Továbbra is a közösség építésén fáradozik az EMKE
Újabb négy évre választották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnökévé Széman Pétert a szervezet április 9-i, szombati tisztújító közgyűlésén. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében a küldöttek arról is döntöttek, hogy Muzsnay Árpád eddigi alelnök töltse be mostantól a főtanácsosi tisztséget, ugyanakkor az országos elnökség összetételéről is határoztak. Megszavazták az EMKE Ifjúsági Szervezetének létrehozását és az egyéni tagság visszaállítását, majd a közgyűlés folytatásaként átadták az erdélyi Oscarként is emlegetett kitüntetéseket. EMKE-díjban részesült többek között Bedő Ágnes karnagy, a Guttman Mihály Pedagóguskórus vezetője, Poráczky Rozália, a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese, Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke, Bartalis Gabriella színművész és Sarány István újságíró.
Egyik legfontosabb feladatának tartja az 1885. április 12-én megalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, hogy alulról, fiatalok irányából érkező kezdeményezés nyomán létrehozza az EMKE Ifjúsági Szervezetét – jelentette be Széman Péter, az egyesület elnöke a szombati közgyűlésen, majd jelezte azt is, hogy a fiatalok mindjárt rendezvénnyel debütálnak: április 15-én immár másodjára szervezik meg a Könyvturi| élőKönyvtár elnevezésű eseményt. Az ifjúsági szervezet megalapítása mellett arra is rábólintottak a közgyűlés résztvevői, hogy lehetővé váljék egyéni tagok felvétele is az EMKE-be, ez irányú igényüket többen is jelezték az elmúlt időszakban.
További terveik között szerepel a közművelődés különböző területein tevékenykedő szakemberek képzése, közösen a Magyar Nemzeti Művelődési Intézettel és a Hagyományok Házával. Többek között az interetnikus környezetben dolgozó, működő civil szervezetek és közművelődési intézmények vezetői, az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak családvédelemmel és szociális kérdésekkel foglalkozó munkatársai, valamint az önkormányzatok kultúrával foglalkozó munkatársai is célcsoportjai a Magyar Nemzeti Művelődési Intézettel együttműködésben szervezett képzéseknek, a Hagyományok Házával közösen pedig népművészeti módszertani műhelyeket tartanak (játék és tánc az iskolában, a néphagyomány alkalmazása az óvodában, citerakurzus stb.). Az EMKE további feladatai közé tartozik a Magyar Ház-hálózat építése, amelyet a novemberi IV. Magyar Házak Találkozóján szeretnének folytatni.
Szabadság (Kolozsvár)

Közösségi programok, képzések, önkéntesség az EMKISZ-szel
Közelebb vinné a fiatalokhoz a közművelődést az ifjúsági szervezet
Különböző rendezvények, képzések szervezésével kívánja közelebb vinni a közművelődést a fiatal korosztályhoz, a 16 és 35 év közötti ifjakhoz az EMKISZ, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Ifjúsági Szervezete, amely április 24-én tartotta meg hivatalos alakuló ülését Kolozsváron.
A javaslatot, amely a mostani konkrét lépést megelőzte, februárban fogadta el az EMKE elnöksége, majd április 9-én a közgyűlés tagjai is rábólintottak. Az alapítók egy háromtagú ideiglenes ügyvezető testületet bíztak meg a külön jogi személyiséggel rendelkező szervezet alapszabályának kidolgozásával és a bejegyzési procedúra lefolytatásával. Első képzésüket éppen ma tartják, emellett a Kolozsvári Magyar Napokra is több eseménnyel készülnek. A csapat nyitott minden olyan fiatal előtt, akik a kulturális élet valamelyik területén szeretnének tevékenykedni. Céljuk egy Erdélyt lefedő, a kultúra minél több ágát érintő, jól működő szervezet kiépítése.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Ünnepi Báthory Napok Szilágysomlyón
Báthory István lengyel trónra lépésének 440., halálának 430. évfordulójára emlékeztek
Múlt hét végén, szeptember 23-a és 25-e között immár XXIV. alkalommal szervezte meg a Báthory István Alapítvány Szilágysomlyón a Báthory Napokat, amelynek a kerek évfordulók mellett ünnepi hangulatot adott az is, hogy a rendezvények egy része végre visszatérhetett az eredeti helyszínre, a Várkertbe. Pénteken délután egyszerre két helyszínen, három eseménnyel kezdődött a program. A Ioan Ossian Technológiai Líceum dísztermében a XXIII. Orvostovábbképző nyitotta meg kapuit a három országból jött vendégek, előadók és résztvevők előtt. Az EMKE–Magyar Házban ezzel egy időben indult az EMKE Ifjúsági Szervezetének Könyvturi|élőKönyvtár programja, valamint a már hagyományossá vált anyanyelvi játékok.
Szabadság (Kolozsvár),

Díjátadó gálaesten csendülnek fel Erdély legszebb dalai
Erdély legszebb dalait díjazzák szombaton 19 órától a kolozsvári Bulgakov & Macskaház irodalmi kávéházban gálaest keretében – számol be Sárosi István a kronika.ro-n.
A Legszebb Erdélyi Magyar Dal című pályázatra idén huszonhat zenekar nevezett be összesen ötvennégy dallal. A beküldött dalokat két kategóriában (amatőr és profi) értékeli a zsűri, amelynek tagjai André Ferenc slammer, Balázs Imre József irodalmár, Sántha Zsuzsanna énekes és Zilahi Csaba rádiós műsorvezető. Október folyamán mindkét kategóriában három-három dalt választottak ki, amelyeket a gálaesten rangsorolni és díjazni fognak – mondta el a Krónikának a verseny egyik szervezője, Mák Arany.
A kiválasztott dalok betűrendi sorrendben a következők: #Ezadal (Koszika & The HotShots), Hiszek benned (No Sugar), Játsz el egy dalt! (Légió), Kelet felől (TransylMania), Nem tudom (Mary Grace) és Poros az ég (Dreamland Residents). Ám a TransylMania együttest kritériumbeli hiba miatt kizárták a versenyből, mert daluk a megadott határidőnél korábban (2015 augusztusa előtt) született. Helyét pedig az Ego Sum együttes veszi át Mese című dalával. A TransylMania képviselőjével való egyeztetés után a szervezők egy versenyen kívüli különdíjat ajánlottak fel a zenekarnak, miután a Kelet Felé című daluk az egyik legjobb értékelést kapta a zsűritől. A hat kiválasztott dalt előzetesen az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) soundcloud-oldalán hallgathatják meg az érdeklődők.
A zsűri egyik tagja, André Ferenc a Krónikának elmondta, az idei felhozatal látványosan több minőségi dalt hozott, több profi zenekar született, és a fiatal zenekarok is sokkal felkészültebbek voltak, mint tavaly. Hozzátette, „idén is hiányolom a kemény metált és a hip hopot, de a jelenlétük attól is függ, hogy Erdély szinten milyen műfajok iránt érdeklődnek a zenehallgatók és az együttesek. Viszont azt látom, hogy a pályázat igenis motiválja a zenekarokat, hogy új zenéket írjanak". André Ferenc elmondta, a kiválasztott hat dal közül mindenikben lát fantáziát, és őket már nem tudná kategorizálni vagy rangsorolni, hiszen amikor újrahallgatta őket, mindig más dolgok keltették fel az érdeklődését. Megtudtuk, a beküldött ötvennégy dal közül hat-hét emelkedett ki érezhetően a többi közül. A kiválasztás kritériumairól elmondta, főleg a zenei kreativitást tartották szem előtt, és hogy mennyi újat hoz egy dal. „Az olyan dalokat szeretem, amelyek folyamatosan meglepnek apró kis finomságokkal, nem pedig kiszámíthatóak, ha egészen jól is szólnak" – vallotta André. Hozzátette, szintén fontos, hogyan írták meg a szövegét, és az hogyan képes kapcsolódni a dal hangulatához és párbeszédbe lépni a dallamvilággal.
A Legszebb Erdélyi Magyar Dal című pályázatot immár második alkalommal hirdette meg az EMKISZ és a Gitár East Egyesület idén májusban. Az erdélyi zenekarokat megszólító kezdeményezés célja a magyar nyelvű, saját művek szerzésének és előadásának bátorítása – áll a szervezők közleményében. Tamás Csilla, az EMKISZ megbízott elnöke a pályázat meghirdetésekor a Krónikának elmondta, az idei pályázatra 2015. augusztusa után született dalokkal lehetett benevezni. Egy zenekar legfeljebb három dalt küldhetett be, amelyek kizárólag magyar nyelvű saját szerzemények lehettek, illetve nem tartalmazhattak gyűlöletkeltő vagy uszító üzenetet.
Tamás Csilla azt is elmondta, tavalyhoz képest több fesztiválon tudnak fellépési lehetőséget biztosítani a zenekaroknak. Ezenkívül idén több hangstúdió vállalta, hogy beszáll a tehetséges zenészek díjazásába, így értelemszerűen több zenekarnak is lehetősége nyílik arra, hogy professzionális stúdiófelvételeket készítsen. A szombati díjátadó ünnepséget közös zenélés követi, majd utóbulival zárul, Ballok Zoltán (DJ Zola) közreműködésével – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Gyergyóban születtek a legszebb erdélyi magyar dalok
A gyergyószentmiklósi No Sugar és a szárhegyi Dreamland Residents zenekarok egy-egy szerzeménye nyerte a Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet idén profi, illetve amatőr kategóriában. Az elismerés hatalmas lendületet ad az alkotóknak, az ezzel járó koncertfellépési és stúdiófelvétel lehetőségek pedig a népszerűsítésben nyújtanak hatalmas segítséget.
Alig pár héttel azt követően, hogy a Cseh Tamás Program keretében elnyert támogatásrólszámoltunk be, ismét örömhírt közlünk a No Sugarról: Hiszek benned című számával az együttes elnyerte a Legszebb Erdélyi Magyar Dal című pályázat első helyezését profi kategóriában. A díjat szombaton vehették át a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban tartott gálaünnepségen.
Bereczky Botond, a No Sugar együttes gitárosa megkeresésünkre elmondta: nagyon örülnek az elismerésnek. Mint tájékoztatott: a pályázat esetében a profi kategóriába azokat az együtteseket sorolták a szervezők, akik már lemezt adtak ki saját szerzeményeikből. A No Sugar idén tavasszal lépte meg ezt a lépést: Hiszek benned címmel készítette el első kislemezét. A címadószámmal jelentkeztek a Legszebb Erdélyi Magyar Dal kiírására. A zsűri értékelése értelmében ezzel győzték le versenytársaikat.
„A dal egy része már régebben született. A szöveget jómagam és a zenekar egykori tagja, Barabás Árpád írta, hangszerelését viszont idén tavasszal véglegesítettük, átformálva az új énekesnőnk személyiségéhez” – avatott be a részletekbe Bereczky. Mint mondta, a No Sugar daloknak, így a nyertes dalnak sincs konkrét üzenete, valamennyi szerzeményükkel az a szándék, hogy érzelmeket, gondolatokat ébresszenek a hallgatókban. „Nekem például szólhat arról is ez a dal, hogy magamban hiszek, de másoknak jelentheti a szülők, barátok, szerelmek iránt érzett bizalmat. Egyik dalunkkal sem szándékunk, hogy konkrétumokat közvetítsünk. Arra törekszünk, hogy mindenkihez épp az a fajta üzenet érjen el, amit sajátjának érez ki belőle” – mondta a szövegíró-gitáros.
Újabb lendületet ad a hét végén kapott elismerés a No Sugar tagjainak, akik teljes gőzzel dolgoznak a jövő év elejére tervezett nagylemezükön. Addig viszont még hallhat újdonságokat a közönség az együttestől: hamarosan bemutatják a Progym jégkorongcsapatnak himnuszként szánt számot, illetve Karácsonyi dal című szerzeményüket. A közeljövőben a szélesebb közönség élőben is találkozhat az együttessel, hisz az elismeréseknek köszönhetően Erdély több városában, Magyarországon és Szlovákiában is lesznek koncertfellépéseik.
A szárhegyi együttes álma is valóra vált
Koncerteken lesznek hallhatók a Dreamland Residents szerzeményei is – a szárhegyi együttes Poros az ég című számával amatőr kategóriában nyerte el a Legszebb Erdélyi Magyar Dal címet a hétvégén. A bandának nagy meglepetést és határtalan örömet jelent az elismerés, hisz egy éve még csak álom volt számukra ez.
„A tavaly a Bagossy Brothers Company Elviszlek című dala nyerte el ugyanezt a címet. Akkor mi elgondoltuk, hogy milyen megtisztelő lehet egy kisvárosi, egy gyergyói zenekarnak ez a neves díj. Álmodtunk mi is erről” – nyilatkozta lapunknak Mihály Csaba, a Dreamland Residents billentyűse. Kedvenc számukkal, a Poros az ég cíművel neveztek be az idei kiírásra, és várták, hogy történjen, aminek történnie kell. „Nem görcsöltünk rá a díjra. Már azt is megtisztelőnek éreztük, hogy az 52 benevezett dalból az első hat közé jutott a mi szerzeményünk” – mondta Mihály Csaba. Most, hogy már tudják, ők lettek a kategóriagyőztes zenekar, hatalmas lendületet kaptak, ugyanakkor a sikerrel járó feladatot is maguk elé tűzték. „Egy jó dolog történt velünk, egyik álmunk valóra vált, de nem kell ezt a sikert sem egymás között, sem mással szemben érzékeltessük. Ezt meg kell tanulnunk kezelni. Még nagyobb alázat kell legyen bennünk a munkánkkal szemben, mint eddig volt. Az egyértelmű, hogy ez a díj előre és még tovább késztet bennünket” – fogalmazott Mihály Csaba. Szövegíróként a nyertes dalról elmondta, érzelmeket közvetít.
„Amikor írtam, nem volt tudatos, hogy mit is szeretnék összességében átadni az embereknek. Az én akkori lelkiállapotomat írtam meg olyan formában, hogy annak legyen üzenete és tükrözze azt, hogy milyen attitűdben íródott. Csak utólag jöttem rá, hogy értelmezhető a szöveg: a kudarcokba belefáradt ember állapotát tükrözi, aki ahelyett, hogy felállna és küzdene tovább az álmai felé, egy kicsit félrevonul. Ugyanakkor a kontraszt is megtalálható benne: a kék égig el lehet jutni, csak a létrán fel kell mászni, törekedni kell. Egy társ is kell, aki a létrát tartja. Ha az önerő mellett a segítség is megvan, elérhetjük az álmainkat” – értelmezte a Poros az ég című dal szövegét Mihály Csaba.
A Dreamland Residentsről elmondta, a hattagú zenekar alig másfél éves, saját számokat pedig csupán egy éve kezdtek el írni, játszani. Alternatív folk pop sítusban játszanak. Egy sikeres pályázat révén az ősz elején készítették el első középlemezüket, az öt számot tartalmazó EP anyaga már megtalálható a Youtube-on. A tagok közül hárman Kolozsváron tanulnak, a távolság miatt összpróbákra csak kéthetente tudnak sort keríteni. A köztes időben mindenki nagyon komolyan gyakorol.
Az elkötelezett munka mellett egyelőre kíváncsian várják a visszajelzéseket a középlemezre és gőzerővel készülnek a nagylemezre, ugyanakkor tervük, hogy fellépések által minél szélesebb körben ismertekké váljanak.
A Legszebb Erdélyi Magyar Dalról
Második alkalommal hirdette meg idén májusban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete és a Gitár East Egyesület a Legszebb Erdélyi Magyar Dal című pályázatot az erdélyi zenekarok számára. A kiírás célja, hogy bátorítsa a magyar nyelvű, saját szerzemények írását és előadását, illetve felkarolni azon zenekarokat, amelyeknek még nem volt lehetőségük megmutatkozni a nagyközönség előtt.
A győzteseket a szombati gálaesten hirdették ki a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban, ahol a zsűri (André Ferenc slammer, Balázs Imre József költő, Sántha Zsuzsanna énekes és Zilahi Csaba rádiós műsorvezető) értékelte is a pályázatra benyújtott dalokat.
A profi kategória második helyezettje a Koszika & The HotShots lett, a harmadik díjat az Ego Sum nyerte. Amatőr kategóriában második legjobbnak a Mary Grace zenekar, harmadiknak a Légió együttes egy-egy dalát értékelte a zsűri.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro

Filmpályázat erdélyi filmkészítők számára
Első alkalommal hirdeti meg Kulturális Film pályázatát erdélyi filmkészítők számára az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ), áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A Kulturális Ifjúsági Filmnapok ötlete az EMKISZ projektje, amellyel a fiatal filmes közönség felé szeretne nyitni, szervezési partnerük a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, fotóművészet, média szaka. A Filmnapok alapvető célja, hogy olyan fórumot biztosítson a fiatal filmes szakembereknek, ahol egyrészt a nagyközönség előtt is bemutathatják munkáikat, másrészt neves rendezőktől, operatőröktől és egyéb szakemberektől kaphatnak építő javaslatokat a technikájuk és tudásuk fejlesztésére. 
Az idei, első kiírás témái: Erdély épített/tárgyi öröksége; Nemzetiségi lét és kultúra; Reformáció ma.
Határidők: 2017. április 20Jelentkezési űrlap, szinopszis (HU, RO), filmelőzetes beküldése; 2017. május 31., Teljes film beküldése.
 
Szabadság (Kolozsvár)

Változatos programokkal készül idén az EMKISZ
Megtartotta első, tisztújító közgyűlését az Erdély Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) március 25-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület dísztermében. A szombati ülést Tamás Csilla, az EMKISZ megbízott elnöke nyitotta meg. Ezt Széman Péter EMKE elnök köszöntője követte, amelyben elmondta, manapság nem könnyű egy ilyen nagy múltra tekintő szervezetbe behozni a fiatalokat. Hozzátette, bár az országban több ifjúsági szervezet létezik, az EMKISZ az első, amely kifejezetten kulturális jellegű.
A köszöntőbeszédeket követően Tamás Csilla és Mák Arany megbízott elnökségi tagok beszámoltak a múlt évi rendezvényekről, többek között a Könyvturi | élőKönyvtárról, a Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztiválról, a Kolozsvári Magyar Napokon való részvételről, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázatról; valamint az eddig bejegyzett önkéntesekről. Tevékenységük ismertetése után a megbízott elnökség megköszönte az eddigi bizalmat és lemondott betöltött pozíciójáról.
A lemondás elfogadása után kezdetét vette a tisztújítás. Elnöknek Tamás Csillát, szervező alelnöknek Mák Aranyt, gazdasági alelnöknek Mikó Gergely, míg titkárnak Sándor Csillát szavazta meg a közgyűlés a következő három évre. Az új elnökség első intézkedéseként a közgyűlés jóváhagyását kérte három új felelős poszt létrehozására. Sajtófelelősként Bede Laurát, pályázati felelősként László Tímeát és marketingfelelősként Kolumbán Zengét fogadta el a közgyűlés.
Ezután sor került a 2017-es tervek részletezésére. A legközelebbi esemény a március 31.–április 1. között rendezendő Könyvturi | élőKönyvtárharmadik kiadása, amely ezúttal a munkahelyi sztereotípiákra fekteti a hangsúlyt. Elhangzott, hogy idén tovább terjeszkedik a Könyvturi, a kolozsvári és a szilágysomlyói helyszín mellett Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is tervben van egy-egy könyvturis esemény. Tovább folytatódik a Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat is, amely ettől az évtől a magyarországi Öröm a zene tehetségkutató- és gondozó program egyik erdélyi elődöntője lesz. Hagyományosnak számít a Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál is, amelynek idén Dunaszerdahely ad otthont. Az idei fesztivál görbe tükröt kíván mutatni a mai fiatalokról, ezért eköré a téma köré épül fesztivál minden programja a fotókiállítástól a képzőművészeti alkotásokon át a színdarabig, amely ebben az évben csakis a Kultiválra íródik majd. Idén először kerül sor egy filmeseket megmozgató programra, a Kulturális Ifjúsági Filmnapokra. A kétnaposra tervezett rendezvényen fiatal alkotók rövidfilmjeit tekintheti majd meg a közönség. A Filmnapokra június 23-24. között kerül majd sor Kolozsváron, a monostori Dacia moziban. Az EMKISZ a VIII. Kolozsvári Magyar Napokra is készül, az EMKE-sátorban folytatott programok (kvízek, beszélgetések) mellett az egész hetet lefedő mini-képzéssorozat is tervben van. A képzés a 18-30 közötti korosztályt célozza meg, és olyan információkat, készségeket tervez bemutatni, amelyek szükségesek a felnőtt élet elkezdéséhez, de amelyekről nem sok szó esik a hagyományos oktatásban. Emellett a középiskolásokat is megszólítja majd a szervezet egy, a digitális világ veszélyeit bemutatni kívánó projekttel, melyet a magyarországi Kreatív Mozaik Alapítvánnyal partnerségben szerveznek meg. A rendezvények és projektek mellett folyamatosan zajlik az önkéntesek képzése, olyan alapvető szervezeti készségek elsajátítására, mint az időmenedzsment, konfliktuskezelés és a rendezvényszervezés különböző aspektusai.
A következő közgyűlésig terjedő tervek ismertetése után az újonnan megválasztott elnökség köszönetet mondott a közgyűlésnek és az érdeklődőknek a jelenlétért és a támogatásért, majd egy barátságos koccintásra és falatozásra invitálta a résztvevőket.
emkisz.ro

Bővülő programkínálat, szakmai képzések, hiánypótló események
Megtartotta első közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete
Első közgyűlését tartotta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) szombaton. A rendezvényen Tamás Csilla személyében megválasztották első elnöküket, bemutatták az elmúlt év tevékenységét, majd áttértek az új programokkal bővülő jövendőbeli tervekre. A húsz aktív tagból tizenöt volt jelen, a közgyűlés egy részét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Széman Péter vezette, amely a két egyesület szoros együttműködésére utal. Az EMKISZ új elnökségi tagjai elmondták, teljes mértékben alulról jövő kezdeményezés volt az ifjúsági szervezet létrehozása, először volt egy csapat, majd megszületett az egyesület.
„Az EMKE örült, hogy vannak terveink, rendezvényeink, de nem irányozta elő, hogy mit tegyünk, hanem elfogadta és támogatta az ötleteinket. Nem felsőbbrendűként, hanem partnerként kezelt bennünket” – mesélt a szervezet létrejöttéről Tamás Csilla.
Az EMKISZ új elnökét Mák Arany szervezőalelnök és Mikó Gergő gazdasági alelnök segíti majd munkájában, Sándor Csilla pedig a titkári teendőket fogja ellátni az elkövetkező három évben. Emellett a közgyűlés jóváhagyta három másik pozíció létrehozását, Kolumbán Zenge marketingfelelős, Bede Laura sajtófelelős és László Tímea pályázatfelelős nem az elnökség tagjai, de nagyobb rálátásuk lesz az EMKISZ tevékenységére, projektjeire.
– Legelső nagy rendezvényünk az EMKISZ megszületése után aKönyvturi, élőkönyvtár volt, amelynek több mint ezer érdeklődője volt és mintegy 2700 könyv talált gazdára – mesélt az első, egyik legnagyobb közönséget bevonzó tavalyi rendezvényükről Mák Arany. A Könyvturi, élőkönyvtár elnevezésű rendezvényt elvitték a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre is, ahol az írókra és költőkre koncentráltak, emellett volt egy kihelyezett eseményük is Szilágysomlyón. Tavaly megszervezték a Kultivál vándorfesztivál második kiadását Szlovéniában, a mindennapok kultúrája témában, részt vettek a Kolozsvári Magyar Napokon is, az EMKE sátorban voltak saját progjamjaik, de a Legszebb Erdélyi Magyar Dal tehetségkutató is az EMKISZ-hez köthető.
További terveik között szerepel a harmadik Könyvturi, élőkönyvtármegszervezése, amely március 31-én kezdődik, de részt vesznek majd a Kultivál létrehozásában, az EMKE-vel együtt jelen lesznek a Kolozsvári Magyar Napokon, és a Legszebb Erdélyi Magyar Dal gálájának időpontját is tudják már.
Idén három új rendezvénnyel bővítik programkínálatukat. A Kulturális Ifjúsági Filmnapok célja, hogy lehetőséget kínáljon fiatal filmeseknek munkáik bemutatására, és szakmai zsűri által vezetett műhelymunkákon a fejlődésre. Emellett két ERASMUS+ programjuk is lesz: egyik a gyerekeknek szól a digitális világ veszélyeiről, a másik az idősebb generációt szólítja meg, őket akarják képzéseken megbarátkoztatni a számítástechnikával.
– Jelenleg negyvenöt önkéntesünk van, ebből húsz EMKISZ tag is, illetve tizenöt ember tölti nálunk a szakmai gyakorlatát ebben az évben, és mindenképpen nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni arra, hogy felkészítsük őket arra, ami ezután következik. Így tartunk nekik időmenedzsment, krízismendzsment, vagy más szakmai képzéseket is, mint a közösségi média használata, pályázatírás, projektmenedzsment – részletezte Mák Arany az idei terveiket.
– Nem tudom, hogy a témák voltak-e olyanok, vagy csak simán szerencsés csillagzat alatt születtünk, mert nagyon-nagyon sok embert sikerült bevonni a rendezvényeinkre. Én nagyon meglepődtem azon, hogy ennyi embert tudtunk meggyőzni arról, hogy önkéntesként, szervezőként vagy érdeklődőként részt vegyen a tevékenységeinkben – beszélt az új elnök az elmúlt egy év tapasztalatairól. Tamás Csilla szerint a siker kulcsa talán az, hogy hiánypótló eseményeik vannak, és ha már létezik egy jó kezdeményezés, beállnak mögé, nem rászerveznek, nem akarnak konkurenciát létrehozni. Emellett fontos számukra, hogy az, amit csinálnak, szakmailag is hasznos legyen a résztvevőknek.
Az önkéntesekról szólva Mák Arany alelnök kifejtette: örömmel töltötte el az önkéntestoborzás során, hogy különböző egyéniségű, nagyon aktív fiatalokat tudtak bevonni az EMKISZ tevékenységeibe, ennek is köszönhető, hogy rendezvényeik mindig újjá tudnak éledni, új dolgokat tudnak beépíteni, és szinte mindenki kitart mellettük az események lezártáig. Úgy vélte, az EMKISZ ereje abban rejlik, hogy a kultúra jól körülírható szegmenseit állítják előtérbe, mint könyv és olvasás, zene vagy film, és csak erre a területre koncentrálnak. Emellett kiemelte, nagyon fontos, hogy olyan tevékenységeket szervezzenek, amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését, mert csak így tudják bevonzani őket, de természetesen az is fontos, hogy okuljanak is ezekből.
Hogy milyen szerepe lesz az ifjúsági szervezetnek a több mint 130 éves egyesület jövőjében, azt még sem az elnökség, sem az EMKE nem tudná megmondani, azt sem lehet tudni, hogy ők lesznek-e az utánpótlás vagy sem, de, mint kiderült, az EMKE mindenben segíti a fiatalokat, hogy munkájukat rendesen tudják végezni.
– Mivel az EMKISZ korhatárhoz van kötve, így amikor az EMKISZ-tagság a korhatárzárolás miatt megszűnik, mindenkinek felajánlják majd az EMKE-tagságot – mondta Tamás Csilla. Megtudtuk: Széman Péter, az EMKE elnöke, maximálisan támogatja őket, ugyanis a közművelődési egyesület nagyon örül annak, hogy rengeteg fiatal csatlakozott ehhez a kulturális szférához, pedig, mint az EMKISZ új elnöke és alelnöke is megjegyezte, „kultúrával nagyon nehéz megfogni a fiatalokat”.
Sarány Orsolya
Szabadság (Kolozsvár)

A könyvek világába hív az első erdélyi magyar kulturális ifjúsági szervezet
Újabb programokkal készül a hétvégén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közel egy éve alakult kolozsvári ifjúsági szervezete. Az EMKISZ az első erdélyi magyar, elsősorban a kultúrára összpontosító ifjúsági szervezet.
Közel egy éve alakult meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ), amely Erdélyben az első, kifejezetten a kultúrára összpontosító magyar ifjúsági szervezet, amely „atyjának" tekinti az 1884-ben megalakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE). A kolozsvári székhelyű EMKISZ célja, hogy a közművelődés és a művészetek iránt érdeklődő fiatalok számára hasznos és ismeretterjesztő tevékenységeket szervezzen, segítse a tagok szakmai fejlődését.
„Múlt év április 9-én az EMKE éves közgyűlésén fogadták el az ifjúsági szervezet megalakulásának tervét, ezt követően április 24-én megtartottuk az EMKISZ alakuló ülését. Szervezetünk alapító tagjai már a 2015-ös évben debütáló Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál szervezésében is aktívan részt vettek, és nagy tervekkel vágtunk bele az új szervezet felépítésébe. Az elmúlt évben már sok rendezvényt szerveztünk, többek között a Könyvturi | élőKönyvtárat Kolozsváron és Szilágysomlyón, az Irodalmi élő könyvtárat a 6. ünnepi könyvhéten, a II. Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázat beharangozó koncertjét és díjkiosztó gáláját" – mondta el a Krónikának Mák Arany, az EMKISZ szervező alelnöke.
Hozzátette, a szervezet múlt héten tartotta első, tisztújító közgyűlését, ahol a jelen lévő tagok a következő három évre megszavazták elnöknek Tamás Csillát, gazdasági alelnöknek Mikó Gergelyt és titkárnak Sándor Csillát. „A közgyűlésen ismertettük az idei év programtervét, a legközelebbi rendezvényünk a Könyvturi | élőKönyvtár. Pénteken és szombaton bőséges könyvkínálattal, munkahelyi sztereotípiákat megtestesítő »élőkönyvekkel« és színes programokkal várjuk az érdeklődőket a Könyvturi harmadik kiadására. Az esemény az évek során kinőtte magát, így idén kétnapos lesz, a látogatók a kolozsvári Szabók bástyájában frissíthetik fel könyvtárukat, és nézhetnek szembe előítéleteikkel" – részletezte a szervező alelnök.
Mák Arany lapunknak elmondta, idén tovább terjeszkedik a Könyvturi, a kolozsvári és a szilágysomlyói helyszínen kívül Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is szerveznek egy-egy eseményt. Folytatódik a Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat is, amely ettől az évtől a magyarországi Öröm a zene tehetségkutató és -gondozó program egyik erdélyi elődöntője lesz. Hagyományosnak számít a Kultivál – Kárpát-medencei Kulturális Ifjúsági Fesztivál is, amelynek idén Dunaszerdahely ad otthont. Az idei fesztivál görbe tükröt kíván mutatni a mai fiatalokról, a téma köré épül a fesztivál minden programja a fotókiállítástól a képzőművészeti alkotásokig és a színházi előadásig.
Ezúttal először kerül sor egy filmeseket megmozgató programra, a Kulturális Ifjúsági Filmnapokra. A kétnaposra tervezett rendezvényen fiatal alkotók rövidfilmjeit tekintheti meg a közönség június 23–24. között Kolozsváron, a monostori Dacia moziban. Az EMKISZ a VIII. Kolozsvári Magyar Napokra is készül, az EMKE-sátorban folytatott programok (kvízek, beszélgetések) mellett az egész hetet lefedő mini-képzéssorozat is tervben van. A képzés a 18–30. közötti korosztályt célozza meg, és olyan információkat, készségeket tervez bemutatni, amelyek szükségesek a felnőtt élet elkezdéséhez, de amelyekről nem beszélnek sokat a hagyományos oktatásban. A középiskolásokat is megszólítja majd a szervezet a digitális világ veszélyeit bemutató projekttel, amelyet a magyarországi Kreatív Mozaik Alapítvánnyal közösen szerveznek meg.
Bede Laura
Krónika (Kolozsvár)

Továbbra is magyarságtudatot erősít az EMKE munkája
Életműdíjat adományoztak Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnöknek
Rendhagyó helyszínen, a patinás Bánffy-palotában zajlott le szombaton Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) közgyűlése. Azért ott, mert az erre a célra hagyományosan igénybe vett Protestáns Teológiai Intézet dísztermét a reformáció fennállásának 500. évfordulója alkalmával jelenleg nagyszabású felújításnak vetik alá. Az eseményt sok, a közművelődés terén ismert hazai és magyarországi tisztségviselő tisztelte meg jelenlétével, köszöntőjével, méltató beszédével, elhangzottak továbbá az ilyenkor elmaradhatatlan elnöki, pénzügyi és cenzori beszámolók, hozzászólások és tervek, mindezt pedig több zenei műsor színezte. Idén is óriási érdeklődés mellett délután kiosztották az „erdélyi Oscaroknak” is becézett hagyományos EMKE-díjakat, majd az Erdélyi Múzeum Egyesület társszervezésében bemutatták Ábrám Zoltán a Csodálatos tanúságtétel. Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel Erdélyből című kötetét.
Növekvő hazai és anyaországi támogatás
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szombaton Kolozsváron megtartott közgyűlésén elhangzott köszöntőjében Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke köszönetét fejezte ki azok iránt, akik kis közösségi szinten reflektorfény nélkül teszik a dolgukat a közművelődés érdekében, és javasolta nekik, hogy társszervezői minőségben forduljanak az önkormányzatokhoz a pályázatok megszerzéséért. Magyarország kolozsvári főkonzulátusa részéről Csige Sándor konzul fejezte ki elismerését az EMKE százharminc évre visszatekintő munkájáért. Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára részletesen taglalta a magyar kormány erőfeszítéseit a Kárpát-medencében magyarul beszélők és a magyar kultúra megmentése érdekében. Minden tájegységet más-más kihívás jellemez, ezért budapesti sablonok helyett a helyi igényeknek megfelelő lépéseket kell szorgalmazni. Összesen százkét millió forint pályázható meg az idei projektek révén, amelyek haszonélvezői színházak, könyvtárak, művészeti karavánok stb. Az EMKE fontos szerepet játszhat abban a tervben, amelynek keretében a Kárpát-medencében ötszáz járási népfőiskolát akarnak beindítani és felkarolni – fejtette ki.
Megújulást sugall az EMKISZ
Széman Péter EMKE-elnök beszámolójában, többek között, a 2016-os „sikerév” 49 önálló rendezvényére tért kit. A programok között olyanokat találni, mint például a VII. Kolozsvári Magyar Napokon való részvétel, a hagyományos EMKE-rendezvények, az országos és nemzetközi kitekintésű események stb. Legnagyobb sikernek Széman Péter ifjúsági szervezetük, az EMKISZ megalakulását tekinti, amely lelkes fiatalok bevonását, munkaterületük kiszélesítését jelentette. Ötven önkéntessel dolgozik, és újdonságként említette, hogy idén június 23-24-én megrendezik a Kulturális Ifjúsági Filmnapokat. A pénzügyi jelentés és a cenzori beszámoló elfogadása után a hozzászólások között Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője köszönetét fejezte ki amiatt, hogy intézménye az EMKE-házban otthonra lelt. A Szatmár megyei szervezet elnöke, Muzsnai Árpád azt indítványozta, hogy az EMKE, az RMDSZ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyeztessen az összmagyar rendezvények pályázati vonatkozásaiban. A délelőtti ülésen a szabadkai Görög Enikő és Noémi (Görög Sisters) zongoraduó színezte a hangulatot.
Tíz EMKE-dij lelt gazdára
Délután a díjkiosztó gálán a hagyománynak megfelelően tíz EMKE-díj talált gazdára: Balázs Ferenc-díj: Balázs Sándor unitárius lelkész (laudáció: Bálint Benczédi Ferenc); Bányai János-díj: Kinda István múzeumigazgató (laudáció: Pozsony Ferenc); Janovics Jenő-díj: Essig József fotóművész, szerkesztő-operatőr (laudáció: Katona Zs. József); Kacsó András-díj: Benedek Árpád néptáncoktató (laudáció: Pálfi József); Kun Kocsárd-díj: Marius Tabacu (laudáció: Mile Lajos); Gr. Mikó Imre-díj: Nagy Péter (laudáció: Papp-Szenttamási György); Monoki István-díj: Kopacz Katalin-Mária (laudáció: Kelemen Katalin); Nagy István-díj: Kállay Miklós Tünde zenetanár, karnagy (laudáció: Harbula Hajnal); Spectator-díj: Nagy Miklós Kund (laudáció: Gáspár Sándor); Szolnay Sándor-díj: Gergely Zoltán szobrászművész (laudáció: Dabóczi Géza). Tiszteletbeli tagságot adományoztak Beder Tibornak a közművelődést és civil szerveződést elősegítő tevékenységéért, aki viszont egészségügyi okokból nem lehetett jelen. Az ünnepségen fellépett a Guttmann Mihály Pedagóguskórus.
Életműdíj Vizi E. Szilveszternek
Rendkívüli módon, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) társszervezésében, első ízben nyújtottak át életműdíjat, Gergely Zoltán képzőművész tervezte EMKE-plakettel. A megtiszteltetés Vizi E. Szilveszternek, a nemzetközileg elismert orvosprofesszornak, farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2002 és 2008 közötti elnökének jutott, aki nemcsak tudományos kutatómunkája miatt elismert, hanem sokoldalú identitásmegőrző tevékenységéért is. Laudációjában egykori tanítványa, Ábrám Zoltán – akinek szerkesztésében jelent meg félévvel ezelőtt a Csodálatos tanúságtétel. Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel Erdélyből című kötet –vázolta az érdemeket. Sipos Gábor EME-elnök arra emlékeztetett, hogy egyesülete a Vizi professzor elnöksége alatt kötött együttműködési megállapodást az MTA-val, amely azóta is szoros anyaországi támogatást biztosít az erdélyi magyar tudományosság számára.
Az ünnepelt – aki nemrég töltötte be nyolcvanadik születésnapját – elmondta: érdemes tanulni és tanítani, mert bebizonyosodott: a mi kis népünk többet adott a világörökségnek, mint amennyit számaránya szerint várni lehetne tőle. Mint fogalmazott, hálás nekünk azért, mert Erdélyben, Kolozsvártól Csíksomlyóig tanulta meg igazán, hogy mit is jelent magyarnak lenni és megmaradni.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

Könyvek százai között lehet „turkálni”
Az olvasást szeretnék népszerűsíteni a fiatalok körében, ezért különböző rendezvényekkel igyekszik felhívni a figyelmet a könyvek, az olvasás fontosságára az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete. Csíkszeredában szombaton tartanak könyvturit a Szakszervezetek Művelődési Házában.
Kolozsváron már három alkalommal tartott könyvturit az EMKISZ, ezek sikerén felbuzdulva szeretnék több városra is kiterjeszteni a rendezvényt: Szilágysomlyón, Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is megszervezik.
A célunk, hogy a fiatalok körében terjesszük a könyvalapú olvasást. Előzményként könyvgyűjtést szerveztünk, Csíkszeredában egy hónaposat, Kolozsváron két hónapig tartott a gyűjtés. Ott nagyon sok érdeklődő volt, bementek az emberek, kiválogattak nekik tetsző könyveket és meglepődtek azon, hogy ingyen elvihetik – magyarázta László Tímea, az esemény egyik szervezője.
A csíkszeredai gyűjtés augusztus másodikától 31-éig tart – a Nagymama Cukrászda (Szabadság tér 13. szám), Grund (Petőfi Sándor u. 38. szám), Renegade Pub-ba (Piac utca 1. sz.) lehet bevinni olyan könyveket, amelyekre már nincs szüksége valakinek. Ez idáig mintegy ötszáz könyv gyűlt össze, többnyire szépirodalmi művek – tudtuk meg a szervezőtől. Mint mondta, a csíkszeredai rendezvényre – amely délelőtt tíz órától este nyolc óráig tart – is lehet könyvet vinni. Ugyanakkor, nem feltétlenül cserealapon működik egy-egy könyv beszerzése, hiszen bármennyi könyvet el lehet ingyen venni, a lényeg, hogy valaki örvendjen neki és olvassa.
„A könyvturi keretében a megunt, nem használt könyveket cserélhetik le a látogatók olyan kötetekre, amelyet szívesen forgatnának. A turi nem feltétlenül cserealapon működik, az is elvihet könyveket, aki nem hozott, a lényeg az, hogy minden könyv megtalálja a helyét valakinek a könyvespolcán” – mutatnak rá a szervezők. A szombati rendezvény egy másik programja az élőkönyvtár, amely keretében az olvasók „kikölcsönözhetnek” egy személyt egy rövid időre, hogy „lapozgassa”, azaz beszélgessen vele.
Meghívottként jelen lesz Kozán István újságíró, a Csíki Hírlap főszerkesztője, Roseti Bruno fotós, valamint Miklós Réka, gyergyószentmiklósi író. „Csíkszeredában ismertebb személyeket hívtunk. Kolozsváron volt például pincér és portárs meghívottunk, és egy cigány is – ő kérte, hogy így hirdessük – akikkel szóba lehetett állni” – mondta el László Tímea. Hozzátette, amennyiben a csíki rendezvényen maradnak meg könyvek, azt a gyergyói könyvturira viszik majd.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

Kodály-év – emlékünnepség Kolozsváron
Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. évfordulójára emlékezve, a Kodály-év alkalmából zenetudományi konferenciára és ünnepi gyermekkari találkozóra hívják a zeneszerető közönséget október 14-15-én.
A programsorozat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és a Romániai Magyar Dalosszövetség (RDSZ) szervezésében jött létre, társszervező az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
Részletes program
Október 14., szombat, 16:00 óra (Györkös Mányi Albert Emlékház, Republicii/Majális utca 5/1.)
– Mit kaptunk és mivel igyekezünk meghálálni – tudományos konferencia
Moderátor: Tóth Guttman Emese zenetanár, karnagy, az RDSZ elnöke. Köszöntőt mond Széman Péter EMKE-elnök. Közreműködik a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány Szederinda hagyományőrző citeracsapata, valamint Oláh Boglárka zongoraművész.
Előadók: Angi István, Ittzés Mihály, Almási István, Nagy Éva Vera, Krasznai Gáspár, Dávid István.
Október 15., vasárnap
10:30 óra – Kolozsvári Magyar Opera, emeleti előcsarnok:Örvendjen az egész világ – Kodály Zoltán emlékére. Kiállításmegnyitó, beszédet mond Ittzés Mihály, a Magyar Kodály Társaság elnöke.
11:00 óra – Kolozsvári Magyar Opera: Ünnepi gyermekkari hangverseny Kodály Zoltán emlékére. Köszöntőt mond: Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, az EMKE alelnöke, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Fellépnek: a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium Gyermekkara, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Felsőtagozatos Kórusa, Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola Kiskórusa, Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar, a Sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum Campanella Gyermekkara.
A rendezvény minden programpontjára a belépés ingyenes. További részletek a www.emke.ro/kodaly oldalon vagy az esemény facebook-oldalán. Szabadság (Kolozsvár)

Frappáns szójátékból díjazott gyermekdal – interjú László I. Attila énekessel, dalszövegíróval
A december közepén megjelenő gyermekalbum repertoárjába tartozik a csíkszeredai László I. Attila énekes, dalszövegíró Piskóta Panni című szerzeménye, amelyet különdíjjal jutalmaztak a Legszebb Erdélyi Magyar Dal program keretében. Az előadóművész munkásságáról, az erdélyi zenei iparról, terveiről mesélt a Krónikának.
– Erdély egyik legproduktívabb és legelismertebb szövegírójaként emlegetnek. A tizenhét éves munkásságod melyik pillanatát vagy projektjét tartod a legértékesebbnek?
– Ezeknek a projekteknek a létrejöttét az anya-gyerek közötti kapcsolathoz szoktam hasonlítani: anélkül nem születik meg egy zenei produkció, hogy az alkotó ne hinne benne. Természetesen, hosszú távon a fejlődőképesség is befolyásolja a pályafutást, de én mindenképp büszke vagyok az első, tizenhét évvel ezelőtt összeállított hanganyagomra, attól függetlenül, hogy a jelenlegi dalaimat sokkal megfontoltabban találtam ki és írtam meg, illetve hangszerelésük is teljesen más.
– Már több műfajban is kipróbáltad magad, a saját produkcióid főként a lassúbb tempójú dalok kedvelőinek szólnak, de a Die Sapkacsihány Project keretében Kozma Attila, az Open Stage paródiaegyüttes egyik tagja mellett a bohóc éned is megnyilvánult. Melyik stílus áll közelebb hozzád?
– A gitár volt az első hangszerem, és főként a Bikini, Bródy, Zorán dallamvilága jelent meg a szerzeményeimben. Nyilván gyorsabb tempójú dalokat is lehet gitáron játszani, de az akkori bandázások inkább a lassú, hódító számokról szóltak. A bohóc énemre csak kis fényt akartam vetíteni, mivel nálam még most is a szerelemmel kapcsolatos, lassú dalok dominálnak. Viszont hangsúlyozni szerettem volna, hogy nemcsak az vagyok, amit „kitermelek”, tudok én a lehető legnagyobb bohóc is lenni, ha a helyzet úgy kívánja.
– A Legszebb Erdélyi Magyar Dal november közepén tartott gáláján különdíjjal jutalmazták a Piskóta Panni című dalodat. Hogyan viszonyulsz az elismeréshez?
– A 17 éves munkásságom alatt még sosem tapasztaltam ilyen típusú pozitív hozzáállást, mint ezen a versenyen. Korábban az erdélyi popzenészt itthon nem értékelték, hiába készített bármilyen jó anyagot. Épp ezért az egyik projektemmel már hetedik éve csakis a magyarországi televíziók lehetőségeit használjuk ki, és jó döntés volt, mert teljesen másképp néznek ránk. Ha a Piskóta Panni dalom népszerűsítésében nem fog segíteni az erdélyi média, külföldi forrást keresek ebben az esetben is. Nagyon szeretném erdélyi zenésznek tartani, hirdetni magam, de amíg a promóciós lemezek sarokba dobott sorsát ismerem, addig tapintatos kell hogy legyek.
– Műfaját és célközönségét tekintve ez a dal jelentősen eltér a pályázatba benevezett szerzeményektől. Mi ösztönzött arra, hogy jelentkezz a versenybe, illetve miért épp ezzel a számmal?
– A jelentkezéssel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben is van jó dalszövegíró, hangmérnök, aki megállja a helyét a szakmában. Becsületes önkritikával rendelkezem, tehát, ha ez pocsék dal lett volna, biztos nem küldtem volna be. Bíztam a Piskóta Panni sikerében, és végül megkapta, amit érdemelt.
– Dalszövegíró, énekes és kétgyermekes családapa vagy. A kislányaid ihlettek a téma kiválasztásában, a dal megírásában?
– Erre nagyon ráéreztél. Amikor „bekattanok” nagy bohóc tudok lenni. A Piskóta Panni is egy ilyen családon belüli, „cirkuszi jelenet” szüleménye. Nagyobbik lányom, Luca születése után szeretetből mindenféle becenevet „ráragasztottunk”: volt már libatonátusz, gosztáti csirke, Vilhelmina, Eszmeralda, Gizi. A Piskóta Panni is egy ilyen, az édesanyja által kitalált név volt. Amikor meghallok frappáns szójátékot, abból perceken belül dalszöveget írok. Ennek van egy nagyobb szakmai háttere is, hiszen én jegyzem a Millenium Törpök 54 dalának a szövegét, ezzel sok tapasztalatot szereztem ebben a műfajban.
– A Facebook-oldaladon közzétett köszönetnyilvánításban azt írtad, hogy a Piskóta Panni Szász M. Attila nélkül soha nem szólt volna ekkorát. Hogyan jött létre ez a dal?
– Első perctől, tehát tizenhét éve dolgozok Attilával. Szakmai téren nagyon jól ismerjük egymást, annyira, hogy elég, ha kigondolok egy dalszöveget, telefonba eldúdolom neki, és a hangalap teljesen az elképzelésem alapján készül el. Szerintem, ha a pályázatot kezdeményező ifjúsági szervezet (EMKISZ) még jobban kinövi magát, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal következő kiadásaikor érdemes lenne például legjobb hangmérnöki díjat is kiosztani, hiszen a tavalyi győztes dal, a No Sugar együttesé is Szász M. Attila közreműködésével jött létre.
– A díjazott szerzemény egy gyermekalbum repertoárjába tartozik. Mikor lesz kész a lemez, mit árulhatsz el róla?
– Tizennégy dalszöveget már megírtam, ebből hat felvétel már teljesen elkészült. Nagyon sokat dolgozom rajta, remélhetőleg december közepére megjelenik az album.
– A gálán az elismerésen kívül az EMI-táborban, illetve a Double Rise fesztiválon való fellépési lehetőséget kaptál. Mivel szeretnél majd színpadra állni, mire számíthat a közönség?
– Mindenképp a gyerekalbum anyagával, hiszen azzal nyertem meg ezt a trófeát, az még kérdéses, hogy lesz-e közönségem. Jövő nyárig még nagyon sok idő van, egyelőre a mának élek.
– A nyári fellépéssorozatig milyen projekteken dolgozol, milyen célokat tűztél ki magad elé?
– Szeretném már végre a kezemben tartani a gyerekalbumot, egyelőre ezzel foglalkozom, valamint a Szimpla Kárpáci együttessel, amelyet szintén Szász M. Attilával együtt hoztam létre. Továbbra is a Muzsika, illetve a Sláger Tv képernyőjéről szeretnék vigyorogni vagy, ha a dalszöveg épp azt kívánja, „fapofát vágni”. A két projektet semmiképp sem szeretném összekeverni. Bede Laura / Krónika (Kolozsvár)