Kiválasztották Partium zászlóját és címerét
A Partiumi Autonómia Tanács (PAT) szombati ülésén elfogadta a régió címerét és zászlaját – közölte vasárnapi közleményében a testület. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel ezelőtt írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, mely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.
Az ülésen felszólaló Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette: a Kárpát-medencében élő magyarság helyzetének rendezése két fő pilléren nyugszik. Egyrészt szükséges a határokon felüli nemzetegyesítés, mely a könnyített honosítási eljárásnak köszönhetően megvalósulni látszik, valamint elengedhetetlen a nemzeti önrendelkezés kivívása.
Szili Katalin, aki a magyar miniszterelnök megbízottjaként az autonómiatörekvések segítéséért, összehangolásáért, valamint a határon túli és anyaországi közéleti szervek és szereplők hatékony párbeszédéért felel, felszólalásában elmondta: „célunk kell legyen, hogy 21. századi tervezeteket tudjunk felmutatni, és világossá kell tennünk mindenki számára, hogy nem akarunk mást, csak ami az Európai Unión belül követelésként megfogalmazható”.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a partiumi autonómia nem csak magyar ügy, hiszen számolni kell az ott élő románsággal is.
MTI
Erdély.ma

Elfogadták a Partium címerét és lobogóját
A Partiumi Autonómia Tanács (PAT) küldöttgyűlésén elfogadták a Partium címerét és zászlaját, ugyanakkor tisztújítást is tartottak. A PAT elnöke Szilágyi Ferenc lett.
A Nagyváradi Állami Filharmóniában szombaton szervezte meg tisztújító közgyűlését a Partiumi Autonómia Tanács. Az eseményen beszédet mondott Tőkés László, EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki sérelmezte, hogy a román állam nemzetbiztonsági kockázatként veszi számba az autonómiát, és a xenofóbiával, az idegengyűlölettel és az intoleranciával társítja a békés autonómia törekvéseket. Az is súlyos gond, hogy az Európai Unió a tagországok illetékességi körébe utalja a kisebbségi kérdést, és így „teljes mértékben Románia önkényére vagyunk bízva” – jegyezte meg Tőkés László, aki bejelentette, hogy ősszel egy olyan európai közmeghallgatást fognak kezdeményezni, amely továbbmegy az elemi kisebbségi jogok szintjénél és az önrendelkezés vonatkozásában teszi vita tárgyává az európai unióban érvényesülő kisebbségi jogokat. E közmeghallgatáson hivatkozni fognak arra jelentésre, mely kimondja: az autonómia stabilizációs tényező, mely javára van az egyes országoknak, és nem csak a kisebbségeknek. Tőkés László végezetül kifejtette, hogy két pilléren nyugszik a kárpát-medencei magyarság helyzetének a rendezése, az egyik a határok feletti nemzetegyesítés, ami a honosítás folyamata által jó ütemben halad, viszont ezt a pillért ki kell egészíteni a nemzeti önrendelkezéssel, mert a honosításnak erős diszlokációs hatás van, miközben a szülőföldön való megmaradásnak egyik legfontosabb záloga az autonómia lehet.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is beszédet intézett a PAT küldötteihez kiemelve azt, hogy a nemzetpolitika az a terület, ahol konszenzus megteremtésére van szükség a magyarországi és Magyarországon kívüli magyar szervezetek, közösségek között. A magyarság fogy a Kárpát-medencében, többek között azért, mert ma már lehetőség van bárhol Eurpában munkahelyet és lakóhelyet keresni, „de nekünk lehetőséget kell arra biztosítani, hogy fiataljainknak vonzó legyen visszajönni” – mondta Szili Katalin, aki a továbbiakban elárulta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte őt fel, hogy segítse elő a párbeszédet, a konszenzus megteremtését a civil, a társadalmi és a politikai szervezetek között, határon túl és az anyaországban az autonómia kérdésében. „A legfőbb cél az, hogy közösen tudjunk letenni az asztalra egy huszonegyedik századi autonómia elképzelést, amit senki nem tud megkérdőjelezni” – szögezte le Szili Katalin. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt stratégiai alelnöke beszédében azt emelte ki, hogy a partiumi autonómia kivívása sokkal nehezebb feladat, mint a székelyföldé, noha ez utóbbi megvalósítása is nagyon sok akadályba ütközik.
Piros-fehér
A beszédek után a PAT egyhangúlag elfogadta a Partium címerét és zászlaját: a címer pajzs formájú és fehér alapú, alsó részén négy partiumi folyót jelképező négy piros csík látható, a pajzs közepén pedig piros kettős kereszt van. A zászló szintén fehér alapú, melynek alsó részén négy piros sáv húzódik végig horizontálisan, a piros kettős kereszt pedig a lobogó bal felső sarkában van elhelyezve. A testület megválasztotta a PAT vezetőségét is: elnök lett Szilágyi Ferenc, a két alelnöki tisztséget pedig Csomortányi István és Nagy József Barna töltik be. A küldöttgyűlés elfogadta a PAT működési szabályzatát, cselekvési tervét illetve egy zárónyilatkozatot is. Ez utóbbi rögzíti, hogy a PAT „feladata Partium sajátos jogállású, két hivatalos nyelvű autonóm közigazgatási egység, a Partium régió létrehozása”. Mint a zárónyilatkoztaban megfogalmazták, az autonóm régió létrehozására azért van szükség, mert „Partium, illetve erdély egyetlen történelmi régiója sem lehet tovább a velejéig korrupt bukaresti központ által megtestesített balkáni közigazgatás gyarmati sorba süllyesztett tartománya.” A nyilatkozat utolsó bekezdésében a Nagyvárad és Szentmárton fúziójáról szóló referendumtól való távolmaradást ajánl a PAT.
Pap István
erdon.ro

A trianoni diktátum évfordulójára az erdélyi magyaroknak erős háttértámogatásra lesz szükségük
Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet Külügyi és jogi szakbizottsága. A tanácskozáson jelen volt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, a Stratégiai Bizottság elnöke is.
A szakbizottsági ülés résztvevőit Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár köszöntette, aki tájékoztatta a megjelenteket az aktuális külpolitikai kérdésekről, majd Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár adott tájékoztatást a kiemelt nemzetpolitikai programokról. Szilágyi kitért az erdélyi magyar polgármesterek ellen indult hatósági vizsgálatokra, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyére, valamint az Erdély-szerte tapasztalható magyar feliratok és valós kétnyelvűség hiányára. Külhoni magyar érdekérvényesítés európai keretben címmel Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke tartott tájékoztatást, a szerbiai Kisebbségi Akciótervet pedig Nyilas Mihály, a Vajdasági Autonóm Tartomány Kormányának alelnöke ismertette.
Toró T. Tibor szorgalmazta a könnyített honosítási eljárás során szerzett állampolgárság tartalommal való feltöltését, mely véleménye szerint nagyban hozzájárulhat az otthonmaradás ösztönzéséhez. A néppárti politikus ugyanakkor azt is elmondta: a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsra, mint civil-szakmai testületre, a magyar nemzetpolitika meghatározó szereplőjeként kell tekinteni.
Sándor Krisztina felszólalásában elmondta: az EMNT az európai nyelvi charta romániai alkalmazásáról szóló árnyékjelentést készített, valamint aktív tagja az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózatnak (az ELEN-nek) is, mely a kisebbségi nyelvek európai védelmét tűzte ki céljául. Az EMNT ügyvezető elnöke beszámolt a Kisebbségi Jogvédő Intézettel folytatott együttműködésekről is, s elmondta: több, az EMNT által működtetett Demokrácia-központban nyújtanak ingyenes jogsegélyszolgálatot. Felszólalása végén Sándor Krisztina hozzátette: közeledve az 1918-as román egyesülés és az 1920-as trianoni békediktátum 100 éves évfordulójához, az erdélyi magyar közösségnek erős háttértámogatásra lesz szüksége az anyaország részéről.
[közlemény]
itthon.ma//karpatmedence