Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
EMNT Udvarhelyszéki Szervezet
9 tétel
2009. október 21.
Negyvenkét alapító tagot számlál az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács napokban megalakult udvarhelyszéki szervezete. Az első széki szervezet október 19-i alakuló üléséről Nagy Pál elnök és László János, a székelyföldi régió megbízott elnöke számolt be. Az ülésen megválasztották a héttagú elnökséget. Az elnöki tisztet Nagy Pál, Tőkés László EP-képviselő udvarhelyi irodavezetője, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója tölti be. /Lázár Emese: Nagy Pált választották az udvarhelyszéki EMNT élére. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./
2010. február 23.
Megnyitották az EMNT székelyföldi központi irodáját
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Udvarhelyszéki Szervezete 2010. február 23-án, Székelyudvarhelyen a Kossuth Lajos utca 20. szám alatt nyitotta meg a Székelyföldi Központi Irodáját.
Az alkalomra meghirdetett sajtótájékoztatón jelen volt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, László János, az EMNT székelyföldi régióelnöke, Nagy Pál udvarhelyszéki-, Bencze Tibor csíkszéki-, Jakabos Janka háromszéki elnökök, valamint Papp Előd, az EMNT egyik alelnöke.
Toró T. Tibor a Tanács regionális és helyi szinten betöltött szerepét hangsúlyozta, illetve körvonalazta az iroda szükségességét és feladatait.
László János régióelnök szerint szerepét tekintve az EMNT Székelyföldi Központi Irodája elsősorban a székelyföldi szervezetek közötti együttműködést irányítja és kommunikációs feladatokat lát el. Tájékoztatás területén kiemelt feladata a tagság, illetve a közvélemény felé irányuló tájékoztatás megszervezése és hatékony működtetése, továbbá az országos központtal való egyeztetés is.
Nagy Pál udvarhelyszéki elnök kihangsúlyozta, hogy ezentúl a helyi közéletben is aktív szerep vár az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetére. A jelenlegi pártközi torzsalkodásokkal túlfűtött légkörben az EMNT a hatalmon kívüliek tisztánlátásával igyekszik majd jó irányba terelni a többi közszereplőt, akikkel a közösség érdekében remélhetőleg partneri viszonyt sikerül kialakítani. Az udvarhelyszéki EMNT tovább folytatja a szervezetépítést, összehangolva tevékenységét a többi területi szervezettel is.
A Székelyföldi Központi Iroda monitoring munkát is végez. Az Erdélyi Figyelőszolgálat tevékenysége többek között magába foglalja környezetünk figyelését regionális szinten, hírlevelek terjesztését és a kisrégió állapotáról készült jelentések készítését.
Az udvarhelyszéki iroda munkáját Somogyi Attila irodavezető segíti.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Székelyföldi Központi Irodájának, akárcsak az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetének, Tőkés László EP képviselő irodája biztosít helyet.
Az iroda nyitvatartási rendje:
Hétfő – péntek 10:00-14:00
Az iroda elérhetősége:
535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos 20.
Telefon: 0747-272 676
E-posta: emnt.szki@gmail.com. Forrás: Erdély.ma
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Udvarhelyszéki Szervezete 2010. február 23-án, Székelyudvarhelyen a Kossuth Lajos utca 20. szám alatt nyitotta meg a Székelyföldi Központi Irodáját.
Az alkalomra meghirdetett sajtótájékoztatón jelen volt Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, László János, az EMNT székelyföldi régióelnöke, Nagy Pál udvarhelyszéki-, Bencze Tibor csíkszéki-, Jakabos Janka háromszéki elnökök, valamint Papp Előd, az EMNT egyik alelnöke.
Toró T. Tibor a Tanács regionális és helyi szinten betöltött szerepét hangsúlyozta, illetve körvonalazta az iroda szükségességét és feladatait.
László János régióelnök szerint szerepét tekintve az EMNT Székelyföldi Központi Irodája elsősorban a székelyföldi szervezetek közötti együttműködést irányítja és kommunikációs feladatokat lát el. Tájékoztatás területén kiemelt feladata a tagság, illetve a közvélemény felé irányuló tájékoztatás megszervezése és hatékony működtetése, továbbá az országos központtal való egyeztetés is.
Nagy Pál udvarhelyszéki elnök kihangsúlyozta, hogy ezentúl a helyi közéletben is aktív szerep vár az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetére. A jelenlegi pártközi torzsalkodásokkal túlfűtött légkörben az EMNT a hatalmon kívüliek tisztánlátásával igyekszik majd jó irányba terelni a többi közszereplőt, akikkel a közösség érdekében remélhetőleg partneri viszonyt sikerül kialakítani. Az udvarhelyszéki EMNT tovább folytatja a szervezetépítést, összehangolva tevékenységét a többi területi szervezettel is.
A Székelyföldi Központi Iroda monitoring munkát is végez. Az Erdélyi Figyelőszolgálat tevékenysége többek között magába foglalja környezetünk figyelését regionális szinten, hírlevelek terjesztését és a kisrégió állapotáról készült jelentések készítését.
Az udvarhelyszéki iroda munkáját Somogyi Attila irodavezető segíti.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Székelyföldi Központi Irodájának, akárcsak az EMNT Udvarhelyszéki Szervezetének, Tőkés László EP képviselő irodája biztosít helyet.
Az iroda nyitvatartási rendje:
Hétfő – péntek 10:00-14:00
Az iroda elérhetősége:
535600 Székelyudvarhely, Kossuth Lajos 20.
Telefon: 0747-272 676
E-posta: emnt.szki@gmail.com. Forrás: Erdély.ma
2010. június 25.
EMNT: az RMDSZ lépjen ki a kormányból
Elfogadhatatlannak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) udvarhelyszéki szervezete, hogy korábbi felszólítása ellenére az RMDSZ honatyái egyöntetűen megszavazták a nyugdíj- és bércsökkentést.
„Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a román politikai „elit” hozzá nem értése és felelőtlensége miatt teljes csődbe került az ország, és emiatt Székelyföld lakosságának is bűnhődnie kell” – olvasható a Nagy Pál elnök által aláírt közleményben.
Kifejtik, sajnálatosnak tartják, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) az államelnök és pártja egészségtelen befolyása alatt áll, s így képtelenek valós lépéseket tenni a Székelyföld autonómiája érdekében. Az EMNT-sek szerint voksuk miatt a Hargita megyei RMDSZ-es honatyáknak vissza kellene adniuk mandátumukat, és többé nem lenne szabad közképviseleti tisztséget vállalniuk. A szervezet javasolja, hogy a hétvégén ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) bírálja felül a képviselők döntését, és az erdélyi magyar közösség érdekeit a pártpolitika érdekei elé helyezve, kezdeményezzék a kormányból való kilépést.
Krónika (Kolozsvár)
Elfogadhatatlannak tartja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) udvarhelyszéki szervezete, hogy korábbi felszólítása ellenére az RMDSZ honatyái egyöntetűen megszavazták a nyugdíj- és bércsökkentést.
„Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a román politikai „elit” hozzá nem értése és felelőtlensége miatt teljes csődbe került az ország, és emiatt Székelyföld lakosságának is bűnhődnie kell” – olvasható a Nagy Pál elnök által aláírt közleményben.
Kifejtik, sajnálatosnak tartják, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) az államelnök és pártja egészségtelen befolyása alatt áll, s így képtelenek valós lépéseket tenni a Székelyföld autonómiája érdekében. Az EMNT-sek szerint voksuk miatt a Hargita megyei RMDSZ-es honatyáknak vissza kellene adniuk mandátumukat, és többé nem lenne szabad közképviseleti tisztséget vállalniuk. A szervezet javasolja, hogy a hétvégén ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) bírálja felül a képviselők döntését, és az erdélyi magyar közösség érdekeit a pártpolitika érdekei elé helyezve, kezdeményezzék a kormányból való kilépést.
Krónika (Kolozsvár)
2012. augusztus 29.
Őszi programjait ismertette az udvarhelyszéki EMNT
A nyáron előkészített programsorozatról számolt be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöksége szerdán, augusztus 29-én délelőtt. A szervezet – egyebek mellett – a magyar honvédség 1940. szeptember 17-ei bevonulásának képi emlékeiből készül kiállítást rendezni az esemény évfordulóján.
„Az élet is alakítja az EMNT tevékenységét, mert kötelességünk, hogy reagáljunk bizonyos közösségünket érintő eseményekre. Így kezdjük őszi tevékenységünket mindjárt szeptember elsején, a Székely Mikó Kolégium visszaállomosítása kapcsán meghirdetett Igazság Napján” – közölték az elnökségi tagok, Nagy Pál és Szabó Károly. A szervezet tehát elsején reggel 9 órakor autóbuszokat indít Székelyudvarhelyről, a Márton Áron térről. Az érdeklődők augusztus 31-éig, péntek délig jelezhetik részvételi szándékukat a 0266–210575-ös telefonszámon. Az utazás költségeit a helyi EMNT fedezi.
Folytatásként Szabó Károly, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének alelnöke arról számolt be, idén sort kerítenek arra, hogy méltóképpen megemlékezzenek a Magyar honvédség 1940. szeptember 17-i bevonulásáról. „Székelyföld nagy szeretettel fogadta a bevonuló magyar honvédeket, és erről az örömteli eseményről nagyon sok fénykép is készült. Ennek emlékére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete ezeknek a fényképeknek a feltárását és nyilvánosságra hozatalát szervezi meg” – mondta el. A szervezet tehát felhívást intéz az udvarhelyszékikek felé: kutassák fel családi fényképalbumaikat, archívumaikat és jutassák el az 1940-es bevonulással kapcsolatos fényképeket, képeslapokat, esetleg más emléklapokat szeptember 14-én délután 17 óráig a székelyudvarhelyi városi könyvtárba. A domukentumokat helyben digitalizálják, majd az eredetit vissza is adják a tulajdonosnak. A másolatokból rendezett tárlat megnyitója szeptember 17-én lesz. A kezdeményezés kapcsán Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta: az esemény tulajdonképpen beleillik az EMNT mindennapos munkájába a honosítás ügyintézése kapcsán, hiszen sok udvarhelyi fordul hozzájuk, aki részese volt a „Kis magyar világnak”.
A szervezet továbbá új programmal jelentkezik szeptember 30-án, a Magyar népmese napján is. A Civil Kurázsi Egyesület támogatásával a Magyarul csak helyesen, szépen elnevezésű akciósorozat révén udvarhelyi cégeket, intéményeket igyekszenek a magyar nyelv tudatos használatára ösztönözni. Egyébként anyanyelvünk megvédése érdekében ezt a kezdeményezést a helyi önkormányzat munkájában is kiemelten érvényesítenék.
A szervezet elnöksége végül arról számolt be, hogy a továbbiakban is folytatódnak a Magyar Állapolgárok Klubjának rendezvényei lovagrendek, címerek, demográfia és kőműves páholyok témákban, illetve az udvarhelyszéki szervezet idén is részt vesz az október 6-ai, illetve 23-ai megemlékezési ünnepségeken, valamint hogy a tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva a Civil Kurázsi Egyesülettel partnerségben november 17-én újból lesz jótékonysági Erzsébet-bál a Küküllő Szállodában. A rendezvényekkel kapcsolatos részletekért a szervezet Vár utcai irodájában lehet érdeklődni, illetve önkéntes szervezőnek, segítőnek is itt lehet jelentkezni.
Székelyhon.ro
A nyáron előkészített programsorozatról számolt be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki elnöksége szerdán, augusztus 29-én délelőtt. A szervezet – egyebek mellett – a magyar honvédség 1940. szeptember 17-ei bevonulásának képi emlékeiből készül kiállítást rendezni az esemény évfordulóján.
„Az élet is alakítja az EMNT tevékenységét, mert kötelességünk, hogy reagáljunk bizonyos közösségünket érintő eseményekre. Így kezdjük őszi tevékenységünket mindjárt szeptember elsején, a Székely Mikó Kolégium visszaállomosítása kapcsán meghirdetett Igazság Napján” – közölték az elnökségi tagok, Nagy Pál és Szabó Károly. A szervezet tehát elsején reggel 9 órakor autóbuszokat indít Székelyudvarhelyről, a Márton Áron térről. Az érdeklődők augusztus 31-éig, péntek délig jelezhetik részvételi szándékukat a 0266–210575-ös telefonszámon. Az utazás költségeit a helyi EMNT fedezi.
Folytatásként Szabó Károly, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének alelnöke arról számolt be, idén sort kerítenek arra, hogy méltóképpen megemlékezzenek a Magyar honvédség 1940. szeptember 17-i bevonulásáról. „Székelyföld nagy szeretettel fogadta a bevonuló magyar honvédeket, és erről az örömteli eseményről nagyon sok fénykép is készült. Ennek emlékére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete ezeknek a fényképeknek a feltárását és nyilvánosságra hozatalát szervezi meg” – mondta el. A szervezet tehát felhívást intéz az udvarhelyszékikek felé: kutassák fel családi fényképalbumaikat, archívumaikat és jutassák el az 1940-es bevonulással kapcsolatos fényképeket, képeslapokat, esetleg más emléklapokat szeptember 14-én délután 17 óráig a székelyudvarhelyi városi könyvtárba. A domukentumokat helyben digitalizálják, majd az eredetit vissza is adják a tulajdonosnak. A másolatokból rendezett tárlat megnyitója szeptember 17-én lesz. A kezdeményezés kapcsán Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta: az esemény tulajdonképpen beleillik az EMNT mindennapos munkájába a honosítás ügyintézése kapcsán, hiszen sok udvarhelyi fordul hozzájuk, aki részese volt a „Kis magyar világnak”.
A szervezet továbbá új programmal jelentkezik szeptember 30-án, a Magyar népmese napján is. A Civil Kurázsi Egyesület támogatásával a Magyarul csak helyesen, szépen elnevezésű akciósorozat révén udvarhelyi cégeket, intéményeket igyekszenek a magyar nyelv tudatos használatára ösztönözni. Egyébként anyanyelvünk megvédése érdekében ezt a kezdeményezést a helyi önkormányzat munkájában is kiemelten érvényesítenék.
A szervezet elnöksége végül arról számolt be, hogy a továbbiakban is folytatódnak a Magyar Állapolgárok Klubjának rendezvényei lovagrendek, címerek, demográfia és kőműves páholyok témákban, illetve az udvarhelyszéki szervezet idén is részt vesz az október 6-ai, illetve 23-ai megemlékezési ünnepségeken, valamint hogy a tavalyi rendezvény sikerén felbuzdulva a Civil Kurázsi Egyesülettel partnerségben november 17-én újból lesz jótékonysági Erzsébet-bál a Küküllő Szállodában. A rendezvényekkel kapcsolatos részletekért a szervezet Vár utcai irodájában lehet érdeklődni, illetve önkéntes szervezőnek, segítőnek is itt lehet jelentkezni.
Székelyhon.ro
2013. szeptember 19.
Előadás Horthyról, Horthy nélkül
A magyar nemzet történetéről tartottak előadást Horthy Miklós udvarhelyi bevonulásának évfordulóján. A kormányzóról azonban nem volt szó.
Az EMNT Udvarhelyszéki Szervezete és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Horthy bevonulása Székelyudvarhelyre címmel hirdetett előadást kedd délutánra a Gondűző Szálloda konferenciatermébe. Körülbelül ötvenen vettek részt Kovács Nemes László történész előadásán, amit Lőrincz Csilla szavalatai és a Terra Siculorum együttes akusztikus hangszereken előadott dalai színesítettek.
Bevezetőjében a történész elmondta, hogy ugyan szakirányú végzettsége van, de nem hivatásos történész, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy előadásának nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a maga igazáról, hanem inkább az, hogy elgondolkoztasson.
Az érdeklődők közül háromtól kérdezte meg, hogy hogyan képzeli el az életét 2025-ben, majd levetített egy kisfilmet olyan statisztikákról, amik arról szólnak, hogy Európa lakossága meghatározott időn belül muzulmán vallású lesz.
A magyar népességfogyásról beszélt, majd rátért a történelemkutatás sajátosságaira: 1990 után sok-sok kutató kezdett kutatni, de az csak sokkal később dől el, hogy mi marad meg történelmi ténynek.
„A történelmet a politika hitelteleníti" – jelentette ki az előadó, hozzátéve, hogy nem lehet úgy visszatekinteni a múltba, hogy a mai fejünkkel gondolkodunk. „Nem meggyőzés akar lenni, amit állítok, csak annyit akarok elérni, hogy gondolatébresztő legyen" – tette hozzá a történész, akinek előadásában több neves magyar történész, pl. Raffay Ernő nézetei is helyet kaptak, ami szerint a Trianont a szabadkőművességnek köszönhetjük, s ugyanerről a tőről fakad a liberalizmus és a kommunizmus is.
Az előadás második felében ugyanis Kovács a trianoni traumáról beszélt, s egy olyan vonalra fűzte fel a magyar történelmi tragédia okát, ami 1514-től nyomon követhető. A magyar arisztokrácia hibája szerinte az, hogy a Dózsa György-féle parasztháborútól kezdve megvetette és nyomorba döntötte a magyar parasztságot – a magyar történelem tragédiája pedig ez vezetett a trianoni összeomláshoz.
Kovács László történész a majd két órás előadás alatt rengeteg információt közölt és szintéziseket is vázolt, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a magyarság és az emberiség előbb-utóbb kárhozatra jut, ha nem kezd tudatosan, a nemzeti konszenzus jegyében gondolkodni.
„Ötven év múlva a gyerekeink beszéljenek majd derűsebb dolgokról" – zárta az előadását Kovács, majd szavalat és újabb dalok következtek az említettek előadásában.
A majdnem két órás előadáson a bevezetést kivéve (pontosan hetvenhárom éve, 1940 szeptember 17-én vonult be Horthy Miklós kormányzó Székelyudvarhelyre) egyetlen mondat sem hangzott el sem Horthyról, sem pedig Székelyudvarhelyre való bevonulásáról.
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
A magyar nemzet történetéről tartottak előadást Horthy Miklós udvarhelyi bevonulásának évfordulóján. A kormányzóról azonban nem volt szó.
Az EMNT Udvarhelyszéki Szervezete és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Horthy bevonulása Székelyudvarhelyre címmel hirdetett előadást kedd délutánra a Gondűző Szálloda konferenciatermébe. Körülbelül ötvenen vettek részt Kovács Nemes László történész előadásán, amit Lőrincz Csilla szavalatai és a Terra Siculorum együttes akusztikus hangszereken előadott dalai színesítettek.
Bevezetőjében a történész elmondta, hogy ugyan szakirányú végzettsége van, de nem hivatásos történész, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy előadásának nem az a célja, hogy bárkit is meggyőzzön a maga igazáról, hanem inkább az, hogy elgondolkoztasson.
Az érdeklődők közül háromtól kérdezte meg, hogy hogyan képzeli el az életét 2025-ben, majd levetített egy kisfilmet olyan statisztikákról, amik arról szólnak, hogy Európa lakossága meghatározott időn belül muzulmán vallású lesz.
A magyar népességfogyásról beszélt, majd rátért a történelemkutatás sajátosságaira: 1990 után sok-sok kutató kezdett kutatni, de az csak sokkal később dől el, hogy mi marad meg történelmi ténynek.
„A történelmet a politika hitelteleníti" – jelentette ki az előadó, hozzátéve, hogy nem lehet úgy visszatekinteni a múltba, hogy a mai fejünkkel gondolkodunk. „Nem meggyőzés akar lenni, amit állítok, csak annyit akarok elérni, hogy gondolatébresztő legyen" – tette hozzá a történész, akinek előadásában több neves magyar történész, pl. Raffay Ernő nézetei is helyet kaptak, ami szerint a Trianont a szabadkőművességnek köszönhetjük, s ugyanerről a tőről fakad a liberalizmus és a kommunizmus is.
Az előadás második felében ugyanis Kovács a trianoni traumáról beszélt, s egy olyan vonalra fűzte fel a magyar történelmi tragédia okát, ami 1514-től nyomon követhető. A magyar arisztokrácia hibája szerinte az, hogy a Dózsa György-féle parasztháborútól kezdve megvetette és nyomorba döntötte a magyar parasztságot – a magyar történelem tragédiája pedig ez vezetett a trianoni összeomláshoz.
Kovács László történész a majd két órás előadás alatt rengeteg információt közölt és szintéziseket is vázolt, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a magyarság és az emberiség előbb-utóbb kárhozatra jut, ha nem kezd tudatosan, a nemzeti konszenzus jegyében gondolkodni.
„Ötven év múlva a gyerekeink beszéljenek majd derűsebb dolgokról" – zárta az előadását Kovács, majd szavalat és újabb dalok következtek az említettek előadásában.
A majdnem két órás előadáson a bevezetést kivéve (pontosan hetvenhárom éve, 1940 szeptember 17-én vonult be Horthy Miklós kormányzó Székelyudvarhelyre) egyetlen mondat sem hangzott el sem Horthyról, sem pedig Székelyudvarhelyre való bevonulásáról.
Katona Zoltán
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2015. november 21.
Zavarodottság és mellébeszélés az EU-ban
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László november 19-én este, a Magyar Állampolgárok Klubja rendezvénysorozat keretében.
Másnap, pénteken Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. Biztonságpolitikai szakértőként számos alkalommal megszólalt a médiában, írásai különböző sajtóorgánumokban voltak olvashatók. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke mutatta be őt a hallgatóságnak, majd fel is tett neki három kérdést, amelyek megválaszolása során Földi átfogó helyzetelemzéssel szolgált. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült.
Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, lásd a párizsi merényletsorozatot. Mivel a több százezres migránstömeg, ami az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
A Brüsszelből Budapesten át éppen megérkezett EP-képviselő, Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázni volt kénytelen: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Erdélyi képviselőnk beszélt arról a véleményterrorról, amely a migránskérdés biztonságpolitikai vonatkozásait feszegető, nemzetük és országuk, hitük és hagyományaik védelmében szót emelőket sújtja az internacionalista eurobürokraták részéről, akik a sajtónak is képesek befogni a száját. Amikor pedig gyilkolásig fajult a helyzet, akkor zavarodottság, összevisszabeszéd uralkodott el nyugaton, majd gyásszal próbálták elfedni a korábbi mulasztásokat és a felelősök keresését. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti kollektív tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. A bomlás jelei mutatkoznak a keresztény Európában, az Unió falán pedig repedések – értettek egyet Tőkés László és Földi László, majd a közönség soraiból érkezett kérdések hallatán is nyugtázhatták, hogy régiónkban sokkal tájékozottabbak a polgárok, mint bárhol másutt.
Ugyanakkor többen aggodalmaikat is megfogalmazták, mire mind a szakértő, mind a püspök kifejtette: a száraz szakmai és a politikai realitások ellenére is helye van a reménykedésnek, hiszen a saját és utódaink sorsáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Tőkés László ebből kiindulva emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkban történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
itthon.ma//erdelyorszag
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László november 19-én este, a Magyar Állampolgárok Klubja rendezvénysorozat keretében.
Másnap, pénteken Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. Biztonságpolitikai szakértőként számos alkalommal megszólalt a médiában, írásai különböző sajtóorgánumokban voltak olvashatók. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnöke mutatta be őt a hallgatóságnak, majd fel is tett neki három kérdést, amelyek megválaszolása során Földi átfogó helyzetelemzéssel szolgált. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült.
Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, lásd a párizsi merényletsorozatot. Mivel a több százezres migránstömeg, ami az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
A Brüsszelből Budapesten át éppen megérkezett EP-képviselő, Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázni volt kénytelen: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Erdélyi képviselőnk beszélt arról a véleményterrorról, amely a migránskérdés biztonságpolitikai vonatkozásait feszegető, nemzetük és országuk, hitük és hagyományaik védelmében szót emelőket sújtja az internacionalista eurobürokraták részéről, akik a sajtónak is képesek befogni a száját. Amikor pedig gyilkolásig fajult a helyzet, akkor zavarodottság, összevisszabeszéd uralkodott el nyugaton, majd gyásszal próbálták elfedni a korábbi mulasztásokat és a felelősök keresését. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti kollektív tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. A bomlás jelei mutatkoznak a keresztény Európában, az Unió falán pedig repedések – értettek egyet Tőkés László és Földi László, majd a közönség soraiból érkezett kérdések hallatán is nyugtázhatták, hogy régiónkban sokkal tájékozottabbak a polgárok, mint bárhol másutt.
Ugyanakkor többen aggodalmaikat is megfogalmazták, mire mind a szakértő, mind a püspök kifejtette: a száraz szakmai és a politikai realitások ellenére is helye van a reménykedésnek, hiszen a saját és utódaink sorsáért mi magunk tehetünk a legtöbbet. Tőkés László ebből kiindulva emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkban történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
itthon.ma//erdelyorszag
2015. november 23.
Lakossági fórumok a migrációs válságról
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László, pénteken pedig Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében – tájékoztatott az erdélyi politikus sajtóirodája.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült. Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, mint a párizsi merényletsorozat. Mivel a több százezres migránstömeg, amely az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázta: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti Colectiv-tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. Tőkés László emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkba történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A székelyudvarhelyi művelődési ház koncerttermében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete és a Civil Kurázsi Egyesület szervezésében Migrációs válság Európában címmel tartott előadást az ismert budapesti biztonságpolitikai szakértő, Földi László, pénteken pedig Nagyváradon a református egyházkerületi székház dísztermében találkozott az érdeklődőkkel, szintén az EMNT, valamint Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodája szervezésében – tájékoztatott az erdélyi politikus sajtóirodája.
Földi László a magyarországi hírszerzés műveleti igazgatója volt, napjainkban szakértőként tevékenykedik, illetve konferenciákon, egyetemeken tart előadásokat főként a terrorizmus témakörében. A migrációs válság és a terrorizmus bizonyos összefüggéseire rámutatva kijelentette: az európai államokat egyrészt felkészületlenül érték ezek a jelenségek, másrészt úgy tűnik, hogy rá is ébresztették a keserű valóságra: a kontinens, illetve az Európai Unió védekező képessége megrendült. Az Iszlám Állam és más fundamentalista, szélsőséges csoportok agressziója ma már valóságos háborúvá eszkalálódott, amely előre kitervelt, jól végrehajtott hadműveletekben csúcsosodott ki, mint a párizsi merényletsorozat. Mivel a több százezres migránstömeg, amely az elmúlt hónapokban elárasztotta kontinensünket, szűretlenül és regisztrálatlanul jelent meg a térségben, az elhárítás sem lehetett megfelelő. A jogállamok működése megbicsaklott, mivel a törvényességet és joguralmat helyenként felülírták a humanitárius vagy egyéb, obskurus megfontolások. A szakértő az ok-okozati összefüggések, a fenyegetettségi fokozatok, a megoldási lehetőségek, a várható nemzetvédelmi intézkedések, az uniós kohézió esélyeinek latolgatása közben többször is utalt rá: napjaink fegyveres konfliktusai mögött szűk politikai érdekcsoportok és meghatározott hadiipari klikkek machinációi állnak, cél a folyamatos nyerészkedés. A milliós tömegmozgások – amelyeknek csak az elejét láthattuk eddig – a tönkretett életterek helyrehozatalával, élhetővé tételével mérsékelhetők, s ez a világot jó ideje uraló tőkecsoport feladata lenne – fogalmazott konklúzióként Földi László.
Tőkés László, az EMNT elnöke maga is nyugtázta: egyeduralkodóvá vált napjainkra a migrációs kérdés és vele összefüggésben a terrorfenyegetettség az európai közbeszédben, igaz, a kettőt egyesek szeretnék külön tárgyalni és kezelni, főleg a balliberális politikai oldal. A kisebbségi kérdés ilyen körülmények között óhatatlanul háttérbe szorul, sőt, az autonómiaküzdelmet egyesek megpróbálják összemosni az erőszakkal, s ezáltal megbélyegezni a közösségi jogok szószólóit. Tőkés László szerint a román társadalom hamarabb reagálta le a bukaresti Colectiv-tragédiát a korrupt, inkompetens politikai osztály leváltását követelve, mint például az EU vezetői az iszlamista terjeszkedést és hadüzenetet. Tőkés László emlékeztetett: Romániában is támogathatja aláírásával bárki a Magyarországon megfogalmazott, Védjük meg az országot! című petíciót, amely az illegálisan bevándoroltak országainkba történő szétterítését és betelepítését utasítja el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. december 22.
Leltárt készítenének az udvarhelyi magyar értékről
Megalakult a Székelyudvarhelyi Magyar Értéktár Bizottság, amely koordinálja a helyi érték-javaslatokat, illetve felterjesztheti azokat a Magyar Értéktárba is – hangzott el az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székhelyén. Nagy Pál, az udvarhelyszéki szervezet elnöke elégedetlen a magyar érdekvédelmet ellátó szervezetek fellépésével.
Arra buzdítják a székelyudvarhelyieket, hogy javasoljanak elfogadásra helyi értékeket a nemrégiben alakult Székelyudvarhelyi Magyar Értéktár Bizottságnak – jelentette be a kedden tartott sajtótájékoztatón Nagy Pál, az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szarvas Zsuzsa udvarhelyszéki elnökségi tag. Az értéktárbizottság megalakulását a magyar kormány magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényének idei módosítása tette lehetővé. A magyarországi mintára létrehozott erdélyi értéktárak koordinálásáért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagszervezetei, így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is felel. Az udvarhelyszéki EMNT felkérte a székelyudvarhelyi politikai szervezetek elnökeit, hogy jelöljenek olyan személyeket, főként szakembereket, akiket a székelyudvarhelyi bizottságban látnának. A bizottság egyébként csak irányítja a tevékenységet, illetve felterjesztheti az értékjavaslatokat a Magyar Értéktárba, ezért szakembereket várnak a helyi bizottságba, többek között Hermann Gusztávot, Róth András Lajost, Lőrincz Zsuzsannát, Pálfalvi Pált és Miklós Zoltánt is szívesen látnák tagként.
Az udvarhelyszéki EMNT a városi költségvetés felhasználására is gyűjtött ötleteket, egyebek közt javasolnák a városi minifocipálya újragyepesítését, a tanácsi határozatok magyar nyelvű közlését nyomtatásban, a Malom utcai fahíd felújítását és kiszélesítését. Továbbá a vendéglátóipari egységek éves működési engedélyének illetékén is változtatni kellene az EMNT szerint. Mivel az nem differenciált, aki félév végén nyit egységet, annak ugyanúgy ki kell fizetnie a 2000 lejes illetéket, mint aki év elején indítja egységét – indokolták a javaslatot.
Az évek óta nem működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezi az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. Nagy Pál szerint novemberben és decemberben a magyar közösséget folyamatosan „igazságtalan vádakkal dobálták”, ezért kellene összehívni az egyeztető fórumot. „Az, hogy minden párt kiad egy nyilatkozatot, nem elég arra, hogy a büntetések befejeződjenek, és hogy ne vigyenek el újból koholt vádakkal magyarokat” – véli Nagy Pál.
Veres Réka
Székelyhon.ro
Megalakult a Székelyudvarhelyi Magyar Értéktár Bizottság, amely koordinálja a helyi érték-javaslatokat, illetve felterjesztheti azokat a Magyar Értéktárba is – hangzott el az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székhelyén. Nagy Pál, az udvarhelyszéki szervezet elnöke elégedetlen a magyar érdekvédelmet ellátó szervezetek fellépésével.
Arra buzdítják a székelyudvarhelyieket, hogy javasoljanak elfogadásra helyi értékeket a nemrégiben alakult Székelyudvarhelyi Magyar Értéktár Bizottságnak – jelentette be a kedden tartott sajtótájékoztatón Nagy Pál, az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Szarvas Zsuzsa udvarhelyszéki elnökségi tag. Az értéktárbizottság megalakulását a magyar kormány magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényének idei módosítása tette lehetővé. A magyarországi mintára létrehozott erdélyi értéktárak koordinálásáért a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagszervezetei, így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is felel. Az udvarhelyszéki EMNT felkérte a székelyudvarhelyi politikai szervezetek elnökeit, hogy jelöljenek olyan személyeket, főként szakembereket, akiket a székelyudvarhelyi bizottságban látnának. A bizottság egyébként csak irányítja a tevékenységet, illetve felterjesztheti az értékjavaslatokat a Magyar Értéktárba, ezért szakembereket várnak a helyi bizottságba, többek között Hermann Gusztávot, Róth András Lajost, Lőrincz Zsuzsannát, Pálfalvi Pált és Miklós Zoltánt is szívesen látnák tagként.
Az udvarhelyszéki EMNT a városi költségvetés felhasználására is gyűjtött ötleteket, egyebek közt javasolnák a városi minifocipálya újragyepesítését, a tanácsi határozatok magyar nyelvű közlését nyomtatásban, a Malom utcai fahíd felújítását és kiszélesítését. Továbbá a vendéglátóipari egységek éves működési engedélyének illetékén is változtatni kellene az EMNT szerint. Mivel az nem differenciált, aki félév végén nyit egységet, annak ugyanúgy ki kell fizetnie a 2000 lejes illetéket, mint aki év elején indítja egységét – indokolták a javaslatot.
Az évek óta nem működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezi az Udvarhelyszéki Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is. Nagy Pál szerint novemberben és decemberben a magyar közösséget folyamatosan „igazságtalan vádakkal dobálták”, ezért kellene összehívni az egyeztető fórumot. „Az, hogy minden párt kiad egy nyilatkozatot, nem elég arra, hogy a büntetések befejeződjenek, és hogy ne vigyenek el újból koholt vádakkal magyarokat” – véli Nagy Pál.
Veres Réka
Székelyhon.ro
2017. augusztus 29.
Szent Lászlóról tudhatsz meg többet
Biztosan hallottál már Szent Lászlóról, főleg, hogy 2017 az ő emlékéve, éppen ezért látogass el a Művelődési Házba augusztus 31-én, csütörtökön. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete Szent László élete és kultusza címen rendez kiállítást, melynek célja a lovagkirály életművének és szellemi örökségének ismertetése.
A kiállítást a kis kiállítóteremben nyitja meg Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető helyettese 18 órától. A tárlat anyagát Szabó Károly könyvtáros méltatja. A belépés ingyenes.
Gál Előd / uh.ro
Biztosan hallottál már Szent Lászlóról, főleg, hogy 2017 az ő emlékéve, éppen ezért látogass el a Művelődési Házba augusztus 31-én, csütörtökön. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezete Szent László élete és kultusza címen rendez kiállítást, melynek célja a lovagkirály életművének és szellemi örökségének ismertetése.
A kiállítást a kis kiállítóteremben nyitja meg Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető helyettese 18 órától. A tárlat anyagát Szabó Károly könyvtáros méltatja. A belépés ingyenes.
Gál Előd / uh.ro