Múzeum a kastélyban (Miklósvár)
Miklósváron megalapítják az Erdélyi Élet Múzeumát, a tárlatnak a felújítás alatt álló Kálnoky-kastély ad helyet. A múzeum több korszakot idéz fel, korhű berendezésekkel eleveníti meg az egykori nemesi, polgári és paraszti életmódot. Az ónémet, biedermeier, reneszánsz és barokk korba kaphat majd betekintést a látogató – mondta el érdeklődésünkre gróf Kálnoky Tibor, a kastély felújítója, a múzeumalapítás kezdeményezője. Ha a terv sikerül, a kastélymúzeum Erdővidék egyik vendégforgalmi vonzerejévé válhat.
A miklósvári Kálnoky-kastély 1648-ban épült egy korábbi épület alapjaira. Az idők folyamán a Kálnoky nemzetség többször átépíttette, nemcsak bővítés céljából, de földrengés, tűzvész – 1848-ban a köpeci csata után labancok égették fel, akkor veszett oda könyvtára – is szükségessé tette. Az épület késő reneszánsz külső díszítésével, architektúrájával egyedi a Székelyföldi kastélyok között. Gróf Kálnoky Tibornak nem sikerült visszakapnia ősei örökségét, így a birtokot az épülettel együtt hosszú távra bérbe vette a baróti önkormányzattól. A felújításhoz a Norvég Alaptól nyert támogatást a Kálnoky Alapítvány, a finanszírozás egyik feltétele az Erdélyi élet múzeumának életre keltése. A felújítást augusztusban fejezik be, már elkezdték a múzeum berendezéséhez szükséges tárgyak felkutatását. Korabeli bútorok, porcelán, üveg, kerámiakellékek, konyhaeszközök, szőttesek, szőnyegek, függönyök, lámpák, órák, kovácsoltvas tárgyak szükségesek a létesítmény korhűvé tételéhez, külön csoportot képeznek a kegytárgyak, papi ruhák – így mutatják be a hajdani erdélyi életet. A tárgyakat adományként fogadják, a jótevő neve megjelenik a múzeumnak felajánlott tárgy mellett. Esetenként vásárolnak is, ugyanakkor kölcsönbe is elfogadnak odaillő kellékeket, sőt, gyűjtőknek kiállítási lehetőséget biztosítanak. A munka során a nyílászárók üvegeit is cserélik, ehhez szükség lenne régi, 70-es évekbeli üveglapokra, akár hőszigetelőre cserélt ablaküvegek is szóba jöhetnek. Aki részt kíván venni a múzeumalapításban, a felajánlott tárgy fényképét a tkalnoky@yahoo.co.uk címre küldheti el.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyílt nap a miklósvári kastélyban
Az Erdélyi Élet Múzeuma
A Kálnoky Alapítvány két éve indította útjára a Kálnoky-kastély felújítását az EEA Grants és a román kormány anyagi támogatásával, mely most a befejező szakaszba érkezett. Április 22-én, szombaton a nagyközönség előtt is megnyitják a kastélymúzeum ajtóját, illetve szakmai tanácskozást is tartanak.
A program 11 órakor kezdődik az Erdélyi Élet Múzeumában, A miklósvári Kálnoky-kastély szerepe a helyi közösség életében címmel nyílik kiállítás a helyi I–IV. osztályos iskola diákjainak kiírt rajzversenyre beküldött pályamunkákból. Az ünnepélyes megnyitót 15 órakor tartják, a szakmai előadások 15.20-kor kezdődnek, többek között szó esik majd a miklósvári kastély a Kovászna megye turisztikai stratégiájában és erdővidék turizmusában betöltött szerepéről is. A kastélymúzeum kiállításait 17.45-től nyitják meg a nagyközönség előtt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Új kezdet évszázados falak közt (Miklósvári kastély)
Több évtizedes kényszerpihenő után ismét élő, új szereppel felruházott, idegenforgalmi célponttá alakult át Erdővidék egyik emblematikus műemlék épülete. A miklósvári Kálnoky-kastély felújítását, valamint az Erdélyi Élet Múzeuma megnyitását egész napos rendezvénysorozattal – kiállítással, díjátadóval, szakmai konferenciával – ünnepelte a Kálnoky Alapítvány, az alkalom kapcsán meghirdetett nyílt nap pedig számos látogatót vonzott a kastélyba.
Bár évek óta dolgoztak a kastély helyreállításán, az átfogó munkálat finanszírozására nehéz volt forrásokat szerezni – vázolta gróf Kálnoky Tibor a szombati sajtótájékoztatón, elismeréssel szólva a lehetőségről, mely révén sikerült megmenteni egy műemlék épületet a helyi közösség számára. A helyreállítást a Norvégia, Románia, Liechtenstein és Izland által létrehozott alap finanszírozta, a 29 hónapos futamidejű projekt április végén zárul, értéke közel 1,15 millió euró, jelentős része vissza nem térítendő támogatás. „Egy mindenki előtt nyitott múzeum jött létre, egy élő tér, ahol több rendezvény zajlik majd. Azt szeretnénk, ha mindig élet lenne itt, hogy a kastély a környék turisztikai attrakciójává nője ki magát” – ismertette az elképzeléseket gróf Kálnoky Tibor. Úgy vélte, nem szabad szem elől téveszteni, hogy Miklósvár Brassó és Segesvár közt helyezkedik el, amely nagyon fontos turisztikai tengely, miközben a hátrányos helyzetű Baróti medence nem igazán kapcsolódik az ország nagy forgalmú turisztikai hálózatához. Reményét fejezte ki, hogy a megújult ingatlan – mely mostantól bárki által látogatható – turisztikai és kulturális objektumként az idegenforgalmi körforgás részévé válhat.
A Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériumát képviselő államtitkár, Erwin Şimşensohn hangsúlyozta: a tárca jelentős összegekkel támogatja és kiemelten foglalkozik a kulturális örökségek revitalizációjával, illetve megőrzésével, szerepet vállalva a történelmi műemlék épületek, így az erdélyi kastélyok megőrzésében is.
Az Erdélyi Élet Múzeuma kialakításáról annak művészettörténész-szakértője, Várallyay Réka beszélt a Háromszéknek. A Kálnoky-kastély nagyon fontos, késő reneszánsz épület, mely számos elemet megőrzött a kor erdélyi építészetéből, ezért megpróbálták reprezentatívan bemutatni az erdélyi 17–18. századi művészetet. A középső térben például egy 17. századi itáliai csembaló másolata található, így a közeljövőben ünnepi események, koncertek is szervezhetők itt. Mivel a kastélyok díszeit mindig a cserépkályhák jelentették, így a legdíszesebb, legszínesebb cserépkályhát is a díszteremben helyezték el. „Arra gondoltunk, úgy tudjuk a látogatókhoz közelebb hozni a kastélyt, ha egy női, illetve egy férfi szobát reprezen¬tálunk – ami egyébként így is volt – a korabeli elnevezés szerint: az úr háza és az asszony háza (a ház itt a termet jelöli)” – ismertette a szakértő. Az asszony háza a 17–18. századi kultúrát mutatja be, ahol a hímzés, kézimunkázás mellett nagyon fontos volt a kertkultúra. A 18. századi vitrinben láthatók azok a kis üvegecskék, amelyekben rózsavizet, különböző virágvizeket tarthattak, és egy 17. századi botanikai könyvnek a lapjai is megjelennek. A férfi szoba Kálnoky Dénes alakjához kapcsolódik, aki a 19. században sokáig lakott a kastélyban, fontos pozíciót töltött be a szabadságharc alatt, majd azt követően ide vonult vissza. A teremben egy fotókópiát helyeztek el arcképéről, melyet a Székely Nemzeti Múzeum őriz, illetve az intézménytől kapták kölcsön íróasztalát, egy szép írószekretert is. A kastély két oldalán egy biedermeier, illetve egy ónémet szalont alakítottak ki. Utóbbi a háromszéki kúriák világát idézi, 19. századi ónémet bútorokkal, de Szekeres Attila István heraldikus jóvoltából főleg háromszéki kisnemesi és középnemesi családok címereinek gyűjteménye is itt látható – közölte Várallyay Réka. Hozzáfűzte: a pince boltozott termében a kastélytörténeti kiállítás található, melyet Fehér János nagyon részletesen, fotókkal dokumentálva írt meg. Ugyanitt egy 19–20. századi használati eszközökkel berendezett látványkonyha is helyet kapott. Összegzésként elmondta, fontosnak tartják, hogy a kastély hosszú távon bekapcsolódhasson a kulturális életbe, ezért családi programokat, tematikus napok szervezését egyaránt tervezik, a megújult parkban pedig egy szabadtéri színpadot is kialakítanak.
Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Kálnoky-kastélymúzeum új pompájáról (Miklósvár)
A miklósvári Kálnoky-kastély felújításáról, az ott berendezett múzeumról számolt be Erdővidék Múzeumában gróf Kálnoky Tibor, Magyarósi Imola művészettörténész és Lakatos Csilla muzeológus, majd szóba került az ingatlan hasznosítása is. Az Erdélyi Élet Múzeuma nemcsak letűnt korokról szól: az ott befogadásra kerülő rendezvények által zenét, irodalmat, képzőművészetet fog szolgálni, s hozzájárul ahhoz is, hogy a kis tájegység népszerűbbé, ismertebbé váljon a turisták előtt – hangoztatták a meghívottak.
Kálnoky Tibor úgy fogalmazott, közel harmincesztendős álma vált valóra azáltal, hogy a háborút követő évtizedekben romossá váló épület visszanyerte régi fényét. „Elhoztam ide feleségem, s mondtam neki, ezt az épületet fel fogjuk újítani. Nézte az épületet, majd nézett engem, de szerencsére nem kérdezte azt, hogy miből és miért, csak rábólintott, hogy rendben. Pedig nem is volt a miénk a kastély. Úgy képzeltük el, vendégházakat hozunk létre, azoknak pedig lesz akkora jövedelme, amiből költhetünk a kastélyra. A vendégházak elkészültek, de egyre több lett az alkalmazott, akiket fizetni kellett, folyton volt, amit javítani, úgy sosem telt rá igazán” – villantotta fel a kezdeteket az ősi kastélyt bő tíz esztendeje Barót városától haszonbérbe vevő gróf.
A rengeteg buktató ellenére Kálnoky Tibor és felesége, Anna nem adták fel: anyagi lehetőségeikhez mérten terveket készítettek – ahogy mondotta: papírhegyeket gyártottak –, szakemberekkel vették fel a kapcsolatot, s megpróbálták előkészíteni a terepet a majdani munkához. A lehetőséget a Norvég Alap kiírása jelentette: támogatásként bő egymillió eurót nyertek, amihez maguk részéről tíz százalékkal kellett hozzájárulniuk, azaz végül 1,2 millió eurós költségvetéssel foghattak neki a munkának.
Magyarósi Imola a felújítás során figyelembe vett szempontokról szólt. Mint mondotta, elsődleges feladatuknak tekintették, hogy munkájuk hiteles legyen. A Fehér János vargyasi művészettörténész által levéltárak mélyéről kibányászott inventáriumokból a kastélynak és parkjának gazdag leírását ismerték, s próbálták azokat iránytűként használni. Úgy érzi, a feladatot sikerült elvégezni, s a miklósvári Kálnoky-kastély ma Erdély legpéldásabban felújított műemlékei közé tartozik. Parkja, bár elvadult volt, de mivel évszázados fákban nincs hiány, nem volt nehéz dolguk a helyreállítással, s érzékeltetni tudják, milyen lehetett hajdanán; kialakították azt az angolkertet is, amelynek egy rajzát megtalálták. A kastély mellett újra van tó – ha ragaszkodnak az eredeti elképzelésükhöz, s a történelmi tavat állították volna vissza, az engedélyek beszerzése sokkal nehezebb lett volna, ezért csak fele méretben készült el, s nem a patak táplálja, hanem vízátnemeresztő réteggel képezték ki a víztükröt –, a kastély előtt pedig kialakították azt a füves teret, ami a jövőben számos rendezvénynek lehet majd helyszíne, köréje pedig tört kavicsból vontak keretet. A gabonást is felújították, de új szerepköre megmutatni, milyen lehetett valamikor egy szolgálati lakás. A gabonás faláról nem távolították el a felújításkor előbukkant, néhány évtizede odafestett Éljen május 1.! feliratot sem – maradjon annak a korszaknak mementójaként.
Magyarósi Imola többször hangsúlyozta a helyi mesterek szakértelmét: a kivitelezést a baróti vállalkozó, Derzsi Sámuel alkalmazottjai végezték, a kovácsolást az Olasztelekről elszármazott ifj. Bene János és a falu hírnevét otthon tovább öregbítő Nagy György, az asztalosmunkáért és a farestaurálásért Jakab Árpád és Pál Miklós felelt, ácsként a kisbaconi Benedek András dolgozott, a kőrestaurátor Nagy Benjámin volt, a falkép-restaurálást és a stukkókat Kiss Lóránt készítette, a tájépítész Fekete Albert volt, az üvegmunka a csíksomlyói Egyed János kezét dicséri, a korabeli kályhák hű másának elkészítése Péter Alpár sepsiszentgyörgyi képzőművész szakértelméről tesznek tanúbizonyságot.
Lakatos Csilla, a múzeum alkalmazottja a kastély berendezéseinek szempontjairól beszélt. Mint mondotta, a Nagypalota egyik részében kapott helyett az Asszony háza Terem, ahol a késő reneszánsz–korai barokk tárgykultúrájával mutatják be az asszonyélet mindennapjait, az Úr háza Teremben a XIX. századi nemes úr életébe tekinthetünk be. A biedermeier szalont a XIX. század első feléhez kapcsolódó tárgyakkal rendezték be, az ónémet szalonban pedig az 1850–1900-as évek közt a háromszéki polgári életmódot rekonstruálták, és egy hálószoba is megtekinthető. A kastély tetőterében három szoba vár berendezésre, pincéjében konyhát szereltek fel, s van egy terem, amely eseményekre lesz kibérelhető. A muzeológus ígérte: a kastély folyamatosan nyitva lesz, rendezvények tucatjait fogja befogadni, s azért fognak dolgozni, hogy a tájegység kulturális központjává váljon. Közelebbről csatlakoznak a Múzeumok éjszakája rendezvényhez, s június közepén kamarakoncertnek is otthont biztosítanak.
Hecser László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Körülményes a háromszéki műemlékek védelme (Megyei Művelődési Igazgatóság)
A megyei művelődési felügyelőség és a Székely Nemzeti Múzeum égisze alatt működött műkincsvédelmi hivatal összevonásával 2001-ben alakított megyei művelődési igazgatóság új vezetője számára kiemelt fontosságú a műemlékek védelme. Ha szükséges, bűnügyi eljárást is kezdeményeznek.
A Bartók Botond nyugdíjba vonulásával áprilisban megüresedett ügyvezető igazgatói tisztségbe a hivatal régi munkatársát, Kelemen Antónia Izabella egyetemi adjunktust nevezte ki június 6-ától a kulturális minisztérium. Az új vezető tegnapi sajtótájékoztatóján ismertette a hivatal tevékenységi körét: műemlékek és emlékművek nyilvántartása, a beavatkozások engedélyezése, a munkálatok követése, egyszóval a kulturális örökség védelme. A hivatal bocsát ki műkincsekre szóló kiviteli engedélyeket, továbbítja a múzeumi gyűjteményeket akkreditáló dokumentációkat, mint legutóbb a miklósvári Kálnoky-kastélyban berendezett Erdélyi Élet Múzeuma számára. Az igazgató hangsúlyozta, események szervezése nem tartozik hatáskörükbe. Háromszéken 594 műemléket és emlékművet tartanak nyilván, ezek régészeti, építészeti és ipartörténeti műemlékek, továbbá köztéri szobrok, térplasztikák, emléktáblák, lehetnek állami, magán vagy egyházi tulajdonban. A legtöbb műemlék Sepsiszentgyörgyön található, szám szerint 72, Kézdivásárhelyen 35, Csernátonban 33, Vargyason 31, Uzonban 19. Arra törekednek, hogy a törvények betartásával óvják a műemlékeket az avatatlan beavatkozásoktól. A visszajelzések nem mindig pozitívak, egyes tulajdonosok azt állítják, hogy tevékenységükkel gátolják az építkezési, javítási munkálatokat. Az ellenőrzés állandó tevékenységük, terepen követik a munkálatokat, ha esetleg felfedeznek olyanokat, amelyeket engedély nélkül végeznek, akkor intézkednek – mondotta az igazgató. Mióta átvette az intézmény vezetését, rendszeressé vált a terepmunka – tette hozzá. Engedélyezésnél gondot okoz, hogy a közigazgatási egységek nem rendelkeznek felújított általános urbanisztikai tervvel (PUG). Uzoné nemrég készült el, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely a véghajrában van. Amennyiben nincs még urbanisztikai terv, védelmi övezetnek számít a műemléktől számított 100 méteren belüli terület városon, 200 méteres körzetben falun, 500 méteres kerületen belül külterületen. Például Kézdivásárhely belvárosa teljes egészében védett, ott régészeti leletmentésnek kell megelőznie a beavatkozásokat. Különleges helyzet van Árkoson, hiszen a belterület 40 százalékát védetté nyilvánították, mivel két műemlék, az unitárius erődtemplom és a Szentkereszty-kastély között terül el. Minden beavatkozásra engedélyt kell szerezni, ahhoz dokumentációt kell letenni, ebből sok kellemetlenség adódott – mondotta az igazgató.
Az igazgatóság együttműködik a kataszteri hivatallal és a bűnügyi rendőrséggel, az ellenőrzéseket közösen végzik. Néhány esetben bűnügyi eljárást kezdeményeztek a rendőrségen. Korábbi ügy a Nagybaconban törvénytelenül lebontott B kategóriás műemlék épület, a 19. században épült Árkádos ház esete. Folyamatban van egy másik ügy: Futásfalván megsemmisült egy székely kapu. A napokban új bűnügyi eljárás kezdeményezésére kerülhet sor. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen utca végén, a Debren-patak partján levő volt városi vágóhidat 1905-ben építették Gyárfás Győző, Háromszék vármegye királyi főmérnöke tervei alapján. B kategóriás műemlék, amelynek állapota folyamatosan romlik, nem tartják karban, s már veszélyezteti a környezetben levők épségét is. Az épület állami tulajdonban, a Román Autóklub vagyonkezelésében van. A Román Autóklubot felszólították a karbantartásra, az itteni fiók vezetője azt állította, tehetetlen, a bukaresti vezetőség intézkedhet. Lejárt a 90 napos felszólítási határidő, következő lépésben rendőrségre adják – mondotta az igazgató. Kelemen Antónia elmondta, az ilyen helyzeteket meg szeretnék előzni. Körlevélben ismertették a polgármesteri hivatalokkal a törvényeket, kötelezettségeiket, adatokat kérve az adatbázisok kiegészítésére, de a 45 önkormányzat közül csak hattól kaptak választ. Sok esetben a szoborállítás után próbálják elintézni a törvényi formaságokat. Az igazgató hangsúlyozta, tanácsadással bármikor az ügyfelek rendelkezésre állnak, hogy megelőzzék a törvénytelen helyzeteket. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)