Ne telepíthessenek „időzített cián-bombákat” Erdélybe, Romániába, vagy Európa más országaiba!
Tőkés László EP-képviselő a bányászati ciántechnológia alkalmazásának közvetlen és azonnali veszélyére hívta fel Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának figyelmét, hozzá intézett megkeresésében.
2012. október 24-i levelében az erdélyi képviselő kifejtette, hogy a ciánalapú bányászatsoha nem lehet eléggé „biztonságos”, a megelőző intézkedéseknek tehát kulcsszerepük van a természeti környezet és az emberi életek megóvásában. A 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánkatasztrófa esetét hozta fel példaként, amikor is 100 ezer tonna ciánnal szennyezett víz ömlött ki a nagybányai aranybánya – előírásoknak megfelelő, azaz „biztonságos” – tározójából. A cián akkor gyakorlatilag a Tisza egész élővilágát elpusztította, és a Szamos–Tisza gyűjtőterületén elő mintegy 2,5 millió ember ivóvizét is megmérgezte.
Tőkés László arra figyelmeztette a főbiztost, hogy a gigantikus verespataki aranybánya megnyitása hasonló, de sokszorosan pusztítóbb erejű környezeti katasztrófával fenyeget. Kontinensünk legnagyobb aranylelőhelye, Verespatak 330 tonna aranyat rejt, melyet a beruházók külszíni fejtéssel, cianidos technológiával nyernének ki 16 év alatt. Környezetvédők számításai szerint a tervezett bánya évente 13–15 millió kilogramm cianidot használna fel a kitermeléshez, hetente 500 ezer tonna szikla megmozgatásával járna, és naponta 134 kilogramm cianidot bocsátana ki a levegőbe. Ezenközben a kitermelő cég négy hegyet bontana el, és egy 600 hektáros zagytározóban ülepítené le az iszonyú mennyiségű mérgező anyagot.
Az erdélyi EP-képviselő beadványának aktualitását az adja, hogy ugyanilyen környezeti merénylet van kibontakozóban ki az Erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen. A kanadai bejegyzésű Eldorado Gold Corporation egy 456 hektáros területen kezdené el a kitermelést, 45 millió tonna ércet zúzna össze, hogy abból 16 év alatt, évi 1650 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mosson ki. Tőkés László EP-képviselő aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi hatóság máris engedélyezte a kitermelés megkezdését, veszélyes precedenst teremtve ezáltal a verespataki bánya engedélyeztetéséhez. Tudnivaló, hogy Rovana Plumb román környezetvédelmi miniszter szeptemberben a bíróságtól kérte a felsőcsertési aranybánya engedélyének érvénytelenítését, miután – szégyenszemre – civil szervezetektől „kellett megtudnia”, hogy a temesvári regionális ügynökség ez év júliusában már megadta az engedélyt a bányanyitáshoz.
Tőkés László arra kér írásos választ Janez Potočnik környezetvédelmi biztostól, hogy (1) kért-e és kapott-e tájékoztatást a felsőcsertési bánya ügyében; (2) vizsgálni fogja-e, hogy az érvényben lévő vízügyi keretirányelvet (2000/60/EK), valamint a bányászati hulladékról szóló irányelvet (2006/21/EK) tiszteletben tartották-e a kapcsolatos engedély kibocsátásakor; (3) figyelembe veszi-e a visegrádi országok környezetvédelmi minisztereinek 2007-ben megfogalmazott dokumentumát, amelyben a hasonló beruházások határokon átnyúló kockázataira hívják fel a figyelmet; illetve (4) számíthatnak-e az Unió polgárai arra, hogy az Európai Bizottság figyelembe veszi a tiszta környezethez és a biztonságos élethez való alapjogukat – egy szűk bányaipari elit önző nyereségvágya ellenében.
Tőkés László EP-képviselő folyamodványában arra is emlékeztette Potočnik biztost, hogy két és fél éve az Európai Parlament elsöprő szavazattöbbséggel döntött a cianidos bányászati technológia betiltásának kezdeményezéséről az Unió tagországaiban. A Parlament 2011 végéig várta az Európai Bizottságtól a ciános bánya-technológia általános tilalmának bevezetését, a Bizottság azonban mindmáig semmilyen jogi lépést nem tett az európai polgárok által közvetlen módon választott Parlament döntésének a végrehajtása érekében. Tőkés László nyomatékosan felkérte az európai környezeti tárca vezetőjét, hogy azonnali hatállyal lépjen fel az uniós polgárok védelmében, hogy ne telepíthessenek „időzített cián-bombákat” Erdélybe, Romániába, vagy Európa más országaiba.
Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája
erdon.ro

Újabb kanadai cég kapott aranykitermelési engedélyt Erdélyben
Újabb kanadai cég, a Carpathain Garden kapott romániai leányvállalata révén nemesfém-kitermelési engedélyt az erdélyi Érchegységben, ahol aranyat és rezet akar felszínre hozni. A Mediafax hírügynökség szerint a Samax Románia révén a kanadaiak megkapták az ásványkincseket felügyelő állami hatóságtól 20 évre a kitermelési engedélyt, amely több kormányzati igazgatóság végleges jóváhagyása és a közlönyben való közzététele után lép hatályba.
A két Hunyad megyei település, Rovina és Criscior között elhelyezkedő kitermelés 20 kilométerre fekszik Verespataktól, ahol a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyes vállalat próbál 15 éve aranyat és ezüstöt kitermelni, de a beruházás során használni tervezett ciántechnológia megosztotta a társadalmat, így a hatóságok nem engedélyezték a beruházást.
Az állam nem részese a beruházásnak?
A kanadai vállalat közleménye szerint a kitermelési engedély megszerzése a legfontosabb lépés. Hangsúlyozták, hogy az állam először adott nemesfém-kitermelési engedélyt úgy, hogy a tervezett beruházásnak nem részese román állami vállalat. Bejelentették, napirendre hozzák a 2010-es előzetes gazdasági becslésüket, és felülvizsgálják a beruházás költségeit.
A 43 alkalmazottat foglalkoztató, Nagybányán bejegyzett Samex Románia a pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 2013-ban 9,2 millió lej árbevételt ért el, nyeresége 3,5 millió lej volt.
A rovinai terület becslések szerint 120 tonna aranyat és 100 ezer tonna rezet tartalmaz. A kanadai vállalat vezetői korábban úgy nyilatkoztak, hogy a felszíni kitermelés során nem használnak ciántechnológiát, hanem úgynevezett flotációval, úsztató eljárással termelik ki a nemesfémeket.
A beruházás ellen tiltakozott csütörtökön a Mining Watch Románia és a Mentsük meg Verespatakot! környezetvédelmi platformba tömörült civil szervezetek, amelyek szerint az újabb beruházás a legnagyobb romániai nyíltszíni bánya lenne. A kitermelés két bányában zajlana, átmérőjük 500-600 méter, mélységük 300-400 méter lenne, ami meghaladja a verespataki bánya méreteit.
A civilek szerint a kitermelés nem lakott területen történne, viszont mindössze 7 kilométerre van Brad várostól, amelynek 13 900 lakosa van. Szerintük az ásványkincseket felügyelő hatóság átláthatatlan feltételek mellett adta meg a kitermelési engedélyt, és a helyi lakosokat sem tájékoztatta, mivel jár egy ilyen nagyszabású bányaberuházás. Az erdélyi Érchegységben Felsőcsertésen (Certeju de Sus) is egy kanadai cég, az Eldorado Gold rendelkezik engedéllyel a Deva Gold leányvállalata révén nemesfémek kitermelésére. A kanadaiak legfrissebb becslése szerint 17 év alatt több mint 3,1 milliárd dollár értékű aranyat és ezüstöt termelnek ki.
MTI
maszol.ro