"Megtartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Dr. Péter Mihály akadémikus, az EME alelnöke köszöntését követően dr. Sipos Emese titkár beszámolója következett az elmúlt év tevékenységéről. A tudományos ülésszakon kívül a 15 területi csoport, valamint a 12 szakcsoport sokirányú tevékenységet fejtett ki. Az idei legfontosabb célkitűzések: a szakcsoportok tevékenységének segítése, tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő folyóiratként való akkreditáltatása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, hozzájárulás egy központi orvosi könyvtár létrehozásához Marosvásárhelyen stb. Dr. Kovács Dezső előadótanár, a szakosztály elnöke a legfontosabb eredménynek a szakosztály lapjának, a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti szakcikkek közlésére vállalkozó Orvostudományi Értesítőnek évi négy számban való megjelentetését tartotta. /Dr. Ábrám Zoltán: Közgyűlést tartott az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A jövő évi tudományos ülésszak Kolozsváron lesz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./"

"Orvosi továbbképző előadássorozatot indít ápr. 25-én pályakezdő szakorvosok, családorvosok és rezidensek számára a Stúdium Alapítvány, a Szent Balázs Alapítvány és az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya Marosvásárhelyen. /Orvosi továbbképző. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya harmadszor tartja évi találkozóját Sepsiszentgyörgyön. (Hetven évvel ezelőtt a VI. orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak, 1996-ban az 1990-es újrakezdéstől számított IV. vándorgyűlés zajlott itt.) A tizenharmadik ülésszak máj. 29-i megnyitóján dr. Kovács Dezső szakosztály-elnök gróf Mikó Imre (az EME alapítója) szellemiségére emlékeztetett. A hazai magyar orvos- és gyógyszerésztársadalom legnagyobb (kilencszáz tagú) és legrangosabb civil szervezete évente tartott vándorgyűlések keretében veszi számba a közös gondokat, sikereket, kutatási eredményeket. Péter Mihály professzor, az EME alelnöke tolmácsolta dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnökének a konferenciához intézett jókívánságait. Gazdag a múlt, szerény a jelen - jellemezte az egészségügy mostani állapotát dr. Albert István, a szakosztály alelnöke.A megnyitón tájékoztattak a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány idei díjazottjairól, elhangzott a Bocskai István nyugalmazott professzorról, Sándor István tudományos kutatóról és Balla Árpád gyermekgyógyászról szóló laudáció, előadást tartott a Háromszék Táncegyüttes. Máj. 29-30-án tizennyolc szakosztályban százhetven dolgozatot mutatnak be hazai és magyarországi előadók, lesz termék- és könyvbemutató is. /(fekete): Az anyanyelvű tudományosság számbavétele (XIII. EME-ülésszak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya újjáalakulása óta XIII. tudományos vándorgyűlését május 29-31. között Sepsiszentgyörgyön tartotta. Ötszáznál több résztvevő előtt 15 szakosztályban 180 dolgozatot és posztert mutattak be. Továbbképző tanfolyamok, a Keresztény Orvosok Szövetségének, valamint az EME-szakosztálynak a közgyűlése, fogadások, könyv- és gyógyszerbemutatók, kirándulás színezték a műsort. Érdeklődésre tarthat számot a Szegeden élő Obál Ferenc nyugalmazott professzor bemutatott kötete: Erdély és az orvostudomány szolgálatában. Emlékeim a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosképzésről (Csíkszereda, 2003). /G. Gy.: EME orvostudományi ülés Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya idei első választmányi gyűlésén megvitatták a szakosztály idei munkatervét. A legfontosabb célkitűzések: a területi csoportok és a szakcsoportok tevékenységének segítése, további segítségnyújtás az ösztöndíjak odaítélésénél, az idei tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő megjelentetése, a tagság számítógépes nyilvántartásának aktualizálása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, a tagság számára széles körű hozzáférhetőség biztosítása az internetes orvosi dokumentációhoz, a kapcsolattartás és az együttműködések bővítése stb. A választmány tagjai – dr. Kovács Dezső szakosztályi elnök javaslatára – elhatározták, hogy a 2005-ben Marosvásárhelyen sorra kerülő tudományos ülésszakon első alkalommal osztják majd ki a szakosztály tudományos díját, amelyet Lencsés Györgyről, a vidék első orvosi könyvének szerzőjéről neveznek el. /Tudományos díj orvosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya Kolozsváron tartja XIV. Tudományos Ülésszakát áprilid 15. és 17. között. A konferenciáról szervezőbizottság elnöke, dr. Bódizs György adott tájékoztatást. Minden évben más városban rendezik meg az ülésszakot, most első alkalommal tartják a rendezvényt Kolozsváron. A szakosztály évi tudományos ülésszaka hagyományosan az erdélyi orvos és gyógyszerész társadalom legnagyobb rendezvénye, amelyre 400-450 hazai, és 80-100 külföldön élő kollégát várnak A szakosztálynak körülbelül ezer tagja van. Részletes információ a következő honlapokon található: www.eme.ro, www.emeogysz.ro. /(i): Tudományos ülésszak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Hatvan éve először rendezte meg vándorgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. Az egyesület 1990-es újraindítása óta az ápr. 15-17. között zajló tudományos ülésszak a tizennegyedik a sorban. A megnyitón Kovács Dezső, a szakosztály elnöke rövid tudománytörténeti összefoglalójában a kincses város neves orvos- személyiségeit – köztük Hőgyes Endrét, Veress Ferencet – méltatta. A fórumra négyszázötvenen jelentkeztek be, mintegy százan Magyarországról, Szlovákiából érkeztek, többen a nyugat-európai emigrációból. Az egybegyűlteket Szabó Árpád unitárius püspök is köszöntötte. Átadták a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díjait. A ma Németországban élő Gyergyai Ferenc munkásságát Jung János marosvásárhelyi professzor méltatta. A másik díjazott, a táplálkozás-egészségtani szakember Bedő Károly laudációját Ábrám Zoltán olvasta fel. A Stúdium Alapítvány először adott át díjat a konferencián, a Miskolczy Dezső emlékplakettet és díjat a kuratórium post mortem ítélte oda Csőgör Lajosnak, a marosvásárhelyi egyetem volt rektorának, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem egyik alapítójának. A tavaly századik életévében elhunyt Csőgör Lajos több évtizede áttelepült Magyarországra, azonban mindvégig megőrizte kapcsolatát az erdélyi tudományos élettel. Bódizs György, a konferencia főszervezője elmondta, a fórum rendhagyónak számít, hiszen az előadások az orvostudomány valamennyi területét felölelik – az anatómiától az agysebészetig. /(Rostás-Péter Emese): Nagyszabású orvosi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Évtizedet meghaladó tevékenység áll a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) mögött. Tagságának többsége orvos. A MET legfőbb célja a Kárpát-medecében élő, nem csak a magyar népesség egészségi állapotának javítása. A MET konferencia jellegű továbbképzéseket szervez, egy évtized alatt mintegy százötven esetben egyéni támogatást nyújtott a Magyarország határain kívül élő magyar orvosoknak. A MET megalakulását követő évben, 1994-ben igényt tartottak a Magyarország határain kívüliek évi egynél több továbbképző konferencia tartására. Idén a konferencia résztvevői megkapták a MET tízéves történetét ismertető emlékkönyvet, az elnökség névsorával, fényképeivel, a területi egységek – Bácska-Bánát-Szerémség, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Magyarország, Muravidék, Nyugati terület – beszámolóival, a létrehozott alapítványok bemutatásával. 1994–2004 között negyedszázadnál több továbbképző konferencia házigazdája volt Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Marosvásárhely, Tusnádfürdő, Csíksomlyó, Kolozsvár, Nagyvárad, Vajdahunyad, egy-egy esztendőben három- négy rendezvénnyel. A MET-nek Erdélyben jelenleg közel 700 tagja van. Tagszervezetként tartják nyilván a Szent Györgyi Albert Társaságot (Szatmárnémetiből), az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályát (Marosvásárhelyről) és ugyanonnan a Keresztény Orvosok Szövetségét. Dr. Andrásofszky Barna, Szilágynagyfalu szülöttje, az alapítók egyike a társaság elnöke. /Fejér László: A Magyar Egészségügyi Társaság évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa, az Erdélyi Múzeum 2004. 3–4. füzete. Az új számban olvasható többek között W. Kovács András A cegei Wass család története (16–20. század) című tanulmánya. Az erdélyi fejedelemség korának jogi nyelvéről Tamásné Szabó Csilla írt. Balázs Lajos Mit ér a népi kultúra a globalizáció korában? címen publikált. A periodika hírt adott egy 2001 októberében tartott freiburgi interdiszciplináris konferenciáról, melyet Milyen történelmi körülmények között kerültek a románok többségbe jelenlegi államuk területén címmel rendeztek. Néhány alcím: A kontinuitás kérdése, napjainkig és a jövőre nézve; Bizonyíték-e a kontinuitás ellenében a románok legősibb keresztény szókincse?; Transzhumálás és hegyi nomadizáció; Románok a Kárpátoktól keletre; Románok a Kárpátokon belül. Az In memoriam rovatban Csetri Elek a 2004-ben elhunyt Faragó József akadémikust, Benkő Samu Jenei Dezsőt, az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pedig Puskás György professzort búcsúztatta. /(n): Lapról lapra. Erdélyi Múzeum/2004. 3–4. Füzet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Március 5-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében zajlott le az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendes évi közgyűlése. Elnöki beszámolójában Egyed Ákos több tavalyi pozitív eredményt mutathatott fel. Sikerült megteremteniük az anyagi feltételeket az egyesületi munka folytatására (pályázatok lebonyolítása, infrastruktúra biztosítása a csoportos kutatómunkára stb.). Sikeres volt az ősszel harmadszor megrendezett Tudomány napja Erdélyben című konferencia, amelyet a Mindentudás Egyetemének első erdélyi előadása előzött meg. Szorosabbá fűzték a kapcsolatokat a Magyar Tudományos Akadémiával. Az EME Rhédey-házi központja egyre látogatottabbá vált, sok rendezvénynek adott otthont. A közgyűlésen Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója átnyújtotta az ő kezdeményezésére tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjakat. A kitüntetés olyan fiatalokat részesít erkölcsi és anyagi elismerésben, akik monográfiát közöltek Erdély múltjával kapcsolatban. A díjat Fejér Tamás Gábor, Rácz Etelka és Szász Anikó kapta meg közös munkájukért, melynek címe: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei (I.), és amelyet az EME jelentetett meg. Az EME jóváhagyta az EME-n belül a Matematika–Informatika és az Agrártudományi Szakosztályok, valamint a zenetudományi csoport létrehozását. Kezdeti szakaszában tart az Akadémiai Testület megalapítása. Régi törekvés a saját kutatóintézet létrehozása, amelynek érdekében első lépésként tudományos tanácsot fognak életre hívni. A közgyűlés tiszteletbeli tagokat választott. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály javaslatára Magyari András és Kiss András, a Természettudományi Szakosztályéra Ajtay Ferenc és Nagy Tóth Ferenc, az Orvostudományi és Gyógyszertudományi Szakosztályéra László József, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályéra Szakács József részesült ebben a kitüntető címben. Az egyesület működési szabályzata értelmében szavazást rendeztek a választmány egyharmad részének felfrissítésére. Ennek eredményeként az új választmányi tagok a következők: Wolf Rudolf, Silye Lóránd, Feszt György, Prezenszky István és Talpas János. /Ördög I. Béla: EME – Útkeresés anyaországi segédlettel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Dr. Feszt György /sz. Kolozsvár, 1925. szept. 15./ a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem konzultáns farmakológiaprofesszora szeptemberben betöltötte a 80. életévét. Országosan elismert szakember, az erdélyi magyar tudományos élet, a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés tevékeny előmozdítója több mint 50 éve. 1945-ben, amikor megalakult a kolozsvári magyar tannyelvű tudományegyetem, édesapja a röntgen tanszék professzora lett, és ő volt az orvosi kar első dékánja. Az egyetem Marosvásárhelyre átköltözött orvoskara az 1948-as tanügyi reform nyomán önálló Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet lett, ahol apja, id. Feszt György 1949-ig dékán maradt. Amikor a rektori tisztséget betöltő Csőgör professzort a hatóságok letartóztatták, őt nevezték ki rektornak, s ezt a tisztséget korai haláláig, 1952-ig töltötte be. Fia, ifj. Feszt György 1950-ben végezte el az egyetemet, majd tanársegéd lett a farmakológiai tanszéken, Obál Ferenc professzor mellett. 1953 őszén, más magyar állampolgárságú egyetemi tanárokhoz hasonlóan, Putnoky Gyula és Obál professzorok is távozásra kényszerültek, s így, aránylag fiatalon, lektori, majd később adjunktusi állásba léptették elő Feszt Györgyöt. – Nyugdíjazását követően éveken át tevékeny szerepet töltött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának az élén. /Bodolai Gyöngyi: Életre szóló vonzerő. Beszélgetés dr. Feszt György egyetemi tanárral. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

A négy évvel ezelőtt megválasztott vezetőséget erősítették meg tisztségében az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának február 4-én tartott tisztújító közgyűlésén. A szakosztályt az elkövetkező négy év során is Kovács Dezső szájsebész professzor vezeti, alelnökök Egyed Zs. Imre és Gyéresi Árpád professzorok. A titkári teendőket Sipos Emese előadótanár látja el, a jegyző Szilágyi Tibor lesz. Az egyetlen változás, hogy a sepsiszentgyörgyi Albert István alelnök, kardiológus főorvos helyébe Borsa István csíkszeredai bőrgyógyász főorvos került. Kovács Dezső úgy látja, sikerült aktívabbá tenni az egyesületi tevékenységet. A 2002-es év során sikerült a központi EME keretén belül az autonómiát megvalósítani. Szakosztályuk az EME 7 szakosztálya közül a legnagyobb, jelenleg 900 taggal dicsekedhet. 15 területi csoportjuk közül a legaktívabb a szilágysomlyói, a székelyudvarhelyi, a nagyváradi, és a sepsiszentgyörgyi. A legeredményesebb munkát a családorvosok,(dr. Pongrácz Mária és dr. Kovács Beatrix) a fogorvosok (dr. Pongrácz Antal), a kardiológusok (dr. Benedek Imre) és a gyógyszerészek (dr. Péter H. Mária vezetésével) végezték. Az évente megtartott vándorgyűlések helyszíne 2002-ben és 2005-ben Marosvásárhely, 2003-ban Sepsiszentgyörgy, 2004-ben pedig Kolozsvár volt. A külföldi kollégák közül is évente 100–120-an részt vesznek a rendezvényeiken. 2002- től az Orvostudományi Értesítő szakmai kiadvány évente négy alkalommal megjelenő, országosan akkreditált folyóirattá vált. Ez azt jelenti, hogy az Értesítőben közölt dolgozatokat elfogadják a versenyvizsgákon, és a doktorandusok számára is pontot jelentenek. A vándorgyűléseken elhangzott dolgozatok mellett a Tudományos Diákköri Konferencián díjazott munkákat is közlik, s külföldi kollégáik is felajánlják dolgozataikat közlésre. Az elmúlt évben megalapították a Lencsés György Ars Medica-díjat. Az első plakettel és oklevéllel Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kimagasló szakmai és tudományos tevékenységét ismerték el. Ebben az évben a Csőgör Lajos nevét viselő díjat és plakettet terveznek átnyújtani minden évfolyamról egy-egy végzősnek. Négy évvel ezelőtt a Stúdium Alapítvánnyal, a Bolyai Társasággal valamint a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel közösen pályáztak egy orvosi és gyógyszerészeti szakkönyvtár megalapítására. Az EME tagsága kedvezményesen jut hozzá a könyvtári szolgáltatásokhoz, amibe az internet-hozzáférhetőség és az audiovizuális anyagok előkészítése is beletartozik. Az EME gondozásában az elmúlt négy évben jelentős szakkönyvek jelentek meg: Ferencz László: A belgyógyászati diagnosztika kézikönyve I-IV. kötet, Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai, Kelemen Hajnal, Gyéresi Árpád: Szervetlen gyógyszerészeti kémia. /Bodolai Gyöngyi: Centenáriumra készülnek. Tisztújítás az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi szakosztálya élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Március 11-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tisztújító közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Az erdélyi magyar tudományos élet legrangosabb egyesületi eseményén Egyed Ákos elnök vázolta az elmúlt négy esztendő munkájának legjelentősebb eredményeit. Az EME helyzete stabilizálódott. Nem mondott le elsődleges feladatairól: az anyanyelven történő tudományművelésről, az erdélyi tudományos ismeretek hagyományának ápolásáról. Önállósodott a Matematikai és Informatikai Szakosztály, megalakult az Agrártudományi Szakosztály. Állandó fórummá nőtte ki magát a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat, az EME-t együttműködési megállapodás köti a Magyar Tudományos Akadémiához. A munkatervben helyet kapott a szervezet könyvtári anyagának elektronikus feldolgozása, az EME 150 éves fennállása megünneplésének előkészítése, az 1956-os magyarországi forradalom romániai eseményeit feltáró bizottság munkába állása stb. A hozzászólásokban volt, aki a Rhédey-házbeli központi könyvtár állományának bővülésére hívta fel a figyelmet (Újvári Mária főkönyvtáros), és volt, aki nagyobb gazdasági hatékonyságot, minél kevesebb meddő gyűlést sürgetett (Gyenge Csaba alelnök). Kovács Dezső, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztály vezetője, több gazdasági önállóságot követelt az egyes szakosztályok számára, és azt, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszerzése érdekében kérjenek politikai támogatást. Az elnöki válaszból kiderült: Ha minden szakosztály autonómiát kapna, széthullna az EME. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy Székelyföldön a román állam az erdők visszaszolgáltatásának elodázásával valóságos genocídiumot hajt végre, mert az ottani lakosság középosztályának megélhetése került ezáltal veszélybe. A közgyűlés elfogadta a létrejövő Kutatóintézet szervezeti szabályzatát. Elfogadott felhívásuk értelmében összehangolt eljárást indítanak az EME államosított gyűjteményeinek visszaigénylésére. Ezek az ingó javak jelenleg a Központi Egyetemi Könyvtár, az Állami Levéltár, a Történelmi Múzeum, a Művészeti Múzeum és a Babes–Bolyai Tudományegyetem tulajdonában találhatók. Az EME vissza akarja szerezni a tulajdon- és felügyeleti jogot ezen tudományos kutatási értékek fölött, ehhez kérik az RMDSZ és a hazai közvélemény támogatását, szükség esetén a nyugati világ segítségét is igénybe fogják venni. Tiszteleti tagokat választottak /Antal Árpád irodalomtörténész, Benkő Samu művelődéstörténész, Gazda Klára néprajzkutató, Péter Mihály orvosprofesszor/. A Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, Monok István (főigazgató, Országos Széchenyi Könyvtár) életműdíjként nyújtotta át Jakó Zsigmond professzornak az újonnan létrehozott Teleki József–díjat, amelyet ötévente adományoznak az erdélyi, partiumi, máramarosi és bánsági magyarság történetét, néprajzát, szociológiai értékeit legigényesebben feltáró munkák szerzőinek. A közgyűlés második alkalommal osztott ki Mikó Imre–emlékplaketteket. Ezúttal Vizi E. Szilveszternek /a MTA elnökének/, Czirják Árpádnak, Murádin Lászlónak, Soó Tamásnak és Várhelyi Csabának. A tisztújítás eredményeként az új elnökség: Egyed Ákos elnök, Brassai Zoltán, Péntek János, Sipos Gábor, Gyenge Csaba alelnökök, Bitay Enikő főtitkár, Farkas Mária gazdasági tanácsos, Bányai József jogtanácsos, Somai József ellenőr. A választmány, a szokásos évi egyharmados megújítása során, a következő tagokkal cserélődött: Gaal György, Fejér Tamás, Kovács András, Csomortáni Magdolna, Jakó Zsigmond, Balla Árpád, Bocskay István, Feszt György, Bódizs György, Feyné Vincze Mária, Vallasek Magdolna, Kolumbán József és Farkas Zoltán. /Ördög I. Béla: Az EME tisztújító közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A várt 350 résztvevő helyett a megnyitó napján már közel 600 személy jelentkezett be az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztályának XVI. Tudományos Ülésszakára, amely Csíkszeredában zajlik. A résztvevők száma tovább növekedett, jelezte dr. Veress Albert főorvos, aki a rendezvény szervezésének oroszlánrészét vállalta. Több mint 100 résztvevő 65 dolgozattal Magyarországról jött. Köszöntötte a jelenlévőket dr. Nagy Levente, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke is; az Erdélyi Múzeum- Egyesület (EME) nevében, és egyben a Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét is továbbítva szólt a résztvevőkhöz Brassai Zoltán professzor; a román egészségügyi miniszter jókívánságait tolmácsolta Székely Ervin államtitkár, majd dr. Kovács Dezső, az EME Orvostudományi Szakosztályának elnöke szólt a jelen lévő orvosokhoz, gyógyszerészekhez. A megnyitón aláírták a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és az EME Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya közötti együttműködési megállapodást, és szakmai díjakkal jutalmazták az arra érdemes, kutatói munkákat folytató szakembereket. /Forró-Erős Gyöngyi: Orvosok tudományos ülésszaka. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Genersich-díjat kapott a székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád nyugalmazott osztályvezető és gyermekgyógyász főorvos, a Magyar Tudományos Akadémia testületi tagja. „Dr. Genersich az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke volt, én pedig alelnöke és választmányi tagja, illetve mindkettőnknek számos publikációnk jelent meg a szakosztály lapjában, ezért is nagy öröm számomra ez a díj” – közölte a díjazott. /Máthé László Ferenc: Életműdíj dr. Balla Árpádnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Tizedik kiadásához érkezett a Csíkszeredában évente megtartott Erdélyi Orvosnapok. A jubileumi szakmai rendezvény idéntől új formát öltött: ezután mint az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvosi és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának állandó őszi továbbképző konferenciája jelentkezik. – A tizedik rendezvény megnyitója jó alkalom arra, hogy visszapillantsunk a múltba – mondta megnyitóbeszédében dr. Borsa István főorvos, az EME Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztályának alelnöke, az Erdélyi Orvosnapok november 10-i megnyitóján. Mostantól a részt vevő orvosok számára kreditpontokat biztosító, továbbképző konferencia lesz a rendezvény. A rendezvény helyszínén, a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, az orvosnapok ideje alatt gyógyszer- és orvosiműszer-kiállítás is látható. /Forró-Erős Gyöngyi: Jubileumi orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

Száz évvel ezelőtt, 1906-ban alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Ennek történetét írta meg dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár és felesége, dr. Péter H. Mária nyugalmazott egyetemi adjunktus Az EME Orvostudományi Szakosztályának százéves története 1906-2006 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ címen. A szerzőpáros, akik az erdélyi orvos-, fogorvos- és gyógyszerésztudomány történetének kiváló ismerői, éveken át tartó kutatómunka eredményét foglalták össze. Péter Mihály professzor elmondta, az adatgyűjtés helyszíne a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a bécsi levéltár, a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem levéltára valamint Orvostörténeti Könyvtára, múzeuma és levéltára volt. A szakosztály 1919-ben megszűnt és 1921-ben alakult újra. A két világháború között folyamatosan működött 1940-ig, majd 41-től a 48-ban történt beszüntetéséig és hosszú szünet után csak a rendszerváltást követően alakult újra. 1906–19. között az erdélyi magyar orvosok hetente tartottak tudományos összejöveteleket, a legeseménydúsabb azonban 1990 után volt a szakosztály munkája. A Függelék valójában adattár, amely az 1906 és 2000 között megjelenő értesítők tartalomjegyzékét foglalja magába, pontosabban a dolgozatok címét, szerzőjét és azt, hogy melyik értesítő hányadik oldalán található a dolgozat. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepel az EME Orvostudományi Szakosztálya. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya február 24-én Marosvásárhelyen tartotta közgyűlését. Az elmúlt évi tevékenységet dr. Kovács Dezső egyetemi tanár, a szakosztály elnöke ismertette. Az 1300 tagot számláló szakosztályba az elmúlt év során 100-an iratkoztak be. A 12 nyilvántartott szakcsoport közül a legélénkebb tevékenységet 2006-ban a családorvosi, fogorvos- tudományi, gyermekgyógyászati és kardiológiai csoport végezte, amelyek továbbképző tanfolyamokat szerveztek. Az elmúlt évben új csoportok jöttek létre, így például a Mátyus István nevét viselő orvos- és gyógyszerésztörténeti valamint a bőrgyógyászati szakcsoport, s készülőben van az egészségügyi mendzsment – egészségbiztosítás szakcsoport megalakulása. A szakosztály 2006. április 27-29. között Csíkszeredában tartott tudományos ülésszakán kiosztották az elmúlt évi díjakat. November 17-én ünnepelték a szakosztály fennállásának századik évfordulóját, amelynek történtét dr. Péter Mihály és dr. Péter H. Mária írta meg. Dr. Szilágyi Tibor felelős szerkesztő vezetésével megjelent az Orvostudományi Értesítő három száma, s a negyedik folyamatban van. A kolozsvári EME-központtal továbbra sem felhőtlen a kapcsolatot, a legnagyobb taglétszámú szakosztály a vélemények szerint nem részesül az elvárt támogatásban. A 2007-re szóló tervek között van az évi tudományos ülésszak, amelyet április 12-14. között Kolozsváron tartanak, márciusban a családorvosok számára szerveznek tanácskozást Székelyudvarhelyen, április végén pedig a magyarországi Falusi Körorvosok Országos Szövetségével közös rendezvényre kerül sor, szeptemberben Szilágysomlyón, a Báthori Napok keretében szerveznek továbbképzőt. /(bodolai): Kolozsváron tartják az évi tudományos ülésszakot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./

Hetedik alkalommal szervezték meg a hét végén a családorvosok szakmai konferenciáját Székelyudvarhelyen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi és Gyógyszertudományi Szakosztálya, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezte továbbképzőn négy megye – Hargita, Maros, Kovászna és Fehér – mintegy 250 családorvosa vett részt. A rendezvényen erdélyi és magyarországi orvosok tartottak előadást. A konferencia a családorvosok kötelező, folyamatos továbbképzésének része. /Szász Emese: Családorvosi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./

Április 12-én tartották Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos és Gyógyszertudományi Szakosztálya XVII. Tudományos Ülésszakának megnyitóját. A háromnapos rendezvényen díjakat is átadtak, április 13-án pedig plenáris ülés után az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát. Genersich Antal /Nagyszombat, 1842 – Kolozsvár, 1918/ az 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen a kórbonctan tanára lett és létrehozta a Kórbonctani Intézetet. 1895-től Budapestre, az egyetem Kórbonctani Tanszékére kapott meghívást. Később az egyetem rektora lett. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, sírja a Házsongárdban található. A mellszobor eredetije (Pásztor János alkotása) Budapesten található, az itteni szobormásolat és posztamens készítője Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész. A szervező bizottság elnöke, dr. Bódizs György köszöntötte a szakosztály tagjait. Dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnökének köszöntője után egy perces néma csenddel adóztak az utóbbi időben elhunyt tagtársaik emlékének. A Lencsés György-díjat idén dr. Feszt György professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját a kuratórium dr. Ferencz László és dr. Pongrácz Antal Sándor professzoroknak ítélte oda. A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem által adományozott díjat dr. Romics Imre magyarországi professzor kapta. A díjátadás után ünnepi műsorral zárult a kolozsvári Magyar Opera magánénekesei, valamint ének-, zenekara közreműködésével. /Köllő Katalin: Tudományos ülésszak az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Négy kiváló erdélyi tudós, gyakorló orvos és gyógyszerész életpályájával ismerkedhettek meg a megjelentek Marosvásárhelyen a tudomány napja alkalmából, melyet dr. Szilágyi Marietta orvostörténész (az EME orvosi és gyógyszerészeti szakcsoportjának elnöke) vezetett. Pataki Jenő orvostörténész az erdélyi orvostörténelmi kutatás és irodalom alapjainak megteremtője volt. Életútját, hátramaradt írásainak, levelezésének előkerülését Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár mutatta be. Pataki Jenő az Orvosi Szemle című szaklapban közel száz erdélyi orvos portréját közölte, arra készülve, hogy az erdélyi orvosok lexikonát összeállítsa. A száz éve született dr. Ajtay Mihály főgyógyszerész az egyetemi és technikumi hallgatók gyakorlati felkészítésében játszott fontos szerepet. Farkas Imre Jánossal közösen kiadott receptgyűjteménye három kiadást ért meg. Kiss Ervin nyugalmazott egyetemi adjunktus Boér László professzorról tartott előadást, akinek karrierjét kerékbe törte Vendég Vince fül-orr-gégész professzor vírustani elmélete. Kelemen, Gündisch és Boér professzorok elvetették ezt az elméletet. Boér professzornak ez az egészségébe került, a megyei pártbizottság illetékesei ugyanis a kutatási eredmények aljas szándéktól vezérelt meghamisításával vádolták meg, ami testi és lelki összeomlásához vezetett. Hasonló sors várt Kelemen László professzorra is, akit 1948-ban neveztek ki a fertőző betegségek klinikájának az élére. Kelemen professzor egy új infektológiai irányzat alapjait teremtette meg, s klinikája országos hírnevet szerzett. Egy külföldi tartózkodása idején távollétében azonnali hatállyal nyugdíjazták. Ez annyira megviselte, hogy infarktust, majd agyembóliát kapott. /Bodolai Gyöngyi: Tudóssorsok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

November 23-24-én immár hatodik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Múzeum- Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság irányításával a Magyar Tudomány Napját. A tudományos fórum központi témája tudomány és társadalom volt. Görömbei András, a Magyar Tudományosság Külföldön nevű Elnöki Bizottság elnöke kifejtette, számára érthetetlen, hogy a magyar kormánykörök miért akadályozzák meg a Magyar Tudományos Akadémiát abban, hogy megfelelő anyagi és szellemi támogatásban részesítse a határon túli magyar kutatóintézeteket, a tudományszervezést felvállaló intézményeket. Péntek János egyetemi tanárnak, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnökének az előadása /Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben/ a romániai magyarság tudományos intézményeinek a kialakításáért folytatott harcát mutatta be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai sorra tartottak tudományos ülésszakokat. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály az erdélyi magyar iskolai oktatás történetével foglakozott. A Természettudományi Szakosztály négy témakörben szervezett tudományos előadásokat: a biológia, a kémia, a környezettudomány és a földtudomány témakörében. Az Orvos és Gyógyszerésztudományi Szakosztály már korábban, november 16-án tartotta tanácskozását a marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség Bolyai téri tanácstermében. A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály november 24-én szervezte meg ülését a Sapientia EMTE központi épületében. Hasonló volt a helyzet a Műszaki Tudományok Szakosztálya esetében is. A Matematikai és Informatikai Szakosztály november 16-17-én tartotta meg előadássorozatát, míg az Agrártudományi Szakosztály a tudományos előadássorozat időpontját november 24-re tette. A szakosztályok keretén belül 157 tudományos előadás hangzott el, melyek átfogták az erdélyi és a Kárpát-medencei tudományos kutatás legfőbb területeit. /Dr. B. Garda Dezső országgyűlési képviselő: Magyar Tudomány Napja: = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 29. – 48. sz. /

Gálfalvi György több évtizedes szerkesztői munka után, 65. életévét betöltve vonult nyugdíjba az Igaz Szó, később a Látó szépirodalmi folyóirattól, melynek munkatársa, szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. Nagy terhet tett le a válláról, mondta, mert a szerkesztést mindig hivatásként élte meg. Rengeteg elképzelése van arról, hogy mit fog megírni. „Nem beszámolni, nem elszámolni, megírni. ” Egy könyvre gondol, amely valahol a regény és az emlékirat határán fog libegni. Úgy látja, hogy azt a teret, „amit ‘89 után megszereztünk, úgy érzem, fokozatosan veszítjük el, kezdünk kiszorulni. Mert ki akarnak szorítani. De nem szabad hagynunk magunkat. ” Intézményeket kell teremteni, vallja. Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutatót Marosvásárhely díszpolgárává választották Bolyai- kutatásaiért. 2007. szeptember 15-étől már nem tanít a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, így idejét teljes mértékben a Bolyai-hagyaték feltárására fordíthatja. 2007 legnagyobb megvalósításának a Bolyai-világtalálkozót tartja, a rendezvényre a világ minden tájáról hazajöttek volt diákok és tanárok, s ez is bizonyítja, hogy az alma mater ősi szelleme összekovácsolja az embereket. Ugyancsak a Bolyaiak szellemiségét hirdeti a Bolyai Alkotótábor is, amelyet Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezett. Weszely Tibor Bolyai Jánosról 2002-ben kiadott könyvét Star Gyula, a Vince Könyvkiadó szakszerkesztője közreműködésének köszönhetően Manfred Stern hallei matematikus-műfordító német nyelvre is átülteti. Weszely Tibor folytatja a Bolyai-kéziratok alapos tanulmányozását, hiszen a nagy matematikus magyar, latin és német nyelven 13. 000 oldalt hagyott hátra. Weszely Tibor 2008-ban Sándor Józseffel (a Babes-Bolyai Egyetem matematikaprofesszora) és Oláh Gál Róbert csíkszeredai történész-kutatóval hozzáfognak az általa Vályi Gyuláról – az egyetlen Marosvásárhelyen született tudós matematikusról – írott monográfia kibővítéséhez. A 2008-as év fordulópontot jelent a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem életében. Vezetőségváltásra kerül sor, dr. Béres András rektor mellett dr. Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője is leköszön tisztségéből. Kovács Levente az akkreditációs folyamatokhoz fontos dokumentumok kidolgozásában vett részt. Vezetésével újraindítottak egy rendező osztályt és a tavaly végzett rendezők sikeresen elhelyezkedtek. Kovács Levente rendező is, minden évben rendez Nagyváradon. Most életének ez a területe is lezárul. A Színművészeti Egyetem tovább fogja vezetni a rendező osztályt és ha több szakon beindul a mesterképzés, talán ott is lesznek feladatai. Fő feladata a doktori képzésben részt vevő doktorandusok útnak indítása lesz. A magyar nyelvű zenetanári szakon az első évfolyam most negyedéves. E szak beindítása jelentős megvalósításnak számít, hiszen az anyanyelvű zenei képzés negyven év alatt teljesen háttérbe szorult. A képzőművészeti oktatás terén látvány-, díszlet- és rendezvénytervezési szak indítását tervezik. Már elkészült az akkreditációhoz szükséges dokumentáció. Farkas Ernő nagyon szeret tanítani. Van három osztálya a Református Kollégiumban. Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár /a MOGYE Fogorvosi Karának dékán-helyettese, a szájsebészeti klinika vezetője, mellette az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályát irányítja/ elégedetlen, mert a jelenlegi vezetőség sem oldotta meg a szájsebészeti klinika helyzetét, nem megfelelő helyen, nem megfelelő épületben működik. Az egyetlen valós segítséget a megyei tanácstól kapták. Lokodi Edit elnök asszony teljesítette az ígéretét, és két korszerű fogászati röntgengép megvásárlását tette lehetővé. Az EME Orvostudományi Szakosztályának 1400 aktív tagja van, a szak- és területi csoportok eredményesen működnek. Korszerűsítették a székházat, sikerült emelni az Orvostudományi Értesítő színvonalát, amelyet nemzetközi bizottság szerkeszt. Pályázati lehetőséget teremtettek a könyvkiadásra, évente három fiatal kutatónak biztosítanak ösztöndíjat. /Bodolai Gyöngyi, Menyhárt Borbála, Nagy Botond, Vajda György: Óévbúcsúztató gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya február 23-án tartotta meg évi tudományos ülésszakát a marosvásárhelyi Vártemplomban. A résztvevőket dr. Brassai Zoltán akadémikus, az EME alelnöke üdvözölte, a múlt évben végzett munkáról dr. Sipos Emese előadótanár, a szakosztály titkára számolt be. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében működő legaktívabb szakosztálynak 1200 tagja van, számuk az elmúlt évben százzal gyarapodott. 15 területi központjából a legélénkebb tevékenység Szilágysomlyón, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában folyik. Az elmúlt évben jegyeztették be az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályra módosított elnevezést, s szintén a tavaly akkreditáltatták az Orvosi Kamaránál mint kreditpontos továbbképzések szervezésére jogosult egyesületet. Nyomdában van az Orvostudományi Értesítő 80. kötetének negyedik száma is. Az információközvetítést segíti elő a dr. Szilágyi Tibor, a szakosztály jegyzője által működtetett honlap, www.emeogysz.ro címmel. /(bodolai): Tanácskozott az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./

Nagy veszteség érte március 18-án a marosvásárhelyi orvostársadalmat, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet: 60. születésnapján örökre eltávozott dr. Pongrácz Antal Sándor főorvos (Marosvásárhely, 1948. márc. 18. – Marosvásárhely, 2008. márc. 18.), az egyetem magántanára. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet Fogorvostani Fakultását jelessel végezte 1972-ben. Azért, hogy szülővárosában maradhasson, 1976 és 1982 között a Testnevelési Főiskolán tanársegédi állást töltött be a sportélettan tanszéken. Közben 1978-ban megszerezte a fogszakorvosi címet. A főiskola 1982-es felszámolása után a Fogpótlástani Klinikán folytatta tevékenységét. 1988-ban felkérést kapott a magyar nyelvű előadások tartására. Ezt a munkáját igényesen végezte, hozzájárulván 19 éven keresztül fogorvos- generációk képzéséhez. Magánfogorvosként jelentős kutatómunkát végzett. 1996 óta tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának, 1999 óta választmányi tag, 2002-től a Fogorvostani Szakcsoport vezetője. Dr. Pongrácz Antal emellett kimagasló élsportoló volt: 1967-ben ifjúsági párbajtőr-világbajnok, sokszoros országos és Balkán-bajnok, valamint három olimpián (München, Montreal, Moszkva) döntős helyezést ért el. /A MOGYE vezetősége: Nekrológ. Dr. Pongrácz Antal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos-és Gyógyszerészettudományi Szakosztálya Nagyváradon tartja a magyar orvosok és gyógyszerészek országos vándorkongresszusát. A XVIII. tudományos ülésszak május 1-jén kezdődött és május 3-án eurorégiós piknikkel zárul. A találkozóra érkeztek szerte Magyarországról és Németországból is. A kongresszus keretében ejtették meg az Ady Endre Gimnáziumban a Keresztény Orvosok Szövetségének (KEOSZ) éves közgyűlését is, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Oberfrank Ferenc tartott előadást. Kun Imre Zoltán professzor, a KEOSZ elnöke beszámolt a 2007/2008-as év tevékenységéről, majd a tervekről esett szó. /T. H. : Megkezdődött az orvoskongresszus. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./

Pápai Páriz Ferenc-díjjal tüntették ki az elmúlt héten dr. Borsa István főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjét Nagyváradon. A Pápai Páriz Ferencről, Erdély hírneves orvostudósáról elnevezett díjat a tudós nevét viselő alapítvány évente 1–3 orvosnak, gyógyszerésznek ítéli oda, kiváló szakmai és tudományos munkájuk elismeréseként. Idén ketten vehették át a szakmai kitüntetést: Sipos Emese, a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyógyszerészeti karának előadótanára, valamint Borsa István, csíkszeredai bőrgyógyász főorvos. A kitüntetettek az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának XVIII. Tudományos Ülésszakán vehették át a díjat a múlt hét végén, Nagyváradon. /Forró-Erős Gyöngyi: Szakmai elismerés dr. Borsa Istvánnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

Dr. Pongrácz Antal kiváló fogorvos, élsportoló, edző és tanár emlékére a Dr. Pongrácz Antal Egyesületet hivatalosan is bejegyezték, tájékoztatott az özvegye, dr. Pongrácz Mária családorvos. Az egyesület célja továbbvinni azt az eszményt, amelyet a köztiszteletnek örvendő orvos és élsportoló vallott. Vállalta élete utolsó évében, hogy a kamarai elnökség helyett, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület fogorvosi szakosztályának működtetésére összpontosítson. Lelkesedéssel végezte munkáját, majd ereje teljében, 60. születésnapján szólította el a halál. Az egyesület azokat a diákokat, orvostanhallgatókat, fiatal orvosokat, sportolókat szeretné támogatni, akik odaadással végzik munkájukat. Az alapító tagok – dr. Kovács Dezső elnök, Tamási András alelnök, Szepessy László, Petelei Attila és dr. Pongrácz Mária titkár – azoknak a támogatására számítanak, akik egyetértenek ezekkel a célkitűzésekkel. /(bodolai): Bejegyezték a Dr. Pongrácz Antal Egyesületet. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

November 22-én, szombaton az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ szakosztályi előadásaival folytatódott a magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat. Kolozsváron a Műszaki Tudományok Szakosztálya a Bocskai-házban tartott konferenciát, Bitay Enikő elnök az intézményközi kutatások, a kutatók közötti kapcsolattartás fontosságára emlékeztetett. Az EME-székházban a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály tanácskozott, ennek bevezetőjében Kovács András igazgató a kutatóintézet munkáját mutatta be. Osváth Imola és Berecki Sándor fiatal kutatóknak Debüt-díjat adományoztak. Az Apáczai-líceumban a Természettudományi Szakosztály munkálatait Egyed Ákos EME-elnök nyitotta meg. A Jog-, Közgazdaság és Társadalomtudományi Szakosztály szekcióüléseit a BBTE közgazdasági karán tartották meg, az Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosztály pedig a Szentegyház utca 2. szám alatti előadóteremben ülésezett. Az Agrártudományi Szakosztály Marosvásárhelyen tartotta meg konferenciáját. A Matematikai és Informatikai Szakosztály már korábban, november 14-én tanácskozott. /Ö. I. B. : Konferenciák szombatja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./