Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
ELTE Bölcsészettudományi Kar – Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet
3 tétel
2014. április 13.
Balázs Géza nyelvész előadása a Partiumi Keresztény Egyetemen
Prof. dr. Balázs Géza magyarországi nyelvész tartott érdekes előadást A magyar nyelv a 21. században címmel a PKE-n, az V. Partiumi Egyetemi Napok keretében április 10-én.
A magyar nyelv múltja és főleg jelene, a változását meghatározó külső tényezők, a mediális forradalomnak a magyar nyelvre gyakorolt hatásai voltak a főbb témái prof. dr.Balázs Géza április 10-i előadásának, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke szervezett.
Balázs Géza nyelvész (ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék) általános bevezetőjében elmondta, hogy a világban minden nyelv esetében nyelvpolitikai és nyelvi változások zajlanak: nyelvek tűntek el és keletkeztek a történelem folyamán, ugyanakkor szavak is eltűnnek és keletkeznek, hangtani és nyelvhasználati jelenségek változnak, ezekből pedig generációk közötti kommunikációs zavarok is származhatnak.
A 21. századról viszont elmondhatjuk, hogy a nyelvkihalás nagy százada lesz. Becslések szerint a világ 5-6.000 nyelvének kilencven százaléka száz év alatt el fog tűnni. Főleg azokról a nyelvekről van szó, amelyeket kevesen beszélnek, nem államnyelvek, nincs írásbeliségük stb. Ha ezeket a kritériumokat tekintjük a magyar nyelv még nincs a kihalófélben levő nyelvek listáján, de azért nem árt vigyázni anyanyelvünkre – részletezte Balázs Géza.
Nyelvváltozatok A magyar nyelvet a 16 és 20. század között az egységesülés jellemezte. A szótárírók, könyvszerzők, költők, prédikátorok, írók, színészek hatására lassú folyamatként, de létrejött a magyar köznyelv. Viszont a 20. század végén, a technikai jelenségek felbukkanásával a nyelvet egyre inkább a széttagolódás jellemezte, a szubkulturális, kis közösségekben használt nyelvváltozatok erősödése.
A nyelvváltozatok lehetnek nyelvjárások, társadalmi, etnikai és mediális nyelvváltozatok. Ezek esetében is beszélhetünk folyamatos keletkezésről és eltűnésről. „A nyelvjárások felett a nyelvészek már több mint kétszáz éve kongatják a vészharangot, ezek viszont soha nem fognak kihalni, mert az emberek kis közösségekben érzik jól magukat, a kisközösségek pedig sajátos kultúrát és nyelvet teremtenek maguknak. Az igaz, hogy változnak és visszaszorulóban vannak a nyelvjárások, de tovább fognak élni” – ismertette az előadó.
A nyelvre ható tényezők
A nyelvre számos tényező hathat, legyen szó nemzetközi (globális) hatásokról, indoeurópai hatásról, a médiáról, az internetről, a területi dialektusokról, a bürokratikus nyelvről, az általános műveltségről, és az utóbbi évtizedektől kezdődően rendkívül nagy hatással volt és van a nyelvre a technológiák gyors iramban történő fejlődése is.
A különböző hatások miatt a nyelvhasználatban több jelenség is megfigyelhető: többek között az idegen szavak helytelen használata, a tautológia, a köznyelvi mozaikszavak megalkotása, a grammatikai jelenségek, a beszédtempó felgyorsulása, ez utóbbi szóösszerántással, a szóvégek elharapásával, magánhangzó rövidüléssel jár. A fonetikusok azt mondják, hogy az elmúlt 50 évben a köznyelvi beszédtempó a duplájára gyorsult. Ezzel kapcsolatban Balázs Géza elmondta, hogy az emberi agy sok mindent be tud fogadni, viszont a befogadás sebessége nem gyorsítható, mi viszont ezt próbáljuk megtenni. Hozzátette, hogy Freund Tamás agykutató erről a jelenségről úgy vélekedik, hogy: „ha gyorsítunk, nem érzékeljük a lélek hangjait, nem figyelünk kellőképpen az erkölcsi etikai normákra, a szűkebb és tágabb közösségeket megtartó érzelmekre, így pedig nem válunk okosabbá. Az érzelmek megélése, átélése nem gyorsítható”.
A leggyorsabb változásokat az internet, a közösségi oldalak használata okozza a nyelvben, és inkább a fiatalok körében – ezekre a jelenségekre Balázs Géza példákat is mondott a jelenlevőknek, akik az előadás végén feltehették kérdéseiket.
Nagy Noémi
szatmar.ro. Erdély.ma
Prof. dr. Balázs Géza magyarországi nyelvész tartott érdekes előadást A magyar nyelv a 21. században címmel a PKE-n, az V. Partiumi Egyetemi Napok keretében április 10-én.
A magyar nyelv múltja és főleg jelene, a változását meghatározó külső tényezők, a mediális forradalomnak a magyar nyelvre gyakorolt hatásai voltak a főbb témái prof. dr.Balázs Géza április 10-i előadásának, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke szervezett.
Balázs Géza nyelvész (ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék) általános bevezetőjében elmondta, hogy a világban minden nyelv esetében nyelvpolitikai és nyelvi változások zajlanak: nyelvek tűntek el és keletkeztek a történelem folyamán, ugyanakkor szavak is eltűnnek és keletkeznek, hangtani és nyelvhasználati jelenségek változnak, ezekből pedig generációk közötti kommunikációs zavarok is származhatnak.
A 21. századról viszont elmondhatjuk, hogy a nyelvkihalás nagy százada lesz. Becslések szerint a világ 5-6.000 nyelvének kilencven százaléka száz év alatt el fog tűnni. Főleg azokról a nyelvekről van szó, amelyeket kevesen beszélnek, nem államnyelvek, nincs írásbeliségük stb. Ha ezeket a kritériumokat tekintjük a magyar nyelv még nincs a kihalófélben levő nyelvek listáján, de azért nem árt vigyázni anyanyelvünkre – részletezte Balázs Géza.
Nyelvváltozatok A magyar nyelvet a 16 és 20. század között az egységesülés jellemezte. A szótárírók, könyvszerzők, költők, prédikátorok, írók, színészek hatására lassú folyamatként, de létrejött a magyar köznyelv. Viszont a 20. század végén, a technikai jelenségek felbukkanásával a nyelvet egyre inkább a széttagolódás jellemezte, a szubkulturális, kis közösségekben használt nyelvváltozatok erősödése.
A nyelvváltozatok lehetnek nyelvjárások, társadalmi, etnikai és mediális nyelvváltozatok. Ezek esetében is beszélhetünk folyamatos keletkezésről és eltűnésről. „A nyelvjárások felett a nyelvészek már több mint kétszáz éve kongatják a vészharangot, ezek viszont soha nem fognak kihalni, mert az emberek kis közösségekben érzik jól magukat, a kisközösségek pedig sajátos kultúrát és nyelvet teremtenek maguknak. Az igaz, hogy változnak és visszaszorulóban vannak a nyelvjárások, de tovább fognak élni” – ismertette az előadó.
A nyelvre ható tényezők
A nyelvre számos tényező hathat, legyen szó nemzetközi (globális) hatásokról, indoeurópai hatásról, a médiáról, az internetről, a területi dialektusokról, a bürokratikus nyelvről, az általános műveltségről, és az utóbbi évtizedektől kezdődően rendkívül nagy hatással volt és van a nyelvre a technológiák gyors iramban történő fejlődése is.
A különböző hatások miatt a nyelvhasználatban több jelenség is megfigyelhető: többek között az idegen szavak helytelen használata, a tautológia, a köznyelvi mozaikszavak megalkotása, a grammatikai jelenségek, a beszédtempó felgyorsulása, ez utóbbi szóösszerántással, a szóvégek elharapásával, magánhangzó rövidüléssel jár. A fonetikusok azt mondják, hogy az elmúlt 50 évben a köznyelvi beszédtempó a duplájára gyorsult. Ezzel kapcsolatban Balázs Géza elmondta, hogy az emberi agy sok mindent be tud fogadni, viszont a befogadás sebessége nem gyorsítható, mi viszont ezt próbáljuk megtenni. Hozzátette, hogy Freund Tamás agykutató erről a jelenségről úgy vélekedik, hogy: „ha gyorsítunk, nem érzékeljük a lélek hangjait, nem figyelünk kellőképpen az erkölcsi etikai normákra, a szűkebb és tágabb közösségeket megtartó érzelmekre, így pedig nem válunk okosabbá. Az érzelmek megélése, átélése nem gyorsítható”.
A leggyorsabb változásokat az internet, a közösségi oldalak használata okozza a nyelvben, és inkább a fiatalok körében – ezekre a jelenségekre Balázs Géza példákat is mondott a jelenlevőknek, akik az előadás végén feltehették kérdéseiket.
Nagy Noémi
szatmar.ro. Erdély.ma
2015. október 22.
Új kiadásban jelent meg a Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt kedden mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.
A kötet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, az OSZK és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Madas Edit, az OSZK munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel – a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel – együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit.
A három kódex szövege ugyan nagyjából egy időben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben „találkozott” először az OSZK „Látjátok feleim” – Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet – idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadványhoz DVD-melléklet is tartozik, amelyen megtalálható a teljes Apor-kódex digitalizált változata, valamint a bevezető tanulmány is.
A DVD-lemez tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is – tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Krónika (Kolozsvár)
Új kiadásban jelent meg a legkorábbi magyar nyelvű zsoltárfordításokat tartalmazó Apor-kódex. A DVD-melléklettel ellátott kiadványt kedden mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.
A kötet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, az OSZK és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének közös gondozásában készült, a kiadványon dolgozó nyelvészek munkáját Korompay Klára, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense vezette.
Madas Edit, az OSZK munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a Székely Nemzeti Múzeumban található Apor-kódex két másik könyvemlékkel – a Müncheni-kódexszel és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéhez tartozó Bécsi-kódexszel – együttesen őrzi a legkorábbi magyar nyelvű bibliafordítás, az úgynevezett Huszita biblia szövegeit.
A három kódex szövege ugyan nagyjából egy időben született a 15. század folyamán, de különböző helyszíneken másolták őket. A Müncheni-kódex a négy evangéliumot, a Bécsi-kódex a Kisprófétákat, míg a mostanáig új kiadással nem rendelkező Apor-kódex a zsoltárokat tartalmazza. A három könyv 2009-ben „találkozott” először az OSZK „Látjátok feleim” – Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításán, ekkor restaurálták is a rendkívül rossz állapotban lévő Apor-kódexet – idézte fel Madas Edit.
A Régi magyar kódexek című sorozat 33. köteteként megjelenő új kiadványban a nyelvemlék másolata és betűhű átirata mellett jegyzeteket és egy több mint százoldalas, kilenc szakértő által írt bevezető tanulmányt is olvashatnak az érdeklődők. Az 570 oldalas kiadvány elérhető lesz kereskedelmi forgalomban is, az OSZK könyvesboltjában már kapható. A kiadványhoz DVD-melléklet is tartozik, amelyen megtalálható a teljes Apor-kódex digitalizált változata, valamint a bevezető tanulmány is.
A DVD-lemez tartalma nemsokára elérhető lesz a nyelvemlekek.oszk.hu oldalon is – tette hozzá Madas Edit, aki elárulta azt is, hogy a Régi magyar kódexek sorozat következő kiadványaiként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gyűjteményéhez tartozó Lányi- és Góry-kódexeket szeretnék megjelentetni.
Krónika (Kolozsvár)
2017. április 27.
Nagyváradon nyitották meg a magyar nyelv hetét
Az Anyanyelvápolók Szövetsége a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és szervezeteivel közösen 51. alkalommal szervezi meg a magyar nyelv hetét, amelynek megnyitóját idén Nagyváradon tartották.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók termében nyitották meg az idén fél évszázados múltra visszatekintő magyar nyelv hete konferenciát. A helyszín megválasztása a felszólaló előadók szerint történelmi jelentőségű volt.
A megnyitón először Tőkés László EP-képviselő üdvözlőlevelét tolmácsolta a konferencia résztvevői felé Dénes László, a politikus sajtóreferense. Tőkés, aki a PKE elnöke is, arra biztatta a jelenlévőket, hogy ez alatt az egy hét alatt „hozzák napfényre anyanyelvünk kincseit”.
A marosvásárhelyi születésű Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club elnöke olyan, látszólag apró, a magyar nyelv logikáját kifordító formákról beszélt, amelyek „szembemennek nyelvünk természetével”, és ezáltal azokkal a szabályokkal, amelyek logikus rendszerbe építik azt. Ilyen romboló, karaktervesztő és elszemélytelenítő hatással munkálkodnak például a megfordított nevek (Arany János vagy János Arany), a szavatosságot garantáló dátumozás a különböző termékeken (év, hónap és nap, vagy nap, hónap és év sorrendje), amelyek véleménye szerint „meggyötrik a nyelvet, és használatuk kártékonyabb, mint mondjuk az idegen szavak beemelése a beszédbe”.
Pálfi József, a PKE rektora a szépen és helyesen használt anyanyelv fontosságával kezdte beszédét és Keresztesi József szavaival zárta azt, akinek munkásságával már régóta foglalkozik, majd „jó gyönyörködést” kívánt „a nyelv körüli pepecselődésben”.
A felszólalók sorában utolsóként Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke osztotta meg gondolatait a közönséggel. „A történelmi emlékezés megszentelt helyének” nevezte Nagyváradot, majd kis összefoglalót tartott az anyanyelvi mozgalom ötven évéről, amely a Kárpát-medence magyarságát fogja össze, és amelyről idén április 24–28. között számos anyanyelvi előadást tartanak Budapesten és magyarországi megyékben (Pest, Tolna, Vas, Nógrád, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Zala).
A nagyváradi előadások Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, a PKE és az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa A reformáció nyelvi hatásai című munkájának bemutatásával kezdődtek.
(szamos) Reggeli Újság (Nagyvárad)
Az Anyanyelvápolók Szövetsége a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal és szervezeteivel közösen 51. alkalommal szervezi meg a magyar nyelv hetét, amelynek megnyitóját idén Nagyváradon tartották.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Bartók termében nyitották meg az idén fél évszázados múltra visszatekintő magyar nyelv hete konferenciát. A helyszín megválasztása a felszólaló előadók szerint történelmi jelentőségű volt.
A megnyitón először Tőkés László EP-képviselő üdvözlőlevelét tolmácsolta a konferencia résztvevői felé Dénes László, a politikus sajtóreferense. Tőkés, aki a PKE elnöke is, arra biztatta a jelenlévőket, hogy ez alatt az egy hét alatt „hozzák napfényre anyanyelvünk kincseit”.
A marosvásárhelyi születésű Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club elnöke olyan, látszólag apró, a magyar nyelv logikáját kifordító formákról beszélt, amelyek „szembemennek nyelvünk természetével”, és ezáltal azokkal a szabályokkal, amelyek logikus rendszerbe építik azt. Ilyen romboló, karaktervesztő és elszemélytelenítő hatással munkálkodnak például a megfordított nevek (Arany János vagy János Arany), a szavatosságot garantáló dátumozás a különböző termékeken (év, hónap és nap, vagy nap, hónap és év sorrendje), amelyek véleménye szerint „meggyötrik a nyelvet, és használatuk kártékonyabb, mint mondjuk az idegen szavak beemelése a beszédbe”.
Pálfi József, a PKE rektora a szépen és helyesen használt anyanyelv fontosságával kezdte beszédét és Keresztesi József szavaival zárta azt, akinek munkásságával már régóta foglalkozik, majd „jó gyönyörködést” kívánt „a nyelv körüli pepecselődésben”.
A felszólalók sorában utolsóként Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke osztotta meg gondolatait a közönséggel. „A történelmi emlékezés megszentelt helyének” nevezte Nagyváradot, majd kis összefoglalót tartott az anyanyelvi mozgalom ötven évéről, amely a Kárpát-medence magyarságát fogja össze, és amelyről idén április 24–28. között számos anyanyelvi előadást tartanak Budapesten és magyarországi megyékben (Pest, Tolna, Vas, Nógrád, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Zala).
A nagyváradi előadások Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, a PKE és az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa A reformáció nyelvi hatásai című munkájának bemutatásával kezdődtek.
(szamos) Reggeli Újság (Nagyvárad)