Október 29-én Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete, amelyen megválasztották a szervezet vezetőit. Az EMNT az elkövetkezendőkben jogi személyiséggel ellátott, civil-politikai szervezetként akar újraalakulni. Az EMNT nem pártpolitikában, hanem nemzetpolitikában gondolkodik. László János székelyföldi megbízott elnök szerint a magyar nemzeti közösség gazdasági potenciálját kell felmérni, értékelni kell az elmúlt húsz évet. A résztvevők titkos szavazással választották meg az elnököt Kali István személyében. /Mózes Edith: Megalakult az EMNT megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Az igazság fáklyás menetével a „fekete márciusért”
Közlemény
Az újjáalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kétnapos eseménysorozattal emlékezik a „fekete márciusként” elhíresült marosvásárhelyi eseményekre. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak, egyszóval a vétkeseknek a felelősségre vonását követelik rendezvényeikkel is.
1990. március 19-20-án a Vatra Românească 13 busznyi zömében ittas „tüntetőket” Marosvásárhelyre hozatott be a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, és az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. A harcoknak 5 halottja (3 magyar és 2 román) és 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje a szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni az ügyészségi dossziékat.
Március 19-én Marosvásárhelyen mindezekre fáklyás menettel emlékezik az EMNT, majd 20-án mintegy tíz román, magyar, valamint külföldi európai parlamenti képviselő részvételével magyar – román kerekasztalt szerveznek. A Közös múlt, közös jövő – Együtt Európában című fórum egyértelmű üzenete, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni.
A rendezvényt a Vártemplomban ökumenikus istentisztelet zárja majd. Az eseménysorozatra az emlékezni vágyó románokat és magyarokat egyaránt várják a szervezők.
2010. február 2., Marosvásárhely
Az EMNT Maros megyei szervezete. Forrás: Erdély.ma

A "fekete március" felelőseinek megnevezését követeli az EMNT
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Nem hisz a kollektív bűnösségben, de követeli azoknak a megnevezését, akik felelősek voltak a húsz évvel ezelőtti "fekete március" véres eseményeiért - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetének közleményében.
Az MTI bukaresti irodájába is eljutatott közlemény szerint az EMNT kétnapos rendezvény keretében készül megemlékezni a tragikus eseményekről. Az 1990. március 16-20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak felelősségre vonását követeli rendezvényeivel is.
1990 márciusának közepén a Vatra Romaneasca elnevezésű nacionalista szervezet 13 busznyi, zömében ittas "tüntetőt" szállított Marosvásárhelyre a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. Az összecsapásoknak 3 magyar és 2 román halottja, illetve 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.
Az erdélyi Krónika szerint Kali István, a szervezet Maros megyei képviseletének elnöke és Tőkés András, az EMNT elnöki tisztségét betöltő Tőkés László EP-képviselő marosvásárhelyi irodavezetője a sajtónak elmondta: március 19-én Marosvásárhely főterén szeretnék megszervezni az "igazság fáklyás menetét", 20-án pedig az EMNT konferenciát szervez a "fekete márciusként" ismertté vált eseményekről. Erre több külföldi európai parlamenti képviselőt is meghívnak.
Hangsúlyozták: nem kizárólagosan magyar rendezvényt akarnak szervezni, meghívót küldenek a román pártok helyi képviselőinek is, ugyanakkor a civil szervezetek és a lakosság részvételére is számítanak. A Közös múlt, közös jövő - Együtt Európában elnevezésű fórum mondanivalója az lesz, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni, ezért is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a pogrom szervezőinek neveit és büntessék meg őket – mondta az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
A rendezvények második napján, a nemzetközi konferenciát követően ökumenikus istentiszteletet tartanak a Vártemplomban, ahová felekezeti hovatartozástól függetlenül várják a résztvevőket. Tőkés András hozzátette: a Temesvár Társaságot, a bukaresti civil szervezeteket, a forradalmárok egyesületeit is meghívják, hiszen - mint fogalmazott - nemcsak a vásárhelyi események kirobbantóinak a megnevezésével adós az igazságszolgáltatás, hanem az 1989 decemberében történtekkel és a bányászjárásokkal kapcsolatos igazságnak is ki kell derülnie.
"Nem a mi feladatunk megnevezni ezeket az egyéneket, hanem az igazságügyi szerveké. A magyar és a román tömeg viszont egyáltalán nem tehető felélőssé azért, ami történt" - mondták az EMNT tisztségviselői. A közlemény is úgy fogalmaz: az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni a dossziékat. Forrás: MTI

Markó: 1990 márciusában polgárháború is kitörthetett volna
Az RMDSZ-szel nem konzultáltak az 1990 márciusi, marosvásárhelyi események 20 évfordulóján tartott rendezvényekről, a szövetség külön rendezvénysorozattal emlékezik a Fekete márciusra – jelentette ki pénteken Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a húsz évvel ezelőtti események polgárháborúba torkollhattak volna.
Marosvásárhelyen az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és Kincses Előd ügyvéd a Pro Európa Liga (LPE) csatlakozásával kétnapos rendezvénysorozattal emlékezik meg az 1990-ben történt véres etnikumközi konfliktusról. Markó Béla az EMNT rendezvényeivel kapcsolatban azt mondta pénteken, hogy „jobb lett volna, ha velünk is konzultálnak a rendezvénysorozat programjának összeállítása előtt, mivel több RMDSZ-beli kollégám is részese volt az 1990. márciusi eseményeknek. Markó szerint „nem jó, ha esetleg mások próbálnak nekünk ilyen rendezvényeket szervezni”, tájékoztat az Agerpres.
Markó Béla hozzátette: végső soron rendjén van, ha többen is úgy gondolják, hogy „elérkezett a tanulságlevonás pillanata az akkori eseményekkel kapcsolatban”.
Az EMEF-en szó volt a megemlékez közös szervezéséről
Mint arról korábban beszámoltunk, a kétnapos rendezvénysorozat szervezői pénteken 19 órától Az igazság és tolerancia menetére hívják a marosvásárhelyieket. A tervek szerint a menethez csatlakozók gyertyával a kezükben azt az útvonalat járnák be az egykori városházától a Kendeffy-palotáig, amelyet a húsz évvel ezelőtt, capinákkal (fakitermelésben használatos emelő, fafeszítő csákányokkal) felfegyverkezett Maros- és Görgény-völgyi román parasztok megtettek. A résztvevők a kegyelet gyertyáit helyeznék el a Bolyai-téren, az RMDSZ húsz évvel ezelőtti székháza előtt. Ez az a hely, ahol a tudatlan tömeg előbb a „Bolyai-testvéreket” kereste, hogy leszámolhasson velük, mert magyar iskolát akarnak, majd a pártszékház padlására menekült Sütő Andrást és Juhász Ilonát bántalmazta, félig megfosztva szemük világától.
Kali István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke korábban azt nyilatkozta a Krónikának „Mi még az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon megpróbáltuk bevonni az RMDSZ-t is a szervezésbe, de amolyan felemás választ kaptunk. Miután Markó Béla utólag kijelentette, hogy ő semmiféle fáklyás menetnek nem híve, világossá vált, hogy számukra nem kívánatos egy efféle megemlékezésen részt venni”.
A szövetség Miholcsa Gyula több mint 11 órás dokumentumfilmje köré szervezi a megemlékezést. Az ismert marosvásárhelyi operatőr-rendezőnek az 1990. márciusi eseményekről szóló alkotását három részben, a Színművészeti Egyetem stúdiótermében vetítik le. A románul is feliratozott film bemutatását beszélgetések követik. Az RMDSZ vezetői egyébként pénteken megkoszorúzták Sütő András sírját, további rendezvények zajlanak a Bernády-házban is.
Markó: fennállt a polgárháború veszélye
Markó Béla és az RMDSZ több vezető tisztségviselője pénteken találkozott az 1990 márciusi véres összecsapások magyar sebesültjeivel és a halálos áldozatok özvegyeivel. Markó virágcsokrokat nyújtott át a férjeiket – Gémes Istvánt, Csipor Antalt és Kiss Zoltánt – húsz évvel korábban elveszített asszonyoknak, és a sebesülteknek, Cseresznyés Pálnak, Szabadi Ferencnek és Juhász Ilonának. Az özvegyek és a sebesültek ezenkívül anyagi támogatást is kaptak az RMDSZ Szolidaritási Alapjából. Markó elmondta, erre a találkozóra minden évben sor kerül.
A találkozó után az RMDSZ elnöke azt mondta: az 1990. márciusi, marosvásárhelyi események az erdélyi magyarok szabadságért folyó harcának egyik mozzanata volt. Ez a harc „nem a románok ellen irányult, akiket tulajdonképpen megtévesztettek és egy másik közösség ellen uszítottak, hanem azok ellen, akik megszervezték az akkori eseményeket, akik konfliktust robbantottak ki a két közösség között” – fejtette ki Markó Béla. A szabadságharc a régi rendszer képviselői ellen irányult, akik 1990 márciusában megpróbálták elgáncsolni az 1989 decemberében elért eredményeket, és megpróbálták leállítani a demokratizálódási folyamatot, tette hozzá.
Markó szerint ha az akkori „ellenforradalmi” kísérlet sikerült volna, fennállt volna a veszélye egy polgárháború kirobbanásának, ez pedig hosszú időre megbénította volna a romániai átalakulás folyamatát. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Az Igazság Fáklyás Menete
Mintegy másfélezren gyűltek össze a marosvásárhelyi Kultúrpalota előtt 2010. március 19-én, pénteken este, hogy a húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi Fekete Márciusra emlékezve részt vegyenek az Igazság Fáklyás Menetén.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), Tőkés László EP-képviselő irodájaés a Pro Europa Liga (PEL) által szervezett megmozduláson Kincses Előd ügyvéd, egykori marosvásárhelyi vezető magyarul, míg Smaranda Enache, a PEL társelnöke románul olvasta fel a szervezők Felhívását, amelyet Traian Băsescu államfőhöz, Emil Boc miniszterelnökhöz és Laura Codruţa Kövesi főügyészhez intéztek.
A húsz éve történt marosvásárhelyi pogromkísérlet kapcsán a Felhívás szövegezői rámutatnak: a civil társadalom, az erőszak áldozatai és a sajtó többszöri sürgetése ellenére az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekről az igazságot ma sem ismerjük, ahogy nem ismerjük a teljes igazságot az 1989. decemberi forradalomról sem és az azt követő bányászjárásokról sem, mivel az igazságszolgáltatás a mai napig nem volt hajlandó feltárni az akkori történéseket. Mint megfogalmazzák: a tények fel nem tárása és a bűnösök meg nem nevezése miatt – húsz év után is – a magyar közösségre igazságtalanul rásütik a kollektív bűnösség fájdalmas bélyegét és ez egy demokratikus társadalomban elfogadhatatlan. Épp ezért a Felhívás támogatói kérik azoknak az azonosítását, akik eldöntötték és megszervezték a felfegyverzett parasztok Marosvásárhelyre való beszállítását, akik megszervezték a népi milíciákat és a székelykocsárdi állomásig szállították azokat a bányászokat, akiket a marosvásárhelyi polgárok ellen akartak bevetni, valamint azoknak az azonosítását, akik Zalatnán és a Mócok földjének más helyiségeiben mozgósítottak azért, hogy az ottani lakosságot Marosvásárhelyre szállítsák.
„Kérjük, hogy a hatályos törvényeknek megfelelően mindazokat büntessék meg, akik 1990. március 19-én értelmi szerzői voltak az RMDSZ, NKDP és NLP székházai megtámadásának és feldúlásának, az ezeket védő marosvásárhelyi polgárok súlyos bántalmazásának, illetve akik egy napra rá, március 20-án megszervezték a Marosvásárhely főterén békésen tüntető polgári lakosság elleni erőszakos megnyilvánulásokat” – áll a dokumentumban.
A Felhívás felolvasása után a fáklyásmenet résztvevői – jelentős karhatalmi biztosítás mellett – a volt RMDSZ-székházhoz vonultak, ahol Tőkés László püspök románul, illetve Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius esperes magyarul mondta el a Miatyánkot. Az emlékezők innen Sütő András és Jakabffy Attila sírjához vonultak, és a kegyelet gyertyái mellett nemzeti imáinkkal tisztelegtek a marosvásárhelyi hősök előtt.
Közös múlt, közös jövő
A Szeretet Márciusa elnevezésű rendezvénysorozat másnapján délelőtt 10 órától kezdődött a „Közös múlt, közös jövő – otthon, Európában” című konferencia, amelyen házigazdaként Kali István, a maros-megyei EMNT elnöke köszöntötte a Deus Providebit Tanulmányi Ház konferenciatermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket.
Tőkés László EP-képviselő, a rendezvénysorozat kezdeményezőjeként megnyitó előadásában abbéli reményét fogalmazta meg, hogy „emlékezésünk békévé oldja a múltat”. Mint mondta: a közös rendezvény a megbékélést szolgálja, ilyen értelemben köszönetet mondott a PEL-nek és kiemelten Smaranda Enache emberjogi harcosnak, valamint Kincses Előd „egykori és jelenlegi ügyvédjének”, hiszen szomorú aktualitás, mutatott rá Tőkés, hogy a marosvásárhelyi bíróságokon Kincses Előd képviseli a Ștefan Gusă tömeggyilkos tábornok szobrának felállítását megakadályozni kívánó keresetüket. Az EMNT elnöke ugyanakkor hiányérzetének is hangot adott, amiért az RMDSZ nem vállalt közösséget ebben a rendezvénysorozatban. Elismeréssel említette a Bernády György Alapítvány által készíttetett tizenkét órás dokumentumfilmet, amely érdemben hozzájárul a múltfeltáráshoz, talán sikerül leépíteni az épp húsz évvel ezelőtt erőszakolt sztereotípiákat, jelentette ki az egykori temesvári lelkipásztor, mint ahogyan a román közszolgálati televízióban sugárzott háromrészes filmsorozat is ezt a célt szolgálja.
Ugyanakkor nem hallgathatjuk el azokat a megnyilvánulásokat sem, amelyek a román szélsőségek köreiből indulnak, és a magyar veszély újbóli feljátszásával gyakorlatilag az önigazolást keresnek. A püspök ezzel a szombatra, épp március 20-ra tervezett maroshévízi román nagygyűlésre utalt, és amint megfogalmazta: a szeparatizmus vádját már megint azért veszik elő, hogy az egységes székelyföldi régió tervét ellehetetlenítsék.
1989, Temesvár: a hiteles forradalmat jelenítette meg – jelentette ki az erdélyi EP-képviselő. Ezzel szemben – „Temesvár szellemével” ellentétesen – 1990 márciusának Marovásárhelyét „Ceuşescu kísértete” járta be. Temesvár szolidaritáson, tolerancián és szereteten alapuló összefogását a gyűlöletre és a mondvacsinált ellenségképre alapozott „ellenforradalom” törte meg.
A biztató kezdet – Temesváron a bűnösök elleni per, a Temesvári Kiáltvány, a Nemzeti Megmentési Front kisebbségbarát nyilatkozata stb. – után a rendszerváltozást eltérítették, mondta a püspök. A gyűlölet forgatókönyve a marosvásárhelyi Fekete Márciusba torkollott: nem interetnikai konfliktusról kell beszélnünk, hangsúlyozta Tőkés, hiszen nem egy szimmetrikus viszonyról volt szó: inkább agresszorokról és áldozatokról van szó. Mindezt azért tervezte meg a volt kommunista nómenklatúra, hogy visszatérhessen a hatalomba a Szekuritáté, berendezkedtek a posztkommunista erők, elindultak az első „szabad” parlamenti választáson – végezetül a kommunistáknak és a titkosszolgálatnak sikerült átmentenie a hatalmukat. Ma, Marosvásárhelyen nem egyedi megemlékezést tartunk, hívta fel a figyelmet az EMNT elnöke, hanem az egész térségünket sújtó, a volt szovjet tömb országaiban két évtizede tartó visszarendeződés ellen, a posztkommunista struktúrák továbbélése ellen tiltakozunk.
A rendszerváltozást folytatnunk kell, szögezte le Tőkés László, az 1989-ben elkezdődött folyamat eredeti szellemében harcoljunk a jóvátételért, azonosítsuk a bűntettek elkövetőit, vonjuk felelősségre őket. Nemzetközi példák egész sora mutatja, hogy bő két évtized után immár Európa is képes szembenézni a kommunizmus örökségével, az Európa Tanács, az Európai Parlament, az Európai Néppárt elítélték a bűnös rendszert, illetve a volt kommunista blokk országainak múltfeltáró intézetei képviselőinek prágai tanácskozásán még egy nemzetközi büntetőbíróság felállításának igénye is megfogalmazódott. De a nemzeti kormányoknak is megvan a saját felelősségük a kommunista múlttal való őszinte szembenézés tárgykörében – ezt a cél kívánja szolgálni a konferencia is, zárta beszédét Tőkés László.
Smaranda Enache köszöntő beszédében többek között felvillantotta Kincses Előd és az ő közös sorsát: 1990 márciusa után mindkettőjüket közellenségnek kiáltották ki, őt munkahelyéről is eltávolították, illetve megakadályozták, hogy mindketten elinduljanak a rákövetkező parlamenti választáson. A PEL társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyire fontos a civilszféra hozzájárulása a múltfeltáráshoz: ezért szervezték a fáklyásmenetet, és ezért is nagy öröm, hogy a konferencián a magyarok mellett részt vesznek román és zsidó történészek is. Az emberjogi harcos rámutatott: a nemzeti kisebbségek jogaiért, külön tekintettel a magyar közösségre továbbra is ki kell állni, mert az erdélyi magyarságot történelmi múltja miatt ez megilleti, másfelől a kisebbségek ezt igénylik is.
Kincses Előd köszöntőjét azzal a kérdéssel indította: eljutottunk-e a Fekete Márciustól a Szeretet Márciusáig? Az egykori marosvásárhelyi vezető szerint a szeretet márciusa még vágyálom, előíró jellegű jövőkép, akárcsak a tízparancsolat. Épp azért, mert a román és magyar közösség a maga két külön világát építi, számára nagyon disszonánsnak tűnik, jelentette ki az ügyvéd, hogy RMDSZ nem vett részt a fáklyás felvonuláson, mint ahogyan a román pártok sem. „Annak idején nem UDMR-ét alapítottunk, hanem RMDSZ-t, és szeretnénk, ha így is viselkedne” – mondta az egykori marosvásárhelyi hős, akit a fekete március után emigrációba kényszerített az akkori román hatalom.
A megnyitó előadások után Korpos Dalma, Tőkés László kolozsvári irodájának vezetője felolvasta Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövetének levelét, Gróh Gáspár, Mádl Ferenc kabinetvezetője az egykori köztársasági elnök üzenetét tolmácsolta. Király Károly egykori erdélyi magyar politikus is levelet intézett a résztvevőkhöz, amelyben egyebek mellett ezt írta: „A márciusi események nem spontán, nem román-magyar ellentétekből születtek, hanem mesterségesen táplált, szervezett és kirobbantott hatalmi, kormányzati eszközökkel támogatott, tragikus események voltak. Emlékeinkből kitörölni nem szabad, a múltat megváltoztatni nem lehet. De ha kellő tisztelettel és alázattal viszonyulunk hozzá, útravalóul adhatjuk a levont tanulságokat gyermekeink és unokáink részére.”
Ezután az EMNT által meghirdetett „Családom fekete márciusa” című, esszé– vagy interjú-pályázat nyerteseinek adta át a díjakat Farkas Márta zsűrielnök. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók által beküldött pályaművek közül III. helyet Kusztos Dávid, a marosvásárhelyi Református Kollégium IX. osztályos tanulója, a II. díjat Dénes Hunor Levente, volt Bolyais diák, II. éves joghallgató, ezzel egyenértékű különdíjat Simon Alíz Tímea, a Művészeti Líceum tanulója, míg a fődíjat Szabó Dániel, II. éves egyetemi hallgató nyerte el.
A marosvásárhelyi magyarok mellett harcoló, emiatt igazságtalanul bebörtönzött és üldözött magyarok és magyar-cigányok helytállásukért nemrégiben a Terror Házában megkapták a Petőfi emléklapot – a konferencián pedig Bajnai Gordon miniszterelnök levélben értesítette őket, hogy a Kisebbségekért Díjat adományoz nekik, miután jogszabály-módosítással azt külhoniakra is kiterjeszti. A díjakat Balog Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés Emberjogi Bizottságának elnöke és Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatónője adta át Lőrincz Józsefnek, Szilágyi Józsefnek, Sütő Józsefnek. Puczi Béla érdemeit post mortem ismerhetjük csak el, az ő díját felesége, Puczi Mária vette át. További posztumusz elismerésben részesült: Szilveszteri Kis Péterés Tóth Árpád – hozzátartozóik annyi sérelmet és megaláztatást szenvedtek el 1990 márciusa utáni két évtizedben, hogy sem a budapesti díjátadóra, sem Marosvásárhelyre nem jöttek el, nevükben Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános vette át a díjat.
Az ünnepélyes díjátadókat követően két tömbbe csoportosítva került sor a konferencia előadásaira. Balog Zoltán a teológiában ismert „helyettes elégtétel” fogalmából indult ki. Helyettes elégtételről akkor beszélünk, amikor nekünk kellene valamiért helytállnunk, felelősséget vállalnunk – de nem tesszük, viszont van valaki, aki ezt helyettünk megteszi. A fideszes politikus rámutatott: Közép-Kelet-Európában ez gyakorta előfordul, és nagy dolog, hogy vannak olyanok, akik képesek erre. A marosvásárhelyi roma hősök példáját azért tartotta fontosnak, mert a roma-probléma egész Európa számára egyre akutabbá válik, és a rengeteg – politikai manipuláció eszközeként felhasznált – negatív példa mellett szükségünk van a pozitív példák felmutatására. Ez a mi felelősségünk, jelentette ki Balog, ezeket a példákat kell mindig szembeállítanunk azokkal, akik minket akarnak szembeállítani.
Az első előadássorozatban felszólalt Wiliam Totoc, berlini újságíró, számtalan tanulmány és könyv szerzője, aki az „Egy fiatal harcos portréja” című filmet esettanulmányként bemutatva a feléledő román szélsőséges mozgalmakról beszélt, elítélve a múlt misztifikálását és a nacionálkommunizmus meghosszabbítását.
Matuska Márton délvidéki újságíró arról a „csodáról” beszélt, hogy Trianon után 90 évvel egy magyar ember felszólalhat a szerb parlamentben, Boros Zoltán televíziós szakember a Marosvásárhelyen húsz évvel ezelőtt létrejött, mesterségesen táplált „tömeges pszichózis” rejtelmét boncolgatta. A média felelősségét hangsúlyozta Éhn József, a Társaság a Kárpát-Medencei Magyarságért elnöke is. Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi események résztvevőjeként emlékeit elevenítette fel, és rámutatott: „Húsz év eltelt, és ma már egészséges összegzést végezve szükség szerint önkritikusnak kell lennünk. További kérdéseket kell feltennünk magunknak. Miért fogyunk napról napra, és miért csökken a magyar emberek közötti szolidaritás? Miért nem tudunk olyan értékrendet teremteni a sorainkban, amely a krisztusi szeretetre épül? […] Miért nem tanultunk eleget 1990 fekete márciusából?”
Hozzászólásában Tófalvi Zoltán történész a hiteles adatok nyilvánosságra hozatala mellett érvelt, míg Mircea Suhăreanu a Pro Europa Liga részéről Marosvásárhely fokozatos elrománosítása mellett tanúskodott.
A konferencia második paneljét Schmidt Mária történész előadása vezette fel, aki párhuzamot vont a 2006. őszén történt budapesti eseményekkel. A Terror Háza vezetője véleménye szerint 2006-ban is a hatalom provokálta az embereket. Tanulságként megfogalmazta, hogy a provokációt mindig és mindenkor le kell leplezni. A történész at kérteTraian Băsescu államfőtől, hogy tegye meg azokat a gesztusokat, amelyekkel a Fekete Március sebeit be lehetne gyógyítani.
Gabriel Andreescu bukaresti emberjogi harcos felhívta a figyelmet arra, hogy a tragédián túl léteznek olyan momentumok, amelyekről nem beszéltünk eddig. 1990 márciusa után a magyar kérdés olyan szinten tevődött fel, amelyhez az addigi kurzuson szocializálódott román értelmiségek nem szoktak hozzá.. A központosító, homogenizáló államszemlélet addig nem engedte meg, hogy a kisebbségi kérdést érdemben feltegyék, mutatott rá a szakember. A zsidók nélküli antiszemitizmus kérdését leválasztva a problémakörről, Andreescu szerint a kisebbségek mai napig egyfajta provokációt jelentenek a többségi, homogén nemzetben gondolkodók számára. A másfélmilliós magyar közösségnek saját kultúrája van, érvelt a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó professzor, teremtő módon járulnak hozzá az ország életéhez. Ezért a jövő nagy tétje a magyar régiók létrejötte lesz.
Balog Zoltán rövidre fogott előadásában a konferencia mottójaként választott tételt boncolgatta, mely szerint a jövő csak igazságra épülhet. A politikus kijelentette: nem a történelmi igazságról van szó, hanem az egyetemes emberi és a kisebbségi jogok alapján levezethető igazságról, a demokratikus jogállam igazságáról. Az emberjogi bizottság elnöke kijelentette: fundamentális kérdésekben nem lehet engedni. Még azokban sem, amelyek nem népszerűek a saját körünkben: mert ha ezekben engedünk, erkölcsi jogainkat veszítjük el, hitelességünket és legitimitásunkat. Az erőszak a gyávák eszköze, mondta Balog, és sajátosan közép-kelet-európai történet az, amikor a társadalmi békét a polgároknak kell megvédeniük az államhatalommal szemben. Végezetül megosztotta azt a spirituális tapasztalatát, mely szerint végső soron mindig az igazság győz a jogbitorlókkal szemben.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke arról beszélt, hogy az elszakadt részeknek figyelniük kell egymásra, mert tapasztalataink kiegészítik egymást. Ugyanakkor a nemzeti integráció mellett tett hitet, a magyar kormány nem hagyhatja a határon túli magyar közösségeket. A határmódosítás nélküli politikai integráció két pillére: az autonómia és kettős állampolgárság – fogalmazta meg a délvidéki politikus.
Mikola István volt egészségügyi miniszter előadásában rákérdezett: valóban a szeretet márciusa lett a gyűlölet márciusából? Rámutatott: mindkettő aktív emberi érzés – be kell vetni magunkat annak az érdekében, hogy valóban belülről fakadóan tudjuk megélni. Kijelentette: erős anyaországra lenne szükség. A magyar nemzet befogadó, erős nemzet volt, a honfoglaló magyarok ilyen nemzetet alkottak meg, Szent István királyunk ezt teremtette meg. Ehhez képest, hívta fel a figyelmet a volt miniszter, a legfrissebb kutatások szerint a magyar népesség 53 százaléka anómiás (az anómia az az állapot, amikor egy társadalomban megszűnnek vagy felborulnak a normák, a szabályok, az emberek elvesztik a fogódzóikat, gyökértelenekké válnak). Őket nehéz mozgatni, de annál könnyebb manipulálni. A gazdasági válságon túl morális válságban van Magyarország, következésképpen erkölcsi erő és önvizsgálat szükséges. Mindez a békés egymás mellett éléshez is elengedhetetlen – hangsúlyozta a fideszes politikus.
A konferenciát Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke zárta. A résztvevők Zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítették: a Fekete Március véres eseményei nem a két nemzeti közösség – a román és a magyar – közötti szembenállás következménye, hanem a hatalmukat és befolyásukat veszélyeztetve érző posztkommunista erők restaurációs kísérlete, melyet etnikai konfliktus gerjesztésével próbáltak leplezni és igazolni. A Marosvásárhelyi Fekete Március és az azt követő, hasonló forgatókönyv szerint zajló események – különösképpen az ún. bányászjárások – kimutatható módon késleltették a demokratikus átalakulást, Románia euroatlanti integrációját, és mindmáig érzékelhető módon hosszú időre megmérgezték a román-magyar viszonyt. A résztevők külön kitértek arra is, hogy Marosvásárhely önkormányzati elöljáróinak felelőssége és a romániai igazságszolgáltatás újabb szégyene, hogy a kommunista rezsim ellen felkelő temesváriakba lövető Ștefan Guşă tábornok szobrának felállítása engedélyt kapott, miközben az Európai Néppárt Kongresszusa határozottan elítélte a kommunista rendszerek egykori tisztségviselőinek dicsőítését. Abbéli meggyőződésüknek is hangot adtak, hogy „a jövő, Marosvásárhely, Erdély, Románia, és az egész Kárpát-medence országainak jövője csakis az igazságra épülhet. Nemzeti közösségeink közös jövője érdekében tehát igazság- és jóvátételt követelünk, a társadalmi igazságosság és a demokratikus jogrend maradéktalan érvényesítését”.
Marosvásárhely, 2010. március 20.
Tőkés László
EP-képviselő Sajtóirodája. Forrás: erdon.ro

Tisztújítás és Demokrácia Központ
November 15-én új elnököt és vezetőséget választottak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete élére, valamint aláírták a Mihai Viteazul utca 40. szám alatti ingatlan bérlésére vonatkozó szerződést, itt kezdi meg hamarosan tevékenységét a Demokrácia Központ. A következő egy évben Jakab István tölti be az elnöki tisztséget, tevékenységét három alelnök segíti Ábrám Noémi, Tőkés András és Kali István személyében, valamint Portik Vilmos, Hegedűs Tivadar és Kocsis Lóránt elnökségi tagok.
"Eljött a cselekvés és az összefogás ideje. A Maros megyei EMNT olyan csapattal vág neki az előttünk álló építkezésnek, amely képes nem csak megfogalmazni, de véghez is vinni terveit. Ember-, polgárközeli tevékenységet tervezünk, és arra buzdítok mindenkit, hogy felelős hallása legyen: történelmi időket élünk! Az autonómia elsősorban lelkületi kérdés" – mondta Jakab István elnök, aki a továbbiakban a szervezetépítésre, megerősítésre törekszik. Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhely főterén lehet és kell magyarul énekelni!
Antalfi Imola
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei elnökségének felhívására közel félezren gyűltek össze karácsony első napján Marosvásárhely főterén, a feldíszített fenyőnél, hogy együtt ünnepeljenek, énekeljenek. A történelmi egyházak, civil szervezetek mellett jelen voltak a romániai magyarság politikai érdekképviseletét ellátó szervezetek is, kivéve a megyei RMDSZ-t.
A közös éneklés, ünneplés már kevéssel 13 óra előtt megkezdődött. A karácsonyi dalokat Kovács András karvezetésével előadó Psalmus kórushoz csatlakoztak az egybegyűltek, a meghitt hangulatú ünneplés azonban keveset, mintegy negyedórát tartott csupán. A szervezők nevében Ábrám Noémi, az EMNT megyei alelnöke a Népújságnak elmondta, a rendezvénnyel azt a közösségi érzést szerették volna belopni az emberek szívébe városon is, amit a vidékiek megélnek, megmutatni, hogy mi, magyarok, közösen is tudunk ünnepelni. "Az utóbbi időben nagyon sok torzsalkodás volt közöttünk, erdélyi magyarok között, különösen politikai síkon, de úgy érzem, az emberek, baráti társaságok között is. Úgy gondoltuk, a karácsony megfelelő idő arra, hogy mindenkit elhívjunk ünnepelni és mindenki megjelenjen" – hangsúlyozta. Az alelnök hozzátette, alapos előszervezéssel a politikai pártok helyi és megyei vezetőit is felkérték arra, hogy eljöjjenek. "Úgy látszik, a politikumot volt nehezebb meggyőzni, de végül is jelen volt az MPP városi és megyei vezetése, a Marosszék Székely Tanács vezetősége, a Regionális Székely Tanács vezetősége is itt volt, az RMDSZ részéről a marosvásárhelyi szervezet vezetője illetve városi tanácsosok. A megyei RMDSZ elnöke, dr. Kelemen Atilla azt válaszolta felkérésünkre, hogy ma van az RMDSZ születésnapja – bár tudomásom szerint nem ma van az említett esemény – és emiatt nem tudnak eljönni. A fontos végül is az, hogy nagyon sok RMDSZ-tag részt vett az ünneplésen, és természetesen a történelmi egyházak képviselői, az EMKE, az EMI is képviseltette magát" – mondta az EMNT megyei alelnöke. Aki szerint még mozgalomként, és nem kimondottan politikai vonulatként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács olyan lépést tett, amit az utóbbi időben nem sikerült megtennie más politikai, de még civil szervezetnek sem: annak ellenére, hogy "a város polgármestere, a polgármesteri hivatal próbáltak keresztbe tenni, más programokat rászervezve, az EMNT kezdeményezése összefogta a civil szférát, a politikumot, üzenve, hogy "Marosvásárhely főterén lehet és kell magyarul énekelni, mert ez a város a miénk is". A Psalmus fellépését követően néhány, román nyelven karácsonyi dalokat előadó kórus lépett fel, azonban kisszámú hallgatóság követte a polgármesteri hivatal által meghirdetett előadást. Annál több rendfenntartó vigyázott a programok "békés" lezajlására.
Az EMNT hagyományt kíván teremteni a karácsony első napján szervezett főtéri ünnepléssel, számítanak a templomból kijövő hívek részvételére. Közelebbről január 1-je, Petőfi Sándor költő születésnapja az az alkalom, amikor ismét megmutathatja Marosvásárhely magyarsága, hogy tud együtt ünnepelni. Népújság (Marosvásárhely)

Közös magyar polgármesterjelölt. Borbély nem indul
Borbély László nem indul Marosvásárhely polgármesteri székéért a 2012-es helyhatósági választásokon. Ezzel egyidejűleg azonban támogatja, hogy egyetlen magyar jelölt mögött sorakozzanak fel a magyar politikai szervezetek. Az EMNT arról tájékoztatott, hogy hétfőn aláírják az közös jelöltállításról szóló együttműködési megállapodást.
Az RMDSZ politikai alelnöke, Borbély László egyértelművé tette: nem kívánja jelöltetni magát a jövő évi választásokon Marosvásárhely polgármesteri székére. „Elég volt 2008-ban. Nem bánom, hogy akkor megmérettettem, de most hagyok másokat. Olyan személyre van szükség, akit a marosvásárhelyi magyarság elfogad, ezért az RMDSZ-nek olyan jelöltje lesz, aki az összes marosvásárhelyi érdekét képviselni tudja. Egyetértek azzal, hogy a magyar szervezeteknek egyetlen, közös jelöltje legyen. A személyt minél hamarabb meg kell neveznünk, remélem, erre június végéig sor kerül” – mondta Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete által szerkesztőségünkbe is eljuttatott közlemény értelmében öt találkozót tartottak az MPP, az RMDSZ és az EMNT képviselői, az együttműködési megállapodást hétfőn, május 23-án írják alá. „Széles társadalmi összefogással biztosítani kívánjuk a 2012-es helyhatósági választásokon a marosvásárhelyi magyar együttműködés kereteit. Egy olyan szövetséget, mely valós esélyt teremt az önkormányzati többség visszaállítására, illetve arra, hogy Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere legyen. Az együttműködést kezdeményezők, konszenzus és maradéktalan egyetértés révén nevezzük meg a marosvásárhelyi magyarság 2012. évi polgármesterjelöltjét, akit mindhárom szervezet elfogad, és saját jelöltjének tekint. A marosvásárhelyi együttműködés érdekében szervezeteink városi konzultációsorozatot kezdeményeznek, amelynek célja az, hogy a lehető legszélesebb társadalmi alapokra hagyatkozva nevezhessük meg Marosvásárhely következő polgármesterét. Ehhez a kezdeményezésünkhöz várjuk történelmi egyházaink és civil szervezeteink hathatós segítségét és támogató csatlakozását” – áll a megállapodástervezetben. Az eddigi jelöltek Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért eddig Smaranda Enache (független), Dorin Florea (Demokrata-liberális Párt, PD-L), valamint a Szociálliberális Szövetség (USL) közös jelöltje „jelentkezett be”, utóbbiak belső választásokon döntenek Cornel Brişcaru (Szociáldemokrata Párt, PSD), Ionela Ciotlăuş (Nemzeti Liberális Párt, PNL) és Silviu Morariu (Konzervatív Párt, PC) közül.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Nyílt levélben fordult az EMNT a történelmi egyházakhoz
Az EMNT Maros megyei elnöksége a Székelyhon.ro szerkesztőségébe eljuttatott alábbi közleményében arra kéri fel a történelmi egyházak képviselőit, hogy legyenek sürgető közvetítői és moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplők felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt állításának érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A marosvásárhelyi együttműködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különböző politikai szereplőket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttműködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgető közvetítői és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövő évi választásokra vonatkozó együttműködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen. Az EMNT Maros megyei elnöksége
Kelt 2011. június 20-án, Marosvásárhelyen
Hajnal Csilla
Székelyhon.ro

Nyílt levél történelmi egyházainkhoz
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete köszöni, hogy a politikai szereplők felé megfogalmazott nyílt levelükben határozottan szólaltak fel a közös magyar polgármesterjelölt- állítás érdekében, és hangsúlyozták a valós összefogás fontosságát.
A Marosvásárhelyi együttműködés, amely most már egyaránt politikai, egyházi és civil kezdeményezés, azzal a céllal jött létre, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a különböző politikai szereplőket és megteremtse annak a tényleges szövetségnek a kereteit, amely képes lesz olyan polgármesterjelöltet állítani a 2012. évi helyhatósági választásokra, aki minden marosvásárhelyi polgár bizalmára érdemes.
Figyelembe véve, hogy az egyik politikai fél bizonytalankodása miatt a tárgyalások már az együttműködés iránti szándéknyilatkozat aláírásánál megfeneklettek, az EMNT Maros megyei szervezete felkéri a történelmi egyházakat, hogy a továbbiakban legyenek sürgető közvetítői és kitartó moderátorai annak a párbeszédnek, amely biztosíthatja a politikum jövő évi választásokra vonatkozó együttműködését és a közös polgármesterjelölt indítását Marosvásárhelyen.
Az EMNT Maros megyei elnöksége
Népújság (Marosvásárhely)

Több ligában az autonómiáért
Az autonómia nem követelés, hanem prognózis, mert autonómia lesz előbb vagy utóbb – szögezte le tegnap Tusnádfürdőn a 22. tusványosi szabadegyetemen Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Az autonómia változó feltételei című beszélgetésen a felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és erdélyi magyar politikai szervezetek képviselői beszéltek az országukban tapasztalható helyzetről. De nemcsak emiatt vált a nap meghatározó témájává az autonómia: délután három óra körül ugyanis mintegy félszáz biciklis – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Kerékpártúra az autonómiáért akció résztvevői – érkezett meg a táborba, őket Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament alelnöke köszöntötte. A szabadegyetem és diáktábor utolsó előtti napján mind többen érkeztek, délutánra pedig mintha az időjárás is fejet hajtott volna a rövidnadrágos politizálás és a jókedvű szórakozás előtt: a szeles, hűvös reggel után délutánra már javában sütött a nap, a sörsátrak alatt beszélgetők körében pedig az ilyenkor szokásos fogadások köttettek: vajon betoppan-e mégis a táborba Traian Băsescu államfő. Tegnap délután a szervezők úgy tudták, nem érkezik Tusnádfürdőre az elnök.
Autonómiától a hisztériáig
Kárpát-medencei virtuális sétán vehettek részt azok, akik tegnap reggel jelen voltak a nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen: a Szlovákiában, Szerbiában, Ukrajnában, Romániában élő magyar közösség jelenlegi helyzetéről, törekvéseiről, az előttük álló kihívásokról, létüket fenyegető csapdákról, veszélyekről tájékozódhattak. Elsőként Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólalt fel, nem véletlenül, hiszen ahogy az előadást moderáló Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai államtitkárság vezetője fogalmazott, talán éppen Délvidéken érték el a legtöbb eredményt autonómiaügyben. A VMSZ elnöke hangsúlyozta: csak úgy lehet előrelépni, ha partnerekre találnak a többségiek körében, és megértetik velük, hogy az autonómia nem destabilizálja az országot. Hangsúlyozta a politikai szervezetek, a civil szféra és az értelmiségiek bevonásával megalakult Magyar Nemzeti Tanács elkezdte munkáját: kétéves művelődési, oktatási és tájékoztatási stratégiát dolgoztak ki, kampányt kezdtek, hogy a magyar gyermekeket írassák magyar iskolákba, megkezdődött a művelődési, oktatási intézmények alapítói jogainak átvétele. Értékelte, hogy a magyar kormány támogatja törekvéseiket, de hangsúlyozta: a munkát maguknak kell elvégezniük. Szlovákiában hisztériát kelt az autonómia fogalmának említése, de még a nyelvi jogok vonatkozásában is visszalépések történtek – értékelte Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki szerint a közelgő népszavazás megmutatja majd, mennyit apadt a szlovákiai magyarság létszáma, és ez talán mozgósító erőként hat majd a közösségre. Hangsúlyozta: a kormányban részt vevő Híd – Most-szerű vegyes pártok nem nyújtanak megoldást nemzetiségi problémákra, hiszen vegyes pártban már eleve kompromisszumot kell kötni. Így aztán a kompromisszumok kompromisszumának kompromisszuma valósulhat csak meg az eredeti célkitűzésekből. Ukrajnában is visszalépésről, nacionalista hisztériakeltésről, a kettős állampolgárok zaklatásáról számolt be Kovács Miklós és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, illetve alelnöke.
A három "B" tengely
Az erdélyi helyzetről Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt előbb, hangsúlyozva: kitartásra, türelemre, makacsságra van szükség az autonómia eléréséhez. Mint mondta, az autonómia eszköz, hogy a magyarok itthon, magyarként, szabadon, biztonságban élhessenek. Ezt csak lépésről lépésre lehet megvalósítani, folyton partnereket keresve a többség körében, hiszen a parlamentben a 6–7 százalék mellett meg kell találni a maradék 43 százalékot a döntések elfogadtatásához. Ráadásul még Erdélyen belül is különféle megoldásokat kell alkalmazni, hiszen nem ugyanolyan a Székelyföldön élők helyzete, mint a Partiumban vagy a szórványban élő magyaroké. A politikus a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely fontosságáról beszélt, mint fogalmazott, szükség van Budapest támogatására, arra, hogy Magyarországnak tekintélye legyen Európában, de annak is tudatában kell lenni, hogy Budapest önmagában nem tudja megoldani az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar közösség gondjait. Sikernek minősítette a nyelvi jogok bővítését és a nemzeti szimbólumok szabad használatát, mint mondta, ezeket a mozaikkockákat összerakva, építkezéssel lehet elérni az autonómiát. Utalt a régiósítási vitára is, hangsúlyozva: az RMDSZ nemet mondott a megamegyés elképzelésre, amely nem a magyarság érdekeit szolgálta volna, ezért is fontos a bukaresti érdekképviselet, hogy befolyásolni lehessen a döntéseket.
Stabilitási egyezményt
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bukarest–Budapest–Brüsszel tengely kapcsán megjegyezte: előbb a Nagyvárad–Kolozsvár—Marosvásárhely–Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy tengelyt kellene kialakítani, azaz fontos lenne konszenzusra jutni az autonómia ügyében. A különféle magyar szervezetek közötti konszenzust egy erdélyi stabilitási egyezményben rögzítenék, ez lenne ama bizonyos nemzeti minimum – magyarázta. Konszenzus csak a neptuni politika feloldása után lehetséges, és ahhoz ezt a nemzetpolitikai kérdést meg kell tisztítani a pártpolitikai sallangtól – szögezte le Toró. Konszenzus nélkül nincs eredmény, ráadásul a többség megérzi az egység hiányát, és kijátssza azt. Elítélte a kamarillaegyezményeket is, szerinte a tapasztalat bizonyítja: azokból néhány kilométer aszfalt származik ugyan, de stratégiai kérdésekben nem lehet eredményeket elérni. Úgy vélte, a romániai magyar politikai elitben is vannak, akik az autonómiatörekvések ellenérdekeltjei, hiszen némelyeket kapcsolatrendszerük Bukaresthez fűzi. Az elhangzottak alapján az utolsóként felszólaló Németh Zsolt vonta le a következtetéseket. Szerinte a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés, hogy szükség van-e az autonómiára, inkább arról zajlik a vita, miként lehet a célokat megvalósítani, hiszen "mi akarjuk, ők (a többségi nemzet – szerk. megj.) nem, de innen szép nyerni". Több ligában zajlik a játszma, a magyar szervezeteknek ugyanis saját hazájukban és az összmagyar politikai térfélen is érdekeik érvényesítéséért kell harcolniuk. Az erdélyi helyzet kapcsán derűlátónak mutatkozott, szerinte a román politikai elit egyre racionálisabb, képes felfogni a maga érdekeit, és tudatában van annak, hogy a magyar közösség milyen mértékben befolyásolhatja a stabilitást. A Székelyföldi Autonóm Tartomány nem gyengíti, hanem erősíti Románia szuverenitását – szögezte le, majd kifejtette: Erdély a Kárpát-medencei magyar autonómiastratégia szempontjából kulcskérdés.
Kelement bombázták kérdésekkel
A hallgatók soraiból a legtöbb kérdést Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz intézték. A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a magyar tagozaton felszámolt, román tagozatnak átadott helyeket kommentálva elmondta: ilyen esetekben felsőbb, például kormányzati szinten kell lépni az egyetemi autonómia csorbulása árán is. A magyar egyetemisták alulreprezentáltságát firtató kérdésre azt mondta: a statisztikákban nem csak a minőségi intézmények, hanem a diplomagyárak is szerepelnek, így az adat nem feltétlenül releváns. A marosvásárhelyi rádiónál dolgozó Biró Zsolt ügyét nem kívánta kommentálni – Toró T. Tibor javaslatára azonban a hallgatóság tapssal fejezte ki szolidaritását az SZNT-ben való szerepvállalása miatt a rádió vezetősége által felelősségre vont újságíróval –, a Magyar Polgári Párt népszavazási javaslata kapcsán pedig azt mondta: körültekintően kell eljárni, meg kell nézni, mikor érkezik el a megfelelő pillanat, tisztázni kell, mi lesz Marosszékkel. A marosvásárhelyi közös magyar polgármesterjelölt kapcsán leszögezte: meg kell találni azt a jelöltet, aki az összes magyar szervezet támogatását élvezi, és aki képes is megnyerni a választásokat.
Sikeres biciklitúra
Tapssal, köszöntő szavakkal fogadták a tusványosi táborban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács háromszéki szervezete által szervezett autonómianépszerűsítő kerékpártúra résztvevőit. Az érkezőket Tőkés László is köszöntötte, méltányolta erőfeszítéseiket. A 240 kilométeres túrába kisebb-nagyobb távra több mint kétszázan kapcsolódtak be, kicsik és nagyok egyaránt. Mi több, román résztvevői is voltak az akciónak, és néhány kilométerre bekapcsolódott Édler András képviselő is – számolt be tegnap a Tusnádfürdőre való érkezést követően Nemes Előd, az EMNT háromszéki ügyvezető elnöke, aki értékelte az ügy kapcsán tapasztalt összefogást: párthovatartozástól függetlenül mindenki támogatta az akciót, meleg fogadtatásban részesültek az RMDSZ-es és az MPP-s polgármesterek vezette településeken egyaránt, és sikeresek voltak az esti beszélgetések is.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Dr. Vass Levente az EMNT polgármesterjelöltje Marosvásárhelyen
Dr. Vass Leventét, az egészségügyi minisztérium tanácsosát jelöli közös polgármesternek Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete.
Ezt mai sajtótájékoztatóján jelentette be Jakab István, az alakulat elnöke. Az elöljáró elmondta, eljött az ideje, hogy politikai és közösségi összefogással olyan városvezetése legyen Marosvásárhelynek, amely egyenjogúságot biztosít nem csak az itt élőknek, hanem a gazdasági szférának is. 
Az EMNT reméli, jelöltjüket az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt is támogatni fogja.
Dr. Vass Levente korábban úgy nyilatkozott, csak akkor fogadja el a felkérést, ha mindhárom politikai szervezet elfogadja jelöltségét. 
Marosvásárhelyi Rádió. Erdély.ma

"Magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést se!"
Megemlékeztek az 1956-os forradalomról
Magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést sem, valamint az egységben gondolkodás az 1956-os forradalom nagy tanulsága, üzenete – fogalmazott Varga László nyugalmazott lelkipásztor, ’56-os elítélt a vasárnap esti megemlékező előadáson. A 1956-os forradalomról és szabadságharcról Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban emlékezett meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete. Az est meghívottai Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, valamint Varga László nyugalmazott lelkipásztor voltak.
Kali István, az EMNT Maros megyei alelnöke köszöntötte a meghívottakat, résztvevőket, vezette a beszélgetést, amelyen a felszólalók az ’56-os forradalomra emlékeztek. Arra a forradalomra, amely – mint Lomnici Zoltán mondta – nem volt bársonyos, hiszen Budapesten a világ legerősebb hadseregével szállt szembe maroknyi magyar. Négyszáz embert halálra ítéltek, több ezer sérültje volt a forradalomnak és 200.000 magyar elhagyta hazáját – vonta meg számokban is a mérleget. Az emberekben az Aranycsapat is tartotta a lelket, megerősítette őket, hitet adott nekik. A sportolók, az Aranycsapat tagjai az ország hírnevét öregbítették, egy-egy mérkőzéssel dicsőséget szerezve a magyar sportnak. "A szabadság gondolatát, a hősök emlékét mindig meg kell őrizni, nem szabad feledni" – jelentette ki Lomnici Zoltán. A válogatott futballcsapat tagjaként, a forradalom idején 31 éves Buzánszky Jenő szerint a sport megmutatja, hogy egy nemzet milyen erős tud lenni, hiszen a sport nemcsak fizikai erőt jelent, hanem lelki erőt is. "Annak, aki vállalja, hogy egy nemzetet képvisel, le kell tudnia mondani a dolce vitáról, a szórakozásról. Egy országot a sporton és a kultúrán keresztül ismernek meg" – mondta a legendás Aranycsapat tagja, aki szerint az ’56-os forradalom olyan esemény, amelyről illő megemlékezni minden magyarnak. A mai nemzedéknek üzente: érdemes magyarnak lenni, de sokat kell tenni azért, hogy erőteljes magyar nemzetet építsünk fel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc elítéltje, a ma 83 éves Varga László szerint "két nap leforgása alatt olyan egység alakult ki Magyarországon, a legkisebb falutól a fővárosig, amit elképzelni sem lehetett volna azelőtt. Az egész nemzet egyet akart. Ez az egységben való gondolkodás volt a nagy tanulsága a forradalomnak és a mai fiataloknak is csak ezt tudom ajánlani". A forradalom első, "szép felét" Budapesten élte át Varga László, akit hazatérése után letartóztattak, életfogytiglani ítéletet plusz tíz évet kapott hazaárulásért. "A nagy bűnöm az volt, hogy vezető emberekkel beszélgettem Budapesten és azok véleményét kérdeztem meg Erdély jövője felől. Ezt a szekuritáté úgy értelmezte, hogy utasításokat hoztam külföldről. 7 évet, 4 hónapot és hét napot töltöttem börtönökben: Kolozsváron, Szamosújváron, Jilaván, Désen, Pitesti-en. Amerikának egyetlen becsületes cselekedete az volt, hogy amikor Románia pénzt kért, feltételül szabták, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat és helyezzék végzettségüknek megfelelő pozíciókba. Akkor mind kiszabadultunk" – emlékezett vissza. A nyugalmazott lelkész ma nem lát egyetlen olyan politikai irányzatot sem, "amelyik egyáltalán akar valamit tenni, nem csak beszélni", a fiataloknak pedig azt ajánlja, hogy gondolkozzanak a saját fejükkel és ne hagyják "az agyukat kimosni". "Ahhoz, hogy gondolkodni képesek legyenek, méltóztassanak tanulni. Szakmát is, hogy emberek legyenek, és a magyarságukat is. Tanulják meg, mit jelentett és mit jelent magyarnak lenni, tanulják meg, hogy magyar ember magyar ember ellen ne tegyen egy lépést se! Ez a magyar forradalom üzenete" – mondta Varga László.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

"Nincs A és B típusú magyar állampolgár"
A nemzetpolitikában a magyar kormány legfontosabb partnerei a civil szervezetek
A kettős állampolgárság és az autonómia a ma fontos kérdései – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete által létrehozott Magyar Állampolgárok Klubja látott vendégül.
A marosvásárhelyi Demokráciaközpontban lezajlott Voltunk, vagyunk, leszünk! címmel megszervezett találkozón Jakab István, az EMNT Maros megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár a magyar politika elmúlt két évtizedének fontos állomásait elevenítette fel. Hangsúlyozta, a kettős állampolgárság megadásának kérdése a környező országokban, a nemzetközi trendben elfogadottá vált, Magyarország pedig kiemelt fontosságúként kezelte az egyszerűsített honosítási eljárás ügyét, az állampolgársági törvény módosítását. Ami az autonómiát illeti, e kérdésben a határon túli közösségek szintén előreléptek. Míg korábban tabutémának számított az önrendelkezés igénye, sőt, a határon túli magyar vezetők kérték, hogy ezt a kérdést az anyaország ne feszegesse, vannak országok – például Szerbia is – ahol az autonómia bizonyos formái megvalósultak. Erdélyben immár a politikai diskurzus a mindennapok témája – jelentette ki Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár röviden ismertette mindazt, amit a magyar kormány az elmúlt időszakban tett azért, hogy az "összetartozásunk valósággá váljon, amit a mindennapjainkban tudjunk megélni". Beszélt arról, hogy új, a politikában a nemzetpolitika helyét megerősítő alkotmány lép életbe, Budapesten, a Budai várban készülnek megnyitni az interaktív múzeumként működő Magyarok Házát, Nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása is fontos cél. Dr. Vass Levente egészségügyi miniszteri tanácsosnak a magyar állampolgárság megadásával járó jogok biztosítását, az ezzel járó anyagi teherviselést – elsősorban az egészségbiztosítást –, a társadalombiztosítási rendszer részleges magánosítását érintő kérdéseire Répás Zsuzsanna kifejtette, nincs A és B típusú állampolgára Magyarországnak, a határon túl élő magyar állampolgároknak a választójogi törvény módosításával várhatóan a szavazati jogot is biztosíthatják. "A társadalombiztosítási rendszer nehéz kérdés, a szociális jogosítványok nem állampolgárság, hanem járulékfizetéshez kötöttek, gazdasági alapjai vannak. Ezt a problémát a gazdasági életre kell bízni, le kell választani a politikáról" – tette hozzá. A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc érdeklődésére, miszerint a demokráciaközpontok példájára tudná-e a magyar állam támogatni az MPP által működtetett állampolgársági irodákat illetve az autonómia ügyét, illetve Ábrám Noémi kérdésére, hogy stratégiainak tartja-e és támogatja-e a magyar állam, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, Répás Zsuzsanna kifejtette, "a határon túli akarat megfogalmazását tudjuk támogatni. Magyarország tud nyújtani támogatást, de az itt élő közösségnek kell megfogalmaznia, hogy mit akar, mi az érdeke, milyen irányba szeretne haladni. Hogy lesz-e a magyar szervezeteknek közös polgármester-jelölte Marosvásárhelyen, a magyar kormány nem tudja megmondani. Ha az itteni politikai erők meg tudják fogalmazni a közös polgármesterjelölt indításának igényét, az autonómiát, tudunk segíteni. A közösségnek képesnek kell lennie az öngondoskodásra, de ez nem azt jelenti, hogy magára van hagyva. A nemzetpolitikában a legfontosabb partnereink a civil szervezetek, ők tudják közvetíteni a helyi társadalom igényeit. A magyar kormány sokrétű szerződést kötött a demokráciaközpontokkal, amelyek ingyenes szolgáltatást nyújtanak az embereknek, akkor, amikor minden államigazgatási eljárás pénzbe kerül. Az itt dolgozóknak képzést nyújtottunk". A helyettes államtitkár a MOGYE kérdését fontosnak tartotta, kijelentette: a magyar főtanszék létrehozása érdekében politikai támogatást nyújt.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Maros megyei EMNT: nem tudták, mit nyilatkozzanak
Tudja, hogy az aggodalom szülte, de mégsem tartja szerencsésnek Tőkés László hétfői állásfoglalását Kali István, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei alelnöke. Tőkés állásfoglalása olyannyira meglepte az EMNT marosvásárhelyi vezetőit, hogy – saját bevallásuk szerint – hétfőn azért nem válaszoltak az újságírók telefonhívására, mert még nem tudták, mit nyilatkozzanak. „Előbb egyeztetnünk kellett Tőkés Lászlóval, majd egymással, hogy ne mindenki mást-mást mondjon” – látta be a kedden a Krónika telefonhívására immár válaszoló Kali István, a szervezet megyei alelnöke.
Amint arról beszámoltunk, Tőkés László EMNT-elnök a november 7-én kiadott közleményében leszögezte, hogy a helyzet jelenlegi állása szerint Vass Levente nem az RMDSZ és az EMNT közös, hanem kizárólag a Maros megyei/marosvásárhelyi RMDSZ saját polgármester-jelöltje.
Tőkés ugyanakkor Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnökének nevét is bedobta a köztudatban, mint olyan személyét, akit az EMNT támogathat a 2012-es helyhatósági választásokon. Állásfoglalásával Tőkés László megkérdőjelezte a nemzeti tanács helyi döntését, melynek értelmében éppen az EMNT javasolta az RMDSZ-nek Vass Levente indítását.
Koalíciót szeretne a megyei EMNT is
Kali István megjegyezte, az EMNT-elnök állásfoglalása „nem biztos, hogy szerencsés kinyilatkozás” volt. „Tőkés László elveszítette a türelmét az RMDSZ-szel szemben és azért adta ki a nyilatkozatot. De mi is éppen úgy aggódunk az EMNT és az RMDSZ viszonyáért, mint ő. Koalíciót szeretnénk jövőre, de az RMDSZ még mindig vacillál” – értékelte a helyzetet Kali.
Szerinte amennyiben az RMDSZ kisajátítja magának Vass Leventét és a koalíció megkötése helyett arra szólítja fel a többi magyar alakulatot, hogy csatlakozzon a párt jelöltjéhez, új helyzet áll elő.
„Legyen világos: mi csak koalíciós jelöltként tudjuk elképzelni Vass Leventét” – szögezte le a Maros megyei EMNT vezetője. Mint ismeretes, éppen a nemzeti tanács „találta ki” és javasolta az RMDSZ-nek Vasst, mint közös polgármester-jelöltet. A másfél hónappal ezelőtt szervezett belső választásokon a fiatal orvos-politikus és a mellette kampányoló megyei és bukaresti vezetők fontos aduként használták fel Vass külső támogatását.
Benedek: Tőkés nem ismeri a vásárhelyi helyzetet
Nem lelkesedett Tőkés László nyilatkozata miatt Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke sem. Megítélésében a jelenlegi EP-alelnök nem ismeri eléggé a vásárhelyi helyzetet. „Az emberei vagy rosszul tájékoztatják Tőkés Lászlót, vagy ő nem ismeri a marosvásárhelyi realitást” – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Benedek. Akárcsak Kali, a városi RMDSZ elnöke sem tartja szerencsésnek Tőkés „bekavarását”. Kérdésünkre, hogy azon túl, hogy megkavarta a kedélyeket, serkenti-e az RMDSZ-t abban, hogy mielőbb koalíciót kössön az EMNT-vel, Benedek István nem tudott válaszolni. „Ez nem csak tőlem függ. Amúgy nem egy könnyű feladat, annál is inkább, hogy újabb és újabb, váratlan tényezők bukkannak fel” – fűzte hozzá.
Mint arról tájékoztattunk, Tőkés nyilatkozata Vass Leventét is kellemetlenül érintette. Ennek ellenére a miniszteri tanácsos továbbra is az RMDSZ és az EMNT közös jelöltjének tekinti magát. Ezt a nemzeti tanács helyi és megyei vezetői újból megerősítették.
A Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, Kelemen Ferenc viszont reméli, hogy Tőkés megadta a jelt és az irányvonalat, így az EMNT is csatlakozhat az MPP-hez és a Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache személyében független, de mégis közös jelöltet támogathat.
(Kelemen Atilla: van még idő a megegyezésre. A Maros megyei RMDSZ elnöke szerint az EMNT helyi szervezete már csak „félszájjal” támogatja Vass Leventét, mert elbizonytalanította őket Tőkés közleménye. Kelemen Atilla a Transindex hírportálnak azt nyilatkozta: a közleményt nem kívánja kommentálni, de a marosvásárhelyi RMDSZ-nek van egy jelöltje, Vass Levente, aki mellé oda lehet állni. Szerinte még bőven van idő a tárgyalásra a választásokig hátralevő tizennégy hónap alatt. Kelemen leszögezte: ezt a döntést Marosvásárhelyen kell meghozni, nem máshonnan irányítani, ugyanakkor „politikai játszmának” nevezte, hogy az „elvi megegyezés” után, aláírt egyezség hiányában az EMNT kihátrál, „mondvacsinált indokok mögé bújva”.)
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely: megszólaltak a civilek
Egyetemi oktatók július végén és augusztus elején keltezett Vass Leventét támogató leveleit küldte ki az EMNT Maros megyei elnöksége a sajtónak. A fiatal orvost támogatók között Dr. Dávid László, professzor, a Sapientia-EMTE rektora, Dr. Hollanda Dénes, nyugalmazott érdemes professzor, Dr. Székely Gyula, egyetemi tanár, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának dékánja, illetve a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem szenátusának magyar nemzetiségű tanárai szerepelnek.
Felsorakozni egyetlen jelölt mellett
Dr. Dávid László professzor, a Sapientia-EMTE rektora kijelenti: „dr. Vass Levente rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek az eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek. Képesnek tartja arra, hogy nemcsak megnyerjen egy választást, hanem munkájával „visszaadja mindannyiunk Marosvásárhelyét. „Hiszem, hogy a több mint egy évtizede elveszített kulcsfontosságú tisztséget Marosvásárhely magyarsága 2012-ben visszaszerezheti. De csak akkor, ha képesek vagyunk hinni ebben, és egységesen felsorakozni egyetlen jelölt mellett!
Meggyőződése, hogy Vass Levente személyében nemcsak a magyar, hanem Marosvásárhely román közössége is egy tisztességes, felkészült, közös városunkat becsülettel szolgáló és új megoldásokra nyitott polgármestert fog nyerni! „Remélem, hogy (…) olyasfajta megújulás indul el közképviseletünkben, amely visszaadhatja a város széteső magyar közösségének önbizalmát és erejét.
Vass Levente a legrátermettebb
Dr. Hollanda Dénes nyugalmazott érdemes professzor szerint a jövő évi helyhatósági választás lehet talán az utolsó lehetőség arra, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen. Sikeres azonban csak akkor lehet, ha képesek leszünk összefogni, megfelelő számban részt venni a polgármesteri tisztség betöltésére kiírt választáson, és a közösen elfogadott polgármesterjelöltre szavaznunk. „Nagyon fontos a polgármesterjelölt személyének elfogadása a vásárhelyi magyar lakosság részéről. Vass Leventét az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar diákszervezetének egyik legrátermettebb elnökeként ismertem meg. Már diákkorában jelentős eredményeket ért el mind a diákszervezet irányításában, mind a szervezet érdekeinek képviseletében, az egyetem szenátusában. Úgy gondolom, rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek birtokában egy modern városvezetést tud biztosítani, képes lesz eleget tenni a polgármesteri beosztás kihívásainak, szembenézni és megoldani a város lakóinak problémáit – írja egyebek között a város díszpolgára, Hollanda Dénes.
Új szemlélet a városvezetésben
Dr. Székely Gyula egyetemi tanár, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok karának dékánja szerint „dr. Vass Levente urológus szakorvos, egyetemi oktató rendelkezik azokkal az erényekkel, energiával, szakértelemmel, amelyek egy eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek. Dr. Vass Levente diákként, gyakorló orvosként és oktatóként is bizonyította, hogy a rábízott feladatokat képes lelkiismeretesen és magas szakmai színvonalon elvégezni, a kihívásokkal szembenézni, életfelfogása pedig erősíti azt a közösséget, amelynek élére áll. Jelleme, kommunikációs és kapcsolatteremtő készsége kitűnő, emberismerete, gondolkodásmódja kiegyensúlyozott személyiséggé teszi.
„Büszkén felvállaljuk dr. Vass Levente kollégánkat"
A Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem szenátusának magyar nemzetiségű tagjai – prof. dr. Ábrám Zoltán, prof. dr. Egyed Zs. Imre, prof. dr. Kovács Dezső, prof. dr. Nagy Örs, prof. dr. Szabó Béla, prof. dr. Szilágyi Tibor, dr. Lőrinczi Zoltán, dr. Szatmári Szabolcs, dr. Sipos Emese egyetemi előadótanárok – közleményben nyilvánították ki, hogy támogatják Vass Leventét. Megítélésük szerint Vass Levente mindazon kvalitásokkal rendelkezik, amelyek egy eredményes és tisztességes önkormányzati vezetéshez szükségesek.
„Mi, a marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvosi Egyetem tanárai, büszkén felvállaljuk dr. Vass Levente kollégánkat, és tisztelettel felkérjük Marosvásárhely magyarságát, illetve a magyarság érdekeit képviselő politikai szervezeteket, testületeket, valamint az egyházi és civil szervezeteket, támogassák bizalommal jelölését a polgármesteri tisztségre!
Meggyőződésünk, hogy ezt a több mint egy évtizede elveszített kulcsfontosságú tisztséget Marosvásárhely magyarsága 2012-ben visszaszerezheti, amennyiben képesek vagyunk egységesen felsorakozni egyetlen magyar jelölt mögött! – áll a MOGYE szenátusának magyar ajkú tanárai által aláírt felhívásban.
Erdély.ma

Tisztújító közgyűlést tartott a Maros megyei EMNT
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete 2011. november 29-én tisztújító közgyűlést tartott. Az EMNT szabályzata értelmében az elnökséget egy éves mandátummal ruházza fel a közgyűlés.
A Bod Péter Diakóniai Központban tartott eseményen Jakab István elnök beszámolt az elmúlt egy év tevékenységéről, majd a szavazásra jogosult résztvevők 2012. november végéig szóló mandátummal ruházták fel: Jakab Istvánt (elnök), Portik Vilmost (politikai alelnök), Kali Istvánt (közigazgatási alelnök), valamint Szakács Júlia, Sütő Ágota, Tőkés András, Hegedűs Tivadar elnökségi tagokat.
A közgyűlés 25 Maros megyei küldöttet választott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos tisztújító küldöttgyűlésére, amelyet december 10-én Marosvásárhelyen tartanak.
marosvasarhelyi.info
Erdély.ma

Vass: a magyar tiszteletének csak egy közös polgármester tud érvényt szerezni –
Pár napja kétpárti egyesség született Marosvásárhelyen. A Maros megyei RMDSZ és az EMNT helyi szervezete megállapodtak abban, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon közös polgármesterjelöltet indítanak Marosvásárhelyen. Az egyesség a későbbiekben kiterjed egy közös megyei tanácselnökjelöltre, és a városi, illetve a megyei közös listaállításra is.
A paktumról László Edit Zsuzsanna elsőként Kelemen Attilát kérdezte. Maros megye RMDSZ elnöke szerint ezzel a megállapodással eleget tesznek az erdélyi magyar közösség elvárásának, és helye van az együttműködésben a Magyar Polgári Pártnak is. Kelemen azt is elmondta, hogy a megállapodás még nincs aláírással is szentesítve, de ez hamarosan bekövetkezik.
Jakab István, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke azt magyarázta, hogy elvi megállapodás született a politikai koalícióról, mert Marosvásárhelynek magyar polgármesterre, Maros megyének pedig magyar tanácselnökre van szüksége. Jakab szerint a megállapodás alapfeltétele pedig az, hogy egyik párt se sajátítsa ki a közös polgármesterjelöltet. Közös kampánystáb, és közös hozzájárulás lesz – mondta az EMNT megyei elnöke.
Dr. Vass Levente, az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltje kifejezte örömét, hogy sikerült megegyeznie a két szervezetnek. Így jó esély van arra, hogy 2012 végén magyar polgármestert, és magyar többségű tanácsot válasszanak Marosvásárhelyen – fejtette ki Wass. Dr Vass Levente bízik abban, hogy a Magyar Polgári Párt is bölcs döntést hoz, és a közös akarat mellé fog állni. A polgármesterjelölt úgy véli, hogy Marosvásárhely mai fejlesztési koncepciója egészen téves alapokon áll, és csak látszatfejlődés van, hiszen nem csak a magyar lakósság, hanem a román hatalmas mértékű fogyása is tapasztalható, ez pedig egy hibás vezetés következménye. Nagyon sok intézmény van a városban, ahol a magyar érdeknek csak egy magyar polgármester tudna érvényt szerezni, és a magyar tiszteletének Marosvásárhelyen csak egy közös polgármester tud érvényt szerezni – fejtette ki Dr. Vass Levente. A két szervezet közös jelöltje kitért Marosvásárhely két markáns problémájára is, a Bernády iskola elnevezésére, és a MOGYE ügyére is. Ezekről Dr. Vassnak az a véleménye: lehetetlen, hogy az érvényben levő rendelkezéseknek és törvényeknek ne lehessen érvényt szerezni. Kossuth Rádió
Erdély.ma

EMNP Marosvásárhelyen is
Január 17-én, kedden sajtótájékoztatón mutatkozott be az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétfő este megalakult szervezetének vezetősége.
Az elnök Portik Vilmos, eddig a Maros megyei EMNT közkapcsolatokért felelős elnökségi tagja volt, alelnökök: Kali István jogász és Angi Balázs informatikus, elnökségi tagok: Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanár és Mátyás Attila technikus.
Hollanda Dénes elmondta, amikor úgy döntött, hogy beáll a pártba és vezetői szerepet vállal, azért tette, mert úgy gondolja, csak akkor lehet az erdélyi, marosvásárhelyi magyarságot visszatéríteni arra az útra, amelyen a ’90-es évek elején elindult, ha erkölcsileg tiszta, a régi rendszert nem kiszolgáló, nem zsarolható emberek vállalnak politikai szerepet. “Ezek a fiatalok nem voltak a régi rendszer kiszolgálói, én magam soha nem fogadtam el egy cigaretta értékű csúszópénzt sem. Ez a vezetőség tiszta lappal indul, remélem, elérik, hogy a vásárhelyi magyarság melléjük álljon” – jelentette ki.
Kali István emlékeztetett a decemberben az RMDSZ-szel közösen megtartott sajtótájékoztatóra, amelyen bemutatták az RMDSZ és az EMNT közös polgármesterjelöltjét, és amelyen bejelentették, hogy a közös koalíciós szerződést a párt fogja aláírni. Reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb sor kerül rá.
A tagságuk meghívásos alapon bővül, tudtuk meg továbbá, illetve azt is, hogy szombaton részt vesznek az MPP által szervezett, a magyar kormánnyal szolidarizáló mítingen.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)

EMNP: Marosvásárhely mindannyiunk közös ügye!
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége sajnálattal vette tudomásul, hogy a Maros megyei RMDSZ vezetői újból megszegték adott szavukat, és cserbenhagyták Marosvásárhely magyar polgárait. Február 2-án, csütörtökön ugyanis Kelemen Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke korábbi eredményeinket sarokba dobva, értesítette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetét, hogy dr. Vass Levente polgármester-jelöltet a júniusi önkormányzati választásokon kizárólag RMDSZ-es színekben kívánják indítani. A lépés politikai gőgről és a megegyezésre törekvés teljes hiányáról árulkodik. Alapos tehát a gyanú, hogy mögötte megkérdőjelezhető érdekek húzódnak, amelyek az RMDSZ vezetői számára fontosabbaknak látszanak, mint Marosvásárhely magyarságának elvárása: 12 év után legyen ismét magyar polgármestere a Székelyföld fővárosának.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége határozottan üdvözli az EMNT Maros megyei szervezetének felvetését, hogy dr. Vass Levente, mindannyiunk képviseletében, a mögötte álló magyar társadalmi összefogást felmutatva, formailag független polgármester-jelöltként induljon az önkormányzati választáson. Meggyőződésünk, hogy amikor a képviseleti monopóliumához kétségbeesetten ragaszkodó RMDSZ elárulja közösségét, akkor a közösségnek magának kell kézbe vennie képviseletének ügyét. A Néppárt országos szervezete ezúton biztosítja messzemenő támogatásáról az EMNT Maros megyei szervezetét és Vass Leventét: tagjai és szimpatizánsai minden segítséget megadnak nekik mind a jelöltséghez szükséges aláírások összegyűjtéséhez, mind a sikeres választási szerepléshez. Hisszük, hogy Marosvásárhely visszaszerzése nem csak a város magyarságának, hanem az egész erdélyi magyarságnak közös ügye.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében Toró T. Tibor megbízott elnök
Erdély.ma

Jurtát visznek Marosvásárhelyről a Kurultajra
Marosvásárhelyi hagyományőrzők is részt vesznek az augusztus 10–12. között Bugacpusztán megszervezett Kurultajon. A Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesület a rangos találkozóra és ünnepre ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát is készít, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
A marosvásárhelyi Kerecsensólyom Hagyományőrző Egyesületet a történelem, a hagyomány és az ősi magyar művészetek iránt érdeklődők az EMNT Maros megyei szervezetével és a Rákóczi Szövetséggel közösen szervezett Rendhagyó Történelemóráról ismerhetik. A rendezvény meghívottja volt idén tavasszal Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj főszervezője, innen a kapcsolat, hogy a hétvégét Bugacpusztán töltik, méghozzá a saját maguk által készített jurtában. Nem fesztivál, hanem találkozás, gyűlés
Az egyesület elnöke, Tölgyesi Szabolcs elmondta: „Ritka és igen jó alkalom egy ilyen lelkületű rendezvényen ott lenni, mivel gyakran köttetnek barátságok hagyományőrző csapatok között, de ugyanakkor a tapasztalatcsere is fontos része a találkozásoknak. Egy ilyen méretű rendezvényen még inkább megerősödik az ember abbeli hitében, hogy fontos ismernünk múltunkat, éltetnünk hagyományainkat és ragaszkodjunk ahhoz, amink van”. Nem fesztiválra, hanem találkozásra, gyűlésre készülnek, ahol különböző harci technikák, harci modorok, fegyverzetek, viseletek, elődeink fegyvereinek és használati tárgyainak elkészítési szokásai, módszerei kerülnek bemutatásra. A résztvevőket a magyar vér szerinti testvérségen túl az őseink iránti tisztelet, ragaszkodás és hagyományaink továbbéltetésének célja gyűjti egybe a Kurultaj név alatt. A Kerecsensólyom egyesület tagjai ősi módszerekkel, természetes alapanyagok felhasználásával jurtát építenek, amely szállásként szolgál számukra a hétvégén.
Mi is a Kurultaj?
A kurultaj törzsi gyűlést jelent, a sztyeppei lovas nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlését. Mint szó, gyakorlatilag kihalt a magyar nyelvből. Utolsó írásos emlékünk Jókai Mór tollából származik. A Kurultaj hagyományát – amelynek múltja évezredekre nyúlik vissza – Bíró András Zsolt antropológus és magyar őstörténet-kutató keltette ismét életre a Kárpát-medencében, és mára Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe lett, több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer, viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával – ismertette az egyik marosvásárhelyi résztvevő, Sebesi Attila.
Az első Kurultajra 2007-ben került sor Kazakisztánban, ahol Bíró András Zsolt és kutatótársai genetikai vizsgálatokkal bizonyították be az ottani madjar/madijar törzs és a magyarországi magyarok közvetlen rokonságát. A törzsi gyűlés fő célja volt, hogy a hatalmas Kazakisztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtsék néhány napra. A magyarokat a Bíró András Zsolt vezette 18 tagú csoport képviselte.
Az első magyarországi Kurultajt 2008-ban tartották, amelyen képviseltették magukat a kazakisztáni madjarok, illetve más, magyarokkal rokon népek rangos küldöttei. Ekkor határozták el a szervezők, hogy a jövőben kétévente tartanak ilyen összejövetelt. Az idei Kurultajt augusztus 10–12. között tartják a bugaci pusztán.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Jövőtől magyar napok Vásárhelyen
A Kolozsvári Magyar Napok sikerén felbuzdulva 2013. augusztusában Vásárhelyi Magyar Napokat szervezne az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete, a marosvásárhelyi Kossuth Lajos Társaság és az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete. Erről Jakab István (az EMNT Maros megyei elnöke), Angi Balázs (a Kossuth Lajos Társaság elnöke), Portik Vilmos (az EMNP Maros megyei elnöke) és Kali István (az EMNP marosvásárhelyi elnöke) írt alá szándéknyilatkozatot.
A kezdeményezők elmondták, a Vásárhelyi Magyar Napokon a marosvásárhelyi értékekre helyeznék a hangsúlyt. Mint mondták, terveik szerint a Kolozsvári Magyar Napokat szervező csapattársaik segítségével olyan rendezvényt szeretnének szervezni, amely előbbi testvérrendezvényeként kikapcsolódást, feltöltődést, szórakozást, tanulást és tájékozódást kínál a fiataloktól az idősebbekig mindenkinek, ugyanakkor Marosvásárhely – Kolozsvár együttes fejlődésének közös pontja lehet.
„Úgy véljük, Marosvásárhelyen is eljött a minőségi szórakozás, a valódi ünneplés ideje. Olyan átfogó rendezvényekre van szükség a városban, ahol a kultúra kerül előtérbe, a távoli máshonnanból érkezett bóvliárusok lármája helyett helyi alkotók, művészek, kézművesek és előadók fogják kicsalogatni az embereket a város köztereire. Hiszünk abban, hogy a Vásárhelyi Magyar Napok olyan rendezvény lesz, amely azokat a marosvásárhelyieket is hazacsalogathatja, akiket a világ különböző égtájaira sodort el az élet” – mondják a kezdeményezők. Hozzátették, várják és bátorítják a marosvásárhelyi magyar civil és politikai szervezeteket, egyházakat, vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésükhöz.
vasarhely.ro

A Kossuth utcanévtábla miatt bírságolt a rendőrség
Megbírságolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezetét a marosvásárhelyi rendőrség, mert tagjai az Erdélyi Magyar Ifjakkal közösen kihelyezték a Kossuth utcanévtáblát a Teleki–Köpeczi-ház falára.
Az EMI két aktivistáját péntekre beidézték a helyi rendőrségre.
A fiatalokat Sorbán Attila Örs, az EMI elnöke és Jakab István, az EMNT Maros elnöke is elkísérte a helyi rendőrségre, ahol jegyzőkönyvezték, hogy az akciót nem magánszemélyek, hanem a két civil szervezet hajtotta végre.
A rendőrség egy városi tanácsi határozatra hivatkozva 2500 lejes bírságot szabott ki, amelyet az EMNT nevére állítottak ki.
A rendőrségen arról tájékoztatták a beidézetteket, hogy a 2008-ban hozott határozat szerint Marosvásárhelyen még magánterületen sem szabad közfigyelem-felkeltő feliratot kihelyezni a városháza engedélye nélkül.
Jakab István szerint a városban számtalan – nyilvánvalóan engedély nélkül kifüggesztett – felirat látható, ezért meggyőződése, hogy a magyar utcanévtábláért kirótt bírság a magyar közösség megfélemlítését szolgálja.
Népújság (Marosvásárhely)

Jakab István: nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunk
A marosvásárhelyi Kultúrpalota, valamint a volt városháza nagytermének elnevezései ellen tiltakozik az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete.
„Az Erdélyi Magyar Néppárt marosvásárhelyi szervezete határozottan ellenzi, hogy a két épület nagyterme személyek nevét vegye fel, hiszen egyetlen olyan személy van, aki erre méltó: Bernády György. Mi nem Bernády-termet, hanem Bernády-iskolát akarunk” – fogalmazott a június 11-ei sajtótájékoztatón az EMNP marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Jakab István. Hozzátette, az a terv, hogy a termeket egy román és egy magyar személyről – Enescu és Bartók, valamint Dandea és Bernády – nevezzék el, etnikai konfliktushoz vezethet, amire senkinek nincs szüksége. A Néppárt a Maros megyei önkormányzatot írásban kérte, hogy vonja vissza a pénteken, június 7-én hozott határozatát. A marosvásárhelyi városházán is kérvényt iktattak, hogy – amennyiben a megyei tanács nem vonja vissza a határozatát – július 3-án, szerdán 16.30 és 17.30 között a Kultúrpalota és a Közigazgatási palota közötti George Enescu utcát zárják le a forgalom előtt és tiltakozást szervezhessenek.
„Megkeressük az RMDSZ-t is, mivel a sajtóból úgy értesültünk, hogy ők támogatták a kezdeményezést, de reméljük, meggondolják magukat, és csatlakoznak hozzánk a magyar közösség érdekében”– ismertette Jakab István.
Az EMNT Maros megyei elnöke, Cseh Gábor szerint mindkét épület a sajátos magyar szecesszió gyöngyszeme, azaz a magyar kulturális építészeti örökség része. „Nagyon meglepett, amikor azt olvastam, hogy az RMDSZ üdvözli a névadásra vonatkozó határozattervezetet. Sajnos újabb kompromisszumot sejtünk a fejbólogatás mögött” – fogalmazott Cseh Gábor. Az EMNT aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy „jobb belátásra bírják” a közgyűlést. „Igen, mi bízunk a magyar összefogásban” – tette hozzá.
Az EMNT irodavezetője, Kirsch Attila szerint a Kultúrpalota fennállásának századik évfordulóját akár Enescu–Bartók zenei fesztivállal lehetne ünnepelni, amely apolitikus és tiszteletteljes lenne, nem pedig a termek elnevezéseivel. „Határozottan el kell utasítania a marosvásárhelyi magyar közösségnek, hogy a kultúra és a művészet bástyái politikai eszközzé, pártok játékszerévé váljanak. A marosvásárhelyi magyaroknak legyen az ügyben véleményük, javaslatukkal erősítsék meg, hogy nincs szükség névadásra. A múltat tisztelni kell, nem megváltoztatni, a jövőt tervezni kell a békés és építő egymás mellett élés szellemében”– mondta Kirsch Attila.
Megkeresésünkre az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Brassai Zsombor elmondta, a szövetség megyei önkormányzati frakciója azzal értett egyet – és ezt jelenti a szavazata –, hogy közmeghallgatással döntsenek az elnevezésről, vagyis ha a lakosság úgy dönt, akkor ne nevezzék el a termeket.
Gáspár Botond
szekelyhon.ro

Floreáék teljesen kiszorítanák Marosvásárhelyről a magyar jellegű ünnepeket
Újabb magyarellenes gesztusként értékelhető a marosvásárhelyi városháza keddi döntése, melynek értelmében tilos a Színház téren megszervezni Szent István államalapító királyunk napját és az újkenyér ünnepét augusztus 20-án.
Mint kiderült, a köztéri rendezvényeket engedélyeztető városházi bizottság a vandalizmustól félti a teret. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete az egyházak képviselőivel közösen nyújtott be kérést a rendezvény engedélyeztetésére. Az önkormányzat és Dorin Florea polgármester egy olyan belvárosi térről tiltotta ki a magyarokat, melyet a kommunista hatalom a '70-es évek elején a ferences rendtől államosított, és amelynek a jogi státusa a mai napig is rendezetlen.
Templomudvarra szoruló ünneplők
A városatya újabb magyarellenes lépését megelőzően, Florea a helyi magyar napokként elképzelt első Vásárhelyi Forgatagot száműzte a főtérről. Emiatt a kiszemelt helyszín helyett a Maros-parton tartják meg az eseményt augusztus 30. és szeptember elseje között.
"Nevetséges, hogy mit ki nem találnak, csak hogy kiszorítsanak városunk főteréről: azt mondták, hogy a vandalizmustól féltik a Színház teret. Nem tudom, hogy a polgármester még hol látott olyan magyarokat, akik legősibb egyházi ünnepüket, egyházfők jelenlétében vandalizmussal ünnepelik?" – replikázott a Krónikának nyilatkozó Cseh Gábor. Az EMNT megyei elnöke hozzátette: a városatya "barátságtalan és gusztustalan" gesztusa nem tántorította el a kezdeményezőket az augusztus 20-i ünnep megszervezésétől.
Az ünneplőket a főtéri Keresztelő Szent János plébánia udvarára hívják, ahol Tőkés Tibor többszörös világbajnok pékmester megsüti a megye kenyerét, amit majd az egyházak képviselői szentelnek, illetve áldanak meg. A ceremóniát követően a mintegy 15–20 kilós kenyérből minden résztvevőnek szeretnének juttatni egy kis darabot. A szervezők ugyanakkor egyórás ünnepi műsorral várják az érdeklődőket. "Remélem, hogy mindenki félreteszi politikai nézeteit és ezen az ünnepen magyar a magyarnak testvére lesz" – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei elnöke.
Szegregációt látnak a magyar napokban
Közben a Vásárhelyi Forgatag szervezői közleményben is reagáltak a városháza elutasító álláspontjára, szomorúan állapítva meg, hogy a városban nincs hely magyar civil szervezet által kezdeményezett kulturális rendezvénynek. Amint hírül adtuk, a magyar napokként első alkalommal sorra kerülő Forgatag szervezőinek nem sikerült megegyezniük a megyeszékhely polgármesteri hivatalával a helyszínt illetően, ezért a tervezett főtér helyett a Maros-part szentgyörgyi szakaszán tartják az eseményt.
"A polgármesteri hivatal illetékesei a helyszín mellett a programot, a fellépők névsorát és a rendezvény elnevezését is megváltoztatták volna szegregációtól tartva. Eredmény a 30 napos válaszadási határidő lejárta után sem született. A városvezetés ugyanis abban az esetben egyezett volna bele a rendezvény megszervezésébe, ha a program úgy változik, hogy a koncertek, fellépők, vásárosok, árusok kétharmada a román közösség soraiból kerül ki" – áll a Marosvásárhelyért Egyesület közleményében.
A városháza azt is megszabta volna, hogy a magyar napokra a rockbandák közül a Pasărea Colibrit, a román népdal-együttesek közül pedig a Mioriţát léptessék színpadra. A Forgatag főszervezője, Portik Vilmos szerint a városháza által ajánlott programtervezet a Marosvásárhelyi Napokéhoz hasonló, "ami oda elmegy, de nem úgy, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből támogassuk".
Kérdésünkre, hogy RMDSZ-elnökként és a város alpolgármestereként miként éli meg a magyarság kiszorítását a belvárosból, Peti András meglepődve szerzett tudomást az augusztus 20-i tiltásról. A hónap végén rajtoló Vásárhelyi Forgatagról szólva, elmondta, hogy be kell látnunk, hogy számbeli kisebbségben nehéz kedvező döntéseket hozni vagy kicsikarni. Peti még lát egy enyhe esély arra, hogy a városházán működő engedélyeztető bizottság pozitívan bírálja el a Marosvásárhelyért Egyesület kérését. "Mi testileg-lelkileg fel vagyunk készülve a fesztivál Maros-partra való költöztetésére, de arra is, hogy az utolsó pillanatban visszahozzuk a tervezett, főtéri helyszínre" – fejtette ki lapunknak az új alpolgármester.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Egy udvaron ünnepelt Marosvásárhely magyarsága
Kedden este első alkalommal ünnepelte meg közösségi és ökumenikus rendezvényén keretébe Marosvásárhely magyarsága Szent István napját, a belvárosi Keresztelő Szent János plébánia templom udvarán. Eredetileg a Színháztérre tervezték a megemlékező ünnepséget, azonban a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a szervezők kérését. Az elutasítást azzal indokolták, hogy nem szeretnék vandalizmusnak kitenni az újonnan felújított közterületet. Továbbá ezen ürügy kapcsán a rendezvényt kitiltották Marosvásárhely közterületeiről.
Cseh Gábor, az Erdélyi Nemzeti Tanács maros megyei szervezetének elnöke szerint Marosvásárhely magyarsága megmutatta, hogy méltón tud ünnepelni. Az ünnepségen mind a három párt képviseltette magát, jelen volt az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt.
Cseh Gábor a városi hivatal álláspontja kapcsán Czegő Zoltán erdélyi költő szavait idézte, miszerint „azé a haza és a szülőföld, aki csontjaival megszenteli azt. És azé a birtoklás joga, aki meleg tenyerét ükanyja, ükapja fejfájára téve megpecsételi így a tulajdonjogot.”
Portik Vilmos, Néppárt megyei elnöke Márai Sándort idézte „minden ünnep fontos”. Kiemelte, hogy a közösségi élményre az embereknek szükségük van azért, hogy megmaradásról tudjunk beszélni.
Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta, Szent István ünnepe a mindenhol élő magyarok ünnepe. Jó a vásárhelyi magyarságnak a mostani nehéz időkben együtt ünnepelnie, és hozzátette „a közös kenyeren keresztül mi, marosvásárhelyi magyarok egyek vagyunk, és az új kenyér életet jelent, jövőt jelent.”
László Edith Zsuzsanna, a Kossuth Rádió munkatársának kérdésére, miszerint mi a véleménye a hivatal hozzállásához, az alelnök asszony hangsúlyozta, hogy a polgármestert jellemzi, hogy hogy áll a város magyar nemzetiségű lakosságához. Hozzátette, hogy ilyen sehol sincs a Földön. A magyarok sosem csináltak ilyent a kisebbségekkel, és a Debreceni Virágkarnevált nevezte meg egy jó példának a multikulturális ünnepségre egy nemzeti ünnep kapcsán.
Tőkés Tibor, világbajnok pékmester, a 25 kilós kenyér készítője reméli, hogy jövőben is megünnepli Marosvásárhely Szent István ünnepét, mert ilyen még nem volt a városban.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Közlemény
Tisztelt marosvásárhelyi MAGYAROK!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete felkéri városunk és a megye magyar közösségét, hogy részvételükkel támogassák az augusztus 28–szeptember 1. között első alkalommal megrendezésre kerülő Vásárhelyi Forgatagot.
Egyértelműen elhatárolódunk az Împreuna–Együtt augusztus 30–szeptember 1. között a Miorita Kulturális Egyesület által szervezett ellenrendezvénytől, mely városunk magyarságának megosztására törekszik. Ezt mi a nemzeti közösségünk elleni provokációnak tartjuk. Bízunk a marosvásárhelyi magyarság józan ítélőképességében, és szeretettel várjuk a Vásárhelyi Forgatag programjain való részvételre.
Az EMNT Maros megyei elnöksége
Népújság (Marosvásárhely)

Fellebbezett az EMNT a székely zászló kifüggesztéséért kirótt büntetés miatt
Iktatta a marosvásárhelyi bíróságon a székely zászló kitűzése miatt kirótt 30 ezer lejes pénzbírság elleni fellebbezést Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke és Cseh Gábor, az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.
Sándor Krisztina sajtótájékoztatón elmondta: ez az ügy elsősorban nem jogi, hanem sokkal inkább politikai ügy, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az országban még senkire nem róttak ki ilyen nagy összegű büntetést egy zászló használata miatt. „Önkényesen és helytelenül minősítették reklámzászlónak a székely zászlót, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a megfélemlítés, a fenyegetés eszközével éljenek. Románia kulturális minisztériuma a székely zászlót elismerte egy történelmi közösség jelképének, s ilyenformán annak használata nem ütközik törvénybe” – mondta az EMNT ügyvezető elnöke.
Nem lehet eltekinteni attól, hogy ez a gesztus provokáció a marosvásárhelyi helyi rendőrség vezetője részéről, ezért a következő napokban fontolóra veszik, hogy bűnvádi feljelentést tesznek ellene hivatali visszaélés miatt – tette hozzá. Az EMNT eltökélt abban, hogy ezt a küzdelmet végigvigye, és abban az esetben, ha a marosvásárhelyi bíróságon politikai döntés születik, felsőbb fórumokon szerez érvényt igazának – fejtette ki Sándor Krisztina.
Megfélemlítő titkosszolgálati módszerekkel nem fogja elérni a célját a városvezetés – jelentette ki Cseh Gábor. „Mindig meg fogjuk találni a megoldást, hogy a szimbólumainkat korlátok nélkül használhassuk. Ebben nem fognak tudni megakadályozni sem hatósági túlkapások, sem politikai döntések” – fogalmazott.
Erdély.ma,

Magyarok a magyarokkal a magyarokért
A trianoni diktátum aláírásának évfordulóját, június 4-ét 2010-ben az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból a Rákóczi Szövetség a diákok határok feletti kapcsolatépítésére helyezi a hangsúlyt.
A Kárpát-medencei magyar középiskolásoknak kínál utazási lehetőséget a budapesti Rákóczi Szövetség minden év június 4-e körül, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A program célja, hogy a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyar középiskolások ellátogassanak egy másik Kárpát-medencei ország településén működő magyar középiskolához, és így minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között. A pályázat feltétele, hogy az utazó középiskolás csoport a Kárpát-medencében legalább egy határt átlépjen és egy másik iskolával közös programot szervezzen. Iskolánként egy autóbusznyi diák utazhat a pályázat keretében, amihez a Rákóczi Szövetség utazási támogatást ajánl fel.
Marosvásárhelyről a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Gimnázium diákjai vesznek részt a programban – tájékoztatott a helyi Rákóczi Szövetség elnöke, Benedek Zsolt. „Negyven-negyven diák utazik a program révén. A bolyaisokat Debrecenben a Református Kollégium, a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjait pedig az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola fogadja. Vásárhelyre a Bolyaiba zentaiak érkeznek. A fogadó városokban rövid megemlékezéseken veszünk részt, majd városnézés, kapcsolatépítés és ismerkedés következik a három nap alatt, péntektől vasárnapig. A zentaiak megtekintik Marosvásárhely nevezetességeit, majd koszorúznak a temetőben” – vázolta Benedek Zsolt. Hozzátette, a diákutaztatási program nagyszerű lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok ápolására.
„A kirándulás lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar iskolák diákjai elhagyják az országhatárt és felvegyék a kapcsolatot egy másik országban található magyar iskolával. Ezek a kirándulások erősítik a nemzeti öntudatot, annál is inkább, mert június 4-e körül kerül erre sor” – fogalmazott a történelemtanár, akitől azt is megtudtuk, hogy a marosvásárhelyi diákok hasonló céllal évente legalább kétszer átlépik az országhatárt.
A Magyar Országgyűlés 2010-ben fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Marosvásárhelyi események
Marosvásárhelyen a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete június 4-én 17 órától a Bolyai téri unitárius templom udvarán. Az emlékünnepségen részt vesznek a történelmi egyházak képviselői, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor, valamint kiemelt vendége Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. A megemlékezésen ünnepi műsorra is sor kerül, a Református Kollégium Vegyeskara is fellép, elhangzik Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című verse Nagy Árkosi Árpád tolmácsolásában. Az egyórás megemlékezés után levetítik az egyházközség tanácstermében Koltai Gábor Trianon című filmjét.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom marosvásárhelyi szervezetei, valamint az Új Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakasza a trianoni diktátum aláírásának évfordulóján szerdán 17.30-tól tart megemlékezést a református temetőben a Világháborús Hősök emlékművénél.
Gáspár Botond. Székelyhon.ro

Szilágyi Zsolt az erdélyi magyarok igényeit tolmácsolja
Az Erdélyi Magyar Néppárt romániai államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt augusztus 14-én Marosvásárhelyen ismertette: azért vállalta a novemberi megmérettetést, hogy mozgósítsa az erdélyi magyarságot és képviselje igényeiket.
„Marosvásárhely nélkül nincs erdélyi magyar politika, nincs megmaradás, ez egy olyan bástyája az erdélyi magyarságnak, amely nélkül nincs jövő a szülőföldön” – fogalmazott a marosvásárhelyi Klastrom (Mihai Viteazul) utcai honosítási irodában tartott sajtótájékoztatón az EMNP alelnöke és államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt, aki már gyerekként megismerkedett a várossal, a víkendteleppel, a bulevárddal, a Somostetővel, később egyetemistaként időzött többször a településen.
A politikus indulását a novemberi megmérettetésen felelősségnek, közösségszolgálatnak nevezte, annál is inkább, mivel 1996 óta – amikor az erdélyi magyarság először állított romániai államfőjelöltet – először fordul elő, hogy két magyar nemzetiségű személy is részt vesz a választásokon. „Ilyenkor lehetőség nyílik intenzív politikai kommunikációra, amikor az erdélyi magyarság elvárásait ismertetni lehet. Mindeddig Székelyföld autonómia-igényét nem sikerült országos szintre emelni, államfői kampányba bevinni, most ezt teszem. 2012 decemberében vázoltuk elképzelésünket Románia átszervezéséről, föderalizálásáról. Kétségtelen, hogy szövetségi államként Erdély és az ország is sikeresebb lenne, a magyarságnak élhetőbb otthona lehetne. Ha Svájc, Ausztria, Németország vagy az Amerikai Egyesült Államok elégedettek a föderális államszerkezettel, akkor valószínűleg Románia is nyerne az átalakítással. Erdély sokkal jobban teljesítene egy szövetségi államban, ahol a német minta alapján az adók, illetékek egyharmada maradna helyben, egyharmada a tartományban és egyharmada menne a szövetségi kasszába. Érvényesülne az aki többet dolgozik, az éljen kicsit jobban elv, és a korrupcióra is hathatós válasz lenne a fiskális föderalizmus” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Szerinte két magyar jelöltnek is annyi esélye van, mint egy magyar indulónak az államelnök-választásokon, de a kettő több mint egy alapon több szavazatot tudnak megmozgatni, és amennyiben több magyar megy el választani, akkor nő a magyarság szavazati súlya, és kérésére felfigyelnek akár külföldön is. Most nincs 5 százalékos küszöb, az egész ország egyetlen választókerület, tehát tényleg minden szavazat ugyanannyit ér. „Jelöltségem nem egyéni és nem pártügy, hanem azoknak az ügye, akik hisznek abban, hogy Erdély többet érdemel, hisznek Székelyföld autonómiájában, ahol meg lehet maradni magyarnak, és hisznek a jobb életben. Nem valaki ellen, hanem a magyar közösségért indulok” – ismertette a néppárti alelnök, aki elmondta: az elmúlt néhány napban, amióta gyűjtik az aláírásokat, sokan biztosították támogatásukról kézjegyükkel, és a szeptember 23-ai határidő előtt meglesz az induláshoz szükséges 200 ezer aláírás, amelyeket több ezer önkéntes gyűlt.
„Ha nem most, akkor mikor? Ha nem mi, akkor ki?” – mondta az indokról egyik kollegáját idézve Szilágyi, aki Cseh Gábor Maros megyei EMNT-elnök szerint minden idők legjobb államelnök-jelöltje. Szilágyi Zsolt indulását az államfőválasztáson a Klastrom utcai irodában naponta 9 és 17 óra között lehet aláírni, az önkéntesek pedig már utcákon, illetve lakásokon kopogtatva és falvakon is gyűjtik a támogatásokat – ismertette Portik Vilmos megyei Néppárt-elnök.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro