Ágyúmaketettet foglalt le lőfegyverként a román rendőrség
Színházi kellékként használt 1848-as ágyúmaketettet foglalt le Székelyszenterzsébeten a román rendőrség – közölte pénteken Kincses Kálmán, a település református lelkésze, az Erdélyi Ba- ranta Szövetség elnöke. A Hargita megyei rendőrség korábban azt közölte: december 13-án minősített csempészés, és a fegyvertartási törvények meg- szegése gyanújával indított nyomozást, miután a fegyverosztály munkatársai egy engedély nélkül tartott, Magyarországról behozott tüzérségi eszközt azonosítottak egy Székelykeresztúr melletti településen.
A Mediafax hírügynökség az illegális pirotechnikai eszközök (petárdák, orvvadászatra használt eszközök) lefoglalását célzó rendőrségi razziákról szóló hírében számolt be a Székelyföldön lefoglalt ágyúról.
Kincses Kálmán az MTI-nek elmondta: tavaly ünnepi beszédet mondott a Tápióbicskei Tavaszi Emlékhadjáraton és ekkor kapta ajándékba a hagyományőrző rendezvény szervezőitől az ágyúmakettet, amely szerinte az Európai Unióban sehol nem engedélyköteles. Hozzátette: ő maga fordult a székelykeresztúri rendőrséghez, hogy tisztázza, kell-e engedélyeztetni Romániában a hagyományőrző kelléket. Korábban ugyanis a Romániában sem engedélyköteles hagyományos íjakat is többször elkobozta a Kovászna megyei rendőrség a baranta szövetség tagjaitól – mutatott rá az egyesület elnöke.
Kincses Kálmán beszámolt róla: a hatvan centiméter hosszú maketthez hangtechnikai töltetek járnak, amelyekkel az ágyúlövés hangját lehet imitálni, és ezeket használták is a tavalyi falunapok alkalmával.
Miután a rendőrségi nyomozásról a magyarországi ajándékozók is értesültek, Vukics Ferenc, az Országos Baranta Szövetség elnöke, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója levelet írt az adományozás körülményeiről, amelynek román nyelvű fordítását a Hargita megyei rendőrségnek is eljuttatták.
„A makett ágyúként való használatra alkalmatlan. Miután az öntés nem szabványeljárással történt, ezért hangtechnikai töltet biztonságos használatához is meg kellett erősíteni egy 5mm-es falvastagságú csőbetéttel. Maga az eszköz csak hangtechnikai eszközként hasznosítható. Az ilyen főfurattal rendelkező eszköz nem minősül elöltöltős fegyvernek. A pirotechnikai, a hangtechnikai tevékenységet minden európai országban elkülönítik a lőfegyverekről és lőszerekről szóló rendelkezésektől" – írta a magyarországi szakértő a Székelyföldön lefoglalt ágyúmakett ügyében.
MTI
Erdély.ma

Lőfegyvernek tartják a hargitai rendőrök a ’48-as ágyúmakettet
Színházi kellékként használt 1848-as ágyúmakettet foglalt le Székelyszenterzsébeten a rendőrség. Miközben Kincses Kálmán, a település református lelkésze állítja, a makett nem engedélyköteles, a hatóságok szerint illegálisan hozták be az országba.
A Hargita megyei rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint december 13-án minősített csempészés és a fegyvertartási törvények megszegése gyanújával indult nyomozás, miután a fegyverszakértők egy engedély nélkül tartott, Magyarországról behozott tüzérségi eszközt azonosítottak a Székelykeresztúr közeli településen.
A Mediafax hírügynökség az illegális pirotechnikai eszközök (petárdák, orvvadászatra használt eszközök) lefoglalását célzó rendőrségi razziákról szóló hírek között számolt be a Székelyföldön lefoglalt ágyúról. Ştefan Teslovan, a megyei rendőr-főkapitányság fegyverekért, robbanóanyagokért és veszélyes anyagokért felelős főosztályának parancsnoka a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az 1848-as ágyú másolatát egy helyi lakos udvarán foglalták le. A felügyelő szerint a talpára helyezett ágyút illegálisan hozták be Magyarországról, mivel nem értesítették a román határőrséget és a vámügyi szerveket. Teslovan hozzátette, a makettet lefoglalták, és ballisztikai vizsgálatnak vetik alá.
Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkész elmondta: tavaly ünnepi beszédet mondott a tápióbicskei tavaszi emlékhadjáraton és ekkor kapta ajándékba a hagyományőrző rendezvény szervezőitől az ágyúmakettet, amely szerinte az Európai Unióban sehol nem engedélyköteles. „Elővigyázatosságból értesítettem a rendőrséget a színházi kellékként használt ágyúmakettről, nehogy utólag belekössenek, ha valamelyik rendezvényünkön használni akarjuk” – mondta el a Krónika megkeresésére Kincses Kálmán.
Az Erdélyi Barantaszövetség elnöki tisztségét is betöltő pap felidézte, a rendőrök a bejelentés után kimentek hozzá, és vizsgálati célból elvitték a makettet. „Azért tartottam fontosnak, hogy szóljak nekik, mert volt már olyan eset a barantás hagyományos íjakkal, hogy az európai uniós jogszabályok értelmében nem voltak engedélykötelesek, ám a romániai törvények másként rendelkeztek. Erről az ágyúmakettről is biztosan tudom, hogy nem minősül fegyvernek, és sem Magyarországon, sem az Unió más országában nem kell engedélyt kiváltani rá” – magyarázta Kincses Kálmán.
Elmondta továbbá: a hatvan centiméter hosszú maketthez hangtechnikai töltetek járnak, amelyekkel az ágyúlövés hangját lehet imitálni, és ezeket használták is a tavalyi falunapok alkalmával. „Én azóta semmilyen értesítést nem kaptam a rendőrségtől, a televíziós híradókban láttam, hogy a szóvivő azt nyilatkozta, amíg meg nem győződnek az ellenkezőjéről, kénytelenek fegyvernek minősíteni a színházi kelléket” – mondta Kincses Kálmán.
A lelkészt nem is annyira a rendőrségi eljárás zavarja, hanem az, hogy a bukaresti román média folyamatosan öntött ágyúról beszél, a beszámolóikból pedig nem derült ki, hogy valójában egy ártalmatlan, hatvancentis makettről van szó.
Miután a rendőrségi nyomozásról a magyarországi ajándékozók is értesültek, Vukics Ferenc, az Országos Barantaszövetség elnöke, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója levelet írt az adományozás körülményeiről, amelynek román nyelvű fordítását a Hargita megyei rendőrségnek is eljuttatták.
„A makett ágyúként való használatra alkalmatlan. Miután az öntés nem szabványeljárással történt, ezért hangtechnikai töltet biztonságos használatához is meg kellett erősíteni egy 5 mm-es falvastagságú csőbetéttel. Maga az eszköz csak hangtechnikai eszközként hasznosítható. Az ilyen főfurattal rendelkező eszköz nem minősül elöltöltős fegyvernek. A pirotechnikai, a hangtechnikai tevékenységet minden európai országban elkülönítik a lőfegyverekről és lőszerekről szóló rendelkezésektől” – írta a magyarországi szakértő a Székelyföldön lefoglalt ágyúmakett ügyében.
Krónika (Kolozsvár)

Középkori forgatag Székelyudvarhelyen
Csatatérré változott szombat este Székelyudvarhely főtere, igaz, a harc nem vérre ment, hanem a közönség szórakoztatására. Az első alkalommal megrendezett Erdélyi Seregszemle és Középkori Fesztivál alkalmából számos hagyományőrző érkezett az ország különböző pontjairól a városba, hogy felidézze a múltat. A kétnapos rendezvényen kicsik és nagyok egyaránt megismerkedhettek az ősök harcaival, vacsoráival és mulatságaival a Székely Támadt-várban.
Nemcsak bemutatókkal és párbajokkal, hanem pompás ruhákkal, igényesen összeállított fegyverzettel, édességekkel és étkekkel várták a kíváncsiskodókat a hagyományőrzők. Reggeltől estig számos programon vehettek részt az udvarhelyiek: már délelőtt bemutatkoztak a csapatok, majd a hadi táborban közelebbről is megtekinthették a harcosok fegyvereit, de a hölgyek ékszereit, változatos ruháit is.
Az udvarhölgyekkel társalogva kiderült, hogy ruháikat az udvarhelyszéki freskókon ábrázolt nők viselete ihlette, így teljes mértékben igazodnak a korabeli divathoz. A színek, a részletek saját ízlésviláguk szerint módosultak. Eközben egyre többen fordultak meg a középkori receptek szerint készített sütemények előtt, többen repetát is kértek a tikmonyos túrós szeletből. Majd az Arany Griff Rend udvarhölgyei továbbhaladtak, és a székelyudvarhelyi Riverenza régizene-együttes által előadott reneszánsz dallamokra táncolva mutatták be, miként mulattak korábban nők és férfiak egyaránt. Ezt követően a középkori étkeket is kipróbálhatták az érdeklődők: csirkevagdalt, vaddisznósült, őzpörkölt, sertéspecsenye, nyúlhús rókagombával, héjában sült krumpli, párolt zöldség és sült gyümölcsök vártak az éhes látogatókra.
Drága mulatság kardozni
A páncél- és fegyvertörténeti bemutatók rengeteg érdeklődőt csaltak a várba, többen követték ujjongva az Arany Griff Rend csatajeleneteit, fegyvermustráját, valamint az íjak és hajítófegyverek bemutatását. Bár a bemutatókon használt fegyverek nincsenek kiélezve, mégis fokozott figyelmet igényel a lovagi torna, hiszen a tompa kard is okozhat sérülést – avatta be a közönséget Sashalmi-Fekete Tamás. Mint kiderült, egy lovag felszerelése több mint négyezer lej értékű is lehet. A kicsik is harcosokká válhattak, a hadi táborban felpróbálhatták a lovagok felszerelését, megtudhatták, miként használják a csatakeresztet és a kardokat, de festhettek címereket is, valamint az udvarra terített társasjátékkal közelebb kerülhettek a legendákhoz.
Lovagok és lányrablásaik
Az idén huszadik születésnapját ünneplő nagybányai Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület 12–13. századi hadi és táncbemutatóval érkezett a székelyudvarhelyi várba. Lelkesen követte a közönség a nagybányai udvarhölgyekkel együtt a lovagok harcait, mint megtudtuk, ezek nem előre betanult mozdulatokból állnak, hanem a pillanat hevében, élesben alakulnak a párbajok. A hölgyek nemcsak ruháikkal, hanem táncmozdulatokkal is kitűnhettek a csaták utáni mulatságokban. Kecses léptekkel, vidám pörgésekkel csábították el a harcosokat, akik emiatt sokszor lányrablásba keveredtek, ennek menetét be is mutatták az udvarhelyieknek.
A nagybányai egyesület ugyanakkor az egyik legrégebbi íjászcsapattal rendelkezik, ez alkalommal a lovagokkal együtt a hölgyek is bemutatták harci tehetségüket. „Nemcsak azzal kell foglalkoznunk, hogy mi lesz a jövőnk, hanem azzal is, hogy mi volt a múltunk. Valójában csak így tudunk fejlődni. A hagyományőrzés mellett ugyanakkor ez egy remek alkalom új barátok szerzésére, ismerkedésre és csapatépítésre. Együtt erősebbek vagyunk” – jegyezte meg Péter lovag, aki hat éve kapcsolódott be ebbe a világba.
A délután folyamán a közönség megismerhette az Erdélyi Barantaszövetség harcosait is, akik nem a korhűségre törekszenek mutatványaik alatt, hiszen nem az ősöket követik, hanem azt, amit őseink követtek. Érdeklődéssel figyelte a közönség a botforgatást, ostorcsattogtatást, a különböző fegyveres harcokat, valamint a bámulatos íjászgyakorlatokat.
Ha van csata, akkor van mulatság is
Ezt követően a hagyományőrzők zászlókal és dobszóval a ferences templom melletti színpadhoz vonultak, ahol ízelítőt nyújtottak az ott összegyűlt közönségnek is. A Hasta Nomadorum Orientalis, a Turul-Sas Lovagrend, az Arany Griff Rend, valamint az Erdélyi Barantaszövetség harcosai együtt mutatkoztak be a nagyközönség előtt, előbb látványos íjászbemutatóval, majd párbajokkal, végül egy nagyméretű csatával. Ezt követően a hölgyek is bemutatkoztak: a Riverenza régizene-együttes közreműködésével reneszánsz táncokat adtak elő, a lépéseket elsajátítva pedig bárki csatlakozhatott a mulatsághoz.
Veres Réka
Székelyhon.ro