Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
EMNP Baróti Szervezet
2 tétel
2013. január 30.
Szemet szúrt a magyar zászló (Barót)
Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezetének és a magyar állampolgársági irodának is helyet biztosító épületen péntek délutántól székely és magyar zászló lobog. A jelképek már hétfőn szemet szúrtak a rendőrségnek, s két alkalommal is felkeresték az irodát.
Az EMNP baróti elnöke, Szép Béla elmondta: nem a „zászlóháborúban” akarnak részt venni, tettüket nem is tiltakozási akciónak szánták, mindössze hangsúlyozni szeretnék, hogy abban az épületben működik az állampolgársági iroda. „Hétfőn egy rendőr jelezte, ha idegen ország zászlóját tesszük ki, akkor az a legkevesebb, hogy a román is mellette legyen. Azt válaszoltam, a székely zászlót nem lehet hivatalosnak tekinteni, hiszen nem országot, hanem nemzetiséget jelenít meg, a piros-fehér-zöldön pedig rajta a címer is, tehát azt sem lehet hivatalosnak tekinteni, hiszen azt Magyarország csak 1919–1946 közt használta. Látszólag elfogadta az indoklásomat, de később úgy értesültem, amikor már nem volt senki az irodában, még két rendőr kereste az irodavezetőt. Ha kifogást emelnek, netalán büntetni akarnak, akkor jogászokkal konzultálunk a hogyan továbbról” – nyilatkozta Szép Béla.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezetének és a magyar állampolgársági irodának is helyet biztosító épületen péntek délutántól székely és magyar zászló lobog. A jelképek már hétfőn szemet szúrtak a rendőrségnek, s két alkalommal is felkeresték az irodát.
Az EMNP baróti elnöke, Szép Béla elmondta: nem a „zászlóháborúban” akarnak részt venni, tettüket nem is tiltakozási akciónak szánták, mindössze hangsúlyozni szeretnék, hogy abban az épületben működik az állampolgársági iroda. „Hétfőn egy rendőr jelezte, ha idegen ország zászlóját tesszük ki, akkor az a legkevesebb, hogy a román is mellette legyen. Azt válaszoltam, a székely zászlót nem lehet hivatalosnak tekinteni, hiszen nem országot, hanem nemzetiséget jelenít meg, a piros-fehér-zöldön pedig rajta a címer is, tehát azt sem lehet hivatalosnak tekinteni, hiszen azt Magyarország csak 1919–1946 közt használta. Látszólag elfogadta az indoklásomat, de később úgy értesültem, amikor már nem volt senki az irodában, még két rendőr kereste az irodavezetőt. Ha kifogást emelnek, netalán büntetni akarnak, akkor jogászokkal konzultálunk a hogyan továbbról” – nyilatkozta Szép Béla.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2013. január 31.
Nem történt jogsértés a székely és a magyar zászlók kifüggesztésével
Nem történt jogsértés a székely és a magyar zászlók kifüggesztésével – hangsúlyozza közleményében a Baróti Néppárt.
Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezetének és az EMNT-irodának is helyet biztosító épület homlokzatára a Néppárt helyi képviselői január 25-én tűzték ki a székely, illetve a magyar zászlót. A rendőrség figyelmeztetett, hogy, szavaikkal élve: idegen ország zászlója mellé a román nemzeti lobogót is ki kell tűzni. A Néppárt baróti szervezete hangsúlyozza: az 1994/-es évi 75-ös törvény 7. cikkelye szerint más zászlókat valóban csak a román nemzeti lobogóval együtt lehet kifüggeszteni, de csak akkor, ha más államok hivatalos zászlójáról van szó. Az előírás tehát nem vonatkozik a székely zászlóra, sem a címeres magyar lobogóra, amely 1919 és 1946 között volt Magyarország hivatalos jelképe. Mivel jogsértés nem történt, a két zászló a továbbiakban is az épület homlokzatán marad. Ha a rendőrség esetleg büntetést helyez kilátásba az ügy kapcsán, a Néppárt baróti szervezete jogi szakemberekkel konzultál, és kész bíróságra vinni az ügyet – áll a közleményben.
Erdély.ma,
Nem történt jogsértés a székely és a magyar zászlók kifüggesztésével – hangsúlyozza közleményében a Baróti Néppárt.
Az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezetének és az EMNT-irodának is helyet biztosító épület homlokzatára a Néppárt helyi képviselői január 25-én tűzték ki a székely, illetve a magyar zászlót. A rendőrség figyelmeztetett, hogy, szavaikkal élve: idegen ország zászlója mellé a román nemzeti lobogót is ki kell tűzni. A Néppárt baróti szervezete hangsúlyozza: az 1994/-es évi 75-ös törvény 7. cikkelye szerint más zászlókat valóban csak a román nemzeti lobogóval együtt lehet kifüggeszteni, de csak akkor, ha más államok hivatalos zászlójáról van szó. Az előírás tehát nem vonatkozik a székely zászlóra, sem a címeres magyar lobogóra, amely 1919 és 1946 között volt Magyarország hivatalos jelképe. Mivel jogsértés nem történt, a két zászló a továbbiakban is az épület homlokzatán marad. Ha a rendőrség esetleg büntetést helyez kilátásba az ügy kapcsán, a Néppárt baróti szervezete jogi szakemberekkel konzultál, és kész bíróságra vinni az ügyet – áll a közleményben.
Erdély.ma,