Nov. 16-án megkezdődtek a régió több települését átfogó Erdővidéki Közművelődési Napok. A rendezvényt a két társszervező, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, Demeter László és a baróti művelődési ház igazgatója, Lászlóné Varga Jutka nyitotta meg. Az első rendezvény a Megálló kortárs vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ tárlata volt. Ezután  a baróti Elveszett Világ Természetvédő, Turista- és Barlangászegyesület elnökének, Dénes Istvánnak a Csodálatos mészkővilág című előadása következett. /(hecser): Megkezdődtek az Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./

Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./

Emléktábla avatásával tisztelegtek szeptember 9-én a Vargyas-szorosban levő Orbán Balázs-barlang bejáratánál Dénes István emléke előtt. A bronztáblát az 51 éves korában, 2005-ben elhunyt geológus és barlangkutató emlékére helyezték el. Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását Ilyés Lajos baróti geológus leplezte le, aki évtizedekig volt munkatársa Dénes Istvánnak. A Vargyas-szorosban 125 barlangot tártak fel. Dénes István volt a kezdeményezője, illetve kulcsembere annak a folyamatnak, amely révén a jégkorszak közepe óta kialakult barlangrendszert és környezetét sikerült természetvédelmi övezetté nyilváníttatni.  Az emlékezést szervező baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista- és Barlangászegyesület nevében Demeter Zoltán szólalt fel. Az emlékezés alkalmával nyílt meg a 80. életévén túl járó Veress Miklós vargyasi amatőr festőművész tárlat is, aki a Vargyas-völgy szépségeit örökítette meg vásznain. /Benkő Levente: A csend világában barangoltak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Erdővidék művelődik
Ma kezdődik a szombatig tartó XVIII. Erdővidéki Közművelődési Napok a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében. A nagyszabású kulturális rendezvénysorozat tizenhét erdővidéki településre terjed ki, Barót, Bibarcfalva, Bodos, Bölön, Erdőfüle, Felsőrákos, Kisbacon, Köpec, Középajta, Miklósvár, Nagyajta, Nagybacon, Olasztelek, Szárazajta, Vargyas és Zalánpatak mellett a Brassó megyei Ürmösön is zajlanak események.
A baróti római katolikus templomban sorra kerülő megnyitó keretén belül az Erdővidék Kultúrájáért Díjat Kászoni Zoltán halbiológusnak, a néhai Kászoni Gáspár magángyűjtő fiának, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület alelnökének adják át.
Előadást tart Kászoni Zoltán Erdővidék állatvilága, Szekeres Attila – István A köpeci református templom címerei, Zakariás Erzsébet Székely asszonyok élete a 20. század elején, Nagy Zoltán Márton Áron erdélyi püspök életútja címmel.
Kiállítás nyílik Rácz Magda műveiből, Erdővidék nagyjairól címmel valamint az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület fényképeiből. Új Magyar Szó (Bukarest)

Nemzetközi összefogás a Schweighofer ellen
Nemzetközi petíció aláírását kezdeményezte több civil szervezet az erdélyi erdők, különösképpen a Kovászna megyei Réty megmentésére, arra válaszul, hogy a Holzindustrie Schweighofer óriás-beruházása felkavarta az indulatokat. A petíciót bárki aláírhatja ITT.
A kezdeményezést indító szervezetek az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Civilek Háromszékért Szövetség, a Zöld Nap Egyesület, a Vinca Minor Egyesület, a László Kálmán Gombászegyesület, az Elveszett Világ Egyesület, a Sepsi Bike Egyesület, a Gyurgyalagok blog, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület és a Nemere Természetjáró Kör. A Természetvédelmi Wildlife Project keretében Paul White két aláírásgyűjtő oldalt is indított.
Eddig csaknem 7000 aláírás gyűlt össze, az angol nyelvű petíciós oldalon pedig 400. Az aláírók közt európai országokon kívül Szingapúr, Kanada, Egyesült Arab Királyság, Egyesült Államok, Kína, Brazília is szerepel több száz aláírással.
A természetvédők a kisüzemek bezárását és több ezer ember megélhetésének veszélyeztetését látják, de a természettel való fenntartható együttműködés végzetes és végleges megbomlását is vizionálják. A háromszéki faiparosok egyezkednek és túlélésre készülnek
Nem lehet leállítani az osztrák fakirály betelepedését Háromszékre, ám a helyi fafeldolgozók megoldásokat kell találjanak a túlélésre, erre a következtetésre jutottak a háromszéki fások egy részét tömörítő Kovászna Megyei Faipari Szövetség (KOFA) tagjai, miután a Holzindustrie Schweighofer képviselőjével találkoztak. A KOFA vezetői beszámoltak, hogy egyeztettek Herbert Sattlerrel, a Schweighofer vállalat rönkfelvásárlási és hulladékgazdálkodási vezetőjével. A találkozóra meghívták az Arbor fafeldolgozó szövetséget, ám a gyergyószentmiklósi szervezet képviselői nem vettek részt, jelen volt viszont a székelyudvarhelyi Régiófa egyesület és 18 háromszéki faipari vállalkozó.
Bagoly Miklós a KOFA elnöke hangsúlyozta, szakmai jellegű megbeszélésre került sor, a beruházás szociális és környezetvédelmi vetülete nem került terítékre. Az osztrák vállalkozás képviselőjével ismertették a Pro Wood klasztert, melynek tagjai kölcsönösen segítik egymást, egymás termékeit és szolgáltatásait kedvezményesen veszik igénybe, mire a Herbert Sattler megígérte, hogy belépnek a klaszterbe.
Kádár Rezső a KOFA ügyvezetője elmondta, kiderült, hogy az osztrák cég nem számol azzal a lehetőséggel, hogy valamiért nem valósul meg a rétyi gyár, nem is vettek számításba más helyszínt. A KOFA vezetői szerint, Sattler elismerte, hogy a betelepedésükkel újrarendeződik a piac, helyi vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, és azt is mondta, ennyire erős ellenállással még sehol nem találkoztak. A KOFA és a Pro Wood klasztert próbálja menteni a helyzetet, azt javasolják, hogy a fenyegetett kisebb vállalkozók is csatlakozzanak, összefogással keressenek piacot és népszerűsítsék termékeiket.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma

Székelyföldi premier
Átadták a Vargyas-szorosi látogatóközpontot
Hétfőn adták át a Vargyas-szoros előterében épült, turisztikai célú látogatóközpontot, mely Székelyföldön az első ilyen jellegű építmény. Építését a romániai környezetvédelmi minisztérium kötelékébe tartozó Környezetvédelmi Alap finanszírozta, 450 ezer lejbe került, a felsőrákosi Zöld-Út kft. kivitelezte, Málnási Ferenc mérnök tervei alapján.
Talán kevés olvasónk van, aki ne járt volna legalább egyszer a Vargyas-szorosban, ne gyönyörködött volna az itteni táj szépségében. A Vargyas-szoros egy ezerhektáros természetvédelmi területen fekszik, ebből 200 hektár Vargyas község közigazgatási területén található. A látogatóközpont ezen a területen épült fel, a Hidegaszó és a Vargyas-patakok találkozásánál.
A természetvédelmi terület „története” 15 évre nyúlik vissza, a szorost és környékét ugyanis 2000-ben nyilvánították védetté, a baróti, néhai Dénes István geológus, barlangkutató hosszas, az illetékes hatóságokat meggyőző munkájának eredményeként. Már az ezt követő időszakban felmerült annak kérdése, hogy kellene egy olyan épületet létesíteni a helyszínen, melyből a természetvédelmi területet felügyelő önkéntesek munkájukat irányítani tudnák: miután 2004-ben a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi-, Turista és Barlangász Egyesület hivatalosan is megkapta a védett terület kezelésének jogát, felgyorsultak az események, de így is majdnem egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a látogatóközpont valósággá váljon. A pályázati szerződést a Környezetvédelmi Alappal 2008-ban írták alá, 2013-ban kezdődött el az építkezés.
Az épület többfunkciós: a földszinten tágas előtér van, az egyik itt található teremben máris egy kiállítás kapott helyet, fotók, pannók szemléltetik a Vargyas-szoros látnivalóit. Az emeleten hálószobák vannak, egyelőre még üresen, berendezésükre az elkövetkező időszakban kerülne sor.
– Erdeiiskola-programoknak, természetvédelmi táboroknak adna helyet az épület, rendezvények, találkozók szervezésére is alkalmas. A turistáknak itt információkat tudunk nyújtani, állandó kiállítás mutatná be a szoros látnivalóit, helyet kapnának benne a hegyimentők és, ami a legfontosabb, a terület adminisztrációját ellátó egyesületi tagokat nagyban segíteni fogja feladatuk ellátásában – mondta Dénes Ildikó, az Elveszett Világ Egyesület elnöke.
Az átadáson jelen volt Ilkei Ferenc, Vargyas község polgármestere is. Ugyancsak korábbi terv, hogy a látogatóközpont melletti, szintén a község tulajdonába tartozó területen egy, a mai igényekhez igazodó sátortábor kapjon helyet: megvalósítására az elöljáró Leader pályázat keretében látna esélyt a következő években. A szoros közelében levő jelenlegi vadkempingező helyet felszámolnák a terület kezelői, a természetet ezzel is nagyobb „lélegzetvételhez” juttatva. Erre azért is szükség lenne, mert a természetvédelmi terület látogatóinak száma a szorosba vezető út korszerűsítésével idéntől látványosan megnövekedett.
– A most épült látogatóközpont enyhítheti a természetvédelmi területre a tömegturizmus miatt nehezedő nyomást – hangsúlyozta Papucs András, a megyei természetvédelmi-, vidékfejlesztési és hegyimentő központ munkatársa.
Böjte Ferenc
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Nagybetűs barlangász volt
Dénes István-emléknap Baróton
Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében pénteken Dénes István-emléknapot tartottak Baróton. A tíz éve elhunyt barlangász-geológus emlékét barátai, volt kollégái, társai idézték fel az Erdővidék Múzeumában megtartott konferencián, előtte leleplezték a múzeum falán elhelyezett emléktáblát.
Sztáncsuj Sándor, a Székely Nemzeti Múzeum régésze előadásában úgy fogalmazott, Dénes István nemcsak kivételes barlangász volt, de régészeti tudással is rendelkezett, a barlangokban előkerült régészeti leletekről feljegyzéseket, rajzokat készített, olyan pontossággal, szakmai hozzáértéssel, amivel a képzett régészeket is lenyűgözte. Bartha Zsolt kézdivásárhelyi geológus vetített képek segítségével kalauzolta az emlékkonferencia résztvevőit Erdővidék és Székelyföld azon tájaira, melyeket Dénes Istvánnal együtt járt be annak idején, ásványokat, kőzeteket, őskövületek gyűjtve, kutatva. Dénes István nagybetűs barlangász, geológus, régész és barát volt – mondta róla.
Demeter Zoltán, a baróti Elveszett Világ Egyesület titkára is szólt Dénes kivételes munkásságáról, hagyatékáról, de több más régi barát is felelevenítette a vele együtt töltött idők felejthetetlen emlékét.
(böjte)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Hangyasuli
A Zöld Székelyföld Egyesület az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesülettel partnerségben május végén hirdette meg a Hangyasuli: Vargyas-szoros elnevezésű országos természetvédelmi vetélkedőjét. A MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány által támogatott program célja népszerűsíteni a védett terület értékeit a régió diákjai körében. A program során egy 50 különböző rejtvényt tartalmazó feladatfüzet készült el, amely arra biztatja a régió 5–12. osztályos diákjait, hogy a védett területen megtalálható fajokat jobban megismerjék, a feladatok megoldása közben olvassanak, gyűjtsenek információkat róluk. Nem utolsó sorban pluszpont is jár azért, ha a feladatfüzettel a kezükben fényképet készítenek a szorosban.
A Hangyasuli legújabb versenyének népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy idáig 38 település 48 iskolájából már 763 diák jelentkezett be, akik kézhez is kapták a feladatfüzeteket. Mindezek mellett 270 alkalommal töltötték le az egyesület honlapjáról (www.zoldszekely.ro) a digitális verziót is. A versenybe folyamatosan be lehet kapcsolódni, ám fontos, hogy a feladatok megoldásait szeptember 15-ig el kell juttatni a Zöld Székelyföld Egyesülethez az online űrlap kitöltésével. Indokolt esetben a válaszokat az egyesület postacímére is el lehet küldeni (Csíkcsicsó, 537297, Fő út 175. szám, Hargita megye).
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kisregény a múltról jelennek és jövőnek (Rendhagyó könyvbemutató az Almási barlangnál)
Izgalmas olvasmánnyal, valódi élménnyel lesz gazdagabb, aki kezébe veszi és elolvassa Sütő István Csudálókő című kisregényét, amelyet vasárnap a Vargyas-szorosban található Almási barlangban mutattak be. A baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvből megismerhetjük a felelevenített legenda főhősét, Csala vezért a maga hús-vér valójában.
A bemutatón a szerző mellett jelen volt a Tortoma Könyvkiadó igazgatója, Demeter László muzeológus, valamint a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi Turista és Barlangász Egyesület titkára, Demeter Zoltán is, akik megosztották az egybegyűltekkel a kötettel kapcsolatos gondolataikat, észrevételeiket. „Örülök, és szeretettel fogadtam a hírt, hogy Demeter Zoltán és Sütő István azt fundálták ki közösen, hogy itt, a könyvben is megjelenő események helyszínén legyen ez a könyvbemutató. Fontos megjegyeznünk, hogy ez a barlang – amelyről a könyv is szól –, ez a csodálatos vidéken található barlangrendszer számos alkalommal óvta az emberek életét a vész idején, itt leltek menedéket az almásiak és az erdővidékiek is” – fogalmazott a Tortoma igazgatója, aki a kisregényt érdekes, izgalmas olvasmánynak nevezte, amelyben a szerző a történet szerkesztése közben megtalálta az egészséges egyensúlyt. Sütő rengeteg székely szófordulatot, tájszót, nevet használ, ugyanakkor alapos helyismeretről is tanúbizonyságot ad, emellett pedig egy izgalmas szerelmi kapcsolatot is kibont a történetből – fűzte hozzá.
A szerző a könyv megírásáról, illetve a legenda felelevenítéséről beszélt: „E szorosnak a két oldalán, a Homoród mentén és Erdővidéken úgy növünk fel, hogy a Csala tornya legendáját folyamatosan halljuk, ismerjük. De vajon el tudjuk-e képzelni a hús-vér Csala vezért? Én ezt tettem ebben a kis könyvecskémben, ugyanis meggyőződésem, hogy Csala vezér éppen úgy állt itt a maga idejében, mint most mi, ennyire valóságosan. Megpróbáltam újraéleszteni a legendát, beleszőve a saját családunk, a Vargyason nemrég gyökeret eresztett Sütő család egykori tagjait is. Manapság nem sok történelmi regény születik, nekem sem sikerült azt írni, de nem is ez a lényeg. Remélem, hogy aki elolvassa ezt a kis kötetet, elgondolkozik azon, hogy van-e jogunk erre a sok nyafogásra, depresszióra, mindenféle panaszkodásra, amit folyamatosan kiengedünk magunkból. Hiszen ha négyszáz vagy nyolcszáz évvel ezelőtt élt őseink sokkal nehezebb életkörülmények között helyt tudtak állni, mi mért nem tudnánk ma ugyanazt tenni?”
Demeter Zoltán, az Elveszett Világ egyesület titkára gratulált a szerzőnek és a kiadónak, és arra biztatta Sütő Istvánt, hogy folytassa az írást, hiszen jól áll a kezében a toll. A könyvbemutató végén egyperces csenddel emlékeztek a néhai Dénes István geológus-barlangkutatóra, a Vargyas-szoros őrangyalára, majd koszorút helyeztek el a barlangban 2006-ban állított emléktáblája előtt.
Albert Egon
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Könyvbemutató a barlangban
Csala vezér életét idézi fel a történelmi kisregény
Rendkívüli eseménynek adott otthont vasárnap délután a Vargyas-szorosbeli Csudálókő, pontosabban az abban nyíló Orbán Balázs-barlang. Bejárati termében ugyanis könyvbemutatót tartottak, melyre nagyon sokan voltak kíváncsiak: homoródalmásiak, Vargyasiak, vagy éppen csak alkalmi arra járók, kirándulók.
A baróti Tortoma Kiadónál megjelent, Csudálókő című történelmi kisregényt a kiadó igazgatója, Demeter László mutatta be, majd szerzője, Sütő István beszélt róla. Az alkalomból Demeter Zoltán, a szorost felügyelő Elveszett Világ Természetvédelmi Egyesület titkára Dénes István geológusra is emlékezett, akinek megkoszorúzták a barlang bejáratánál található emléktábláját.
Demeter László a Vargyas-szorost Erdővidék elsőrendű természeti ékességének nevezte, olyan helynek, ahol számtalan híresség megfordult már a történelem során, többek között Jókai, Wesselényi is, de még mielőtt az itt található Orbán Balázs-barlang messze földön híressé vált volna – mint említette –, az egy más szerepet is betöltött népünk történetében, éspedig nemegyszer menedékhelyül szolgált a környék lakóinak.
– Ebből a korból mAradt fenn a Csala tornya legendája, melyről a bemutatott könyv is szól – hangsúlyozta, a kisregényt mint érdekes, izgalmas olvasmányt ajánlva a gyermekeknek is.
Sütő István arról beszélt, hogy miután Csala vitéz legendáját talán mindenki ismeri, könyvében magát a hús-vér Csala vezért keltette életre, aki egykor ugyanúgy állhatott a barlang bejáratánál, mint azok, akik most könyvének bemutatójára érkeztek. Kisregénye történetébe beleszőtte családja, a Vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család őseinek tagjait is.
– Remélem, szép olvasmánnyal gazdagítottam önöket – fogalmazott.
Demeter Zoltán beszédében emlékeztette a jelenlevőket a 2005-ben elhunyt Dénes István geológus-barlangász munkásságára, és gratulált a szerzőnek, amiért könyvében ugyancsak szép szavakkal emlékezett meg a néhai barlangászról, arról az emberről, aki nagyon sokakat vezetett egykor a szurdokvölgy ösvényein, a táj szeretetére, a természet tiszteletére tanítva őket.
A jelenlevők egy percnyi néma csenddel emlékeztek Dénes Istvánra, majd Demeter Zoltán és Sütő István megkoszorúzták a geológusnak a barlang bejáratánál 2006-ban elhelyezett emléktábláját. Végül a szerző dedikálta kötetét.
Böjte Ferenc
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Húszéves az Elveszett Világ
Két évtized a közösség szolgálatában 
Kedd este, a Tortoma Önképzőkör keretében a baróti Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület elnöke, Dénes Ildikó, illetve Böjte Ferenc és Demeter Zoltán alapító tagok vetítéssel egybekötött visszaemlékező estet tartottak Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár Termében, ahol az egyesület két évtizedes múltját ismerhette meg a népes közönség.
Hoffmann Edit muzeológus, az est házigazdája köszöntötte a meghívottakat. „Olyan világra vigyáznak az egyesület tagjai, amit látogatóként nem lehet rögtön megérteni. Olyan munkát végeznek, hogy nincs az a pénz, amivel meg lehet fizetni. Ezt csak önkéntesen és természetszeretetből lehet csinálni, különben nincs értelme” – fogalmazott.
Baráti beszélgetésből indult
Demeter Zoltán alapító tag, egyesületi titkár a kezdetektől mutatta be az egyesületet, képekkel, érdekes történetekkel illusztrálta az első lépéseket, amelyeket fiatalokként még szinte fel sem fogtak teljesen. 1996 nyarán Böjte Ferenc, Demeter Zoltán és Keresztély-Krall Gyula kezdeményezésére, egy baráti társaság berkeiből pattant ki a szikra, hogy megalapítsák az Elveszett Világot. Elsődleges célja Székelyföld, ezen belül Erdővidék természeti értékeinek, területeinek és objektumainak felügyelete és védelme, újabb védelemre szoruló területek felkutatása és nyilvántartásba vétele, a meglévők bővítése, a kistérség lakóinak környezettudatosságra való nevelése, kiemelt figyelemmel a fiatalok irányába, az ökoturizmus, a magashegyi turizmus, az alpinizmus és a barlangászat népszerűsítése, a térség növény- és állatvilágának, talaj- és felszíni vizeinek, illetve borvizeinek védelme. 2004-től hivatalosan is a Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület felügyelői, azóta tevékenységük jelentősebb részét ez a munka teszi ki. 
Kiteljesedett a tevékenység
Az egyesület elnöke 1999-től Dénes István geológus–barlangkutató volt, aki nagymértékben meghatározta és elősegítette a fennmaradást, a további tevékenységek szervezését és megvalósítását. Az ő vezetésével sikerült egyre jobban megismerni az Erdővidéken található természeti értékeket, ahol a túrázások során összegyűjtötték a szemetet is.
Rendszeresen meg- és feljavították a Vargyas-szoros átkelőhelyeit, és újratérképezték a szoros több barlangját. A szoros 2000-től hivatalosan is természetvédelmi területté lett nyilvánítva, melynek határait jelzésekkel látták el, 2002 májusában a Félszigeten a régi palló helyett olyan hidat építettek, amelyet egy nagyobb áradás sem mosott el, majd a Lócsűr előtt ugyancsak tartósabb átkelőt építettek. 
2003 októberében táblát állítottak a vargyasi letérőnél, és folytatták természetvédő tevékenységeiket, szórólapokat, kiadványokat szerkesztettek, védett virágok árusítása ellen kampányoltak, ismeretterjesztő cikkeket írtak, stb. 
Egyre több a munka
2005-től, Dénes István halála után, az egyesület elnöke Dénes Ildikó lett, jelenleg a tevékenységet háromtagú vezetőtanács irányítja, az egykor több mint 30 tagú csapatból mostanra 5-6 személy dolgozik aktívabban. „Egyre kevesebben vagyunk, és egyre több a munka” – fűzte hozzá Demeter Zoltán, aki 2005-től a titkár szerepét is betölti. „A Vargyastól kiépített út hatására sokkal több a látogató, ezért egyre nagyobb a felelősség is” – mondta.
Dénes Ildikó röviden ismertette a szoros földrajzi elhelyezkedését, növény- és állatvilágát, valamint felhívta a figyelmet a védett fajokra is, amelyek fennmaradása a látogatókon is múlik. Bemutatta a 2015-ben átadott látogatóközpontot, beszélt az építés folyamán felmerült nehézségekről, illetve a jövőbeli tervekről is ejtett pár szót. Többek között egy korszerűen kiképzett sátortábor létrehozásának fontosságát ecsetelte, amely segítségével fel lehetne, fel kellene számolni a vadkempingezést. A tervek szerint a 2,8 hektáros tábor területe 400 sátor egyidejű elhelyezését tenné lehetségessé.
Böjte Ferenctől megtudhattuk, hogy folyamatban van egy kiadvány szerkesztése is, amely összefoglalja a fontosabb tudnivalókat az egyesületről és a szorosról, majd megköszönte az elmúlt húsz évet az egyesület minden tagjának, akik ennyi éven át, szabadidőt és energiát nem kímélve, munkálkodtak Erdővidék eme páratlan szegletében.
Lázár Szilárd Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)