosvásárhelyen. A találkozón 18 tagszervezet képviseltette magát, amelyen megvitatták és jóváhagyták az érdekvédelmi szervezetként működő "parlament" alapszabályzatát és megfogalmazták céljaikat.. Eszerint: "A Gazdasági Civil Parlament (GCP) olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai lehetnek civil szervezetek, a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő, gazdasági kérdések iránt érdeklődő nonprofit közösségek, szövetségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok". Döntöttek arról is, hogy a GCP vezetését éves időszakokra osztják fel. Ebben az évben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság működteti a GCP- t, jövőben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete. Somai József elmondta, hogy a következő években összefogják 150-200 civil szervezet tevékenységét. Ennek érdekében a marosvásárhelyi közgyűlésen határozat született a GCP keretében működő három bizottság megalakításáról: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; gazdasági stratégia; kis- és középvállalkozások fejlesztése. Somai József végezetül bemutatta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványát, a Közgazdász Fórumot, amely havonta kétszer jelenik meg. /(kilyén): A Gazdasági Civil Parlament. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"

"Kolozsváron új székházba költözött az ERMACISZA (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), melyet a Szent Kamill Otthon felső traktusában alakíthattak ki. Somai József, az ERMACISZA elnöke elmondta, az új feltételek mellett hatékonyabban folytathatják munkájukat. Készülőben az ötödik országos szintű Civil Fórum konferencia, és továbbra is rendszeresen szerkesztik a konferencia nevével megegyező című lapot. A kiadvány közvetíteni hivatott a különböző szervezetek között, tájékoztatni kíván a pályázati és más lehetőségekről. /(Rostás- Péter Emese): Új székházba költözött az ERMACISZA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Az erdélyi magyar civil szféra politikumtól független érdekvédelme ügyében tanácskozott márc. 1-jén az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) 22 tagú Tanácsadó Testülete Kolozsváron. Megegyeztek abban, hogy létre kell hozni az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségét. A testület felkért öt személyt, Bodó Barnát, Egri Istvánt, Hajdó Csabát, Somai Józsefet és Szenkovics Dezsőt, hogy kezdeményező bizottságot alkotva készítsék elő a szept. 9-én, a VI. Civil Fórumon sorra kerülő közgyűlést, amely hivatott a szövetség megalakítására. A létrehozandó szövetség teljes belső működési szabadságot és függetlenséget biztosít a társuló szervezeteknek, intézményes háttérként szolgál a civil társadalmi kontroll szerepkör betöltésére, és képviseli a romániai magyar civil szféra érdekeit az illetékes hatalmi intézményeknél. A szövetség az alábbi feladatokat vállalná magára: esélyegyenlőség megteremtése az információhoz való hozzájutásban; anyagi javak közvetítése szervezetek, más jogi és magánszemélyek számára; képzések szervezése a nonprofit szféra menedzsmentje, pénzügyvitel, adományszervezés, pályázatírás témakörökben, valamint szakmai könyvtár létesítése; a civil szféra érdekképviselete és érdekvédelme a közéletben. /Köllő Katalin: Alakulóban a civil szervezetek szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Körülbelül 250 diák részvételével született meg 1990. január 26-án a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a szervezet első elnöke Villand Helmut volt. A KMDSZ 1999-ben beállt az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért alapítóinak társaságába az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a budapesti Pro Professione Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) oldalán. Megalakult a Kari Képviselők Tanácsa (KKT), amely – a KMDSZ elképzelései szerint – a hallgatói önkormányzatiság és az igazi érdekképviselet felé tett első lépések egyike. A KMDSZ próbálja bevonni tevékenységébe a román egyetemistákat is. A szervezetet jelenleg a decemberben botránnyal fűszerezett szavazáson választott Csuszner Ferenc vezeti. A KMDSZ rendelkezik információs irodával, amely az ösztöndíjakra, táborokra, kirándulásokra, előadásokra, a kolozsvári egyetemekre felvételizők kérdéseinek megválaszolására hivatott. Évente állásbörzét szerveznek. /Enyedi Sarolta: Tizenötödik születésnapját ünnepli a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Időt kér a kisebbségi törvénytervezet véleményezésére a civil szféra. – A kisebbségi törvénytervezet megalkotását követően a civil szférának mindössze öt nap jutott a véleményezésre, amely túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy érdemleges módosító javaslatokat állítson össze – mutatott rá Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője. Egri szerint az időzítés szándékos volt: a politikum azt a látszatot próbálja fenntartani, hogy érdekli a civil társadalom véleménye. Az ügyvezető hibának tartja, hogy a törvénytervezet nem veszi alapul a ma is létező, 1945-ben hozott kisebbségi törvényt. A tizennyolc Maros megyei magyar civil szervezet képviselői szerint a törvénytervezet parlamenti ismertetését el kell halasztani, hogy a civil szféra is tehessen javaslatot a módosításokra. /P. A.: Látszatot tart fenn a politikum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Öttagú küldöttség látogatott Brüsszelbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodája szervezésében, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nemzetközi szerveket az Erdélyi Memorandumba foglalt követelésekkel, az EMNT célkitűzéseiről, a háromszintű autonómia igényről, az oktatásról és a csángók helyzetéről. Többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az Európai Unió Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament (EP) frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik a küldöttség. Tagjai: Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. /Erdélyi „memorandisták” Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről volt szó a hét végén a Szilágyperecsenen megtartott konferencián. A kétnapos tanácskozást az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a szilágysomlyói Báthory Alapítvány szervezte. Az előadók a közösségfejlesztés technikáiról, eszközrendszeréről beszéltek. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnöke elmondta, hogy ha a konferencián elhangzottakat már tizenöt évvel ezelőtt tudja, és nem ennyi idő alatt kellett volna megtanulnia, akkor sokkal hamarabb juthattak volna el a mai szintre. Az előadások bemutatták a helyi fejlesztési ügynöki, illetve a falugondnoki szolgálatot, a szociális gondozás javítási lehetőségeit. Minden előadás után a résztvevők kérdéseket tehettek fel. Egri István, az ERMACISZA ügyvezető igazgatója elmondta: a Szilágyságban, általában a szórványban nem érződik ellentét, feszültség a különböző csoportok között. Mindenki tudja, hogy kisebbségi helyzetben kötelező az együttműködés. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke szerint: ez számunkra természetes. Boncidai Csaba, szilágyperecseni polgármester szerint megkönnyíti a dolgunkat a civil egyesületek segítőszándéka. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke elmondta: a megyei tanács már második éve pályázati rendszerben ítéli oda a különböző célokra szánt pénzalapokat. A kolozsvári székhelyű ERMACISZA bármely szakterületen segít, szociális vagy falufejlesztési szakemberek képzését is vállalja. /Józsa László: Civil szervezetek szilágyperecseni konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) rendezésében október 13-án megkezdte munkálatait a VIII. Civil Fórum. A megnyitón Egri István ERMACISZA-elnök kifejtette, nyitást kell kezdeményezni a román civil társadalom irányába, amely sokszor nyújtott komoly támogatást. Adorjáni László református lelkész, az Agnus Rádió igazgatója érzékeltette a civil szervezetek soraiban munkálkodók viaskodását a közönnyel, a kifulladással. Somai József Új orientációk a forrásteremtésben című előadásában kitért arra, hogy az elosztásban bizalmi, s nem szakmai szempontok érvényesülnek, ezért a függetlenségnek és a nyilvánosságnak valós teret kell biztosítani. Kérdés, hogy az RMDSZ autonómia-jelszava mögött milyen elképzelés húzódik: felülről diktált vagy a civil társadalom irányából érkező autonómia? A magyarországi támogatások mértéke tisztázatlan. Ha ismert lenne, hogy az állami költségvetésnek hány százalékával segítik a határon túli magyarságot, biztosabban lehetne tervezni a jövőt. /Ördög I. Béla: Zajlik a VIII. Civil Fórum – 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

A bizonytalan támogatási rendszer miatt szükségessé vált, hogy a civil szervezetek képesek legyenek alternatív források megteremtésére, mivel a jelenlegi pályázati rendszer nem teszi lehetővé, hogy a különböző civil szervezetek működési költségekre is pályázhassanak – foglalta össze Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) elnöke az október 14-én véget ért VIII. Civil Fórum legfontosabb következtetését. A VIII. Civil Fórum célja ezúttal is a szakmai segítségnyújtás volt. Különböző ötleteket vettetek fel arra vonatkozóan, hogyan gazdálkodhat egy civil szervezet, működhet együtt vállalkozásokkal vagy növelheti bevételeit különböző rendezvények szervezésével. A rendezvényen több mint 220 civil szervezet vett részt. /Kiss Előd Gergely: VIII. Civil Fórum: közösségi forrásteremtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ „A pályázás immár nem elégséges egy szervezet optimális működtetéséhez, az »ingyen« civilkedés ideje lejárt” – hangsúlyozta Puskás Bajkó Gábor, a Brassai Társaság képviselője az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) nyolcadik alkalommal megszervezett Civil Fórumán. A Közösségi forrástermelés elnevezésű találkozón többször is elhangzott: a civil szervezeteknek alternatív pénzforrásokat kell találniuk, hiszen havonta szembesülnek kiadásokkal. Szükség van a tudatos arculatépítésre, amelyet elsősorban a célközösségek szintjén kell elkezdeni, erről beszélt Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum elnöke. /Saját források megteremtését szorgalmazzák. Vége az „ingyen” civilkedésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

Az erdélyi magyarok inkább hajlanak a civil kezdeményezésre és társulásra, mint a magyarországi vagy a román lakosság, derül ki az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) tavalyi évre vonatkozó felméréséből. Az Ermacisza az erdélyi magyar civil szféra kisebbségi és nemzetiségi sajátosságait, értékeit és hiányait vizsgálta. Erdélyben az utóbbi években visszaesett az 1999-ben még felfelé ívelő szervezetalapítási hullám. Míg 1990-ben 43 szervezetet alapítottak, kilenc évvel később ez a szám 29-re csökkent, tavaly pedig mindössze hat új szervezet jött létre. Az Ermacisza tizenöt megye civil kezdeményezéseit vizsgálta; a legtöbb szervezet Hargita és Kolozs megyében van. A civil kezdeményezők túlnyomó része (42 százalék) a kultúra és művelődés terén tevékenykedik. Költségeiket javarészt alapítványi támogatásokból fedezik; a felmérés szerint a szervezetek működése szempontjából a legfontosabbak a magyarországi, pályázati úton elnyert összegek. Az egyesületek, alapítványok leginkább az Illyés Közalapítvány támogatását veszik igénybe (70,9 százalék), ezt követi a hazai Communitas Alapítvány, amelytől a szervezetek 60,2 százaléka jutott legalább egyszer támogatáshoz a rendszerváltás óta. A legnagyobb bevételek a szociális és oktatási-kutatási szervezetek esetében fordulnak elő. Jellemzőbb az erdélyi magyar civil szférára az önkéntesek foglalkoztatása: a szervezetek 60 százalékánál több mint húsz önkéntes tevékenykedik. /F. N.: Az erdélyi magyar civil szféráról készített felmérést az Ermacisza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Április 16-tól új székhelyen fejti ki tevékenységét Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítvány a (ERMACISZA), valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ). Az irodaavatóra Április 14-én került sor. Egri István, az ERMACISZA elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és hangsúlyozta: szponzorok segítségével lehetett megvalósítani az új székhelyre való költözést. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke megjegyezte: ez is bizonyítja, hogy a civil és a gazdasági szféra között javult a kapcsolat. A Balassa (Aviator Badescu) utca 35. szám alatti irodába befogadták a Zöld Erdély Egyesületet, valamint a Bolyai Kezdeményező Bizottságot is. /(köllő): Hétvégi irodaavató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója egyik kiemelt szakmai programja Sepsiszentgyörgyön, a Puskás Tivadar Szakközépiskola dísztermében zajlott, ahol a nemrég alakított Civek ― Civilek Háromszékért Szövetség tartotta első konferenciáját. A konferencia azt kívánta körüljárni, miként kapcsolódjanak be a hazai civil szervezetek az uniós vérkeringésbe úgy, hogy a globalizációs folyamatokban az itteni közösségek sajátos értékei se csorbuljanak ― fogalmazott Bereczki Kinga, a Civek elnöke. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány vezetője a szervezetek hosszú távú, hatékony működésének jellemzőit sorolta fel, Bakk Miklós egyetemi tanár arról beszélt, milyen negatív következménye volt annak, hogy a romániai magyarság forrásmegosztása nem történt meg, a civil szervezetek által elérhető pénzek java részéről a politika dönt. Az eseményre elkészült a közel száz háromszéki civil szervezet első katalógusa. /Ferencz Csaba: Hálóban a közösségért (Civek konferencia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Kolozsváron évek óta októberben nagyszabású seregszemlére gyűlnek össze a civil szervezetek, hogy egy adott tematika mentén átgondolhassák, megbeszélhessék a felmerülő problémákat. A Civil Fórum néven ismert konferencia idén helyszínében is szolgál újdonsággal: október 19–20-án ezúttal Csíkszeredába várják a szervezetek képviselőit. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány /ERMACISZA/ elnöke kifejtette, hogy alapítványuk 1999 óta minden évben megszervezi az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. Ezek a rendezvények elsősorban az erdélyi magyar társadalom javát szolgáló ismeretek és elképzelések köztudatba kerülésére adnak lehetőséget. Fontos a közös fórum, egymás problémáinak, terveinek megismerése. Az október 19–20-án Csíkszeredában sorra kerülő Civil Fórumnak az „Európai Uniós források” címet választották. Az erdélyi magyar civil szervezetek jelentős része Székelyföldön működik, 30 százalékuk Hargita megyei. /S. B. Á. : Civil Fórum – ahol a civilek összefognak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Csíkszereda először ad otthont az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által immár kilencedik alkalommal megszervezett Civil Fórumnak. A Csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban zajló rendezvény munkálatai október 19-én kezdődtek. Idén a központi téma az európai uniós források. A civil társadalomnak nincs városokhoz köthető központja, a civil társadalom nem más, mint emberek hálózata – hangsúlyozta Egri István, az ERMACISZA elnöke. /Orbán Ferenc: Civilek seregszemléje Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Az iskolák egy része kapva kap rajta, más része képtelen élni az adófelajánlással. Immár harmadik éve lehetőség van a jövedelemadó két százalékának felajánlására, sok intézmény – főleg iskolák – nem élnek a lehetőséggel. Iskolák mint intézmények nem kaphatják meg közvetlenül az adóból felajánlható kétszázalékos támogatást, viszont a legtöbb tanintézet mellett ma már működik egyesület vagy alapítvány, és ezek tudják hasznosítani a felajánlott összegeket az iskolák javára. A bukaresti Ady Endre Líceumban kiosztják a diákoknak a kitöltendő űrlapot a magyar iskolát támogató bukaresti Ady Endre Társaság adataival. Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Alapítványának elnöke elmondta, ők kampányolnak, civil szervezeteken akarnak segíteni. /Két százalék, de kinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Pár hete megnyílt Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, az ERMACISZA turkáló boltja. A TexStil nevet viselő bolt központi helyen, a Jókai (Napoca) utca 4. szám alatti udvarban található meg, bevétele teljes mértékben az ERMACISZA fenntartását szolgálja. /- f –: Tedd le a garast a civil szervezetek mellett! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Önszerveződés közművelődési (kulturális) területen. Többek között e címmel olvasó tanulmány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványának, Civil Fórum folyóiratnak az április-júniusi összeállításában. Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kultúrára várva címmel jegyzi: „így értelmezem a közművelődést: lehetőségteremtés olyan kulturális együttlétre, amely felemel, megnyugtat, örömmel tölt el. (...) Azok mellett kívánunk kiállni, akik napi tevékenységük által bizonyítják: tudják, látják, teszik. Mármint a kultúra közvetítését". Csáki Rozália, a lap főszerkesztője Magasba emelő mélység címmel summázta a lap tartalmát. Érték és minőség a közművelődésben címmel dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi oktató fejtette ki gondolatait. Interjú olvasható Balla Zoltánnal, a Székelyföldi Közművelődésszervezők Egyesületének elnökével, valamint Péter Orsolyával Fiatalon a közművelődés szolgálatában címmel. Dr. Balázsi Károly a népfőiskolai mozgalom éveit elevenítette fel. /Az önszerveződést átfogó Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) immár tizedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. A konferencián a következő hat témakörről lesz szó: Képzések, humán-erőforrás fejlesztés; Strukturális Alapok civileknek; A civil szféra és az önkormányzatok együttműködésének lehetőségei; Forrásteremtés és élet a pályázatokon túl; Nyilvánosság és társadalmi részvétel; Önkéntesség – a civil társadalom meghatározó erőforrása. A Civil Fórum keretében a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének éves közgyűlésére is sor kerül. /X. Civil Fórum decemberben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Tizedik alkalommal szervezi meg kétnapos civil fórumát az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA), amelyen civil szervezetek, cégek, önkormányzatok és egyházak képviselői találkoznak. A rendezvény idén az Értékünk az ember címet viseli, helyszíne Kolozsváron az Unitárius Kollégium. A találkozót december 5-én Csáki Rozália, az ERMACISZA elnöke és Balázs Zoltán református lelkész, a Pro Erked Egyesület elnöke nyitotta meg. Átadták a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége által alapított Az év civil szervezete díjat is, jelezte Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a kétnapos rendezvény társszervezője. A kitüntetést idén a kézdivásárhelyi Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesület kapta. Bodó Barna, a MCSZESZ elnöke elmondta, „civil szervezeteknek szükségük van az érdekvédelemre való felkészülésre. ” /Értékünk az ember – X. Civil Fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Ünnepi eseménynek nevezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) létrejöttét, amely április 3-án alakult meg Kolozsváron. A fórum másik alapító tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László úgy értékelte: jó hangulatú, bizalomerősítő tanácskozást zártak. A paritásos alapon működő testületnek két társelnöke van Markó Béla és Tőkés László személyében, továbbá hat-hat delegátus. A két társelnök mellett két ügyvivőt is megbíztak, az RMDSZ részéről Kelemen Hunor ügyvezető elnököt, az EMNT részéről pedig Toró T. Tibor EMNT-alelnököt. A testület annyiszor ülésezik, ahányszor szükséges, de legalább félévente egyszer. A legközelebbi ülést júniusra tervezik. A testület hét munkacsoport létrehozásáról határozott, amelyek az autonómia, kül- és nemzetpolitikai, ifjúsági, oktatási, gazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi, illetve önkormányzati témakörökben fejtik majd ki tevékenységüket. Elhangzott: az autonómia munkacsoport már a következő napokban létrejön. Tőkés László bejelentette: az EMNT részéről több szervezet képviselteti magát az EMEF-ben. Megjelent a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselője is, de nem volt világos, hogy megfigyelői státusban vagy teljes jogú tagként vett részt az ülésen. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyáltalán nem küldött képviselőt a tanácskozásra. Tőkés szerint, ha az SZNT az autonómiáért harcol, akkor küldöttjének ott volna a helye. Az EMNT részéről a testületben jelen van az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), és az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége (ERMACISZ) egy-egy képviselője is. Az SZNT az EMEF-fel kapcsolatos álláspontját Tőkés Lászlónak címzett március 30-i levelében fogalmazta meg. Az SZNT emlékeztetett: 2005-ben az EMNT határozatot fogadott el, amely kimondja, hogy az RMDSZ ne nyújtson be közös autonómia-tervezetet, hanem támogassa az SZNT és az EMNT által a törvényhozáshoz benyújtott statútumot. Ennek a határozatnak a szellemében az SZNT úgy érzi: nincs szükség olyan munkacsoportra, amely elvégezné „a különböző közösségi autonómiaformák koncepcióinak egyeztetését, és egységes jogi kodifikációját”. A tanács képviselői abban reménykednek, hogy „a szövetség, amelyet az EMNT és az RMDSZ megkötött, végül meg fogja találni a helyes utat az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek, köztük Székelyföld autonómiájának hiteles és hatékony képviselete felé. Amikor ez megtörténik, akkor és csak akkor, ott lesz Önök mellett a Székely Nemzeti Tanács képviselője is. Egyenrangú partnerként …” Szász Jenő, az MPP elnöke elmondta: az MPP képviselője megfigyelőként vett részt a fórum megalakulásán. /Sz. K. : Megalakult az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Húsz év: a KMDSZ hév
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmények magyar diákjainak érdekképviseleti, érdekvédelmi és kulturális szervezete.
A rendszerváltás lehetőségeit az elsők között kihasználó, 1990-ben alakult, a kolozsvári magyarság életében kulcsfontosságú szerepet betöltő nonprofit és apolitikus civil egyesület. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy Erdély egyik legrégibb és legismertebb civil szerveződése és diákszervezete is egyben, számos megvalósítás fűződik nevéhez.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség meglehetősen ellentmondásos helyzetben működik húsz éves születésnapjának küszöbén. Büszkék vagyunk a múlt számtalan megvalósítására, az önálló állami magyar felsőoktatásért befektetett munkánkra, a kolozsvári kulturális- és szabadidős életben betöltött szerepünkre, a több száz nevünkhöz fűződő rendezvényre, a diákoknak biztosított ösztöndíj- és utazási lehetőségekre, a helyi- és országos diákmozgalmi életben betöltött szerepünkre.
Ugyanakkor nem lehet elhallgatni azokat az állapotokat sem, amelyek hosszú távon tevékenységünk rovására mennek. A diákszervezet saját infrastruktúra nélkül nemcsak légüres térben mozog, hanem jelentős forrásoktól is esik el.
A történelmi városfal tövében, a Petőfi utcán található ház nehezen képes betölteni funkcióit. Az épület régi, több száz éves, 60 m2-es, régi víz-, fűtésrendszerrel, nyílászárókkal rendelkezik. Egy modern, többfunkciós iroda fellendítené a szervezet életét, és számos lehetőséget biztosítana.
Az alábbiakban szeretnénk bemutatni, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség húszéves tevékenységét, valamint működésünk problémáinak gyökereit.
Egyetem
A KMDSZ a kolozsvári magyar főiskolások érdekképviseleteként jött létre, így természetesen kulcsfontosságú szereppel rendelkezett az egyetemi életben is.
A szervezet első tevékenységei közé tartozott az 1990 márciusában mintegy 800 diákot megmozgató ülősztrájkja, az egykori Bolyai egyetem lépcsőin, amely egy békés tiltakozás a magyar nyelvű egyetemi oktatás megtagadása miatt. Ugyanez az év áprilisában a KMDSZ vezetősége részt vesz a Bolyai Társaság alapító gyűlésén, így vállalva szerepet az önálló magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtéséért folyó harcban. 1991-ben első ízben indulnak a Bolyai Szabadegyetem előadásai. 1997-ben a tanügyi törvény közösségi vitáján konstruktívan vettek részt a diákszövetség küldöttei.
2009-ben a Bolyai Kezdeményező Bizottság Báthory-díjjal tüntette ki a KMDSZ-t.
Közösségben betöltött szerep
1990. január 25-i megalakulása óta a szervezet fontos szerepet tölt be a kolozsvári magyar közösség és diákság életében. A főiskolások érdekeinek képviseletéért létrejövő KMDSZ az évek során folyamatosan építette ki tevékenységi körét ezáltal a civil szféra számos területét érintve.
Kiterjesztve Kolozsvár határait már megalakulásának évében meghatározó szerepe volt az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) létrejöttében, majd kilenc év elteltével az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány alapítótagjává vált.
A KMDSZ sajtótermékei is számos éven keresztül kísérték a diákságot. A kolozsvári Szabadság napilap mellékleteként megjelenő Campus első száma 1990-ben került az asztalokra. A diáklap teret enged az egyetemisták véleményének kifejezésére, szócsőként üzemel. A KMDSZ-t és a diákságot egymáshoz közelebb hozó hetilapként született meg 1995-ben a Perspektíva, amely laza stílusának és közérthetőségének köszönhetően az elmúlt 15 évben mit sem vesztett népszerűségéből.
A szervezet nem csupán a diákság mindennapi problémáival kívánt foglalkozni, hanem céljául tűzte ki a magyar kultúra ápolását azzal, hogy minden évben nyilvánosan emlékezik meg a nemzet kiemelkedő eseményeiről, tisztelegve az október 23-ai és március 15-ei hősök emléke előtt. A megemlékezéseket azokban az években is megtartották, amikor a funari intézkedéseknek köszönhetően erre egyáltalán- vagy csak nagyon nehezen kerülhetett sor.
Kolozsvár műemlékeinek megőrzése is sokat jelent a szervezetnek: amikor 1992 decemberében a főtéren lévő Mátyás-szobrot meggyalázták, a diákok néma tüntetéssel fejezték ki tiltakozásukat. A város értékei közé tartozik a híres Házsongárdi temető, melynek elhanyagolása ellen a KMDSZ több alkalommal is fellépett.
A kolozsvári magyar ifjúság jövőképének előrelendítése érdekében a szervezet 2000-ben létrehozta a Karrierirodát amely lehetővé tette a friss diplomások és a munkaérőt kereső cégek kapcsolatteremtését. Az Állásbörzén résztvevők széleskörű tájékoztatást kaphattak a munkaerőpiacról és az elvárásokról.
Programok
Mint minden évben, 2010-ben is megszervezésre kerülnek a már jól ismertek mellett új rendezvények.
A 20-ik születésnapját ünneplő KMDSZ megannyi programot kínál, megcélozva úgy az egyetemre készülőket, mint az egyetemtől búcsúzókat (Marabutábor, Végzősökfüzete, Állásbörze).
Az erdélyi magyar tudományos életben hiánypótló szereppel bíró XIII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára (ETDK) májusban kerül sor.
A magyar diákság etalonrendezvénye, az évről-évre mintegy 1200 résztvevőt és 5 napi rendezvénysorozatot felölelő Diáknapokat is a szervezet ápolja.
Természetesen idén is gondoskodunk a gólyákról, akiknek egy éjszakai túra keretein belül minden lehetőségük adott lesz a város megismerésére. A közösségi életbe való beilleszkedést a Gólyatábor és egy hagyományos Gólyabál segíti majd elő. Forrás: Erdély.ma