Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-nek nyilatkozott: a HTMH továbbra is biztosítani szeretné a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, valamint a megalakult szakértői bizottságok érdemi munkáját. "A szakértői bizottságokban már elkezdődött a külföldi magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény előkészítése, és augusztusban várhatóan a kormány elé kerül a törvényjavaslat, amelyet legkésőbb decemberig elfogadhat az Országgyűlés". A kormány, a HTMH és a kormányzó pártok továbbra is szükségesnek tartják, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is biztosítsa az alkotmány a szavazati jogot. Az ellenzéki pártok egyelőre elzárkóznak ettől a kérdéstől. A Határon Túli Magyarok Hivatala vállalkozik az Erdélyi Felekezetközi Alapítványi Egyetem feltételeinek megteremtését szorgalmazó elképzelések koordinálására, és e célból januárban megkezdi munkáját egy, a HTMH mellett működő programiroda. Az iroda munkatársai együttműködnek majd az erdélyi magyar egyetem alapítóival, az erdélyi történelmi egyházak képviselőivel és minden érdekelt szakmai szervezettel. Szabó Tibor utalt arra, hogy reményeik szerint az új erdélyi magyar magánegyetem szervesen fog illeszkedni a nemzetközi egyetemi hálózatba, és szoros együttműködést alakít ki a nyugati felsőoktatási központokkal. /A HTMH vállalkozik az erdélyi magánegyetemmel kapcsolatos koordinációra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

"Szept. 22-én ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, napirendjén szerepelt az alapítványi magánegyetem, a román állami keretekben zajló magyar felsőoktatás, valamint a magyar kormány támogatási rendszere. A résztvevők leszögezték: minden döntés és intézkedés annak a folyamatnak a része, amely végső soron az önálló állami magyar egyetemhez fog vezetni. A tanácskozásról Nagy F. István oktatásügyi alelnök adott tájékoztatást. Megpróbálták felmérni azt a segítséget, amelyet a civil szféra és a politikum biztosíthat a felekezetközi alapítványi egyetem optimális beindításához. A másik kérdéskör a Babes-Bolyai Tudományegyetem új chartájának elfogadásával kialakult helyzet elemzése volt. Az új charta nem fogalmazta meg maradéktalanul az igényeket, de a lehetőséget optimálisan ki kell használni. "Elértük azt, hogy már hatezren tanulnak magyarul, létrejött két új magyar kar - a háromszor 25 fős jog, illetve közgazdaságtan" - mondta Nagy F. István. A tanácskozáson részt vett a magyar oktatási minisztérium részéről Ríz Ádám, aki beszámolt a magyar állami támogatásban eszközölt változtatásokról és meghallgatta az elhangzott igényeket. - A Petőfi-Schiller multikulturális egyetem kérdése nem került szóba. Nagy F. István azonban úgy véli: ez is egyike a cél felé vezető utaknak. Szerinte egy olyan állami finanszírozású tudományegyetem ellen, amely magyar többségű szenátussal rendelkezik, amelyen az egyetemi autonómia értelmében a döntési jog a német fél figyelembevételével a magyar részre tartozik, nem hozható fel szakmai ellenérv. Politikai ellenérv annál inkább. Kérdés ugyanis, hogy ezt az egyetemet a többségi politikai akarat minek szánta. /Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. Lépésről lépésre az önálló magyar egyetem felé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./"