Tőkés-párt alakul?
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
„Alapos megfontolás után úgy döntöttünk, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogjuk egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását” – jelentették be tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának nagyváradi ülése után.
Toró T. Tibor ügyvezető elnök igyekezett leszögezni: az EMNT nem alakul párttá, hiszen a szervezetre ebben a formában továbbra is szükség van. „De a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a ’jóra való restség’, a másik ’a hatalom öncélú akarása’ bűnébe esett” – fogalmazott Toró.
Meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László EMNT-elnök által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre. A „névadó” Tőkés László kijelentette, az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona. Hozzátette: meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot.
„Populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg” – reagált az EMNT pártalapítási szándékára tegnap Kelemen Hunor. Az RMDSZ-es kulturális miniszter úgy véli, a szövetségben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani.
„A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak” – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.

EMNT választmányi üléséről
A hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat.
Folytatódjon a rendszerváltozás
Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tőkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselő, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebből a szempontból gondoltak végig. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét, fogalmazott az erdélyi képviselő, és ebben a munkában mindenkire számítanak – a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre –, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik.
Új nemzetpolitika
Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.
Demokráciaközpontok hálózata
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységi közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani.
Tőkés-párt
Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség”, a másik „a hatalom öncélú akarása” bűnébe esett –, követlezésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk” – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke.
A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok” kérdését is felvetették.
Az EMNT Sajtószolgálata

Toró: autonomista platformja lenne a „Tőkés-pártnak”
Nem zárta ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke annak a lehetőségét, hogy a szervezet által alapítandó úgynevezett „Tőkés-párt” az RMDSZ ellenében indul a soron következő helyhatósági és parlamenti választásokon.
„Az egyezség a feleken múlik. Én annyit mondhatok, hogy ha nekem ebben a pártban befolyásom lesz, akkor csak úgy tudom elképzelni az együttműködést, ha az egy olyan program köré szerveződik, amely az autonómia irányába mutat, és amely az EMNT által képviselt integrált autonómia-koncepció köré épül” – fogalmazott Toró a Transindex hírportálnak adott interjúban. Hozzátette: az együttműködés semmiképpen sem épülhet egy olyan program köré, amelyet ma az RMDSZ képvisel.
„A bukaresti kijárásos politika csiszolgatása, amely ideig-óráig eredményeket hozhat olyan kérdésekben, mint az aszfaltozás vagy az infrastrukturális fejlesztés, semmiképpen sem tud áttörést hozni a nemzetpolitikában” – fejtette ki az EMNT alelnöke. Mint ismeretes, a szervezet Nagyváradon tartott választmányi ülése arról döntött, hogy ha a november 27-én összeülő Országos Gyűlés is áldását adja, megalapítják „a Tőkés László által képviselt értékeket valló pártot”, amelynek fő célkitűzése az autonómia megteremtése lesz.
A romániai magyar választók szavazataiért versengő harmadik párt jövőbeli megjelenését sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetői nem nézik jó szemmel. Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, a szövetség tisztségéből felfüggesztett ügyvezető elnöke szerint „populista és demagóg azoknak a szemlélete, akik szerint az egység szaporodással oldható meg”.
Szerinte az RMDSZ-ben minden feltétel adott ahhoz, hogy az egységet megteremtsék, de ezt nem új magyar politikai párt létrehozásával lehet megvalósítani. „A felvidéki példa kell a szeme előtt lebegjen azoknak, akik 2010-ben új pártot alapítanak” – fejtette ki Kelemen, aki ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az RMDSZ 2012-ben is bekerül a parlamentbe, még akkor is, ha az új párt alapítása veszélyt is jelent.
Szász Jenő, az MPP elnöke szerint Tőkés László húszéves késéssel alapít pártot, 1990-ben kellett volna létrehoznia. Hozzátette: egy új politikai párt létrehozása Romániában még a volt református püspök számára is komoly és nehéz vállalkozás lehet. Új Magyar Szó (Bukarest)

HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG? – Az MPP-től és az RMDSZ-től is elszívna embereket az új Tőkés-párt
Toró T. Tibor szerint életet lehelne az EMEF-be, ha az RMDSZ-szel egyenrangú felekként ülhetnének tárgyalóasztalhoz.
Az EMNT hétvégén, Nagyváradon ülésező választmányának döntése értelmében amennyiben a november 27-én összeülő Országos Gyűlés is áldását adja, megalapítják a Tőkés László által képviselt értékeket valló pártot, amelynek fő célkitűzése az autonómia megteremtése lesz. Az új pártról Toró T. Tiborral, az EMNT alelnökével beszélgettünk.
Az MPP-projekt ha nem is bukott meg, de igencsak legyengült; Szász Jenő pártja már nem tekinthető meghatározó tényezőnek a politikai porondon. Ugyanakkor az RMDSZ pedig országos szinten meglehetősen jól áll, főleg egy újonnan alakuló párttal szemben: komoly szervezeti struktúrát, parlamenti képviseletet tud felmutatni. Mitől lehetne sikeres egy harmadik politikai alakulat?
Toró T. Tibor: – Éppen azért gondoljuk úgy, hogy szükség van egy autentikus autonomista pártra, mert a létező két politikai alakulat nem teszi a dolgát. Bár az RMDSZ autonomista retorikát használ, ha a politikai döntéseit és cselekvéseit nézzük, akkor ezek egyáltalán nem az autonómia felé mutatnak, hanem éppen ellenkezőleg: egy olyan típusú bukaresti politikát képviselnek, amely az autonómia ellen van.
A Magyar Polgári Párt pedig, miután nagy reményeket fűztünk hozzá, hogy elindul és képes lesz az RMDSZ alternatívájává válni egy markáns autonomista politikával – a jó kezdet után igazából azt lehet mondani, hogy a „jóravaló restség” (javítva, szerk.) bűnébe esik és nem teszi a dolgát. Nem mutatnak arra a dolgok, hogy valaha is képes lesz az RMDSZ alternatívájává válni.
Márpedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács abban érdekelt, hogy egy hiteles és az autonómia felé mutató politikai érdekképviselete legyen az erdélyi magyarságnak. Először azt gondoltuk, hogy azzal a civil-politikai mozgalommal, amit az elmúlt hét évben kialakítottunk, egyrészt sikerül párbeszédet generálni a pártpolitikai formációk között, másrészt pedig olyan közhangulatot kialakítani, amellyel sikerül rávenni ezeket a pártokat arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által preferált értékrendet képviseljék és az autonómia irányába mutató lépéseket tegyenek.
Be kellett látnunk az elmúlt évben, hogy ilyen szempontból csak nagyon csekély sikereket tudunk felmutatni. Az erre létrehozott intézmény keretében, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon éppen ennek a stratégiának és a közös cselekvésnek kellett volna megszületnie, azonban ez nemigen hozott eredményt. Ennek a két politikai alakulatnak a tehetetlensége, vagy éppen ellenérdekeltsége vezetett minket erre a meggyőződésre, hogy létre kell hozni egy autonomista pártot. Erről tanácskozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács választmánya ezen a hétvégén. Egyöntetűen arra az álláspontra jutott, hogy javasolni fogja a november 27-én összeülő országos gyűlésének, hozza meg ezt a döntést és segítsen azoknak, akik egy ilyen pártot létre akarnak hozni.
Az EMEF-nek milyen jövője van olyan körülmények között, hogy megalakul az új párt? Úgy gondolja, hogy az új párt bejegyzése kimozdíthatja a holtpontról az EMEF-et, amely már nagyon rég nem ülésezett?
– Azt hiszem, hogy az EMEF intézménye fel fog értékelődni, amikor egyenrangú felek ülnek majd a virtuális vagy valós asztalnál. Eddig az EMEF-nek a legfőbb problémája azt volt, hogy az egyik felől ott ült az RMDSZ a maga 20 évével, jogi személyiségével és a parlamenti képviselet monopóliumával a háta mögött. A másik oldalon pedig ott ült a Tőkés László vezette küldöttség, tele jó szándékkal, tenni akarással, hittel és elszántsággal, mely azonban nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyekkel az RMDSZ.
Azok, akik rendelkeztek ezekkel az eszközökkel – gondolok itt az MPP vezetőségére és elnökére – nemhogy segítettek volna, hanem éppenséggel ellene voltak ennek az általunk elindított folyamatnak. És ezért azt gondolom, akkor lesz valós tétje az EMEF-en belüli tárgyalásoknak, hogyha minden tekintetben egyenlő felek ülnek egymással szemben.
Az új pártnak szüksége lesz mind a Székelyföldön, mind a Partiumban egy kemény szavazói bázisra, illetve pártvezetőkre. Honnan fogják kitermelni ezeket az embereket, főleg a Székelyföldön, ahol a szavazatokon az MPP és az RMDSZ osztozik?
– Tehát honnan lesznek a pártnak a jó értelembe vett aktivistái, tisztségviselői, arcai, munkásai? Ez a kérdés egyik része. Másrészt, hogy lesz-e tömegbázisa a Székelyföldön, vagy a Székelyföldön kívüli magyar közösségekben? Én azt hiszem, hogy a tömegbázis, a bizalom és a támogatottság akkor lesz meg, amikor képesek leszünk felmutatni egy hiteles programot és hiteles arcokat, embereket ennek a programnak a megvalósításához.
Másrészt ezek az emberek megvannak, csak jelenleg vagy elfordultak a politikától, mert nem látják a létező pártstruktúrákban a helyüket, vagy egyáltalán csalódottak ezek tevékenységében. Mások pedig be vannak szorulva ezekbe a pártstruktúrákba: mind az RMDSZ-be, mind az MPP-be. Vagy itt, vagy ott vannak azok, akik úgy gondolják, hogy politikai eszközökkel kívánnak tenni valamit a közösségért. Tehát konkrétan önkormányzatokban, parlamentben, a pártok szakértői testületeiben.
Nos, én azt hiszem, hogy bizonyos szempontból felelősségünk és erkölcsi kötelességünk megteremteni ezeknek az autonómiáért küzdő embereknek a lehetőséget, hogy végre a saját meggyőződésük szerint tudják tudásukat adni a közszolgálathoz, az autonómiához.
Tehát mondjuk ki, többek között az MPP-től és az RMDSZ-től hódítana el embereket az új párt.
– Az MPP-től, RMDSZ-től, de azokat is bevonnánk, akik nincsenek elkötelezve, gondolok itt a fiatalokra, akik eddig nem is tudtak behatolni ezekbe a zárt struktúrákba. Az RMDSZ eléggé zárt struktúra, az MPP pedig az elmúlt időszakban zárkózott be és taszította ki magából azokat, akik a pártelnök véleményével ellentétes véleményeket fogalmaztak meg.
Az EMNT által támogatott párt, amelyet létre szeretnénk hozni, mindvégig nyitott struktúra kellene maradjon. A tenni akarás, az elkötelezettség, a becsület lennének azok a kvalitások amelyek alkalmassá tennének valakit ahhoz, hogy ebben szerepet vállaljon.
- Miért nem az EMNT vagy a jogilag bejegyzett Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalom (EMNM) alakul párttá?
– Jogos a kérdés. Azért is jogos, mert olyan hírek látnak napvilágot, amelyek szerint az EMNT párttá alakul. Nem akar az EMNT párttá alakulni. Az EMNT, amely jogi személyisége szerint EMNM, azért jött létre, hogy széles merítésű civil-politikai mozgalomként tegyen az autonómiáért, főleg mozgalmi civil eszközökkel.
Azok az emberek, akik mellénk álltak az elmúlt másfél évben, amikor átalakítottuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, erre szerződtek, ezért jöttek, hogy civil-politikai mozgalom keretében tevékenykedjenek. Ezért velük szemben nem lenne becsületes, ha most azt mondanánk, hogy az EMNT-t párttá alakítjuk.
Az EMNT-ben ugyanakkor vannak olyan emberek, akik a kemény politika eszközeivel szeretnének tenni valamit, ezek lesznek gondolom azok, – és ezek is szorgalmazzák tulajdonképpen a párt létrehozását – akik szerepet vállalnak a pártban. A mozgalom és a párt nagyon jól kiegészítik egymást, a párt például önkormányzatokban próbál helyet szerezni, hogy eszközökhöz jusson a programja megvalósításához. A mozgalom teszi tovább a dolgát. Én úgy érzem, hogy mindkettőre szükség van. Így válik lehetővé, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel a cél, az autonómia eléréséért cselekedjünk.
Tőkés László legmarkánsabb arc az EMNT-ben és vonzáskörében. Miért nem vállal elnöki tisztséget?
– Egyértelműen Tőkés László a legmarkánsabb arc és annak az erkölcsi-politikai tőkének, amivel az EMNT jelen pillanatban rendelkezik, jelentős része Tőkés Lászlótól származik. Azt szeretnénk, ha az EMNT által létrehozott párt is tudná hasznosítani ezt a tőkét.
De Tőkés László európai formátumú politikusként, az Európai Parlament alelnökeként a kárpát-medencei magyar nemzetegyesítés nagy ívű nemzeti programjának egyik legmarkánsabb arca és személyisége. Túlzás nélkül azt mondhatnám, hogy Orbán Viktor mellett Tőkés László az, aki ezt a nemzetpolitikát megjeleníti. Nem egy tipikus pártpolitikus, és gondolom, nem is az a dolga, hogy pártelnökként rendet teremtsen az erdélyi magyar politikában.
Ezt a munkát másoknak kell elvégezniük. Én remélem, hogy lesznek olyanok, akik szívesen vállalják és teszik a dolgukat. Tőkés Lászlóra szüksége van a mozgalomnak is, a pártnak is és az erdélyi valamint a kárpát-medencei magyar politikának is. Én úgy gondolom, hogy ott kell végeznie a munkáját, ahol a legtöbbet tehet ezekért a dolgokért. Olyan értelemben lesz Tőkés-párt ez a párt, hogy a Tőkés által képviselt értékeket vállalja fel, nem pedig olyan értelemben, hogy a Tőkés László személyes pártja lesz. Ebben konszenzus volt az EMNT választmányában, ebből a szempontból teljes volt az összhang.
Ki indul az elnöki tisztségért?
– A párt nem jött létre, csak a szándék fogalmazódott meg. Az Országos Gyűlés illetőségi körébe tartozik az a döntés, hogy támogatja-e vagy sem ezt a kezdeményezést. November 27-én ül össze az Országos Gyűlés, mely meghoz egy döntést. Onnantól kezdődően indul el a párt létrehozásának az amúgy rögös, hosszú és zegzugos folyamata. Ismeretes, hogy Romániában egy pártot létrehozni nem könnyű dolog, európai viszonylatban az egyik legszigorúbb párttörvény van érvényben. Talán az orosz és fehérorosz párttörvény szigorúbb a románnál, tehát igazából a volt Szovjetunióbeli, egykori diktatúrákból átalakult és demokratikusnak egyáltalán nem mondható országokéhoz hasonló.
- Még két év van a helyhatósági és parlamenti választásokig. Addig várhatóan bejegyzik az új pártot. Szándékoznak majd indulni ezeken a választásokon?
– Ezt nyilván azok fogják eldönteni, akik a pártot meg fogják alapítani. Én egyelőre úgy látom, hogy bő fél év áll a rendelkezésünkre, hogy ezt a pártot létrehozzuk. A következő évnek az első felében el kell végezni azt a munkát, amit a pártalakítással jár, ahhoz, hogy a 2012-ben bekövetkező választási évben teljes jogú játékossá váljon ez a párt. Az, hogy 2012-ben mi fog történni, nyilván a megfelelő pillanatban kell feltenniük azoknak a személyeknek, akik erről dönteni fognak.
Én most úgy látom, olyan állapotba kell hozni ezt a struktúrát, hogy bármit megtehessen, és teljes eszköztárral bármilyen célhoz vezető úton emelt fővel végigmehessen. Én bármilyen típusú együttműködést el tudok képzelni a különböző politikai alakulatok között, egészen odáig, hogy akár egy választási pártot is be lehetne jegyezni.
Azokon a választásokon, ahol egységes fellépés szükségeltetik ahhoz, hogy a magyar érdeket meg tudjuk jeleníteni, hatékonyan tudjuk képviselni, akkor például az RMDSZ-szel és a Magyar Polgári Párttal létrehozhatnánk egy választási pártot, amely tükrözi egyrészt a választói támogatottságot, másrészt pedig a leghatékonyabban tudja megjeleníteni a magyar ügyet a parlamentben vagy egyéb fórumokon.
- Tehát nem merül fel az kérdés, hogy a Tőkés-párt az RMDSZ ellenében induljon?
– Nem zárhatjuk ki ennek a lehetőségét. Az egyezség a feleken múlik. Én annyit mondhatok, hogy ha nekem ebben a pártban befolyásom lesz, akkor csak úgy tudom elképzelni az együttműködést, ha az egy olyan program köré szerveződik, amely az autonómia irányába mutat, és amely az EMNT által képviselt integrált autonómia-koncepció köré épül.
Magyarán ez azt jelenti, hogy mind a Székelyföld, mind a többi vidékek területi autonómiája, mind pedig Erdély-szinten a kulturális autonómia egyidejű és egyenrangú képviseletére épül és olyan programokat vállal fel, amely ezek irányába tesz lépéseket, vagy mutatja meg, hogy hogyan lehet ezek irányába haladni.
Én e köré tudok elképzelni bármilyen választási koalíciót, és semmiképpen sem egy olyan program köré, amelyet ma az RMDSZ markánsan képvisel. Vagyis azt, hogy tegyük félre az autonómia kérdését, és azt a bukaresti kijárásos politikát csiszolgassuk, amely ideig-óráig hozhat eredményeket olyan kérdésekben, mint az aszfaltozás vagy az infrastrukturális fejlesztés, de ez semmiképpen sem tud áttörést hozni a nemzetpolitikában.
Transindex.ro

Határozat az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról
Székelyudvarhelyen, 2010. december 4-én tartotta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlését. Tőkés László a küldöttgyűlésnek javasolta, hogy támogassák egy befogadó jellegű gyűjtőpárt megalapítását. Az Erdélyi Magyar Néppárt munka- nevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván. Az új párt létrehozásáról szóló tervezetet Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke terjesztette elő
Autonómiát, politikai érdekképviseletet, nemzeti közösséget
Határozat az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásáról
Mi, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése, – azon meggyőződés által vezérelve, hogy népünk számára az önmegvalósítás és a teljes értékű emberi élet kerete a nemzet, mint megtartó és értékadó közösség
fontosnak tartva azt, hogy közösségünk értékei megmaradjanak, gyermekeink saját nyelvünk, kultúránk, hagyományaink szellemében nevelkedjenek, hogy nemzeti közösségként létezzünk és fejlődjünk, – tudatában annak, hogy ezen célok megvalósításához elengedhetetlen a közösségi – kulturális és területi alapú – autonómia intézményrendszere, amely által magunk dönthetünk a sorsunkat, létünket érintő kérdésekben. – megállapítva ugyanakkor azt, hogy az elmúlt húsz esztendő kevéssé vitt bennünket közelebb ehhez a célhoz, mivel a közösségünk politikai képviseletét ez ideig ellátó szervezetek egyike sem töltötte be kellő módon az erdélyi magyarság önrendelkezésének kivívását célzó, elsőrendű hivatását és feladatát Választmányunk indítványa alapján elhatározzuk: 1. Egyetértünk a Választmány azon álláspontjával, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai érdekképviseleteként szükség van egy új politikai szervezet – az Erdélyi Magyar Néppárt – létrehozására. 2. A létrehozandó Erdélyi Magyar Néppártnak a jelen határozat preambulumában megfogalmazott értékrend fundamentumára kell épülnie. 3. Az Erdélyi Magyar Néppártnak olyan befogadó gyűjtőpártnak kell lennie, amelyben minden, az említett értékeket magáénak valló, közösségi szerepvállalása során nem kompromittálódott, az erdélyi és az egész Kárpát-medencei magyarság sorsa iránt elkötelezett magyarnak meg kell találnia a helyét, függetlenül attól, hogy korábban melyik magyar szervezet keretében tevékenykedett. 4. Felhatalmazzuk a Választmányt arra, hogy 2011. január végéig döntsön a szervezet bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, továbbá adjon mandátumot és támogatást ezen testület tagjainak a bírósági bejegyzéshez szükséges lépések megtételére.
5. Megbízzuk az Elnökséget, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az erdélyi magyar politikai és civil szervezetekkel az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum újraszervezéséről, hogy az valóban a Magyar Összefogás: a párbeszéd, a konszenzuskeresés és az autonómiaformák kivívása érdekében történő közös cselekvés intézménye lehessen.
6. Megbízzuk az Elnökséget azzal is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt bírósági bejegyzéséig, a magyar történelmi egyházak és a civil társadalom bevonásával kezdeményezzen tárgyalásokat egy olyan jövőbeli választási együttműködés kialakításának lehetőségéről, amely a veszélybe került magyar parlamenti és helyenként az önkormányzati képviselet biztosítását hivatott szolgálni.
Székelyudvarhely, 2010. december 4.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése, Erdély.ma

Új politikai erő alakul Erdélyi Magyar Néppárt néven
Egy új politikai erő, az autonomista törekvésű Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséről döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Országos Küldöttgyűlése szombaton, Székelyudvarhelyen. A gyűlésen elhangzott: szükség van az új pártra, ugyanis a másik két romániai magyar politikai alakulat, az RMDSZ és az MPP – különböző okoknál fogva – keveset tett azért, hogy a széleskörű autonómia megvalósuljon, miközben a magyar közösségnek ez biztosítaná a megmaradást és az itthon boldogulás lehetőségét.
Székelyudvarhelyen megtartott eseményen összesen 225 küldött vett részt: 205 területi (a 210-ből), négy szakbizottsági küldött, valamint a 15 tagú elnökség, és végül mindössze 8 tartózkodással döntöttek az új politikai alakulat létrehozásáról, továbbá az alapelvekről, amelyek mentén működnie kell majd az Erdélyi Magyar Néppártnak.
A határozat megtekinthető itt.
Bár néhányan a halasztást szorgalmazták, a többség mégis egyetértett abban, hogy most van a megfelelő pillanat, amikor meg kell alakulnia egy új politikai erőnek, amely az autonómia elérését tartja a legfőbb céljának. „Erdélyben politikai irányváltásra van szükség” – mondta Tőkés László, az EMNT elnöke, aki úgy véli: a magyarországi változások megérlelték a nemzetpolitikai rendszerváltozás idejét, amelynek a határok feletti nemzetegyesítést és a határon túli magyar közösségek önrendelkezését kell szem előtt tartania.
Az EMNT elnöke rámutatott: hatalmas a kiábrándultság az erdélyi magyarság körében, a sorozatos szavazatvesztések mutatják, hogy egyesek egyenesen apolitikussá váltak. „Le kell mosni a gyalázatot”, amit az elmúlt években „rákentek” a „felelősség nélküli” politikusok, hogy újból legyen jó magyarnak lenni – emelte ki Tőkés László. A megtisztuláshoz viszont szükséges az elszámoltatás (határon átnyúló módon), illetve az átvilágítás is, hogy végérvényesen megszabadulhassunk a kommunista múlt zárványaitól.
Az Erdélyi Magyar Néppárt munkanevű politikai szereplő az Európai Néppárt nemzeti leágazása lehetne – hangsúlyozta Tőkés, mindenki megtalálhatná a helyét benne, aki közösségéért és az egész Kárpát-medencei magyarságért tenni kíván.
Tőkés kifejtette: az új párt, egy korszerű, európai értékrendre épülő, „sokhangú” erő kíván lenni, beszélt ugyanakkor az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum kudarcáról, majd hozzátette, az RMDSZ-nek muszáj lesz figyelnie az új politikai alakulatra, az MPP-nek pedig rendeznie kell a vezetése körüli legitimitási problémákat. Az EMNT elnöke a továbbiakban egy pluralitásra épülő választási együttműködésben látja a parlamenti képviselet, illetve az autonómiáért folytatott eredményes küzdelem zálogát. Tőkés nem tart a magyar közösség megosztásának veszélyétől, mondván: szakítani kell ez egységesség elvével.
Az EMNT-elnök azt mondta: az érdekképviseletet kisajátítani akaró Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) gazdaságpolitikája a „gyurcsányi szinten” rekedt, a válságra hivatkozva cselekvően asszisztál a bukaresti kormány népnyúzó intézkedéseihez – oda kerültünk, mutatott rá az erdélyi képviselő, hogy Románia lakosságának többsége nem jön ki a fizetéséből, a létminimum szintjén tengődik. „Kiket választottunk? – tette fel a retorikai kérdést Tőkés. Az RMDSZ-nek el kellene döntenie végre, hogy Bukarestet képviseli az erdélyi magyarság előtt, vagy a választói, az erdélyi magyarság érdekeit érvényesíti a román fővárosban”.
„Itt az ideje, hogy megértsük: ha a magyar nemzet összefog, nagy dolgokra képes” – mondta a küldöttgyűlésen Répás Zsuzsanna, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Kifejtette: a nemzeti célok elérésében egyaránt fontos a politikai pluralizmus és az összefogás, az anyaországnak pedig kötelessége a magyarok összefogását segíteni határon innen és túl.
Az új párt létrehozásáról szóló döntést követően a szervezet választmányának január végéig kell határoznia a párt bejegyzését kezdeményező testület összetételéről, amelynek meg kell majd tennie a bejegyzéshez szükséges lépéseket. Romániában ugyanis egy párt bejegyzéséhez huszonötezer támogató aláírást kell összegyűjteni az ország tizennyolc megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke abban bízik, hogy a jövő nyári Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elmondhatják, hogy új magyar párt született Erdélyben.
Az Országos Küldöttgyűlésen ugyanakkor döntöttek a Magyarnak lenni jó című program elindításáról is, amelynek lényege a gyorsított honosítási eljárás igénybevételére buzdítani a romániai magyar közösséget, valamint felkészülni a jövőben esedékes európai népszámlálásra.
Ismertették a demokráciaközpontok működését és szerepét, majd egyhangú szavazással meghosszabbították a jelenlegi elnökség mandátumát. Az EMNT 15 tagú elnökségében személyi csere nem történt, a küldöttek újabb egy éves mandátumra bizalmat szavaztak nekik, így az EMNT elnöki tisztségét továbbra is Tőkés László, az ügyvezetői pozíciót pedig Toró T. Tibor tölti be. (EMNT: ne december 1. legyen Románia nemzeti ünnepe. Az EMNT Országos Küldöttgyűlése elfogadott egy határozatot, amelyben kérik az ország hivatalos vezetését, hogy módosítsa Románia nemzeti ünnepének dátumát. A módosítást szorgalmazó javaslatot Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke tette, aki szerint az ország nemzeti ünnepét egy olyan napon kell tartani, amellyel a magyarok is azonosulni tudnak. „Tekintettel arra, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak soha nem lesz oka az ünneplésre december 1-jén, felszólítjuk az ország hivatalos vezetését, hogy jelöljön ki egy olyan napot a nemzeti ünnepre, amellyel románok és magyarok is azonosulni tudnak” – mondta Jakab István)
Dénes Emese, Krónika (Kolozsvár)

Az állam hivatalos ünnepe legyen minden állampolgáráé, ne csak a románoké
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2010. december 4-i Országos Küldöttgyűlése – a Maros megyei küldöttség indítványa alapján – arról döntött, megfontolásra ajánlja Románia Parlamentjének, hogy az rendelkezzen a románok nemzeti ünnepe mellett Románia állami ünnepének bevezetéséről (sărbătoare de stat) és ennek, a társadalom széles rétegeivel való konzultáció alapján olyan dátumot jelöljön ki, amely egyetlen, Románia területén élő őslakos nemzeti közösség érzékenységét sem sérti.
Az azóta a sajtóban megjelent vádaskodások, illetve félreértések tisztázása érdekében ismételten kijelentjük: tiszteletben tartjuk a román nemzeti ünnepet, december 1-jét, amint azt elnökünk, Tőkés László a 2010. december 1-jei budapesti Nyilatkozatában is leszögezte. Ugyanakkor azt is megismételjük: nem feledhetjük, hogy „ az ő örömünnepük számunkra: gyásznap – hiszen kilencven esztendővel ezelőtt Nagyrománia ősi magyar hazánk tragikus szétdarabolása révén jött létre”. Ezért továbbra is sajnálatosnak tartjuk, hogy „az 1989-es temesvári forradalom tüzében fogant szabad Románia, a hagyományos nemzetállami nacionalizmus jegyében olyan napot választott nemzeti ünnepéül, melynek örömében és ünneplésében mi, erdélyi magyarok a – többségi – román testvéreinkkel nem osztozhatunk."
December 1. legyen tehát a román nemzet ünnepe (sărbătoare națională), ha ez volt a román képviselők többségének döntése, mi ezt tiszteletben tartjuk. Emellett viszont azt kérjük, hogy közös erővel találjunk egy olyan napot az állami ünnepre (sărbătoare de stat), amelyet románok és magyarok, illetve más nemzeti közösségek együtt, közösen tudnak ünnepelni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöksége nevében
Toró T. Tibor
ügyvezető elnök
Kolozsvár, 2010. december 8. Erdély.ma

Exkluzív interjú Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével
Az Erdélyi Magyar Néppárt összesen 163 településen állított jelöltlistát. Jelöltjeik fiatal, erkölcsileg és politikailag is tiszta állampolgárok. Bár a kampány még alig kezdődött el, máris sok támadás éri az EMNP-t. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke exkluzív interjút adott a Nagyváradi Hírhatárnak.
A Nobel-díjas Henry Sienkiewicz Quo vadis című regényében Péter apostól menekülni akarván a vértanúság elől találkozik Jézussal, aki megkérdezi tőle: Quo vadis Domine? azaz hová mész uram, merre tartasz uram? Kérdezem Önt, az EMNP elnökét, merre tart Ön, és merre tart az Erdélyi Magyar Néppárt?
Hát nem vértanúnak készülünk, arra semmiképp nem. Először nézzük meg, hogy honnan jöttünk. 2010-ben született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács műhelyében az ötlet egy új erdélyi párt alakítására, majd az ötletből valóság lett 2010 decemberében, amikor az Erdélyi Nemzeti Tanács Országos Gyűlése ezt elfogadta. 2011 tavaszán fogtunk hozzá az új párt létrehozásának , eleget tettünk a szigorú párttörvény összes feltételének, könnyen, izzadságmentesen sikerült összeszedni közel 30.000 aláírást. Az minket is meglepett, hogy milyen tömegigény mutatkozott az új párt létrehozására. A bíróságon már nem volt ilyen könnyű dolgunk a párt elfogadásával, a kötelező két hét helyett tizennyolc hét alatt mégis sikerült a pártot bejegyezni. Ez sok minden miatt tartott ilyen hosszú ideig, beleesett a nyár is, mikor a bíróság munkája „akadozott”, meg sok más minden. 2011 októberében kaptuk meg a végleges papírt, hogy az Erdélyi Magyar Néppártot felvették a román pártok regiszterébe. Innen indult el az építkezés és 2012 februárban meg is tartottuk az első kongresszusunkat. Itt rögtön szembesültünk azzal, hogy 4 hónap múlva önkormányzati választások lesznek, tehát gyakorlatilag a néppártot úgy építettük , hogy közben készültünk az önkormányzati választásokra. Nem állítom, hogy maradéktalanul sikerült céljainkat elérni, de ma már Erdély területének kétharmadát sikerült lefednünk, az itt élő magyar közösségek 75-80 százalékát már sikerült szervezetileg elérnünk.
Hogyan szerveződött a párt?
Eleve három régió szerint szerveződött a néppárt, éppúgy mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Székelyföld, Partium és a közöttük levő közép-erdélyi terület . Úgy gondoljuk, hogy mindhárom területen élő magyaroknak– éljenek azok tömbben vagy szórványban – van mondanivalónk. Nyilván nehezebb lesz a tömbben élőkhöz szólni , mert itt nehezebb lesz együttműködni a már meglévő politikai szervezetekkel. Itt az ellentétek mélyebbek, a vetélkedés , a verseny az együttműködést sokszor felülírhatja. Ez nyilván tükröződni fog a választási kampány során.
A párt egyik szlogenje egy Kós Károly gondolat : „ Dolgoznunk kell, ha élni akarunk ,és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk – így az idézet. Miből áll ez a munka?
Ez egy közösségépítő munka, amelynek intenzitását én talán a 90-es évek elejéhez tudnám hasonlítani. Akkor tapasztaltam ilyen hitet és lelkesedést. Ez az épp, ami elkopott az utóbbi két évtizedben. Azt kell mondanom, hogy szervezőmunkánk során a fiatalok tekintetében felfedeztük azt, hogy szakítani kell a régi politikával, és a régi politikusokat le kell váltani tiszta emberekkel , akik elsősorban nem poltikusok, hanem olyan közéleti emberek, akik vállaják a közéleti munkát és a közösségért tenni is akarnak valamit. Olyan embereink vannak, akik a poltikában nem a meggazdagodás lehetőségét látják elsősorban, hanem a közszolgálatot. Látjuk és tapasztaljuk, hogy nagy számban jönnek a fiatalok a pártba. Tudjuk, hogy ezek a fiatalok nem politikusok, nekik ez lesz az első megmérettetésük. De tiszta lappal indulnak.
Az Erdélyi Magyar Néppártnak az egy hónap múlva megtartott önkormányzati választás lesz az első igazi megmérettetése. Milyen eredményt vár Ön, mit a párt elnöke országos szinten és mit vár itt Bihar megyében illetve Nagyváradon?
Országos szinten két célunk van. Egyik, hogy minél több embert tudjunk megmozgatni, hogy vegyen részt a választásokon. Ismert tény, hogy közel megfeleződött a magyar szavazók száma két évtized alatt, mert az egymillió szavazóról ez a szám 450 ezerre esett vissza. Ennek nemcsak demográfiai okai vannak, hanem az a fő ok, hogy az emberek nagyobb része csalódott a politikában és csalódott a politikusokban. Az Erdélyi Magyar Néppárt politikája pont azt célozza, hogy megnyerje azokat az embereket, akik valamilyen ok miatt elfordultak a közélettől. Ennek meg kell mutatkoznia a választások során. A másik célunk az, hogy minél több fiatalt, - nem politikust, hanem tenni akaró embert- juttassunk az önkormányzatokba, akik még a korrupció gyanújától is mentesek, tiszták és feddhetetlenek. Ha ez sikerül és ilyen embereink lesznek az önkormányzatokban, akkkor ők lesznek a kovásza a továbbépítkezésnek. Nem titkolt célunk, hogy a néppárt nem erre a választásra „gyúr” elsősorban, nem ezt tekinti vízválasztónak, hanem a 2016-os választásokat. Akkorra kell ennek az új politikának elegendő hívet szerezni és akkor meghatározói lehetünk az erdélyi magyar politikai életnek.
Nagyváradon mit vár?
Nagyvárad egy sajátos hely, a Partium fővárosa, Erdély kapuja, valamint a határokon álnyúló magyar –magyar együttműködésnek is a fővárosa. Ezért nem mindegy, hogy kik kerülnek az önkormányzatba. Olyanok-e, akik a határokon átnyúló projektekben az üzletet, a bizniszt látják és azt, hogy hogyan tömjék meg a zsebüket, vagy pedig olyanok, akik ténylegesen hatékonyan tudják elkölteni az Európai Uniós pénzeket. Ezért minél sűrűbb hálót szeretnénk látni a néppárti jelöltekből. Nagy siker lenne, ha sikerülni bejutni mind a váradi, mind a megyei önkormányzatba. Zatykó Gyula polgármesterjelöltünknek – aki egy jó arc - nem könnyű a dolga, mert egy erős, jól szervezett , viszont egyértelműen a politikát az üzlet oldaláról megközelítő RMDSZ-el állunk szemben, akik védik a zsákmányt, amit eddig megszereztek és ezért nem riadnak vissza semmilyen eszköztől. Kicsit féltem én a váradi és Bihar megyei csapatunkat, akik fiatalok és sokszor elcsodálkoznak, hogy a politikának miféle „melléktermékei” is vannak.
Ön szerint milyen lesz ez a kampány? Látok már a kampány elején olyan jeleket, hogy a meghatározó két nagy párt nem fogja kímélni egymást.
Először is örülök, hogy azt látja, hogy már nagy párt vagyunk. Mi nem tekintjük még magunkat annak, de remélem , azok leszünk. Szerintem is kemény harc lesz, állunk ennek elébe. Nem akarunk nemtelen eszközöket használni. Azonban úgy látom, az arzenál a másik oldalról elég széles, elég csak arra utalnom, hogy a néppárt védnökéről ( Tőkés László a szerk. megj.) mocskolódó könyvet adjanak ki, illetve ennek a könyvnek a megjelenését épp a kampányra tegyék…
Ezt a könyvet Magyarországon adták ki a napokban, nem Romániában….
Persze, de a vektorok Nagyvárad fele mutatnak. Nem véletlen, hogy ez így alakult, sem az időpont, sem a könyv mögött álló kiadó nem véletlen. Erről az Orbán Viktorról írt Kende Péter könyv jut eszembe, ami akkor is a kampányban jelent meg. Ahogy akkor az sem, szerintem ez a könyv sem fogja elérni célját. Az jó dolog, hogy az erdélyi sajtó kevésbé vevő az ilyen trükkökre és az erdélyi sajtónak és az erdélyi közvéleménynek is van egy tartása. Az ilyen technikák itt elutasításra találnak. A ráció majd felül is fogja írni ezeket. Persze sok érzelmi döntés születik egy kampányban, mi azon leszünk, hogy politikai ellenfeleink szemébe tiszta tekintettel tudjunk majd nézni június 10-e után.
Már csak azért is, mert a néppárt hosszú távú célja egy olyan új egységnek a megteremtése, amelynek a lényege nem az, hogy egy szervezetbe kényszerítünk mindenkit, még akkor is , ha nem akar, és ha nem tudjuk , akkor megbélyegezzük, megfélemlítjük és ellenségnek kiáltjuk ki, egységbontónak és árulónak nevezzük. Azt gondoljuk, hogy az erdélyi sokszínűség hagyományaira építve van helye a politikában a több szervezetnek is. A fontos nem az, hogy melyik szervezetben vagy, hanem , hogy képes vagy-e együttműködni a nagy stratégiai célok érdekében. Az új egység hívószava szerintünk nem a félelem, hanem az együttműködés a különböző politikai szervezetek között.
Ha már az új egységről beszélt, én továbbmennék egy kicsit. A jelenlegi helyzetet figyelembevéve elképzelhetőnek tartja –e, hogy az őszi parlamenti választások idején ténylegesen megvalósulhat ez az egység a különböző erdélyi magyar pártok között és ennek hiánya esetén nem fogják-e saját magukat felszalámizni a pártok?
Vannak negatív forgatókönyvek is. Egyelőre még ott tartunk, hogy a negatív forgatókönyvet az új kormány választási törvénytervezete szempontjából kell vizsgálnunk és értékelnünk. Ilyen típusú merénylet a romániai választási rendszer ellen még soha nem körvonalozódott. Hogy egy többé kevésbé jól működő arányos választási rendszert egy cezúrával az új kormány egy angolszász többségi rendszerré kívánja átalakítani úgy, hogy ennek egyáltalán nincsenek meg a hagyományai Romániában. Ez egy olyan veszély, ami akár egy tárgyalóasztalhoz fogja ültetni a magyar szervezeteket. . Azért azt lássuk be, hogy a jelenlegi kormány javaslata arra irányul. hogy hosszú távon biztosítsa hegemóniáját ezzel az új választási rendszerrel. A szocialista-liberális koalíció azért akarja módosítani a törvényt, mert most épp nekik áll a zászló. A román politikusok általában rövid távban gondolkodnak és ebben nem kivétel az RMDSZ sem.
Mondok egy példát. Én még 2004-ben – akkor RMDSZ-es politikusként benyújtottam egy módosító csomagot az akkor éppen változtatás alatt álló választási törvényhez. A javaslatom az etnikai arányosság elvén alapult, és független volt attól , hogy éppen milyen a politikai széljárás, épp kik vannak hatalmon. De akkor az RMDSZ a rövid távban való gondolkodás miatt nem állt a javaslat mellé. Az RMDSZ-nek az elmúlt húsz évben többször lett volna lehetősége, - hiszen többször benn volt a kormányban, vagy épp a mérleg nyelve volt,- hogy az autonómia törvény mellett foglalkozzon egy olyan választási törvénnyel, amely az arányosság elvét biztosítja. Nem tették meg. Sajnos, most újra lehet kezdeni ezt a folyamatot. Nem biztos, hogy most ez sikerül, de ez egy olyan dolog, ami összehozhatja a különböző magyar politikai erőket.
Monostori Károly. Nagyvaradi-hirhatar.ro

Tisztújítás, alapszabály-módosítás az EMNT Küldöttgyűlésén
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2013. október 12-én, szombaton Nagyváradon tartotta Országos Küldöttgyűlését, amelynek keretében az elnökség és a jelen lévő 129 küldött az elmúlt két év eredményeit összegezte, továbbá tisztújításra és az Alapszabály módosítására is sor került.
A küldöttgyűlés Herman M. János igei köszöntőjével vette kezdetét, majd Török Sándor házigazdai minőségében köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat.
Az EMNT elnöke, Tőkés László a Nemzeti Tanácsok megalakulása óta eltelt elmúlt tíz év eredményeiről és kudarcairól szólva – a „külső elnyomás” és a „belső bomlasztás” körülményei között – a közös felelősség fontosságát hangsúlyozta. A tőle elvitatott Románia Csillaga érdemrend jelmondatát idézte: „hitben van a szabadulás”. Mint mondotta: „1989-ben ebben a hitben reméltünk és cselekedetünk, negyed század után azonban csőd lett a vége”.
A napokban Zilahon megjelent magyarellenes falragaszokra utalva az EMNT elnöke fölvetette a kérdést: „Ez jelentené a többségi román nemzet jövőképet és demokratikus ideáját? A csillagtalan vak gyűlölet lenne a szabadságeszmény alternatívája?”
A Kárpát-medencei magyarság helyzetének általános kiértékelője rendjén Tőkés László rámutatott azokra a negatív folyamatokra, amelyek Európa hallgatólagos hozzájárulásával a nemzet „leépüléséhez” vezetnek. Nincs időnk a halogatásra, stratégiaváltásra van szükség, és az EMNT jövőbeli szerepe ennek megvalósításában mutatkozik meg. A stratégia elemeit részletezve Tőkés László elmondta: nem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki magyar ügy, hanem Kárpát-medencei ügy van, amelyet képviselni kell. Európa szintjén kisebbségi, és ezen belül pedig magyar kisebbségi stratégiára van szükség. Az EMNT elnöke teljes körű autonómia-rendszer kidolgozását, a jogsegélyszolgálat kiterjesztését, valamint a sok helyütt állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség tilalom alá helyezését szorgalmazta. Ugyanakkor megismételte a Tusnádfürdőn tett kijelentését, miszerint Magyarország, sőt Európa védhatalmi státuszt kellene vállaljon az erdélyi magyarok felett. Beszéde végén az európai parlamenti képviselő az erdélyi magyar összefogást sürgette, akár az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, akár más intézményi keretek között.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntő beszédében elmondta: küzdelmes és eseménydús évet tudhat maga mögött az erdélyi magyarság, gondoljunk csak a Székelyföldet kedvezőtlenül érintő regionalizációs tervekre, a verespataki bányaberuházásra, vagy a nemzeti szimbólumok szabad használata elleni törekvésekre. Az EMNT ebben a küzdelemben helyt tudott állani, mint amiképpen nagy a szerepet játszik abban, hogy az autonómia kérdése folyamatosan napirenden legyen a közvéleményben – vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseit, de nem cselekedhet a külhoni magyarok helyett. Az erre irányuló stratégiákat a közösségeknek kell kidolgozniuk, ugyanakkor el kell oszlatni az autonómiával kapcsolatos félelmeket és tévhiteket – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
„A mi nagy közös ügyünk a honosítás” – utalt Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra, hogy az EMNT demokrácia-központjai segítenek a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges dossziék összeállításában. Ez a hálózat sokat segített a magyar konzulátusoknak a könnyített honosításban, ezért köszönet illeti mindazokat, akik ebben a munkában részt vesznek – mondta a főkonzul. Hangsúlyozta: a honosításnak nincs határa, és a következő években is folytatódni fog, hiszen az eddigi adatok azt mutatják, hogy a kedvezményesen honosítottak száma nem érte el a lehetséges maximumot. Magdó új feladatként említette a magyarországi parlamenti választásokra történő regisztrációt, amelyben a konzulátusok segítenek, és ismét számítanak az EMNT segítségére, hiszen az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy élhessenek szavazati jogukkal, hogy ezáltal véleményt nyilváníthassanak a jelenlegi magyar kormány teljesítményéről.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint az EMNT mögött két nehéz év áll, miután a legutóbbi Küldöttgyűlésen stratégiai jelentőségű döntéssel létrehozta a Néppártot abból a megfontolásból, hogy a civil politikai eszköztár nem elég gazdag így pártpolitikai eszközökkel kell dolgozni a kitűzött cél – az autonómia – eléréséért. Toró szerint a Néppárt felnőtt a feladathoz, hiszen két nehéz kampány és választás után is életben maradt, ebben pedig az EMNT-nek is nagy szerepe volt, például befogadta székházaiba a pártot.
A politika szempontjából 2012 háborús év volt, és a kampányokban a civil mozgalmak háttérbe szorulnak, a pártoknak jut a főszerep. Ámde 2013 az autonómia éve, és az EMNT bebizonyította, hogy képes építkezni, és egy sor hasznos eseményt rendezett ennek jegyében – mondta a Néppárt elnöke.
Toró elmondta, a 2014-magyarországi választások előtt a Néppárt és az EMNT szerepet vállal abban, hogy megkönnyítsék a magyar állampolgárságot szerzett erdélyiek részvételét. Az erdélyi magyarok számára újdonság a levélben szavazás, és a választásokat megelőző regisztráció, ezért a két szervezet segíteni fog – szögezte le. Azt is elmondta, hogy a Néppárt által a magyar közösség számára kedvező régiósítás érdekében indított aláírásgyűjtés folytatódni fog addig, ameddig a kellő számú ember megérti, hogy mi a tétje, hogy mi a különbség a fejlesztési, illetve a közigazgatási régió között. Ez egy alapos és hosszú folyamat, amelyben a Néppárt számít az EMNT segítségére is – tette hozzá Toró T. Tibor.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az elmúlt két év tevékenységét értékelte beszámolójában. Röviden összefoglalta a szervezet elnökségének, választmányának és szakbizottságainak munkáját. Említést tett az erdélyi magyar közösség gazdaságfejlesztési tervéről, a Mikó Imre tervről, szólt az EMNT külkapcsolatairól, a területi szervezetekkel való kapcsolattartásról, az EMNT rendezvényeiről, valamint az Erdélyi Magyar Néppárttal való viszonyról is.
Nagy József Barna, Bardocz Csaba és Szabó László régióelnökök után Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Mátis Jenő és Szilágyi Ferenc alelnökök számoltak be eddigi munkájukról, majd Tiboldi László ismertette az EMNT-irodák honosításban vállalt tevékenységét.
Szili Katalin magyar országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnökének üzenetét Kerényi György főtanácsadó tolmácsolta.
***
A tisztújítás során a Küldöttgyűlés újabb kétéves elnöki mandátummal bízta meg Tőkés Lászlót, aki egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre. Megválasztása után Tőkés László Sándor Krisztinát javasolta az ügyvezető elnöki tisztségbe, a Küldöttgyűlés pedig szavazással jóváhagyta a jelölést.
A három régióelnöki tisztségbe a Küldöttgyűlés Nagy József Barnát (Partium), Gergely Balázst (Közép-Erdély) és Nagy Pált (Székelyföld) választotta.
Az Alapszabály egyik módosítása értelmében ötről háromra csökkent az EMNT alelnökeinek száma, a tisztségekbe Mátis Jenőt, Borbély Zsolt Attilát és Tiboldi Lászlót választották.
Az ülés végén a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája
Nagyvárad
Nyugati Jelen (Arad)