Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
EMI Csíkszéki/Csíkszeredai Szervezete
5 tétel
2009. augusztus 14.
Már negyedik rendezi meg az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszeredai szervezete a Honfoglalás kori mesterségek hetét. Az idén az eseményre augusztus 17-20. között lesz, amelynek keretében a nemezeléstől az ostorfonásig, számos honfoglalás kori mesterséget kipróbálhatnak. A tevékenységek Csíkszeredán, a Mikó-vár hátsó udvarán felállított jurta körül zajlanak. /Csíkszereda – Honfoglalás kori mesterségek hete, negyedik kiadás. = Erdély. Ma, aug. 14./
2009. október 14.
Az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete Légy te is ‘56-os címmel történelmi vetélkedőt hirdet középiskolás diákok számára. A vetélkedő témája az 1956-os forradalom. A vetélkedőt október 20-án rendezik meg a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. /Légy te is ‘56-os = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./
2011. június 7.
Szélsőségesnek minősített több csíki szervezetet a Krónika – tiltakoznak
Több csíki szervezet nevében írt – és juttatott el a sajtóhoz – tiltakozó levelet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezetének elnöksége, amelyben azt kifogásolják, hogy a vasárnapi megemlékezésekről készült anyagában szélsőségeseknek titulálta őket a Krónika.
Mély megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy június 6-án az Ünnep és gyász Erdélyben és a Partiumban című cikkében az Önök lapja a „szélsőséges” jelzővel illette a június 4-ei megemlékezésen és az ennek részét képező felvonuláson résztvevő szervezeteket – írja a levélben.
Az EMI elnöksége nem csak a saját részére találja sértőnek a jelzőaggatást, de az eseményen részt vevő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Mátyás-Huszár Egyesület és a Vitézi rend nevű szervezetek számára is.
A közleményben végül azt kérik a napilaptól, hogy határozza meg, szerinte ki számít szélsőségesnek és ki nem, mivel az említett szervezetek a tavaly is részt vettek a megemlékezésen, és akkor a lap nem használta rájuk a „szélsőséges” jelzőt.
Kovács Csaba P.
Erdély.ma
Több csíki szervezet nevében írt – és juttatott el a sajtóhoz – tiltakozó levelet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezetének elnöksége, amelyben azt kifogásolják, hogy a vasárnapi megemlékezésekről készült anyagában szélsőségeseknek titulálta őket a Krónika.
Mély megdöbbenéssel vettük tudomásul, hogy június 6-án az Ünnep és gyász Erdélyben és a Partiumban című cikkében az Önök lapja a „szélsőséges” jelzővel illette a június 4-ei megemlékezésen és az ennek részét képező felvonuláson résztvevő szervezeteket – írja a levélben.
Az EMI elnöksége nem csak a saját részére találja sértőnek a jelzőaggatást, de az eseményen részt vevő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Mátyás-Huszár Egyesület és a Vitézi rend nevű szervezetek számára is.
A közleményben végül azt kérik a napilaptól, hogy határozza meg, szerinte ki számít szélsőségesnek és ki nem, mivel az említett szervezetek a tavaly is részt vettek a megemlékezésen, és akkor a lap nem használta rájuk a „szélsőséges” jelzőt.
Kovács Csaba P.
Erdély.ma
2012. augusztus 21.
Meg kell őriznünk Szent István hagyatékát
A keresztény magyar államalapításra emlékeztek augusztus 20. alkalmából Csíkszeredában. A rendhagyó ünnepségre – melynek főtámogatója az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt – a Mikó-vár udvarán került sor hétfő délután, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezetének rendezésében.
Az ünnepség a történelmi egyházak képviselőinek áldásával vette kezdetét. Csapai Árpád a csíkszeredai Sapientia egyetem lelkésze beszédében Szent Istvánt egy új korszak megteremtőjének nevezte, aki egy európai kultúraadó országot hozott létre. A római katolikus pap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az idő a magyarságnak dolgozik, és megteremtődik egy új, igazi keresztény magyar nemzet, melynek élén a közösség iránt elkötelezett nemzeti gondolkodású vezetők állnak.
„Úgy nézünk vissza Szent Istvánra, mint arra a bölcs emberre, aki kősziklára igyekezett építeni országát” – fogalmazott prédikációjában Szatmári Szilárd református tiszteletes. Hangsúlyozta: nagy királyunk megsejtette, hogy nem elég a népnek kenyeret és földet adni, hanem templomokra is szükség van. „Csak az égi haza felé törekvő ember tud egy erkölcsi alapokon nyugvó országot teremteni itt a földön. Építsük kősziklára egyéni életünket, nemzetünket, hogy meg tudjuk őrizni házunkat, hazánkat” – nyomatékosította a lelkész.
György Szilárd, a csíkszéki EMI elnöke szónoklatában a Szent István által teremtett rend fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek köszönhető a magyarság fennmaradása. Az ország határai ugyan már nem tükrözik az akkoriakat, de nemzetünk megmaradt és továbbra is meg kell tartanunk az anyanyelvünket, vallásunkat, vagyis meg kell őriznünk Szent István hagyatékát – mondta az EMI csíkszéki elnöke.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében György Attila szólalt fel a szép számban összesereglett közönség előtt. A magyar lélekhez és szívhez szóló beszédében elgondolkodtatónak nevezte, miként jutottunk odáig, hogy idegen zászlók alatt ünnepeljük államiságunk ezer sokadik évfordulóját, Csíkszeredától Ungvárig és Szabadkától Pozsonyig. Ugyanakkor hangsúlyozta: „amikor Magyarországról szólok, akkor az itthonról beszélek, mert a szívünkben még mindig és mindenkor Magyarország alakú űr maradt, ahol Csíkszereda is Magyarország, Ungvár is Magyarország, Kassa is Magyarország, és Szabadka is Magyarország. És ezer év után újra magyar állampolgárok is vagyunk, ezt azért nem szabad említés nélkül hagyni. Gondolom, ha erre gondol, akkor valahol ott a szentek társaságában István királyunk is elmosolyodik, és biccent kicsit”.
György Attila rámutatott: „minden elmúlik, csak a nemzet marad, és az ország, amely akkora, amekkora, de amíg létezik, benne van a lehetőség az újabb dicsőségre. A nagyhatalmi státus ugyanis a szívekben lakik, és nem négyzetkilométerekben mérik. Példa erre a nyolc aranyérem, amelyekkel a nagyhatalmak sorába tértünk vissza Londonban.
Az augusztus 20-i ünnepségen Kovács Gábor Hunor szavalt, Bándi Enikő pedig kalotaszegi dalokat énekelt. A csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes fergeteges táncbemutatóval szórakoztatta a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciót.
Létai Tibor
Székelyhon.ro
A keresztény magyar államalapításra emlékeztek augusztus 20. alkalmából Csíkszeredában. A rendhagyó ünnepségre – melynek főtámogatója az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt – a Mikó-vár udvarán került sor hétfő délután, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezetének rendezésében.
Az ünnepség a történelmi egyházak képviselőinek áldásával vette kezdetét. Csapai Árpád a csíkszeredai Sapientia egyetem lelkésze beszédében Szent Istvánt egy új korszak megteremtőjének nevezte, aki egy európai kultúraadó országot hozott létre. A római katolikus pap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az idő a magyarságnak dolgozik, és megteremtődik egy új, igazi keresztény magyar nemzet, melynek élén a közösség iránt elkötelezett nemzeti gondolkodású vezetők állnak.
„Úgy nézünk vissza Szent Istvánra, mint arra a bölcs emberre, aki kősziklára igyekezett építeni országát” – fogalmazott prédikációjában Szatmári Szilárd református tiszteletes. Hangsúlyozta: nagy királyunk megsejtette, hogy nem elég a népnek kenyeret és földet adni, hanem templomokra is szükség van. „Csak az égi haza felé törekvő ember tud egy erkölcsi alapokon nyugvó országot teremteni itt a földön. Építsük kősziklára egyéni életünket, nemzetünket, hogy meg tudjuk őrizni házunkat, hazánkat” – nyomatékosította a lelkész.
György Szilárd, a csíkszéki EMI elnöke szónoklatában a Szent István által teremtett rend fontosságára hívta fel a figyelmet, melynek köszönhető a magyarság fennmaradása. Az ország határai ugyan már nem tükrözik az akkoriakat, de nemzetünk megmaradt és továbbra is meg kell tartanunk az anyanyelvünket, vallásunkat, vagyis meg kell őriznünk Szent István hagyatékát – mondta az EMI csíkszéki elnöke.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében György Attila szólalt fel a szép számban összesereglett közönség előtt. A magyar lélekhez és szívhez szóló beszédében elgondolkodtatónak nevezte, miként jutottunk odáig, hogy idegen zászlók alatt ünnepeljük államiságunk ezer sokadik évfordulóját, Csíkszeredától Ungvárig és Szabadkától Pozsonyig. Ugyanakkor hangsúlyozta: „amikor Magyarországról szólok, akkor az itthonról beszélek, mert a szívünkben még mindig és mindenkor Magyarország alakú űr maradt, ahol Csíkszereda is Magyarország, Ungvár is Magyarország, Kassa is Magyarország, és Szabadka is Magyarország. És ezer év után újra magyar állampolgárok is vagyunk, ezt azért nem szabad említés nélkül hagyni. Gondolom, ha erre gondol, akkor valahol ott a szentek társaságában István királyunk is elmosolyodik, és biccent kicsit”.
György Attila rámutatott: „minden elmúlik, csak a nemzet marad, és az ország, amely akkora, amekkora, de amíg létezik, benne van a lehetőség az újabb dicsőségre. A nagyhatalmi státus ugyanis a szívekben lakik, és nem négyzetkilométerekben mérik. Példa erre a nyolc aranyérem, amelyekkel a nagyhatalmak sorába tértünk vissza Londonban.
Az augusztus 20-i ünnepségen Kovács Gábor Hunor szavalt, Bándi Enikő pedig kalotaszegi dalokat énekelt. A csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes fergeteges táncbemutatóval szórakoztatta a közönséget, amely vastapssal jutalmazta a produkciót.
Létai Tibor
Székelyhon.ro
2014. augusztus 19.
A magyar államalapítást ünneplik Csíkszeredában
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezete és a Minta ifjúsági egyesület Szent István király napján, augusztus 20-án, 18 órakor a Csíki Székely Múzeum belső udvarán szervez ünnepséget a magyar államalapítás évfordulója alkalmából.
Az ünnepség a történelmi magyar egyházak áldásával és a szervezők köszöntő beszédeivel kezdődik, majd fellép a szentegyházi Kartal Együttes, a ROLE zenekar és a Csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes. A Csíki Székely Múzeum belső udvarán szervezett rendezvényt megelőzően (17.30 óra) ünnepélyes székelyzászló-felvonásra kerül sor a csíkszeredai Szabadság téren.
itthon.ma
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíkszéki szervezete és a Minta ifjúsági egyesület Szent István király napján, augusztus 20-án, 18 órakor a Csíki Székely Múzeum belső udvarán szervez ünnepséget a magyar államalapítás évfordulója alkalmából.
Az ünnepség a történelmi magyar egyházak áldásával és a szervezők köszöntő beszédeivel kezdődik, majd fellép a szentegyházi Kartal Együttes, a ROLE zenekar és a Csíkzsögödi Harom Néptáncegyüttes. A Csíki Székely Múzeum belső udvarán szervezett rendezvényt megelőzően (17.30 óra) ünnepélyes székelyzászló-felvonásra kerül sor a csíkszeredai Szabadság téren.
itthon.ma